Aranysárkány fejléc kép
TÁRGYI ÉS NYELVI MAGYARÁZATOK  
 
I. fejezet  
lábikráján - az alsó lábszár hátsó része  
panyókára - egészében fel nem öltött, csak vállra vett kabát vagy felsőruha  
fasudarakat - a fa törzsének felső, az ágak közt magasba nyúló vékonyabb része  
bólongtak - – bólogat, fejével (átvitten: lombkoronájával) integet  
vigályos - megritkított, gyér erdő  
Orbánt - Szent Orbán pápa ünnepe május 25-én; a népi megfigyelés szerint az utolsó fagyos tavaszi nap, amely leginkább a szőlőkben tehet kárt  
florentinkalapja - firenzei eredetű, széles karimájú, díszes női szalmakalap  
batisztruhát - vékony fonallal igen sűrűn szőtt, finom vászonanyagból készült ruha  
fűszerszámát - fűszeres illat  
tintaceruzájával - – olyan ceruza, amelynek bele vízben oldódik, és megnedvesítve vagy nedves felületen a tintához hasonló nyomot hagy  
logarithmuskönyvével - számok logaritmusát tartalmazó iskolai tankönyv  
 
II. fejezet  
bólongott - lásd az I. fejezetnél  
Szitakéregből - szita falemezből készült kerete  
szitáljon - átvitt értelemben véve a levegőben ide-oda mozog, rezeg  
Franklin Benjamin - Benjamin Franklin (1706–1790) számos területen tevékeny amerikai tudós és államférfi. Legfontosabb tudományos eredményeit az elektromosságtan terén érte el.  
cukorspárga - kenderből sodort erős spárga  
Maedea sárkányfogata - Médeia (latinosan Medea) a görög mitológia varázserejű nőalakja, aki az argonautákat segítette az aranygyapjú megszerzésében, melyet Arész ligetében egy sárkány őrzött. Később, miután megölte vetélytársnőjét és saját gyermekeit, sárkányfogaton röpült Athénbe. A kézirat korábbi rétegében szereplő utalást az író a végső változatból törölte. (Kosztolányi a regényben többször is helytelenül – vagy a korban többé-kevésbé szokásos, de ma már nem használt alakban, például magyar keresztnevekkel – ír le egyes tulajdonneveket. A név helyes formáját külön jelzés nélkül, de mindig megadjuk a magyarázat élén.)  
Hesperidák kertje - a kézirat korábbi rétegében szereplő kifejezés a görög mitológiában a világ napnyugati peremén lévő eszményi hely, ahol a heszperiszek és egy sárkány az örök ifjúság aranyalmáit termő fát is őrizték  
dalmahodott - hízik, nő, átvitt értelemben valami fölé magasodik  
staniolpapírba - elsősorban élelmiszerek csomagolásához használt, igen vékony, ezüstfehér színű ónlemez  
virzsíniára - hosszú, vékony, előkezelése folytán kisebb nikotintartalmú szivarfajta, amelyet szalmaszálból készített szipkából szívnak  
leviathántestével - a Bibliában is szereplő, nagy testű tengeri szörny vagy sárkány  
 
III. fejezet  
porzóból - a nedves írás szárítására, az elmázolódás ellen használt finom por  
római bigák - – a régi rómaiak kétfogatú, elsősorban harci kocsija quadrigák – négy, egy sorban befogott lótól vont kétkerekű díszfogat  
báró Lisztius Lászlóról - (1628–1663) költő, Zrínyi kortársa. Nevével Listius, Liszty, Liszti formában is lehet találkozni. Legismertebb műve a mohácsi veszedelemről Balassi-strófában írott eposza vagy elbeszélő költeménye. Az utókort izgatta személyiségének ellentmondása: számos bűncselekménnyel megvádolták, végül Bécsben gonosztevőként végezték ki.  
a gerundiumról, illetve a gerundivumról - latin grammatikai fogalmak: az előbbi leggyakrabban a magyar -ás/-és végű névszóval fordítható, ragozható igenévi alak, míg az utóbbi az előbbihez közel álló, mondatrövidítő igeneves szerkezet  
pragmatica sanctióról - a magyar történelemben a Habsburg-ház magyar trónon való nőági örökösödéséről szóló 1723-as törvények  
virzsíniáját - lásd a II. fejezetnél  
korpótlékról - bizonyos számú szolgálati év letöltése után járó fizetéskiegészítés  
gumiarabikummal - folyékony, sárgás színű ragasztószer, amelyet bizonyos afrikai fafajták megsértett kérge alól szivárgó sűrű, ragadós nedvből készítenek  
trachomavizsgálatnál - fertőző, részben egyiptomi eredetű, elsősorban a kötőhártyát érintő szembetegség  
előrerukkoltatták - főként a katonaságban: az előtte álló helyére lép  
fortissimo és pianissimo - a zenében erősen és gyengén, azaz nagy hangerővel, illetve igen halkan megszólaltatandó rész  
szalonkabátot - hosszú, térdig vagy térd alá érő, fekete ünneplőkabát  
Cúgos cipőt - cúggal, azaz vászonból és gumiból készült rugalmas eresztékkel ellátott, fűző nélküli cipő  
batiszt - lásd az I. fejezetnél  
irónnal - – írásra használt puha ónrudacska (rajzón vagy plajbász), de később a ceruza megnevezésére is használták  
„Mathematikai és Fizikai Lapok” - a Mathematikai és Physikai Társaság folyóirata 1891 és 1943 között, kezdetben Mathematikai és Physikai Lapok, 1928-tól Matematikai és Fizikai Lapok címen  
„Természettudományi Közlöny” - 1869 és 1944 között a Királyi Magyar Természettudományi Társulat ismeretterjesztő havilapja  
alig-vörhenyes - skarlátvöröses vagy vörös foltokkal tarkított, jelentése lényegében azonos a korábbi változatokban szereplő alig-vörnyeges szóéval  
szekundákat - elégtelen iskolai osztályzat  
aranybagoly fénylett, Pallas Athéne madara - Pallasz Athéné a görög mitológiában a tudománynak és bölcsességnek Zeusz fejéből teljes fegyverzetben kipattanó istennője, akinek szent állata a bagoly  
karneolköves - vérvörös, más esetben sárgás árnyalatú ásvány, melyből féldrágakő csiszolható  
hírharangoknak - híreket terjesztő, pletykás személy  
bólongva - lásd az I. fejezetnél  
leideni palackon - Háromnegyed magasságáig ónnal kívülről és belülről is bevont palack, amelybe a palack aljáig érő, fölül fémgömbben végződő fémpálca nyúlik. A leideni palack tulajdonképp egyszerű – demonstrációs, oktatási célokra különösképp alkalmas – kondenzátor, amelynek kisülését látványos szikrák kísérhetik. A 18. század közepén von Kleist pomerániai plébános és Musschenbroek leideni professzor egymástól függetlenül találták föl. Utóbbi palackba zárt vizet igyekezett föltölteni, s mikor a palackot kezében tartva hozzáért az abba merülő vezető rendszerhez, nagy ijedelmére erős áramütést kapott. Priestley – aki már a fent leírthoz hasonló leideni palackot használt – Musschenbroek kísérletének elbeszéléséhez fűzött megjegyzésében tiszteleg azon bátor tudósok előtt, akik készek életüket is kockára tenni és akár feláldozni a tudományért (Simonyi, 309–310).  
 
IV. fejezet  
magyar holdnyi - Eredetileg egy igával egy nap alatt megszántható földterület. Mérete területileg és kortól függően is változó. A magyar hold 1200 négyszögöl, azaz kerekítve 4316 m2  
puszpángokkal - gyakran kerítésként is ültetett örökzöld díszcserje  
pilinkéltek - szállingózik  
vörnyeges - vöröses vagy vörös foltokkal tarkított (jelentése lényegében azonos a III. fejezetben alig-vörhenyes összetételben szereplő vörhenyes szóéval, amely a második kiadásban a korábbi változatokban szereplő alig-vörnyeges helyébe került)  
lógázta - ide-oda lenget, lábát vagy testét himbálja, átvitt értelemben tétlenkedik  
lábikráján - – lásd az I. fejezetnél  
ingujjban - zakó, felsőruha nélkül  
szütyő - vászonból készült kisebb tarisznya vagy zsák  
malagaaszú - malagaszőlőből készült, erős és zamatos bor  
fogják esztrengába - juhokat fejésre fog, átvitt értelemben szigorúan kérdőre von, megfegyelmez  
szentjánoskenyeret - a szentjánoskenyérfa hüvelyes termése, amelyet szárítva édeskés ízéért csemegeként is fogyasztanak, és amellyel a hagyomány szerint Keresztelő Szent János a sivatagban táplálkozott  
édesgyökeret - cserjeszerű növény, amelynek sárgás, édes ízű gyökértörzse népi csemegéül szolgált  
Karbolízű - a fenol (karbolsav) színtelen, szobahőmérsékleten kristályos, átható és jellegzetes szagú, mérgező vegyület, amelynek híg oldatát fertőtlenítésre használják  
virzsíniával - lásd a II. fejezetnél  
Rizsport - rizslisztből készült púder  
 
V. fejezet  
Kosztosokat tartott - pénzért vagy más fizetségért rendszeres ellátásban részesít  
hencsert - alacsony, széles, támla nélküli heverő  
vezércselekről - sakkban a játék megnyitásának egyik, gyalogáldozattal járó módja  
vitaírási jelényekről - gyorsírási jelek, amelyek neve az országgyűlési viták erős rövidítéseket alkalmazó lejegyzéséből ered  
irónra - lásd a III. fejezetnél  
gyepűt - olyan kerítés, amelyet vagy élő sövény alkot, vagy tüskével megrakott ágakból fontak (a IV. és XXVII. fejezetekben a korábbi szövegváltozatokban szereplő gyepű szót a második kiadás egy esetben elhagyja, két esetben a kerítés szóval helyettesíti)  
walkür-motivumot - a walkürök vagy valkűrök a germán mitológia nőalakjai; többek közt szerepelnek Richard Wagner A Nibelung gyűrűje tetralógiájában, amelynek második darabja címét is róluk kapta  
nadályok - pióca  
 
VI. fejezet  
etude-öt - a romantikus zenében virtuóz technikai készséget föltételező, önálló zenei műfaj  
légsúlymérő - légnyomásmérő  
irónjával - lásd a III. fejezetnél  
egyingben - ingujjban  
a hétéves háborúban - 1756 és 1763 között Poroszország, valamint Ausztria és szövetségesei által, többek között Sziléziáért vívott háború  
asztalfutókat - hosszú, keskeny, díszes terítő, amelyet általában az abroszra terítenek  
garde des dames - a második kiadásban már nem, csak a korábbi szövegváltozatokban szereplő francia kifejezés, magyarosan gardedám, olyan rendszerint idősebb nőt, nőrokont jelent, aki az illendő felügyelet végett a fiatal lányokat társaságba vagy mulatságban kíséri  
macskaasztalhoz - különösen vendégség alkalmával olyan kisebb, különálló asztal tréfás megnevezése, ahová a gyerekeket ültették  
m. kir. - magyar király  
 
VII. fejezet  
Pesztonka - gyermekek gondozására fölfogadott fiatal női alkalmazott  
ajókagyűrűk - sózott, gyűrű alakban forgalomba hozott apró, lapos testű tengeri hal  
hetrefüles - szeles, meggondolatlan  
fejesléniával - fejes vonalzó  
szutyongatta - folyamatosan noszogat, nyaggat  
irracionális számot - legegyszerűbben a valós, de nem racionális számok, tehát a valós számtest azon elemei, amelyek nem fejezhetők ki két egész szám hányadosával (a jelenet megértéséhez lásd még a XI. fejezetnél adott kapcsolódó magyarázatot is)  
piszkébe - egres, a XVI. fejezetben köszméte alakban is előfordul  
kinint - a kínafa kérgéből kinyerhető, keserű, fehér por, amelyet elsősorban lázcsillapító hatása folytán gyógyszerként is alkalmaznak  
garaboncások - ezt az előfordulását (szemben a XXX. fejezetbelivel) a Pesti Hírlap az ismertebb garabonciás hangtani változatra módosította; a néphitben olyan ördögi tudományú, zavart hozó (időjárás-)varázsló, általában vándordiák, aki sárkányon lovagolva vagy könyvéből olvasva vihar előidézésére képes, átvitt értelemben pedig csintalan, bajkeverő természetű fiúk  
Ha diák vagy… – ismert diáknóta, amelynek Aranysárkány-beli második szakát (hasonlóan a XIX. fejezet nótájához) említi a Kosztolányi Dezsőné által közölt fiatalkori, 1900/1901. évi Kosztolányi-napló:
 
Ma különösen jó kedvünk volt. Egész nap csak ezt a nótát harsogtuk:
 
Ha felszólít a tanár,
(egész kar) – a szamár!
 
 
S érdekes, Bige tanár úr, ez a kedélyes fiatalember vitte a prímet. (KDné, 64; LN, 779.) Csáth Géza szintén megörökítette ezeket az eseményeket diákkori naplójában, s több diáknóta szövegét is leírta. Ehhez a dalhoz kottát is lejegyzett, sőt a szöveg két változatát is közölte. A kotta sorai alatt Csáth a szavak egy részét egybeírta, a központozás szinte teljes elhagyásával, amit itt javítottunk:
 
Ha diák vagy, ne tanulj,
vígan élj és ne búsulj,
ha tanulsz is, ne sokat,
ölelgesd a lányokat.
 
Ha felszolít [!] a tanár,
[itt közbeékelve:] a szamár
feleletre készen állj,
mondd meg [ne]ki, nem tanultam,
egész éjjel részeg voltam. (Csáth, 215.)
 
 
A másik változatban:
 
Ha diák vagy, ne tanulj,
vígan élj és ne búsulj,
ha tanulsz is, ne sokat,
forgasd a kulacsokat.
 
Ha felszolít [!] a tanár,
[itt közbeékelve:] a szamár
feleletre készen állj,
mondd kevélyen, nem tanultam,
egész éjjel csak lumpoltam, csuhajhaj. (Csáth, 215.)
 
 
Helsingforsban - Helsinki  
Pécsi hegyeken… - számos változatban, többek között Bécsi hegyeken… vagy Túl a hegyeken… kezdettel is ismert, népszerű katonadal, illetve nóta, amelynek „Várhatsz babám, elvárhatsz, / míg csak bele nem fáradsz” refrénje a fejezet végén jelenik meg  
„kala uiskele vedesse” - helyesen „kala uiskelee vedessä”, a szövegben megadott jelentéssel  
unisono - egy hangon, vagyis amikor a zenei szólamok ugyanazt a dallamot szólaltatják meg  
maturandusok - másutt a regényben mint érendők: érettségi előtt álló tanulók  
vítőrök - vívótőr, hosszú, egyenes, vékony pengéjű kard  
mordályok - régi, nagyméretű pisztoly vagy elöl tölcsérszerűen kiszélesedő csövű puska  
bikacsököt - a levágott bikának vagy ökörnek súlyokkal kinyújtott vagy nádpálcára húzott s megszárított hímvesszője, amelyet korbácsként, fenyítő eszközként használnak  
Pi, vagyis a Ludolf-féle szám - a kör kerületének és átmérőjének arányát megadó irracionális, sőt transzcendens szám értékét a maga korában Ludolf van Ceulen (1540–1610) holland mérnök és matematikus határozta meg a legtöbb tizedes jegyre, innen ered a „pi” már kevésbé ismert és használt elnevezése (lásd még Kosztolányi A titokzatos szám című 1909-es cikkét: ÁÓ, 334–335)  
közvádló - a vád képviseletével megbízott hatósági személy, ügyész  
szekundát - lásd a III. fejezetnél  
négyest írt be - azaz szekundát, ugyanis az osztályozás korabeli szokása szerint: 1 = jeles, 2 = jó, 3 = elégséges, 4 = elégtelen  
irónra - lásd a III. fejezetnél  
 
VIII. fejezet  
Tacitus „Annales”-eivel - a Kr. u. 1. század második felében élt római történetíró, aki Annales, azaz Évkönyvek című, töredékesen ránk maradt művében az Augustus utáni császárok történetét írta meg Nero haláláig  
walkür-motívumot - lásd az V. fejezetnél  
szénalázat - főleg fűfélék virágpora által okozott allergiás megbetegedés, gyakran náthaszerű tünetekkel  
teáskánát - teáskanna  
Rousseau - Jean Jacques Rousseau (1712–1778) francia író és bölcselő, akinek pedagógiai fő műve a maga idejében nagy port kavart Émile, avagy a nevelésről (1762, magyar fordításban elsőként 1875-ben jelent meg, 1911-ben pedig a Kosztolányival is jó ismeretségben lévő Schöpflin Aladár magyarította), amely mű jelentős hatását többek között annak köszönhette, hogy a gyermeki képességek és egyéniség természetes alakulásának – módszerében és tartalmában egyaránt – megfelelő nevelés elvét vallotta  
Pestalozzi - Johann Heinrich Pestalozzi (1746–1827) svájci pedagógus, akinek nézeteire erősen hatott Rousseau; az oktatás helyes módszerét a szemléletességben, az érzékek fejlesztésben, a rendszeres munkában látta, s a nevelés révén az egyéni hajlandóságok és jellemvonások természetes-harmonikus kibontakozását is segíteni kívánta  
virzsíniára - lásd a II. fejezetnél  
 
IX. fejezet  
vánkoscihát - párnahuzat  
szobaáristomot - szobafogság  
spiritizmusnak - szellemidézés, kapcsolatteremtés a halottak lelkeivel például asztaltáncoltatás, kopogtatás, médiumok révén, illetve az e köré épült eszmerendszer, amelynek modern formája számos csalással kísérve Észak-Amerikából terjedt el a 19. században  
 
X. fejezet  
vénskatulyának - idősebb nő gúnyos megnevezése  
jodoformszaga - a trijód-metán átható szagú, sárga kristályos anyag, amelyet az orvoslásban régebben antiszeptikus hatása miatt használtak  
tinctura valeriánát - a tinktúra orvosi célra használt alkoholos oldat, általában növényi kivonat, amelyet ez esetben macskagyökérből (Valeriana) készítenek, és a gyógyászatban alvászavar, illetve ideges panaszok kezelésére alkalmaznak  
Neuraszténia - álmatlansággal, nyugtalansággal, fáradékonysággal járó kimerültség vagy idegrendszeri zavarra utaló tünetegyüttes  
szépségflastromnak - kicsi, kerek, fekete tapasz, eredetileg bőrhiba eltakarására  
Canale Grande - helyesebben Canal Grande, magyarul Nagy Csatorna, Velencét átszelő, S alakú, rangos palotákkal szegélyezett vízi csatorna  
 
XI. fejezet  
karbolporral - lásd a IV. fejezetnél  
irracionális kitevőjű hatványok - A racionális kitevőjű hatványokat az m/n n√am képlet alapján értelmezzük (ahol m és n egész számok, n ≠ 0). Az irracionális számok ugyan nem írhatók föl egész számok hányadosaként, azonban megadhatók racionális számok végtelen sorozatának határértékeként. Ezáltal a-nak egy irracionális kitevőjű hatványát oly módon definiálhatjuk, mint annak a sorozatnak a határértékét, amelyet úgy kapunk, hogy vesszük a-nak a szóban forgó irracionális számhoz tartó racionális számsorozat tagjaival mint kitevővel képzett hatványait.  
amortizáció - gazdasági jelentése szerint a használat folytán bekövetkező természetes értékcsökkenés, míg pénzügyi téren a tőketartozás és kamatai megállapított részletekben történő törlesztése  
végtelen számtani és mértani haladvány - a számtani sorozat (régiesen haladvány) esetében állandó a sorozat bármely két egymást követő tagjának különbsége, míg a mértani sorozat esetében ezek hányadosa  
Moivre-féle formula - a z = r·(cosφ + i·sinφ) trigonometrikus alakban fölírt komplex szám (lásd alább) hatványát adja meg a zn = rn · (cos + i·sin) képlettel, ahol n egész, r pozitív és φ tetszőleges valós szám, i pedig a képzetes egység; a formulát Abraham de Moivre (1667–1754) francia matematikus után nevezték el  
komplex számok n-edik gyöke - a komplex számokhoz többek közt a valós számtest bővítése révén jutunk (amelyhez történetileg a harmadfokú egyenletek megoldásainak keresése vezetett), a komplex számok valós része mellett egy úgynevezett képzetes (imaginárius) részt is bevezetve (legegyszerűbben az i2 = -1 összefüggés révén); a komplex számok n-edik gyökét úgy definiáljuk, mint a valós számokét, ám egy nem nulla komplex számnak nem egy, hanem n darab különböző n-edik gyöke van, amelyek maguk is komplex számok  
Pascal-féle háromszög - Ha két változó összegének valamely pozitív egész hatványát kifejtjük, akkor az ebben megjelenő szorzatok úgynevezett binomiális együtthatóit a Pascal-háromszög megfelelő sora tartalmazza. A Pascal-háromszög mindkét szélén 1-esek állnak, minden további (belső) tagja pedig rendre a fölötte elhelyezkedő két elem összegeként adódik (szabatos és jól követhető, sőt élvezetes bemutatását lásd Lovász, 52–73). Az ekként létrehozott számpiramis Blaise Pascal (1623–1662) sokoldalú francia természettudósról és bölcselőről kapta a nevét.  
analitikai geometria - a mértani alakzatok mennyiségi kapcsolatok, vektorok, koordináták és egyenletek révén, az algebra és analízis eszközeivel történő leírása  
sztereometria - térmértan, a geometria térbeli alakzatokkal foglalkozó része  
gömbszelet - a gömbből egy sík által kimetszett (levágott) mértani test, melyet az így keletkezett gömbsüveg és körlemez határolnak (Hajós, 236)  
gömbszektor - gömbcikk, azaz a gömb ama része, melyet egy gömbsüveg és egy olyan forgáskúp palástja (esetleg körlemez) határol, amelynek csúcsa a gömb középpontja (Hajós, 237)  
gömbháromszögtan - a gömbfelület három, nem egy főkörre eső pontja a gömbfelületen gömbháromszöget határoz meg, amelynek oldalai a pontokat páronként összekötő főkörívek(szigorúan véve ez az általánosabb értelemben vett gömbháromszögek meghatározása, amelyek közül – vitatható szemléletességgel pótolva a világos definíciót – a közönséges gömbháromszöget mint a gömbfelületre rajzolt háromszöget gondolhatjuk el; szabatosan lásd Hajós, 236–237); a gömbháromszögtan a leírt alakzatok tulajdonságait vizsgálja  
Newton második axiomáját - Sir Isaac Newton (1643–1727) angol természettudós, a fizika történetének egyik legjelentősebb alakja. Newton röviden Principia címmel emlegetett latin nyelvű munkájában fejti ki mechanikájának alapelveit, axiómáit. A második axióma szerint valamely test mozgásának (tulajdonképp impulzus által jellemezhető mozgásállapotának) megváltozása arányos a testre ható (eredő) erővel, továbbá ennek az erőnek az irányában történik. A dinamika alaptörvényeként ma általánosan ismert megfogalmazása szerint az erő a tömeg és gyorsulás szorzatával egyenlő (lásd Simonyi, 247).  
sinus-tételt - egy háromszög oldalai úgy aránylanak egymáshoz, mint a szemközti szögek szinuszai  
Ohm törvényét - a Georg Simon Ohm (1787–1854) német matematikus, fizikus után elnevezett összefüggés szerint egy egyszerű áramkörben az áramerősség arányos a feszültséggel, és fordítottan arányos az áramkör teljes ellenállásával  
Anteus - Antaiosz latin neve, Poszeidón és Gaia, azaz a tenger és a föld istenének fia, aki anyjától erőt merítve mindaddig legyőzhetetlen volt, amíg Héraklész a levegőbe nem emelte, így ölve őt meg  
Nürnbergi tölcsérrel - Georg Philipp Harsdörffer (1607–1658) nürnbergi költőnek és tudósnak a költészet elsajátítását hat óra alatt ígérő könyve nyomán olyan didaktikai módszer vagy segédeszköz ironikus neve, amely a tanulást erőfeszítés és fáradalmak nélkül tenné lehetővé, s passzív-mechanikus módon a gyönge diákok elméjébe is ismereteket töltene  
variatióról, permutatióról, combinatióról - első közelítésben a legegyszerűbb kombinatorikai feladatok: a permutációk száma azt adja meg, hogy egy adott halmaz elemei hányféleképp állíthatók sorba; a variációk számítása azt adja meg, hogy a halmazból hányféle adott elemszámú, rendezett részhalmaz képezhető, ha tehát nemcsak a kiválasztott elemek körére, hanem a választás sorrendjére is figyelemmel vagyunk; végül a kombinációk vizsgálata során arra keressük a választ, hogy a halmaznak hány adott elemszámú részhalmaza van, függetlenül az elemek (választásának) sorrendjétől (a feladat mindhárom esetben függ attól, hogy megengedjük-e az elemek ismétlődését, vagy azok mindegyikét egymástól megkülönböztethetőnek tekintjük)  
karneolkő - lásd a III. fejezetnél  
derékszögű parallelepipedont - olyan parallelepipedon, amelynek minden szöge derékszög; a parallelepipedon olyan test, amelynek minden oldala parallelogramma, vagyis olyan négyszög, amelynek szemben lévő oldalai páronként párhuzamosak egymással; egyszerűbben szólva tehát: a derékszögű parallelepipedon a téglatest (Hajós, 199)  
egyenes henger palástfelületei - Ha egy kör minden pontján át párhuzamos egyeneseket húzunk (amelyek nem esnek a kör síkjába), akkor egy hengerfelületet kapunk. Amennyiben az egyenesek merőlegesek a kör síkjára, akkor egyenes henger(felület)ről beszélünk. A hengerfelületnek a hengert alkotó, tehát a henger alap- és fedőlapja közé eső darabja a palástfelület (Hajós, 224–225).  
összeábdált - a regény második kiadásából elmaradó kifejezés jelentése durván, nagyjából összetákolt  
szokráteszi módszert - rávezető kérdések és feleletek sorából, tanár és diák együttes gondolkodásából kibomló oktatási módszer, amely nevét az ekként tanító, Kr. e. 5. században élt görög filozófusról, Szókratészről kapta  
influencia-gépet - Egyszerű elektromos (régiesen elektromozó) gép, amely töltések (különösen demonstrációs célú) szétválasztására alkalmas. Alapja az influencia, azaz töltésmegoszlás jelensége: ha egy valamilyen úton, például dörzsöléssel feltöltött testet egy vezetőhöz közelítünk, akkor a vezető két felén ellentett töltés jelenik meg úgy, hogy a töltésmegosztást kiváltó testtel azonos töltés lép föl – a taszítás folytán – tőle távolabb. Ha a töltést elvezetjük és összegyűjtjük, miközben a töltésmegoszlást újra létrehozzuk, illetve fenntartjuk, akkor látványos jelenségek kiváltására is alkalmas mennyiségű töltés választható szét (Budó, 49).  
tótfurulyán - fujara, igen hosszú, nagy hangterjedelmű, a szlovák népzenében fontos szerepet betöltő hangszer  
Meyer Robertnek - Julius Robert Mayer (1814–1878) heilbronni születésű német hajóorvos és fizikus, aki – Joules és Helmholtz mellett – az energiamegmaradás tételének fölfedezésében játszott fontos szerepet. Érvelésének jellege folytán munkásságát a fizikusok fönntartásokkal fogadták, ami családi tragédiák mellett Mayer lelki egyensúlyának megbomlásához, öngyilkossági kísérletéhez vezetett.  
Faradaynek - Michael Faraday (1791–1867) könyvkötő inasból lett korának egyik legjelentősebb kísérleti fizikusává. Fontos felismerések kötődnek nevéhez az elektrodinamika alapvető összefüggései terén, fölfedezte az időben változó mágneses tér által indukált áram jelenségét, lefektette az elektrolízis kémiai elméletének alapjait.  
Toricelli-féle űr - Evangelista Torricelli (1608–1647) olasz fizikus, matematikus, Galilei tanítványa volt. Legismertebb kísérletében egy felső végén zárt, higannyal töltött üvegcső alját higanyba merítette. Amikor a cső alsó nyílásán tartott ujját onnan elvette, a higanyoszlop addig süllyedt, amíg egyensúly nem alakult ki a külső légnyomással, miközben a higany fölötti csőrészben légüres – valójában kis nyomású higanygőzzel telt – tér jött létre. Ezt nevezik Torricelli-űrnek.  
babirkáltak - ujjait egymáshoz érintgeti, babrál velük  
Achilles - Akhilleusz latinosan írt neve, görög hős, Homérosz Iliászának főszereplője, akit anyja, Thetisz istennő a Styx vizébe mártott, hogy sebezhetetlenné tegye, kivéve sarkát, amelynél fogva tartotta  
ammóniáktól - régies elnevezése az ammóniának, egy kellemetlen, átható szagú gáznak, amely a vizeletben található nitrogéntartalmú szerves vegyületek bomlásakor is keletkezik  
faun - a római mitológiában általában szarvval ábrázolt, kecskelábú, erdőben vagy ligetben tanyázó isten, a nyájak védelmezője  
 
XII. fejezet  
1883. XXX. t. c. 18. § - a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló törvénycikk hivatkozott bekezdése a tanulók fegyelmi úton történő kizárását korlátozza oly módon, hogy az összes hazai intézetből való eltávolítást a vallás- és közoktatásügyi miniszter ellenjegyzéséhez köti, egyébiránt pedig a fegyelmi eljárás szabályozását rendeleti hatáskörbe utalja  
massa iners - rest, tétlen anyag  
bólongtak - lásd az I. fejezetnél  
bádogszilkékkel - rendszerint füles, kiöblösödő, gömbölyded edény  
spiritiszta séance - halottak szellemeit idéző összejövetel (lásd még a spiritizmus magyarázatát a IX. fejezetnél)  
nocturne-jét - a romantikus zene jellegzetes egytételes, lírai zongoraműfaja  
Berenice haja - a mitológia szerint Bereniké egyiptomi királyné fogadalmi ajándékként Aphroditénak ajánlott, csillagképpé változott levágott hajfürtjei  
Cassiopéát - W betűt formázó csillagkép, mely nevét Androméda anyjáról kapta  
Végát - a Lant csillagkép legfényesebb csillaga  
Aldebaránt - a Bika csillagképben található fényes, narancsszínű csillag  
Szíriusz - az éjszakai égbolt legfényesebb, kékesfehér csillaga, amelynek Földtől való távolságát korábban 14 fényévre becsülték, de az újabb mérések 8,6 fényévet valószínűsítenek  
virzsíniája - lásd a II. fejezetnél  
chemnitzi gyár - iparáról híres város Szászországban  
elektrométert - elektromos töltés, illetve feszültség mérésére szolgáló fizikai műszer; legegyszerűbb formájában az elektrométer fémlemezei, amennyiben azokra töltést viszünk, taszítják egymást, ami a műszer mutatójának kimozdulását okozza (Budó, 42–45.)  
 
XIII. fejezet  
Pythagoras-tételt - a Kr. e. 6. században élt görög filozófus jelentős szerepet töltött be a matematika történetében is, legismertebb tétele szerint egy derékszögű háromszög két befogójának négyzetösszege megegyezik az átfogó négyzetével  
szamarak hídját - gyönge vagy tudatlan tanulóknak készült segédeszköz, avagy nekik föladott könnyű mentőkérdés  
hektográffal - régi sokszorosító készülék, amelynek használata során az anilintintával írt szöveget egy megfelelően kialakított zselatinrétegre nyomják, majd erről készíthetők a további másolatok  
Tompa virágregéinek - Tompa Mihály (1817–1868) református lelkész, író, költő, Petőfi és Arany barátja. Népregéi és hazafias allegóriái mellett népszerűek voltak a növényeket jelképesen szerepeltető virágregéi.  
Lessing - Gotthold Ephraim Lessing (1729–1781) német drámaíró, kritikus és esztéta  
Tacitus - lásd a VIII. fejezetnél  
Pascal - lásd a XI. fejezetnél  
Titus Livius - (Kr. e. 59–Kr. u. 17) római történetíró, aki monumentális, de csak igen töredékesen fönnmaradt művében a római nép történetét beszéli el a város alapításától kezdve lerombolták volna, a földdel egyenlővé téve, mint Marius Carthagot, sóval hintve talaját, hogy többé ne nőjenek ki a falai – Karthágót Scipio rombolta le, Marius a már lerombolt Karthágó felé menekült. A képzőművészetben ismert volt alakjának a város romjainál történő megjelenítése, Kosztolányinál talán ezért kapcsolódik össze neve Karthágó pusztulásával.  
szalonkabátban - lásd a III. fejezetnél  
a hullámok interferenciáját - az egymással találkozó hullámok mint rezgések kölcsönhatása, amelynek során a hullámok erősíthetik, gyöngíthetik vagy akár ki is olthatják egymást  
fumigálta - a lekicsinylés, semmibe vevés kifejezője  
 
XIV. fejezet  
betropázott - a kéziratban szereplő, végül kihagyott kifejezés a diáknyelvben a bukást jelenti  
harmadfű - harmadik évben lévő  
Kisfaludy Károly - (1788–1830) hányatott és mozgalmas életű író, a magyar romantika irodalmának egyik kezdeményezője, az Auroraszerkesztője. Az Aranysárkányösszefüggésében érdekes lehet, hogy a gimnáziumot nehezen viselte, s nem is fejezte be.  
kolduscondráját - piszkos, rongyos öltözék  
gyüge - a gügye, azaz az ütődött nyelvjárási formája  
 
XV. fejezet  
Illés próféta - a Királyok könyveiben szereplő próféta, nevéhez jelentős csodák kötődnek, s mivel működése tüzes szekéren való égbe vételével zárult, a végidők eljövendő főpapját is látták benne  
bikacsökkel - lásd a VII. fejezetnél  
göröggyufákat - vörös fénnyel világító, ként, salétromot és egyéb anyagokat tartalmazó, intenzív fényű fáklya  
batiszt - lásd az I. fejezetnél  
aorisztosza - a görög nyelvtanban az ige elbeszélő alakja, melynek két formája van: az ige tematikus/erős/második és szigmatikus/ gyönge/első aorisztosza  
 
XVI. fejezet  
integrálszámítás - a matematikai analízis része, amelyen belül valójában többféle integrálfogalom létezik; legegyszerűbb esetben talán úgy szemléltethető, mint amely az integrál értékét apró járulékok összegeként igyekszik minél jobb közelítésben meghatározni  
Szalonkabátját - lásd a III. fejezetnél  
szénoxidot - szénmonoxid, amely szagtalan és színtelen mérgező gáz, azonban a növények a szén egy másik oxidját, a széndioxidot kötik meg, és építik be – a fotoszintézis sötétreakcióján keresztül – szerves vegyületekbe  
köszmétebokornál - egres, a VII. fejezetben piszke alakban is előfordul  
vincellérhajlékok - a szőlő gondozásával, a szőlőmunkások felügyeletével megbízott alkalmazottak otthonai  
Selmecbányára - valaha igen jelentős bányaváros, amely az Aranysárkánycselekményének idején az Osztrák–Magyar Monarchiában, ma Szlovákiában található  
findzsát - csésze  
bólongatni - lásd az I. fejezetnél  
 
XVII. fejezet  
virzsíniáról - lásd a II. fejezetnél  
ispán - itt: uradalmat irányító gazdatiszt  
csézába - fedetlen, könnyű lovas kocsi, homokfutó  
lógázva - lásd a IV. fejezetnél  
 
XVIII. fejezet  
fehérmájáig - hasnyálmirigy  
arnicásüveget - az árnikát gyógynövényként használták, például sebek borogatására  
kénesőt - a higany régies neve  
Winter-féle dörzsölő elektromos géppel - olyan influenciagép (lásd a XI. fejezetnél), amelyben egy forgatható üvegkorongot a vele súrlódó bőrpárnák töltenek föl  
ampéreket - az áramerősség mértékegysége, amely nevét a modern elektrodinamika egyik megalapozójáról, André Marie Ampère (1775–1836) francia fizikusról kapta  
bikacsökkel - lásd a VII. fejezetnél  
a Cassiopeia, a Véga, az Aldebaran - némileg eltérő írásmóddal lásd a XII. fejezetnél  
 
XIX. fejezet  
karbidlámpájával - működése azon alapul, hogy a kalcium-karbid és víz érintkezése során fejlődő acetilén meggyújtva erős fénynyel ég  
gingallózott - hangutánzó szó, például gyors, ütemes harangszó, de átvitt értelemben himbálózó vagy hintázó mozgásra is utalhat  
A Ponciusát, a Pilátusát. - Poncius Pilátus Kr. u. 26 és 36 között Júdea római helytartója, részt vett Jézus elítélésében  
házásók - a kéziratban szereplő, végül elvetett kifejezés olyan rablókra, általában betyárokra utal, akik úgy jutottak be a házba, hogy egyik falát alulról kiásták  
bikacsökjét - lásd a VII. fejezetnél  
azilumban - latin asylum, azaz menedéket, védettséget biztosító hely  
Kozarek - Kozarek Ferenc 1867 és 1893 között volt állami ítélet-végrehajtó, azaz hóhér  
Mihaszna András - a Borsszem Jankó című élclap fogalommá vált alakja, a közrendőr társadalmi karikatúrája  
Minden diák tartson három szeretőt… - ismert diáknóta, amelyet (hasonlóan a VII. fejezet egyik diáknótájának részletéhez) említ a Kosztolányi Dezsőné által közölt fiatalkori, 1900/1901. évi Kosztolányi-napló:
 
Aztán átvonult az egész kompánia Ángyán Bélához, ki gyakornokoskodik a patikában. […] Elmesélte a kecskeméti diákéletet. […] Mesélte: este összejöttek egy becske sör mellett, letelepültek s rázendítettek nótára. Valósággal megtetszettek ezek a jóízű diáknóták. Többek közt itt van egy:
 
„Minden diák tartson három szeretőt,
Hogy ha nem is hármat, legalább kettőt.
Tanáré az asszony,
Diáké kisasszony
Hát a pedellus?
Annak ide semmi köze
Tehát neki kuss!”(KDné, 64; LN, 778.)
 
 
Csáth Géza szinten megörökítette ezeket az eseményeket diákkori naplójában, a diáknóta szövegével és kottájával együtt. A kotta alatti szövegből szinte teljesen elhagyott központozást pótoltuk.
 
Először lent Bélánál (Szabó Béla csongrádi gyerek) voltunk a patikába, ott sakkoztunk, hoztunk le kalapokban szőlőt, almát, narancsot, mindent, és ettünk, beszélgettünk. Diákélményeit mesélte, megtanultunk diáknótákat, melyeknek itt van a szövege és dallama
 
Minden diák tartson három szeretőt,
Hogy ha nem is hármat, legalább kettőt.
Tanáré az asszony,
diáké kisasszony.
Hát a pedellus?
Annak ide semmi köze,
tehát neki kuss!
 
 
az aláhuzott sorokat soló énekli – (Csáth, 214.)  
Antipirint faenacetinnel - láz- és fájdalomcsillapító hatású gyógyszerek  
Ellazsnakolták - elver  
 
XX. fejezet  
rizsporos - lásd a IV. fejezetnél  
Leibnitz - Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) számos területen alkotó német bölcselő és természettudós, a modern matematikai analízisnek Newtonnal együtt - vele egy időben, de tőle függetlenül – kezdeményezője  
„Aki a lámpát viszi elöl, gyorsabban megbotlik, mint aki követi.” - Jean Paul (eredeti nevén Johann Paul Friedrich Richter, 1763–1825) német író epigrammatikus mondása. Kosztolányi a kézirat korábbi rétegében a leichternek megfelelő könnyebben szót használja, amelyet később javít a végső, gyorsabban változatra. Lehetséges, hogy Kosztolányi közvetett forrásból idézi: szerepel például Adolph Diesterweg német pedagógus Wegweiser zur Bildung für deutsche Lehrer című munkájában, ahonnan magyarra fordítva idézi Garamszeghi Lubrich Ágost Neveléstudományának első kötete is. (Az idézet forrását Parádi Andrea derítette ki.)  
 
XXI. fejezet  
Pöstyénbe - híres fürdőváros, amely az Aranysárkánycselekményének idején az Osztrák–Magyar Monarchiában, ma Szlovákiában található  
Selmecbányán - lásd a XVI. fejezetnél  
bólongott - lásd az I. fejezetnél  
gonosztevő típusokét - Cesare Lombroso (1835–1909) olasz kriminológus szerint a természetüknél fogva züllött és gonosztevő egyéneken a primitív emberre jellemző fizikai megkülönböztető jegyek fedezhetők föl, mint amilyen a szokásostól eltérő homlok vagy fül. Ezt az elméletet a tudósok mindig is erős fönntartásokkal kezelték, de Lombroso nézeteit ettől függetlenül érdeklődés övezte, s azok szélesebb körben is ismertek voltak.  
szekundát - lásd a III. fejezetnél  
 
XXII. fejezet  
Ingujjban - lásd a IV. fejezetnél  
Galilei - Galileo Galilei (1564–1642) olasz természettudós, a kopernikuszi napközéppontú rendszer híve, akinek nevéhez számos csillagászati felfedezés fűződik. Látása – alighanem a Nap tartós távcsöves megfigyelése miatt – folyamatosan romlott, élete végén teljesen megvakult.  
 
XXIII. fejezet  
trogloditamagányából - barlanglakó, a barlang sötétjében élő, átvitt értelemben a saját korától húzódozó, maradi szemléletű ember  
ripszpamlagra - bordázott felületű szövettel bevont ülő-, illetve fekvőhelyül szolgáló bútor  
Visum repertum - látlelet (orvosi vélemény)  
Stante pede - álló lábon, ami átvitten úgy értendő: azonnal  
Wlassicsnak - Wlassics Gyula (1852–1937) korának neves jogtudósa, parlamenti képviselő, 1895 és 1903 között vallás- és közoktatásügyi miniszter  
cserdítette - erős csattanó hangot keltve pofon üt vagy nyaklevest ad  
závárt - retesz, egyszerű zárszerkezet  
kéksavat - hidrogén-cianid, keserű mandula szagú, erősen mérgező vegyület  
Ultima ratio regum. - a királyok végső érve, azaz a fegyverek ereje  
paedagogia militans - harcos pedagógia  
ostyepkát - kerek, füstölt szlovák juhsajt  
 
XXIV. fejezet  
tövisnyúlványnak - a csigolyák hát felőli oldalán lévő csontnyúlvány  
Szublimátot - a higany (II)-klorid mérgező, kristályos vegyület, amelynek híg oldatát fertőtlenítésre használják  
jódtincturát - jód és kálium-jodid alkoholos oldata, amelyet fertőtlenítésre használnak  
aetherrel - az oxigéntartalmú szerves vegyületek egy csoportja, itt dietil-éter  
 
XXV. fejezet  
kékbeli paraszt - ünneplő öltözékként kék posztóból készült ruhát viselő paraszt  
júdáspénz - Júdás harminc ezüstért árulta el Krisztust, így átvitt értelemben a júdáspénz az árulónak fizetett jutalom, egyúttal azonban – mint itt is – a kerti holdviolának a növény pénzre emlékeztető termése folytán adott gyakori neve  
osteriák - kisvendéglő, csapszék  
bikacsökkel - lásd a VII. fejezetnél  
Cui prodest? - Kinek áll érdekében? Kinek a javát szolgálja?  
a 91. §-t alkalmazva - az 1878. évi V. törvénycikk, vagyis az akkor hatályos büntetőtörvénykönyv VII. fejezete szól a súlyosbító és enyhítő körülményekről, melyek közül azonban a 91. paragrafus az utóbbiak beszámítását írja elő  
 
XXVI. fejezet  
Várady Antal - Váradi Antal (1854–1923) költő, drámaíró  
Ábrányi Emil - (1851–1920) korának népszerű költője  
szalonkabátjában - lásd a III. fejezetnél  
ad acta - az érdemlegesen el nem intézett ügyek közé  
a singcsontja meg az orsócsontja - az alkar kisujj, illetve hüvelykujj felőli oldalán lévő két csont  
karneolköves - lásd a III. fejezetnél  
szekundákat - lásd a III. fejezetnél  
 
XXVII. fejezet  
bikacsök - lásd a VII. fejezetnél  
kajdács - papagáj  
Rocska - fejőedény  
virzsíniájára - lásd a II. fejezetnél  
 
XXVIII. fejezet  
gugás - golyvához hasonló csomó, különösen a nyakon  
lógázott - lásd a IV. fejezetnél  
kajdács - lásd a XXVII. fejezetnél  
bikacsök - lásd a VII. fejezetnél  
 
XXIX. fejezet  
„Mathematikai és Fizikai Lapok”-at - lásd a III. fejezetnél  
Báró Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter - lásd a XXIII. fejezetnél  
televényre - szerves tápanyagban bővelkedő, zsíros, kövér termőtalaj  
Quem di odere. - Quem dii odere, paedagogum fecere. Akit az istenek meggyűlöltek, pedagógussá tettek. (Ugyanígy idézi az 1927-es Tanár című riport írója: BK, 285.)  
 
XXX. fejezet  
főispán - vármegye élén álló tisztviselő  
lüszter - érdes felületű, könnyű, fényes gyapjúszövet  
ostyepkát - lásd a XXIII. fejezetnél  
makrapipájára - égetett agyagból készült, felül kiszélesedő öblű pipa  
szalonkabátját - lásd a III. fejezetnél  
násfát - nyakláncon viselt, díszes, drágakővel kirakott női ékszer  
lógázva - lásd a IV. fejezetnél  
Solanum nigrum - fekete csucsor  
 
XXXI. fejezet  
Márkus Emíliát - (1860–1949) színésznő, a Nemzeti Színháznak 1877-től tagja  
Mihályfit - Mihályfi Károly (1856–1936) színész, a Nemzeti Színház 1880-tól szerződtette  
„A kaméliás hölgy”-ben - Ifj. Alexandre Dumas regénye, illetve drámája  
Jászai Marit - (1850–1926) színésznő, 1872-től a Nemzeti Színház színésze  
„Lohengrin”-t - Richard Wagner operája  
crêpe de Chine - lágy, finom selyemszövet  
kalarábé - karalábé  
 
XXXII. fejezet  
laterna magicát - bűvös lámpa, a diavetítő készülékek festett üveglemezekkel működő őse  
majolikakandallóba - agyagból készült, ónmázzal bevont, festett kandalló  
Szíriusz - lásd a XII. fejezetnél