X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Feléd, feléd…

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei VI. kötet
Alcím: Zsengék. Töredékek. Rögtönzések.
Dátum: 1952
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0659001228236
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
Arany
Arany János
legrégibb fennmaradt hiteles versei. 1839. elején vált bensőbbé közeledése kesőbbi feleségéhez. —
Ercsey Juliánna
Arany Jánosné Ercsey Julianna
árván jómódú rokonai házánál élt,
Ercsey Zsigmond
Ercsey Zsigmond
nál
Hely:
Szalontá
Nagyszalonta
n ; nyárra kiköltöztek közeli tanyájukra; erről a távollétről szól a második vers. A Feléd kezdetű 10. sora végén az utolsó szó előbb így indult a kéziraton: hangz.

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: Kézirat

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Kéziratból közölte
Arany János életrajza. I. 55 - 57. 1.
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

A művekhez tartozó jegyzetek az alábbi linken érhetőek el:
 
FELÉD, FELÉD.  
 
 
n.1
Feléd, feléd, te drága lélek,
 
n.2
Repülnek bús fohászaim,
 
n.3
Magányomban veled beszélek,
 
n.4
Ölelve képed’ karjaim.
 
n.5
Unalmas század minden óra,
 
n.6
Mely nem körödben röppen el :
 
n.7
Haj, nem talál más nyugtatóra
 
n.8
Kivűled e vérző kebel.
 
 
 
n.9
Ha dallok, gyászos a víg ének,
 
n.10
Sértik szivem lágy
hangj
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
hangz
*
Szövegforrás:
Kézirat
 
ai ;
 
n.11
Érzem : víg-percim eltelének,
 
n.12
Közelgnek a bú napjai.
 
n.13
Mérföldek nyúlnak el közöttünk,
 
n.14
Eltilt idő és messzeség :
 
n.15
Oh — . . . a frigy, mit kötöttünk
 
n.16
Fog-é, fog-é majd élni még?
 
 
 
n.17
Ha majd derült élet körében
 
n.18
Neked kedv és öröm virúl,
 
n.19
Ha majd kiesb táj édenében
 
n.20
Feléd vidám hajnal pirúl,
 
n.21
Ha boldogságodat tetézni
 
n.22
Ifjak szerelmért esdenek
 
n.23
Fogsz-é a multra visszanézni,
 
n.24
Hol oly csekélyek mindenek?
 
 
 
n.25
Ha élte rózsa-hajnalában
 
n.26
Imádód majd előtted áll
 
n.27
S forró szerelme lángzatában
 
n.28
Szívével szívedért kinál,
 
n.29
S tűz és erő, kedv és reménység
 
n.30
Dereng az ifju arcain —
 
n.31
Gondolsz-e vissza egyszer csak még —
 
n.32
Andalgva a mult kínjain?
 
 
 
n.33
A társas élet víg körében
 
n.34
A víg májusi esteken,
 
n.35
Járván az alkony hűs csendjében
 
n.36
Árnyas, virító kerteken :
 
n.37
Ah, mily könnyű lész elfeledni
 
n.38
Egy oly kietlen, bús telet,
 
n.39
Hol csak tüskét lehete szedni,
 
n.40
Hol elfagy a lángképzelet !
 
 
 
n.41
Ah, összevetve majd a multat
 
n.42
A víg jelennek bájival, —
 
n.43
A bánatost, ködbe borultat
 
n.44
Az új öröm rózsáival :
 
n.45
Ki fog vádolni, Lányka, hogyha
 
n.46
Felejted az örömtelent : —
 
n.47
S kezed kinyujtod a rózsára,
 
n.48
Éledve a kedves jelent?
 
 
 
n.49
Én nem vádollak : csak szívemnek
 
n.50
Emésztő lángját vádolom :
 
n.51
És égi üdvét egy telemnek
 
n.52
Öröklő télben gyászolom.
 
n.53
Tavasz, nyár, ősz, — mit ér nekem már, —
 
n.54
Volt egy telem : szebb, mint tavasz.
 
n.55
Ősznél kiesb, forróbb, mint a nyár,
 
n.56
Ah — volt, — de többé nincsen az ! !
 
  (1840.)  
 
 
FELÉD, FELÉD.  
 
 
n.1
Feléd, feléd, te drága lélek,
 
n.2
Repülnek bús fohászaim,
 
n.3
Magányomban veled beszélek,
 
n.4
Ölelve képed’ karjaim.
 
n.5
Unalmas század minden óra,
 
n.6
Mely nem körödben röppen el :
 
n.7
Haj, nem talál más nyugtatóra
 
n.8
Kivűled e vérző kebel.
 
 
 
n.9
Ha dallok, gyászos a víg ének,
 
n.10
Sértik szivem lágy
hangj
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
hangz
*
Szövegforrás:
Kézirat
 
ai ;
 
n.11
Érzem : víg-percim eltelének,
 
n.12
Közelgnek a bú napjai.
 
n.13
Mérföldek nyúlnak el közöttünk,
 
n.14
Eltilt idő és messzeség :
 
n.15
Oh — . . . a frigy, mit kötöttünk
 
n.16
Fog-é, fog-é majd élni még?
 
 
 
n.17
Ha majd derült élet körében
 
n.18
Neked kedv és öröm virúl,
 
n.19
Ha majd kiesb táj édenében
 
n.20
Feléd vidám hajnal pirúl,
 
n.21
Ha boldogságodat tetézni
 
n.22
Ifjak szerelmért esdenek
 
n.23
Fogsz-é a multra visszanézni,
 
n.24
Hol oly csekélyek mindenek?
 
 
 
n.25
Ha élte rózsa-hajnalában
 
n.26
Imádód majd előtted áll
 
n.27
S forró szerelme lángzatában
 
n.28
Szívével szívedért kinál,
 
n.29
S tűz és erő, kedv és reménység
 
n.30
Dereng az ifju arcain —
 
n.31
Gondolsz-e vissza egyszer csak még —
 
n.32
Andalgva a mult kínjain?
 
 
 
n.33
A társas élet víg körében
 
n.34
A víg májusi esteken,
 
n.35
Járván az alkony hűs csendjében
 
n.36
Árnyas, virító kerteken :
 
n.37
Ah, mily könnyű lész elfeledni
 
n.38
Egy oly kietlen, bús telet,
 
n.39
Hol csak tüskét lehete szedni,
 
n.40
Hol elfagy a lángképzelet !
 
 
 
n.41
Ah, összevetve majd a multat
 
n.42
A víg jelennek bájival, —
 
n.43
A bánatost, ködbe borultat
 
n.44
Az új öröm rózsáival :
 
n.45
Ki fog vádolni, Lányka, hogyha
 
n.46
Felejted az örömtelent : —
 
n.47
S kezed kinyujtod a rózsára,
 
n.48
Éledve a kedves jelent?
 
 
 
n.49
Én nem vádollak : csak szívemnek
 
n.50
Emésztő lángját vádolom :
 
n.51
És égi üdvét egy telemnek
 
n.52
Öröklő télben gyászolom.
 
n.53
Tavasz, nyár, ősz, — mit ér nekem már, —
 
n.54
Volt egy telem : szebb, mint tavasz.
 
n.55
Ősznél kiesb, forróbb, mint a nyár,
 
n.56
Ah — volt, — de többé nincsen az ! !
 
  (1840.)