Aranysárkány fejléc kép
 
  Arany Jánosnak gyermek- és fiatalkori kisérleteiből kevés maradt ránk, jobbára csupán hírök, ezek nagyobb része is kétséges hitelű. Mindenesetre mutatják korai verselő-hajlamát és későbbi valósulatlan terveit.  
  1. Legrégibb emléke egy könyv bekötési tábláján ez a versike  
 
 
Ha akarod tudni
 
E kőnyv kié légyen
 
Az Arany Jánosé
 
Ki sokáig éljen.
 
 
Joannes Arany
Arany János
est Classis Quarta. Vevődött 10 Garasoti 1825 esztedei Őszi vásárban, a másik 12 garason.
 
  A könyv: Deák Tör’sök szók, magyar jelentéseikkel együtt.
Debreczen
Debrecen
, 1823. — A könyvet Gyulai Pál adta át 1899. nov. 27. az Akadémia összes ülésén a kézirattár számára. — Lehet, szokásos beírás, ámbár Bolond Istók II. én. 117. ,nyolcéves gyermek dadogásáról’, az első kéziraton: ,rím pengéséről’ beszél. ( Akadémiai Értesítő, 1899. 649. l.)  
  2. Tíz-tizenkét éves korából maradt egy köszöntő és egy levél Dévai Bálint volt első praeceptorához.
Dévai
Dévai Bálint
megőrizte, nála másolta le később Zsadányban, legatióban, Baráth Ferenc, ő küldte meg Arany Lászlónak, aki atyja önéletrajzához csatolt jegyzetei közt kiadta. (Lásd még :
Gyöngyösy
Gyöngyösi László
y : A. J. életéhez.Egyet. Phil. Közt., 1904. 756. l. is.)  
  Kedves hajdani Praeceptor Uram !  
 
 
Kívánom hívataljának
 
Ízes gyümölcsét vegye
 
És ne a búnak bánatnak
 
Keserű tejét egye.
 
Zafir kövek ragyogjanak
 
Maga s párja karjain,
 
Piros rózsák fakadjanak
 
Lábok minden nyomain.
 
 
  *  
 
 
 
Ha megérdemlette azt az aranyalmát
 
Venus, melynek Párizs élvezte jutalmát,
 
Midőn egy időben az Ida hegyében
 
Három istenasszony együtt űlésében
 
Junó gazdagsággal Párizst megbíztatta
 
Egy aranyalmáért, de el nem kaphatta.
 
Minerva tudományt ígért s bölcsességet.
 
De ezzel sem ére szándékában véget.
 
Vénusnak végtére az volt ígéreti,
 
Hogy a legszebb leányt ölébe ülteti.
 
Kap rajta az ifju úgy is heves vére
 
Tüzesen gerjedvén egy szűz szerelmére,
 
Azt az aranyalmát hozzá gördítette,
 
Így a szép Helénát feleségül vette.
 
Mennyivel illőbb hát, hogy koszorút fonjunk,
 
Melyet örömök közt homlokára vonjunk
 
Az Árpádi Reff. Ecclésia rectorának
 
Tiszt. Tud. Dévai Bálint úrnak.
 
  Engedelmet kérek édes hajdani praeceptor uram, ha valamit alkalmatlankodtam ezen levél által. Csak nem felejthetem el azokat a jótéteményeket, amelyeket közlöttél velem, mikor hűséges tanítóm valál, csak nem felejthetem azokat a drága ajándékokat, a melyekkel dajkálkodtál velem, mint az édes anya az ő gyermekével. Alázatos szolgája egyszersmind tanítványa  
  Arany János  
 
Nagy-Szalontá
Nagyszalonta
n.  
  A mitologiai példát talán a Hármas históriából kölcsönözte (Dr b. 1.: IK. 1892., 407. 1.), talán
Gyöngyösi
Gyöngyösi István
Murányi Venusából, III. én. 135. (Rupp Kornél, IK., 1893. (755.).  
  Arany László azt mondja : »Maga írta-e atyám e koszöntőket, vagy, mint a gyermekek gyakran szokták, csak másolta és alkalmazta, meghatározni alig lehetne. Az a naív logika: »Ha megérdemelte Venus az aranyalmát. . . rektor uram is megérdemli a felköszöntést«, mindenesetre gyermek szerzőre vall. S aki atyám költői stiljének egyik sajátságát, a hosszan leíró, néha csaknem elbeszéléssé terjedő hasonlatokat megfigyelte, meglepetéssel veheti észre, hogy e gyermeki kísérletben is olyatén gondolatjárás mutatkozik.« Beszéli továbbá, hogy a rektor nagy mester volt a Kovács-féle versek gyártásiban, s Szabó nevű hajduszoboszlói rektor barátjával elküldözték egymásnak verseiket. »Egyike ezeknek — folytatja Arany László — az emberi emlékezet ama különös tulajdonságánál fogva, amit az öregeknél gyakran tapasztalhatni, hogy régen elfelejtett dolgok emléke az élet végső szakában ismét fölujul, atyámnak az általa megélt utolsó (1881. évi) Sylvester-estén jutott eszébe s akkor mondta el. A köszöntő-vers egy görög boltos lakodalmi ünnepére készült, föliratúl egy transparenthez. Kéregpapírból összeállítottak egy láda-féle alkotmányt, égő gyertyákat tettek bele, a kéregpapírba díszes koszorút metszettek s a koszorú közepén átvilágító betűkkel ím’ ezen vers volt olvasható :  
 
 
Hymen koszorúja virít itt,
 
Ámor diadalmi jutalma,
 
Cyprist sértette hatalma,
 
Hymen neki ily koszorút vitt.
 
  — »Nagyon szép vers — jegyzé meg atyám, mikor elmondta — de akkor sem értettem s máig sem értem.«  
  3. A költő volt iskolatársa, Pápai Ferenc, azt beszélte Gyöngyösy Lászlónak, hogy 1831-ben Tisza Lajos leányának temetésén a szalontai diákok
Arany
Arany János
nak egy gyászénekét énekelték volna. Emlékezetből tollba is mondotta.  
 
 
Im a szülők reménye porba dűlt,
 
Egy ártatlan kisded meghidegült.
 
Oda kedves reménye az anyának !
 
Jaj, mert az elmulás törvénye
 
Igy forgat bennünket szabad kénye,
 
Igy altatik el véle életünk.
 
Oh de egy remény-szó
 
Igy hangzik mennyekbűl :
 
Nem hal meg senki örökül.
 
  Közölte
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
Egyet. Phil. Közl., 1906. 250—51. 1. Nem látszik valószínűnek, hogy egy földesúri család egyik tagjának temetésén egy 14 éves kis diák versét énekelték volna ; másrészt a költő azt írja önéletrajzában, hogy Tisza Lajos az ötvenes években is emlékezett reá, milyen híres kis poéta volt.  
  4. A kisujszállási évről maga a költő mondja önéletrajzában : »
Virgil
Vergilius Maro, Publius
Aeneise pár könyvét lefordítám (rég eltéptem)«, Bolond Istókban is (II. 118.) : »Virgiliusból — Egy hosszu ének, hexameteres.«  
  5. Cigány-bucsúztató.
Arany
Arany János
kortársa, Rozvány György, nagy buzgalommal látott hozzá a költő fiatalkora adatainak s vers-töredékeinek gyűjtéséhez. Ő közölte az alábbi versezetet ( Apróságok A . J. Életéből.Pesti Napló, 1899, 275., okt. 4. ). mely egy cigány kovács temetéséről szól.  
 
 
E sírhalom fedi Hóvar Csotó Gyurit,
 
Végsőt fujt szuflája, lett azután murit.
 
(Ez után szerszámai siratják gazdájokat :)
 
Mert oda gazdájok, nem tér többé vissza,
 
A pálinkát tőle a föld pora issza.
 
Oda se hederít a feltámadásra,
 
A hívó angyalok nagy harsonájára.
 
De ha sugják neki : Itt a szalmásüveg !
 
Tüstént azt feleli : Köszöntse rám kelmed !
 
  E sorok a költő volt tanuló-társának, Megyeri Ferencnek emlékezetében ragadtak meg.
Arany
Arany János
nyal együtt ő is énekes diák volt ezen a temetésen ; közeledtükre a cigányok éktelen siránkozásba fogtak, hajokat tépték. Szász Károly írja, hogy a Bolond Istókban leírt temetés ,gyermekkori reminiscencia, — magától tudom — természetesen némi módosítással.’ (Az Összes Költeményeket ismertető cikk-sorozatában, Budapesti Közlöny, 1867. )  
 
Rozvány
Rozvány György
nyomán
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
is diák-korinak vette ; Lovassy László tanuságára később a korrektori évre tette, mintha húsz éves korában irta volna meg régi élményét.
Ercsey
Ercsey Sándor
is itt említi ( A. J . életéből, 22. 1.).  
  6.
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
hatása érzett egy nagyobb versen, melyet a kisujszállási Lovassy János emlékezése alapján Ercsey Sándor említ ( A. J. életéből, 22. 1.) Címe : A dévaványai juhbehajtás. 76 hétsoros strófából állt,
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
Béka-egér harca módján. Tárgya egy helyi adoma, minővel szomszéd községek szokták egymást csúfolgatni ; így a közel Dévaványa esete beleillik
Arany
Arany János
kisujszállási tanítóskodása korába. — A csősz hírül hozza a ványai tanácsnak, hogy mezejöket tilosan sok túrkevei juh lepte el. A kupaktanács elrendeli behajtásukat, maga pedig beül a kocsmába, áldomást inni a jó fogás örömére, a község költségén. A hajtók lármájára a nyáj szárnyra kap, elszáll : darvak, vadludak voltak. — Ilyen című vers elő is került a közel Karcagról, 1908-ban ; másolata megfordult Beöthy Zsoltnál ; arról lemásolta a jelen kiadás rendezője; ez a példány elégett az ostromban. Verselése frissen pattogott, könnyen folyt, volt benne valami, ami Az elveszett alkotmány kortesnépének rajzához hasonlított. Újabban nem sikerült felkutatni Kisujszállás környékén. Hitelesíti azonban Horváth János akadémikus atyjának tanusága, aki 1835—40-ig N.-Szalontán tanult;
Arany
Arany János
1835-től 39 januárjáig volt ott korrektor s némi híre járt verselgetésének. Horváth József sokat emlegette
Arany
Arany János
t fia előtt ; a dévaványai versre ráismert, mikor fia említette, tartalmára emlékezett, elejét könyv nélkül tudta. Lásd Szeremlei Barna : Relikviák egy nagy költő meg egy kis költő életéből.Prot. Képes Naptár, 1909-re, 39. 1. Kéky Lajos : A. J. pályakezdése. Beöthy-emlékkönyv — 322—335. 1. és az Olcsó Könyvtárban. Arany J. életrajza, I. 36. 1.  
  7. A debreceni kollégiumi poézis, fökép
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
hatására vall egy »víg eposz«, »Légy-pókcsatáról« (mint
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
Béka-egér harca), Bolond Istók, II. 117.  
  8. A vándorszínész-korszakból Bolond Istók (II. 120.) egy csomó verset említ : K . . .csihoz.  
  9. A szalontai korrektorság idejéből tud egy munkáról
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
(életrajzában, 76. 1.). Az hihető, hogy kis tanítványának,
Rozvány Betti
Rozvány Erzsébet
nek (lásd a következő jegyzetet) felolvasott
Zschokke
Zschokke, Heinrich
Stunden der Andacht c. könyvéből, de hogy le is fordította volna, arra hiteles adat nincs.
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
szerint Balogh Péter esperes kezdte volna fordítani s odaadta
Arany
Arany János
nak, hogy vesse össze az eredetivel.
Arany
Arany János
a fordítást gyarlónak találván, újra lefordította az egészet s mint letisztázott példányt adta volna vissza az esperesnek. Ez a történet mind Balogh Péter, mind
Arany
Arany János
részéről kevéssé hihető.  
  10.
Rozvány
Rozvány György
egymaga tud egy Krisztus papjai c. versről; töle hallott felöle
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
;
Ercsey
Ercsey Sándor
nem említi.
Arany
Arany János
1839-ben lemondott a korrektorságról, az irnoki állástól, pedig, mellyel bíztatták, elesett. Id. Rozvány György kereskedő hívta házához, nevelőnek leánya mellé. (Lásd Egykori tanitványom emlékkönyvébe c. verset). A költő egy szobában lakott
Rozvány
Rozvány György
fiával,
András
Rozvány András
sal.
Várad
Nagyvárad
on akkor heves választási harc dúlt,
Lajtsák
Lajtsák Ferenc
püspök pártfogoltja s
Beöthy Ödön
Beöthy Ödön
között. A huszonkét éves
Arany
Arany János
egy éjtszaka verset rögtönzött e harcról ; a verset megmutatták Beöthy ellenfelének ; ezt megválasztották ugyan, de egy hónap mulva lemondott, Beöthy javára.
Rozvány
Rozvány György
ezt a vers hatásának tudja be. — A regényes történetnek külső adatok is ellentmondanak : az országgyűlés épen ez évben oszlott szét s csak 1840-ben ült össze újra, — Rozvány György adatait általában óvatosan kell fogadni. Nevezetessé vált emberek tanuló- társainak száma egyre nő s emlékezetök egyre bővül ; ilyen
Rozvány
Rozvány György
is. — Efféle híresztelések benső ellentmondásaira rámutatott a Budapesti Szemle —n jegyű bírálója (
Voinovich G.
Voinovich Géza
, 1917. 170. sz. : Alkalmi cikkek Aranyról —, 172. sz. Egy cikk körül. )  
  11. Lovassy János ( Arany János sírversei. Debreceni Szemle, 1912· dec. 2., 50. sz.) gyermek.korában több sírverset olvasott a szalontai temető korhadt fejfáin ; később azt hallotta, hogy egyiket-másikat
Arany
Arany János
írta »rektor korában«, »egy ezüst huszasért vagy jó szívből, szeretetből.« — Egyet leírt emlékezetből :  
 
 
Sötét éj van, melynek
 
Virradása nincs,
 
Csontomon nem csörög
 
Nehéz vasbilincs,
 
Mégis rabként nyugszom
 
Mélyen föld alatt.
 
Lelkem elrepült, de
 
Testem itt maradt.
 
  Egy másikból két töredék sorra emlékezett :  
 
 
Álom, álom, hosszu álom,
 
Ébredését várom, várom.
 
  (Egyik sem vall
Arany
Arany János
ra).  
  12. 1840-ben másodjegyzővé választották. Ezután is sokszor benézett az iskolába, a rektorhoz. Megnézegette a diákok latin vers-feladatait. Ercsey Sándor vers-gyakorlata alá ezt a distichont penderítette ceruzával :  
 
 
A vers jó, csak az a hiba, hogy sok lábai sánták.
 
Sándor öcsém, máskor görgetegebbre csináld.
 
  (Közölte Ercsey Sándor : A. J. életéből, 26. l.)  
  13. Ercsey Sándor írja, hogy később, az ő kértére, »készített egy igen szép alkalmi verset is, mellyel a diákok iskola-rektoruk nevenapján tisztelkedtek.« (13. 1.)  
  14. 1842-ben került rektornak
Szalontá
Nagyszalonta
ra Szilágyi István, a költőnek régi diák-társa Debrecenben.
Szilágyi
Szilágyi István
már 1840-ben sikerrel vett részt a Kisfaludy-Társaság szépirodalmi pályázatán ; 1842-ben a szatirai pályázaton dícséretet nyert. E pályamunkákat a Társaság kiadta, külön füzetben. A Kisfaludy-Társaság által jutalmazott és kitüntetett Pályamunkák MDCCCXLII. évből. — E kötetben
Arany
Arany János
az egyes pályamunkákat a szövegek végére hevenyészett epigrammokban bírálta meg. Itt közöltetnek először.  
  I. Szentmiklósy Sámuel : Az állatok restauratiója a tisztújítás, a korteskedés kinövéseit rajzolja, de a rajz hirtelen abbamaradt. Erre céloz
Arany
Arany János
megjegyzése :  
 
 
Kanna akarván
 
Lenni, minek váltál csuprocskává a korongon?
 
  (
Horác
Horatius Flaccus, Quintus
).  
  Megjelölt sok hibás verslábat, sok hiatust : nyöge a tar. . . bizonyossan, hatodikján, stb.  
  II.
Szilágyi
Szilágyi István
szatírája: Emlékbeszéd. (lásd erről Az elveszett alkotmány jegyzetét).
Arany
Arany János
megjegyzése :  
 
 
Vág, szúr, csíp, harap, öl simít is, de nem ám szőrmentén.
 
Nem csoda, Borzos, azért, hogy hajad élire áll.
 
  III. Gaal József Zenekórság szatírája a bor és zene túlságos élvezete ellen szól.  
 
 
Szép, jó vagy, de az álnevet hagyd; mert rajtad a névnek
 
Megbosszulja magát jogszerü birtokosa.
 
  IV. Tárkányi Béla Indítványok szatírája egy idegen utazót bevezet a gyűlésterembe, az idegen alig győzi jegyezni az indítványokat : végre megkérdezi végrehajtják-e mindezt ? Ő szétosztja jegyzeteit angolok, oroszok, franciák, spanyolok közt, sőt Amerikának is jut belőle, mert ennyi terv elegendő az egész világnak.  
 
 
Bezzeg ez ám megfőzte, követvén Róma szakácsát,
 
Hús, víz benne elég; kár, sava hogy kimaradt.
 
  15. 42-ben
Szilágyi
Szilágyi István
a Tudós Társaságnál is jutalmat nyert, a Magyar Szókötés-ről írt munkájával. A pályanyertes művet a bírálók visszaküldték a szerzőnek, némi javítgatást kívánva.
Szilágyi
Szilágyi István
odaadta
Arany
Arany János
nak, aki »igénytelen jegyzéseket« tett rá, két nagy árkuson ; az ív külső oldalára ráírta: Krix-krax. 1843. júl. 10.
Szilágyi
Szilágyi István
megőrizte s elküldte Arany Lászlónak azzal, hogy munkája kéziratát
Arany
Arany János
nemcsak átolvasta, megbírálta, hanem sajátkezűleg másolta le a sajtó számára.« (1887. márc. 13.) —
Szilágyi
Szilágyi István
nevenapjára
Arany
Arany János
tréfás felköszöntöt rögtönzött, a szőrszálhasogató nyelvészkedést parodizálva. A köszöntőt a város cselédjével küldte el, borítékban, mikor már a névnapi lakománál ültek.  
  A kéziratot
Szilágyi
Szilágyi István
Gyöngyösy Lászlónak ajándékozta, (merített, körülvágatlan diósgyőri papirosra volt írva), ő adta meg
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
nek a szemelyi adatokat. Közölte
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
az EPHK. 1905. évfolyamában, 483—495. 1.  
  Lelki szemét hordó lapát,  
  vagyis  
  Olyan hasznos könyvecske, melyben a léleknek erőtlenségei kézzel foghatólag előadatnak és épületes példával megmutattatik, miképen kelljen egy szóból nem százat, hanem százezeret csinálni, a nélkül, hogy az ember értelmét vehesse.  
  Irta aki nem aludt, olvassa aki aludni nem tud.  
  Az Úrnak  
  Nagy tiszteletű és tudományú, de kevés dohányú (echó) leányú  
  Szilágyi István  
  úrnak  
  becses névnapja tiszteletére  
  juhászkutyai alázatossággal ajánlja  
  (F.B. még leebb írta volna nevét, de nem lehetett)  
  a szerző.  
  Ajánló versek.  
  Mottó :  
 
 
Tisztelkedném kösöntyűkkel
 
És reá arany betűkkel
 
Szilágyi Istvánt mettszenék.
 
  Csokonai.  
 
  *  
 
 
 
Im ajánlom önnek,
 
Kihez sokan jönnek,
 
Ezen koszorús munkát,
 
Arányát nem kérek
 
Kevésvel megérek,
 
Ádjon jó bort és sunkát.
 
 
 
S minthogy István napjá,
 
Melyet ritkán kapjá,
 
Egyszer egy esztendőben:
 
Azért tehát igyunk,
 
Mivel hogy nem tudgyunk
 
Iszünk-é jövendőben.
 
 
  *  
 
  Üdvösséges elmélkedés.  
  Ezen théma fölött : hasznos-é embernek magát lekapni?  
  Az egyesült tót-magyar-német nyelvrontó társaságtól régi suszták jutalmat és foghagyma koszorút nyert értekezés, sine irá, odio et consilió. — Irta Pécsy Lajos, a fent címzett Társaság tiszteletbeli Conrespondens. tagja, (tessék megnézni a Conrespondence-t), több tudós ostobaságok szerzője, — de a font sónak meg nem szerzője — Lord Essex című új dráma vadon új lemásolója a Sock am lisen című híres német regény (Lásd Wolkskalendert 1739.) angol fordítója — minden honi hirlapok elpiszkolásában munkás dolgozótárs, a csőd-hirdetéseket, széna- és birka-eladásokat olvasó egyesüle, tiszteletbeli levelező tagja — valóságos belső titkos — valami a menyecskék körül — és külső szitkos — Grobián satt. satt. satt. satt. satt. satt. satt. egyébiránt a deákné vásznához képest — pokróc.  
  Motto :  
 
 
Hallgass Vásár ! zenim píz megveszett a zaskó !
 
Ki leltunk, adunk: mert majd harákszünk !
 
  egy sipegő tót a pesti vásárban.  
  A szerző feldicsérése.  
 
 
Mikoron írnának ezer negyvenkettőt
 
S közzé még nyolc százat, itélet nap előtt,
 
Akkoron e munka világra hogy lépött,
 
Mindenek szivében nagy álmélkodást tött.
 
Óh én bölcs Apollóm, tündöklő Fébuschom !
 
Óh én Szokrateschem és Jérémiásom,
 
Óh én Jóel, Ámos, Vendel-Habakukom,
 
Óh Bálámot hordó szerelmes állatom !
 
 
 
Miképpen bujdosék Aeneás Trójából,
 
Mikép bölcs Argyilus apjának házából,
 
Ulisszes a Circe asszony szigetéből :
 
Apád se csinálna vaskarikát fából.
 
Tehát ne sírjatok keserves sirással,
 
Hanem örüljetek hatalmas ivással,
 
Osztán daloljatok hangos ordítással
 
Kinek kalapja rossz, ne köszönjön mással.
 
  írta Farkas Falvi Filiczki János  
  Dejólógos diák ! anno 1301-k  
  esztendőben, mikor a Duna égett.  
  Maga a munka :  
  Küszöb : Mindezeknek utánna csak annyit akarok mondani, hogy figyelmezzen az érdemes olvasó (de nem a Rosenkranc).  
  Kilincs : Attention ! Kopogtassunk.  
  Odabenn a bölcseség asszonya : »Herein ! herein ! kiált a felséges császár«. Vitéz Johan Háry.  
  Bevezetés :  
  Az olvasó: Engedelmet kérek ! vezetetlen is be tudok menni.  
  Az Író : Nem, teremtette ! musszájn úgy jőni, ahogy én vezetlek. Igy, balláboddal előbb, azután — egy nyomra egy lábbal kétszer ne lépj.  
  Az olvasó : Értem — de ne tessék ollyan sebessen vezetni, mert felbukom.  
  Az Író : Semmi, semmi ! Csak siess. Ha már benn vagyunk, Szerencsés Jó napot— vagy estvét kivánok — minthogy az Isten István —  
  A bölcsesség asszonya (egy irgalmatlan sancos vászon pipából dohányozva mert tudva van, hogy a bagolyt szereti.) Üljetek le erre a somi kanapéra ! Na ez derék rekruta ! újonnan megnyerve a tudományoknak. Csak hiába ! egy halász ha prédikál — fog sok ezer. . . körmös halat.  
  Elöljáró beszéd :  
  Notabéné : Engedelmet kérünk, az elöljáró beszéd, épen azért mivel mindig elöljáró, nagyon elsietett. — Majd talán elérjük utoljára.  
  Felosztás :  
  Érdemes közönség ennek az én thémámnak 6 részei vannak, eccé :  
  1-ő rész »hasznos«  
  2-k « »é«  
  3-k « »embernek«  
  4-k « »magát«  
  5-k « »lekapni«  
  6-k « »?« (t. i. a kérdőjel),  
  mellyek szerint kiki jó lelki esmérettel figyelmezzen és mondja ezt : mea maxima culpa, én hiszem és vallom.  
  1-ő rész :  
  Hasznos, a, um. — Nomen adiectivum. Talán azt gondolják az urak, hogy ami hasznos, az nem káros? és ami káros, az nem hasznos? — — — Hallgatunk úgy-é — tehát megmondom én, hogy van ! Ami hasznos, az káros és ami káros, az hasznos. Példával világosítom. . . Leesik a lópatkó. . . ti láikusok azt mondjátok, káros. . . holott csalatkoztok, mivel a cigány hozzám jő lópatkónak való vasért — én két árán megfizettetem magamnak — és így hasznos. Aliud eiusdem argumenti. Disznótorba hívlak ! ti azt mondjátok hasznos — persze, mert jól megveritek a horpaszt, nem éheztek, mint otthon. — De nekem? Nekem isten utse káros az, mert ha minden estve ott zabálnátok, utolsó filléremből is kipusztítnátok. — De térjünk a továbbára. . . Továbbá  
  2-k rész :  
  É. : Némelyek h betűvel használják, így : »éh« s azok rendesen mindenütt megjelennek, ahol a kémény füstöl.  
  Jelszó : Az én térdeim ellankadnak,  
  Böjtölés miatt elszáradnak.  
  Zsoltár.  
  Valólag ez keserves rész, — jaj azoknak, kik telljes életökben ezt olvasgatják. — Azért is hamar-hamar-hamar ngordjunk a másik részre.  
  3-k rész :  
  Embernek.  
  Scholion :  
  A nak-nek-keli helyes élést a grammatika s az egyszeri mendikás már eléggé megtanították — most tehát — vegyük fel — ha bírjuk — az embert.  
  Ember.  
 
Plátó
Platón
definitiója szerint tollatlan kétlábú állat. De mivel
Diogenes
Diogenész, Szinópéi
megmutatta, hogy a koppasztott kakassal ezen definitióban osztozik, én másképen fogom definiálni.  
  1-ör. Az ember ollyan valami — ami mozog, — de többnyire azért mozog, hogy embertársa ne mozoghasson.  
  2-or. Az ember ollyan valami — ami nem mozog: — mihelyt hermetice bezárják.  
  3-or. Az ember ollyan valami, mint a rongyos köpenyeg — keresztül jár rajta a levegő.  
  4-er. Az ember ollyan valami — amiből idővel még csak semmi sem lehet.  
  5-ör. Az ember ollyan okos — aki gyönyörködik, ha bolond lehet.  
  6-or. Végre az ember ollyan állat, mely hol lenyesi, hol meghagyja a szakállat.  
  4-k rész :  
  Magát. Jaj ! lelkeim ! ezt a szócskát csak nézve olvassák, de az istenért ! ki ne mondják ! mert esztétika és ezen szent-kettősség elleni bűnbe esnek : kegyed és ön, — hagyjuk itt, fussunk tovább !  
  Végtére, vegezetre, utólszor és utóljára előtt való vagyis  
  5-k rész :  
  Lekapni ?Ezen szóval igen sok fiatal emberek élnek, holott az N. N. város és J. vármegye botozó intézetében cáfolhatatlanul megmutattatott már, hogy nincs veszedelmesebb szó, mint ez : kapjátok le csak ! Egyébiránt vannak vele többféle szállás formák : jelessen :  
  30-at kapni  
  ajándékot «  
  rühet «  
  bizonyos durva és nehezen  
  viselhető darócnemű öltözetet satt.  
  Van a kap törzsöktől még egy igen népszerű és épületes példabeszéd is : üsd a kaputost, melly sokkal gyakorlatiasb, mintsem bővebb magyarázatra szüksége volna ; ismétlem továbbá  
  6-k rész :  
  ? (kérdőjel, girbe-gurba ut videtur). Ezen jelet nem teszik ugyan az eféle sohajtó szók után : hajh ! oh ! jaj ! haj ! vagy ha oda teszik, előbb szépen kiegyenesítik, mindazáltal ne higyjetek neki, ritka van közte, aki idő multával fel ne egyenesedjék, azaz kérdőből felkiáltó jeggyé ne váljék.  
  Exempli gratia :  
  1. Kérdőjelt lát az ifju az ujonnan vett meuyecske homlokán — lelke titkos sejtelmében elébe gondolva e szót: hű leszel-é Éva ? Mulnak évek s a jel felkiáltóvá változott, — melynek elébe sóhajtja a férj : »haj haj«  
  2. Kérdőjelt lát a kártyás a kártya hátának valamennyi cifrájában.  
  Felfordítja s a felkiáltó jelet látja helyette.  
  3. Satt. satt. hiszen tudja az érdemes olvasó — mert máskép érdemes sem volna — hogy exempla sunt odiosa.  
  Bérekesztés :  
  Miután tárgyunkat ekképen a lehetőségig kimerítettük, és ledönthetetlen okokkal megmutattuk, hogy az embernek magát lekapni hasznos, nincs egyéb hátra, mint e bölcs tant tettleg is bébizonyítni — egyúttal a Bölcsesség asszonyára ajtót húzni, ő kegyelmének a bagolyevéshez jó étvágyat, nyugodalmas jó nappalt (mert nappal szokott aludni) kivánni.  
  Előljáró beszéd :  
  (a céldombnál használva). Na, én már ki is pihentem magamat, tessék az uraknak is leülni.  
  Vége.  
  Epilogus.  
 
 
Finis rei operae
 
Jó búvó hely a Csere
 
Jó boros pince Csere
 
Azért él úgy, mint here
 
Azért van sok korhele
 
Evő ivó embere,
 
Allgemeine kenyere
 
Pécsije és Zvikkele
 
Morgalmas Pap Emere,
 
És szűz Rozvány Endere,
 
Klassicus Demetere,
 
Rectora Correctere
 
Cigány eskütt embere (F. M.)
 
Und so weiter — cibere.
 
  Szívesen kívánom.  
  E köszöntő megismerteti
Arany
Arany János
szalontai ismerőseinek körét s ezzel megérteti tréfáinak színvonalát. Az epilógus felvázolja őket. A »Csere« buvóhely, erdő,
Szalonta
Nagyszalonta
határában. — Csere József kántor volt, Pécsi Lajos fűszeres — ezért a célzás a sóra ; egy szekrényében állítólag levelezését tartotta, — kiderült, hogy italokat. — Zwickel József chirurgus, borozó cimbora ; Rozvány Endre atyja boltjában dolgozott, nagyon utána vetette magát a fehércselédeknek ; Zsugovics Demeter a görög város görög boltosa, rosszul, de szívesen beszélt deákul ; Pap Imre üveges boltos ; a »cigány esküdt« Fekete Mihály, barna-fekete ember, innen ragadt rá a tréfús elnevezés.  
  16.
Szilágyi
Szilágyi István
mint rektor, azon volt, hogy a természettudományokat alaposabban tanulják. Az iskola-felügyelő pap fiai gyenge tanulók voltak, emiatt atyjok ellenezte ezt a tervet.
Arany
Arany János
verses levelet írt a ,megzabolázott rektornak’ ;
Szilágyi
Szilágyi István
kiadásra érdemesnek ítélte, át is adta
Fátyolti
Tüllmann Ignác
(Tüllmann) Ignácnak, a Pesti Divatlap dolgozótársának, akinél elkallódott Ezt
Szilágyi
Szilágyi István
beszélte
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
nek, aki ieljegyezte (
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
: A . J .élete és munkái, 102. l.).  
  17. A Kisfaludy-Társaság váltig buzgólkodott
Sophokles
Szophoklész
lefordításán. »Így állt elő egy Philoktetes« — mondja az önéletrajz, — a tragédiának majdnem fele. Jelen kiadás az Aristophanes-fordítások függelékéül közli.
Arany
Arany János
németből fordította. (
Szilágyi
Szilágyi István
nak, 1846. febr. 22.)  
  18. 1844-ben elküldi Szilágyi Istvánnak a Nyáréji álom, nyelvgyakorlati próba-fordítását’ — tehát angol eredetiből. ». . .megtaláltam a padláson, esővíztől átázva, összepenészedve. . . széthányva.«
Ortlepp
Ortlepp, Ernst
német fordításában (megjel. 1838—39.) már 1843-ban idéz belőle,
Szilágyi
Szilágyi István
Szókötésére tett megjegyzéseiben. — Arany László azt írja: »A Nyáréji álom egyes részleteit akkortájban
Szalontá
Nagyszalonta
n egy műkedvelő társaság által elő is adatta. Ő osztotta ki a szerepeket, ő tanította be s ő festette a dekorációkat is.« (Jegyzete a költő önéletrajzához.)  
  19. 1844. aug. 9. Szilágyi István megküldi a költőnek Debrecenből János király és III. Richard »olcsó, stereotyp kiadását. . . És nemsokára János király magyar jambusokban szólalt meg, hogy ismét elhallgasson« (Önéletrajz). Előmunkálatok voltak ezek a Szent Iván-éji álom és János király későbbi lefordításához.  
  20. 1845-ben
Dickens
Dickens, Charles
Martin Chuzzlewitt-jének lefordítására ajánlkozott Nagy Ignácnak, a Külföldi Regénytár számára. Nagy Ignác a Windsori vig asszonyok fordítására bíztatta (levele 1845. III. 13.). »Két felvonást le is fordítottam« .— írta
Arany
Arany János
Szilágyi
Szilágyi István
nak, de abbahagyta, mert Lemouton Emilia fordítása megjelent (levele 1845. aug. 1.).  
  21. Mikor Arany László atyja kiadatlan munkáit gyűjtötte össze.
Szilágyi
Szilágyi István
azt írta neki : »Megvan tőle igen szép fordításban
Lamennais
Lamennais, Hughes Felicité Robert de
Egy hivő szavai.« (1883. febr. 1.) »Gyönyörű fordítás — tette hozzá később — s nem tudom, mi indította rá, hogy megsemmisítse. . . vagy mi fatum érhette«. (1887. márc. 15.)  
  22. A görög tragikusok és Shakespeare tanulmánya magát is drámai kísérletekre vezette. Szalontai korrektorsága idejéből említ
Ercsey
Ercsey Sándor
Lovassy László emlékezetére hivatkozva — egy Endre királyfi című öt felvonásos drámát (
Ercsey
Ercsey Sándor
, 22. 1.). — A történet később be van szőve Toldi szerelmébe. 23. 1850-ben a költő Kenyeres János szolgabíró hivatalában talált kenyeret és menedéket.
Kenyeres
Kenyeres János
köztiszteletben állott ; kerületében sem feladás, sem elfogatás nem történt.
Arany
Arany János
on sem ejtett foltot e kényszerűség : a n. körösi egyháztanács meghivta tanárnak, egy pár év mulva
Szalonta
Nagyszalonta
megfesttette arcképét.
Kenyeres
Kenyeres János
1850-ben eltemette kis fiát. A költő e verssel vett volna részt a szülők gyászában s az alábbi sírverssel :  
 
 
Sir fagyán elhervadott
 
A bimbó, mely fakadott.
 
Léte kezdetén
 
Koporsó éjjelén
 
Semmisül, hamvad el.
 
 
 
Reményi a szüléknek
 
Gyászködbe sülyedének,
 
Kebelét bú rázza,
 
Hogy gyenge virága
 
Semmisül, hamvad el.
 
 
 
Ah ne sird e könnyeket
 
A halott kisded felett.
 
Meghal a portetem,
 
Az égi szikra nem
 
Semmisül, hamvad el.
 
  Sírvers.  
 
 
Szép virágom itten elhulla,
 
Ötödéves Kenyeres Gyula.
 
Kicsiny a te sírod, magzatom.
 
Nem fér abba tenger bánatom.
 
  E verseket kéziratból
Rozvány
Rozvány György
közölte az Alföld politikai napi lapban, 1882. dec. 19. — A verset s a sirvers két utolsó sorát
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
is kiadta, EPHK., 1906. 250—51. 1., a sírverset egészben, A. J. élete és munkái, 177. 1. Szerinte a kéziratot
Rozvány
Rozvány György
a szalontai Arany-múzeumra hagyta ; de egy katalógusban sincs nyoma. — A vers nem vall
Arany
Arany János
ra,  
  24. Nagykőrösre költözésük előtt, az utolsó napon, két befejezett színművet adott át sógorának, Ercsey Sándornak, »azon kijelentéssel, hogy ő azokat, bár elég silányoknak tartja, mint saját ész-szüleményeit mégis sajnálja sajátkezűleg elégetni. . . ha el akarom olvasni, ám olvassam el, de ne mutassam senkinek s elolvasás után — amint azt erősen lelkemre s becsületemre kötötte — azonnal égessem el. Én e megbízást, bár sajnálkozva, híven teljesítettem. A színművek egyikének címe volt A Perényiek, a másik darab címére már nem emlékezem.« (
Ercsey
Ercsey Sándor
, 58. l. ) A Perényiek tárgyához később
Arany
Arany János
visszatért, ily című, töredékben maradt költői elbeszélésével. (Lásd a jelen kötetben.)  
  25. Iratai közt fennmaradt egy Themistokles c. színmű részletes scenariumának címlapja,
Bulwer
Bulwer-Lytton, Edward
nek Athens its rise and fall regénye nyomán.  
  26. Fiatalkori ismerőse, Balogh Imre, emlékezett egy színdarabra, melyet 1845-ben tanítványai kértére írt volna, s el is játszották. Címe A cigány mint báró.
Balogh
Balogh Imre
elmondta egész meséjét ; egyes vonások a Hatvani-mondákra és a Szent Iván éji álomra emlékeztetnek; (az egésznek meséjét lásd A. J . életrajza 1. 75-76. 1.).
Balogh
Balogh Imre
1882-ben a en emlékeztette rá
Arany
Arany János
t, de ő semmire sem emlékezett. — Balogh Imre A. J. szindarabja.Nagyvárad, 1901, 4. szám. Alighanem erre gondolt
Gyöngyösy
Gyöngyösy László
, mikor a költőnek egy 1847-ből való vígjátékát emlegette. »Szilágyi István egyes részleteket olvasott belőle« — irta, (nem Szilágyi István mondja) — és hogy a költő e művével pályázott az Akadémia jutalomtételére ; de bár a díjat nem nyerte el vele, érdemes volna utánanézni az Akadémia levéltárában.« ( A. J. vígjátéka.EPHK., 1905. 822. 1.), : — Ezen a nyomon ( IK., 1917., 375. 1.) Gálos Rezső már azt írta (Kéky Lajosnak Arany János epikájáról szóló tanulmányát ismertetve: »Nem látjuk megemlítve
Arany
Arany János
vígjátékát, mellyel az Akadémia pályázatán is részt vett s melynek kéziratát valószinűleg főtitkár korában megsemmisítette.« — Ennek a föltevésnek semmi alapja sincs.  
  27. 1847-ben (jan. 9.)
Arany
Arany János
csakugyan azt írja
Szilágyi
Szilágyi István
nak »Vígjátékot akarnék írni, ha — tudnék. Egy jó mese kereng fejemben, talán megkísérlem.«
Szilágyi
Szilágyi István
tudakozódik felőle ; a válasz : ». . . sub indice est : kidolgozzam-e.« (47. jan. 31.) Több szó nem esik felőle, pedig a költő ez időben közölni szokta terveit
Szilágyi
Szilágyi István
val.  
  28. (Arany János elégiája címmel ,ismeretlen kézirat után’ közölt Lenkei Henrik egy hosszabb verset Az Ujság 1907. évi folyamában, ápr. 18. Nem mondja, hogy a kézirat felismerhetön
Arany
Arany János
kezeírása lett volna. Az egész hasábot betöltő vers itt-ott Vojtina leveleinek gondolatait ismétli. de sem hangja, sem darabossága, sem ez az ismétlés nem vall
Arany
Arany János
ra.)  
  Talányok, betűjátékok, tréfák az utolsó évekből. Arany László írta (a HV. bevezetésében), hogy atyja utolsó hónapjaiban is keresett és talált magának szórakozást. Midőn szemeinek gyöngesége miatt nem írhatott, nem olvashatott, elméje szívesen játszott talányok kigondolásával. Már
Körös
Nagykőrös
ön
Mentovich
Mentovich Ferenc
csal vetekedve gyártották a bohókás rébuszokat (Arany László, a Levelezés bevezetésében). Az utolsó évekből fenn is maradt egynéhány. Ilyen a Talány, a Budapesti Szemle 1879. évi folyama jan.-febr. füzetének borítékán. Ezt a füzetet később sógorának adta, így közölte először
Ercsey
Ercsey Sándor
( A. J. életéből, 205. 1.). Másodszor a KK. jegyzetes kiadásában.  
 
 
Fogj össze kettőt, s már többen leszünk ;
 
Más hármat : akkor börtönben veszünk ;
 
Siralmas sóhaj az ott maradó :
 
Vedd az egészet s olvasd Mi-rab-ó. (Mirabeau.)
 
  »Mikor szemorvosa azt rendelte, hogy szobája gondosan besötétítendő, másnap egy papírszeleten ezt a betűjátékot találtam nála« — írja Arany László (a Levelek bevezetésében ; — másodszor a KK. jegyzetes kiadásában.)  
  törökül 4 bes  
  magyarul 5 öt  
  angolúl 8 eight  
  í  
  angolúl 10 ten  
  franciáúl 2 deux.  
  Az ostromban elégett kéziratai közt volt egy rajz : egy baka, inához hozzá van írva : dor. Megfejtése Bakai Nándor, ismert országgyűlési képviselő neve. Hasonlót ír le Arany László: egy bakancsos ül egy fán, mellé írva: tos. Megfejtése: bakafántos. — Másik: γ’β : megfejtése :  
  Gambetta. — i/b a/μ: megfejtése : Benjamin. —  
  Arany László 1882. nyarán szóbahozta a mesterkélt latin betű­ játékokat, minő az Abracadabra-féle Sator—Arepo, meg a kártya-feladat megfejtésére szolgáló Mutus—Dedit. Másnapra faragott is mindegyiknek egy-egy magyar párját, de atyja már azzal várta : »Ördög vigye el a problémáidat ; feltettem magamban, hogy csinálok egy Sator Arepot magyarul s egészen belefájdult a fejem«. Készen is volt az Almanach borítékján :  
  A példa : SATOR MUTUS  
  AREPO DEDIT  
  TENET NOMEN  
  OPERA RORIS  
  ROTAS  
  Aranyé :  
  TAKAR TESAS  
  ADOMA LÉLEK  
  KONOK BABÉR  
  AMODA KOTOR  
  RAKAT  
  Tenyérnyi lapra lerajzolta emlékezetből a tekervényes útjait, egész térképét, pontosan. Máskor egy római sírkőlapot rajzolt, ilyen kövek feliratait utánzó módon nagybetűkkel ráírta a »Vége Víg Andrásnak« tréfás népi sírverset. (Szövegét közli Kálmány Lajos : Szeged népe, I. 69. 1. 10. sz. : Vége Víg Andrásnak, — Mert neki sírt ásnak. — Ma ásnak Andrásnak, — Hónap ásnak másnak. — Szövegét ugyanígy közli
Arany
Arany János
,
Bartalus
Bartalus István
nak átadott hangjegyes népdal-gyűjteményében (69. sz.). (A két rajzot közölte Debreczeni Ferenc : A rajzolgató Arany, — Vasárnapi Ujság, 1917. március).  
  Gönczy Pál nevenapjára ezt a játékos cédulát küldte : (a mássalhangzókat írva ki — a magánhangzók kihagyásával —):  
 
 
b. n. n. k.
 
Boldog név napot kíván
 
Bú nélkül neked komám
 
Barátid nemes nyájas körében
 
Bacchus nektárát nyakaló kedvében ;
 
bár nejét nem követi,
 
borod nedvét nem költheti,
 
betegnek nincs nagy keleti
 
  1872. jan.24.  
 
 
B-vel nevét nem kezdheti.
 
  Gönczy Pál leánya, Csiky Kálmánné őrizte meg. Az utolsó sorokból kivehető, hogy a költő maga nem mehetett el a névnapra, feleségével küldte el jókívánságát.  
  »Az utolsó nyárról valók a következő — Pákh Albert módjára készült — fordítások :  
  Tschokonay.  
  (Von Petőfi. — Übersetzt von K. . . . .)  
 
 
Ein Kalvinischer Pfaff und Tschókonay,
 
Sie waren gute Freunde, diese zwey,
 
Von Debrezin einst flog er h’naus,
 
Und sich vor seinem Freunde stellt
 
Und ,Durst hab ich, Komrad ! so ruft
 
Michael Tschókonay, der Held.
 
  Volkslied.  
 
 
S gibt keine Frau so g’scheidt und klug
 
Als die G’vatterin, Frau von Krug.
 
Sie bäckt den Kuchen in der Pfann’
 
Sie lockt die jungen Burschen an.
 
»Wenn ihr die Kuchen mir gegessen,
 
Sollt Ihr die Kathe nicht vergessen.«
 
»Wir mögen eure Kathe nie :
 
Denn ihr Rock reicht nur bis zum Knie«.
 
  Ide tartozik egy sereg elcsavart fordítás : Ave Caesar, morituri te salutant — Üdv Caesar, a túri cigányok szalutálnak neked. — Faute hôte en faut, qui bête eu chaud haché vaut. — Fót hátán fót, kibe tű sohase vót. (Népies találós mese, a káposztáról.)  
  S van egy eredeti verse is, mely e fordítások mellé sorozható :  
  Magamról.  
 
 
Auf der Margarethen-Insel
 
Raucht Tabak der alte Pinsel,
 
Spielt Gitarre, mit Gewinsel,
 
Und vergeudet seine Zinsel.
 
  Közölte Arany László ; a közbeiktatott magyarázó sorok is az övéi (Jegyzetek az Önéletrajzhoz, XI—Xlll.). A Csokonai-versnél az »Übersetzt von K, . . . . .«
Kertbeny
Kertbeny Károly
nek sokszor nyakatekert fordításaira céloz. Mikor — a neki utolsó nyár végén — a ről hazaköltözött, számláit összerakta, s a csomagra ráírta
Goethe
Goethe, Johann Wolfgang von
— módosított — sorait :  
 
 
Wie man Geld und Zeit verthan
 
Zeigt dies Büchlein lustig an.
 
  (
Goethe
Goethe, Johann Wolfgang von
Epigramme vers-csoportjának jeligéje.) Ezt a két sort idézi
Arany
Arany János
az Elegyes Darabok előszavának végén. — (Az eredetiben Zeit und Muth.) Sebtiben magyarul is odaírta:  
 
 
Pénzt, időt hogy vertem el,
 
Arra e kis könyv felel.
 
  Közölte Arany László, atyja önéletrajzához írott jegyzeteiben. A számla-köteg és felirata a csonka-torony Arany-múzeumában.