Miközben a költő Buda halálán dolgozott, 1863-ban ehhez szabta Csaba
királyfi régebbi terveit. Arányba akarta hozni Buda
halálával a második tagot, ezért az alaprajzban tizenkét énekre terjesztette.
Ehhez, képest a tartalom hézagos. Csaba nősülését az alaprajzban három énekre vette,
szintén háromra a három intést az első énekből. Egy ének száma után a tartalom jelzése
helyén üres kérdőjel van.
A harmadik rész nagyjában egyezik az 1856. évi
tervvel; az I—III és az V. ének pontosan. A továbbiakban is
A XIII., XIV. ének tartalma új : Csaba élete Etelközben. Erről
Kézai
mond valamennyit, Kézai Simon
Thierry
többet, mint amennyit bizonyítni tud.
Thierry Amadé
Kézai
azt írja, Csaba előbb
nagybátyjához, Honoriushoz menekült. Honorius a Honoria nevéhez van alkalmazva, ő lett
volna Csaba anyja (első dolg. II. ének 111 sor jegyz.
) Arany ezt a
változatot elejtette, nála Csaba Rikának a fia. Csaba Scythiában sürgetni kezdte, hogy
térjenek vissza Pannoniába, »ultionem de germanis accepturi«. (Cap. IV. 5.) Többet mond
a tervről az Utolsó tervvázlat.
Kézai Simon