Aranysárkány fejléc kép

Facsimile Image Placeholder
CSÓKTRAMBULIN RÉTORA  
 
Oltáromon csurog új hitű vérem
Szivem, a hét kin őre, már alig ver...
Istenidézést a bús imakezdésben
Igy mondok én: Óh Élet Szive, Ember!
 
 
S rohadjanak el a régi próféták ma!
A régi istenek sűrűdött vére
Vad szélütésben fagyjon a sziv torkába.
Néked is, óh Jézus gyönyörű hite,
 
 
Szinében kallódva, szivemben halódva
Halk emlék legyen karcagi szobrod lábán
A szepegő diák borzongó csókja
Egy csordult nyár szüzrontó éjszakáján.
 
 
Galamb, óh, Galamb, szárnyad meleg ezüstje
Jó volt a Jordán partján vacogóknak;
De kell a forróbb, a kékebb oltár füstje
Nékem, uj hitben szorongó zsidónak.
 
 
Igy lendül a rétor csóktrambulinon állván:
„Élet Szive! Gőg dobbantója légy!
Ki nyomorogtál rossz papjaid szakállán,
Mint Isten tejébe hullott, őszi légy,
 
 
Jegyezd el telkemet, a Hold halk hugát,
S bukó imák ezer dadogó ríme
Pünkösdi rózsáit hullassa rád:
Erők lelke, óh ember, Élet Szíve!“
 
 
S én csókolom ma tengermély kohóját
Apám vágyának, ó a régi vágyat
S anyámat, e vágy régi szolgálóját,
Az engem foganó, forró éjszakákat...
 
 
Óh, ne gáncsolj a szent csókdobogón:
Nem botránykőnek feszülök előtted,
Ebeket nem vezet az én lobogóm.
 
 
Hulljék a csók, a dús husvéti ajándék,
Vágyra most gyultra, vagy már reménybiróra,
Minden szent asszonyi méhre! Minden boldog ágyék
Legyen az uj örömök királyi trónja.
 

Facsimile Image Placeholder
 
Óh, Élet szive, fájdalmak véres rongya,
Mégsem birnak el bukott imák;
Titkod oldója én nem is vagyok ma,
Csak kendőt adó, halvány Veronikád.
 
 
Hűtse arcod dalaim puha selyme,
Guruljon gyöngybe egy-egy csöpp a vérből;
Az idők szája zúg s én énekembe
Szórongyokat fűztem ki énekéből.
 
 
Óh jaj, Galiciából s Flandriából
Hullaszag árad még a mi uccánkba
Mérgezi étkem, átkot mar ki számból
S rohad a hit, a szív s törik a lándzsa.
 
 
Jaj, megigézve, ily mélyen, ily balgán,
Tudom, hogy nem volt soha fiatal más
Idő, Erő, Tér s Atom lakodalmán,
Mint én, kit kábít végső végzetes vallás!
 
 
Néha rámront s kerget az uccasorban
Lelkem baja: az uj evangélium,
De csak úgy lóg szavakban, cafatokban:
Koraszülött, idétlen médium.
 
 
 
 
image
image