X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Anyagond

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei VI. kötet
Alcím: Zsengék. Töredékek. Rögtönzések.
Dátum: 1952
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0659001228236
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Először a
Koszorúban. (szerk. Arany János), 1863. I. félév, ápr. 19.
, — Asszonyélet. — Költemények Johannától c. könyvismertetésben, mutatványul,
A. J.
Arany János
 aláírással. — Másodszor a
Protestáns Képes-Naptárban (szerk. Dömötör János), Uj folyam, 1873. 27. 1.
— Harmadszor az
ÖK. Elegyes Darabjai közt.
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

A művekhez tartozó jegyzetek az alábbi linken érhetőek el:
X (Close panel)Verzió: I : A kritikai kiadás szövege
 
ANYAGOND  
Johanna után.  
 
 
n.1
Beszedem szép gyólcsom a fehéritőrül,
 
n.2
Magam én azt fontam s nyűttem vala tőrül. —
 
n.3
Mikor a mosolygó kék ibolyát szedtem,
 
n.4
Mikor a takácshoz fonalát elvittem :
 
n.5
Kinek ez? nem tudtam előre.
 
 
 
n.6
Most már tudom : angyal, itt e szerény lakban,
 
n.7
Angyal jelenik meg, csecsemő alakban,
 
n.8
Gyolcsom neki pólya, takaró, lepel lesz,
 
n.9
Úgy szoritom hévvel dobogó szívemhez,
 
n.10
Szerelemtől megteljesülve.
 
 
 
n.11
Oly csendes, oly néma itt benn a jelenség ;
 
n.12
Magam magam előtt vagyok immár szentség,
 
n.13
Mert bennem lakozik ama szentek szente :
 
n.14
Egy lény, kit az isten életre teremte ;
 
n.15
Magam ővele többre becsülöm.
 
 
 
n.16
Jer hát, puha gyolcsom — ládd mily nagy örömre
 
n.17
Tartottalak eddig, — jer ide, ölemre !
 
n.18
Most szabni akarlak, oly örömest varrlak :
 
n.19
Reggel idején már s az esteli fénnyel, —
 
n.20
Munkát egyesítve reménnyel.
 
  (1863. ápr.)