Bibliográfiai adatokToldi szerelme. Előszó.
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei V. kötet
Alcím: Toldi szerelme. A daliás idők első és második dolgozata.
Dátum: 1863/4 1854 1863 1906 1953
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0659001185324
Szerkesztő: Keresztury Dezső
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Magyarország
Lelőhely: Budapest
Intézmény: Országos Széchényi Könyvtár
Gyűjtemény: Kézirattár
Azonosító: Quart. Hung. 1534
A kézirat leírása:
Megtalálható tehát ebben a kéziratban a II. dolg. I. ének 1—6. versszaka (itt a
számozás szerint 4 oldal hiányzik) és a 27—30. vsz., s ugyanide, külön levélen,
fogalmazványban, számozatlanul be van iktatva a T. Sz. I.
ének 29—39. versszaka (a szakok nincsenek számozva). A 34. vsz. előtt kék
irónjelzés és ez a felírás: Az I. ének vége. A tisztázásban a II.
dolg. I. ének 29. vsz. után szintén jelezve van kék irónnal, hogy oda betoldás
kerül. Azután következik a II. dolg. II. énekének teljes szövege; a 10. és 11.
lap közé egy kétrét hajtott ív levél van betéve, rajta ez ének 10—29. szakai,
alkalmasint fogalmazványban. A 13. lapon a szöveg a 23. vsz-tól kékkel áthúzva s
ez a jelzés: A viadal egész másként lett. A II. dolg. II. énekének
34. vszakába a költő, a második sor után, még két teljes szakot toldott be, ez
itt külön papíron van beragasztva. A 18—19. lap között megint egy számozatlan
lap van betoldva, rajta a II. dolg. II. énekének 40—51. szakai, nem tudni: első
fogalmazás-e. Ezután következik a II. dolg. III. énekének teljes szövege.
Cimében a »Harmadik« szó kékkel áthúzva, fölötte: Most VII-dik. A
T. Sz.-be átvett szakokat a költő oldalt kékkel
megszámozta, de számozása eltér a véglegestől. L. ezt a szövegváltozatok közt.
Az utolsó átvett szak után a lap alján jelezve van a II. dolg. III. éneke
következő szakának első sora (Igy az egész tábor), a következő
laptól ez ének szövege a 65-től végig, de a 42. és 43. lap közé egy számozatlan
kétrét hajtott ív van betéve, rajta megint a 84—90. vsz., talán első fogalmazás.
A betét negyedik oldalán a II. dolg. IV. énekének első szaka, háromszor
újrakezdve, ezután a 44., 45. és 46. lapon, valamint egy számozatlan kétrét
hajtott ív 1—2. oldalán a II. dolg. IV. énekének tisztázata. A betét 3—4. lapja
üres. A következő lapon kékkel a számozás megint 1-gyel kezdődik, kékkel a lap
tetején felirat: Új dolgozat, No. 3. impurum — tintával: 1863/4. Most következnek az újonnan
írt részek a T. Sz. II. éneke 21. szakától kezdve. A
számozás kékkel megy 1-től 63-ig (kivéve a 41-et, ez tintával van írva), a 63.
hátlapja üres és számozatlan. (Itt jelzi a költő a II. dolg. III. éneke
betoldását.) A többi lapon ez a folyamatos számozás nincs meg. Van azonban a
kéziratcsomónak egy másik számozása is, fekete irónnal a lap jobb alsó sarkán,
de nem az oldalak, hanem a levelek vannak számozva; ez a számozás végigmegy
1-től 105-ig. A költemény utolsó szakai a 104. levél első lapján vannak.
Ennek a kéziratnak két címlapja van. Az elsőn fent jobbról tintával: A tisztázat (ez a II. dolg.-ra vonatkozhat); középen
:
DALIÁS IDŐK.
(TOLDI MÁSODIK RÉSZE.)
ÍRTA:
ARANY JÁNOS
1854.
A cím kék irónnal áthúzva, föléírva : No. 2. ez lett a Toldi Szerelme
. Lentebb tintával: Ez részint
cassálva, részint beolvasztva az 1863 végén kezdett Toldi Szerelme című
k. beszélybe, mely ha isten segít utolsó kidolgozása lesz e tárgynak.
— Ez alatt kék irónnal: Az I, II. és VII. ének régibb fragmentumokból
való, a többi a legutolsó dolgozat impuruma. — A másik cimlap:
TOLDI
MÁSODIK DARAB.
DALIÁS IDŐK
az utolsó két szó tintával erősen áthúzva, alatta: Toldi
szerelme. A lap jobb felső sarkában tintával: A második
dolgozat, a VII-ik énekig víve. (Arany János
Arany
itt tévedett, a II. dolgozatból csak négy ének készült
el.)
E címlap hátán található az a mottókba foglalt tervezet, amelyet fentebb a Második dolgozatnál ismertettünk. Az ott leírtakon kívül a
lap alján, eltérő írással, még egy mottó-sorozat olvasható, ezzel a felírással:
Harcias mottók. A sorozat a következő:
1. Rettenetes haddal ezentől induljunk.
2. Ott az város kívül táborát futtatá.
Vitéz magyarokat minden nép csudálja.
3. Nagy vakmerőn magyarok indulának.
4. Vagyon nagy kiáltás szélyel az városban.
5. Jó Lajos királynak mind fejet hajtanak.
6. Kurta pej lovára mint egy barát üle.
7. Hamar jó lovára olasz felült vala.
A Toldi szerelme tisztázott kéziratát az Országos
Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi, Quart. Hung. 1534. jelzettel. Arany László óhajtása szerint özvegye ajándékából
került oda. Bőrsarkú vászonkötésű, elejétől végig Arany János
Arany
kezeírása. A kézirattár gép-számozása
szerint 106 levelet foglal magában. Arany János
Arany
az Előszót szintén levelenkint számozta I-től IV-ig, a
szöveget oldalankint 1—94-ig tintával, innen 188-ig kék irónnal. A címlapot, a
Jegyzeteket (amelyek itt a szöveg után következnek) és a Glossariumot a költő nem számozta. A páros és páratlan oldalak fölé
élőfej-ként beírta az ének számát. Ebbe a kéziratba van beillesztve más papíron,
régibb írással a Zács-ballada, de nem pontosan a helyére,
hanem a 170—171. oldal közé, a XI. ének végére; voltaképeni helyét Arany János
Arany
fent és a lap szélén is jelzi:
ad 176. lap — A XII. énekhez, a 36. strófa
után.
A baloldali címlap:
TOLDI.
KÖLTŐI ELBESZÉLÉS.
HÁROM RÉSZBEN.
MÁSODIK RÉSZ:
TOLDI SZERELME.
A jobboldali címlap:
TOLDI SZERELME.
ELBESZÉLÉS
TIZENKÉT ÉNEKBEN.
ÍRTA
Arany János
ARANY JÁNOS
.
Ez alatt a jelige. Az »írta« alatt erős kaparás, melyből ennyit lehet kivenni:
. . . .melyet szerzett /mostan pedig némely avult irások rongyaiból/ .
. .formában közrebocsát. A jelige helyén előbb szintén más,
olvashatatlanul kitörölt három sor állott.
A címlap hátára a költő irónnal felírta utasításait a szedőnek:
A szedéshez.
1. NB. Minden felirat versal. Csak rendes, tiszta nyomást akarok, nem a
divatos Elzevir-betűket. — aláhuzott szók: cursiv. A mottók gyémántbetűkkel,
csak fél sor szélességben. (Kivéve a fő mottót elül, mely egészen keresztül
jöhet.)
2. NB. A szöveg alatti jegyzeteket is hátul, a Glossarium elé szedni; a szövegben folyó számmal (1, 2, 3)
jegyezve meg, hová valók. A nyomás így tisztább, rendesebb lesz, nem
kell megtörni a strophákat. Ezekből hármat akarok egy lapra; de ahol ének
kezdődik, csak kettőt, vagy tán egyet; s felibe az ének címe és mottója jön,
ennek külön lap nem kell. A lapok felett az első , második stb. ének,
folyvást nyomandó, amint fel van írva. — A strophák számai is,
középre.
Ezeket az utasításokat az első ének elején minden sorhoz egyenkint odairta
Arany László.
E példány alapján a kézirat eltéréseit az első kiadástól összeállította és
közreadta Bányai Elemér múzeumi
tisztviselő a
Magyar Könyvszemle
1906. évi I. füzetében (7—38.
lap), de nem kellő pontossággal.
A Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi azt a négy oldalt is (egy kétrét hajtott
ívlap), amely az impurumban az első énekből hiányzik (7—26. vsz.). Jelzete
Quart. Hung. 1536., nem tudni, hogyan, mikor került a Széchenyi-Könyvtárba.
Arany János
History:
Voinovich Géza hagyatékából a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került a Toldi szerelme első fogalmazványa, amelyetArany
nyomán az alábbiakban »impurum«-nak nevezünk. Ez a
kézirat tartalmazza mindazon részek első fogalmazványát, amelyek 1863 decembere után keletkeztek, tehát a II.
ének új versszakait a 21-től kezdve végig, az új III., IV., V., VI. éneket, a
VII. helyén ezt az utalást: A 7-dik ének egy régibb dolgozat III-di (így)
éneke volt — azután a teljes VIII., IX., X ., XI., és XII. éneket.
Ezek az új részek (felébe hajtott ív lapokon írva) össze vannak vonva a Daliás idők Második dolgozatának tisztázott kéziratával.
Az alább ismertetendő jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az összevonás
még talán magától Arany János
Arany
tól
származik.
Az
Előszó szövege a költemény utolsó strófáival egy írás.
Arany János
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
elbeszélő költemény
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: impurum-kézirat
- Szövegforrás III: a Toldi szerelme tisztázott kézirata
- Szövegforrás IV: az első, 1879-es kiadás
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Arany
nak ez a műve három változatban
került többször is kiadásra: önállóan, a Toldival és Toldi estéjével együtt, valamint az összes vagy válogatott
művek keretében. Az alábbiakban lehetőleg teljes jegyzéket adunk ezekről a
kiadásokról a könyvészeti összeállítások és legnagyobb hazai könyvtáraink
katalógusai nyomán. A jegyzék bizonytalanságait nem sikerült teljesen eloszlatnunk,
mert egyes kiadások megfelelő példányaihoz lehetetlen volt hozzáférnünk. Még két
körülmény nehezítette munkánkat: egyik az, hogy a T. Sz.-nek
és Arany János
Arany
összes műveinek
kiadásaiban hiányzik a következetes sorszám jelzés, másik az, hogy a
Franklin-Társulat, amely egyideig Arany János
Arany
műveinek monopolizált kiadója volt, az Arany-kiadásokat
rendszerint évszám jelzés nékül hozta piacra.
ÖNÁLLÓAN.
Toldi szerelme. Elbeszélés tizenkét énekben.
Arany János
Bp
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392. l.
Ugyanaz kettős cimlappal:
Toldi. Költői elbeszélés három
részben. Második rész : Toldi szerelme. A
szerző kiadása. Budapest
Bp
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392
1.
2. kiad. Budapest
Bp
. 1880. Ráth Mór. IX , 424 l. Ugyanez a Családi
Könyvtár 9—14. III. is.
Ugyanaz 3. kiad.Budapest
Bp
. 1882. Ráth Mór. IX, 180 és 244 l.
1883-ban A. J
. Összes Költeményei 3. kötetében 4. kiadásként jelezve.
1892. Budapest
Bp
. Ráth Mór. 404. l. (A magyar nemzet családi
könyvtára. 3.) 6. kiadásnak jelezve.
1897. Budapest
Bp
. Ráth Mór. VIII. 424. l. 7. kiadásnak jelezve.
Toldi szerelme. A költő által sajtó alá rendezett
eredeti kiadás, időskori arcképével. Budapest
Bp
.
1899. Ráth Mór. 423
1.
1910. Budapest
Bp
. Franklin-Társ. 400 l. 8. kiadásként jelezve.
Toldi szerelme. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. 343 l.
Toldi szerelme. Kiadta a Kisfaludy-Társ. Budapest
Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1934.Bp
. (1942.)
Franklin-Társ. 344 l.
A TRILÓGIÁBAN.
Toldi. Költői elbeszélés három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Budapest
Bp
. 1884. Ráth Mór. 8r. 654
1.Megjelent dísz- és bőrkötésben is.
A. J. Elbeszélő költeményei. Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. Budapest
Bp
. 1891. Ráth Mór. 8r. 655 l.
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. 10. kiad. Budapest
Bp
. 1897. Ráth, Mór.
8r. 82, 423, 85 l. (tehát a három rész külön lapszámozva.)
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. Budapest
Bp
. 1902.
Franklin-társ. 8r. 82, 423, 85 l.
Toldi-trilógia. Budapest
Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1924.Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1926.Bp
. 1930.
Franklin-Társ. 414 l. (1930.
évi könyvnapi kiadvány.)
Toldi-trilógia. Budapest
Bp
. 193?
Franklin-Társ. 427 l. (Muz. Kvt. egyik példánya.)
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. 404 l.
Toldi estéje: Budapest
Bp
.
1941. Aczél Testv. 328 l.
(Nemzeti Irodalmunk. 24—25.)
Toldi-trilógia. A bevezetést írta Keményfi János. Jegyzetekkel ellátta Dáloky János. Budapest
Bp
.
1941. Magyar Népművelők
Társasága. 324 l. (Magyar Klasszikusok.)
ÖSSZES ÉS VÁLOGATOTT KIADÁSOKBAN.
Összes költeményei. 4 kötet. Budapest
Bp
. é. n. 1880. Ráth Mór.
Összes Munkái. 8 köt. Budapest
Bp
. 1883. Ráth Mór.
E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költemények. I. köt. Toldi. Költői elb. három részben: Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje.
Összes költeményei. 4 kötetben. Budapest
Bp
. 1891—1893. Ráth Mór. E Kiadvány 3. kötetében:
Toldi szerelme. Elb. 12 énekben. 6. kiad. 1892.
Ugyanez a kiadás. 4 kötetben. Budapest
Bp
. 1895—1897. Ráth Mór.
Összegyűjtött munkái. 8 kötetben. Budapest
Bp
. 1893—1899. Ráth Mór. E kiadvány 3. kötete:
Toldi szerelme. VIII, 423 lap. 1899.
Ugyanaz 6 kötetben. (A fenti kiadás a VII. és VIII. köt. nélkül. E két kötet a Hátrahagyott verseket tartalmazza, tehát itt is a 3. kötetben
van a Toldi szerelme.) Szintén 1899.
Összes munkái. 12 kötetben. Budapest
Bp
. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete:
Elbeszélő költeményei: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Új lenyomat.
1900. 654 l.
Összes munkái. Budapest
Bp
.
é. n. Franklin-Társ. ebben a kiadásban a 2. köt.: Toldi trilógiája
: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 654 l. (Petrik 1901—1910 évi könyvészetében.)
Összegyüjtött munkái. 8 kötetben (7 kötetbe kötve).
Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötet:
Toldi-trilógia. 6. kiad. 654 l.
(Petriknél u. o.)
Művei. Új kiadás. 6 kötetben. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötetben:
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. (Petriknél u. o.)
A. J. Munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel
ellátta Riedl Frigyes. Budapest
Bp
. Franklin-Társ. (Magyar Remekírók.) 3.
kötetében: Toldi
. Toldi
szerelme. Toldi estéje. 1903. 428 l.
A. J. Munkái. Sajtó alá rend. és bev. ellátta
Riedl Frigyes. (Arcképpel.) 1—6. k.
Budapest
Bp
. 1922. Franklin-Társ. A 3. kötetben:
Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. 428 l. (Magyar Remekírók.
41—43.) Adat a
Magyar Könyvészet 1921—1923.
c. bibliográfiából. Kiadja a M. Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete,
Budapest
Bp
. 1924
. (Nyilvánvaló, hogy az előbbi, 1903. évi kiadást dobta újra piacra a
Franklin-Társ.)
Összes Munkái. (Az egységesebb elrendezést és a
szöveg épségét Voinovich Géza gondozta.)
Budapest
Bp
. 1924. Franklin-Társ. 4r. 1—5 kötet. E kiadásban a 2. kötet:
Elbeszélő költeményei: Az elveszett alkotmány. Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje. Daliás idők. (Első dolgozat 1849—53, Második dolgozat 1853—63.) 235 lap.
Összes költői művei, 1—10 kötetben. (1—4. köt.:
Kisebb költeményei. 5—10. köt.: Elbeszélő költeményei.) Budapest
Bp
.
Franklin-Társ. (5 db-ba kötve.) Emlékkiadás a költő halálának
ötvenéves fordulójára. 1932. A 6—7.
kötet: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Összes költői művei. (Egy kötetben). Budapest
Bp
. 1937. Franklin-Társ. 1768 l. (»Parnasszus-kiadás«)
Budapest
n
Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Pongrácz Elemér. Jegyzet Hibaigazítás:
Sorozatunk I. kötetének 397. lapján e kiadás megjelenési éve tévesen 1932, javítandó 1937-re.
Bp
. 1941 Aczél
Testvérek kiad. 496 l.
Válogatott művei. 1. köt. Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. (Sajtó alá rendezte Barta János.) Budapest
Bp
. 1952. Szépirodalmi Könyvkiadó. 510
lap. (Magyar Klasszikusok.)
SZEMELVÉNYES KIADÁSOK.
Toldi szerelme. Iskolai kiadás. Első-harmadik ének.
A középiskola VI—VIII. osztály olvasmánya. Budapest
Bp
.
1900. Franklin-Társ. 8r. 66
1.
Szemelvények Arany János
Toldi szerelme című époszából. Rendezte és bevezetéssel
ellátta Moravcsik Gyula. Budapest
Bp
. é. n. Lampel Róbert. (Magyar Könyvtár. 102—105. sz.)
Toldi szerelme. Magyarázta Tettamanti Béla. Budapest
Bp
. 1914. 66 lap. (Irodalmi Segédkönyvek.
Szerk. Madzsar Gusztáv.)
Arany János költői műveiből. 1. Toldi. Toldi szerelméből
szemelvények. Toldi estéje. 2. Válogatott balladák. Kisebb költemények. Buda halála. Budapest
Bp
. é. n.
Franklin-Társ. (A Magyar könyvtár füzetei
egyben.)
Budapest
E költemény nem a Horác-féle »nonum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna
neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti
fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő,
mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Tehát »*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Toldi középső része nem az én saját választásom. Az I. rész sikere után kedvem
jött még egy Toldit írni s erre
Illosvai
nál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert ami azon
kívül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özveggyel való komikus jelenet, meg a
sírrablás alávaló bűnténye, — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra
alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy
história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam
volna is, nem akartam. Mert éreztem már akkor s később valahol tán meg is írtam, hogy
mondái vagy történeti alap, — bármily csekély és töredékes legyen Ilosvai Selymes Péter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« az ily hagyomány »n
Jegyzet (irónnal
áthúzva)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Barátim azonban — első mindjárt
Petőfi
, ki a Toldi Estéjét már ismerte kéziratban — váltig
unszoltak, hogy »ha a fejét és lábát megcsináltam, írjam meg a derekát is«. Kezdettem a
tárgyról gondolkozni. Azzal hamar tisztában lettem, hogy ha II. részt írok, ez nem lehet
anélkül, hogy hősem hatalmas fizikumát a szerelem konvulziói közt is fel ne mutassam. De
hogyan? Nőgyűlölete, melyet mostanában emlegetnek, nem gátolt volna, mert ilyesmiről se
Petőfi Sándor
Illosvai
, se a
szóhagyomány töredékei nem tudnak semmit, sőt Ilosvai Selymes Péter
Illosvai
ból még inkább az tetszenék ki,
hogy szeretett bíz' ő asszonyok után járni, míg eggyel aztán pórul járt. De akadály volt
saját Toldim már megjelent I. része, mely szerint:
Ilosvai Selymes Péter
és a III. rész is, melyben múltjára visszatekintve, szerelemről semmi emlékezése nincs.
És így szerelmet, mely házassággal végződjék, a II. részbe sem hozhattam be.
Ez pedig nagy bökkenő volt. Népies ballada megtűri, sőt keresi a boldogtalan szerelmet,
de eposz nem. Mit mondana a nép, például oly meséről, hol a hős sokat küzd a
királyleányért s utoljára is — elveszti?
Mindazáltal megkísértettem ily tervet nagyjában összeállítni s megírtam az I. éneket,
mely a Losonci Phoenixben világot is látott. Címe nem volt már
Toldi. Érezve, hogy maga a sikertetlen szerelmi kaland nem elég
cselekvény: valami nagyobb történeti eseményhez, jelesül a nápolyi hadjárathoz akartam
támasztani, oly módon, hogy Toldi szerelme annak mintegy epizódja legyen:
azért neveztem, általánosabb címmel, Daliás Időknek . Tehát, egy eposz (quasi
népies epopoeia), benne Toldi a kiválóbb hősök egyike, s az ő kalandjai,
szerelme egy nagy epizód. Pár éneket írtam még hozzá, de — nem ment.
A nápolyi hadjárat, bármily kalandszerű is a történetben, epikai tárgyalásra kevéssé
alkalmas. Először, mert két hadjárat van (
Lajos
első és második útját külön tekintve); és csak az első végződik
olyasmivel, amit költőileg az Endre megölése miatti bosszúnak lehet venni s amit így a
költő katasztrófául használhat. De ez az első út inkább gyors, győzelmes benyomulás;
alig van némi nyoma ellenállásnak, a nagyobb ütközetek s magának Nagy Lajos
Lajos
nak is személyes kalandjai a második útra esnek.
Hanem az egész hadviselésben nincs kimagasló pont, tömegesebb ütközet; apróbb
csatározások, várvívások, feudális pártharcok inkább, szétszórva az egész déli olasz
földön és víva nagy részben fogadott, zsoldos katonák által, részben vesztegetéssel is.
Ezek közül egyet, például Aversa megvívását, kiválasztani s az
egész eposzt térben, időben ahhoz koncentrálni s úgy »in medias res« tenni a
cselekvényt, talán lehetett volna, de ha a népies elbeszélés természetét vesszük
figyelembe, mely megkívánja, hogy eleje és vége legyen a dolognak: ez a mód sem volt
ajánlatos.
Nagy Lajos
De volna bár a tárgy akármilyen alkalmas eposzra (azaz epopoeiára): még egy nagy nehézség
maradt leküzdetlen.
Toldi
t, a monda
Toldi Miklós
Toldi
ját, kiről a história épen
semmit nem tud, hogyan állítni oda, nyíltan, mint nagy szerepű vagy épen fő hőst, a
história világába, történeti nagy nevek és személyek mellé? Igen, ha mondái korban
játszanék a Toldi Miklós
cselekvény
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« mű »cselekvény
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Lajos
kora mondának
már nagyon világos, történetnek pedig, az eposzíró kívánta részletekre, nem eléggé
az.
Nagy Lajos
Csak 1863 őszén (»Buda halála«
után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s
kezdtem gondolkozni új mesetervről. Vajjon okkal-móddal, a népies naivság örve alatti
nem lehetne-e behozni az eddig mellőzött mondarészeket: a prága, kalandot, a sírrablást,
vagy legalább sírbontást s a nápolyi kettős hadjáratot is összevonva egybe; így a költői
beszély, vagy ha tetszik, verses regény kevesebb igényű keretében alkotni meg a
költeményt? Tetszett a gondolat; hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd de majd
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« családi fájdalmas veszteség, új hivatalom szokatlan
gondjai s kiváltképen lelket-elmét csüggesztő testi
baj »n
Jegyzet (kitörölve, e. h. a lap
szélén)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
1874 s a követő években, ha nyári
fürdőzésimből némileg üdülve megjöttem, ismét vissza-vissza kezdék térni »ad pristinum
amorem«.
Időnkint
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Őszenkint, míg szünidőm
tartott »n
IdőnkintJegyzet (áthúzva,
helyette)
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
míg végre mostani
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Majd 1877-ben szembajom úgy szólva egészen benső életre kényszerítvén :
miután néhány kisebb költeményen próbálgattam vedlett szárnyaimat, év
utolján Toldim befejezéséhez fogtam, időnkint adva
hozzá nehány szakaszt, amikor és ahogyan
lehetett. »n
Jegyzet (Áthúzva,
helyette)
[törölt]
«
Csak
»Beszúrás
míg
végre mostani
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
E költemény nem a Horác-féle »nonum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna
neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti
fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő,
mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Tehát »*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Toldi középső része nem az én saját választásom. Az I. rész sikere után kedvem
jött még egy Toldit írni s erre
Illosvai
nál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert ami azon
kívül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özveggyel való komikus jelenet, meg a
sírrablás alávaló bűnténye, — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra
alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy
história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam
volna is, nem akartam. Mert éreztem már akkor s később valahol tán meg is írtam, hogy
mondái vagy történeti alap, — bármily csekély és töredékes legyen Ilosvai Selymes Péter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« az ily hagyomány »n
Jegyzet (irónnal
áthúzva)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Barátim azonban — első mindjárt
Petőfi
, ki a Toldi Estéjét már ismerte kéziratban — váltig
unszoltak, hogy »ha a fejét és lábát megcsináltam, írjam meg a derekát is«. Kezdettem a
tárgyról gondolkozni. Azzal hamar tisztában lettem, hogy ha II. részt írok, ez nem lehet
anélkül, hogy hősem hatalmas fizikumát a szerelem konvulziói közt is fel ne mutassam. De
hogyan? Nőgyűlölete, melyet mostanában emlegetnek, nem gátolt volna, mert ilyesmiről se
Petőfi Sándor
Illosvai
, se a
szóhagyomány töredékei nem tudnak semmit, sőt Ilosvai Selymes Péter
Illosvai
ból még inkább az tetszenék ki,
hogy szeretett bíz' ő asszonyok után járni, míg eggyel aztán pórul járt. De akadály volt
saját Toldim már megjelent I. része, mely szerint:
Ilosvai Selymes Péter
és a III. rész is, melyben múltjára visszatekintve, szerelemről semmi emlékezése nincs.
És így szerelmet, mely házassággal végződjék, a II. részbe sem hozhattam be.
Ez pedig nagy bökkenő volt. Népies ballada megtűri, sőt keresi a boldogtalan szerelmet,
de eposz nem. Mit mondana a nép, például oly meséről, hol a hős sokat küzd a
királyleányért s utoljára is — elveszti?
Mindazáltal megkísértettem ily tervet nagyjában összeállítni s megírtam az I. éneket,
mely a Losonci Phoenixben világot is látott. Címe nem volt már
Toldi. Érezve, hogy maga a sikertetlen szerelmi kaland nem elég
cselekvény: valami nagyobb történeti eseményhez, jelesül a nápolyi hadjárathoz akartam
támasztani, oly módon, hogy Toldi szerelme annak mintegy epizódja legyen:
azért neveztem, általánosabb címmel, Daliás Időknek . Tehát, egy eposz (quasi
népies epopoeia), benne Toldi a kiválóbb hősök egyike, s az ő kalandjai,
szerelme egy nagy epizód. Pár éneket írtam még hozzá, de — nem ment.
A nápolyi hadjárat, bármily kalandszerű is a történetben, epikai tárgyalásra kevéssé
alkalmas. Először, mert két hadjárat van (
Lajos
első és második útját külön tekintve); és csak az első végződik
olyasmivel, amit költőileg az Endre megölése miatti bosszúnak lehet venni s amit így a
költő katasztrófául használhat. De ez az első út inkább gyors, győzelmes benyomulás;
alig van némi nyoma ellenállásnak, a nagyobb ütközetek s magának Nagy Lajos
Lajos
nak is személyes kalandjai a második útra esnek.
Hanem az egész hadviselésben nincs kimagasló pont, tömegesebb ütközet; apróbb
csatározások, várvívások, feudális pártharcok inkább, szétszórva az egész déli olasz
földön és víva nagy részben fogadott, zsoldos katonák által, részben vesztegetéssel is.
Ezek közül egyet, például Aversa megvívását, kiválasztani s az
egész eposzt térben, időben ahhoz koncentrálni s úgy »in medias res« tenni a
cselekvényt, talán lehetett volna, de ha a népies elbeszélés természetét vesszük
figyelembe, mely megkívánja, hogy eleje és vége legyen a dolognak: ez a mód sem volt
ajánlatos.
Nagy Lajos
De volna bár a tárgy akármilyen alkalmas eposzra (azaz epopoeiára): még egy nagy nehézség
maradt leküzdetlen.
Toldi
t, a monda
Toldi Miklós
Toldi
ját, kiről a história épen
semmit nem tud, hogyan állítni oda, nyíltan, mint nagy szerepű vagy épen fő hőst, a
história világába, történeti nagy nevek és személyek mellé? Igen, ha mondái korban
játszanék a Toldi Miklós
cselekvény
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« mű »cselekvény
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Lajos
kora mondának
már nagyon világos, történetnek pedig, az eposzíró kívánta részletekre, nem eléggé
az.
Nagy Lajos
Csak 1863 őszén (»Buda halála«
után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s
kezdtem gondolkozni új mesetervről. Vajjon okkal-móddal, a népies naivság örve alatti
nem lehetne-e behozni az eddig mellőzött mondarészeket: a prága, kalandot, a sírrablást,
vagy legalább sírbontást s a nápolyi kettős hadjáratot is összevonva egybe; így a költői
beszély, vagy ha tetszik, verses regény kevesebb igényű keretében alkotni meg a
költeményt? Tetszett a gondolat; hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd de majd
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« családi fájdalmas veszteség, új hivatalom szokatlan
gondjai s kiváltképen lelket-elmét csüggesztő testi
baj »n
Jegyzet (kitörölve, e. h. a lap
szélén)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
1874 s a követő években, ha nyári
fürdőzésimből némileg üdülve megjöttem, ismét vissza-vissza kezdék térni »ad pristinum
amorem«.
Időnkint
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Őszenkint, míg szünidőm
tartott »n
IdőnkintJegyzet (áthúzva,
helyette)
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
míg végre mostani
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Majd 1877-ben szembajom úgy szólva egészen benső életre kényszerítvén :
miután néhány kisebb költeményen próbálgattam vedlett szárnyaimat, év
utolján Toldim befejezéséhez fogtam, időnkint adva
hozzá nehány szakaszt, amikor és ahogyan
lehetett. »n
Jegyzet (Áthúzva,
helyette)
[törölt]
«
Csak
»Beszúrás
míg
végre mostani
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
E költemény nem a Horác-féle »nonum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna
neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti
fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő,
mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Tehát »*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Toldi középső része nem az én saját választásom. Az I. rész sikere után kedvem
jött még egy Toldit írni s erre
Illosvai
nál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert ami azon
kívül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özveggyel való komikus jelenet, meg a
sírrablás alávaló bűnténye, — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra
alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy
história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam
volna is, nem akartam. Mert éreztem már akkor s később valahol tán meg is írtam, hogy
mondái vagy történeti alap, — bármily csekély és töredékes legyen Ilosvai Selymes Péter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« az ily hagyomány »n
Jegyzet (irónnal
áthúzva)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Barátim azonban — első mindjárt
Petőfi
, ki a Toldi Estéjét már ismerte kéziratban — váltig
unszoltak, hogy »ha a fejét és lábát megcsináltam, írjam meg a derekát is«. Kezdettem a
tárgyról gondolkozni. Azzal hamar tisztában lettem, hogy ha II. részt írok, ez nem lehet
anélkül, hogy hősem hatalmas fizikumát a szerelem konvulziói közt is fel ne mutassam. De
hogyan? Nőgyűlölete, melyet mostanában emlegetnek, nem gátolt volna, mert ilyesmiről se
Petőfi Sándor
Illosvai
, se a
szóhagyomány töredékei nem tudnak semmit, sőt Ilosvai Selymes Péter
Illosvai
ból még inkább az tetszenék ki,
hogy szeretett bíz' ő asszonyok után járni, míg eggyel aztán pórul járt. De akadály volt
saját Toldim már megjelent I. része, mely szerint:
Ilosvai Selymes Péter
és a III. rész is, melyben múltjára visszatekintve, szerelemről semmi emlékezése nincs.
És így szerelmet, mely házassággal végződjék, a II. részbe sem hozhattam be.
Ez pedig nagy bökkenő volt. Népies ballada megtűri, sőt keresi a boldogtalan szerelmet,
de eposz nem. Mit mondana a nép, például oly meséről, hol a hős sokat küzd a
királyleányért s utoljára is — elveszti?
Mindazáltal megkísértettem ily tervet nagyjában összeállítni s megírtam az I. éneket,
mely a Losonci Phoenixben világot is látott. Címe nem volt már
Toldi. Érezve, hogy maga a sikertetlen szerelmi kaland nem elég
cselekvény: valami nagyobb történeti eseményhez, jelesül a nápolyi hadjárathoz akartam
támasztani, oly módon, hogy Toldi szerelme annak mintegy epizódja legyen:
azért neveztem, általánosabb címmel, Daliás Időknek . Tehát, egy eposz (quasi
népies epopoeia), benne Toldi a kiválóbb hősök egyike, s az ő kalandjai,
szerelme egy nagy epizód. Pár éneket írtam még hozzá, de — nem ment.
A nápolyi hadjárat, bármily kalandszerű is a történetben, epikai tárgyalásra kevéssé
alkalmas. Először, mert két hadjárat van (
Lajos
első és második útját külön tekintve); és csak az első végződik
olyasmivel, amit költőileg az Endre megölése miatti bosszúnak lehet venni s amit így a
költő katasztrófául használhat. De ez az első út inkább gyors, győzelmes benyomulás;
alig van némi nyoma ellenállásnak, a nagyobb ütközetek s magának Nagy Lajos
Lajos
nak is személyes kalandjai a második útra esnek.
Hanem az egész hadviselésben nincs kimagasló pont, tömegesebb ütközet; apróbb
csatározások, várvívások, feudális pártharcok inkább, szétszórva az egész déli olasz
földön és víva nagy részben fogadott, zsoldos katonák által, részben vesztegetéssel is.
Ezek közül egyet, például Aversa megvívását, kiválasztani s az
egész eposzt térben, időben ahhoz koncentrálni s úgy »in medias res« tenni a
cselekvényt, talán lehetett volna, de ha a népies elbeszélés természetét vesszük
figyelembe, mely megkívánja, hogy eleje és vége legyen a dolognak: ez a mód sem volt
ajánlatos.
Nagy Lajos
De volna bár a tárgy akármilyen alkalmas eposzra (azaz epopoeiára): még egy nagy nehézség
maradt leküzdetlen.
Toldi
t, a monda
Toldi Miklós
Toldi
ját, kiről a história épen
semmit nem tud, hogyan állítni oda, nyíltan, mint nagy szerepű vagy épen fő hőst, a
história világába, történeti nagy nevek és személyek mellé? Igen, ha mondái korban
játszanék a Toldi Miklós
cselekvény
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« mű »cselekvény
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Lajos
kora mondának
már nagyon világos, történetnek pedig, az eposzíró kívánta részletekre, nem eléggé
az.
Nagy Lajos
Csak 1863 őszén (»Buda halála«
után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s
kezdtem gondolkozni új mesetervről. Vajjon okkal-móddal, a népies naivság örve alatti
nem lehetne-e behozni az eddig mellőzött mondarészeket: a prága, kalandot, a sírrablást,
vagy legalább sírbontást s a nápolyi kettős hadjáratot is összevonva egybe; így a költői
beszély, vagy ha tetszik, verses regény kevesebb igényű keretében alkotni meg a
költeményt? Tetszett a gondolat; hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd de majd
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« családi fájdalmas veszteség, új hivatalom szokatlan
gondjai s kiváltképen lelket-elmét csüggesztő testi
baj »n
Jegyzet (kitörölve, e. h. a lap
szélén)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
1874 s a követő években, ha nyári
fürdőzésimből némileg üdülve megjöttem, ismét vissza-vissza kezdék térni »ad pristinum
amorem«.
Időnkint
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Őszenkint, míg szünidőm
tartott »n
IdőnkintJegyzet (áthúzva,
helyette)
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
míg végre mostani
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Majd 1877-ben szembajom úgy szólva egészen benső életre kényszerítvén :
miután néhány kisebb költeményen próbálgattam vedlett szárnyaimat, év
utolján Toldim befejezéséhez fogtam, időnkint adva
hozzá nehány szakaszt, amikor és ahogyan
lehetett. »n
Jegyzet (Áthúzva,
helyette)
[törölt]
«
Csak
»Beszúrás
míg
végre mostani
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
E költemény nem a Horác-féle »nonum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna
neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti
fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő,
mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Tehát »*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Toldi középső része nem az én saját választásom. Az I. rész sikere után kedvem
jött még egy Toldit írni s erre
Illosvai
nál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert ami azon
kívül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özveggyel való komikus jelenet, meg a
sírrablás alávaló bűnténye, — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra
alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy
história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam
volna is, nem akartam. Mert éreztem már akkor s később valahol tán meg is írtam, hogy
mondái vagy történeti alap, — bármily csekély és töredékes legyen Ilosvai Selymes Péter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« az ily hagyomány »n
Jegyzet (irónnal
áthúzva)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Barátim azonban — első mindjárt
Petőfi
, ki a Toldi Estéjét már ismerte kéziratban — váltig
unszoltak, hogy »ha a fejét és lábát megcsináltam, írjam meg a derekát is«. Kezdettem a
tárgyról gondolkozni. Azzal hamar tisztában lettem, hogy ha II. részt írok, ez nem lehet
anélkül, hogy hősem hatalmas fizikumát a szerelem konvulziói közt is fel ne mutassam. De
hogyan? Nőgyűlölete, melyet mostanában emlegetnek, nem gátolt volna, mert ilyesmiről se
Petőfi Sándor
Illosvai
, se a
szóhagyomány töredékei nem tudnak semmit, sőt Ilosvai Selymes Péter
Illosvai
ból még inkább az tetszenék ki,
hogy szeretett bíz' ő asszonyok után járni, míg eggyel aztán pórul járt. De akadály volt
saját Toldim már megjelent I. része, mely szerint:
Ilosvai Selymes Péter
és a III. rész is, melyben múltjára visszatekintve, szerelemről semmi emlékezése nincs.
És így szerelmet, mely házassággal végződjék, a II. részbe sem hozhattam be.
Ez pedig nagy bökkenő volt. Népies ballada megtűri, sőt keresi a boldogtalan szerelmet,
de eposz nem. Mit mondana a nép, például oly meséről, hol a hős sokat küzd a
királyleányért s utoljára is — elveszti?
Mindazáltal megkísértettem ily tervet nagyjában összeállítni s megírtam az I. éneket,
mely a Losonci Phoenixben világot is látott. Címe nem volt már
Toldi. Érezve, hogy maga a sikertetlen szerelmi kaland nem elég
cselekvény: valami nagyobb történeti eseményhez, jelesül a nápolyi hadjárathoz akartam
támasztani, oly módon, hogy Toldi szerelme annak mintegy epizódja legyen:
azért neveztem, általánosabb címmel, Daliás Időknek . Tehát, egy eposz (quasi
népies epopoeia), benne Toldi a kiválóbb hősök egyike, s az ő kalandjai,
szerelme egy nagy epizód. Pár éneket írtam még hozzá, de — nem ment.
A nápolyi hadjárat, bármily kalandszerű is a történetben, epikai tárgyalásra kevéssé
alkalmas. Először, mert két hadjárat van (
Lajos
első és második útját külön tekintve); és csak az első végződik
olyasmivel, amit költőileg az Endre megölése miatti bosszúnak lehet venni s amit így a
költő katasztrófául használhat. De ez az első út inkább gyors, győzelmes benyomulás;
alig van némi nyoma ellenállásnak, a nagyobb ütközetek s magának Nagy Lajos
Lajos
nak is személyes kalandjai a második útra esnek.
Hanem az egész hadviselésben nincs kimagasló pont, tömegesebb ütközet; apróbb
csatározások, várvívások, feudális pártharcok inkább, szétszórva az egész déli olasz
földön és víva nagy részben fogadott, zsoldos katonák által, részben vesztegetéssel is.
Ezek közül egyet, például Aversa megvívását, kiválasztani s az
egész eposzt térben, időben ahhoz koncentrálni s úgy »in medias res« tenni a
cselekvényt, talán lehetett volna, de ha a népies elbeszélés természetét vesszük
figyelembe, mely megkívánja, hogy eleje és vége legyen a dolognak: ez a mód sem volt
ajánlatos.
Nagy Lajos
De volna bár a tárgy akármilyen alkalmas eposzra (azaz epopoeiára): még egy nagy nehézség
maradt leküzdetlen.
Toldi
t, a monda
Toldi Miklós
Toldi
ját, kiről a história épen
semmit nem tud, hogyan állítni oda, nyíltan, mint nagy szerepű vagy épen fő hőst, a
história világába, történeti nagy nevek és személyek mellé? Igen, ha mondái korban
játszanék a Toldi Miklós
cselekvény
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« mű »cselekvény
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
Lajos
kora mondának
már nagyon világos, történetnek pedig, az eposzíró kívánta részletekre, nem eléggé
az.
Nagy Lajos
Csak 1863 őszén (»Buda halála«
után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s
kezdtem gondolkozni új mesetervről. Vajjon okkal-móddal, a népies naivság örve alatti
nem lehetne-e behozni az eddig mellőzött mondarészeket: a prága, kalandot, a sírrablást,
vagy legalább sírbontást s a nápolyi kettős hadjáratot is összevonva egybe; így a költői
beszély, vagy ha tetszik, verses regény kevesebb igényű keretében alkotni meg a
költeményt? Tetszett a gondolat; hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd de majd
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« családi fájdalmas veszteség, új hivatalom szokatlan
gondjai s kiváltképen lelket-elmét csüggesztő testi
baj »n
Jegyzet (kitörölve, e. h. a lap
szélén)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
1874 s a követő években, ha nyári
fürdőzésimből némileg üdülve megjöttem, ismét vissza-vissza kezdék térni »ad pristinum
amorem«.
Időnkint
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Őszenkint, míg szünidőm
tartott »n
IdőnkintJegyzet (áthúzva,
helyette)
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
míg végre mostani
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Majd 1877-ben szembajom úgy szólva egészen benső életre kényszerítvén :
miután néhány kisebb költeményen próbálgattam vedlett szárnyaimat, év
utolján Toldim befejezéséhez fogtam, időnkint adva
hozzá nehány szakaszt, amikor és ahogyan
lehetett. »n
Jegyzet (Áthúzva,
helyette)
[törölt]
«
Csak
»Beszúrás
míg
végre mostani
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat