Aranysárkány fejléc kép
 
  TOLDI SZERELME.  
  Előszavának vallomása szerint
Arany
Arany János
figyelme a Buda halála befejezése után, 1863. őszén fordult megint a trilógia régóta heverő középső részére. A félbehagyott mű továbbfolytatásához most új lendületet adott az, hogy a Buda halálában az epikus szerkesztés és emberábrázolás új útjait sikerült megtalálnia ; munkakedvét fokozta e művének rendkívül kedvező fogadtatása is. Ekkoriban írja róla felesége szalontai rokonainak : »A szives fogadás, ahogy az Akadémia fogadta — és akik olvasták, azok részéről a magasztalás annyira fellelkesítették, hogy azóta folyvást dolgozik rég megkezdett munkáin.« (1864. febr. 15.)  
  Az a központi mag, amely köré az új megoldás mozzanatai csoportosulnak : Toldi és Piroska szerelmi történetének tragédiába való fordulása. Nemcsak arra nyilt ezzel lehetőség, hogy a férfi Toldiban és Piroskában a Daliás idők naiv, idealizált mesehősei helyett szenvedélyeikkel küzdő, valóságos földi embereket adjon, hanem arra is, hogy eleget tegyen az epikai hitel maga-megszabta követelményének. A Daliás idők második dolgozatában Toldi jegygyűrűt kap Piroskától az álruhás bajvívás után (
Arany
Arany János
ezúttal nem gondol a váratlan fordulat megokolására) ; most mégiscsak az lesz az igaz, amit
Arany
Arany János
a Toldi utolsó soraiban Miklós örökös nőtlenségéről mondott — így elkerülte, hogy önmagával jusson ellenmondásba. De az új tervbe harmónikusan illeszkedtek be az
Ilosvai
Ilosvai Selymes Péter
nál talált anyagnak eddig mellőzött, felhasználhatatlannak vélt részletei is : a prágai kaland és a fogság akadályozza meg Toldit abban, hogy hibáját jóvátegye ; a sírfeltöréshez költi
Arany
Arany János
előzmény gyanánt a házasság szerencsétlen kimenetelét, azt, hogy Miklós megöli Tar Lőrincet, Piroska pedig tetszhalott lesz. Igy az addig elég különösnek látszó bűntény egy jól megokolt eseménysor logikus lezárásával kap értelmet, másrészt megint előkészíti egy a Toldi estéjében már felhasznált Ilosvai-adaléknak a cselekménybe való újbóli beolvasztását : a barátruhából
Arany
Arany János
most Toldi vezeklésének történetét olvassa ki.  
  Igy kerekedik ki egy olyan elgondolás, amely egységes cselekménnyel tölti ki a mű első hat énekét. Közben a költő akarva-akaratlan túlhalad a Buda halála műfaji jellegzetességein : reálisan felfogott embereit, jórészt a mondái anyag hatására, regényes, kalandos cselekménybe bonyolítja; különös, újszerű színvegyület keletkezik így, amelyben megfér egymás mellett Toldi sívár dorbézolása és a prágai mesés bravur. Mindenesetre ez a kettősség is egyik oka annak, hogy a költő még most is annyit küszködik a témával.  
 
Arany
Arany János
1863 őszén fog az új elgondolás szerinti kidolgozáshoz. A felfogás mélyülését jelzi az, hogy átveszi ugyan a régi első éneket a Daliás idők első és második dolgozatából, de kibővíti Piroska ébredő szerelmének rajzával (34—39. vsz.) ; a második énekből csak az első 20 versszakot használja fel, innen újrakezdi, mert a bajvívás új fordulatot vesz. A II. ének 21. szakával kezdődik tehát a voltaképpeni harmadik változat kidolgozása. Ekkor változtatta meg a cimet is ; ezt az impurum cimlapján jelzi: áthúzza a »Daliás idők«-et, s azt írja helyébe : »Toldi szerelme«, a lap alján pedig, a régebbi dolgozatra értve : »Ez részint cassálva, részint beolvasztva az 1863 végén kezdett Toldi szerelme című beszélybe, mely, ha isten segít, utolsó kidolgozása lesz e tárgynak.« Az előbbi III. ének második felét bővíti ki az új III. énekké (Miklós Nagyfaluban), a prágai kalanddal (IV. ének) Toldi és Piroska történetét elviszi egészen az V. ének 84. versszakáig ; eddig látszik a kézírás egyöntetűnek. Közben súlyos családi bajok támadnak a költőre : 64 végén felesége tifuszba esik, 65 végén meghal Juliskája, 66-ban az országon végigsöprő kolerajárvány ejti őket rettegésbe. Változás történik életpályáján is : a lapszerkesztést kénytelen csalódottan, végleg feladni, s 65 januárjában választják meg akadémiai titkárnak. Mindezeket az eseményeket a kiegyezés felé hajló politikai élet izgalmai kisérik. Igy aztán a Toldi szerelme írása egyidőre megakad : az apai fájdalom ellen zsongítónak veszi elő 66-ban, de csak egy versszakkal toldja meg (bejegyzése szerint aug. 12-én). Újabb, csaknem egy évi szünet után 67 május 6-tól befejezi az V. éneket, — hogy milyen küzdelmesen, mutatja
Tompá
Tompa Mihály
hoz ezidőben írt levele : »A szünidőt versféle munkára is szántam : de most már nem tudok és nem merek . . . idegeim minden erősebb megfeszítés vagy felindulás után fájnak, eltompulnak, néhány napra hasznavehetetlenekké lesznek.« (67 aug. 6.) Ekkor találja meg, a VI. ének elején, az apai fájdalom régóta keresett költői kifejezését (1—6. vsz.)
Tompá
Tompa Mihály
hoz szóló levele szerint: »Az ottani Piroskáról a mi Piroskánkra térve át, néhány szubjektiv versszakot írtam anyja emlékezetére : s ez a munka tönkretette idegzetemet úgy, mint már évek óta nem tapasztaltam. Most már pihennem, pauzálnom kell.« (Ugyanazon levélben.) Félévvel később, amikor
Tompá
Tompa Mihály
nak ezeket a versszakokat másolatban megküldi, ezt teszi hozzá : »Ily rámában óhajtottam volna, hogy apai fájdalmam emléke fennmaradjon.« (68 febr. 14.) Ekkor-e vagy valamivel később, eljut a VI. ének 47. versszakáig, itt megáll, a folytatást emlékeztetőül a lap szélére vázolja, s ezzel kerek hét évre abbamarad a munka megint, majdnem ott, ameddig a Toldi-Piroska-szerelmi történet, az új koncepció anyaga futotta.  
  Idáig jutva,
Arany
Arany János
nak azt a feladatot kellett megoldania, hogy a cselekmény kibonyolításához új anyagot, új elemeket keressen. Az előző részből megoldatlan maradt Toldi bűnhődése, megkegyelmeztetése és Piroska kiengesztelődése. Ez jelezte a cselekmény további alakításának irányát, egyúttal előkészítette a regényes-lovagi mozzanatok további erős benyomulását a koncepcióba. A költő most visszanyul a második dolgozatban rejlő, még ki nem használt lehetőségekre. Az olasz hadjárat, amelynek seregszemléje már kész is a második dolgozat III. énekében, kínálkozik: Toldi rehabilitálásának és megigazulásának szinteréül; de mivel a hadjárat bőségesen ismert történetében még a neve sem fordul elő,
Arany
Arany János
kényes érzéke szerint ismeretlenül, titokzatosan, álruhában kell becsületét kiharcolnia. Ezzel megint a romantikus eposzokból és regényekből ismert motivum kerül be nagy súllyal a cselekménybe. Miután a Daliás idők-ben az eleven, férfias Anikó (előbb Etelka) alakját megalkotta, most szerepet is alkot neki, megint álruhában és ismeretlenül; a főszereplők tragikus szerelmi történetének ellensúlyozására Toldi kisérőjeként fellépteti az üldözött Zács-ivadékot, s őt ismerteti össze Anikóval.  
  A mondai anyag fogytán így nyul a költő a regényes lovagi epika motivumaihoz. Mindezek keretéül azonban hiteles történeti hátteret rajzol : főforrása a mű második felének anyagához maga a történelem. A nápolyi hadjárathoz Szalay László magyar történelméből és a Budai Krónikából merít anyagot, s felhasználja korábbi, a Toldiana-ba összefoglalt adatgyüjtését is. Az előszó tanusága szerint már korábban gondolt arra, hogy a két nápolyi hadjáratot egybevonja ; ezt most annál könnyebben megteheti, mert, mint az előszó és egy lapszéli jegyzete mutatja (IX. 27.), most már voltaképen összevont tervvel dolgozik, s a nápolyi hadjárat csak háttere a főcselekménynek. De
Lajos
Nagy Lajos
király igy saját személyében is nagyobb szerephez jut; öccséért indított bosszúhadjáratának és szerelmének előadása a históriai adatok és az V. énekben megkezdett történet alapján maga is kész regénnyé kerekedik. Igy, a mű második felében a bonyodalom részint új elemekből épül fel, s valóban regényszerűen,
Arany
Arany János
egyéb epikus műveitől eltérő technikával, több ágra is szakad. Egy cselekmény-fordulónál épen személyes élmények adnak irányt: karlsbadi emlék hatására vall, hogy Toldinak vezeklőből harcossá-válását cseh földre helyezi és benne
Károly
Luxemburgi Károly
császárnak is szerepet juttat.  
  A mű fogalmazását csak 1874-ben folytatja tovább. Karlsbadból hazatérve aug. 23-án beléfog és hamarosan befejezi a VI. éneket, s hetedik gyanánt, némi változtatással a második dolgozat III. énekének első felét illeszti be, s belefog a VIII. énekbe. A munka menetéről most már pontosan számot ad önmagának : a VI. ének végétől időnkint összeszámolja a kész versszakokat, s a lapszélre veti, főleg abbahagyások esetén, a keltezést is. Igy tehát pontos adataink vannak róla : melyik versszak mikor készült, s hányszor kellett még most, az utolsó nekilendülés idején is, hivatali nyűg és betegség miatt a munkát abbahagynia. A VIII. 68. után megint kétéves szünet következik. A második margitszigeti év ad újabb lendületet: 1877. december végétől 78 július 19-ig befejeződik a VIII., elkészül a IX. és X . ének és 34 szak a XI-ből. De már e közben betegeskedik : tavasszal ágynak esett, nem is hitték, hogy felépül. Nyáron a Prózai dolgozatok sajtó alá készítése foglalja el, csak 79 januárjában lát újra Toldihoz. Most végre friss lendülettel befejezi: az utolsó szakhoz maga írja oda : »Vége 1879. május 15-én  
  A kész munkát eleinte titokban tartja; az Őszikék egyik rögtönzése szerint (Toldi II. részéhez) tele van kétellyel művének értéke és várható sikere felől. Ahogy később, megjelenése után, a gratuláló Tóth Endrének írja : »Jól tudom, hogy e példátlan hosszu időn át annyiféle benyomás, hangulat stb. alatt keletkezett munka nem lehet egyöntetű.« Először fiának mutatta meg, majd az ő rábeszélésére
Gyulai
Gyulai Pál
nak ; ősszel odaadta olvasni
Csengery
Csengery Antal
nek, aki betegségéből lábadozva üdülni a szigetre költözött. A két jóbarát végül rábeszélte a kiadásra. Kételyeit azzal csöndesítette le, hogy a saját költségén nyomatta ki s csak a terjesztést bízta az Akadémia könyvkiadó boltjára. (Mindezt részletesen elmondja Arany László a költő leveleinek kiadása elé írt bevezetésében.) Az első nyomtatott példányt Gyulai Pál, 1879 februárja óta a Kisfaludy-Társaság elnöke, a Társaság november 26-i ülésén mutatta be a nyilvánosságnak. Az első kiadást néhány nap alatt elkapkodták; 1880-ban és 1882-ben új kiadás jelent meg belőle. 1880-ban az Akadémia a nagy jutalommal tüntette ki.  
  A Toldi szerelmére vonatkozó irodalom a Kisfaludy-Társaság-beli ünnepélyes bemutatás sajtóvisszhangjával kezdődik; másnap a lapok nagy cikkekben adnak hírt róla és részleteket közölnek a költeményből. Ezt az egykorú irodalmat bővebben ismerteti Voinovich Géza Arany-életrajzának III. kötetében, 320—322. lap.  
  Kéziratok. Voinovich Géza hagyatékából a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került a Toldi szerelme első fogalmazványa, amelyet
Arany
Arany János
nyomán az alábbiakban »impurum«-nak nevezünk. Ez a kézirat tartalmazza mindazon részek első fogalmazványát, amelyek 1863 decembere után keletkeztek, tehát a II. ének új versszakait a 21-től kezdve végig, az új III., IV., V., VI. éneket, a VII. helyén ezt az utalást: A 7-dik ének egy régibb dolgozat III-di (így) éneke volt — azután a teljes VIII., IX., X ., XI., és XII. éneket. Ezek az új részek (felébe hajtott ív lapokon írva) össze vannak vonva a Daliás idők Második dolgozatának tisztázott kéziratával. Az alább ismertetendő jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az összevonás még talán magától
Arany
Arany János
tól származik.  
  Megtalálható tehát ebben a kéziratban a II. dolg. I. ének 1—6. versszaka (itt a számozás szerint 4 oldal hiányzik) és a 27—30. vsz., s ugyanide, külön levélen, fogalmazványban, számozatlanul be van iktatva a T. Sz. I. ének 29—39. versszaka (a szakok nincsenek számozva). A 34. vsz. előtt kék irónjelzés és ez a felírás : Az I. ének vége. A tisztázásban a II. dolg. I. ének 29. vsz. után szintén jelezve van kék irónnal, hogy oda betoldás kerül. Azután következik a II. dolg. II. énekének teljes szövege ; a 10. és 11. lap közé egy kétrét hajtott ív levél van betéve, rajta ez ének 10—29. szakai, alkalmasint fogalmazványban. A 13. lapon a szöveg a 23. vsz-tól kékkel áthúzva s ez a jelzés: A viadal egész másként lett. A II. dolg. II. énekének 34. vszakába a költő, a második sor után, még két teljes szakot toldott be, ez itt külön papíron van beragasztva. A 18—19. lap között megint egy számozatlan lap van betoldva, rajta a II. dolg. II. énekének 40—51. szakai, nem tudni: első fogalmazás-e. Ezután következik a II. dolg. III. énekének teljes szövege. Cimében a »Harmadik« szó kékkel áthúzva, fölötte: Most VII-dik. A T. Sz.-be átvett szakokat a költő oldalt kékkel megszámozta, de számozása eltér a véglegestől. L. ezt a szövegváltozatok közt. Az utolsó átvett szak után a lap alján jelezve van a II. dolg. III. éneke következő szakának első sora (így az egész tábor), a következő laptól ez ének szövege a 65-től végig, de a 42. és 43. lap közé egy számozatlan kétrét hajtott ív van betéve, rajta megint a 84—90. vsz., talán első fogalmazás. A betét negyedik oldalán a II. dolg. IV. énekének első szaka, háromszor újrakezdve, ezután a 44., 45. és 46. lapon, valamint egy számozatlan kétrét hajtott ív 1—2. oldalán a II. dolg. IV. énekének tisztázata. A betét 3—4. lapja üres. A következő lapon kékkel a számozás megint 1-gyel kezdődik, kékkel a lap tetején felirat: Új dolgozat, No. 3. impurum — tintával : 1863/4. Most következnek az újonnan írt részek a T. Sz. II. éneke 21. szakától kezdve. A számozás kékkel megy 1-től 63-ig (kivéve a 41-et, ez tintával van írva), a 63. hátlapja üres és számozatlan. (Itt jelzi a költő a II. dolg. III. éneke betoldását.) A többi lapon ez a folyamatos számozás nincs meg. Van azonban a kéziratcsomónak egy másik számozása is, fekete irónnal a lap jobb alsó sarkán, de nem az oldalak, hanem a levelek vannak számozva; ez a számozás végigmegy 1-től 105-ig. A költemény utolsó szakai a 104. levél első lapján vannak.  
  Ennek a kéziratnak két címlapja van. Az elsőn fent jobbról tintával: A tisztázat (ez a II. dolg.-ra vonatkozhat); középen:  
  DALIÁS IDŐK.  
  (TOLDI MÁSODIK RÉSZE.)  
  ÍRTA:  
 
ARANY JÁNOS
Arany János
 
  1854.  
  A cím kék irónnal áthúzva, föléírva : No. 2. ez lett a Toldi Szerelme . Lentebb tintával: Ez részint cassálva, részint beolvasztva az 1863 végén kezdett Toldi Szerelme című k. beszélybe, mely ha isten segít utolsó kidolgozása lesz e tárgynak. — Ez alatt kék irónnal: Az I, II. és VII. ének régibb fragmentumokból való, a többi a legutolsó dolgozat impuruma. — A másik cimlap:  
  TOLDI  
  MÁSODIK DARAB.  
  DALIÁS IDŐK  
  az utolsó két szó tintával erősen áthúzva, alatta : Toldi szerelme . A lap jobb felső sarkában tintával: A második dolgozat, a VII-ik énekig víve. (
Arany
Arany János
itt tévedett, a II. dolgozatból csak négy ének készült el.)  
  E címlap hátán található az a mottókba foglalt tervezet, amelyet fentebb a Második dolgozatnál ismertettünk. Az ott leírtakon kívül a lap alján, eltérő írással, még egy mottó-sorozat olvasható, ezzel a felírással: Harcias mottók. A sorozat a következő:  
  1. Rettenetes haddal ezentől induljunk.  
  2. Ott az város kívül táborát futtatá.  
  Vitéz magyarokat minden nép csudálja.  
  3. Nagy vakmerőn magyarok indulának.  
  4. Vagyon nagy kiáltás szélyel az városban.  
  5. Jó Lajos királynak mind fejet hajtanak.  
  6. Kurta pej lovára mint egy barát üle.  
  7. Hamar jó lovára olasz felült vala.  
  A Toldi szerelme tisztázott kéziratát az Országos Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi, Quart. Hung. 1534. jelzettel. Arany László óhajtása szerint özvegye ajándékából került oda. Bőrsarkú vászonkötésű, elejétől végig
Arany
Arany János
kezeírása. A kézirattár gép-számozása szerint 106 levelet foglal magában.
Arany
Arany János
az Előszót szintén levelenkint számozta I-től IV-ig, a szöveget oldalankint 1—94-ig tintával, innen 188-ig kék irónnal. A címlapot, a Jegyzeteket (amelyek itt a szöveg után következnek) és a Glossariumot a költő nem számozta. A páros és páratlan oldalak fölé élőfej-ként beírta az ének számát. Ebbe a kéziratba van beillesztve más papíron, régibb írással a Zács-ballada, de nem pontosan a helyére, hanem a 170—171. oldal közé, a XI. ének végére; voltaképeni helyét
Arany
Arany János
fent és a lap szélén is jelzi: ad 176. lap — A XII. énekhez, a 36. strófa után.  
  A baloldali címlap:  
  TOLDI.  
  KÖLTŐI ELBESZÉLÉS.  
  HÁROM RÉSZBEN.  
  MÁSODIK RÉSZ:  
  TOLDI SZERELME.  
  A jobboldali címlap:  
  TOLDI SZERELME.  
  ELBESZÉLÉS  
  TIZENKÉT ÉNEKBEN.  
  ÍRTA  
 
ARANY JÁNOS
Arany János
.  
  Ez alatt a jelige. Az »írta« alatt erős kaparás, melyből ennyit lehet kivenni : . . . .melyet szerzett /mostan pedig némely avult irások rongyaiból/ . . .formában közrebocsát. A jelige helyén előbb szintén más, olvashatatlanul kitörölt három sor állott.  
  A címlap hátára a költő irónnal felírta utasításait a szedőnek:  
  A szedéshez.  
  1. NB. Minden felirat versal. Csak rendes, tiszta nyomást akarok, nem a divatos Elzevir-betűket. — aláhuzott szók: cursiv. A mottók gyémántbetűkkel, csak fél sor szélességben. (Kivéve a fő mottót elül, mely egészen keresztül jöhet.)  
  2. NB. A szöveg alatti jegyzeteket is hátul, a Glossarium elé szedni; a szövegben folyó számmal (1, 2, 3) jegyezve meg, hová valók. A nyomás így tisztább, rendesebb lesz, nem kell megtörni a strophákat. Ezekből hármat akarok egy lapra ; de ahol ének kezdődik, csak kettőt, vagy tán egyet ; s felibe az ének címe és mottója jön, ennek külön lap nem kell. A lapok felett az első, második stb. ének, folyvást nyomandó, amint fel van írva. — A strophák számai is, középre.  
  Ezeket az utasításokat az első ének elején minden sorhoz egyenkint odaírta Arany László.  
  E példány alapján a kézirat eltéréseit az első kiadástól összeállította és közreadta Bányai Elemér múzeumi tisztviselő a Magyar Könyvszemle 1906. évi I. füzetében (7—38. lap), de nem kellő pontossággal.  
  A Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi azt a négy oldalt is (egy kétrét hajtott ívlap), amely az impurumban az első énekből hiányzik (7—26. vsz.). Jelzete Quart. Hung. 1536., nem tudni, hogyan, mikor került a Széchenyi-Könyvtárba.  
  A költemény variánsainak összeállítása a következő szövegek egybevetése alapján történt: az ú. n. impurum-kézirat (jelöletlen), a Toldi szerelme tisztázott kézirata (jele : T. Sz.), végül az 1879-es első kiadás (jele : T. Sz. nyomt.)  
  Áttekintésül közöljük a költőnek az egyes részek keletkezésére vonatkozó jegyzeteit, a T. Sz. kézirat nyomán :  
  I. ének 33-ik versszak mellett a margón : Eddig 1850 (kivéve az utolsó versszakot) a többi későbbi betoldás.  
  II. ének 1 . versszaka mellett a margón : Ez a szerkezet végkép 1863-ban állapítva meg (közbe jött más irányban induló 2—3 dolgozat).  
  V. ének végén : Eddig 1864/5 folytán, szaggatva, különböző időkben.  
  VI. ének első versszaka mellett a margón : 1867 nyarán, de ugyanakkor félben maradt. Ceruzával : Leányom † 1865 dec. végén.  
  VI. ének: »Szalontánál csaptak össze« kezdetű vers mellé: Ez darabban már megvolt előbb. Az 50-es években.  
  VI. ének 51. versszaka után: Eddig 1867-ben. A mi következik 1874-ben jött hozzá.  
  VI. ének végén: Eddig 1874 szept. 18.  
  VII. ének 1 . versszak mellett a margón : Régibb dolgozatból.  
  VIII. ének 1 . versszak mellett a margón: 1874 nov.  
  VIII. ének 29. versszak mellett a margón : 1875 aug. 22.  
  VIII. ének 69. versszak mellett a margón : itt kezdve (ez a két szó ceruzával) 1877 dec. végén.  
  VIII. ének végén : 1878 jan. 7.  
  IX. ének 69. versszak mellett a margón : Eddig jan. 31. 1878  
  IX. ének vége : 1878 febr. 20.  
  X. ének 87. versszaka mellett a margón : Eddig márc. 25. 1878.  
  X. ének 101. versszaka mellett a margón: Eddig ápr. 15.  
  X. ének végén : 1878 máj. 1.  
  XI. ének 34. versszaka után : Eddig 29/VII. 78. Ceruzával: nagy szünetek. Csak 79 januárban folytattam.  
  XI. ének végén: Eddig 28/III. 79.  
  XII. ének 22. versszak után : Eddig húsvét első napján 79.  
  XII. ének 77. versszak mellett a margón : 1879 ápr. 20. Az utolsó strófa után következik pedig
Arany
Arany János
nak ez a megjegyzése : Vége 1879 május 15.  
  Itt jegyezzük meg, hogy
Arany
Arany János
Ilosvai
Ilosvai Selymes Péter
nevét rendszerint kettős l-lel írja.  
  MAGYARÁZÓ JEGYZETEK.  
  »Az eposz a nemzetnek, amelyre hatni akar, ne csak jelleme, szokása s erkölcsében, hanem történeti és hagyományos emlékeiben is gyökerezzék.« Így fogta fel
Arany
Arany János
az eposzköltő feladatát. (Dózsa Dániel bírálatában). Maga eszerint cselekedett. Epikai műveihez számos forrásból merített: krónikákból, hagyományból, az életből, emberismeretéből. Figyelmes olvasók — később kutatók — hol egyik, hol másik ponton akadtak valamilyen nyomra. E kérdés körül egész irodalom fejlődött. Egy irodalmi kapcsolatra elsőnek Badics Ferenc mutatott rá ( Fővárosi Lapok, szerk. Vadnai Károly, 1882., 95. sz.). Utána többre Hoffmann Frigyes (Toldi Szerelme forrásai. A brassói áll. főreáliskola 1890—91. évi Értesítő-jében), Staud János (Toldi Szerelme keletkezése, 1904.) Több forrást sorolt elő Riedl Frigyes, Arany-könyvében, Tolnai Vilmos kis közleményekben. Mindezeket a maga kutatásaival kiegészítve — összefoglalta Szinnyei Ferenc, (Arany Toldi szerelmének forrásai
Bp.
Budapest
, 1906: Magyar Irodalomtörténeti Értekezések. Szerk. : Dézsi Lajos, 6. füzet.) Pótlékokat csatolt ehhez, főkép történeti adatokat Tolnai Vilmos (EPhK. 1906. 223—231. 1.) utóbb maga
Szinnyei
Szinnyei Ferenc
is ( It., 1919.). Szűkebb körben,
Byron
Byron, George Gordon Noel
ra vonatkozón, Weber Artur keresett összehasonlításokat ( Irodalmi hatások a T. Sz.-ben B. Sz., 1917., 169. kötet), a Frithiof regével Szentirmay Gizella (T. Sz. és a Frithiof-rege.B. Sz., 1917. 172. sz.). Jelen kiadás énekről-énekre kíséri e vonatkozásokat, többnyire Arany János saját kijegyzései alapján, itt-ott új adalékkal is. Az itt felsorolt nagyobb munkálatokra alább csak a szerzők nevével utalunk, megkülönböztetve
Szinnyei
Szinnyei Ferenc
nél az I. és II. dolgozatot.  
  IRODALOM.  
  A Toldi Szerelmét két nagy Arany-monográfiánk (a
Riedl
Riedl Frigyes
é és a
Voinovich
Voinovich Géza
é) elemzi behatóan, ezenkívül egyes részleteivel, motívumaival kiterjedt filológiái irodalom foglalkozik. Ennek összeállítását megtalálhatja az olvasó Gulyás Pál Magyar írók élete és művei I. kötetének 782—83. hasábján. Mai irodalomszemléletünket tükröztető méltatása a műnek még nincs, mindössze Lukács György tesz néhány idevágó célzást A százéves Toldi c. tanulmányában (Forum 1947. és az Új magyar kultúráért c. kötetben). A Toldi Szerelmével kapcsolatos irodalomfejlődési, műfaji, esztétikai, stilisztikai problémákat a kutatók eddig szinte teljesen elhanyagolták, — nem szóltam érdemben a T. Sz. helyéről korában és
Arany
Arany János
fejlődésében, sem nyelvéről, stílusáról; nem oldották meg a műfaji kérdést, a verses regénnyel, általában a verses epika modernizálásával kapcsolatban. A kutatók kedves munkaterülete volt
Arany
Arany János
művének a történelmi forrásokkal való egybevetése, s egyes motívumok világirodalmi párhuzamainak feltárása. A filológiai kutatás főbb eredményeit, a fontosabb idevágó cikkek megnevezésével, a magyarázó jegyzetekben közöljük.  
  A TOLDI SZERELME A MŰVÉSZETBEN.  
  Az
Arany
Arany János
személyével és műveivel kapcsolatos képzőművészeti alkotások közül a következők vettek tárgyat vagy részlet-ösztönzést a Toldi szerelméből:  
  1. Stróbl Alajos pályanyertes Arany-szobrát 1893 májusában állították fel a Nemzeti Múzeum előtt. A szobor két mellékalakja : Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska. Piroska tölgykoszorút nyújt a költő felé.  
  2. Zala György nek ugyanerre a pályázatra benyujtott tervezetén szerepelt a T. Sz.-ből vett dombormű.  
  3. Székely Bertalan egy triptichon-vázlatot készített a trilógiáról, ennek második képe a főhőst ábrázolja teljes lovagi fegyverzetben. A kép régebben Ernst Lajos gyüjteményében volt.  
  4. A mű VIII. énekébe beszőtt Endre-balladához Zichy Mihály készített illusztrációt.  
  5. A Zács-illusztrációk közül, pótlásként e kiadás I. kötetéhez (464. 1.) megemlítjük Zichy Mihály hét illusztrációját, és Kőrösfői-Kriesch Aladár két temperáját (a Szépművészeti Múzeumban).  
  6. A Franklin Társulat 1924-ben készült s az egész trilógiát tartalmazó díszkiadását Jaschik Álmos illusztrálta.  
  Minderről bővebben 1. Soltészné Szilárd Kató : Arany János a magyar képzőművészet tükrében. Bp. Szemle 1935. január és különnyomat.  
  A Toldi szerelméből, Csiky Gergely szövegére, operát szerzett Mihalovich Ödön . Bemutatta a budapesti Operaház 1890. márciusában. — (Erről: Sonkoly István: Arany János és a zene. A Nkörösi A. J. Társ. Évkönyve, 1938—39. )  
  A TOLDI SZERELME KIADÁSAI.  
 
Arany
Arany János
nak ez a műve három változatban került többször is kiadásra: önállóan, a Toldival és Toldi estéjével együtt, valamint az összes vagy válogatott művek keretében. Az alábbiakban lehetőleg teljes jegyzéket adunk ezekről a kiadásokról a könyvészeti összeállítások és legnagyobb hazai könyvtáraink katalógusai nyomán. A jegyzék bizonytalanságait nem sikerült teljesen eloszlatnunk, mert egyes kiadások megfelelő példányaihoz lehetetlen volt hozzáférnünk. Még két körülmény nehezítette munkánkat: egyik az, hogy a T. Sz.-nek és
Arany
Arany János
összes műveinek kiadásaiban hiányzik a következetes sorszám jelzés, másik az, hogy a Franklin-Társulat, amely egyideig
Arany
Arany János
műveinek monopolizált kiadója volt, az Arany-kiadásokat rendszerint évszám jelzés nékül hozta piacra.  
  ÖNÁLLÓAN.  
  Toldi szerelme. Elbeszélés tizenkét énekben.
Bp
Budapest
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392. 1.  
  Ugyanaz kettős cimlappal: Toldi. Költői elbeszélés három részben. Második rész : Toldi szerelme. A szerző kiadása.
Bp
Budapest
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392 1.  
  2. kiad.
Bp
Budapest
. 1880. Ráth Mór. IX , 424 1. Ugyanez a Családi Könyvtár 9—14. III. is.  
  Ugyanaz 3. kiad.
Bp
Budapest
. 1882. Ráth Mór. IX, 180 és 244 1.  
  1883-ban A. J . Összes Költeményei 3. kötetében 4. kiadásként jelezve.  
  1892.
Bp
Budapest
. Ráth Mór. 404. 1. (A magyar nemzet családi könyvtára. 3.) 6. kiadásnak jelezve.  
  1897.
Bp
Budapest
. Ráth Mór. VIII. 424. 1. 7. kiadásnak jelezve.  
  Toldi szerelme. A költő által sajtó alá rendezett eredeti kiadás, időskori arcképével.
Bp
Budapest
. 1899. Ráth Mór. 423 1.  
  1910.
Bp
Budapest
. Franklin-Társ. 400 1. 8. kiadásként jelezve.  
  Toldi szerelme.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. 343 1. Toldi szerelme. Kiadta a Kisfaludy-Társ.
Bp
Budapest
. [1934.] Franklin-Társ. 4 és 256 1. (Élő könyvek. Magyar Klasszikusok. 50.)  
  Toldi szerelme.
Bp
Budapest
. (1942.) Franklin-Társ. 344 1.  
  A TRILÓGIÁBAN.  
  Toldi. Költői elbeszélés három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. 1884. Ráth Mór. 8r. 654 1.Megjelent dísz- és bőrkötésben is.  
  A. J. Elbeszélő költeményei. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. 1891. Ráth Mór. 8r. 655 1.  
  Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 10. kiad.
Bp
Budapest
. 1897. Ráth, Mór. 8r. 82, 423, 85 1. (tehát a három rész külön lapszámozva.)  
  Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. 1902. Franklin-társ. 8r. 82, 423, 85 1.  
  Toldi-trilógia.
Bp
Budapest
. [1924.] Franklin-Társ. 8r. 558 1. (Készült 500 számozott példányban »biblia«-papíron, Jaschik Álmos díszítő rajzaival: pergament papírkötésben és pergament bőrkötésben.) (Ezt a Jaschik Álmos által díszített kiadást a Múz. Kvt. 1925-re datálja szögletes zárójelek közt.)  
  Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. [1926.] Franklin-Társ. 404 lap. 8r.  
  Ugyanaz 1927-ben is.  
  Toldi trilógiája.
Bp
Budapest
. 1930. Franklin-Társ. 414 1. (1930. évi könyvnapi kiadvány.)  
  Toldi-trilógia.
Bp
Budapest
. 193? Franklin-Társ. 427 1. (Muz. Kvt. egyik példánya.)  
  Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. 404 1.  
  Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje:
Bp
Budapest
. 1941. Aczél Testv. 328 1. (Nemzeti Irodalmunk. 24—25.)  
  Toldi-trilógia. A bevezetést írta Keményfi János. Jegyzetekkel ellátta Dáloky János.
Bp
Budapest
. 1941. Magyar Népművelők Társasága. 324 1. (Magyar Klasszikusok.)  
  ÖSSZES ÉS VÁLOGATOTT KIADÁSOKBAN.  
  Összes költeményei. 4 kötet.
Bp
Budapest
. é. n. 1880. Ráth Mór.  
  Összes Munkái. 8 köt.
Bp
Budapest
. 1883. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költemények. I. köt. Toldi. Költői elb. három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.  
  Összes költeményei. 4 kötetben.
Bp
Budapest
. 1891—1893. Ráth Mór. E Kiadvány 3. kötetében : Toldi szerelme. Elb. 12 énekben. 6. kiad. 1892.  
  Ugyanez a kiadás. 4 kötetben.
Bp
Budapest
. 1895—1897. Ráth Mór.  
  Összegyűjtött munkái. 8 kötetben.
Bp
Budapest
. 1893—1899. Ráth Mór. E kiadvány 3. kötete: Toldi szerelme. VIII, 423 lap. 1899.  
  Ugyanaz 6 kötetben. (A fenti kiadás a VII. és VIII. köt. nélkül. E két kötet a Hátrahagyott verseket tartalmazza, tehát itt is a 3. kötetben van a Toldi szerelme.) Szintén 1899.  
  Összes munkái. 12 kötetben.
Bp
Budapest
. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költeményei: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Új lenyomat. 1900. 654 1.  
  Összes munkái.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. ebben a kiadásban a 2. köt.: Toldi trilógiája : Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 6541. (Petrik 1901—1910 évi könyvészetében.)  
  Összegyüjtött munkái. 8 kötetben (7 kötetbe kötve).
Bp
Budapest
. é. n. FranklinTárs. A 2. kötet: Toldi-trilógia. 6. kiad. 654 1. (Petriknél u. o.)  
  Művei. Új kiadás. 6 kötetben.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötetben : Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. (Petriknél u. o.)  
  A. J. Munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Riedl Frigyes.
Bp
Budapest
. Franklin-Társ. (Magyar Remekírók.) 3. kötetében: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 1903. 428 1.  
  A. J. Munkái. Sajtó alá rend. és bev. ellátta Riedl Frigyes. (Arcképpel.) 1—6. k.
Bp
Budapest
. 1922. Franklin-Társ. A 3. kötetben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 428 1. (Magyar Remekírók. 41—43.) Adat a Magyar Könyvészet 1921—1923. c. bibliográfiából. Kiadja a M. Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete,
Bp
Budapest
. 1924. (Nyilvánvaló, hogy az előbbi, 1903. évi kiadást dobta újra piacra a Franklin-Társ.)  
  Összes Munkái. (Az egységesebb elrendezést és a szöveg épségét Voinovich Géza gondozta.)
Bp
Budapest
. 1924. Franklin-Társ. 4r. 1—5 kötet. E kiadásban a 2. kötet: Elbeszélő költeményei: Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Daliás idők. (Első dolgozat 1849—53, Második dolgozat 1853—63.) 235 lap.  
  Összes költői művei, 1—10 kötetben. (1—4. köt. : Kisebb költeményei. 5—10. köt.: Elbeszélő költeményei.)
Bp
Budapest
. Franklin-Társ. (5 db-ba kötve.) Emlékkiadás a költő halálának ötvenéves fordulójára. 1932. A 6—7. kötet: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.  
  Összes költői művei. (Egy kötetben).
Bp
Budapest
. 1937. Franklin-Társ. 1768 1. (»Parnasszus-kiadás«)
n
Jegyzet Hibaigazítás: Sorozatunk I. kötetének 397. lapján e kiadás megjelenési éve tévesen 1932, javítandó 1937-re.
 
  Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Pongrácz Elemér.
Bp
Budapest
. 1941 Aczél Testvérek kiad. 496 1.  
  Válogatott művei. 1. köt. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. (Sajtó alá rendezte Barta János.)
Bp
Budapest
. 1952. Szépirodalmi Könyvkiadó. 510 lap. (Magyar Klasszikusok.)  
  SZEMELVÉNYES KIADÁSOK.  
  Toldi szerelme. Iskolai kiadás. Első-harmadik ének. A középiskola VI—VIII. osztály olvasmánya.
Bp
Budapest
. 1900. Franklin-Társ. 8r. 66 1.  
  Szemelvények Arany János Toldi szerelme című époszából. Rendezte és bevezetéssel ellátta Moravcsik Gyula.
Bp
Budapest
. é. n. Lampel Róbert. (Magyar Könyvtár. 102—105. sz.)  
  Toldi szerelme. Magyarázta Tettamanti Béla.
Bp
Budapest
. 1914. 66 lap. (Irodalmi Segédkönyvek. Szerk. Madzsar Gusztáv.)  
  Arany János költői műveiből. 1. Toldi. Toldi szerelméből szemelvények. Toldi estéje. 2. Válogatott balladák. Kisebb költemények. Buda halála.
Bp
Budapest
. é. n. Franklin-Társ. (A Magyar könyvtár füzetei egyben.)