Aranysárkány fejléc kép
 
  UJABB TERVVÁZLAT. 1863-ból.  
  Miközben a költő Buda halálán dolgozott, 1863-ban ehhez szabta Csaba királyfi régebbi terveit. Arányba akarta hozni Buda halálával a második tagot, ezért az alaprajzban tizenkét énekre terjesztette. Ehhez, képest a tartalom hézagos. Csaba nősülését az alaprajzban három énekre vette, szintén háromra a három intést az első énekből. Egy ének száma után a tartalom jelzése helyén üres kérdőjel van.  
  A második részből nincsen kidolgozva semmi.  
  A harmadik rész nagyjában egyezik az 1856. évi tervvel; az I—III és az V. ének pontosan. A továbbiakban is  
  az 1856. évi tervben:  
  III. ének  
  IV. «  
  V. «  
  VI. «  
  VII. «  
  VIII. «  
  IX. «  
  X. «  
  az 1863. éviben:  
  IV. ének  
  V. «  
  VII. «  
  VIII. «  
  IX. «  
  X. «  
  XII. «  
  XV. «  
  A XIII., XIV. ének tartalma új : Csaba élete Etelközben. Erről
Kézai
Kézai Simon
mond valamennyit,
Thierry
Thierry Amadé
többet, mint amennyit bizonyítni tud.
Kézai
Kézai Simon
azt írja, Csaba előbb nagybátyjához, Honoriushoz menekült. Honorius a Honoria nevéhez van alkalmazva, ő lett volna Csaba anyja (első dolg. II. ének 111 sor jegyz. ) Arany ezt a változatot elejtette, nála Csaba Rikának a fia. Csaba Scythiában sürgetni kezdte, hogy térjenek vissza Pannoniába, »ultionem de germanis accepturi«. (Cap. IV. 5.) Többet mond a tervről az Utolsó tervvázlat.