Aranysárkány fejléc kép

Facsimile Image Placeholder
KÖZÉPEURÓPA  
(FRIEDRICH NAUMANN «MITTELEURÓPÁJA» ALAPJÁN)  
  Az államok integrációjának Középeurópa révén való felvetődése a háborús lehetőségek közé tartozik. Geografiai egymásmellettvalóságokat, gazdasági egymásértvalóságokká akar erősiteni, a háboru fegyveres és érzelmi közösségeit, szilárd gazdasági kapcsolatokra akarja átváltani. A középeurópai gondolatnak egyetlen elfogadható koncepcióját Naumann adja, mert a vágyakozásokból kialakuló elméleti konstrukciókon és a légüres térben való elképzeléseken tulhaladva, Középeurópának mint katonai, gazdasági és szociális államszövetségnek képét, céljait, nehézségeit és előnyeit, ha nem is egy tudós logikájával és szavahihetőségével, de egy hivő publicista liraiságával és meggyőződésével megrajzolja. Módszerével nem áll egyedül, mert az eredetiségre való törekvésében, az események mesterséges kiforgatásában, közhelyekkel váltakozó lirai ömlengéseiben, embertipusainak finomkodó felállitásában, gyakran Sombart Wernerre emlékeztett. A vélemények kilengései legyenek bármilyenek: annak, aki középeurópáért, mint a demokrácia terjedésének biztositékáért, vagy mint fokozottabb védelmi egység kedvéért lelkesedik, épugy mint annak aki Középeurópával járó állitólagos előnyökért nem akarja feláldozni Európával való anyagi és szellemi cseregazdaságunkat, Naumann koncepcióját kell tüzetes elemzés tárgyává tenni.  
  A jelen kérdéseinek vizsgálatánál alapgondolata a kedvező háborus mérleg megalapozása. Hisz maga a középeurópai gondolat is háborus termék, a közös „gazdasági börtönben“ való elzártságunk hozta létre, védelmi és haladási politikánk diagonálisának együttes irányát. A nemzeti gazdálkodás szabadságának előnyeit sokkal magasabbra értékeli, mint a háboru pusztitó hatásait. „Képzeljük csak el a világgazdaságtól való elzártságunkat egyidejü háboru nélkül, ez azonban csak elméleti gondolat, mert az elzártság azonnal kényszeritene bennünket háboru inditására“ . Feltéve azt, hogy az ellenséges külföld szövetségünket nem annyira védekező, mint inkább támadó oldaláról nézi, a világháboru folytonosságának perspektiváját, hasonló érvelés alapján el tudjuk képzelni. De K. nem csak egyszerü gazdasági szövetkezés, hanem érzelmi egybeolvadás. Szerzőnk hangsulyozza, hogy K. megteremtéséhez nem elégséges a közös érdekek felismerése, hanem lelki elhatározást kiván, egy különleges középeurópai intuiciót, melyet szerintünk bátran nevezhetne imperialista intuiciónak is. Ez a középeurópai szentlélek legkifejezettebben Bismarckban ölt testet, ő benne alakul át birodalmi öntudattá. Ebben az időben K. csak még történelmi félgyártmány, az események kohójában izzik, de távol van a népies tömegmozgalmaktól
Facsimile Image Placeholder
és kereteit a Napoleon elleni küzdelem adja meg. Megnyilvánulásának formája: az alkudozás, de hiányzik létezésének egyik alapfeltétele a parlamentáris demokrácia. Egy uj embertypusnak, kell az uj eszme megvalósulásához létrejönni, kit cselekvésre ösztönöz korának fokozódó életritmusa, aki távol van a nemzetköziségtől és egy a birodalmisággal, akinek létrehozásán dolgozott Naumann szerint „a népiskola, az általános hadkötelezettség, rendőrség, tudomány és szocialista propaganda együtt“ (109L.) sőt „ha a világháboru mélyebb okait keressük, akkor az angol-német ellenségeskedés szemléleténél, a kapitalista embertypus különböző alapformáinak eltérőségére akadunk“ (104 L.) Ime elérkezett a pillanat, hogy ez az embertypus töprengéseit tettekre váltsa át és a világtörténelem boltozatán megjelenik az uj ige: Deutschland in der Welt voran.  
  A jövő középeurópája csak átfogó fogalom. Belső magnetizmusát Németország önálló központositó szerepe adja meg: az uj középeurópai bolygórendszernek ő a magja. K. el akarja hagyni a többi nemzetek gazdasági és szellemi uszályhordozását. „Ilyet nem tesz nagy nemzet“ (170 L.) mondja Naumann , viszont a középeurópai eszme prófétája is szóhoz jut benne „Inkább kicsinyek és egyedülállók, mint oroszok.“ (175 L.) Mit nekünk „a földgömb egyesült államai“, „hisz K. világhatalmi helyzetéért játszik“ (165 L.) és a „nagyangol építményt kell megingatnunk“ (191 L.). De viszont K. korántsem akarja, hogy érte nemzeti önállóságunkat és faji öntudatunkat, valamint speciális alkotmányos szervezetünket feláldozzuk. K.-nak Naumann által fogalmazott 12 parancsolata közül, 5 a hadviseléssel, 2 evvel összefüggő problémákkal foglalkozik és csak kettő érinti a szociális kérdéseket. „Se Porosz- se Magyarország nem fogják történelmi alkotmányos formájukat K. oltáránál letenni. (237 L.) Mi egy katonai és gazdasági szövetséghez csatlakozunk, amely ugy iskolaügyünket, és nyelvi kérdéseinket , (235 L.) mint bekövetkező választójogi harcainkat (237 L.) előkelő gesztussal érintetlenül kiszolgáltatja belpolitikánknak. Sőt a személyi kérdésekre nézve is megnyugtatást nyujt, mondván „eszméink kivitele a valóságban ugyanazok kezébe van letéve, akik államainkat eddig is vezették“ (164 L.) azonkivül „a gazdasági közösség két főképviselője mindkét állam hadügyminisztériuma lesz“ (160 L.) a közvetitést az altruizmusokról hirhedt nagy bankok fogják végezni. Ellenszolgáltatásul Naumann idegen forgalmunkat akarja fellendíteni, amikor e sorokkal – amelyekben egy előkelő kereskedelmi utazó minden liraisága benne reszket, – a német turisták figyelmébe ajánlja országunkat „Vándormadarak vándoroljatok a Kárpátokba, vigyétek magatokkal mandolintokat és huzassatok a cigányokkal“ (82 L.).  

Facsimile Image Placeholder
  A nemzetiségi kérdés nem fog nehézségeket okozni a közeledésben, mert K. állitólag ellensége lesz minden meddő germanizálásnak, nem magasabb belátásból kifolyólag, hanem tisztán politikai okokból, az ütköző pontok elkerülése végett. A nemzetiségeknek az egynyelvüséghez való viszonyát, egy titkos tanácsosnak lovához való viszonyához hasonlítja, (84 L.) szerinte a szocializmus sem a régi nemzetközi szocializmus, mert az osztályharc érdekképviseletté olvadt le (32 L.) és a proletáriátus diktaturáját Marx értelmezésében az állam önként elviselt diktaturája váltotta fel, Bismarck receptje szerint. Naumann szerint az „államszocializmus“ (?) óriás lépéseket tett, ami alatt pl. a burgonyakészletek lefoglalását érti, azonkivül a „vállalkozói szociálizmus“ is amelynek értelmét a szabad verseny kiküszöbölése alkotja, végül a szociálista eszmék terjedésére éltetőleg hatott az „élet és halál szociálizmus“ különösen az utóbbi. – Valóságos messiási viziókban jelenik meg előtte Középeurópa. Megszünnek az érdekellentétek „az agráriusok megegyeznek a szociálistákkal“ és nem a kereslet és kinálat fogja az árakat meghatározni, hanem valami homályos állami szindikátus szervezet. Naumann a szociálizmus elvét a termelő eszközök társadalmositásáról merészen a mai osztályállam kezébe adja és evvel azonositja. Igy a föld hozadék és termelés intenzitását, nem a nagybirtokok megszüntetése révén akarja elérni, vagyis a közösség javára birtokba venni, hanem a többtermelés elveinek alkalmazása révén a földtulajdon jelenlegi keretei között. A szociálizmus nem pusztán termelési, hanem főleg jövedelemelosztási elv és a munkahozadék fokozása nem sokat ér a munkanélküli jövedelem fentartása mellett. Naumann szocializmusa, keresztény szocializmussal sulyosbitott mérsékelt liberálizmus.  
  De most.  
  Túl az ideologusok világán, ott ahol a demokrácia utőere lüket és ennek optikáján át nézve és nem az imperiálizmus fénytörő prizmáján, Középeurópa mint az angol elzárási tervtől való félelem üldözési mániája, az anyagi és szellemi lövészárok-rendszer örökös épségben tartása, mint a jövő háborus előkészületeinek gyakorlótere és az imperialista hatalmi képzetek Berlin-Bagdad elhatárolt sikján való tobzódása tünik fel. Mert nincs választójog, nincs jó iskola, nincs szabadság és nincs európai életnivó Középeurópában. Ám, jóhiszemű tudósok és nagyképü publicisták vigyázzatok mielőtt ide beléptek, mert ugyanaz a felirás tündöklik itt mint Dante poklának kapuja fölött: „Ti akik ide beléptek hagyjatok fel minden reménnyel.“  
 
 
 
image
image
image