Függelék.

Arany Jánosnak gyermek- és fiatalkori kisérleteiből kevés maradt ránk, jobbára csupán hírök, ezek nagyobb része is kétséges hitelű. Mindenesetre mutatják korai verselő-hajlamát és későbbi valósulatlan terveit.

1. Legrégibb emléke egy könyv bekötési tábláján ez a versike

Ha akarod tudni

E kőnyv kié légyen

Az Arany Jánosé

Ki sokáig éljen.

Joannes Arany

Arany János

est Classis Quarta. Vevődött 10 Garasoti 1825 esztedei Őszi vásárban, a másik 12 garason.

A könyv: Deák Tör’sök szók, magyar jelentéseikkel együtt.

Debreczen

Debrecen

, 1823. — A könyvet Gyulai Pál adta át 1899. nov. 27. az Akadémia összes ülésén a kézirattár számára. — Lehet, szokásos beírás, ámbár Bolond Istók II. én. 117. ,nyolcéves gyermek dadogásáról’, az első kéziraton: ,rím pengéséről’ beszél. ( Akadémiai Értesítő, 1899. 649. l.)

2. Tíz-tizenkét éves korából maradt egy köszöntő és egy levél Dévai Bálint volt első praeceptorához.

Dévai

Dévai Bálint

megőrizte, nála másolta le később Zsadányban, legatióban, Baráth Ferenc, ő küldte meg Arany Lászlónak, aki atyja önéletrajzához csatolt jegyzetei közt kiadta. (Lásd még :

Gyöngyösy

Gyöngyösi László

y : A. J. életéhez. — Egyet. Phil. Közt., 1904. 756. l. is.)

Kedves hajdani Praeceptor Uram !

Kívánom hívataljának

Ízes gyümölcsét vegye

És ne a búnak bánatnak

Keserű tejét egye.

Zafir kövek ragyogjanak

Maga s párja karjain,

Piros rózsák fakadjanak

Lábok minden nyomain.

Ha megérdemlette azt az aranyalmát

Venus, melynek Párizs élvezte jutalmát,

Midőn egy időben az Ida hegyében

Három istenasszony együtt űlésében

Junó gazdagsággal Párizst megbíztatta

Egy aranyalmáért, de el nem kaphatta.

Minerva tudományt ígért s bölcsességet.

De ezzel sem ére szándékában véget.

Vénusnak végtére az volt ígéreti,

Hogy a legszebb leányt ölébe ülteti.

Kap rajta az ifju úgy is heves vére

Tüzesen gerjedvén egy szűz szerelmére,

Azt az aranyalmát hozzá gördítette,

Így a szép Helénát feleségül vette.

Mennyivel illőbb hát, hogy koszorút fonjunk,

Melyet örömök közt homlokára vonjunk

Az Árpádi Reff. Ecclésia rectorának

Tiszt. Tud. Dévai Bálint úrnak.

Engedelmet kérek édes hajdani praeceptor uram, ha valamit alkalmatlankodtam ezen levél által. Csak nem felejthetem el azokat a jótéteményeket, amelyeket közlöttél velem, mikor hűséges tanítóm valál, csak nem felejthetem azokat a drága ajándékokat, a melyekkel dajkálkodtál velem, mint az édes anya az ő gyermekével. Alázatos szolgája egyszersmind tanítványa

Arany János

Nagy-Szalontá

Nagyszalonta

A mitologiai példát talán a Hármas históriából kölcsönözte (Dr b. 1.: IK. 1892., 407. 1.), talán

Gyöngyösi

Gyöngyösi István

Murányi Venusából, III. én. 135. (Rupp Kornél, IK., 1893. (755.).

Arany László azt mondja : »Maga írta-e atyám e koszöntőket, vagy, mint a gyermekek gyakran szokták, csak másolta és alkalmazta, meghatározni alig lehetne. Az a naív logika: »Ha megérdemelte Venus az aranyalmát. . . rektor uram is megérdemli a felköszöntést«, mindenesetre gyermek szerzőre vall. S aki atyám költői stiljének egyik sajátságát, a hosszan leíró, néha csaknem elbeszéléssé terjedő hasonlatokat megfigyelte, meglepetéssel veheti észre, hogy e gyermeki kísérletben is olyatén gondolatjárás mutatkozik.« Beszéli továbbá, hogy a rektor nagy mester volt a Kovács-féle versek gyártásiban, s Szabó nevű hajduszoboszlói rektor barátjával elküldözték egymásnak verseiket. »Egyike ezeknek — folytatja Arany László — az emberi emlékezet ama különös tulajdonságánál fogva, amit az öregeknél gyakran tapasztalhatni, hogy régen elfelejtett dolgok emléke az élet végső szakában ismét fölujul, atyámnak az általa megélt utolsó (1881. évi) Sylvester-estén jutott eszébe s akkor mondta el. A köszöntő-vers egy görög boltos lakodalmi ünnepére készült, föliratúl egy transparenthez. Kéregpapírból összeállítottak egy láda-féle alkotmányt, égő gyertyákat tettek bele, a kéregpapírba díszes koszorút metszettek s a koszorú közepén átvilágító betűkkel ím’ ezen vers volt olvasható :

Hymen koszorúja virít itt,

Ámor diadalmi jutalma,

Cyprist sértette hatalma,

Hymen neki ily koszorút vitt.

— »Nagyon szép vers — jegyzé meg atyám, mikor elmondta — de akkor sem értettem s máig sem értem.«

3. A költő volt iskolatársa, Pápai Ferenc, azt beszélte Gyöngyösy Lászlónak, hogy 1831-ben Tisza Lajos leányának temetésén a szalontai diákok

Arany

Arany János

nak egy gyászénekét énekelték volna. Emlékezetből tollba is mondotta.

Im a szülők reménye porba dűlt,

Egy ártatlan kisded meghidegült.

Oda kedves reménye az anyának !

Jaj, mert az elmulás törvénye

Igy forgat bennünket szabad kénye,

Igy altatik el véle életünk.

Oh de egy remény-szó

Igy hangzik mennyekbűl :

Nem hal meg senki örökül.

Közölte

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

Egyet. Phil. Közl., 1906. 250—51. 1. Nem látszik valószínűnek, hogy egy földesúri család egyik tagjának temetésén egy 14 éves kis diák versét énekelték volna ; másrészt a költő azt írja önéletrajzában, hogy Tisza Lajos az ötvenes években is emlékezett reá, milyen híres kis poéta volt.

4. A kisujszállási évről maga a költő mondja önéletrajzában : »

Virgil

Vergilius Maro, Publius

Aeneise pár könyvét lefordítám (rég eltéptem)«, Bolond Istókban is (II. 118.) : »Virgiliusból — Egy hosszu ének, hexameteres.«

5. Cigány-bucsúztató.

Arany

Arany János

kortársa, Rozvány György, nagy buzgalommal látott hozzá a költő fiatalkora adatainak s vers-töredékeinek gyűjtéséhez. Ő közölte az alábbi versezetet ( Apróságok A . J. Életéből. — Pesti Napló, 1899, 275., okt. 4. ). mely egy cigány kovács temetéséről szól.

E sírhalom fedi Hóvar Csotó Gyurit,

Végsőt fujt szuflája, lett azután murit.

(Ez után szerszámai siratják gazdájokat :)

Mert oda gazdájok, nem tér többé vissza,

A pálinkát tőle a föld pora issza.

Oda se hederít a feltámadásra,

A hívó angyalok nagy harsonájára.

De ha sugják neki : Itt a szalmásüveg !

Tüstént azt feleli : Köszöntse rám kelmed !

E sorok a költő volt tanuló-társának, Megyeri Ferencnek emlékezetében ragadtak meg.

Arany

Arany János

nyal együtt ő is énekes diák volt ezen a temetésen ; közeledtükre a cigányok éktelen siránkozásba fogtak, hajokat tépték. Szász Károly írja, hogy a Bolond Istókban leírt temetés ,gyermekkori reminiscencia, — magától tudom — természetesen némi módosítással.’ (Az Összes Költeményeket ismertető cikk-sorozatában, Budapesti Közlöny, 1867. )

Rozvány

Rozvány György

nyomán

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

is diák-korinak vette ; Lovassy László tanuságára később a korrektori évre tette, mintha húsz éves korában irta volna meg régi élményét.

Ercsey

Ercsey Sándor

is itt említi ( A. J . életéből, 22. 1.).

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

hatása érzett egy nagyobb versen, melyet a kisujszállási Lovassy János emlékezése alapján Ercsey Sándor említ ( A. J. életéből, 22. 1.) Címe : A dévaványai juhbehajtás. 76 hétsoros strófából állt,

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

Béka-egér harca módján. Tárgya egy helyi adoma, minővel szomszéd községek szokták egymást csúfolgatni ; így a közel Dévaványa esete beleillik

Arany

Arany János

kisujszállási tanítóskodása korába. — A csősz hírül hozza a ványai tanácsnak, hogy mezejöket tilosan sok túrkevei juh lepte el. A kupaktanács elrendeli behajtásukat, maga pedig beül a kocsmába, áldomást inni a jó fogás örömére, a község költségén. A hajtók lármájára a nyáj szárnyra kap, elszáll : darvak, vadludak voltak. — Ilyen című vers elő is került a közel Karcagról, 1908-ban ; másolata megfordult Beöthy Zsoltnál ; arról lemásolta a jelen kiadás rendezője; ez a példány elégett az ostromban. Verselése frissen pattogott, könnyen folyt, volt benne valami, ami Az elveszett alkotmány kortesnépének rajzához hasonlított. Újabban nem sikerült felkutatni Kisujszállás környékén. Hitelesíti azonban Horváth János akadémikus atyjának tanusága, aki 1835—40-ig N.-Szalontán tanult;

Arany

Arany János

1835-től 39 januárjáig volt ott korrektor s némi híre járt verselgetésének. Horváth József sokat emlegette

Arany

Arany János

t fia előtt ; a dévaványai versre ráismert, mikor fia említette, tartalmára emlékezett, elejét könyv nélkül tudta. Lásd Szeremlei Barna : Relikviák egy nagy költő meg egy kis költő életéből. — Prot. Képes Naptár, 1909-re, 39. 1.— Kéky Lajos : A. J. pályakezdése. — Beöthy-emlékkönyv — 322—335. 1. és az Olcsó Könyvtárban. Arany J. életrajza, I. 36. 1.

7. A debreceni kollégiumi poézis, fökép

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

hatására vall egy »víg eposz«, »Légy-pókcsatáról« (mint

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

Béka-egér harca), Bolond Istók, II. 117.

8. A vándorszínész-korszakból Bolond Istók (II. 120.) egy csomó verset említ : K . . .csihoz.

9. A szalontai korrektorság idejéből tud egy munkáról

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

(életrajzában, 76. 1.). Az hihető, hogy kis tanítványának,

Rozvány Betti

Rozvány Erzsébet

nek (lásd a következő jegyzetet) felolvasott

Zschokke

Zschokke, Heinrich

Stunden der Andacht c. könyvéből, de hogy le is fordította volna, arra hiteles adat nincs.

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

szerint Balogh Péter esperes kezdte volna fordítani s odaadta

Arany

Arany János

nak, hogy vesse össze az eredetivel.

Arany

Arany János

a fordítást gyarlónak találván, újra lefordította az egészet s mint letisztázott példányt adta volna vissza az esperesnek. Ez a történet mind Balogh Péter, mind

Arany

Arany János

részéről kevéssé hihető.

10.

Rozvány

Rozvány György

egymaga tud egy Krisztus papjai c. versről; töle hallott felöle

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

;

Ercsey

Ercsey Sándor

nem említi.

Arany

Arany János

1839-ben lemondott a korrektorságról, az irnoki állástól, pedig, mellyel bíztatták, elesett. Id. Rozvány György kereskedő hívta házához, nevelőnek leánya mellé. (Lásd Egykori tanitványom emlékkönyvébe c. verset). A költő egy szobában lakott

Rozvány

Rozvány György

fiával,

András

Rozvány András

sal.

Várad

Nagyvárad

on akkor heves választási harc dúlt,

Lajtsák

Lajtsák Ferenc

püspök pártfogoltja s

Beöthy Ödön

között. A huszonkét éves

Arany

Arany János

egy éjtszaka verset rögtönzött e harcról ; a verset megmutatták Beöthy ellenfelének ; ezt megválasztották ugyan, de egy hónap mulva lemondott, Beöthy javára.

Rozvány

Rozvány György

ezt a vers hatásának tudja be. — A regényes történetnek külső adatok is ellentmondanak : az országgyűlés épen ez évben oszlott szét s csak 1840-ben ült össze újra, — Rozvány György adatait általában óvatosan kell fogadni. Nevezetessé vált emberek tanuló- társainak száma egyre nő s emlékezetök egyre bővül ; ilyen

Rozvány

Rozvány György

is. — Efféle híresztelések benső ellentmondásaira rámutatott a Budapesti Szemle —n jegyű bírálója (

Voinovich G.

Voinovich Géza

, 1917. 170. sz. : Alkalmi cikkek Aranyról —, 172. sz. Egy cikk körül. )

11. Lovassy János ( Arany János sírversei. Debreceni Szemle, 1912· dec. 2., 50. sz.) gyermek.korában több sírverset olvasott a szalontai temető korhadt fejfáin ; később azt hallotta, hogy egyiket-másikat

Arany

Arany János

írta »rektor korában«, »egy ezüst huszasért vagy jó szívből, szeretetből.« — Egyet leírt emlékezetből :

Sötét éj van, melynek

Virradása nincs,

Csontomon nem csörög

Nehéz vasbilincs,

Mégis rabként nyugszom

Mélyen föld alatt.

Lelkem elrepült, de

Testem itt maradt.

Egy másikból két töredék sorra emlékezett :

Álom, álom, hosszu álom,

Ébredését várom, várom.

(Egyik sem vall

Arany

Arany János

ra).

12. 1840-ben másodjegyzővé választották. Ezután is sokszor benézett az iskolába, a rektorhoz. Megnézegette a diákok latin vers-feladatait. Ercsey Sándor vers-gyakorlata alá ezt a distichont penderítette ceruzával :

A vers jó, csak az a hiba, hogy sok lábai sánták.

Sándor öcsém, máskor görgetegebbre csináld.

(Közölte Ercsey Sándor : A. J. életéből, 26. l.)

13. Ercsey Sándor írja, hogy később, az ő kértére, »készített egy igen szép alkalmi verset is, mellyel a diákok iskola-rektoruk nevenapján tisztelkedtek.« (13. 1.)

14. 1842-ben került rektornak

Szalontá

Nagyszalonta

ra Szilágyi István, a költőnek régi diák-társa Debrecenben.

Szilágyi

Szilágyi István

már 1840-ben sikerrel vett részt a Kisfaludy-Társaság szépirodalmi pályázatán ; 1842-ben a szatirai pályázaton dícséretet nyert. E pályamunkákat a Társaság kiadta, külön füzetben. A Kisfaludy-Társaság által jutalmazott és kitüntetett Pályamunkák MDCCCXLII. évből. — E kötetben

Arany

Arany János

az egyes pályamunkákat a szövegek végére hevenyészett epigrammokban bírálta meg. Itt közöltetnek először.

I. Szentmiklósy Sámuel : Az állatok restauratiója a tisztújítás, a korteskedés kinövéseit rajzolja, de a rajz hirtelen abbamaradt. Erre céloz

Arany

Arany János

megjegyzése :

Kanna akarván

Lenni, minek váltál csuprocskává a korongon?

(

Horác

Horatius Flaccus, Quintus

Megjelölt sok hibás verslábat, sok hiatust : nyöge a tar. . . bizonyossan, hatodikján, stb.

II.

Szilágyi

Szilágyi István

szatírája: Emlékbeszéd. (lásd erről Az elveszett alkotmány jegyzetét).

Arany

Arany János

megjegyzése :

Vág, szúr, csíp, harap, öl simít is, de nem ám szőrmentén.

Nem csoda, Borzos, azért, hogy hajad élire áll.

III. Gaal József Zenekórság szatírája a bor és zene túlságos élvezete ellen szól.

Szép, jó vagy, de az álnevet hagyd; mert rajtad a névnek

Megbosszulja magát jogszerü birtokosa.

IV. Tárkányi Béla Indítványok szatírája egy idegen utazót bevezet a gyűlésterembe, az idegen alig győzi jegyezni az indítványokat : végre megkérdezi végrehajtják-e mindezt ? Ő szétosztja jegyzeteit angolok, oroszok, franciák, spanyolok közt, sőt Amerikának is jut belőle, mert ennyi terv elegendő az egész világnak.

Bezzeg ez ám megfőzte, követvén Róma szakácsát,

Hús, víz benne elég; kár, sava hogy kimaradt.

15. 42-ben

Szilágyi

Szilágyi István

a Tudós Társaságnál is jutalmat nyert, a Magyar Szókötés-ről írt munkájával. A pályanyertes művet a bírálók visszaküldték a szerzőnek, némi javítgatást kívánva.

Szilágyi

Szilágyi István

odaadta

Arany

Arany János

nak, aki »igénytelen jegyzéseket« tett rá, két nagy árkuson ; az ív külső oldalára ráírta: Krix-krax. 1843. júl. 10. —

Szilágyi

Szilágyi István

megőrizte s elküldte Arany Lászlónak azzal, hogy munkája kéziratát

Arany

Arany János

nemcsak átolvasta, megbírálta, hanem sajátkezűleg másolta le a sajtó számára.« (1887. márc. 13.) —

Szilágyi

Szilágyi István

nevenapjára

Arany

Arany János

tréfás felköszöntöt rögtönzött, a szőrszálhasogató nyelvészkedést parodizálva. A köszöntőt a város cselédjével küldte el, borítékban, mikor már a névnapi lakománál ültek.

A kéziratot

Szilágyi

Szilágyi István

Gyöngyösy Lászlónak ajándékozta, (merített, körülvágatlan diósgyőri papirosra volt írva), ő adta meg

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

nek a szemelyi adatokat. Közölte

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

az EPHK. 1905. évfolyamában, 483—495. 1.

Lelki szemét hordó lapát,

vagyis

Olyan hasznos könyvecske, melyben a léleknek erőtlenségei kézzel foghatólag előadatnak és épületes példával megmutattatik, miképen kelljen egy szóból nem százat, hanem százezeret csinálni, a nélkül, hogy az ember értelmét vehesse.

Irta aki nem aludt, olvassa aki aludni nem tud.

Az Úrnak

Nagy tiszteletű és tudományú, de kevés dohányú (echó) leányú

Szilágyi István

úrnak

becses névnapja tiszteletére

juhászkutyai alázatossággal ajánlja

(F.B. még leebb írta volna nevét, de nem lehetett)

a szerző.

Ajánló versek.

Mottó :

Tisztelkedném kösöntyűkkel

És reá arany betűkkel

Szilágyi Istvánt mettszenék.

Csokonai.

Im ajánlom önnek,

Kihez sokan jönnek,

Ezen koszorús munkát,

Arányát nem kérek

Kevésvel megérek,

Ádjon jó bort és sunkát.

S minthogy István napjá,

Melyet ritkán kapjá,

Egyszer egy esztendőben:

Azért tehát igyunk,

Mivel hogy nem tudgyunk

Iszünk-é jövendőben.

Üdvösséges elmélkedés.

Ezen théma fölött : hasznos-é embernek magát lekapni?

Az egyesült tót-magyar-német nyelvrontó társaságtól régi suszták jutalmat és foghagyma koszorút nyert értekezés, sine irá, odio et consilió. — Irta Pécsy Lajos, a fent címzett Társaság tiszteletbeli Conrespondens. tagja, (tessék megnézni a Conrespondence-t), több tudós ostobaságok szerzője, — de a font sónak meg nem szerzője — Lord Essex című új dráma vadon új lemásolója a Sock am lisen című híres német regény (Lásd Wolkskalendert 1739.) angol fordítója — minden honi hirlapok elpiszkolásában munkás dolgozótárs, a csőd-hirdetéseket, széna- és birka-eladásokat olvasó egyesüle, tiszteletbeli levelező tagja — valóságos belső titkos — valami a menyecskék körül — és külső szitkos — Grobián satt. satt. satt. satt. satt. satt. satt. egyébiránt a deákné vásznához képest — pokróc.

Motto :

Hallgass Vásár ! zenim píz megveszett a zaskó !

Ki leltunk, adunk: mert majd harákszünk !

egy sipegő tót a pesti vásárban.

A szerző feldicsérése.

Mikoron írnának ezer negyvenkettőt

S közzé még nyolc százat, itélet nap előtt,

Akkoron e munka világra hogy lépött,

Mindenek szivében nagy álmélkodást tött.

Óh én bölcs Apollóm, tündöklő Fébuschom !

Óh én Szokrateschem és Jérémiásom,

Óh én Jóel, Ámos, Vendel-Habakukom,

Óh Bálámot hordó szerelmes állatom !

Miképpen bujdosék Aeneás Trójából,

Mikép bölcs Argyilus apjának házából,

Ulisszes a Circe asszony szigetéből :

Apád se csinálna vaskarikát fából.

Tehát ne sírjatok keserves sirással,

Hanem örüljetek hatalmas ivással,

Osztán daloljatok hangos ordítással

Kinek kalapja rossz, ne köszönjön mással.

írta Farkas Falvi Filiczki János

Dejólógos diák ! anno 1301-k

esztendőben, mikor a Duna égett.

Maga a munka :

Küszöb : Mindezeknek utánna csak annyit akarok mondani, hogy figyelmezzen az érdemes olvasó (de nem a Rosenkranc).

Kilincs : Attention ! Kopogtassunk.

Odabenn a bölcseség asszonya : »Herein ! herein ! kiált a felséges császár«. Vitéz Johan Háry.

Bevezetés :

Az olvasó: Engedelmet kérek ! vezetetlen is be tudok menni.

Az Író : Nem, teremtette ! musszájn úgy jőni, ahogy én vezetlek. Igy, balláboddal előbb, azután — egy nyomra egy lábbal kétszer ne lépj.

Az olvasó : Értem — de ne tessék ollyan sebessen vezetni, mert felbukom.

Az Író : Semmi, semmi ! Csak siess. Ha már benn vagyunk, Szerencsés Jó napot— vagy estvét kivánok — minthogy az Isten István —

A bölcsesség asszonya (egy irgalmatlan sancos vászon pipából dohányozva mert tudva van, hogy a bagolyt szereti.) Üljetek le erre a somi kanapéra ! Na ez derék rekruta ! újonnan megnyerve a tudományoknak. Csak hiába ! egy halász ha prédikál — fog sok ezer. . . körmös halat.

Elöljáró beszéd :

Notabéné : Engedelmet kérünk, az elöljáró beszéd, épen azért mivel mindig elöljáró, nagyon elsietett. — Majd talán elérjük utoljára.

Felosztás :

Érdemes közönség ennek az én thémámnak 6 részei vannak, eccé :

1-ő rész »hasznos«

2-k « »é«

3-k « »embernek«

4-k « »magát«

5-k « »lekapni«

6-k « »?« (t. i. a kérdőjel),

mellyek szerint kiki jó lelki esmérettel figyelmezzen és mondja ezt : mea maxima culpa, én hiszem és vallom.

1-ő rész :

Hasznos, a, um. — Nomen adiectivum. Talán azt gondolják az urak, hogy ami hasznos, az nem káros? és ami káros, az nem hasznos? — — — Hallgatunk úgy-é — tehát megmondom én, hogy van ! Ami hasznos, az káros és ami káros, az hasznos. Példával világosítom. . . Leesik a lópatkó. . . ti láikusok azt mondjátok, káros. . . holott csalatkoztok, mivel a cigány hozzám jő lópatkónak való vasért — én két árán megfizettetem magamnak — és így hasznos. Aliud eiusdem argumenti. Disznótorba hívlak ! ti azt mondjátok hasznos — persze, mert jól megveritek a horpaszt, nem éheztek, mint otthon. — De nekem? Nekem isten utse káros az, mert ha minden estve ott zabálnátok, utolsó filléremből is kipusztítnátok. — De térjünk a továbbára. . . Továbbá

2-k rész :

É. : Némelyek h betűvel használják, így : »éh« s azok rendesen mindenütt megjelennek, ahol a kémény füstöl.

Jelszó : Az én térdeim ellankadnak,

Böjtölés miatt elszáradnak.

Zsoltár.

Valólag ez keserves rész, — jaj azoknak, kik telljes életökben ezt olvasgatják. — Azért is hamar-hamar-hamar ngordjunk a másik részre.

3-k rész :

Embernek.

Scholion :

A nak-nek-keli helyes élést a grammatika s az egyszeri mendikás már eléggé megtanították — most tehát — vegyük fel — ha bírjuk — az embert.

Ember.

Plátó

Platón

definitiója szerint tollatlan kétlábú állat. De mivel

Diogenes

Diogenész, Szinópéi

megmutatta, hogy a koppasztott kakassal ezen definitióban osztozik, én másképen fogom definiálni.

1-ör. Az ember ollyan valami — ami mozog, — de többnyire azért mozog, hogy embertársa ne mozoghasson.

2-or. Az ember ollyan valami — ami nem mozog: — mihelyt hermetice bezárják.

3-or. Az ember ollyan valami, mint a rongyos köpenyeg — keresztül jár rajta a levegő.

4-er. Az ember ollyan valami — amiből idővel még csak semmi sem lehet.

5-ör. Az ember ollyan okos — aki gyönyörködik, ha bolond lehet.

6-or. Végre az ember ollyan állat, mely hol lenyesi, hol meghagyja a szakállat.

4-k rész :

Magát. Jaj ! lelkeim ! ezt a szócskát csak nézve olvassák, de az istenért ! ki ne mondják ! mert esztétika és ezen szent-kettősség elleni bűnbe esnek : kegyed és ön, — hagyjuk itt, fussunk tovább !

Végtére, vegezetre, utólszor és utóljára előtt való vagyis

5-k rész :

Lekapni ?Ezen szóval igen sok fiatal emberek élnek, holott az N. N. város és J. vármegye botozó intézetében cáfolhatatlanul megmutattatott már, hogy nincs veszedelmesebb szó, mint ez : kapjátok le csak ! Egyébiránt vannak vele többféle szállás formák : jelessen :

30-at kapni

ajándékot «

rühet «

bizonyos durva és nehezen

viselhető darócnemű öltözetet satt.

Van a kap törzsöktől még egy igen népszerű és épületes példabeszéd is : üsd a kaputost, melly sokkal gyakorlatiasb, mintsem bővebb magyarázatra szüksége volna ; ismétlem továbbá

6-k rész :

? (kérdőjel, girbe-gurba ut videtur). Ezen jelet nem teszik ugyan az eféle sohajtó szók után : hajh ! oh ! jaj ! haj ! vagy ha oda teszik, előbb szépen kiegyenesítik, mindazáltal ne higyjetek neki, ritka van közte, aki idő multával fel ne egyenesedjék, azaz kérdőből felkiáltó jeggyé ne váljék.

Exempli gratia :

1. Kérdőjelt lát az ifju az ujonnan vett meuyecske homlokán — lelke titkos sejtelmében elébe gondolva e szót: hű leszel-é Éva ? Mulnak évek s a jel felkiáltóvá változott, — melynek elébe sóhajtja a férj : »haj haj«

2. Kérdőjelt lát a kártyás a kártya hátának valamennyi cifrájában.

Felfordítja s a felkiáltó jelet látja helyette.

3. Satt. satt. hiszen tudja az érdemes olvasó — mert máskép érdemes sem volna — hogy exempla sunt odiosa.

Bérekesztés :

Miután tárgyunkat ekképen a lehetőségig kimerítettük, és ledönthetetlen okokkal megmutattuk, hogy az embernek magát lekapni hasznos, nincs egyéb hátra, mint e bölcs tant tettleg is bébizonyítni — egyúttal a Bölcsesség asszonyára ajtót húzni, ő kegyelmének a bagolyevéshez jó étvágyat, nyugodalmas jó nappalt (mert nappal szokott aludni) kivánni.

Előljáró beszéd :

(a céldombnál használva). Na, én már ki is pihentem magamat, tessék az uraknak is leülni.

Vége.

Epilogus.

Finis rei operae

Jó búvó hely a Csere

Jó boros pince Csere

Azért él úgy, mint here

Azért van sok korhele

Evő ivó embere,

Allgemeine kenyere

Pécsije és Zvikkele

Morgalmas Pap Emere,

És szűz Rozvány Endere,

Klassicus Demetere,

Rectora Correctere

Cigány eskütt embere (F. M.)

Und so weiter — cibere.

Szívesen kívánom.

E köszöntő megismerteti

Arany

Arany János

szalontai ismerőseinek körét s ezzel megérteti tréfáinak színvonalát. Az epilógus felvázolja őket. A »Csere« buvóhely, erdő,

Szalonta

Nagyszalonta

határában. — Csere József kántor volt, Pécsi Lajos fűszeres — ezért a célzás a sóra ; egy szekrényében állítólag levelezését tartotta, — kiderült, hogy italokat. — Zwickel József chirurgus, borozó cimbora ; Rozvány Endre atyja boltjában dolgozott, nagyon utána vetette magát a fehércselédeknek ; Zsugovics Demeter a görög város görög boltosa, rosszul, de szívesen beszélt deákul ; Pap Imre üveges boltos ; a »cigány esküdt« Fekete Mihály, barna-fekete ember, innen ragadt rá a tréfús elnevezés.

16.

Szilágyi

Szilágyi István

mint rektor, azon volt, hogy a természettudományokat alaposabban tanulják. Az iskola-felügyelő pap fiai gyenge tanulók voltak, emiatt atyjok ellenezte ezt a tervet.

Arany

Arany János

verses levelet írt a ,megzabolázott rektornak’ ;

Szilágyi

Szilágyi István

kiadásra érdemesnek ítélte, át is adta

Fátyolti

Tüllmann Ignác

(Tüllmann) Ignácnak, a Pesti Divatlap dolgozótársának, akinél elkallódott Ezt

Szilágyi

Szilágyi István

beszélte

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

nek, aki ieljegyezte (

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

: A . J .élete és munkái, 102. l.).

17. A Kisfaludy-Társaság váltig buzgólkodott

Sophokles

Szophoklész

lefordításán. »Így állt elő egy Philoktetes« — mondja az önéletrajz, — a tragédiának majdnem fele. Jelen kiadás az Aristophanes-fordítások függelékéül közli.

Arany

Arany János

németből fordította. (

Szilágyi

Szilágyi István

nak, 1846. febr. 22.)

18. 1844-ben elküldi Szilágyi Istvánnak a Nyáréji álom, nyelvgyakorlati próba-fordítását’ — tehát angol eredetiből. ». . .megtaláltam a padláson, esővíztől átázva, összepenészedve. . . széthányva.«

Ortlepp

Ortlepp, Ernst

német fordításában (megjel. 1838—39.) már 1843-ban idéz belőle,

Szilágyi

Szilágyi István

Szókötésére tett megjegyzéseiben. — Arany László azt írja: »A Nyáréji álom egyes részleteit akkortájban

Szalontá

Nagyszalonta

n egy műkedvelő társaság által elő is adatta. Ő osztotta ki a szerepeket, ő tanította be s ő festette a dekorációkat is.« (Jegyzete a költő önéletrajzához.)

19. 1844. aug. 9. Szilágyi István megküldi a költőnek Debrecenből János király és III. Richard »olcsó, stereotyp kiadását. . . És nemsokára János király magyar jambusokban szólalt meg, hogy ismét elhallgasson« (Önéletrajz). Előmunkálatok voltak ezek a Szent Iván-éji álom és János király későbbi lefordításához.

20. 1845-ben

Dickens

Dickens, Charles

Martin Chuzzlewitt-jének lefordítására ajánlkozott Nagy Ignácnak, a Külföldi Regénytár számára. Nagy Ignác a Windsori vig asszonyok fordítására bíztatta (levele 1845. III. 13.). »Két felvonást le is fordítottam« .— írta

Arany

Arany János

Szilágyi

Szilágyi István

nak, de abbahagyta, mert Lemouton Emilia fordítása megjelent (levele 1845. aug. 1.).

21. Mikor Arany László atyja kiadatlan munkáit gyűjtötte össze.

Szilágyi

Szilágyi István

azt írta neki : »Megvan tőle igen szép fordításban

Lamennais

Lamennais, Hughes Felicité Robert de

Egy hivő szavai.« (1883. febr. 1.) »Gyönyörű fordítás — tette hozzá később — s nem tudom, mi indította rá, hogy megsemmisítse. . . vagy mi fatum érhette«. (1887. márc. 15.)

22. A görög tragikusok és Shakespeare tanulmánya magát is drámai kísérletekre vezette. Szalontai korrektorsága idejéből említ

Ercsey

Ercsey Sándor

— Lovassy László emlékezetére hivatkozva — egy Endre királyfi című öt felvonásos drámát (

Ercsey

Ercsey Sándor

, 22. 1.). — A történet később be van szőve Toldi szerelmébe. 23. 1850-ben a költő Kenyeres János szolgabíró hivatalában talált kenyeret és menedéket.

Kenyeres

Kenyeres János

köztiszteletben állott ; kerületében sem feladás, sem elfogatás nem történt.

Arany

Arany János

on sem ejtett foltot e kényszerűség : a n. körösi egyháztanács meghivta tanárnak, egy pár év mulva

Szalonta

Nagyszalonta

megfesttette arcképét.

Kenyeres

Kenyeres János

1850-ben eltemette kis fiát. A költő e verssel vett volna részt a szülők gyászában s az alábbi sírverssel :

Sir fagyán elhervadott

A bimbó, mely fakadott.

Léte kezdetén

Koporsó éjjelén

Semmisül, hamvad el.

Reményi a szüléknek

Gyászködbe sülyedének,

Kebelét bú rázza,

Hogy gyenge virága

Semmisül, hamvad el.

Ah ne sird e könnyeket

A halott kisded felett.

Meghal a portetem,

Az égi szikra nem

Semmisül, hamvad el.

Sírvers.

Szép virágom itten elhulla,

Ötödéves Kenyeres Gyula.

Kicsiny a te sírod, magzatom.

Nem fér abba tenger bánatom.

E verseket kéziratból

Rozvány

Rozvány György

közölte az Alföld politikai napi lapban, 1882. dec. 19. — A verset s a sirvers két utolsó sorát

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

is kiadta, EPHK., 1906. 250—51. 1., a sírverset egészben, A. J. élete és munkái, 177. 1. Szerinte a kéziratot

Rozvány

Rozvány György

a szalontai Arany-múzeumra hagyta ; de egy katalógusban sincs nyoma. — A vers nem vall

Arany

Arany János

ra,

24. Nagykőrösre költözésük előtt, az utolsó napon, két befejezett színművet adott át sógorának, Ercsey Sándornak, »azon kijelentéssel, hogy ő azokat, bár elég silányoknak tartja, mint saját ész-szüleményeit mégis sajnálja sajátkezűleg elégetni. . . ha el akarom olvasni, ám olvassam el, de ne mutassam senkinek s elolvasás után — amint azt erősen lelkemre s becsületemre kötötte — azonnal égessem el. Én e megbízást, bár sajnálkozva, híven teljesítettem. A színművek egyikének címe volt A Perényiek, a másik darab címére már nem emlékezem.« (

Ercsey

Ercsey Sándor

, 58. l. ) A Perényiek tárgyához később

Arany

Arany János

visszatért, ily című, töredékben maradt költői elbeszélésével. (Lásd a jelen kötetben.)

25. Iratai közt fennmaradt egy Themistokles c. színmű részletes scenariumának címlapja,

Bulwer

Bulwer-Lytton, Edward

nek Athens its rise and fall regénye nyomán.

26. Fiatalkori ismerőse, Balogh Imre, emlékezett egy színdarabra, melyet 1845-ben tanítványai kértére írt volna, s el is játszották. Címe A cigány mint báró.

Balogh

Balogh Imre

elmondta egész meséjét ; egyes vonások a Hatvani-mondákra és a Szent Iván éji álomra emlékeztetnek; (az egésznek meséjét lásd A. J . életrajza 1. 75-76. 1.).

Balogh

Balogh Imre

1882-ben a

Margit-sziget

Budapest

en emlékeztette rá

Arany

Arany János

t, de ő semmire sem emlékezett. — Balogh Imre A. J. szindarabja. — Nagyvárad, 1901, 4. szám. Alighanem erre gondolt

Gyöngyösy

Gyöngyösy László

, mikor a költőnek egy 1847-ből való vígjátékát emlegette. »Szilágyi István egyes részleteket olvasott belőle« — irta, (nem Szilágyi István mondja) — és hogy a költő e művével pályázott az Akadémia jutalomtételére ; de bár a díjat nem nyerte el vele, érdemes volna utánanézni az Akadémia levéltárában.« ( A. J. vígjátéka. — EPHK., 1905. 822. 1.), : — Ezen a nyomon ( IK., 1917., 375. 1.) Gálos Rezső már azt írta (Kéky Lajosnak Arany János epikájáról szóló tanulmányát ismertetve: »Nem látjuk megemlítve

Arany

Arany János

vígjátékát, mellyel az Akadémia pályázatán is részt vett s melynek kéziratát valószinűleg főtitkár korában megsemmisítette.« — Ennek a föltevésnek semmi alapja sincs.

27. 1847-ben (jan. 9.)

Arany

Arany János

csakugyan azt írja

Szilágyi

Szilágyi István

nak »Vígjátékot akarnék írni, ha — tudnék. Egy jó mese kereng fejemben, talán megkísérlem.«

Szilágyi

Szilágyi István

tudakozódik felőle ; a válasz : ». . . sub indice est : kidolgozzam-e.« (47. jan. 31.) Több szó nem esik felőle, pedig a költő ez időben közölni szokta terveit

Szilágyi

Szilágyi István

val.

28. (Arany János elégiája címmel ,ismeretlen kézirat után’ közölt Lenkei Henrik egy hosszabb verset Az Ujság 1907. évi folyamában, ápr. 18. Nem mondja, hogy a kézirat felismerhetön

Arany

Arany János

kezeírása lett volna. Az egész hasábot betöltő vers itt-ott Vojtina leveleinek gondolatait ismétli. de sem hangja, sem darabossága, sem ez az ismétlés nem vall

Arany

Arany János

ra.)

Talányok, betűjátékok, tréfák az utolsó évekből. Arany László írta (a HV. bevezetésében), hogy atyja utolsó hónapjaiban is keresett és talált magának szórakozást. Midőn szemeinek gyöngesége miatt nem írhatott, nem olvashatott, elméje szívesen játszott talányok kigondolásával. Már

Körös

Nagykőrös

ön

Mentovich

Mentovich Ferenc

csal vetekedve gyártották a bohókás rébuszokat (Arany László, a Levelezés bevezetésében). Az utolsó évekből fenn is maradt egynéhány. Ilyen a Talány, a Budapesti Szemle 1879. évi folyama jan.-febr. füzetének borítékán. Ezt a füzetet később sógorának adta, így közölte először

Ercsey

Ercsey Sándor

( A. J. életéből, 205. 1.). Másodszor a KK. jegyzetes kiadásában.

Fogj össze kettőt, s már többen leszünk ;

Más hármat : akkor börtönben veszünk ;

Siralmas sóhaj az ott maradó :

Vedd az egészet s olvasd Mi-rab-ó. (Mirabeau.)

»Mikor szemorvosa azt rendelte, hogy szobája gondosan besötétítendő, másnap egy papírszeleten ezt a betűjátékot találtam nála« — írja Arany László (a Levelek bevezetésében ; — másodszor a KK. jegyzetes kiadásában.)

törökül 4 bes

magyarul 5 öt

angolúl 8 eight

angolúl 10 ten

franciáúl 2 deux.

Az ostromban elégett kéziratai közt volt egy rajz : egy baka, inához hozzá van írva : dor. Megfejtése Bakai Nándor, ismert országgyűlési képviselő neve. Hasonlót ír le Arany László: egy bakancsos ül egy fán, mellé írva: tos. Megfejtése: bakafántos. — Másik: γ’β : megfejtése :

Gambetta. — i/b a/μ: megfejtése : Benjamin. —

Arany László 1882. nyarán szóbahozta a mesterkélt latin betű játékokat, minő az Abracadabra-féle Sator—Arepo, meg a kártya-feladat megfejtésére szolgáló Mutus—Dedit. Másnapra faragott is mindegyiknek egy-egy magyar párját, de atyja már azzal várta : »Ördög vigye el a problémáidat ; feltettem magamban, hogy csinálok egy Sator Arepot magyarul s egészen belefájdult a fejem«. Készen is volt az Almanach borítékján :

A példa : SATOR MUTUS

AREPO DEDIT

TENET NOMEN

OPERA RORIS

ROTAS

Aranyé :

TAKAR TESAS

ADOMA LÉLEK

KONOK BABÉR

AMODA KOTOR

RAKAT

Tenyérnyi lapra lerajzolta emlékezetből a

Margit-sziget

Budapest

tekervényes útjait, egész térképét, pontosan. Máskor egy római sírkőlapot rajzolt, ilyen kövek feliratait utánzó módon nagybetűkkel ráírta a »Vége Víg Andrásnak« tréfás népi sírverset. (Szövegét közli Kálmány Lajos : Szeged népe, I. 69. 1. 10. sz. : Vége Víg Andrásnak, — Mert neki sírt ásnak. — Ma ásnak Andrásnak, — Hónap ásnak másnak. — Szövegét ugyanígy közli

Arany

Arany János

Bartalus

Bartalus István

nak átadott hangjegyes népdal-gyűjteményében (69. sz.). (A két rajzot közölte Debreczeni Ferenc : A rajzolgató Arany, — Vasárnapi Ujság, 1917. március).

Gönczy Pál nevenapjára ezt a játékos cédulát küldte : (a mássalhangzókat írva ki — a magánhangzók kihagyásával —):

b. n. n. k.

Boldog név napot kíván

Bú nélkül neked komám

Barátid nemes nyájas körében

Bacchus nektárát nyakaló kedvében ;

bár nejét nem követi,

borod nedvét nem költheti,

betegnek nincs nagy keleti

1872. jan.24.

B-vel nevét nem kezdheti.

Gönczy Pál leánya, Csiky Kálmánné őrizte meg. Az utolsó sorokból kivehető, hogy a költő maga nem mehetett el a névnapra, feleségével küldte el jókívánságát.

»Az utolsó nyárról valók a következő — Pákh Albert módjára készült — fordítások :

Tschokonay.

(Von Petőfi. — Übersetzt von K. . . . .)

Ein Kalvinischer Pfaff und Tschókonay,

Sie waren gute Freunde, diese zwey,

Von Debrezin einst flog er h’naus,

Und sich vor seinem Freunde stellt

Und ,Durst hab ich, Komrad ! so ruft

Michael Tschókonay, der Held.

Volkslied.

S gibt keine Frau so g’scheidt und klug

Als die G’vatterin, Frau von Krug.

Sie bäckt den Kuchen in der Pfann’

Sie lockt die jungen Burschen an.

»Wenn ihr die Kuchen mir gegessen,

Sollt Ihr die Kathe nicht vergessen.«

»Wir mögen eure Kathe nie :

Denn ihr Rock reicht nur bis zum Knie«.

Ide tartozik egy sereg elcsavart fordítás : Ave Caesar, morituri te salutant — Üdv Caesar, a túri cigányok szalutálnak neked. — Faute hôte en faut, qui bête eu chaud haché vaut. — Fót hátán fót, kibe tű sohase vót. (Népies találós mese, a káposztáról.)

S van egy eredeti verse is, mely e fordítások mellé sorozható :

Magamról.

Auf der Margarethen-Insel

Raucht Tabak der alte Pinsel,

Spielt Gitarre, mit Gewinsel,

Und vergeudet seine Zinsel.

Közölte Arany László ; a közbeiktatott magyarázó sorok is az övéi (Jegyzetek az Önéletrajzhoz, XI—Xlll.). A Csokonai-versnél az »Übersetzt von K, . . . . .«

Kertbeny

Kertbeny Károly

nek sokszor nyakatekert fordításaira céloz. Mikor — a neki utolsó nyár végén — a

Margit-sziget

Budapest

ről hazaköltözött, számláit összerakta, s a csomagra ráírta

Goethe

Goethe, Johann Wolfgang von

— módosított — sorait :

Wie man Geld und Zeit verthan

Zeigt dies Büchlein lustig an.

(