Alkalmatoságra írott versek

Bibliográfiai adatok

Alkalmatoságra írott versek

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei VI. kötet

Alcím: Zsengék. Töredékek. Rögtönzések.

Dátum: 1952

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 0659001228236

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen

A kézirat leírása:

History:

Egy kézirata Kovács János debreceni tanár ajándékából a debreceni ref. kollégium könyvtárában, jelzete: R. 702. I. A végén a költő jele: #. Egy másik kéziratát Szilágyi Sándor őrizte meg; ő közölte először abban a trefás albumban, melyet fiatal történetírók

Szilágyi

Szilágyi Sándor

városmajori birtokfoglalása’ alkalmából állítottak össze, 1881-ben, nem a nyilvánosságnak szánva; másodszor megint ő a Magyar Hírlap karácsonyi számában, 1896., dec. 25; harmadszor a kéziratról lemásolva Benkó Imre, 85-88. 1. Azután ismét

Szilágyi

Szilágyi Sándor

közölte, a Debrecen napilapban. 1897., 18. sz. A hosszú prózai címben is eltérések vannak. A Magyar Hírlap hol 4, hol 6 soronként szaggatja strófákra,

Benkó

Benkó Imre

s a Debrecen 8 sorokra ; viszont A malac búcsúzásá-t

Benkó

Benkó Imre

egyfolytában adja. E rész 6. sorában az album siker-döfést írt; Szily Kálmán a kéziraton zicher-nek olvasta ( Magyar Nyelv, 1909., 86-7. 1.); ebben az alakban elterjedt német szó azon időben. Megvolt Kovács Pál kéziratgyüjteményében is, a költő aláírásával. (Pitroff Pál: Kovács Pál irodalmi levelezése, — Irodalomtörténet, 1914., 180. 1.) Van egy kézzel írt példánya a M. T. Akadémia kézirattárában, valami füzetből kitepett lapokon; a füzetbe a másoló neki tetsző verseket írt össze; ez előtt

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

Tolvaj isten verse van lemásolva, utána Tyúk András gölöncsér sírversének kezdősorai következnek. A másoló kézírása némiben hasonlít

Arany

Arany János

éhoz, de ő aligha másolgatott ez időben, kézzel, ilyen chrestomathiába; a vers aláírása kétségkívül idegen másolótól ered, aki hitelesítésül aláírta: »Készíté Arany János n.-kőrösi rendes tanár.« A helyesírás sokban elüt a debreceni példányétól. Pl. a 21. sorban: csinnya binnya; 73. sor: mérgessen; 92. sor: kuncorog. — A költő versei közé itt van először felvéve.

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Nagykőrös

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

A költő versei közé itt van először felvéve.

Megjegyzések

Megjegyzések:

A művekhez tartozó jegyzetek az alábbi linken érhetőek el:

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

ALKALMATOSSÁGRA ÍROTT VERSEK,

midőn Szilágyi Sándor úr az ő első és utolsó malacának végső tisztességtételét nagy és fényes gyülekezet jelenlétében tartaná : ezen alkalmatosságra készítődött és elmondódott egy bocskoros poéta által következőképen :

n.1

Múzsám ! ki lebuktál Parnaszus hegyérül

n.2

És csak orrbezúzást nyertél pálya-bérül,

n.3

Szünj meg erőltetni szárnyadat magasra,

n.4

Hagyd az égi kvártélyt a fellengő sasra ;

n.5

Jobb teneked immár itt lenn tollászkodni,

n.6

Hősek és harcokról még nem is álmodni ;

n.7

Lelsz alacsony tárgyat akármennyit ; — hisz na

n.8

Ehol van Szilágyi s az ő poltrásliszna !

n.9

Oh te, disznótorak nyájas istensége !

n.10

Kitől ihletődve jobban vált a gége,

n.11

Bicskanyitó új bor a vászon.kehelyben,

n.12

Ki előttem állasz tamquam egy pendelyben :

n.13

Tehozzád kiáltok, te légy segítségem,

n.14

Adj néhány rossz rímet, méskülönben végem ;

n.15

Csak a leghitványabb fűzfaverset adsza,

n.16

Milyet ő érdemel és az ő malaca.

n.17

De talán azt kérdik — magam is azt kérdem —

n.18

Mi közös tulajdon, vagy mi közös érdem

n.19

Fűzi össze őket, hogy így énekembe

n.20

Mindig egy pórázra kötve vezetem be? —

n.21

Épen ez a dolog fő-fő csinja-binja,

n.22

Ezért gyötör engem a versgyártás kínja,

n.23

Hogy megbizonyítsam ékes rigmusokkal,

n.24

Szépen földerítsem »ad hominem«-okkal,

n.25

Mi hasonlatosság vagyon ő közöttök : —

n.26

Elmondom, Uraim ! — ha ki nem... köhögtök.

n.27

Legelébb is: tudjuk a tapasztalásból,

n.28

Hogy a malac élte nem áll semmi másból,

n.29

Csupán enni, inni, vackon elheverni,

n.30

Ily módon szalonnát s nagy hasat nevelni.

n.31

Sándor is a háját szépecskén ereszti,

n.32

Már is látszik rajta, még pedig csak kezdi,

n.33

Hátha még disznó lesz ! amit, hogy elérjen,

n.34

Üssünk össze urak, kívánjuk, hogy éljen !

n.35

Második hasonlat : hogy a malac korog,

n.36

Sándorunk is gyakran oly gyanúsan morog,

n.37

Hogy produkálhatná magát Athenében,

n.38

Bár malac nem volna rejtve köpenyében.

n.39

Azt hiszem furorét csinálhatna véle,

n.40

Olyat még nem hallott az a görög-féle,

n.41

Nincs is egyéb olyan tulajdona néki,

n.42

Mellyel annyi bölcs közt magát tüntetné ki.

n.43

Harmadik hasonlat : hogy a malac sokat

n.44

Lót-fut, csetlik-botlik, mindent felborogat :

n.45

E malac-tulajdon úgy megvan Sándorban,

n.46

Mint a két meszely bor az egy itce borban.

n.47

Ő is mindig ott jár, ahol sose kéne,

n.48

Ahol orron üti egyik-másik néne,

n.49

Minden lépten kárt tesz, nyal-fal amit talál,

n.50

Kotnyeles, kótyonfitty, minden lében kanál.

n.51

Negyedik hasonlat : hogy a malac élve

n.52

Nem szokott fizetni se nyárba, se télbe.

n.53

Mégis akad bőven árpa, kukorica,

n.54

Hogy kedvére élhet a jó mangalica.

n.55

Sándort is tehetjük vele azon rangra :

n.56

Minden fizetésit bízza nagyharangra,

n.57

Ő maga sohse vet, mégis bőven arat :

n.58

Húzza be az ajtót, aki hátul marad.

n.59

Ötödik hasonlat . . . de ne menjünk messze,

n.60

Im itt van előttünk, hasonlítsuk össze :

n.61

Ez a pockos termet, ez a karika-láb,

n.62

Ez a kuncogó hang, — minek menjünk tovább ?

n.63

Csupán egy különbség van, fájdalom ! köztök,

n.64

Az, hogy a malacból jóízűen ösztök,

n.65

De szegény Sándornak, ha majd így jár szinte,

n.66

Nem lesz neki bezzeg ilyen tora, mint e.

n.67

Végezvén beszédem épületes részét,

n.68

Halljuk már a malac utolsó nyögését,

n.69

Mellyel az élőktől örökre bucsúzik,

n.70

Mielőtt gyomrunkba végképen becsúszik.

n.71

Előbb is gazdáján, megölőjén kezdi,

n.72

Szemét a tányérból ő reá mereszti,

n.73

Szájában az almát mérgesen harapja —,

n.74

Szóljon hát, mielőtt Lengyel úr bekapja.

A MALAC BÚCSÚZÁSA.

n.75

Gyilkosom, kegyetlen ! mivel érdemlettem,

n.76

Hogy ez a sok éhes osztozik felettem,

n.77

Hogy fiatalságom zsíros tavaszában

n.78

Így körülfogjanak széltiben, hosszában?

n.79

Nem irtóztál ugyan belém verni késed,

n.80

Mellyel eddig nem volt egy zicher döfésed,

n.81

Melytől ez ideig a patkány sem féle ?

n.82

Hogy tudtál engemet általverni véle ?

n.83

Gyönyörű mulatság, gyönyörű theátrum !

n.84

Ezért mondták rólunk : »par nobile fratrum«?

n.85

Ilyen a barátság ? A gyöngébb a vesztes.

n.86

Így tett Pyladessel a derék Orestes ?

n.87

Várj rá ! mert szellemem feljár kísérteni,

n.88

Minden bátorságod az inadba keni,

n.89

Nem mersz többé este az utcán járkálni,

n.90

Nem fogsz gyertya nélkül egymagadban halni.

n.91

Ha valami éjjel paplanodban korog,

n.92

Az én lelkem lesz az, amely ott kucorog ;

n.93

Az lesz, mely a legszebb női társaságban

n.94

Egyszer csak megröffen hátul a nadrágban.

n.95

De nem, megbocsátok, jó keresztyén módra,

n.96

Hiszen hol találnék ily méltó utódra !

n.97

Baráti emlékül azt a gyűrűt hagyom,

n.98

Melyben, ha jól sejtem, farkam dugva vagyon. —

(1856.)