Aranysárkány fejléc kép
 
  l. A LOVAGOK.  
 
P. Thewrewk
Ponori Thewrewk Emil
bevezetése:
 
  A Lovagok a peloponnesusi háború hetedik évében, Kr. e. 424. febr. havában a Lenaea nevű Dionysos-féle ünnepen kerűltek színre. Ez volt
Aristophanes
Arisztophanész
első darabja, melyet ő saját neve alatt mutatott be a közönségnek. Már azelőtt három darabot írt volt, melyek közűl az elsőt, a Dőzsölőket, Kr. e. 427.
Philonides
Philónidész
, a másodikat, a Babyloniakat, 426.
Kallistratos
Kallisztratosz
, a harmadikat, azAchamaiakat, 425. szintén
Kallistratos
Kallisztratosz
által adatta elő. A Lovagok az akkori vígjáték-versenyben az első díjt nyerték: a másodikat
Kratinos
Kratinosz
Satyrjainak, a harmadikat
Aristomenes
Arisztomenész
Fahordozóinak (vagy Panaszainak?) ítélték oda.  
 
Aristophanes
Arisztophanész
nek e vígjátéka tisztán politikai jellegű. Hevesnél hevesebb támadás az akkor mindenható demagogus
Kleon
Cleón de Atenas
ellen, ki a népet, költőnk szerint, veszedelembe sodorja, mert önző szítója a háborúnak. Tudjuk bár, hogy
Aristophanes
Arisztophanész
nek személyes oka is volt
Kleon
Cleón de Atenas
t gvűlölnie, mert sok üldözést szenvedett tőle; de még inkább gyűlölte mint az oligarcha pártnak az embere, mely párt mindenképen békére, azaz Spárta iránti engedékenységre hajlott.  
 
Aristophanes
Arisztophanész
nek egy darabja sem halad oly szigorú terv szerint, oly fokozódó erővel mint épen ez. Nyelve szabatos, verselése mintaszerű; de nemcsak klasszikus formája, hanem főleg tárgyának költői megalkotása az, mi az olvasót bámulatba ejti.  
  Az athéni állam háztartásnak van gondolva; gazdája a vén Demos (a nép), kit szolgái — különösen
Kleon
Cleón de Atenas
— örökös gyámság alatt pórázon tartanak. A Paphlagoniai szerepében
Kleon
Cleón de Atenas
ra ismerünk. Az első szolga
Demosthenes
Démoszthenész
hadvezért, a másik
Nikias
Nikiasz
hadvezért ábrázolja. Már a régi magyarázók a Hurkásban is valami történeti személyt gyanítottak; de ezt a gyanítást semmi sem támogatja.
Aristophanes
Arisztophanész
keserű ironiája szerint a rosszat csak a még rosszabb bírja megbuktatni, de mert
Kleon
Cleón de Atenas
nál nagyobb gazembert nem ismer, maga alkot egy aljasság ideálját, hogy legyen, a ki a timáron,
Kleon
Cleón de Atenas
on is túltegyen, s a nép megdöbbenve azon vegye észre magát, hogy mennyire sülyedett.  
  A lovagok alatt nem szabad az athéni polgárok második vagyoni osztályát értenünk, mely a lovagok osztályának neveztetett, hanem az attikai állandó lovasság tagjait. Ezek mint a jómódú előkelő családok fiai politikai pártot képeztek
Kleon
Cleón de Atenas
és az ochlokratia ellen.  
  Végre megjegyezzük, hogy az 1187—1208. verseket régi adat szerint Eupolis írta. Eupolis dicsekedett is vele, s
Kratinos
Kratinosz
csúfolta
Aristophanes
Arisztophanész
t, hogy Eupolis-féle verseket szavalt.  
  K.:  
  M.: I. kiad. 5—96. 1.