Aranysárkány fejléc kép
Bibliográfiai adatok
Illusztráció  
Than Mór Ádám az űrben c. olajfestményét az MNG őrzi (Itsz. 2766.). A nagyméretű - 173 x 202 cm - kép a Tragédia első és a szerző életében jelenlegi ismereteink szerint egyetlen illusztrációja, amely (az egykorú leírás szerint) „Madách költeményéből azon jelenetet ábrázolja, amint a föld szellem visszaszólítja Ádámot, ki dacos önbizalommal Luciferrel a megmérheteüen űrben ismereden czél felé repül.” (VU, 1864. 6. sz. febr. 7. 62.) A festő tehát annyit változtatott Madách szövegén, hogy a Földszellemet meg is jelenítette (mégpedig az istenábrázolás hagyományos eszközeivel, mintegy az Úr képviselőjeként), amíg a Xlll. színben csak szava hallható a szerzői utasítás szerint. A Sixtus-kápolna Michelangelo-freskói által ihletett kép mai, sommás művészettörténeti értékelését l. Cennerné 1982 15.! Az életmű-katalógusban a festmény fekete-fehér reprodukciójával: uo. 91. (61. tétel)  
A festmény - a róla szóló legkorábbi híradás tanúsága szerint - 1863 augusztusa előtt elkészült, és belőle metszetváltozat is készült. Ez utóbbi került ezután a 63 díszkiadásnak borítójára, vö. a Kiadástörténet c. alfejezettel!  
VU, 1863. 33. sz. aug. 16. 295.: a Magyar Képzőművészeti Társulat aug. 5-i igazgatóválasztmányi üléséről, a kiadandó album tartalmáról: „...miután Székely Bertalan úr versenyzett művét visszavette, -
 [!]
[sic!]
Thán Mór úrnak a mücsarnokban levő, az »Ember tragédiája« czímű olajfestménye választatott, s annak közzétételével Grim[m] Rudolf úr bizatott meg.”  
Koszorú, 1863. 18. sz. nov. 1. 431.: a Társulat okt. 15/16-i választmányi ülése a tárgyévben két füzet kiadása mellett döntött, megerősítve, hogy az egyik kiválasztott mű Than Mór Tragédia -jelenete.  
Koszorú, 1864. 25. sz. dec. 27. 599.: a Társulat 1863. febr. 18-án festménysorsolást tart, a legmagasabb becsára két Than-képnek van, az egyik „Jelenet az ember tragédiájából...”  
VU, 1864. 6. sz. febr. 7. 62.: a Társulat albumának 111. füzetében megjelent Than Mór festményének kőnyomata. „Kőre rajzolta Grim[m] Rudolf, nyomatott Pollák testvéreknél. ”  
 
JELENET AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁBÓL (
 [!]
[sic!]
Madach Imre költeménye után) Festette Than Mór. Rajzolta Grimm Rezső. Nyomt[atták]. Pollák Testvérek Pesten 1864. 470 x 350 mm, felül 30 mm magasságban íves. - A kísérő szöveglapon K. G. [Kazinczy Gábor?]: Jelenet Az ember tragédiájából Than Mór képe . Ebben az irodalom és a képzőművészet egymásra hatásáról olvashatunk, majd - a mélyebb elemzés elhárításával - így értelmezi a képet és az alapjául szolgáló szöveget: „...a kép magyarázatául is a szemlélőt csak a könyv 13-ik színére utaljuk, melyben a föld szelleme visszaszólítja Ádámot a földre, ki nyűgnek és nyomornak tapasztalván ezredéveken át a földi létet; ön lelke erejébe vetett daczos bizalommal más ismeretlen czél, más lét felé repűl az ürben, Luczifer kíséretében. Jelentése az, hogy az ember rabja e földnek, melyen túl csak gondolatban, óhajban emelkedhetik, de életföltételei lelánczolják a porhoz, habár e széttéphetetlen lánczcsörgése végig kínozza is a tudalmas lelket kiolthatadan szomjusággal, mely a magasba vonja szüntelen, de melyet el nem ér, sőt bele sem tekinthet.” (Megjegyezzük, hogy a Rudolf -> Rezső névmagyarítás a korban bevett, vö. Rudolf trónörökös „Rezső királyfi” néven emlegetésével, így Grimm Rudolf és Rezső azonos személy. A másik Grimm-testvért Vincének hívták.)  
 
Koszorú, 1864. 26. sz. jún. 26. 619.: a Magyar Képzőművészeti Társulat június 16-i választmányi ülésére hivatkozva közli, a kőnyomat „második nyomása is elkészült.”  
Pesti Hölgy-Divatlap, 1864. 13. sz. júl. 1. a borító Hírszekrényrovatában: „
 [!]
[sic!]
Thán Mór birodalmi alapból ezer f[o]r[in]t-on vett nagyszerű festményét: Jelenet az »Ember tragoediájából« a nemzeti múzeumnak ajándékozták.” - Az MNG nyilvántartása szerint a vásárló és ajándékozó I. Ferenc József volt, ami megmagyarázza a hír óvatoskodó megfogalmazását is.  
 
(Megjegyezzük még, hogy a Bolond Miska c. élclap 1862. április 13-i számában megjelent, „ Az ember tragédiája " címet viselő, hat képből álló karikatúra-sorozat csak a címet kölcsönözte Madách művéből, más öszszefüggésben nincs vele.)