X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Toldi szerelme. Előszó.

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei V. kötet
Alcím: Toldi szerelme. A daliás idők első és második dolgozata.
Dátum: 1863/4 1854 1863 1906 1953
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0659001185324
Szerkesztő: Keresztury Dezső
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Magyarország
Lelőhely: Budapest
Intézmény: Országos Széchényi Könyvtár
Gyűjtemény: Kézirattár
Azonosító: Quart. Hung. 1534
A kézirat leírása: Megtalálható tehát ebben a kéziratban a II. dolg. I. ének 1—6. versszaka (itt a számozás szerint 4 oldal hiányzik) és a 27—30. vsz., s ugyanide, külön levélen, fogalmazványban, számozatlanul be van iktatva a T. Sz. I. ének 29—39. versszaka (a szakok nincsenek számozva). A 34. vsz. előtt kék irónjelzés és ez a felírás: Az I. ének vége. A tisztázásban a II. dolg. I. ének 29. vsz. után szintén jelezve van kék irónnal, hogy oda betoldás kerül. Azután következik a II. dolg. II. énekének teljes szövege; a 10. és 11. lap közé egy kétrét hajtott ív levél van betéve, rajta ez ének 10—29. szakai, alkalmasint fogalmazványban. A 13. lapon a szöveg a 23. vsz-tól kékkel áthúzva s ez a jelzés: A viadal egész másként lett. A II. dolg. II. énekének 34. vszakába a költő, a második sor után, még két teljes szakot toldott be, ez itt külön papíron van beragasztva. A 18—19. lap között megint egy számozatlan lap van betoldva, rajta a II. dolg. II. énekének 40—51. szakai, nem tudni: első fogalmazás-e. Ezután következik a II. dolg. III. énekének teljes szövege. Cimében a »Harmadik« szó kékkel áthúzva, fölötte: Most VII-dik. A T. Sz.-be átvett szakokat a költő oldalt kékkel megszámozta, de számozása eltér a véglegestől. L. ezt a szövegváltozatok közt. Az utolsó átvett szak után a lap alján jelezve van a II. dolg. III. éneke következő szakának első sora (Igy az egész tábor), a következő laptól ez ének szövege a 65-től végig, de a 42. és 43. lap közé egy számozatlan kétrét hajtott ív van betéve, rajta megint a 84—90. vsz., talán első fogalmazás. A betét negyedik oldalán a II. dolg. IV. énekének első szaka, háromszor újrakezdve, ezután a 44., 45. és 46. lapon, valamint egy számozatlan kétrét hajtott ív 1—2. oldalán a II. dolg. IV. énekének tisztázata. A betét 3—4. lapja üres. A következő lapon kékkel a számozás megint 1-gyel kezdődik, kékkel a lap tetején felirat: Új dolgozat, No. 3. impurum — tintával: 1863/4. Most következnek az újonnan írt részek a T. Sz. II. éneke 21. szakától kezdve. A számozás kékkel megy 1-től 63-ig (kivéve a 41-et, ez tintával van írva), a 63. hátlapja üres és számozatlan. (Itt jelzi a költő a II. dolg. III. éneke betoldását.) A többi lapon ez a folyamatos számozás nincs meg. Van azonban a kéziratcsomónak egy másik számozása is, fekete irónnal a lap jobb alsó sarkán, de nem az oldalak, hanem a levelek vannak számozva; ez a számozás végigmegy 1-től 105-ig. A költemény utolsó szakai a 104. levél első lapján vannak. Ennek a kéziratnak két címlapja van. Az elsőn fent jobbról tintával: A tisztázat (ez a II. dolg.-ra vonatkozhat); középen : DALIÁS IDŐK. (TOLDI MÁSODIK RÉSZE.) ÍRTA:
ARANY JÁNOS
Arany János
1854. A cím kék irónnal áthúzva, föléírva : No. 2. ez lett a Toldi Szerelme . Lentebb tintával: Ez részint cassálva, részint beolvasztva az 1863 végén kezdett Toldi Szerelme című k. beszélybe, mely ha isten segít utolsó kidolgozása lesz e tárgynak. — Ez alatt kék irónnal: Az I, II. és VII. ének régibb fragmentumokból való, a többi a legutolsó dolgozat impuruma. — A másik cimlap: TOLDI MÁSODIK DARAB. DALIÁS IDŐK az utolsó két szó tintával erősen áthúzva, alatta: Toldi szerelme. A lap jobb felső sarkában tintával: A második dolgozat, a VII-ik énekig víve. (
Arany
Arany János
itt tévedett, a II. dolgozatból csak négy ének készült el.) E címlap hátán található az a mottókba foglalt tervezet, amelyet fentebb a Második dolgozatnál ismertettünk. Az ott leírtakon kívül a lap alján, eltérő írással, még egy mottó-sorozat olvasható, ezzel a felírással: Harcias mottók. A sorozat a következő: 1. Rettenetes haddal ezentől induljunk. 2. Ott az város kívül táborát futtatá. Vitéz magyarokat minden nép csudálja. 3. Nagy vakmerőn magyarok indulának. 4. Vagyon nagy kiáltás szélyel az városban. 5. Jó Lajos királynak mind fejet hajtanak. 6. Kurta pej lovára mint egy barát üle. 7. Hamar jó lovára olasz felült vala. A Toldi szerelme tisztázott kéziratát az Országos Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi, Quart. Hung. 1534. jelzettel. Arany László óhajtása szerint özvegye ajándékából került oda. Bőrsarkú vászonkötésű, elejétől végig
Arany
Arany János
kezeírása. A kézirattár gép-számozása szerint 106 levelet foglal magában.
Arany
Arany János
az Előszót szintén levelenkint számozta I-től IV-ig, a szöveget oldalankint 1—94-ig tintával, innen 188-ig kék irónnal. A címlapot, a Jegyzeteket (amelyek itt a szöveg után következnek) és a Glossariumot a költő nem számozta. A páros és páratlan oldalak fölé élőfej-ként beírta az ének számát. Ebbe a kéziratba van beillesztve más papíron, régibb írással a Zács-ballada, de nem pontosan a helyére, hanem a 170—171. oldal közé, a XI. ének végére; voltaképeni helyét
Arany
Arany János
fent és a lap szélén is jelzi: ad 176. lap — A XII. énekhez, a 36. strófa után. A baloldali címlap: TOLDI. KÖLTŐI ELBESZÉLÉS. HÁROM RÉSZBEN. MÁSODIK RÉSZ: TOLDI SZERELME. A jobboldali címlap: TOLDI SZERELME. ELBESZÉLÉS TIZENKÉT ÉNEKBEN. ÍRTA
ARANY JÁNOS
Arany János
. Ez alatt a jelige. Az »írta« alatt erős kaparás, melyből ennyit lehet kivenni: . . . .melyet szerzett /mostan pedig némely avult irások rongyaiból/ . . .formában közrebocsát. A jelige helyén előbb szintén más, olvashatatlanul kitörölt három sor állott. A címlap hátára a költő irónnal felírta utasításait a szedőnek: A szedéshez. 1. NB. Minden felirat versal. Csak rendes, tiszta nyomást akarok, nem a divatos Elzevir-betűket. — aláhuzott szók: cursiv. A mottók gyémántbetűkkel, csak fél sor szélességben. (Kivéve a fő mottót elül, mely egészen keresztül jöhet.) 2. NB. A szöveg alatti jegyzeteket is hátul, a Glossarium elé szedni; a szövegben folyó számmal (1, 2, 3) jegyezve meg, hová valók. A nyomás így tisztább, rendesebb lesz, nem kell megtörni a strophákat. Ezekből hármat akarok egy lapra; de ahol ének kezdődik, csak kettőt, vagy tán egyet; s felibe az ének címe és mottója jön, ennek külön lap nem kell. A lapok felett az első , második stb. ének, folyvást nyomandó, amint fel van írva. — A strophák számai is, középre. Ezeket az utasításokat az első ének elején minden sorhoz egyenkint odairta Arany László. E példány alapján a kézirat eltéréseit az első kiadástól összeállította és közreadta Bányai Elemér múzeumi tisztviselő a Magyar Könyvszemle 1906. évi I. füzetében (7—38. lap), de nem kellő pontossággal. A Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi azt a négy oldalt is (egy kétrét hajtott ívlap), amely az impurumban az első énekből hiányzik (7—26. vsz.). Jelzete Quart. Hung. 1536., nem tudni, hogyan, mikor került a Széchenyi-Könyvtárba.
History:
Voinovich Géza hagyatékából a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került a Toldi szerelme első fogalmazványa, amelyet
Arany
Arany János
nyomán az alábbiakban »impurum«-nak nevezünk. Ez a kézirat tartalmazza mindazon részek első fogalmazványát, amelyek 1863 decembere után keletkeztek, tehát a II. ének új versszakait a 21-től kezdve végig, az új III., IV., V., VI. éneket, a VII. helyén ezt az utalást: A 7-dik ének egy régibb dolgozat III-di (így) éneke volt — azután a teljes VIII., IX., X ., XI., és XII. éneket. Ezek az új részek (felébe hajtott ív lapokon írva) össze vannak vonva a Daliás idők Második dolgozatának tisztázott kéziratával. Az alább ismertetendő jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az összevonás még talán magától
Arany
Arany János
tól származik. Az Előszó szövege a költemény utolsó strófáival egy írás.

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: elbeszélő költemény

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: impurum-kézirat
  • Szövegforrás III: a Toldi szerelme tisztázott kézirata
  • Szövegforrás IV: az első, 1879-es kiadás

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Arany
Arany János
nak ez a műve három változatban került többször is kiadásra: önállóan, a Toldival és Toldi estéjével együtt, valamint az összes vagy válogatott művek keretében. Az alábbiakban lehetőleg teljes jegyzéket adunk ezekről a kiadásokról a könyvészeti összeállítások és legnagyobb hazai könyvtáraink katalógusai nyomán. A jegyzék bizonytalanságait nem sikerült teljesen eloszlatnunk, mert egyes kiadások megfelelő példányaihoz lehetetlen volt hozzáférnünk. Még két körülmény nehezítette munkánkat: egyik az, hogy a T. Sz.-nek és
Arany
Arany János
összes műveinek kiadásaiban hiányzik a következetes sorszám jelzés, másik az, hogy a Franklin-Társulat, amely egyideig
Arany
Arany János
műveinek monopolizált kiadója volt, az Arany-kiadásokat rendszerint évszám jelzés nékül hozta piacra. ÖNÁLLÓAN. Toldi szerelme. Elbeszélés tizenkét énekben.
Bp
Budapest
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392. l. Ugyanaz kettős cimlappal: Toldi. Költői elbeszélés három részben. Második rész : Toldi szerelme. A szerző kiadása.
Bp
Budapest
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392 1. 2. kiad.
Bp
Budapest
. 1880. Ráth Mór. IX , 424 l. Ugyanez a Családi Könyvtár 9—14. III. is. Ugyanaz 3. kiad.
Bp
Budapest
. 1882. Ráth Mór. IX, 180 és 244 l. 1883-ban A. J . Összes Költeményei 3. kötetében 4. kiadásként jelezve. 1892.
Bp
Budapest
. Ráth Mór. 404. l. (A magyar nemzet családi könyvtára. 3.) 6. kiadásnak jelezve. 1897.
Bp
Budapest
. Ráth Mór. VIII. 424. l. 7. kiadásnak jelezve. Toldi szerelme. A költő által sajtó alá rendezett eredeti kiadás, időskori arcképével.
Bp
Budapest
. 1899. Ráth Mór. 423 1. 1910.
Bp
Budapest
. Franklin-Társ. 400 l. 8. kiadásként jelezve. Toldi szerelme.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. 343 l. Toldi szerelme. Kiadta a Kisfaludy-Társ.
Bp
Budapest
.
[szerkesztői feloldás]
1934.
Franklin-Társ. 4 és 256 l. (Élő könyvek. Magyar Klasszikusok. 50.) Toldi szerelme.
Bp
Budapest
. (1942.) Franklin-Társ. 344 l. A TRILÓGIÁBAN. Toldi. Költői elbeszélés három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. 1884. Ráth Mór. 8r. 654 1.Megjelent dísz- és bőrkötésben is. A. J. Elbeszélő költeményei. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. 1891. Ráth Mór. 8r. 655 l. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 10. kiad.
Bp
Budapest
. 1897. Ráth, Mór. 8r. 82, 423, 85 l. (tehát a három rész külön lapszámozva.) Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. 1902. Franklin-társ. 8r. 82, 423, 85 l. Toldi-trilógia.
Bp
Budapest
.
[szerkesztői feloldás]
1924.
Franklin-Társ. 8r. 558 l. (Készült 500 számozott példányban »biblia«-papíron, Jaschik Álmos díszítő rajzaival: pergament papírkötésben és pergament bőrkötésben.) (Ezt a Jaschik Álmos által díszített kiadást a Múz. Kvt. 1925-re datálja szögletes zárójelek közt.) Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
.
[szerkesztői feloldás]
1926.
Franklin-Társ. 404 lap. 8r. Ugyanaz 1927-ben is. Toldi trilógiája.
Bp
Budapest
. 1930. Franklin-Társ. 414 l. (1930. évi könyvnapi kiadvány.) Toldi-trilógia.
Bp
Budapest
. 193? Franklin-Társ. 427 l. (Muz. Kvt. egyik példánya.) Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. 404 l. Toldi estéje:
Bp
Budapest
. 1941. Aczél Testv. 328 l. (Nemzeti Irodalmunk. 24—25.) Toldi-trilógia. A bevezetést írta Keményfi János. Jegyzetekkel ellátta Dáloky János.
Bp
Budapest
. 1941. Magyar Népművelők Társasága. 324 l. (Magyar Klasszikusok.) ÖSSZES ÉS VÁLOGATOTT KIADÁSOKBAN. Összes költeményei. 4 kötet.
Bp
Budapest
. é. n. 1880. Ráth Mór. Összes Munkái. 8 köt.
Bp
Budapest
. 1883. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költemények. I. köt. Toldi. Költői elb. három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Összes költeményei. 4 kötetben.
Bp
Budapest
. 1891—1893. Ráth Mór. E Kiadvány 3. kötetében: Toldi szerelme. Elb. 12 énekben. 6. kiad. 1892. Ugyanez a kiadás. 4 kötetben.
Bp
Budapest
. 1895—1897. Ráth Mór. Összegyűjtött munkái. 8 kötetben.
Bp
Budapest
. 1893—1899. Ráth Mór. E kiadvány 3. kötete: Toldi szerelme. VIII, 423 lap. 1899. Ugyanaz 6 kötetben. (A fenti kiadás a VII. és VIII. köt. nélkül. E két kötet a Hátrahagyott verseket tartalmazza, tehát itt is a 3. kötetben van a Toldi szerelme.) Szintén 1899. Összes munkái. 12 kötetben.
Bp
Budapest
. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költeményei: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Új lenyomat. 1900. 654 l. Összes munkái.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. ebben a kiadásban a 2. köt.: Toldi trilógiája : Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 654 l. (Petrik 1901—1910 évi könyvészetében.) Összegyüjtött munkái. 8 kötetben (7 kötetbe kötve).
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötet: Toldi-trilógia. 6. kiad. 654 l. (Petriknél u. o.) Művei. Új kiadás. 6 kötetben.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötetben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. (Petriknél u. o.) A. J. Munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Riedl Frigyes.
Bp
Budapest
. Franklin-Társ. (Magyar Remekírók.) 3. kötetében: Toldi . Toldi szerelme. Toldi estéje. 1903. 428 l. A. J. Munkái. Sajtó alá rend. és bev. ellátta Riedl Frigyes. (Arcképpel.) 1—6. k.
Bp
Budapest
. 1922. Franklin-Társ. A 3. kötetben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 428 l. (Magyar Remekírók. 41—43.) Adat a Magyar Könyvészet 1921—1923. c. bibliográfiából. Kiadja a M. Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete,
Bp
Budapest
. 1924 . (Nyilvánvaló, hogy az előbbi, 1903. évi kiadást dobta újra piacra a Franklin-Társ.) Összes Munkái. (Az egységesebb elrendezést és a szöveg épségét Voinovich Géza gondozta.)
Bp
Budapest
. 1924. Franklin-Társ. 4r. 1—5 kötet. E kiadásban a 2. kötet: Elbeszélő költeményei: Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Daliás idők. (Első dolgozat 1849—53, Második dolgozat 1853—63.) 235 lap. Összes költői művei, 1—10 kötetben. (1—4. köt.: Kisebb költeményei. 5—10. köt.: Elbeszélő költeményei.)
Bp
Budapest
. Franklin-Társ. (5 db-ba kötve.) Emlékkiadás a költő halálának ötvenéves fordulójára. 1932. A 6—7. kötet: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Összes költői művei. (Egy kötetben).
Bp
Budapest
. 1937. Franklin-Társ. 1768 l. (»Parnasszus-kiadás«)
n
Jegyzet Hibaigazítás: Sorozatunk I. kötetének 397. lapján e kiadás megjelenési éve tévesen 1932, javítandó 1937-re.
Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Pongrácz Elemér.
Bp
Budapest
. 1941 Aczél Testvérek kiad. 496 l. Válogatott művei. 1. köt. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. (Sajtó alá rendezte Barta János.)
Bp
Budapest
. 1952. Szépirodalmi Könyvkiadó. 510 lap. (Magyar Klasszikusok.) SZEMELVÉNYES KIADÁSOK. Toldi szerelme. Iskolai kiadás. Első-harmadik ének. A középiskola VI—VIII. osztály olvasmánya.
Bp
Budapest
. 1900. Franklin-Társ. 8r. 66 1. Szemelvények Arany János Toldi szerelme című époszából. Rendezte és bevezetéssel ellátta Moravcsik Gyula.
Bp
Budapest
. é. n. Lampel Róbert. (Magyar Könyvtár. 102—105. sz.) Toldi szerelme. Magyarázta Tettamanti Béla.
Bp
Budapest
. 1914. 66 lap. (Irodalmi Segédkönyvek. Szerk. Madzsar Gusztáv.) Arany János költői műveiből. 1. Toldi. Toldi szerelméből szemelvények. Toldi estéje. 2. Válogatott balladák. Kisebb költemények. Buda halála.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. (A Magyar könyvtár füzetei egyben.)
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

A művekhez tartozó jegyzetek az alábbi linken érhetőek el:
 
  ELŐSZÓ.  
  E költemény nem a Horác-féle »nonum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő, mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Tehát »
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
Azért mentségre szorul.  
  Toldi középső része nem az én saját választásom. Az I. rész sikere után kedvem jött még egy Toldit írni s erre
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
nál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert ami azon kívül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özveggyel való komikus jelenet, meg a sírrablás alávaló bűnténye, — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam. Mert éreztem már akkor s később valahol tán meg is írtam, hogy mondái vagy történeti alap, — bármily csekély és töredékes legyen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« az ily hagyomány »
n
Jegyzet (irónnal áthúzva)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
— adja meg ily költeménynek azt, amit én »epikai hitelnek« szoktam nevezni. Tehát egy II-ik részre nem is gondoltam.  
  Barátim azonban — első mindjárt
Petőfi
Petőfi Sándor
, ki a Toldi Estéjét már ismerte kéziratban — váltig unszoltak, hogy »ha a fejét és lábát megcsináltam, írjam meg a derekát is«. Kezdettem a tárgyról gondolkozni. Azzal hamar tisztában lettem, hogy ha II. részt írok, ez nem lehet anélkül, hogy hősem hatalmas fizikumát a szerelem konvulziói közt is fel ne mutassam. De hogyan? Nőgyűlölete, melyet mostanában emlegetnek, nem gátolt volna, mert ilyesmiről se
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
, se a szóhagyomány töredékei nem tudnak semmit, sőt
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
ból még inkább az tetszenék ki, hogy szeretett bíz' ő asszonyok után járni, míg eggyel aztán pórul járt. De akadály volt saját Toldim már megjelent I. része, mely szerint:  
 
  »Szívét nem bántá még nyila szerelemnek,
  Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága;
  Azután sem lépett soha házasságra.«
 
  és a III. rész is, melyben múltjára visszatekintve, szerelemről semmi emlékezése nincs. És így szerelmet, mely házassággal végződjék, a II. részbe sem hozhattam be.  
  Ez pedig nagy bökkenő volt. Népies ballada megtűri, sőt keresi a boldogtalan szerelmet, de eposz nem. Mit mondana a nép, például oly meséről, hol a hős sokat küzd a királyleányért s utoljára is — elveszti?  
  Mindazáltal megkísértettem ily tervet nagyjában összeállítni s megírtam az I. éneket, mely a Losonci Phoenixben világot is látott. Címe nem volt már Toldi. Érezve, hogy maga a sikertetlen szerelmi kaland nem elég cselekvény: valami nagyobb történeti eseményhez, jelesül a nápolyi hadjárathoz akartam támasztani, oly módon, hogy Toldi szerelme annak mintegy epizódja legyen: azért neveztem, általánosabb címmel, Daliás Időknek . Tehát, egy eposz (quasi népies epopoeia), benne Toldi a kiválóbb hősök egyike, s az ő kalandjai, szerelme egy nagy epizód. Pár éneket írtam még hozzá, de — nem ment.  
  A nápolyi hadjárat, bármily kalandszerű is a történetben, epikai tárgyalásra kevéssé alkalmas. Először, mert két hadjárat van (
Lajos
Nagy Lajos
első és második útját külön tekintve); és csak az első végződik olyasmivel, amit költőileg az Endre megölése miatti bosszúnak lehet venni s amit így a költő katasztrófául használhat. De ez az első út inkább gyors, győzelmes benyomulás; alig van némi nyoma ellenállásnak, a nagyobb ütközetek s magának
Lajos
Nagy Lajos
nak is személyes kalandjai a második útra esnek. Hanem az egész hadviselésben nincs kimagasló pont, tömegesebb ütközet; apróbb csatározások, várvívások, feudális pártharcok inkább, szétszórva az egész déli olasz földön és víva nagy részben fogadott, zsoldos katonák által, részben vesztegetéssel is. Ezek közül egyet, például Aversa megvívását, kiválasztani s az egész eposzt térben, időben ahhoz koncentrálni s úgy »in medias res« tenni a cselekvényt, talán lehetett volna, de ha a népies elbeszélés természetét vesszük figyelembe, mely megkívánja, hogy eleje és vége legyen a dolognak: ez a mód sem volt ajánlatos.  
  De volna bár a tárgy akármilyen alkalmas eposzra (azaz epopoeiára): még egy nagy nehézség maradt leküzdetlen.
Toldi
Toldi Miklós
t, a monda
Toldi
Toldi Miklós
ját, kiről a história épen semmit nem tud, hogyan állítni oda, nyíltan, mint nagy szerepű vagy épen fő hőst, a história világába, történeti nagy nevek és személyek mellé? Igen, ha mondái korban játszanék a
cselekvény
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« »
cselekvény
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
: de
Lajos
Nagy Lajos
kora mondának már nagyon világos, történetnek pedig, az eposzíró kívánta részletekre, nem eléggé az.  
  Fel kellett hagynom az eposz gondolatával s így jó időre magával Toldival is.  
  Csak 1863 őszén (»Buda halála« után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s kezdtem gondolkozni új mesetervről. Vajjon okkal-móddal, a népies naivság örve alatti nem lehetne-e behozni az eddig mellőzött mondarészeket: a prága, kalandot, a sírrablást, vagy legalább sírbontást s a nápolyi kettős hadjáratot is összevonva egybe; így a költői beszély, vagy ha tetszik, verses regény kevesebb igényű keretében alkotni meg a költeményt? Tetszett a gondolat; hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd de majd
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« családi fájdalmas veszteség, új hivatalom szokatlan gondjai s kiváltképen lelket-elmét csüggesztő testi baj »
n
Jegyzet (kitörölve, e. h. a lap szélén)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
egészen szubjektív természetű szenvedések miatt ismét hosszú időre abba kellett hagynom. Költői elnémulásom szomorú ideje állott be s midőn évek múlva valamicskét dolgozhattam is, csak fordításban keresék szórakozást.  
  1874 s a követő években, ha nyári fürdőzésimből némileg üdülve megjöttem, ismét vissza-vissza kezdék térni »ad pristinum amorem«.
Időnkint
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Őszenkint, míg szünidőm tartott »
n
Jegyzet (áthúzva, helyette)
Időnkint
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
nehány versszakkal tovább vittem a költeményt, bár remény nélkül, hogy valaha befejezzem;
míg végre mostani
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Majd 1877-ben szembajom úgy szólva egészen benső életre kényszerítvén : miután néhány kisebb költeményen próbálgattam vedlett szárnyaimat, év utolján Toldim befejezéséhez fogtam, időnkint adva hozzá nehány szakaszt, amikor és ahogyan lehetett. »
n
Jegyzet (Áthúzva, helyette)
[törölt]
«
Csak
Beszúrás
»
míg végre mostani
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
kényszerített nyugalmam alatt rá vetém fejemet, hogy a munka befejezését megkísértsem. Érdemes volt-e a fáradságra s nem jobb lett volna-e a töredéket »nagyreményű és sajnálatos« töredéknek hagynom: azt már te fogod megítélni nyájas olvasó!  
  Budapesten, május hó közepén, 1879.  
  A szerző.  
 
 
  ELŐSZÓ.  
  E költemény nem a Horác-féle »nonum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő, mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Tehát »
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
Azért mentségre szorul.  
  Toldi középső része nem az én saját választásom. Az I. rész sikere után kedvem jött még egy Toldit írni s erre
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
nál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert ami azon kívül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özveggyel való komikus jelenet, meg a sírrablás alávaló bűnténye, — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam. Mert éreztem már akkor s később valahol tán meg is írtam, hogy mondái vagy történeti alap, — bármily csekély és töredékes legyen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« az ily hagyomány »
n
Jegyzet (irónnal áthúzva)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
— adja meg ily költeménynek azt, amit én »epikai hitelnek« szoktam nevezni. Tehát egy II-ik részre nem is gondoltam.  
  Barátim azonban — első mindjárt
Petőfi
Petőfi Sándor
, ki a Toldi Estéjét már ismerte kéziratban — váltig unszoltak, hogy »ha a fejét és lábát megcsináltam, írjam meg a derekát is«. Kezdettem a tárgyról gondolkozni. Azzal hamar tisztában lettem, hogy ha II. részt írok, ez nem lehet anélkül, hogy hősem hatalmas fizikumát a szerelem konvulziói közt is fel ne mutassam. De hogyan? Nőgyűlölete, melyet mostanában emlegetnek, nem gátolt volna, mert ilyesmiről se
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
, se a szóhagyomány töredékei nem tudnak semmit, sőt
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
ból még inkább az tetszenék ki, hogy szeretett bíz' ő asszonyok után járni, míg eggyel aztán pórul járt. De akadály volt saját Toldim már megjelent I. része, mely szerint:  
 
  »Szívét nem bántá még nyila szerelemnek,
  Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága;
  Azután sem lépett soha házasságra.«
 
  és a III. rész is, melyben múltjára visszatekintve, szerelemről semmi emlékezése nincs. És így szerelmet, mely házassággal végződjék, a II. részbe sem hozhattam be.  
  Ez pedig nagy bökkenő volt. Népies ballada megtűri, sőt keresi a boldogtalan szerelmet, de eposz nem. Mit mondana a nép, például oly meséről, hol a hős sokat küzd a királyleányért s utoljára is — elveszti?  
  Mindazáltal megkísértettem ily tervet nagyjában összeállítni s megírtam az I. éneket, mely a Losonci Phoenixben világot is látott. Címe nem volt már Toldi. Érezve, hogy maga a sikertetlen szerelmi kaland nem elég cselekvény: valami nagyobb történeti eseményhez, jelesül a nápolyi hadjárathoz akartam támasztani, oly módon, hogy Toldi szerelme annak mintegy epizódja legyen: azért neveztem, általánosabb címmel, Daliás Időknek . Tehát, egy eposz (quasi népies epopoeia), benne Toldi a kiválóbb hősök egyike, s az ő kalandjai, szerelme egy nagy epizód. Pár éneket írtam még hozzá, de — nem ment.  
  A nápolyi hadjárat, bármily kalandszerű is a történetben, epikai tárgyalásra kevéssé alkalmas. Először, mert két hadjárat van (
Lajos
Nagy Lajos
első és második útját külön tekintve); és csak az első végződik olyasmivel, amit költőileg az Endre megölése miatti bosszúnak lehet venni s amit így a költő katasztrófául használhat. De ez az első út inkább gyors, győzelmes benyomulás; alig van némi nyoma ellenállásnak, a nagyobb ütközetek s magának
Lajos
Nagy Lajos
nak is személyes kalandjai a második útra esnek. Hanem az egész hadviselésben nincs kimagasló pont, tömegesebb ütközet; apróbb csatározások, várvívások, feudális pártharcok inkább, szétszórva az egész déli olasz földön és víva nagy részben fogadott, zsoldos katonák által, részben vesztegetéssel is. Ezek közül egyet, például Aversa megvívását, kiválasztani s az egész eposzt térben, időben ahhoz koncentrálni s úgy »in medias res« tenni a cselekvényt, talán lehetett volna, de ha a népies elbeszélés természetét vesszük figyelembe, mely megkívánja, hogy eleje és vége legyen a dolognak: ez a mód sem volt ajánlatos.  
  De volna bár a tárgy akármilyen alkalmas eposzra (azaz epopoeiára): még egy nagy nehézség maradt leküzdetlen.
Toldi
Toldi Miklós
t, a monda
Toldi
Toldi Miklós
ját, kiről a história épen semmit nem tud, hogyan állítni oda, nyíltan, mint nagy szerepű vagy épen fő hőst, a história világába, történeti nagy nevek és személyek mellé? Igen, ha mondái korban játszanék a
cselekvény
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« »
cselekvény
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
: de
Lajos
Nagy Lajos
kora mondának már nagyon világos, történetnek pedig, az eposzíró kívánta részletekre, nem eléggé az.  
  Fel kellett hagynom az eposz gondolatával s így jó időre magával Toldival is.  
  Csak 1863 őszén (»Buda halála« után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s kezdtem gondolkozni új mesetervről. Vajjon okkal-móddal, a népies naivság örve alatti nem lehetne-e behozni az eddig mellőzött mondarészeket: a prága, kalandot, a sírrablást, vagy legalább sírbontást s a nápolyi kettős hadjáratot is összevonva egybe; így a költői beszély, vagy ha tetszik, verses regény kevesebb igényű keretében alkotni meg a költeményt? Tetszett a gondolat; hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd de majd
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« családi fájdalmas veszteség, új hivatalom szokatlan gondjai s kiváltképen lelket-elmét csüggesztő testi baj »
n
Jegyzet (kitörölve, e. h. a lap szélén)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
egészen szubjektív természetű szenvedések miatt ismét hosszú időre abba kellett hagynom. Költői elnémulásom szomorú ideje állott be s midőn évek múlva valamicskét dolgozhattam is, csak fordításban keresék szórakozást.  
  1874 s a követő években, ha nyári fürdőzésimből némileg üdülve megjöttem, ismét vissza-vissza kezdék térni »ad pristinum amorem«.
Időnkint
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Őszenkint, míg szünidőm tartott »
n
Jegyzet (áthúzva, helyette)
Időnkint
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
nehány versszakkal tovább vittem a költeményt, bár remény nélkül, hogy valaha befejezzem;
míg végre mostani
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Majd 1877-ben szembajom úgy szólva egészen benső életre kényszerítvén : miután néhány kisebb költeményen próbálgattam vedlett szárnyaimat, év utolján Toldim befejezéséhez fogtam, időnkint adva hozzá nehány szakaszt, amikor és ahogyan lehetett. »
n
Jegyzet (Áthúzva, helyette)
[törölt]
«
Csak
Beszúrás
»
míg végre mostani
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
kényszerített nyugalmam alatt rá vetém fejemet, hogy a munka befejezését megkísértsem. Érdemes volt-e a fáradságra s nem jobb lett volna-e a töredéket »nagyreményű és sajnálatos« töredéknek hagynom: azt már te fogod megítélni nyájas olvasó!  
  Budapesten, május hó közepén, 1879.  
  A szerző.  
 
 
  ELŐSZÓ.  
  E költemény nem a Horác-féle »nonum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő, mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Tehát »
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
Azért mentségre szorul.  
  Toldi középső része nem az én saját választásom. Az I. rész sikere után kedvem jött még egy Toldit írni s erre
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
nál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert ami azon kívül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özveggyel való komikus jelenet, meg a sírrablás alávaló bűnténye, — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam. Mert éreztem már akkor s később valahol tán meg is írtam, hogy mondái vagy történeti alap, — bármily csekély és töredékes legyen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« az ily hagyomány »
n
Jegyzet (irónnal áthúzva)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
— adja meg ily költeménynek azt, amit én »epikai hitelnek« szoktam nevezni. Tehát egy II-ik részre nem is gondoltam.  
  Barátim azonban — első mindjárt
Petőfi
Petőfi Sándor
, ki a Toldi Estéjét már ismerte kéziratban — váltig unszoltak, hogy »ha a fejét és lábát megcsináltam, írjam meg a derekát is«. Kezdettem a tárgyról gondolkozni. Azzal hamar tisztában lettem, hogy ha II. részt írok, ez nem lehet anélkül, hogy hősem hatalmas fizikumát a szerelem konvulziói közt is fel ne mutassam. De hogyan? Nőgyűlölete, melyet mostanában emlegetnek, nem gátolt volna, mert ilyesmiről se
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
, se a szóhagyomány töredékei nem tudnak semmit, sőt
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
ból még inkább az tetszenék ki, hogy szeretett bíz' ő asszonyok után járni, míg eggyel aztán pórul járt. De akadály volt saját Toldim már megjelent I. része, mely szerint:  
 
  »Szívét nem bántá még nyila szerelemnek,
  Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága;
  Azután sem lépett soha házasságra.«
 
  és a III. rész is, melyben múltjára visszatekintve, szerelemről semmi emlékezése nincs. És így szerelmet, mely házassággal végződjék, a II. részbe sem hozhattam be.  
  Ez pedig nagy bökkenő volt. Népies ballada megtűri, sőt keresi a boldogtalan szerelmet, de eposz nem. Mit mondana a nép, például oly meséről, hol a hős sokat küzd a királyleányért s utoljára is — elveszti?  
  Mindazáltal megkísértettem ily tervet nagyjában összeállítni s megírtam az I. éneket, mely a Losonci Phoenixben világot is látott. Címe nem volt már Toldi. Érezve, hogy maga a sikertetlen szerelmi kaland nem elég cselekvény: valami nagyobb történeti eseményhez, jelesül a nápolyi hadjárathoz akartam támasztani, oly módon, hogy Toldi szerelme annak mintegy epizódja legyen: azért neveztem, általánosabb címmel, Daliás Időknek . Tehát, egy eposz (quasi népies epopoeia), benne Toldi a kiválóbb hősök egyike, s az ő kalandjai, szerelme egy nagy epizód. Pár éneket írtam még hozzá, de — nem ment.  
  A nápolyi hadjárat, bármily kalandszerű is a történetben, epikai tárgyalásra kevéssé alkalmas. Először, mert két hadjárat van (
Lajos
Nagy Lajos
első és második útját külön tekintve); és csak az első végződik olyasmivel, amit költőileg az Endre megölése miatti bosszúnak lehet venni s amit így a költő katasztrófául használhat. De ez az első út inkább gyors, győzelmes benyomulás; alig van némi nyoma ellenállásnak, a nagyobb ütközetek s magának
Lajos
Nagy Lajos
nak is személyes kalandjai a második útra esnek. Hanem az egész hadviselésben nincs kimagasló pont, tömegesebb ütközet; apróbb csatározások, várvívások, feudális pártharcok inkább, szétszórva az egész déli olasz földön és víva nagy részben fogadott, zsoldos katonák által, részben vesztegetéssel is. Ezek közül egyet, például Aversa megvívását, kiválasztani s az egész eposzt térben, időben ahhoz koncentrálni s úgy »in medias res« tenni a cselekvényt, talán lehetett volna, de ha a népies elbeszélés természetét vesszük figyelembe, mely megkívánja, hogy eleje és vége legyen a dolognak: ez a mód sem volt ajánlatos.  
  De volna bár a tárgy akármilyen alkalmas eposzra (azaz epopoeiára): még egy nagy nehézség maradt leküzdetlen.
Toldi
Toldi Miklós
t, a monda
Toldi
Toldi Miklós
ját, kiről a história épen semmit nem tud, hogyan állítni oda, nyíltan, mint nagy szerepű vagy épen fő hőst, a história világába, történeti nagy nevek és személyek mellé? Igen, ha mondái korban játszanék a
cselekvény
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« »
cselekvény
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
: de
Lajos
Nagy Lajos
kora mondának már nagyon világos, történetnek pedig, az eposzíró kívánta részletekre, nem eléggé az.  
  Fel kellett hagynom az eposz gondolatával s így jó időre magával Toldival is.  
  Csak 1863 őszén (»Buda halála« után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s kezdtem gondolkozni új mesetervről. Vajjon okkal-móddal, a népies naivság örve alatti nem lehetne-e behozni az eddig mellőzött mondarészeket: a prága, kalandot, a sírrablást, vagy legalább sírbontást s a nápolyi kettős hadjáratot is összevonva egybe; így a költői beszély, vagy ha tetszik, verses regény kevesebb igényű keretében alkotni meg a költeményt? Tetszett a gondolat; hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd de majd
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« családi fájdalmas veszteség, új hivatalom szokatlan gondjai s kiváltképen lelket-elmét csüggesztő testi baj »
n
Jegyzet (kitörölve, e. h. a lap szélén)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
egészen szubjektív természetű szenvedések miatt ismét hosszú időre abba kellett hagynom. Költői elnémulásom szomorú ideje állott be s midőn évek múlva valamicskét dolgozhattam is, csak fordításban keresék szórakozást.  
  1874 s a követő években, ha nyári fürdőzésimből némileg üdülve megjöttem, ismét vissza-vissza kezdék térni »ad pristinum amorem«.
Időnkint
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Őszenkint, míg szünidőm tartott »
n
Jegyzet (áthúzva, helyette)
Időnkint
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
nehány versszakkal tovább vittem a költeményt, bár remény nélkül, hogy valaha befejezzem;
míg végre mostani
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Majd 1877-ben szembajom úgy szólva egészen benső életre kényszerítvén : miután néhány kisebb költeményen próbálgattam vedlett szárnyaimat, év utolján Toldim befejezéséhez fogtam, időnkint adva hozzá nehány szakaszt, amikor és ahogyan lehetett. »
n
Jegyzet (Áthúzva, helyette)
[törölt]
«
Csak
Beszúrás
»
míg végre mostani
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
kényszerített nyugalmam alatt rá vetém fejemet, hogy a munka befejezését megkísértsem. Érdemes volt-e a fáradságra s nem jobb lett volna-e a töredéket »nagyreményű és sajnálatos« töredéknek hagynom: azt már te fogod megítélni nyájas olvasó!  
  Budapesten, május hó közepén, 1879.  
  A szerző.  
 
 
  ELŐSZÓ.  
  E költemény nem a Horác-féle »nonum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő, mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Tehát »
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
Azért mentségre szorul.  
  Toldi középső része nem az én saját választásom. Az I. rész sikere után kedvem jött még egy Toldit írni s erre
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
nál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert ami azon kívül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özveggyel való komikus jelenet, meg a sírrablás alávaló bűnténye, — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam. Mert éreztem már akkor s később valahol tán meg is írtam, hogy mondái vagy történeti alap, — bármily csekély és töredékes legyen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« az ily hagyomány »
n
Jegyzet (irónnal áthúzva)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
— adja meg ily költeménynek azt, amit én »epikai hitelnek« szoktam nevezni. Tehát egy II-ik részre nem is gondoltam.  
  Barátim azonban — első mindjárt
Petőfi
Petőfi Sándor
, ki a Toldi Estéjét már ismerte kéziratban — váltig unszoltak, hogy »ha a fejét és lábát megcsináltam, írjam meg a derekát is«. Kezdettem a tárgyról gondolkozni. Azzal hamar tisztában lettem, hogy ha II. részt írok, ez nem lehet anélkül, hogy hősem hatalmas fizikumát a szerelem konvulziói közt is fel ne mutassam. De hogyan? Nőgyűlölete, melyet mostanában emlegetnek, nem gátolt volna, mert ilyesmiről se
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
, se a szóhagyomány töredékei nem tudnak semmit, sőt
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
ból még inkább az tetszenék ki, hogy szeretett bíz' ő asszonyok után járni, míg eggyel aztán pórul járt. De akadály volt saját Toldim már megjelent I. része, mely szerint:  
 
  »Szívét nem bántá még nyila szerelemnek,
  Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága;
  Azután sem lépett soha házasságra.«
 
  és a III. rész is, melyben múltjára visszatekintve, szerelemről semmi emlékezése nincs. És így szerelmet, mely házassággal végződjék, a II. részbe sem hozhattam be.  
  Ez pedig nagy bökkenő volt. Népies ballada megtűri, sőt keresi a boldogtalan szerelmet, de eposz nem. Mit mondana a nép, például oly meséről, hol a hős sokat küzd a királyleányért s utoljára is — elveszti?  
  Mindazáltal megkísértettem ily tervet nagyjában összeállítni s megírtam az I. éneket, mely a Losonci Phoenixben világot is látott. Címe nem volt már Toldi. Érezve, hogy maga a sikertetlen szerelmi kaland nem elég cselekvény: valami nagyobb történeti eseményhez, jelesül a nápolyi hadjárathoz akartam támasztani, oly módon, hogy Toldi szerelme annak mintegy epizódja legyen: azért neveztem, általánosabb címmel, Daliás Időknek . Tehát, egy eposz (quasi népies epopoeia), benne Toldi a kiválóbb hősök egyike, s az ő kalandjai, szerelme egy nagy epizód. Pár éneket írtam még hozzá, de — nem ment.  
  A nápolyi hadjárat, bármily kalandszerű is a történetben, epikai tárgyalásra kevéssé alkalmas. Először, mert két hadjárat van (
Lajos
Nagy Lajos
első és második útját külön tekintve); és csak az első végződik olyasmivel, amit költőileg az Endre megölése miatti bosszúnak lehet venni s amit így a költő katasztrófául használhat. De ez az első út inkább gyors, győzelmes benyomulás; alig van némi nyoma ellenállásnak, a nagyobb ütközetek s magának
Lajos
Nagy Lajos
nak is személyes kalandjai a második útra esnek. Hanem az egész hadviselésben nincs kimagasló pont, tömegesebb ütközet; apróbb csatározások, várvívások, feudális pártharcok inkább, szétszórva az egész déli olasz földön és víva nagy részben fogadott, zsoldos katonák által, részben vesztegetéssel is. Ezek közül egyet, például Aversa megvívását, kiválasztani s az egész eposzt térben, időben ahhoz koncentrálni s úgy »in medias res« tenni a cselekvényt, talán lehetett volna, de ha a népies elbeszélés természetét vesszük figyelembe, mely megkívánja, hogy eleje és vége legyen a dolognak: ez a mód sem volt ajánlatos.  
  De volna bár a tárgy akármilyen alkalmas eposzra (azaz epopoeiára): még egy nagy nehézség maradt leküzdetlen.
Toldi
Toldi Miklós
t, a monda
Toldi
Toldi Miklós
ját, kiről a história épen semmit nem tud, hogyan állítni oda, nyíltan, mint nagy szerepű vagy épen fő hőst, a história világába, történeti nagy nevek és személyek mellé? Igen, ha mondái korban játszanék a
cselekvény
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« »
cselekvény
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
: de
Lajos
Nagy Lajos
kora mondának már nagyon világos, történetnek pedig, az eposzíró kívánta részletekre, nem eléggé az.  
  Fel kellett hagynom az eposz gondolatával s így jó időre magával Toldival is.  
  Csak 1863 őszén (»Buda halála« után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s kezdtem gondolkozni új mesetervről. Vajjon okkal-móddal, a népies naivság örve alatti nem lehetne-e behozni az eddig mellőzött mondarészeket: a prága, kalandot, a sírrablást, vagy legalább sírbontást s a nápolyi kettős hadjáratot is összevonva egybe; így a költői beszély, vagy ha tetszik, verses regény kevesebb igényű keretében alkotni meg a költeményt? Tetszett a gondolat; hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd de majd
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« családi fájdalmas veszteség, új hivatalom szokatlan gondjai s kiváltképen lelket-elmét csüggesztő testi baj »
n
Jegyzet (kitörölve, e. h. a lap szélén)
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
egészen szubjektív természetű szenvedések miatt ismét hosszú időre abba kellett hagynom. Költői elnémulásom szomorú ideje állott be s midőn évek múlva valamicskét dolgozhattam is, csak fordításban keresék szórakozást.  
  1874 s a követő években, ha nyári fürdőzésimből némileg üdülve megjöttem, ismét vissza-vissza kezdék térni »ad pristinum amorem«.
Időnkint
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Őszenkint, míg szünidőm tartott »
n
Jegyzet (áthúzva, helyette)
Időnkint
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
nehány versszakkal tovább vittem a költeményt, bár remény nélkül, hogy valaha befejezzem;
míg végre mostani
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
 
[törölt]
« Majd 1877-ben szembajom úgy szólva egészen benső életre kényszerítvén : miután néhány kisebb költeményen próbálgattam vedlett szárnyaimat, év utolján Toldim befejezéséhez fogtam, időnkint adva hozzá nehány szakaszt, amikor és ahogyan lehetett. »
n
Jegyzet (Áthúzva, helyette)
[törölt]
«
Csak
Beszúrás
»
míg végre mostani
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
 
kényszerített nyugalmam alatt rá vetém fejemet, hogy a munka befejezését megkísértsem. Érdemes volt-e a fáradságra s nem jobb lett volna-e a töredéket »nagyreményű és sajnálatos« töredéknek hagynom: azt már te fogod megítélni nyájas olvasó!  
  Budapesten, május hó közepén, 1879.  
  A szerző.