Aranysárkány fejléc kép

Facsimile Image Placeholder
MŰVÉSZET  
SCHÖNHERR KÁROLY (A nőstényördög.)  
  Schönherr Károly a parasztlélek mélységeit kutató, sokszor a legprimitívebb eszközökkel dolgozó, gyötrődő és éppen ezért nem nagyon termékeny drámairó. Ma negyvenöt éves és tizenöt évvel ezelőtt – éppugy, mint Schnitzler – kizárólag orvosi praxist üzött. Első drámája a Sonnwendtag volt. Ebben a tiroli parasztdrámában – amelyet tépelődésében háromszor dolgozott át – igazi emberi karaktereket rajzol, de azért itt még erős szcenikai hatásokra is törekszik és a végzetnek – éppugy, mint a sorstragédiákban – van még némi szerepe. Későbbi drámáiban: a Bildschnitzer-ben, a Scholle-ban, a Königreich-ben és vigjátékaiban: az Erde-ben, a Trenkwalder-ben (amely nem más, mint a Sonnwendtag humoros oldaláról felfogva) már eldob minden ballasztot és mindjobban elmélyül. Egyedül a nagy hirre vergődött Glaube und Heimat-ban találunk némi visszaesést, amely darabjánál pedig a plágium vádja ellen is kellett védekeznie.  
  Schönherr Ibsent vallja tanitómesterének, aminek drámáiban találhatók is némi nyomai, habár még nagyon távol áll mesterétől. Az azonban kétségtelen, hogy Anzengruber filozofus tiroli parasztjaival szemben az ő parasztjai húsból és vérből valók.  
  A nőstényördög: három ember drámája, öt felvonáson keresztül. A gyerek után vágyakozó, fiatal, forróvérű, kapzsi tiroli parasztmenyecskének, hektikás, öreg orgazda urának és egy erőtől duzzadó fiatal, határrendőrnek drámája ez. Igazi emberek, igaz hangok, robbanásos drámai levegő, sehol sincs félrecsúszás: és még sem mondhatjuk tökéletesen sikerült drámának.  
  A darab főhibája ugyanis az, hogy Schönherr szimbolumot is akart adni, meg parasztdrámát is. Igy azután a szimbolumhoz nem mert eléggé felemelkedni, a drámánál pedig nem tudott megmaradni; felemás munkát végzett. A darabot Móricz Zsigmond kitünően forditotta.  
 
 
 
image