Előszavának vallomása szerint
Arany
figyelme a Buda halála befejezése után, 1863. őszén fordult megint a trilógia régóta heverő középső
részére. A félbehagyott mű továbbfolytatásához most új lendületet adott az, hogy a Buda halálában az epikus szerkesztés és emberábrázolás új útjait
sikerült megtalálnia ; munkakedvét fokozta e művének rendkívül kedvező fogadtatása is.
Ekkoriban írja róla felesége szalontai rokonainak : »A szives fogadás, ahogy az Akadémia
fogadta — és akik olvasták, azok részéről a magasztalás annyira fellelkesítették, hogy
azóta folyvást dolgozik rég megkezdett munkáin.« (1864. febr. 15.)
Arany János
Az a központi mag, amely köré az új megoldás mozzanatai csoportosulnak : Toldi és Piroska
szerelmi történetének tragédiába való fordulása. Nemcsak arra nyilt ezzel lehetőség,
hogy a férfi Toldiban és Piroskában a Daliás idők naiv,
idealizált mesehősei helyett szenvedélyeikkel küzdő, valóságos földi embereket adjon,
hanem arra is, hogy eleget tegyen az epikai hitel maga-megszabta követelményének. A Daliás idők második dolgozatában Toldi jegygyűrűt kap Piroskától
az álruhás bajvívás után (
Arany
ezúttal
nem gondol a váratlan fordulat megokolására) ; most mégiscsak az lesz az igaz, amit
Arany János
Arany
a Toldi utolsó soraiban Miklós örökös nőtlenségéről mondott — így elkerülte,
hogy önmagával jusson ellenmondásba. De az új tervbe harmónikusan illeszkedtek be az
Arany János
Ilosvai
nál talált
anyagnak eddig mellőzött, felhasználhatatlannak vélt részletei is : a prágai kaland és a
fogság akadályozza meg Toldit abban, hogy hibáját jóvátegye ; a sírfeltöréshez költi
Ilosvai Selymes Péter
Arany
előzmény gyanánt a házasság
szerencsétlen kimenetelét, azt, hogy Miklós megöli Tar Lőrincet, Piroska pedig
tetszhalott lesz. Igy az addig elég különösnek látszó bűntény egy jól megokolt
eseménysor logikus lezárásával kap értelmet, másrészt megint előkészíti egy a Toldi estéjében már felhasznált Ilosvai-adaléknak a cselekménybe
való újbóli beolvasztását : a barátruhából Arany János
Arany
most Toldi vezeklésének történetét olvassa ki.
Arany János
Igy kerekedik ki egy olyan elgondolás, amely egységes cselekménnyel tölti ki a mű első
hat énekét. Közben a költő akarva-akaratlan túlhalad a Buda
halála műfaji jellegzetességein : reálisan felfogott embereit, jórészt a
mondái anyag hatására, regényes, kalandos cselekménybe bonyolítja; különös, újszerű
színvegyület keletkezik így, amelyben megfér egymás mellett Toldi sívár dorbézolása és a
prágai mesés bravur. Mindenesetre ez a kettősség is egyik oka annak, hogy a költő még
most is annyit küszködik a témával.
Arany
1863 őszén fog az új elgondolás szerinti
kidolgozáshoz. A felfogás mélyülését jelzi az, hogy átveszi ugyan a régi első éneket a
Daliás idők első és második dolgozatából, de kibővíti Piroska
ébredő szerelmének rajzával (34—39. vsz.) ; a második énekből csak az első 20 versszakot
használja fel, innen újrakezdi, mert a bajvívás új fordulatot vesz. A II. ének 21.
szakával kezdődik tehát a voltaképpeni harmadik változat kidolgozása. Ekkor változtatta
meg a cimet is ; ezt az impurum cimlapján jelzi: áthúzza a »Daliás
idők«-et, s azt írja helyébe : »Toldi szerelme«, a lap
alján pedig, a régebbi dolgozatra értve : »Ez részint cassálva, részint beolvasztva az
1863 végén kezdett Toldi szerelme című beszélybe, mely, ha isten segít, utolsó kidolgozása lesz
e tárgynak.« Az előbbi III. ének második felét bővíti ki az új III. énekké (Miklós
Nagyfaluban), a prágai kalanddal (IV. ének) Toldi és
Piroska történetét elviszi egészen az V. ének 84. versszakáig ; eddig látszik a kézírás
egyöntetűnek. Közben súlyos családi bajok támadnak a költőre : 64 végén felesége tifuszba esik, 65 végén meghal Juliskája, 66-ban az országon végigsöprő kolerajárvány ejti őket rettegésbe.
Változás történik életpályáján is : a lapszerkesztést kénytelen csalódottan, végleg
feladni, s 65 januárjában választják meg
akadémiai titkárnak. Mindezeket az eseményeket a kiegyezés felé hajló politikai élet
izgalmai kisérik. Igy aztán a Toldi szerelme írása egyidőre
megakad : az apai fájdalom ellen zsongítónak veszi elő 66-ban, de csak egy versszakkal toldja meg (bejegyzése szerint
aug. 12-én). Újabb, csaknem egy
évi szünet után 67 május 6-tól
befejezi az V. éneket, — hogy milyen küzdelmesen, mutatja Arany János
Tompá
hoz ezidőben írt levele : »A szünidőt versféle
munkára is szántam : de most már nem tudok és nem merek . . . idegeim minden erősebb
megfeszítés vagy felindulás után fájnak, eltompulnak, néhány napra hasznavehetetlenekké
lesznek.« (67 aug. 6.) Ekkor találja
meg, a VI. ének elején, az apai fájdalom régóta keresett költői kifejezését (1—6. vsz.)
Tompa Mihály
Tompá
hoz szóló levele szerint: »Az
ottani Piroskáról a mi Piroskánkra térve át, néhány szubjektiv versszakot írtam anyja
emlékezetére : s ez a munka tönkretette idegzetemet úgy, mint már évek óta nem
tapasztaltam. Most már pihennem, pauzálnom kell.« (Ugyanazon levélben.) Félévvel később,
amikor Tompa Mihály
Tompá
nak ezeket a versszakokat
másolatban megküldi, ezt teszi hozzá : »Ily rámában óhajtottam volna, hogy apai
fájdalmam emléke fennmaradjon.« (68 febr.
14.) Ekkor-e vagy valamivel később, eljut a VI. ének 47. versszakáig, itt
megáll, a folytatást emlékeztetőül a lap szélére vázolja, s ezzel kerek hét évre
abbamarad a munka megint, majdnem ott, ameddig a Toldi-Piroska-szerelmi történet, az új
koncepció anyaga futotta.
Tompa Mihály
Idáig jutva,
Arany
nak azt a feladatot
kellett megoldania, hogy a cselekmény kibonyolításához új anyagot, új elemeket keressen.
Az előző részből megoldatlan maradt Toldi bűnhődése, megkegyelmeztetése és Piroska
kiengesztelődése. Ez jelezte a cselekmény további alakításának irányát, egyúttal
előkészítette a regényes-lovagi mozzanatok további erős benyomulását a koncepcióba. A
költő most visszanyul a második dolgozatban rejlő, még ki nem használt lehetőségekre. Az
olasz hadjárat, amelynek seregszemléje már kész is a második dolgozat III. énekében,
kínálkozik: Toldi rehabilitálásának és megigazulásának szinteréül; de mivel a hadjárat
bőségesen ismert történetében még a neve sem fordul elő, Arany János
Arany
kényes érzéke szerint ismeretlenül,
titokzatosan, álruhában kell becsületét kiharcolnia. Ezzel megint a romantikus
eposzokból és regényekből ismert motivum kerül be nagy súllyal a cselekménybe. Miután a
Daliás idők-ben az eleven, férfias Anikó (előbb Etelka)
alakját megalkotta, most szerepet is alkot neki, megint álruhában és ismeretlenül; a
főszereplők tragikus szerelmi történetének ellensúlyozására Toldi kisérőjeként
fellépteti az üldözött Zács-ivadékot, s őt ismerteti össze Anikóval.
Arany János
A mondai anyag fogytán így nyul a költő a regényes lovagi epika motivumaihoz. Mindezek
keretéül azonban hiteles történeti hátteret rajzol : főforrása a mű második felének
anyagához maga a történelem. A nápolyi hadjárathoz Szalay László magyar történelméből és a Budai
Krónikából merít anyagot, s felhasználja korábbi, a Toldiana-ba összefoglalt adatgyüjtését is. Az előszó tanusága szerint már
korábban gondolt arra, hogy a két nápolyi hadjáratot egybevonja ; ezt most annál
könnyebben megteheti, mert, mint az előszó és egy lapszéli jegyzete mutatja (IX. 27.),
most már voltaképen összevont tervvel dolgozik, s a nápolyi hadjárat csak háttere a
főcselekménynek. De
Lajos
király igy
saját személyében is nagyobb szerephez jut; öccséért indított bosszúhadjáratának és
szerelmének előadása a históriai adatok és az V. énekben megkezdett történet alapján
maga is kész regénnyé kerekedik. Igy, a mű második felében a bonyodalom részint új
elemekből épül fel, s valóban regényszerűen, Nagy Lajos
Arany
egyéb epikus műveitől eltérő technikával, több ágra is szakad.
Egy cselekmény-fordulónál épen személyes élmények adnak irányt: karlsbadi emlék hatására
vall, hogy Toldinak vezeklőből harcossá-válását cseh földre helyezi és benne Arany János
Károly
császárnak is szerepet juttat.
Luxemburgi Károly
A mű fogalmazását csak 1874-ben folytatja
tovább. Karlsbadból hazatérve aug. 23-án beléfog és hamarosan befejezi a VI. éneket, s
hetedik gyanánt, némi változtatással a második dolgozat III. énekének első felét
illeszti be, s belefog a VIII. énekbe. A munka menetéről most már pontosan számot ad
önmagának : a VI. ének végétől időnkint összeszámolja a kész versszakokat, s a lapszélre
veti, főleg abbahagyások esetén, a keltezést is. Igy tehát pontos adataink vannak róla :
melyik versszak mikor készült, s hányszor kellett még most, az utolsó nekilendülés
idején is, hivatali nyűg és betegség miatt a munkát abbahagynia. A VIII. 68. után megint
kétéves szünet következik. A második margitszigeti év ad újabb lendületet: 1877. december végétől 78 július
19-ig befejeződik a VIII., elkészül a IX. és X . ének és 34 szak a XI-ből.
De már e közben betegeskedik : tavasszal ágynak esett, nem is hitték, hogy felépül.
Nyáron a Prózai dolgozatok sajtó alá készítése foglalja el,
csak 79 januárjában lát újra Toldihoz. Most végre friss lendülettel befejezi: az utolsó szakhoz
maga írja oda : »Vége 1879. május
15-én.«
A kész munkát eleinte titokban tartja; az Őszikék egyik rögtönzése
szerint (Toldi II. részéhez) tele van kétellyel művének értéke és várható
sikere felől. Ahogy később, megjelenése után, a gratuláló Tóth Endrének írja : »Jól tudom, hogy e példátlan hosszu időn át annyiféle
benyomás, hangulat stb. alatt keletkezett munka nem lehet egyöntetű.« Először fiának
mutatta meg, majd az ő rábeszélésére
Gyulai
nak ; ősszel odaadta olvasni Gyulai Pál
Csengery
nek, aki betegségéből lábadozva üdülni a
szigetre költözött. A két jóbarát végül rábeszélte a kiadásra. Kételyeit azzal
csöndesítette le, hogy a saját költségén nyomatta ki s csak a terjesztést bízta az
Akadémia könyvkiadó boltjára. (Mindezt részletesen elmondja Arany László a költő leveleinek kiadása elé írt bevezetésében.) Az
első nyomtatott példányt Gyulai Pál, 1879 februárja óta a Kisfaludy-Társaság elnöke, a
Társaság november 26-i ülésén mutatta
be a nyilvánosságnak. Az első kiadást néhány nap alatt elkapkodták; 1880-ban és 1882-ben új kiadás jelent meg belőle. 1880-ban az Akadémia a nagy jutalommal tüntette ki.
Csengery Antal
A Toldi szerelmére vonatkozó irodalom a Kisfaludy-Társaság-beli
ünnepélyes bemutatás sajtóvisszhangjával kezdődik; másnap a lapok nagy cikkekben adnak
hírt róla és részleteket közölnek a költeményből. Ezt az egykorú irodalmat bővebben
ismerteti Voinovich Géza Arany-életrajzának III.
kötetében, 320—322. lap.
Kéziratok.
Voinovich Géza hagyatékából a Magyar Tudományos
Akadémia kézirattárába került a Toldi szerelme első
fogalmazványa, amelyet
Arany
nyomán az
alábbiakban »impurum«-nak nevezünk. Ez a kézirat tartalmazza mindazon részek első
fogalmazványát, amelyek 1863 decembere
után keletkeztek, tehát a II. ének új versszakait a 21-től kezdve végig, az
új III., IV., V., VI. éneket, a VII. helyén ezt az utalást: A 7-dik ének egy
régibb dolgozat III-di (így) éneke volt — azután a teljes VIII., IX., X .,
XI., és XII. éneket. Ezek az új részek (felébe hajtott ív lapokon írva) össze vannak
vonva a Daliás idők Második dolgozatának tisztázott kéziratával.
Az alább ismertetendő jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az összevonás még talán
magától Arany János
Arany
tól származik.
Arany János
Megtalálható tehát ebben a kéziratban a II. dolg. I. ének 1—6. versszaka (itt a számozás
szerint 4 oldal hiányzik) és a 27—30. vsz., s ugyanide, külön levélen, fogalmazványban,
számozatlanul be van iktatva a T. Sz. I. ének 29—39. versszaka (a
szakok nincsenek számozva). A 34. vsz. előtt kék irónjelzés és ez a felírás : Az
I. ének vége. A tisztázásban a II. dolg. I. ének 29. vsz. után szintén
jelezve van kék irónnal, hogy oda betoldás kerül. Azután következik a II. dolg. II.
énekének teljes szövege ; a 10. és 11. lap közé egy kétrét hajtott ív levél van betéve,
rajta ez ének 10—29. szakai, alkalmasint fogalmazványban. A 13. lapon a szöveg a 23.
vsz-tól kékkel áthúzva s ez a jelzés: A viadal egész másként lett. A II.
dolg. II. énekének 34. vszakába a költő, a második sor után, még két teljes szakot
toldott be, ez itt külön papíron van beragasztva. A 18—19. lap között megint egy
számozatlan lap van betoldva, rajta a II. dolg. II. énekének 40—51. szakai, nem tudni:
első fogalmazás-e. Ezután következik a II. dolg. III. énekének teljes szövege. Cimében a
»Harmadik« szó kékkel áthúzva, fölötte: Most VII-dik. A T.
Sz.-be átvett szakokat a költő oldalt kékkel megszámozta, de számozása eltér a
véglegestől. L. ezt a szövegváltozatok közt. Az utolsó átvett szak után a lap alján
jelezve van a II. dolg. III. éneke következő szakának első sora (így az egész tábor), a
következő laptól ez ének szövege a 65-től végig, de a 42. és 43. lap közé egy
számozatlan kétrét hajtott ív van betéve, rajta megint a 84—90. vsz., talán első
fogalmazás. A betét negyedik oldalán a II. dolg. IV. énekének első szaka, háromszor
újrakezdve, ezután a 44., 45. és 46. lapon, valamint egy számozatlan kétrét hajtott ív
1—2. oldalán a II. dolg. IV. énekének tisztázata. A betét 3—4. lapja üres. A következő
lapon kékkel a számozás megint 1-gyel kezdődik, kékkel a lap tetején felirat: Új
dolgozat, No. 3. impurum — tintával : 1863/4. Most következnek az újonnan írt részek a T.
Sz. II. éneke 21. szakától kezdve. A számozás kékkel megy 1-től 63-ig (kivéve
a 41-et, ez tintával van írva), a 63. hátlapja üres és számozatlan. (Itt jelzi a költő a
II. dolg. III. éneke betoldását.) A többi lapon ez a folyamatos számozás nincs meg. Van
azonban a kéziratcsomónak egy másik számozása is, fekete irónnal a lap jobb alsó sarkán,
de nem az oldalak, hanem a levelek vannak számozva; ez a számozás végigmegy 1-től
105-ig. A költemény utolsó szakai a 104. levél első lapján vannak.
Ennek a kéziratnak két címlapja van. Az elsőn fent jobbról tintával: A tisztázat (ez a II. dolg.-ra vonatkozhat); középen:
ARANY JÁNOS
Arany János
A cím kék irónnal áthúzva, föléírva : No. 2. ez lett a Toldi
Szerelme
. Lentebb tintával: Ez részint cassálva, részint
beolvasztva az 1863 végén kezdett Toldi Szerelme című k. beszélybe, mely ha isten segít utolsó
kidolgozása lesz e tárgynak. — Ez alatt kék irónnal: Az I, II. és VII.
ének régibb fragmentumokból való, a többi a legutolsó dolgozat impuruma. — A
másik cimlap:
az utolsó két szó tintával erősen áthúzva, alatta :
Toldi
szerelme
. A lap jobb felső sarkában tintával: A második
dolgozat, a VII-ik énekig víve. (
Arany
itt tévedett, a II. dolgozatból csak négy ének készült el.)
Arany János
E címlap hátán található az a mottókba foglalt tervezet, amelyet fentebb a Második
dolgozatnál ismertettünk. Az ott leírtakon kívül a lap alján, eltérő írással, még egy
mottó-sorozat olvasható, ezzel a felírással: Harcias mottók.
A sorozat a következő:
A Toldi szerelme tisztázott kéziratát az Országos
Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi, Quart. Hung. 1534. jelzettel. Arany László óhajtása szerint özvegye ajándékából került oda.
Bőrsarkú vászonkötésű, elejétől végig
Arany
kezeírása. A kézirattár gép-számozása szerint 106 levelet foglal
magában. Arany János
Arany
az Előszót szintén
levelenkint számozta I-től IV-ig, a szöveget oldalankint 1—94-ig tintával, innen 188-ig
kék irónnal. A címlapot, a Jegyzeteket (amelyek itt a szöveg után következnek) és a Glossariumot a költő nem számozta. A páros és páratlan oldalak
fölé élőfej-ként beírta az ének számát. Ebbe a kéziratba van beillesztve más papíron,
régibb írással a Zács-ballada, de nem pontosan a helyére, hanem a
170—171. oldal közé, a XI. ének végére; voltaképeni helyét Arany János
Arany
fent és a lap szélén is jelzi: ad
176. lap — A XII. énekhez, a 36. strófa után.
Arany János
Ez alatt a jelige. Az »írta« alatt erős kaparás, melyből ennyit lehet kivenni : . .
. .melyet szerzett /mostan pedig némely avult irások rongyaiból/ . . .formában
közrebocsát. A jelige helyén előbb szintén más, olvashatatlanul kitörölt
három sor állott.
1. NB. Minden felirat versal. Csak rendes, tiszta nyomást akarok, nem a divatos
Elzevir-betűket. — aláhuzott szók: cursiv. A mottók gyémántbetűkkel, csak fél sor
szélességben. (Kivéve a fő mottót elül, mely egészen keresztül jöhet.)
2. NB. A szöveg alatti jegyzeteket is hátul, a Glossarium
elé szedni; a szövegben folyó számmal (1, 2, 3) jegyezve meg, hová
valók. A nyomás így tisztább, rendesebb lesz, nem kell megtörni a strophákat.
Ezekből hármat akarok egy lapra ; de ahol ének kezdődik, csak kettőt, vagy tán egyet
; s felibe az ének címe és mottója jön, ennek külön lap nem kell. A lapok felett az
első, második stb. ének, folyvást nyomandó, amint fel van írva. — A strophák számai
is, középre.
E példány alapján a kézirat eltéréseit az első kiadástól összeállította és közreadta
Bányai Elemér múzeumi tisztviselő a
Magyar Könyvszemle
1906. évi I. füzetében (7—38.
lap), de nem kellő pontossággal.
A Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi azt a négy oldalt is (egy kétrét hajtott ívlap),
amely az impurumban az első énekből hiányzik (7—26. vsz.). Jelzete Quart. Hung. 1536.,
nem tudni, hogyan, mikor került a Széchenyi-Könyvtárba.
A költemény variánsainak összeállítása a következő szövegek egybevetése alapján történt:
az ú. n. impurum-kézirat (jelöletlen), a Toldi
szerelme
tisztázott kézirata (jele : T. Sz.), végül az 1879-es
első kiadás (jele : T. Sz. nyomt.)
Áttekintésül közöljük a költőnek az egyes részek keletkezésére vonatkozó jegyzeteit, a
T. Sz. kézirat nyomán :
I. ének 33-ik versszak mellett a margón : Eddig 1850 (kivéve az utolsó versszakot) a többi későbbi
betoldás.
II. ének 1 . versszaka mellett a margón : Ez a szerkezet végkép 1863-ban állapítva meg (közbe jött más irányban induló
2—3 dolgozat).
VI. ének első versszaka mellett a margón :
1867 nyarán, de ugyanakkor félben maradt. Ceruzával :
Leányom † 1865 dec.
végén.
VI. ének: »Szalontánál csaptak össze« kezdetű vers mellé:
Ez darabban már megvolt előbb. Az 50-es években.
XI. ének 34. versszaka után : Eddig 29/VII. 78.
Ceruzával: nagy szünetek. Csak 79 januárban folytattam.
XII. ének 77. versszak mellett a margón :
1879 ápr. 20.
Az utolsó strófa után következik pedig
Arany
nak ez a megjegyzése :
Vége 1879 május
15.
Arany János
Itt jegyezzük meg, hogy
Arany
Arany János
Ilosvai
nevét
rendszerint kettős l-lel írja.
Ilosvai Selymes Péter
»Az eposz a nemzetnek, amelyre hatni akar, ne csak jelleme, szokása s erkölcsében, hanem
történeti és hagyományos emlékeiben is gyökerezzék.« Így fogta fel
Arany
az eposzköltő feladatát. (Dózsa Dániel bírálatában). Maga eszerint cselekedett. Epikai
műveihez számos forrásból merített: krónikákból, hagyományból, az életből,
emberismeretéből. Figyelmes olvasók — később kutatók — hol egyik, hol másik ponton
akadtak valamilyen nyomra. E kérdés körül egész irodalom fejlődött. Egy irodalmi
kapcsolatra elsőnek Badics Ferenc mutatott rá
(
Fővárosi Lapok, szerk. Vadnai Károly, 1882., 95. sz.). Utána többre
Hoffmann Frigyes (Toldi Szerelme
forrásai. A brassói áll. főreáliskola 1890—91. évi Értesítő-jében),
Staud János (Toldi Szerelme keletkezése,
1904.) Több forrást sorolt
elő Riedl Frigyes, Arany-könyvében, Tolnai Vilmos kis
közleményekben. Mindezeket a maga kutatásaival kiegészítve — összefoglalta
Szinnyei Ferenc, (Arany Toldi szerelmének forrásai
Arany János
Bp.
, 1906: Magyar Irodalomtörténeti Értekezések.
Szerk. : Dézsi Lajos, 6. füzet.)
Pótlékokat csatolt ehhez, főkép történeti adatokat
Tolnai Vilmos (EPhK. 1906. 223—231. 1.) utóbb maga Budapest
Szinnyei
is
(
It., 1919.). Szűkebb körben, Szinnyei Ferenc
Byron
ra vonatkozón, Weber Artur keresett összehasonlításokat (
Irodalmi hatások a T. Sz.-ben
B. Sz., 1917., 169. kötet), a Frithiof regével
Szentirmay Gizella (T. Sz. és a Frithiof-rege. — B.
Sz., 1917. 172.
sz.). Jelen kiadás énekről-énekre kíséri e vonatkozásokat, többnyire
Arany János saját kijegyzései alapján, itt-ott
új adalékkal is. Az itt felsorolt nagyobb munkálatokra alább csak a szerzők nevével
utalunk, megkülönböztetve Byron, George Gordon Noel
Szinnyei
nél az I. és II. dolgozatot.
Szinnyei Ferenc
A Toldi Szerelmét két nagy Arany-monográfiánk (a
Riedl
é és a Riedl Frigyes
Voinovich
é) elemzi behatóan, ezenkívül egyes részleteivel,
motívumaival kiterjedt filológiái irodalom foglalkozik. Ennek összeállítását
megtalálhatja az olvasó
Gulyás Pál
Magyar írók élete és művei I. kötetének 782—83.
hasábján. Mai irodalomszemléletünket tükröztető méltatása a műnek még nincs, mindössze
Lukács György tesz néhány idevágó célzást A százéves Toldi c. tanulmányában (Forum 1947. és az Új magyar kultúráért c.
kötetben). A Toldi Szerelmével kapcsolatos irodalomfejlődési,
műfaji, esztétikai, stilisztikai problémákat a kutatók eddig szinte teljesen
elhanyagolták, — nem szóltam érdemben a T. Sz. helyéről korában
és Voinovich Géza
Arany
fejlődésében, sem nyelvéről,
stílusáról; nem oldották meg a műfaji kérdést, a verses regénnyel, általában a verses
epika modernizálásával kapcsolatban. A kutatók kedves munkaterülete volt Arany János
Arany
művének a történelmi forrásokkal való
egybevetése, s egyes motívumok világirodalmi párhuzamainak feltárása. A filológiai
kutatás főbb eredményeit, a fontosabb idevágó cikkek megnevezésével, a magyarázó
jegyzetekben közöljük.
Arany János
Az
Arany
személyével és műveivel
kapcsolatos képzőművészeti alkotások közül a következők vettek tárgyat vagy
részlet-ösztönzést a Toldi szerelméből:
Arany János
1.
Stróbl Alajos
pályanyertes
Arany-szobrát 1893 májusában állították
fel a Nemzeti Múzeum előtt. A szobor két mellékalakja : Toldi Miklós és Rozgonyi
Piroska. Piroska tölgykoszorút nyújt a költő felé.
2.
Zala György
nek ugyanerre a
pályázatra benyujtott tervezetén szerepelt a T. Sz.-ből vett
dombormű.
3.
Székely Bertalan
egy
triptichon-vázlatot készített a trilógiáról, ennek második képe a főhőst ábrázolja
teljes lovagi fegyverzetben. A kép régebben Ernst Lajos gyüjteményében volt.
5. A Zács-illusztrációk közül, pótlásként e kiadás I. kötetéhez (464. 1.) megemlítjük
Zichy Mihály
hét
illusztrációját, és
Kőrösfői-Kriesch Aladár
két temperáját (a Szépművészeti Múzeumban).
6. A Franklin Társulat 1924-ben készült s az
egész trilógiát tartalmazó díszkiadását
Jaschik Álmos
illusztrálta.
Minderről bővebben 1.
Soltészné Szilárd Kató
: Arany János a magyar képzőművészet tükrében. Bp. Szemle
1935. január
és
különnyomat.
A Toldi szerelméből, Csiky Gergely szövegére, operát szerzett
Mihalovich Ödön
. Bemutatta a budapesti Operaház 1890. márciusában. — (Erről:
Sonkoly István: Arany János és a zene. A Nkörösi A. J. Társ. Évkönyve, 1938—39.
)
Arany
nak ez a műve három változatban
került többször is kiadásra: önállóan, a Toldival és Toldi estéjével együtt, valamint az összes vagy válogatott művek
keretében. Az alábbiakban lehetőleg teljes jegyzéket adunk ezekről a kiadásokról a
könyvészeti összeállítások és legnagyobb hazai könyvtáraink katalógusai nyomán. A
jegyzék bizonytalanságait nem sikerült teljesen eloszlatnunk, mert egyes kiadások
megfelelő példányaihoz lehetetlen volt hozzáférnünk. Még két körülmény nehezítette
munkánkat: egyik az, hogy a T. Sz.-nek és Arany János
Arany
összes műveinek kiadásaiban hiányzik a
következetes sorszám jelzés, másik az, hogy a Franklin-Társulat, amely egyideig
Arany János
Arany
műveinek monopolizált kiadója
volt, az Arany-kiadásokat rendszerint évszám jelzés nékül hozta piacra.
Arany János
Toldi szerelme. Elbeszélés tizenkét énekben.
Bp
. 1879.
Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392. 1.
Budapest
Ugyanaz kettős cimlappal:
Toldi. Költői elbeszélés három
részben. Második rész : Toldi szerelme. A szerző
kiadása.
Bp
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392 1.
Budapest
Toldi szerelme. A költő által sajtó alá rendezett eredeti
kiadás, időskori arcképével.
Bp
.
1899. Ráth Mór. 423 1.
Budapest
Toldi szerelme.
Bp
. é.
n. Franklin-Társ. 343 1.
Toldi szerelme. Kiadta a Kisfaludy-Társ. Budapest
Bp
. [1934.] Franklin-Társ. 4 és 256 1. (Élő könyvek. Magyar Klasszikusok.
50.)
Budapest
Toldi. Költői elbeszélés három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje.
Bp
. 1884. Ráth Mór. 8r. 654 1.Megjelent dísz- és bőrkötésben
is.
Budapest
A. J. Elbeszélő költeményei. Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje.
Bp
. 1891. Ráth Mór. 8r. 655 1.
Budapest
Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 10. kiad.
Bp
. 1897. Ráth, Mór. 8r.
82, 423, 85 1. (tehát a három rész külön lapszámozva.)
Budapest
Toldi-trilógia.
Bp
.
[1924.] Franklin-Társ. 8r. 558
1. (Készült 500 számozott példányban »biblia«-papíron, Jaschik Álmos díszítő rajzaival: pergament papírkötésben és
pergament bőrkötésben.) (Ezt a Jaschik Álmos által
díszített kiadást a Múz. Kvt. 1925-re
datálja szögletes zárójelek közt.)
Budapest
Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje:
Bp
. 1941. Aczél Testv. 328 1. (Nemzeti Irodalmunk. 24—25.)
Budapest
Toldi-trilógia. A bevezetést írta Keményfi János. Jegyzetekkel ellátta Dáloky János.
Bp
. 1941. Magyar Népművelők Társasága. 324 1. (Magyar Klasszikusok.)
Budapest
Összes Munkái. 8 köt.
Bp
. 1883. Ráth
Mór. E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költemények. I.
köt. Toldi. Költői elb. három részben: Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje.
Budapest
Összes költeményei. 4 kötetben.
Bp
. 1891—1893. Ráth
Mór. E Kiadvány 3. kötetében : Toldi szerelme. Elb. 12
énekben. 6. kiad. 1892.
Budapest
Összegyűjtött munkái. 8 kötetben.
Bp
. 1893—1899. Ráth Mór. E kiadvány 3. kötete: Toldi szerelme. VIII, 423 lap. 1899.
Budapest
Ugyanaz 6 kötetben. (A fenti kiadás a VII. és VIII. köt. nélkül. E két kötet a Hátrahagyott verseket tartalmazza, tehát itt is a 3. kötetben van
a Toldi szerelme.) Szintén 1899.
Összes munkái. 12 kötetben.
Bp
. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő
költeményei: Toldi. Toldi
szerelme. Toldi estéje. Új lenyomat. 1900. 654 1.
Budapest
Összes munkái.
Bp
. é.
n. Franklin-Társ. ebben a kiadásban a 2. köt.: Toldi trilógiája : Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 6541. (Petrik 1901—1910 évi könyvészetében.)
Budapest
Összegyüjtött munkái. 8 kötetben (7 kötetbe kötve).
Bp
. é. n. FranklinTárs. A 2. kötet: Toldi-trilógia. 6. kiad. 654 1. (Petriknél u. o.)
Budapest
Művei. Új kiadás. 6 kötetben.
Bp
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötetben : Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje.
(Petriknél u. o.)
Budapest
A. J. Munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta
Riedl Frigyes.
Bp
. Franklin-Társ. (Magyar Remekírók.) 3. kötetében: Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. 1903. 428 1.
Budapest
A. J. Munkái. Sajtó alá rend. és bev. ellátta Riedl Frigyes. (Arcképpel.) 1—6. k.
Bp
. 1922.
Franklin-Társ. A 3. kötetben: Toldi. Toldi
szerelme. Toldi estéje. 428 1. (Magyar
Remekírók. 41—43.) Adat a Magyar Könyvészet 1921—1923.
c. bibliográfiából. Kiadja a M. Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete, Budapest
Bp
. 1924.
(Nyilvánvaló, hogy az előbbi, 1903. évi
kiadást dobta újra piacra a Franklin-Társ.)
Budapest
Összes Munkái. (Az egységesebb elrendezést és a szöveg
épségét Voinovich Géza gondozta.)
Bp
. 1924.
Franklin-Társ. 4r. 1—5 kötet. E kiadásban a 2. kötet: Elbeszélő költeményei: Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Daliás idők. (Első dolgozat 1849—53, Második dolgozat 1853—63.) 235 lap.
Budapest
Összes költői művei, 1—10 kötetben. (1—4. köt. : Kisebb költeményei. 5—10. köt.: Elbeszélő
költeményei.)
Bp
. Franklin-Társ. (5 db-ba
kötve.) Emlékkiadás a költő halálának ötvenéves fordulójára. 1932. A 6—7. kötet: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Budapest
Összes költői művei. (Egy kötetben).
Bp
. 1937. Franklin-Társ.
1768 1. (»Parnasszus-kiadás«)Budapest
n
Jegyzet Hibaigazítás: Sorozatunk I. kötetének 397.
lapján e kiadás megjelenési éve tévesen 1932, javítandó 1937-re.
Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Pongrácz Elemér.
Bp
.
1941 Aczél Testvérek kiad. 496
1.
Budapest
Válogatott művei. 1. köt. Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje.
(Sajtó alá rendezte Barta János.)
Bp
. 1952.
Szépirodalmi Könyvkiadó. 510 lap. (Magyar
Klasszikusok.)
Budapest
Toldi szerelme. Iskolai kiadás. Első-harmadik ének. A
középiskola VI—VIII. osztály olvasmánya.
Bp
. 1900. Franklin-Társ. 8r. 66 1.
Budapest
Szemelvények Arany János
Toldi szerelme című époszából. Rendezte és bevezetéssel ellátta
Moravcsik Gyula.
Bp
. é. n. Lampel Róbert. (Magyar
Könyvtár. 102—105. sz.)
Budapest
Toldi szerelme. Magyarázta Tettamanti Béla.
Bp
. 1914. 66 lap. (Irodalmi Segédkönyvek. Szerk. Madzsar Gusztáv.)
Budapest
Arany János költői műveiből. 1. Toldi. Toldi szerelméből szemelvények. Toldi estéje. 2. Válogatott balladák. Kisebb költemények. Buda halála.
Bp
. é. n. Franklin-Társ. (A Magyar
könyvtár füzetei egyben.)
Budapest