Bibliográfiai adatok
Akadémiai papírszeletek
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei VI. kötet
Alcím: Zsengék. Töredékek. Rögtönzések.
Dátum: 1952
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0659001228236
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
Akadémiai papirszeletek. I. Jókai Mór 1865-ben azt írtaArany
ról az Üstökösben
: »Az akadémiai üléseken dirib-darab papirosokon szoktunk egymásnak izengetni. Én
karrikatúrákat mázolok neki, ő meg nekem epigrammokat küldöz. Egyet közlök belőlük.
Arról folyt épen az értekezés, hogy a história csak azoknak a neveit jegyzi fel,
akik szellemökkel hatottak, vagy akik vérengző hadjáratokat viseltek. A
papír-rongyra, mit hozzám röpített, ez volt írva. » — Innen közölte Arany László a
HV.
bevezetésében, Arany János
Jókai
soraival együtt.
II.
1865-ben
Nagy Márton 1. tag tartott felolvasást A görögök nevelészetéről. (Jókai Mór
Arany
főtitkári jelentése, 1865. dec. 11. az
Akad. Évkönyvében. XI. kötet, V darab 13. 1.).
A költő az ülés alatt e sorokat vetette papírra. Közölte Arany János
Greguss
, Költészettanában, a ,rímjátékok’ között, csonkán. (II. kiad. 1890.
). — Azután a
KK. jegyzetes kiadása. — Máskor egy székfoglaló
alatt ezt vetette papírra Bolond Istókból (II.
2.) : »Mi egy pár évezred óta kész — Belátta, hogy neki kell
megcsinálni«. — Greguss Ágost
Greguss
elvette a
kis cédulát, Greguss Ágost
Ballagi
nak adta, az
később egy tanítványának. (
Budapesti Hírlap
1882. okt. 28.
). —
Ilyen tréfás rímeket sokszor pattintott beszélgetés közben is. Egyszer Ballagi Mór
Vámbéry
val találkozott a Duna-parton.
Vámbéry Ármin
Vámbéry
lelkesülten
magasztalta a tájat. Az Akadémia előtt teherhajók álltak, melyekről kátrányos
hordókat görgettek a partra. Vámbéry Ármin
Arany
hallgatta a dícséretet, végül megszólalt : »Csak az a hátrány —
Hogy büdös a kátrány«. — Mikor a kapcsos könyvnek híre ment, a
szigeten sétálgató ismerősei közül egyik-másik megállította s megkérdezte, van-e
újabb vers a kapcsos könyvben. Egyiküknek azt válaszolta : »Ha én énekelek,
csak dunnyogok, — Mint e szép szigeten a szúnyogok«. III.-IV. Mindkettő magára az ülési meghívóra volt
odavetve. — Először a
HV.
közt. V. Ezt a Budapesti Hírlap
közölte, 1881. okt 22. De nem
ülés alatt keletkezett, mint a lap írja. Thewrewk Emil úgy mondja el históriáját : »Arany János
Arany
egy pénteki nap délután a Dunaparton
sétált. Találkozott vele Arany János
Budenz
.
Beszélgetnek s szóbajön Bálint Gábor, aki Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén c. munkája
bevezetésében Budenz József
Hunfalvy
t és a többi
finnistát durván megtámadta. Hunfalvy Pál
Arany
humoros kedvében több epigramm-félét rögtönzött volt, de a Bálint Gáborra való nem igen akart sikerülni. Csak azután
sikerült, hogy Arany János
Budenz
Budenz József
Arany
tól elvált. Másnap
osztályértekezletünk volt az Akadémiában. Én Arany János
Arany
és Arany János
Budenz
közt ültem. Ahogy Budenz József
Arany
Arany János
Budenz
et meglátja, áthajol hozzá,
hogy ,megvan’ s elmondja bajusza alatt lappangó mosolyával. Én tüstént leirtam. Az
öreg úr intett, ne tegyem : Nem kell azt bántani, — de én az írást zsebredugtam s
azt feleltem, hogy elteszem emlékül«. (
Arany
Jánosról, Nemzet, 1883. okt. 28.
Onnan közölte a
HV.
). Ez alkalommal beszéli Budenz József
Thewrewk
, hogy mikor 1873. márc. 3. székfoglalóját tartotta a magyar zene
ritmusáról, a felolvasás végeztével a költő figyelmeztette, hogy — amit az értekezés
nem említett — csupa spondaeusból is van vers a magyarban, szintúgy Thewrewk Emil
Aristophanes
Békéjében is a kötélhúzás festésénél, (454. sor). A
legközelebbi szombaton egy cédulát adott Arisztophanész
Thewrewk
kezébe, ez volt ráírva : »Egy népmesében van (meg
is jelent valamelyik mesegyűjteményben) s csak ennyi (a medve mondja) :
Thewrewk Emil
Tányér talpam — — | — —
Lompos farkam — — | — —
Szép lyány mátkám — — | — —
Nyiss ajtót«. — — | — —
Arany
ezt a kis kádenciát
rögtönözte. — Közölte : — én : Ujabb apróságok Aranyról.
— Pesti Napló, 1893. május 14. — Szigetvári Iván
Gregussról szóló tanulmányában (
It., 922., 37. I.) ebben az alakban közli :
Arany János
Isten hozzád Nagylak,
Én téged itthagylak,
Mert nékem aszondták,
jobb követ a Szontágh.
Hely: Salemo
ban 1150-ben
orvosi iskola alakult, mely a középkorban nagy hírre tett szert ; a XIV. századig
virágzott. Ez volt a Schola Salernitana. Főkép gyakorlati vizsgálatokkal
foglalkozott. A tanításokat a középkor szokása szerint versbe, tankölteményekbe
foglalták, ilyen az itt közölt is.
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence