Aranysárkány fejléc kép
 
  4. A BÉKE.  
 
P. Thewrewk
Ponori Thewrewk Emil
bevezetése:
 
  E vígjáték Kr. e 421. március havában a nagy Dionysiákon került színre; csak a második díjjal jutalmazták meg; az elsőt Eupolis Hizelgője, a harmadikat Leukon Phrator-jai nyerték el.  
  Régi grammatikusok szerint ennek a darabnak is kétféle kiadása volt; de
Eratosthenes
Eratoszthenész Pentatlosz
csak egyet, t. i. ezt a meglevő kiadását ismerte. Amit a másodikból idéznek, vagy gyanús, vagy nem egyéb, mint a mai szöveg csekély változtatása.  
  A háború, dögvész s egyéb bajok által erejében s kedvében megfogyott Athénnek akkor nyílt legjobb alkalma a békekötésre, mikor
Pylos
Pülosz
nál győztes hadának sikerült
Sphakteria
Sphacteria
szigetén egy 292 főből álló csapatot, kik közt 120 spártai polgár volt, körülzárnia. Spárta követeket küldött Athénbe, hogy a béke iránt alkudozzanak, de az athéniek
Kleon
Cleón de Atenas
indítványára oly nagy követelésekkel állottak elő, hogy az alkudozás meghiusult.
Kleon
Cleón de Atenas
maga lett most a fővezér. Megvívta a szigetet s a 120 spártai polgár hatalmába került. Soha ilyen csapás
Spártá
Spárta
ra nézve; újra küldtek követeket Athénbe; de az athéniek mindig többet és többet követeltek. Három izben ismételték a spártaiak a békeajánlást, de mindannyiszor sikertelenül.  
  A hadi szerencse azonban megfordult,
Brasidas
Braszidasz
, a lankadatlan spártai hős, ki
Pylos
Pülosz
nál megsebesült, felgyógyult s megint hozzáfoghatott a véres munkához, s az a váratlan siker, mit
Makedoniá
Makedónia
ban és
Chalkidiké
Chalkidiki
n aratott, annyira megijesztette az athénieket, hogy amikor a spártaiak ezt az alkalmat megint a foglyok kiváltására akarták fordítani, ők az ajánlott fegyverszünetet elfogadták. E fegyverszünet 423 tavaszán jött létre, s egy évre szólt. Ez idő alatt a béke iránt alkudoztak; de új akadályok támadtak, s a fegyverszünet ideje lejárt, anélkül, hogy a békekötés meglett volna. Hogy a spártai hatalom terjedését
Thrákiá
Trákia
ban megakadályozza, 30 hajóval odaindúlt.
Amphipolis
Amphipolisz
nál csatára került a dolog.
Brasidas
Braszidasz
is,
Kleon
Cleón de Atenas
is elesett, az athéniek vereséget szenvedtek és visszavonultak. Most mind Athénben, mind
Spártá
Spárta
ban a béke emberei kerekedtek felül. Voltak ugyan még elegen, akik a békét ellenezték; de a többség mellette szólt s így létrejött 421. április 4. a Nikias-féle béke.  
  Kevés nappal ezelőtt voltak a nagy Dionysiák, amelyeken
Aristophanes
Arisztophanész
nek e darabja színre került. Valóságos alkalmi vígjáték: az alkudozások ideje alatt készült, s a leendő béke dicsőítésére szólt. Amint az olvasó könnyen észreveszi, e vígjáték két részre szakad.  
  Első fele a legelevenebb képzelet alkotása, mely megkapó komikummal hat: de a másik korántsem felel meg ama várakozásnak, melyet az első a nézőben felköltött.  
  A béke ezen kívül még két izben szolgált thémául
Aristophanes
Arisztophanész
költészetének, t. i. az Acharnaiakban, amely darabot 425-ben s a Lysistratéban, melyet 411-ben adtak elő. Mind a kétszer szerencsésebben, mint az előttünk levő vígjátékban.  
  K.: Az MTA kézirattárában K 508. II. köteg 89—113. hasáb. (K. Az Egyetemi Ktár kézirattárában H. 96. I. köt. 144—187. 1. (T.)  
  M.1 I. kiad. 299—386. 1