Előszó a jegyzetekhez
Kötetünk célja kizárólag Kosztolányi Dezső Esti Kornél című,
1933-ban megjelent műve kritikai szövegének sajtó alá rendezése. Az 1936-ban
megjelent Tengerszem című elbeszéléskötetben Esti Kornél
kalandjai alcímmel további tizenhét Esti-novella található – ezek
majd a Tengerszem kritikai kiadásában kapnak helyet. Az Esti
Kornél-szövegegyütteshez tartoznak még Kosztolányi által kötetbe fel nem vett
írások is – novellák, tárcák és versek –, melyeknek csak adatait összesítjük
itt. Az Esti Kornél kézirata nem maradt fenn. A Harmadik
fejezet előzményének, a Csók című novellának egyik
korai fogalmazványát viszont őrzi a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára,
melynek szövegét mellékletként tesszük közzé a főszöveg után. (Minderről
bővebben esik szó a Szövegforrások című fejezetben.) Kosztolányi
általában nem őrizte meg rövidebb írásainak kéziratát, már csak azért sem, mert
ezeket többször jelentette meg, és igyekezett mindegyik esetben legalább apró
változtatásokat eszközölni, következésképp míg az első publikációk alapja a
tisztázott kézirat (vagy gépirat) volt, a későbbieknek az időközben megjelent,
Kosztolányi által átírt-javított újságkivágatok. Szövegközlésünk az 1933-as
kötetkiadást tekinti alapszövegnek; a változatokat lábjegyzetben jelöljük, a
folyóiratokban közölt szövegek valószínűsíthető sorrendjét (a szövegszármazást)
pedig aSzövegkritika fejezetben ismertetjük.
Itt is úgy járunk el, mint a kritikai kiadás korábbi kötete, az Édes
Anna esetében történt: igyekszünk bemutatni a mű kontextusát –
kiadásunk editio maior, azaz tartalmaz kiadás- és recepciótörténetet, tárgyi
magyarázatokat is. Munkánkat megnehezítette, hogy az Esti Kornél
fejezetei gyakran önálló novellaként is megjelentek (nemcsak
Kosztolányi-válogatásokban, hanem sok szerzőjű antológiákban is), amit ugyancsak
figyelembe kellett vennünk a magyar és idegen nyelvű kiadások jegyzékének
összeállításakor. Ugyanakkor az Esti Kornél átdolgozásáról a
műfaj hagyományos értelmében nem beszélhetünk, ezért ilyen alfejezet nem
szerepel kötetünkben. Más kérdés, hogy az Esti Kornél egészében
is, részeiben is igen nagy hatást fejtett ki a magyar szépprózára (kisebb
mértékben a filmre is), aminek legfontosabb fejleményeit viszont igyekszünk
jelezni a befogadás-történeti fejezetekben. Az utóbbiak ez alkalommal is
bőségesen idézve (mintegy szöveggyűjteményként) mutatják be az Esti
Kornél legjelentősebb értelmezéseit.
Kötetünk csapatmunka eredménye. A főszöveget és változatait Tóth-Czifra Júlia
rendezte sajtó alá, munkáját Józan Ildikó és Sárközi Éva lektorálta. A 10., 11.,
13. és 14. fejezetek szövegének gondozásában Tarcsay Zoltán is közreműködött. A
kéziratot Józan Ildikó rendezte sajtó alá, a gyorsírásos szövegeket Lipa Tímea
tette át, a lektorálást Parádi Andrea végezte. A Szövegforrások és a
Szövegkritika című fejezetek főszöveggel és nyomtatott forrásokkal kapcsolatos
részét Tóth-Czifra Júlia írta, a kéziratról szóló részt Józan Ildikó és Parádi
Andrea. A magyar és idegen nyelvű kiadások jegyzékét, valamint a
recepciótörténet elején álló bibliográfiát Sárközi Éva állította össze. A
keletkezéstörténeti fejezetnek Tóth-Czifra Júlia, a recepciótörténeti
fejezeteknek Veres András a szerzője. A Szövegkritika fejezetet Horváth Iván
lektorálta, a keletkezés- és befogadás- történeti fejezeteket Bíró-Balogh Tamás
és Tverdota György. A tárgyi magyarázatok elkészítésében valamennyien részt
vettünk, az Ötödik fejezet író-alakmásainak megfejtése és az ehhez kapcsolódó
hivatkozások összegyűjtése Bíró-Balogh Tamás érdeme.
Végül – a teljesség igénye nélkül – szeretnénk felsorolni azokat az
intézményeket, amelyektől nagyon sok segítséget kaptunk. Köszönet érte az MTA
Könyvtára Kézirattárának, az MTA Irodalomtudományi Intézetének, a Petőfi
Irodalmi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az ELTE BTK Magyar
Irodalom- és Kultúratudományi Intézete Toldy Ferenc Könyvtárának.