Aranysárkány fejléc kép
Bibliográfiai adatok
 
SZÖVEGFORRÁSOK  
 
 
Az Esti Kornél-korpusz  
  Az Esti Kornél-történetek kritikai kiadásakor a kompozíció- és kötethűség mellett döntöttünk, tehát az 1933-as Esti Kornél és az 1936-os Tengerszem különálló, az eredeti szerkezetüket megtartó közlése mellett. A kötetté formálás nagyon erős keretező eljárás volt az író részéről. Joggal feltételezhetjük, hogy Kosztolányinak ezek a szövegegyüttesei többet jelentenek, mint az őket alkotó novellák összességét. Minden olyan eljárás, amely átcsoportosítással, sorrendcserével, hozzátoldással vagy akárcsak együtt-közléssel megbontja a két kötetkompozíciót, befolyásolja jelentésüket. Egyértelmű, hogy Kosztolányi tudatosan válogatott, amikor az 1933-ban megjelenő Esti Kornél anyagát összeállította, hiszen nemcsak olyan szövegek álltak még rendelkezésére, amelyeket soha nem válogatott be kötetbe, hanem az Esti Kornél kalandjai novelláinak döntő többsége is. (Tizenöt történet a tizenhétből.) Tehát nem arról van szó, hogy Kosztolányi 1935-1936-ban folytatta vagy hozzáírt volna az Esti Kornélhoz.
n
Jegyzet Kosztolányi Dezső Esti Kornél-korpuszában a szakirodalom legalább három prózai szövegcsoportot különböztet meg: 1. az 1933-ban megjelentEsti Kornél című kötet történeteit (szám szerint tizennyolcat); 2. a Tengerszem kötetben Esti Kornél kalandjai cikluscím alá tartozó tizenhét novellát; valamint 3. azokat az Esti Kornél-írásokat, melyeket Kosztolányi nem vett fel kötetbe (mai ismereteink szerint huszonkét olyan szöveg létezik). Kevés novella tartozik ide, annál több publicisztika. Az Esti Kornél énekével és az Esti Kornél-rímeivel, valamint az Esti Kornél újabb verseivel, mint a lírai Esti-szövegekkel egyáltalán nem foglalkozom itt, mivel az Esti Kornél (1933) kompozíciójának kialakulásában csak a prózai szövegeknek volt jelentősége.
A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában Ms 4613/5 jelzet alatt őrzött vázlatlap arról tanúskodik, hogy Kosztolányi alaposan átgondolt és kitalált szerkezettel dolgozott a Tengerszem esetében is.  
  Érvként szólhat az eredeti kötetkompozíció megtartása mellett az is, hogy Kosztolányi alkotásmódja eltért a két szövegcsoport esetében. Az Esti Kornél kalandjai későbbi darabjai több közös vonást mutatnak a kötetbe föl nem vett szövegekkel, mint az Esti Kornél fejezeteivel: gyakori közöttük a rövid, "különös történet", a néhány oldalon kibontott ötlet, ugyanakkor alig akad közöttük olyan "öntanúsító elbeszélés",
n
Jegyzet Kiss Ferenc terminusai, vö. Kiss Ferenc, Az érett Kosztolányi, Budapest, Akadémiai, 1979, 458. p.
mint az Első, Második, Harmadik és Ötödik fejezet, amelyek valamifajta életrajzi regényszerűséget kölcsönöznek az Esti Kornélnak. Azt is figyelemre méltónak tarthatjuk, hogy az Esti Kornélba emelt tizennyolc elbeszélés közül tizenöt már első megjelenésekor is Esti-történet volt (csak a Vörös ökör (2.), a Becsületes város (4.) és az Utam (18.) kivétel ez alól), míg a Tengerszemben helyet kapó ciklus novelláinak csaknem egyharmada korábban Esti neve nélkül jelent meg. A továbbiakban kizárólag az 1933-as kötetről, jelen kritikai kiadás tárgyáról lesz szó.  
 
 
Kézirat  
  A Kosztolányi-kutatás és -kiadás egyik alapproblémája a kéziratok hiánya. Mint ismeretes, a kéziratos hagyaték jelentős része megsemmisült, amikor Budapest ostroma idején bombatalálat érte az írónak a Logodi és Tábor utca sarkán álló házát. Súlyos gondot okoz a fennmaradt anyag szóródása is. Nem csupán a Budapest és Szabadka–Délvidék közti megoszlás tekintetében, de a kéziratok örökítéséből és gyűjtéséből fakadóan is. A nagyobb hagyatékok az évek során szétszóródtak, az esetleges eladások, ajándékozások következtében elaprózódtak és nyomon követhetetlenné váltak. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a ritkaságnak számító kéziratok sokszor a nyilvánosság kizárásával cserélnek gazdát, illetve ha mégis föltűnnek egy-egy aukción, a vevő nem köteles a sajtó alá rendezők rendelkezésére bocsátani.  
  Az Esti Kornél kötet egyetlen fejezetének kézirata hozzáférhető: a Csók címet viselő részlet a kötet későbbi Harmadik fejezetének korai változata, amely hiányosan maradt fenn. Az MTAK Kézirattárába Kosztolányi Ádámtól került a Kosztolányi Dezső-hagyaték részeként (a növedéknapló száma: 19/1969). Az Ms 4613/3 számon található boríték a kézirat 19 lapját (36 oldalt) őrzi a fejezet elejéről, az Ms 4615/45-ös számon található dossziéban pedig 9 lapot (14 oldalt) találunk, ezeken a fejezet egy későbbi része olvasható.  
  Kosztolányi alkotói módszerét rendkívüli aprólékosság jellemzi. Legendás zöld tintával írt szövegeit számtalanszor javítgatja: mindig új kifejezést keres, egy-egy szót olykor négyszer-ötször, vagy akár többször is kihúz, s hogyha elégedetlen a végeredménnyel, gyakran visszatér az eredeti változathoz. Az átdolgozások során váltogatja az íróeszközeit: szinte mindig zöld tintával veti papírra az első fogalmazványt, melyet grafitceruzával javít, olykor hosszabb betoldásokat is ceruzával készít. Piros színű ceruzát a Csók fennmaradt kéziratában egyetlen esetben használt, de a rendkívül sok tollal végzett, majd ceruzával folytatott javítás és átírás, betoldás és kihúzás arról tanúskodik, hogy a szerző többször visszatért egyegy szöveghelyhez, néhány részletet teljesen átírt, másokat inkább csak átszerkesztett. Kevés olyan mondata van a kéziratnak, amelyen egyáltalán nem változtatott.  
  A kézirat fizikai jellemzői alapján próbáltuk rekonstruálni a szöveg alakulásának egyes rétegeit. A kéziratnak kettő, egymástól jól elkülöníthető rétege van: 1.) zöld tintával és 2.) grafitceruzával írt szövegek.
n
Jegyzet A piros ceruzás javítást nem tekintjük önálló rétegnek, mivel egyetlen szót húz ki így, és e törlést később grafi tceruzával még átsatírozza.
A zöld tintával írt szövegek valószínűleg korábbiak, a ceruzás lapok vagy részletek többnyire későbbi tisztázatnak tekinthetők. Bár bizonyos jellemzők (a papír anyaga, az autográf oldalszámozás, a tinta- és a ceruzahasználat stb.) alapján feltételezhetjük, hogy mely szövegrészlet korábbi, mint a másik, vagy melyik készült a leghamarabb, mégsem lehet rekonstruálni a mű legelső fogalmazványát, nem tudhatjuk, hogy a fennmaradt lapok a legelső megfogalmazás nyomait is őrzik-e. A kézirat a nyomtatásban megjelent változatokkal is csak részleges egyezést mutat, amiből arra következtethetünk, hogy Kosztolányi e kéziratból később újabb tisztázatot készített, amit a nyomdába adás előtt feltehetően még tovább alakított.  
  Valamennyi kéziratlap legalább két, de akár három-négy különböző fázisban írt részletből áll össze. (Ez alól csak az első lap után betoldott kéziratlap kivétel, amely valószínűleg egyetlen alkalommal keletkezett.)  
  Kosztolányi hosszabb kéziratainak tisztázását, javítását kétféleképpen végezte. Gyakran ollóval és ragasztóval szerkesztette szövegeit: a megőrizni kívánt fogalmazványrészleteket kivágta, a megfelelő sorrendben egymás alá ragasztotta, és e kollázsokon további javításokat végzett. A Csók fennmaradt kéziratának mindössze négy lapja készült ezzel a módszerrel.  
  Máskor viszont a sorok közé és a lapszélekre írva javított, és a többszörös javításokat vagy a bonyolultabb átalakításokat egy másik papíron tisztázta le. A kézirat nagyobb részére ez jellemző. Mivel első fogalmazáskor a papírnak mindig csak az egyik oldalára írt, és a kész fogalmazványait feltehetően lefordítva az asztalra fektette, míg a következő lapon dolgozott, ezért a lapok hátoldalát az átszerkesztés során kéziratrészletek javítására, a többszörösen javított részletek letisztázására használhatta fel. A Csók kéziratában 22 lap verzóján találunk javításokat a szemközti oldalon, azaz a következő lap rektóján szereplő részletekhez. Ezek az egy szavas betoldástól a teljes oldalt betöltő, egy vagy több részletet érintő újrafogalmazásokig terjednek. Kosztolányi egyetlen helyen: az első kéziratlaphoz fűzött be egy üres lapot, melyen gyorsírással tisztáz két szövegrészletet.  
  A rektókon szereplő fogalmazványok első rétege minden esetben tollal, zöld tintával íródott. A későbbi javításokat Kosztolányi ceruzával végezte, ezért a verzókon kizárólag ceruzával írt részletek olvashatóak. A rektókra ráragasztott kéziratrészletek között tollal írt és ceruzás fogalmazványok egyaránt találhatóak.  
  A kézirat azonos méretű papírokból áll, kivéve az utólag betoldott, illetve a négy ragasztott lapot; ez utóbbiak szabálytalan méretűek és formájúak. Kosztolányi összesen négyféle alapanyagú papírt használt.  
  A lapok tetején (mindig csak a rektón) autográf számozás található. Az Ms 4613/3 jelzeten levő kéziratcsomó tizennyolc, tollal írt lapját 1-től 18-ig számozta a szerző. Az első lapon szereplő kézirat javítására utólag betoldott lap tetején – ceruzával írva – az 1-es szám olvasható, mellette gyorsírással a fejezet címe: Csók.  
  A másik kéziratcsomó (Ms 4615/45) a 24-es tollal írt, autográf számozást tartalmazó lappal kezdődik. A további lapok számozása egyértelműen arra utal, hogy már a zöld tintával írott alapréteg is egy korábbi – feltehetően jóval terjedelmesebb – fogalmazvány tisztázata. A 24-es után ugyanis egy korábbi fogalmazvány tömörítésére utaló számozást látunk: 25–26–27–28–29. Ezt az oldalszámot Kosztolányi a későbbi rendezés folyamán ceruzával áthúzta, s ekkor írta a lap tetejére ceruzával a 25-ös számot. A 26-os lap hiányzik. A ceruzával számozott 27-es lap tetejére ragasztott papír alatt látható, hogy eredetileg tollal a 31/b–32–33 szerepelt oldalszámként. A ceruzás javítás során 28-as számot kapó oldal a tollal írt rétegben 34–35-ös volt, a 29-es eredetileg 36–37-es, a 30-as 38–39-es, a 31-es 40–41-es, a 32-es 42–43–44-es, a 33-as pedig 45–46–47-es.  
  A kézirat írásképe − akár tollal, akár ceruzával ír Kosztolányi − nagyon változatos. Vannak könnyen és vannak nehezen olvasható helyek, ami arra mutat, hogy egyes részeket gyorsabb, másokat lassúbb tempóban gondolt át és írt le. A nehezen olvashatóak közül néhánnyal feltehetően magának a szerzőnek is meggyűlt a baja az újraolvasáskor: a javítás során ugyanis ezeket ceruzával kiigazítja, olvashatóbbá teszi.  
  Kosztolányi kizárólag a ceruzás javítás során használt gyorsírást a Csók kéziratában. Gyakran figyelhető meg összefüggés a javítások mennyisége és a gyorsírás használata között: ahogy fogyott a hely a papíron a sorok között az átsatírozás és a felülírás, az újabb és újabb törlések és beírások hatására, úgy lett szükség a tömörítő jelekre. A gyorsírás sokszor mégsem a legutolsó rétegbe kerül, nem marad benne a szövegben, hanem a további átalakítás dönt sorsáról: vagy véglegesen törli a szerző, vagy folyóírással javítja.  
  De több esetben (egyértelműen) nem a helyhiány indokolta a gyorsírás alkalmazását: a lapok hátoldalára (illetve az utólag befűzött lapra) írt betoldásoknál bizonyára nem ezért használta a szerző ezt a lejegyzési rendszert. A sietséggel azért nem magyarázhatjuk az átváltást, mert a hosszabb gyorsírásos részleteket is ugyanúgy továbbjavítja, többször átírja, mint a folyóírásos részeket. A hosszabb gyorsírásos részek viszont általában alig tartalmaznak olyan elemet, amely a korábbi fogalmazványokból hiányzott volna: a fogalmazás során újra és újra leírt és sorba rakott szavakat, részleteket rendezik újra, tisztázzák le, és adott esetben alakítják tovább.  
  A gyorsírásos jelek egy részének megfejtésénél segítséget nyújtott az a szövegkörnyezet, amelyben az adott jel elhelyezkedik. Kosztolányi azonban nem az egységes magyar gyorsírást használta, sok egyedi elemet, jelölést alkalmazott, ami nehezíti a megértést. Változtatásai olyan sokrétűek, hogy akár egy Kosztolányi gyorsírásszótár is összeállítható lenne belőlük. Gyorsírásának legfőbb sajátossága, hogy az átlagoshoz képest nagyobb méretű jeleket rajzol, elhagy egyes betűket, szótagokat, nem formálja meg a jeleket teljesen.  
  Kosztolányi helyesírása − a kéziratai ezt tanúsítják − nem mindenben következetes. Az „és” vagy „s” előtt soha nem tesz vesszőt, de megesik, hogy egy kéziraton (vagy akár egyetlen oldalon) belül is különféleképpen ír egy szót (pl. ujja – újja), illetve a párbeszédeknél hol kiteszi a gondolatjelet, hol pedig elhagyja.  
  A hosszú és rövid magánhangzók terén az írói szándékot vagy elképzelést nem minden esetben lehet egyértelműen megállapítani. A kézirat olvasása során nem okoz problémát az a–á, e–é, o–ó, u–ú magánhangzók megkülönböztetése. Az i–í, de leginkább az ö–ő, ü–ű írásképében viszont a hosszúságjelölés rendkívül sok esetben kétséget hagy afelől, hogy miként is ejtette vagy gondolta el az adott hangot Kosztolányi. Ugyanis az i betű pontja sokszor rövid vonalnak (azaz hosszú ékezetnek) is olvasható; a két pontot az ö és az ü betűn pedig szinte mindig egy vízszintes egyenes vagy kicsit görbülő vonal jelzi, ez pedig könnyen olvasható a hosszú ő és ű jelöléseként alkalmazott hullámszerű görbének is, amely a sietség hatására kiegyenesedett.  
  De mintegy tendenciaként figyelhető meg, hogy Kosztolányi nem használ hosszú í-t: a Csók kéziratában mindössze néhány olyan esetet találtunk, ahol ez a magánhangzó olvasható. Itt is eldönthetetlen, hogy a szerző szándékának vagy az írás, illetve az íróeszköz szeszélyének köszönhető-e a magánhangzó meghosszabbodása. Az ö–ő, ü–ű párok kérdésében, különösen akkor, ha e hangok a szó belsejében fordulnak elő, csupán abban lehetünk biztosak, hogy a mai helyesírási szabályok által előírtnál jóval kevesebb esetben használja a hosszú hangot. A szóvégeken viszont (kevés kivétellel) egyértelműen a mai helyesírásunknak megfelelő változat olvasható nála is.  
  Röviden szólni kell arról is, hogy esetleg még lappanghat (föltehetően tisztázott) Esti Kornél-kézirat. Ismeretes Kosztolányi Dezső 1933. június 22-i keltezésű levele, melyet német fordítójának, Stefan I. Kleinnek írt, s ebből az derül ki, hogy még az Esti Kornél megjelenése után is postázott fordítandó szövegeket: „Küldöm azokat az Esti-elbeszéléseket, melyek nincsenek benne kötetemben [ti. az Esti Kornélban], de bízvást ott lehetnének. Ezeket fölveheted a német kötetbe. Csak arra kérlek, a kéziratot gondosan őrizd meg, s fölhasználás után küldd vissza, mert egyetlen példányt bízok rád.”
n
Jegyzet Kosztolányi Dezső, Levelek-Naplók, sajtó alá rendezte Réz Pál, illetve Kelevéz Ágnes és Kovács Ida, Budapest, Osiris, 1996, 690. p.
Tudni lehet, hogy Klein az író halála után is dolgozott a fordításon, és az 1950-es években szerette volna megjelentetni az Esti Kornéltörténeteket. Kosztolányinénak írt 1950. június 2-i levelében azt írta: „… annakidején egy sereg novellát és skiccet kéziratból fordítottam. Néhány kézirat még megvan.”
n
Jegyzet Illés Ilona, Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan J. Klein = A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1962, 183. p. Az idézett forrás szerint a közölt levél a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában van, de ott nem akadtunk nyomára.
Tehát nem juttatta vissza a kéziratokat vagy legalábbis nem mind. Klein 1960-ban meghalt, a tervezett munkával nem készült el vagy nem tudta kiadni. Bizonytalan, hogy fennmaradt-e a hagyatéka és abban lappang-e értékes dokumentum.  
 
 
Magyar nyelvű kiadások:  
Folyóiratközlések  
  Kosztolányi Dezső Esti Kornél-történetei először (majd másod- és sokadközlésben) folyóiratokban, illetve napi- és hetilapokban jelentek meg. Kosztolányi a mintegy három és fél évtizedes írói pályája során (a becsült adatok szerint) több mint háromszáz lapban publikált, s életmódjához tartozott a mindennapos jelenléte az írott sajtóban. Az Esti Kornél fejezeteinek előzményeit közlő folyóiratok rövid ismertetését (a Forrásjegyzék kötetei alapján) a fejezet végén közlöm.  
  A publikációkat föltáró forrásgyűjtés nem hozott felszínre olyan Esti Kornél-szöveget, amely gyűjteményes kiadásokban (elsősorban a Réz Pál szerkesztette sorozatban) még ne szerepelt volna, viszont számos szövegváltozatot igen. Az Esti Kornél (1933) fejezeteinek a folyóiratokban, illetve napi- és hetilapokban megjelent szövegváltozatait a mellékelt 3. számú táblázat foglalja össze (a szövegeknek a kötetben elfoglalt helyének sorrendjében).  
  Kéziratok hiányában csak annyi bizonyos, hogy Esti Kornél 1925-ben már előfordult Kosztolányi prózájában. Ekkor jelent meg az Ujságíró című szövege (az >Esti Kornél kötet későbbi Nyolcadik fejezete) a Nyugat XVIII. évfolyamának 20. számában, 1925. november 1-jén. Ezt kell Esti első fölbukkanásának tekintenünk. Bár nem állapítható meg pontosan, hogy mikor keletkeztek a kéz- és gépiratos anyagok, Kosztolányi publikálási szokásainak ismeretében valószínűsíthető, hogy nem sokkal az első folyóiratbeli megjelenésük előtt írhatta őket.  
  1927-től kezdve Kosztolányi egyre több Esti Kornél-szöveget írt és publikált. Az alábbi diagram azt ábrázolja, hogy az – újraközlésektől eltekintve – milyen ütemben születtek az újabb és újabb Esti Kornél-történetek 1936-ig.  
  1. ábra: Új Esti Kornél-szövegek  
  1925-től 1928-ig csupán három újabb szöveg jelent meg. 1929 viszont az egyik legtermékenyebb éve Kosztolányi Esti-korpuszának. Az ekkor írt történetek fele soha nem jelent meg kötetben, ami pedig igen, egyenletesen oszlik el az Esti Kornél kötet és a Tengerszembeli ciklus között. A következő két évben, 1930-ban és 1931-ben túlsúlyban vannak azok a történetek, amelyekből a kötet formálódott. Ekkor jelent meg a 3., 4., 6., 7., 11. és 15. fejezet első változata.  
  Az 1932-es év ismét kiugróan sok új történetet hozott, s ezeknek majdnem a fele az Esti Kornél fejezete lett. De érdemes megjegyezni, hogy az Esti Kornél kalandjai ciklus 17 történetéből 12 már elkészült ekkorra. Kosztolányi 1933-ban kevesebb új szöveget írt ugyan, de ekkor tette közzé a májusban megjelenő kötet utolsónak elkészült két darabját: a 12. és az 1. fejezetet. S hasonló számú szöveget publikált a későbbi ciklusból is. Érdekes megfigyelni, ahogyan az Esti Kornél megjelenése után Kosztolányi „pihentette” Esti alakját, és 1934-ben egyetlen új Esti Kornél-történetet sem írt, az utána következő években sem sokat, mindössze négyet. (Sajátos szimmetria figyelhető meg az Esti-szövegek 1925-től 1936-ig tartó keletkezéstörténetében: végül szinte ugyanolyan ütemben csökkentek az új történetek, amilyen ütemben 1925 és 1929 között megugrott a számuk.)  
  A több mint másfélszáz folyóiratbeli közlés alapján néhány általános, textológiai szempontból lényeges megállapítás tehető.  
  A könyv tizennyolc fejezetének szövegváltozatai összesen 59 változatban jelentek meg. „A sok változat kétségkívül azzal is összefüggésbe hozható, hogy Kosztolányi sajátmagának és családjának viszonylag magas életszínvonalát úgy biztosíthatta, hogy gyakran küldött szövegeket különböző lapoknak. […] Hiba volna azonban csakis anyagi okra visszavezetni a változatoknak viszonylag nagy számát. Az Esti Kornélról szóló történeteken szerzőjük többet változtatott, mint művei többségén.”
n
Jegyzet Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi Dezső, Pozsony, Kalligram, 2010, 322. p.
E munkafázisok – amelyek akár évekig is elhúzódhattak egy-egy fejezet esetében – jól nyomon követhetők a sajtóközlemények különbségeiben. Például a címek majd minden esetben módosultak a folyóiratokban egymáshoz képest, illetve a kötetben azokhoz képest. Az Esti Kornél kötetből Kücsük története a Pásztortűz 1933. október 15-i számában Török leány címmel jelent meg, a Tizedik fejezet először Bácskai kaland, majd Parasztkaland címmel, a Tizenötödik fejezet pedig Ők ketten és Költők címmel is napvilágot látott.  
  A leglényegesebb eltérést Esti Kornél nevének megléte vagy hiánya jelenti. Egyes szövegek kezdettől fogva Esti Kornél-történetek voltak, míg másokat utóbb alakított át Kosztolányi, sokszor kifejezetten a kötet vagy a ciklus számára. Ritkán, de előfordul az is, hogy egy-egy közlés utóbb Esti neve nélkül jelent meg, holott a korábbi közlésekben még szerepelt a neve. Ismét Kücsük története szolgálhat példaként. A Pesti Hírlap és a Bácsmegyei Napló változata még „Esti Kornél útikalandjaiból” alcímmel jelent meg, ám névtelen elbeszélővel, 1932-ben a Brassói Lapokból pedig még a címbéli utalás is hiányzott,
n
Jegyzet Eddig a pontig hasonló a helyzet A világ legelőkelőbb szállodája esetében is, ahol az első két közlés az Esti nevét közlő alcímmel látott napvilágot, míg az utóbbi kettő már e nélkül jelent meg.
ezzel szemben a Pásztortűzben 1933 októberében megjelent változatnak már a törzsszövegében is Esti Kornél szerepelt a korábbi névtelen elbeszélő helyett.  
  Némelykor más a szövegtagolás a folyóiratban, mint a kötetekben. Az Utam című történet, az Esti Kornél későbbi zárófejezete, de Esti és Elinger története is számozott részletekre tagolva jelent meg a folyóirat-változataiban. Előfordult – a töredékes Esti-kéziratok is tanúskodnak róla –, hogy Kosztolányi gondolat- vagy párbeszédjelekkel tagolta szövegét, amit a sajtóközlések és a kötetkiadás is megőrzött.  
  Az alapszöveg kiválasztását és a választás indoklását a szövegkritikai fejezetben közöljük. Arról, hogy az alapszöveggé emelt kötetkiadás mellett az egyes fejezetek esetében melyik szövegváltozatot tekintettük relevánsnak, minden fejezetnél külön-külön döntöttünk. Az egyes történetek szövegleszármazását, forrásai sajátosságait is egymástól függetlenül tárgyaljuk. A publikálások különbségeiről a szövegleszármazások előtt álló A nyomtatott szövegváltozatok közzétételének módja alfejezet ad számot.  
 
 
    Mellékletek
    n
    Jegyzet A mellékletek összeállításához felhasználtam a Forrásjegyzék 1-3. (szerk. Arany Zsuzsanna, Budapest, Ráció, 2008−2010.) anyagát, a periodikák adatai pedig innen származnak.
     
  •  
      A Fény  
      (1932–1933)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 1  
      Szépirodalmi és művészeti hetilap, 1933 szeptemberétől „Társadalmi és szépirodalmi hetilap” alcímmel jelent meg. Felelős szerkesztője Losonczy József, majd 1932 szeptemberétől Kovács Mátyás volt. 1932 decemberétől Gál György szerkesztette. A Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki, a Hellas nyomda nyomta.  
  •  
      Bácsmegyei Napló/Napló  
      (1903–1930)  
      (1930–1941)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 17  
      Napilap. Megjelent Szabadkán. 1919. január 17-én betiltották, s 1920. február 23-án indult újra. 1920 márciusában ismét betiltották, ám augusztus 24-től már megjelenhetett. 1919-ben Dugovich Imre volt a felelős szerkesztője, 1920-ban Kosztolányi régi, gyerekkori barátja, Fenyves Ferenc (aki már 1914- től is felelős szerkesztője volt a lapnak), 1918-tól pedig Czebe László lett társszerkesztője, majd Vukov Lukács és Lazar Stipić. 1922-től ismét Fenyves szerkesztette, majd 1929 februárjától Bródy Mihály. Tulajdonosa Fenyves Ferenc és a Minerva Nyomda Rt. volt. 1930. március 26-tól Napló címen jelent meg. Ekkor a lapot már ismét Fenyves Ferenc szerkesztette, 1933 júliusától Hubert János, 1935 októberétől pedig névleg Fenyves Ferenc, de valójában Szegedy Emil és Havas Károly lesz a szerkesztője.  
  •  
      Brassói Lapok  
      (1895-1940)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 1  
      Politikai, társadalmi és szépirodalmi napilap. 1895. január 1-jén indult két kisebb lap, a Brassó és a Brassói Magyar Újság összeolvadásával. Első szerkesztője Hargittai Béla, kiadója Grünfeld Vilmos nyomdatulajdonos. Főszerkesztője 1919. január 2-től 1937 végéig Szele Béla, 1938. január 1-jétől 1940. augusztus 30-ig Kacsó Sándor, felelős szerkesztő Kocsis Béla, majd Kakassy Endre. Irodalmi melléklete a Vasárnapi Lapok (1932-33). Kiadja a Brassói Magyarság Intéző Bizottsága.  
  •  
      Délmagyarország  
      (1910-1956)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 2  
      Napilap. Kiadta a Délmagyarország Hírlap és Nyomdavállalat Szegeden. Szerkesztője 1934-ig Róna Lajos.  
  •  
      Kalangya  
      (1932-1944)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 1  
      Irodalmi folyóirat. 1936 decembere és 1937 áprilisa között szünetelt. Megjelent 1932-ben Újvidéken, az év végétől Szabadkán, 1935 márciusától ismét Újvidéken, 1937 áprilisától Újverbászon, 1941 decemberétől pedig Zomboron, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség Irodalmi és Kulturális Szemléje alcímmel. Alapító főszerkesztője Szenteleky Kornél volt. 1936 márciusában Kosztolányi-számot jelentettek meg Szirmai Károly és Kende Ferenc szerkesztésében.  
  •  
      Magyar Magazin/Új Magazin  
      (1928-1931)  
      (1932-1938)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 4  
      Szépirodalmi, társadalmi, tudományos havi-, majd hetilap. Felelős szerkesztője és kiadója [Harsányi-] Hanuszik László volt, 1930 februárjától Kondor Mihály. 1928 decemberétől a főszerkesztője Farkas Imre, majd 1930 szeptemberétől Hangay Sándor. 1931- ben felelős kiadója és szerkesztője Losonczy József, szerkesztette Pólya Tibor, majd 1930 szeptemberétől Hangay Sándor és Görög László, 1931 januárjától csak Hangay Sándor, végül 1931 márciusától Tamás István. Nyomta és kiadta a Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt. Melléklete a Magyar Műkedvelő. Több lap [Magyar Magazin, Úrvezető, Nők Újságja] egybeolvadásával 1932 májusától Új Magazin néven jelent meg, havonta egyszer, majd 1933 májusától havonta kétszer, vagy dupla számmal havonta egyszer. Társadalmi, irodalmi, képzőművészeti és divatlap. Főszerkesztője Rácz Vilmos és Tamás István volt. Folytatása a Színházi Magazin.  
  •  
      Nyugat  
      (1908-1914)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 6  
      Irodalmi folyóirat, mely a 20. századi magyar irodalom meghatározó orgánuma volt. Első száma a Figyelő új folyamaként jelent meg, Beck Ö. Fülöp Mikes-plakettjével. Főszerkesztője 1929-ig Ignotus volt, majd azt követően Móricz Zsigmond és Babits Mihály, felelős szerkesztője pedig Gellért Oszkár. 1933-tól Babits és Gellért a szerkesztők, 1937-től társszerkesztők lesznek Schöpflin Aladár és Illyés Gyula. 1939-től Babits lesz az egyedüli szerkesztő, társszerkesztői pedig Schöpflin és Illyés.  
  •  
      Pásztortűz  
      (1921-1944)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 1  
      Kolozsvári irodalmi és művészeti folyóirat. Hetente, majd kéthetente jelent meg. Az Erdélyi Szemle utóda. Az első szám programadó cikkét Kolzsvári Grandpierre Emil írta. A lap meghatározó személyisége Reményik Sándor volt, aki 1923. augusztus 1-jéig főszerkesztőként, 1927-30 között a szerkesztőbizottság tagjaként, majd főmunkatársként, 1934-től pedig újra főszerkesztőként dolgozott. A lapot később Dsida Jenő is szerkesztette. Tulajdonosa az 1923. május - 1924. május közötti időszak kivételével a Minerva Rt. volt. Pásztortűz Könyvtár címen könyvsorozatot indítottak, melyet Áprily Lajos szerkesztett.  
  •  
      Pesti Hírlap és mellékletei  
      (1878-1944)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 8  
      Politikai napilap. Kosztolányi 1921-től haláláig volt a lap belső munkatársa. Az írói életmű szempontjából fontos időszakban Lenkey Gusztáv szerkesztette, majd 1936-tól Légrády Ottó. A Légrády-testvérek adták ki. Ez volt az első üzleti újságvállakozás Magyarországon. A politikai események tudósítása mellett színházi műsorokat és színikritikákat, valamint zene- és filmkritikákat tartalmazó rovatok is helyet kaptak benne. Kosztolányi hetente jelentette meg írásait és műfordításait a Vasárnap című rovatban [PHV]. A kiadvány eleinte még a Pesti Hírlappal együtt jelent meg, 1927-től vált csak külön, a napilap hétvégi mellékletévé. Utóbb Képes Vasárnap címen jelent meg.  
  •  
      Színházi Élet  
      (1912-1938)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 1  
      Színházi, irodalmi és művészeti hetilap, majd 1928- tól színházi, irodalmi és művészeti szaklap, 1931-től pedig színházi, film, irodalmi és művészeti szaklap. Felelős szerkesztője Incze Sándor, társszerkesztő Korda Sándor, később helyettes szerkesztő Kálmán Jenő. 1918-tól helyettes szerkesztő Bús Fekete László. 1933-tól Lukács Gyula szerkesztette. Tulajdonosa Incze Sándor, 1913-tól Lengyel Lipót, 1917-től ismét Incze Sándor, majd 1936 áprilisától a Színházi Élet Rt. volt. Kiadta a Színházi Élet Rt. Nyomta a Kultúra Nyomda, 1922-től a Thália Nyomda, 1923- tól a Globus Nyomda, 1926 márciusától a Budapesti Hírlap Nyomda, novemberétől újra a Globus Nyomda, majd 1933-tól az Athenaeum Nyomda.  
  •  
      Tolnai Világjapja  
      (1901-1951)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 12  
      Szépirodalmi, társadalmi hetilap. Felelős szerkesztője Sass Ignác, 1925-től Tolnai Simon, 1939- től Havas Antal Zsigmond, majd végül Korék Ferenc. Nyomta az Európa Nyomda, 1908-tól az Athenaeum Nyomda, 1925-től pedig a Tolnai Nyomda.  
  •  
      Új Idők  
      (1894-1949)  
      Közölt Esti Kornél fejezetelőzmények: 5  
      Szépirodalmi hetilap. Szerkesztette Herczeg Ferenc, kiadta a Singer és Wolfner Kiadóvállalat. Főként verseket, novellákat, folytatásos regényeket közölt, de helyet kaptak írói portrék, képzőművészeti szövegek, valamint a Színház rovatban színikritikák is. Kosztolányi 1903-tól publikálta esszéit, elbeszéléseit, verseit, műfordításait, valamint színikritikáit a hetilapban.  
 
 
3. Táblázat:  
Az Esti Kornél kötet (1933) fejezetei és változataik  
  Szöveg   Szövegváltozatok (60 szöveg)   Szerepel-e Esti (Kornél) neve?
  1. fejezet   Kosztolányi Dezső, Esti Kornél leleplezése, Pesti Hírlap, LV. évf. 81. sz., 1933. ápr. 9., 1-3. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Esti Kornél leleplezé­se, Napló, XXXIV. évf. 112. sz., 1933. ápr. 23., 24-27. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Esti Kornél leleplezése, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 27. sz., 1933. jún. 28., 9-10. p.   igen
  2. fejezet   Kosztolányi Dezső, Vörös ökör, Színházi Élet, XIX. évf. 52. sz., 1929. dec. 22., 54-57. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, Költő az elemiben : Elbe­szélés, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 350. sz., 1929. dec. 25., 17-18. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, Vörös ökör, Tolnai Világ­lapja, XXXIV. évf. 20. sz., 1932. máj. 11., 9-10. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, Vörös ökör, Délmagyaror- szág, X. évf. 102. sz., 1934. máj. 6., 2-3. p.   nem
  3. fejezet   Kézirat: Csók, MTAK Kézirattár Ms 4613/3 és 4615/5   igen
  Kosztolányi Dezső, Csók, Nyugat, XXIII. évf. (2. köt.) 13. sz., 1930. júl. 1., 11-31. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Csók, Napló, XXXI. évf. 284. sz., 1930. október 18., 13. p.; október 19., 16. p.; október 20., 6. p.; október 21., 13. p.; október 22., 13. p.; október 23., 13. p.; október 24., 14. p.; október 25., 13. p.; október 26., 16. p. [9 részletben]   igen
  Kosztolányi Dezső, Csók, A Fény, I. évf. 38. sz., 1932. szept. 21., 1-11. p.   igen
  4. fejezet   Kosztolányi Dezső, A becsületes város : Elbe­szélés, Napló, XXXI. évf. 243. sz., 1930. szept. 7., 17-18. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, A becsületes város : El­beszélés, Új Idők, XXXVI. évf. (2. köt.) 39. sz., 1930. szept. 21., 375-378. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, A becsületes város, Ma­gyar Magazin, IV. évf., 1931. okt. 11., 9-11. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, A becsületes város, A Pesti Hírlap Nagynaptára. XLVI. évf., Budapest: Lég- rády, 1936, 90-93. p.   nem
  5. fejezet   Kosztolányi Dezső, 1909. szeptember 10., Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 351. sz., 1928. dec. 30., 19-20., 1929. jan. 1., 19., 1929. jan. 6., 22. p. [3 részletben]   igen
  Kosztolányi Dezső, Budapest, 1909 szeptember 10.: Elbeszélés, Nyugat, XXII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1929. jan. 1., 21-34. p.   igen
  6. fejezet   Kosztolányi Dezső, Aranyeső, Pesti Hírlap Va­sárnapja, LIII. évf. 14. sz., 1931. ápr. 5., 8-11. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Aranyeső, Napló, XXXII. évf. 94. sz., 1931. ápr. 5., 23-24. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Aranyeső, Tolnai Világlap­ja, XXXIV. évf. 13. sz., 1932. már. 23., 18-19. p.   igen
  7. fejezet   Kosztolányi Dezső, Kücsük : Esti Kornél uti- kalandjaiból: Novella, Pest Hírlap Vasárnapja, LII. évf. 31. sz.,1930. aug. 3., 5. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Kücsük : Esti Kornél uti- kalandjai : Novella, Napló, XXXI. évf. 222. sz., 1930. aug. 17., 17. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Kücsük, Magyar Magazin, III. évf. 22. sz., 1930. dec. 15., 33-36. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, Kücsük, Brassói Lapok, XXXVIII. évf. 85. sz., 1932. ápr., 13., 4. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, Kücsük, Új Magazin, XXXIII. évf., 1933. szept., 6. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, A török leány, Pásztortűz, XIX. évf. 19. sz., 1933. okt. 15., 362-363. p.   igen
  8. fejezet Kosztolányi Dezső, Újságíró, Nyugat, XVIII. évf. (3. köt.) 20. sz., 1925. nov. 1., 241-256. p.   igen
  9. fejezet K[osztolányi]. D[ezső]., Esti Kornél Bulgáriá­ban, Napló, XXXIII. évf. 133. sz., 1932. máj. 15., 26-27. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Esti Kornél Bulgáriában : Elbeszélés, Pesti Hírlap Vasárnapja, LIV. évf. 23. sz., 1932. jún.5., 6-8. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Esti Kornél Bulgáriában, Tolnai Világlapja, XXXVIII. évf. 3. sz., 1936. jan. 15., 17-18. p.   igen
  10. fejezet Kosztolányi Dezső, Bácskai kaland : Elbeszé­lés, Napló, XXXIII. évf. 294. sz., 1932. okt. 23., 21-22. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Parasztkaland: Elbeszélés, Pesti Hírlap Vasárnapja, LIV. évf. 46. sz., 1932. nov. 13., 6-9. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Parasztkaland, Tolnai Vi­láglapja, XXXV. évf. 16. sz., 1933. ápr. 12., 20. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Részlet Esti Kornél című művéből, melyben egy bácskai aranyparaszt leánya, Zsuzsika beugrik a kútba és férjhez megy, Kalangya, 5. évf. 3. sz., 1936. márc., 185-192. p.   igen
  11. fejezet   Kosztolányi Dezső, A világ legelőkelőbb szállo­dája : Esti Kornél följegyzése, Nyugat, XXIII. évf. (2. köt.) 16. sz., 1930. aug. 16. 281-288. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, A világ legelőkelőbb szállo­dája : Esti Kornél visszaemlékezéseiből: Novella, Napló, XXXI. évf. 229. sz., 1930. aug. 24.,17-18. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, A világ legelőkelőbb szál­lodája, Magyar Magazin, IV. évf. 9. sz., 1931. márc. 1. 9-13. p.   nem
  Kosztolányi Dezső, A világ legelőkelőbb szállo­dája, Tolnai Világlapja, XXXIV. évf. 1. sz., 1932. jan. 1., 10-11. p.   nem
  12. fejezet   Kosztolányi Dezső: Az Elnök : Elbeszélés, Nyugat, XXVI. évf. (1. köt.) 2. sz., 1933. jan. 16., 83-100. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Az Elnök, Napló, XXXIV. évf. 19. sz., 1933. január 19., 17. p.; január 20., 13. p.; január 21., 13. p.; január 22., 13. p.; január 24., 13. p.; január 25., 13. p.; január 26., 17. p.; január 27., 13. p.; január 28., 13 p., [9 részletben]   igen
  13. fejezet   Kosztolányi Dezső, Esti már megint jót tesz: Elbeszélés, Nyugat, XX. évf. (2. köt.) 24., 1927. dec. 16., 809-819. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Esti már megint jót tesz, Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 129. sz., 1928. máj. 13., 23-24. p.   igen
 
  Kosztolányi Dezső, Esti már megint jót tesz, Tolnai Világlapja, XXXI. évf. 49. sz., 1928. dec. 5., 13-17. p.  
  igen
  14. fejezet   Kosztolányi Dezső, Viciszláv gróf titokzatos kastélya, Napló, XXXIII. évf. 85. sz., 1932. márc. 27., 29-30. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Viciszláv gróf titokzatos kastélya, Pesti Hírlap Vasárnapja, LIV. évf. 13. sz., 1932. márc. 27., 10-11. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Viciszláv gróf titokzatos kastélya, Tolnai Világlapja, XXXIV. évf. 51-52. sz., 1932. dec. 14-21., 13-14. p.   igen
  15. fejezet   K[osztolányi]. D[ezsó]., Ők ketten, Napló, XXXII. évf. 66. sz., 1931. márc. 8., 23-24. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Ők ketten : Elbeszélés, Új Idők, 37. évf. 12. sz., 1931. márc. 15. 358-360. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Költők, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 34. sz., 1933. aug. 16., 6. p.   igen
  16. fejezet   Kosztolányi Dezső, Esti és Elinger, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 108. sz., 1929. ápr. 28., 19-20. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Esti és Elinger: Elbeszélés, Új Idők, XXXV. évf. (1. köt.) 19. sz., 1929. máj. 5., 579-582. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Esti és Elinger, Pásztortűz, XVI. évf. 13. sz. 1930. jún. 29. 291-95. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Esti és Elinger, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 51-52. sz., 1930. dec. 17., 64-67. p.   igen
  17. fejezet   Kosztolányi Dezső, Ürögi Dániel: Elbeszélés, Új Idők, XXXVIII. évf. (2. köt.) 43. sz., 1932. okt. 23., 511-513. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Ürögi Dániel: Elbeszé­lés, Napló, XXXIII. évf. 315. sz., 1932. nov. 13., 28-29. p.   igen
  Kosztolányi Dezső, Ürögi Dániel, Tolnai Világlapja, XXXVII. évf. 47. sz., 1935. nov. 20., 19-20. p.   igen
  18. fejezet  
  Kosztolányi Dezső, Utam, Napló, XXXIII. évf. 49. sz., 1932. febr. 20., 14. p.  
  nem
 
  Kosztolányi Dezső, Utam: Novella Pesti Hírlap Vasárnapja, LIV. évf. 8. sz., 1932. febr. 21., 3-4. p.  
  nem
 
  Kosztolányi Dezső, Utam, Tolnai Világlapja, XXXVII. évf. 15. sz., 1935. ápr. 10., 18. p.  
  nem
 
  Kosztolányi Dezső, Utam, Délmagyarország, XI. évf. 94. sz., 1935. ápr. 28., 2-3. p.  
  nem
 
 
Kötetkiadások  
  Valamivel egyszerűbb a dolgunk a kötetkiadások számbavételével. Az Esti Kornél 1933 májusában
n
Jegyzet Lengyel András tanulmányában (Genezis és kompozíció viszonya az Esti Kornélban, FORRÁS, 2000. 6. sz. 49-62. p.) napra pontosan (1933. május 6-ra) datálja a kötetkiadást a Szegedi Egyetemi Könyvtárban fönnmaradt ügyészségi kötelespéldány bélyegzője alapján.
megjelenő Genius-kiadását 1934-ben követte „A Magyar Nemzeti Könyvnap Emlékére” közreadott Révai testvérek-féle kötet, majd 1936-ban a Kosztolányi Dezső összegyűjtött munkái sorozatban jelent meg, ugyancsak a Révai Testvérek gondozásában. Az utóbbi két kiadás eliminálása mellett súlyos érv,
n
Jegyzet Az ekkor már Lantos Adolf vezette Genius könyvkiadó 1933-ban beolvadt a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.-be.
hogy az 1934-es és 1936-os kiadások csupán reprintjei az elsőnek. A kiadások utánnyomás voltát az azonos szedéstükör és a szedősor kopásának megfelelései bizonyítják.  
  KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI KORNÉL - MAGYAR NYELVŰ KIADÁSOK  
  A) Az Esti Kornél (1933) teljes szövegének kiadásai
n
Jegyzet Közös római szám alatt hozzuk azokat a kiadásokat, amelyek azonos szövegűek.
 
  I.  
  1) Esti Kornél, [Budapest], Genius, [1933], 255 p.  
  2) Esti Kornél, Budapest, Révai, 1934, 255 p.  
  3) Esti Kornél, Budapest, Révai, 1936, (Kosztolányi Dezső összegyűjtött munkái, 4), 255 p.  
  4) Esti Kornél, [Budapest], Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, [1940], (Magyar regények, DEFHE könyvek), 255 p.  
  II.  
  5) Kosztolányi Dezső novellái, 1-3, Budapest, Révai, 1943. 2. kötet: Esti Kornél [I.-XVIII.], 275 p.  
  III.  
  6) Novellák, 1-3, Budapest, Szépirodalmi, 1957. 2. kötet: Esti Kornél [I.-XVIII.], 279 p.  
  7) Novellák, 1-3, (magyar-román közös kiadás), Budapest, Szép-irodalmi, 1957. 2. kötet: Esti Kornél [I.-XVIII.], 279 p.  
  IV.  
  8) Kosztolányi Dezső elbeszélései, sajtó alá rendezte Réz Pál, Budapest, Magyar Helikon, 1965, 1300 p. Esti Kornél [I.-XVIII.] (575-759. p.)  
  V.  
  9) Esti Kornél, utószó RÓNAY György, Budapest, Szépirodalmi, 1966, (Olcsó könyvtár), 325 p.  
  10) Esti Kornél, utószó RÓNAY György, (utánnyomás), Budapest, Szépirodalmi, 1966, (Olcsó könyvtár), 325 p.  
  11) Esti Kornél, utószó RÓNAY György, Budapest, Szépirodalmi, 1973, (Olcsó könyvtár), 244 p.  
  VI.  
  12) Kosztolányi Dezső összes novellái 1-3, összegyűjtötte és a szöveget gondozta Réz Pál, Budapest, Szépirodalmi, 1981. 2. kötet: Esti Kornél [I.-XVIII.], 5-255. p.  
  VII.  
  13) Kosztolányi Dezső összes novellája, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Réz Pál, Budapest, Helikon, 1994, 1536 p. Esti Kornél [I.-XVIII.] (755-986. p.)  
  16) Kosztolányi Dezső összes novellája, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Réz Pál, http://mek.oszk.hu/00700/00744, Magyar Elektronikus Könyvtár, 1998.  
  VIII.  
  14) Esti Kornél, szerkesztette és az előszót írta KAISER László, Budapest - Miskolc, Talentum - Akkord, 1994, (Talentum diákkönyvtár), 223 p.  
  17) Esti Kornél, szerkesztette és az előszót írta KAISER László, Budapest - Miskolc, Talentum - Akkord, 1999, (Talentum diákkönyvtár), 223 p.  
  IX.  
  15) Esti Kornél. Esti Kornél kalandjai, az utószót írta BÁRDOS László, Budapest, Unikornis, 1995, (A magyar próza klasszikusai, 23), 279 p. Esti Kornél [I.-XVIII.] (7-193. p.)  
  X.  
  18) Esti Kornél énekei: válogatott versek és novellák, válogatta és a jegyzeteket készítette Osztovits Szabolcs, Budapest, Európa, 1999, (Európa diákkönyvtár), 274 p. Esti Kornél [I.-XVIII.] (123-187. p.)  
  20) Esti Kornél énekei: válogatott versek és novellák, válogatta és a jegyzeteket készítette Osztovits Szabolcs, Budapest, Európa, 2002, (Európa diákkönyvtár), 274 p. Esti Kornél [I.-XVIII.] (123-187. p.)  
  XI.  
  19) Esti Kornél, 1-2, az utószót írta HAFNER Zoltán, a szöveget gondozta PAPP Csaba, Budapest, Osiris, 2000, (Millenniumi könyvtár, 37). 1. kötet: Esti Kornél [I-VIII.], 126 p. 2. kötet: Esti Kornél [IX-XVIII.], 127 p.  
  24) Esti Kornél, 1-2, az utószót írta HAFNER Zoltán, a szöveget gondozta PAPP Csaba, Budapest, Osiris, 2003, (Millenniumi könyvtár, 37). 1. kötet: Esti Kornél [I-VIII.], 126 p. 2. kötet: Esti Kornél [IX-XVIII.], 127 p.  
  XII.  
  21) Kosztolányi Dezső összes novellái, 1-2, szerkesztette, előszó Réz Pál, Szeged, Szukits, 2001-2002. 2. kötet, 2002.: Esti Kornél [I.-XVIII.] (5-159. p.)  
  XIII.  
  22) Esti Kornél, Budapest, Magyar Könyvklub, utószó RŐNAy György, 2002, (Iskola - könyv), 285 p.  
  XIV.  
  23) Esti Kornél, Kaposvár, Holló, 2002, (Holló diákkönyvtár), 224 p.  
  XV.  
  25) Esti Kornél, a szöveget gondozta Réz Pál, Budapest, Osiris, 2007, (Osiris diákkönyvtár), 266 p.  
  XVI.  
  26) Esti Kornél, Kolozsvár, Polis, 2007, (Remekírók diákkönyvtára), 242 p.  
  XVII.  
  27) Esti Kornél, Marosvásárhely, Hoppá!, 2007, 195 p.  
  XVIII.  
  28) Esti Kornél [elektronikus dokumentum], Szentendre, Mercator Stúdió, 2007, (pdf : 889 KB) (lit : 610 KB) (http://nbn.urn.hu/ N2L?urn:nbn:hu-8637).  
  XIX.  
  29) Esti Kornél. Esti Kornél kalandjai, az előszót írta TANDORI Dezső, Budapest, Partvonal, 2007, 407 p. Esti Kornél [I.-XVIII.] (17-268. p.)  
  XX.  
  30) Pacsirta. Esti Kornél, Budapest, Kossuth, 2007, (Metro könyvtár, A magyar próza klasszikusai, 13.), 335 p. Esti Kornél [I.- XVIII.] (142-332. p.)  
  XXI.  
  31) Kosztolányi Dezső összes novellái, 1-2, a szöveggondozás és a jegyzet RÉZ Pál munkája,Budapest,Osiris,2007,(Osirisklasszikusok).  
  2. kötet: Esti Kornél [I.-XVIII.] (421-600. p.)  
  XXII.  
  32) Esti Kornél. Esti Kornél kalandjai, Budapest, Mérték, 2008, (Kötelezők mértékkel), 380 p. Esti Kornél [I.-XVIII.] (7-235. p.)  
  XXIII.  
  33) Esti Kornél, a szöveget gondozta FRÁTER Zoltán, Budapest, Európa, 2009, (Kosztolányi Dezső művei), 259 [4] p.  
  XXIV.  
  34) Esti Kornél, Budapest, Fapadoskonyv.hu, 2009, [2], 153 p.  
  XXV.  
  35) Esti Kornél. Esti Kornél kalandjai : Elbeszélések, Budapest, Fapadoskonyv.hu, 2010, 282 [5] p. Esti Kornél [I.-XVIII.] (7-188. p.)  
  B) Az Esti Kornél (1933) egyes novellái Kosztolányi Dezső müveinek szerkesztett kiadásaiban
n
Jegyzet A novellákat az adott kötetben szereplő címen, sorrendben és oldalszámmal hozzuk, a cím után szögletes zárójelben az Esti Kornél (1933) fejezetszáma található.
 
  I.  
  Kosztolányi Dezső válogatott novellái, a válogatás Réz Pál munkája, a bevezető tanulmányt írta KARDOS László, CSERNUS Tibor rajzaival, Budapest, Szépirodalmi, 1954, 529 p., 8 t. A csók [III.] (205-242. p.); 1909 szeptember 10 [V.] (243-266. p.); A becsületes város [IV.] (267-274. p.); Mogyoróssy Pali megőrül [VIII.] (275-298. p.); A bolgár kalauz [IX.] (299-308. p.); Az elnök [XII.] (309-345. p.); Gallus, a tolvaj [XIV.] (346-351. p.); Elinger [XVI.] (352-362. p.)  
  II.  
  Furcsa dolgok : novellák, karcolatok, jegyzetek, szerkesztette Kiss Katalin, előszó IFJÚSÁGI KöNyvKiADŐ, Bukarest, Ifjúsági, 1956 [!1957], (Tanulók könyvtára), 207 p. A becsületes város [iV.] (50-57. p.)  
  III.  
  Az élet divatja : novellák, jegyzetek, tollrajzok, előszó KÁNTOR Lajos, Bukarest, Irodalmi, 1963, 392 p. Esti Kornél [i.] (157-169. p.); A „becsületes város” [IV.] (170-175. p.); Örökség [VI.] (176-184. p.); Mogyoróssy Pali megőrül [Vili.] (185-201. p.); A bolgár kalauz [IX.] (202-208. p.); Gallus [XIV.] (209-213. p.)  
  IV.  
  A csók : novellák, tollrajzok, Bukarest, Irodalmi, 1968,173 p.  
  A csók [III.] (58-103. p.); Kücsük [Vii.] (104-108. p.)  
  V.  
  Kínai kancsó, a válogatás SZEGHALMI Elemér munkája, Budapest, Szépirodalmi, 1972, (Kiskönyvtár), 342 p., 1 t. A csók [lii.] (71-113. p.); A bolgár kalauz [iX.] (114-124. p.)  
  VI.  
  Mátyás menyasszonya: novellák, válogatta, az előszót és az életrajzi mutatót írta KÁNTOR Lajos, Kolozsvár, Dacia, 1973, (Tanulók könyvtára), 275 p. Örökség [Vi.] (135-147. p.); A bolgár kalauz [iX.] (148-157. p.); A villamos [XVIii.] (158-163. p.)  
  VII.  
  Kulcs, válogatta és a tanulmányt írta MÁRVÁNYI Judit, Budapest, Szépirodalmi, 1977, (Magyar elbeszélők), 585 p. Esti Kornél leleplezése [i.] (140-155. p.; Vörös ökör [ii.] (156-164. p.); Csók [iii.] (165-198. p.); Budapest, 1909. szeptember 10-e. [V.] (199219. p.); Kücsük [Vii.] (20-223. p.); Újságíró [Viii.] (224-244. p.); Esti Kornél Bulgáriában [iX.] (245-253. p.); Az elnök [Xii.] (254-285. p.); Esti már megint jót tesz [XIII.] (286-298. p.); Esti és Elinger [XVi.] (299-308. p.)  
  VIII.  
  Boldogság: válogatott elbeszélések, az elbeszéléseket válogatta és az utószót írta OTTLIK Géza, Budapest, Móra, 1978, (Diákkönyvtár), 284 p. Csók [III.] (61-91. p.); Villamosutazás [XVIII.] (120— 124. p.); Budapest, 1909. szeptember 10. [V.] (181—199. p.)  
  Boldogság : válogatott elbeszélések, az elbeszéléseket válogatta és az utószót írta OTTLIK Géza, (csehszlovák-magyar közös kiadás), Budapest, Móra, 1978, (Diákkönyvtár), 284 p. Csók [III.] (61—91. p.); Villamosutazás [XVIII.] (120—124. p.); Budapest, 1909. szeptember 10. [V.] (181—199. p.)  
  Boldogság : válogatott elbeszélések, az elbeszéléseket válogatta és az utószót írta OTTLIK Géza, (2. kiadás), Budapest, Móra, 1980, (Diákkönyvtár), 284 p. Csók [III.] (61—91. p.); Villamosutazás [XVIII.] (120—124. p.); Budapest, 1909. szeptember 10. [V.] (181—199. p.)  
  Boldogság : válogatott elbeszélések, az elbeszéléseket válogatta és az utószót írta OTTLIK Géza, (3. kiadás), Budapest, Móra, 1983, (Diákkönyvtár), 284 p. Csók [III.] (61—91. p.); Villamosutazás [XVIII.] (120—124. p.); Budapest, 1909. szeptember 10. [V.] (181—199. p.)  
  IX.  
  Hazugság, válogatta és szerkesztette HEGYVÁRI Franciska, Buda-pest, Móra, 1985, 356 p. Csók [III.] (71—106. p.); Esti Kornél Bulgáriában [IX.] (185—193. p.); A becsületes város [IV.] (266—272. p.); Aranyeső [VI.] (273—283. p.)  
  X.  
  Válogatott novellák és karcolatok, a válogatás és a szöveggondozás Réz Pál munkája, Budapest, Szépirodalmi, 1985, (Magyar re-mekírók), 887 p. Újságíró [VIII.] (190—210. p.); Budapest, 1909. szeptember 10. [V.] (254—275. p.); Esti és Elinger [XVI.] (275— 284. p.); Vörös ökör [II.] (292—299. p.); Csók [III.] (334—368. p.); Kücsük [VII.] (376—379. p.); A világ legelőkelőbb szállodája [XI.] (379—391. p.); A becsületes város [IV.] (391—397. p.); Esti Kornél Bulgáriában [IX.] (462-470. p.); Ürögi Dániel [XVII.] (471-478. p.); Az elnök [XII.] (482-514. p.); Esti Kornél lelep-lezése [I.] (515-529. p.)  
  XI.  
  Esti Kornél énekei: válogatott versek és novellák, válogatta és a jegyzeteket készítette Osztovits Szabolcs, Budapest, Európa, 1999, (Európa diákkönyvtár), 274 p. [Az I., II., IV., VII., IX., XIII., XIII. fejezetek az 1933. kötetben szereplő címmel.]  
  Esti Kornél énekei: válogatott versek és novellák, válogatta és a jegyzeteket készítette Osztovits Szabolcs, Budapest, Európa, 2002, (Európa diákkönyvtár), 274 p. [Az I., II., IV., VII., IX., XIII., XIII. fejezetek az 1933. kötetben szereplő címmel.]  
  XII.  
  A kulcs : Válogatott novellák, Szeged, Mozaik, 2007, (Mozaik diákkönyvtár), 63. p. Esti Kornél [II.] (5-15. p.)  
  A kulcs : Válogatott novellák, Szeged, Mozaik, 2010, (Mozaik diákkönyvtár), 63. p. Esti Kornél [II.] (5-15. p.)  
  XIII.  
  Kosztolányival a villamoson : képes összeállítás Kosztolányi Dezső írásaiból, szerkesztette SIMKŐ György és ZSIKAI Erika, Budapest, Eri, 2007, 163 p. Utam [XVIII.] (148-154. p.)  
  Kosztolányival a villamoson : képes összeállítás Kosztolányi Dezső írásaiból, szerkesztette SIMKŐ György és ZSIKAI Erika, Budapest, Eri, 2008, 163 p. Utam [XVIII.] (148-154. p.)  
  C) Az Esti Kornél (1933) egyes novellái antológiákban
n
Jegyzet A novellákat az adott kötetben szereplő címen és oldalszámmal hozzuk. Ha szükséges, a cím után szögletes zárójelben az Esti Kornél (1933) fejezetszáma is megtalálható.
 
  A csók [III.]; Kücsük [VII.] = Magyar elbeszélők, válogatta ILLÉS Endre; életrajzi jegyzetek BELIA György, Budapest, Szépiro-dalmi, 1961, 4. kötet, 251-290.; 290-293. p.  
  Esti Kornél: Részletek az ötödik fejezetből = A Newyorktól a Hungáriáig, szerkesztette [és az összekötő szöveget írta KONRÁDYNÉ GÁLOS Magda, Budapest, Minerva, 1965, 57-62. p.  
  A csók [III.] = Magyar elbeszélők : 20. század, válogatta ILLÉS Endre, Budapest, Szépirodalmi, 1977, 2. kötet, 310-343. p.  
  A bolgár kalauz [IX.] = Írók két háború közt, ILLÉS Endre válogatásában és bevezetőivel, Budapest, Magyar Helikon - Szépirodalmi, 1979, 145-154. p. Kücsük, a török leány [VII.] = Nyelvédesanyánk,válogatta és szer-kesztette HERNÁDI Sándor és GRÉTSY László, Budapest, Móra, 1980, 30-33. p.  
  Esti Kornél: Ötödik fejezet = A Vak Macska belső ügye : Pest-budai történetek, válogatta és szerkesztette UGRIN Aranka és VARGHA Kálmán, Budapest, Kozmosz, 1983, 89-104. p.  
  Esti Kornél: Egyetlen hétköznapjának, 1909. szeptember 10-ének mozgalmas és tanúlságos leírása [V.] = A tükör és a maszk: Művésznovellák, válogatta és szerkesztette, az utószót írta és a jegyzeteket készítette DOMOKOS Mátyás, Budapest, Kozmosz, 1983, 245-263. p.  
  Esti Kornél: Ötödik fejezet;Kilencedik fejezet = A magyar novella antológiája, válogatta és szerkesztette DOMOKOS Mátyás, Budapest, Osiris, 2003, 934-946.; 947-951. p.  
  A kilencedik fejezet, amelyben Esti a bolgár kalauzzal cseveg bol-gárul, s a bábeli nyelvzavar édes rémületét élvezi = A bolgár kalauz, szerkesztette Szvetla KJOSZEVA, Budapest, Pro Schola Bulgarica Alapítvány, 2003, 12-24. p.  
  D) Az Esti Kornél (1933) egyes novellái közoktatási szöveggyűjteményekben
n
Jegyzet 6 A bibliográfia ezen fejezete - a tankönyvkiadás sajátosságai miatt - nem törek¬szik teljességre. A novellákat az adott kötetben szereplő címen és oldalszámmal hozzuk. Ha szükséges, a cím után szögletes zárójelben az Esti Kornél (1933) fe¬jezetszáma is megtalálható.
 
  Esti Kornél: Tizennyolcadik fejezet = Irodalmi szöveggyűjtemény a gimnázium 3. osztálya számára, összeállította és jegyzetekkel ellátta BOJTÁR Endre et al, Budapest Tankönyvkiadó, 1981, 437-440. p.  
  Esti Kornél: Második fejezet = ARATÓ László - PÁLA Károly, A szöveg vonzásában 1.: Bejáratok: Irodalmi szöveggyűjtemény, Budapest, Calibra, 1994, 5-9. p.  
  Esti Kornél: Tizennyolcadik fejezet = ARATÓ László - PÁLA Károly, A szöveg vonzásában 2.: Átjárók : Irodalmi szöveggyűjtemény, Budapest, Calibra, 1994, 109-111. p.  
  Esti Kornél: Tizedik fejezet = ARATÓ László - PÁLA Károly, A szöveg vonzásában 3.: Kitérők : Irodalmi szöveggyűjtemény, Budapest, Calibra, 1999, 103-108. p.  
  Esti Kornél: Első fejezet = EISEMANN György - H. NAGY Péter,- KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Irodalmi szöveggyűjtemény 16-17 éveseknek, Budapest, Korona, 1999, 314-324. p.  
  Esti Kornél: Tizennyolcadik fejezet = EISEMANN György - H. NAGY Péter,- KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Irodalmi szöveggyűjtemény 16-17 éveseknek, Budapest, Korona, 1999, 324-327. p.  
  Esti Kornél: Második fejezet = Irodalmi szöveggyűjtemény 9. osztály, szerkesztette SCHLEICHER Imréné, Debrecen, Pedellus, 2002, 158-163. p.  
  Esti Kornél: Második fejezet = Irodalmi szöveggyűjtemény a kö-zépiskolák 11. évfolyama számára, összeállította és jegyzetek-kel ellátta MOHÁCSY Károly, Budapest, Krónika Nova, 2003, 273-277. p.  
  Esti Kornél: Tizennyolcadik fejezet = Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskolák 11. évfolyama számára, összeállította és jegyzetekkel ellátta MOHÁCSY Károly, Budapest, Krónika Nova, 2003, 277-280. p.  
  Esti Kornél: Első fejezet = PETHÓNÉ NAGY Csilla, Szöveggyűjtemény 11., Budapest, Korona, 2005, 428-439. p.  
  Esti Kornél: Tizennyolcadik fejezet = PETHÓNÉ NAGy Csilla, Szöveggyűjtemény 11., Budapest, Korona, 2005, 439-442. p.  
  Esti Kornél: Hetedik fejezet (részlet) = SOMOS Béla, Irodalmi atlaszkönyvek : Szöveggyűjtemény 11. évfolyam, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008, 222-225. p.  
  Esti Kornél: Hatodik fejezet (részlet) = TuRCSÁNyi Márta, Irodalom középiskolai előkészítő: Szövegértés, szövegalkotás, szövegelemzés, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009, 99-71. p.  
  Esti Kornél: Negyedik fejezet = MADOCSAI László, Irodalmi szövegy- gyűjtemény a középiskolák 11. évfolyama számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010, 294-330. p.  
  IDEGEN NYELVŰ KIADÁSOK
n
Jegyzet A bibliográfi a nyelvenként és kronologikus sorrendben épül fel. A nyelvek sorrendjét az határozza meg, hogy mely nyelven jelent meg először Esti Kornél fordítás. Ahol a kiadás megadja azt a magyar nyelvű kiadást, melynek alapján készült, lábjegyzetben feltüntetjük. A fellelt könyvismertető kritikák könyvészeti adatait az adott kiadáshoz kapcsolódóan közöljük.
 
  Az Esti Kornél (1933) egyes novelláinak idegen nyelvű folyóiratközlései
n
Jegyzet A novellákat a folyóiratban szereplő címen hozzuk, a cím után szögletes zárójelben az Esti Kornél fejezetszáma található.
 
  Francia nyelvű
n
Jegyzet Még egy francia fordításról van tudomásunk, François Gachot visszaemlékezéseiben említi, hogy lefordította az 1930-as években a Tizenharmadik fejezetet alkotó elbeszélést, azonban a közlés helyét nem jelöli meg. (Gachot, François, Egy elmúlt ország emlékei : 2. [rész], Irodalomtörténet, 1972. 1. sz. 86–115. (88–89.) p.)
 
  1) Journaliste [VIII.], fordította Edith KUBEK, REVUE DE GÉNÉVÉ,
n
Jegyzet 1924–1940 között Brüsszelben megjelenő francia nyelvű folyóirat.
1929. június, 678-696. p.  
  2) Aventure Bulgare [IX.], Traduction de P. RÓNAI [RÓNAI Pál], NOUVELLE REVUE DE HONGRIE,
n
Jegyzet 1932–1943 között Budapesten megjelenő francia nyelvű folyóirat. Előzménye: Revue de Hongrie, Budapest, 1908–1931.; folytatása: Revue de la Hongrie Nouvelle, Genf, 1945.
1932. 12. sz. (december), 468-475. p.  
  3) Mon chemin [XVIII.], Traduction de D. LENGYEL [LENGYEL Dénes], GAZETTE DE HONGRIE,
n
Jegyzet 1929–1944 között Budapesten megjelenő francia nyelvű folyóirat.
1933. 2. sz., 137-145. p.  
  4) La ville franche [IV.], Traduction de Maurice REGNAUT et Péter ÁDÁM, LE MONDE, 1985. december 9., VIII. p.  
  Német nyelvű  
  1) Die redliche Stadt [IV.], [fordító nélkül] [fordította Stefan J. KLEIN], PESTER LLOYD
n
Jegyzet 1853–1945 között Budapesten megjelenő német nyelvű napilap. Reggeli kiadása: Pester Lloyd Morgenblatt; esti kiadása: Pester Lloyd Abendblatt.
MORGENBLATT, 1930. 239. sz. (október 19.) 1-3. p. [Feuilleton rovat]
n
Jegyzet Nem szerepel benne az Esti Kornél név.
 
  2) Das Türkenmädchen [VII.], [fordító nélkül] [fordította Stefan J. KLEIN], PESTER LLOYD MORGENBLATT, 1930. 294. sz. (december 25.) 33-34. p.
n
Jegyzet Az elbeszélés – Drei Grotesken összefoglaló címen – a két másik novellával együtt jelent meg. (I. Ein lustiges Autounglück; II. Das Türkenmädchen; III. Der Fremde). Nem szerepel benne az Esti Kornél név.
 
  3) Dichter [XV.], [fordító nélkül] [fordította Stefan J. KLEIN], PESTER LioyD MORGENBLATT, 1931. 61. sz. (március 15.) 1-3. p. [Feuilleton rovat]
n
Jegyzet Szerepel benne az Esti Kornél név.
 
  4) Bulgarisches Abenteuer [IX.], [fordító nélkül] [fordította Stefan J. KLEIN], PESTER LioyD, 1932. 123. sz. (június 5.) 1-3. p. [Feuilleton rovat]
n
Jegyzet Szerepel benne az Esti Kornél név.
 
  5) Der liebe Gast XVII., [fordító nélkül] [fordította Stefan J. KLEIN], PESTER LioyD, 1933. 6. sz. (január 8.) 1-3. p. [Feuilleton rovat]
n
Jegyzet Szerepel benne az Esti Kornél név.
 
  6) Der diebische Übersetzer [XIV.], [fordító nélkül] [fordította Stefan J. KLEIN], PARISER TAGBLATT,
n
Jegyzet 1933–1940 között Pariser Tagblatt és Pariser Tageszeitung címeken Párizsban megjelenő német nyelvű folyóirat; a német emigránsok lapja.
1935. szeptember 12.
n
Jegyzet Az adat Demeter Tibor gyűjtése (Bibliographia Hungarica – Országos Széchényi Könyvtár), a folyóiratból Magyarországon nincs példány.
 
  Angol nyelvű  
  1) Babel [IX.], Translated from the Hungarian by A. de HEGEDŰS [HEGEDŰS Ádám] LOVAT DICKSON’S MAGASINE,
n
Jegyzet 1933–1935 között Londonban megjelenő angol nyelvű irodalmi folyóirat.
1934. 4. sz. (április) 430-439. p.  
  2) The pleasure of stealing [VII.], [fordító nélkül] [fordította HEGEDŰS Ádám], NIGHT AND DAY,
n
Jegyzet Londonban megjelenő angol nyelvű irodalmi folyóirat.
1937. október 14., 14-15. p.  
  Bolgár nyelvű  
  Кориел Ещи : (коймо си бъбри на български […], превод Стефка Хрусанова, Хемус,
n
Jegyzet 1991 óta Budapesten megjelenő bolgár-magyar kétnyelvű folyóirat. Magyar címe: Haemus.
1999. 3. кн.,
n
Jegyzet A folyóirat e számát teljes egészében a Bolgár kalauz című Kosztolányi novellának szentelték a szerkesztők. A novella fordítása mellett bolgár szerzők írásai olvashatók, akik a történetet tovább- ill. átírták.
5–8. п.  
  Az Esti Kornél (1933) teljes szövegének idegen nyelvű kiadásai  
  Francia nyelvű  
  I.  
  1) Le double : les récits funambulesques de Kornél Esti, Traduit par Péter KoMOLy; revu par Roger RICHARD; postface par Pál Réz, Budapest, Corvina, 1967, (Les auteurs hongrois), 235 p.  
  II.  
  2) Le double: les récits funambulesques de Kornél Esti, [fordította] Maurice REGNAUT, ÁDÁM Péter, Aix-en-Provence: Alinea, 1985.  
  III.  
  3) Kornél Esti : roman, Traduit du hongrois par Sophie KÉPES; postface de Mihály SZEGEDY-MASZÁK, Paris, Editions Ibolya Virág, 1999, 358 p.  
  BRANISTE, Lili, Dans le Budapest littéraire des années 20., L’EXPRESS LIRE, 2000. 4. sz. (április), 89. p.  
  4) Kornél Esti : roman, Traduit du hongrois par Sophie KÉPES; postface de Mihály SZEGEDY-MASZÁK, Paris, Editions Ibolya Virág, 2001, 358 p.  
  5) Kornél Esti : roman, Traduit du hongrois par Sophie KÉPES; postface de Mihály SZEGEDY-MASZÁK, Paris, Éditions Ibolya Virág, 2002, 358 p.  
  IV.  
  6) Kornél Esti : roman, Traduit du hongrois par Sophie KÉPES, Paris, Cambourakis, 2009, 264 p.  
  LINDON, Mathieu, Le double tranchant de Dezsö Kosztolányi, LIBÉRATION, 2009. december 17.  
  Lengyel nyelvű  
  Kornel Esti, przelozyla Magdalena SCHWEINITZ-KULISIEWICZ, Warszawa, Panstwowy Instytut Wydawniczy, 1981, (Biblioteka Klasyki Polskiej i Obcej), 267 p.  
  Szlovák nyelvű  
  Vecerné romance : Kornel Esti, prelozil a doslov napísal Karol WLACHOVSKY, Bratislava, Tatran, 1983, (Svetová tvorba), 339 p. [Esti Kornél, 9-220. p.; Esti Kornél kalandjai, 221-330. p.]
n
Jegyzet A fordítás forrása: Kosztolányi Dezső összes novellái 1–3, összegyűjtötte és a szöveget gondozta Réz Pál, Budapest, Szépirodalmi, 1981.
 
  Orosz nyelvű  
  Избpaннoe, пepeвoд Е. Малыхиной, Москва, Хчдожественная Литератчра, 1986, 542 п., 1 t. [Pacsirta, 7–140. p., Esti Kornél, 141–216. p., Esti Kornél kalandjai, 217– 541. p.]  
  Bolgár nyelvű  
  1) Кориел Ещи, превод Йонка Найденова, Coфия, Народна Kултура, 1987, 260. п.  
  2) Кориел Ещи, превод от унгарски Стефка Рускова Хрусанова, Coфия – Москва, Пeнсофт, 2002, 382 п. [Esti Kornél, 9–258. p., Esti Kornél kalandjai, 259–382. p.]  
  Szerb nyelvű  
  I.  
  1) Кориел Beчерњи, превeо Caвa Бабић, Беoград, Дерета, 1999, (Библиотека Мађapcka kњижевноcт, коло 1, књигa 2), 302 п.
n
Jegyzet A fordítás forrása: K. D., Esti Kornél, [Budapest], Genius, [1933].
 
  2) Кориел Beчерњи, превeо Caвa Бабић, Беoград, Дерета, 2001, (Библиотека Мађapcka kњижевноcт, коло 1, књигa 2), 302 п  
  Német nyelvű  
  I.  
  1) Ein Held seiner Zeit : Die Bekenntnisse des Kornél Esti : Roman, Deutsch von Christina VIRAGH, Mit einem Nachwort von Péter ESTERHÁZY, Berlin, Rowohlt, 2004, 303 p.
n
Jegyzet Tartalomjegyzék nélkül, a regény 18 fejezete.
 
  KREKELER, Elmar, Dezső Kosztolányi: Lange Nächte in Budapest, DIE WELT, 2004. július 31.  
  HILDEBRANDT, Dieter, Ungarische Rhapsodie, DIE ZEIT, 2004. augusztus 19., 35. és 44. p.  
  SPRECKELSEN, Tilman, Was wäre, wenn sich alle immer die Wahrheit sagten?, FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG, 2004. augusztus 21., 46. p.  
  GAUSS, Karl-Markus, Elegance über dem Abgrund, NEUE ZÜRCHER ZEITUNG, 2004. október 5., 4. p.  
  BARTELS, Gerrit, Modernes lesen: neue Bücher kurz besprochen, DIE TAGESZEITUNG, 2004. december 12.  
  2) Ein Held seiner Zeit: Die Bekenntnisse des Kornél Esti: Roman, Deutsch von Christina VIRAGH, Mit einem Nachwort von Péter ESTERHÁZY, Berlin, Rowohlt, 2005, (Rororo ; 24111) 303 p.  
  3) Ein Held seiner Zeit [Tonträger] : die Bekenntnisse des Kornél Esti: gekürzte Lesung, von Heikko DEUTSCHMANN, Aus dem Ungar. von Christina VIRAGH, Regie Margrit OSTERWOLD, Hamburg, Hörbuch Hamburg, 2006, 2 CD  
  Holland nyelvű  
  De belevenissen van Kornél Esti, Vertaald uit het Hongaars door Mari ALFÖLDY, Amsterdam, Van Gennep, 2006, 285 p.
n
Jegyzet Tartalomjegyzék nélkül, a regény 18 fejezete. A fordítás forrása: Esti Kornél, 1–2, az utószót írta Hafner Zoltán, a szöveget gondozta Papp Csaba, Budapest, Osiris, 2000, (Millenniumi könyvtár, 37).
 
  Dán nyelvű  
  Kornél Esti, Oversat af Petér ESZTERHÁS, Kobenhavn, Basilisk, 2007, (Babelserien, 24), 240 p.
n
Jegyzet Tartalomjegyzék nélkül, a regény 18 fejezete.
 
  SIMONCSICS Péter, Mü - fordítás! - mű - Eszterhás Péter dán műfordításairól pályafutásának huszadik évében, HELIKON [Kolozsvár], 491. sz. 2007. 21. sz. (november 10.)  
  Spanyol nyelvű  
  Kornel Esti: un héroe de su tiempo, traduccidón Mária SZIJJ, Barcelona, Ediciones B - Bruguera, 2007, (Narrativa), 320 p.  
  Horvát nyelvű  
  Kornél Esti, S madarskoga prevela Kristina PETERNAI ANDRIC, Zagreb, Hrvatsko filolosko drustvo biblioteka knjizevna smotra - Disput, 2008, (Na tragu klasika), 259 p.
n
Jegyzet A fordítás forrása: Kosztolányi Dezső összes novellái 1–3, összegyűjtötte és a szöveget gondozta Réz Pál, Budapest, Szépirodalmi, 1981.
 
  Angol nyelvű  
  Kornél Esti, Translated from the Hungarian by Bernard ADAMS, New York, New Directions, 2011, 288 p.  
  Az Esti Kornél (1933) nem teljes szövegű idegen nyelvű kiadásai  
  Román nyelvű  
  Din povestirile lui Esti Kornél, ín romane§te de HAJDÚ Georgeta Delia, Coperta de Janos BENCSIK, Bucure§ti, Univers, 1987, 207 p. [Kihagyott fejezet: XII.]
n
Jegyzet A kiadás az eredeti fejezetszámozással hozza a novellákat, így – a kihagyott Az Elnök miatt – a XI. fejezetet a XIII. követi. A fordítás forrása: K. D., Esti Kornél, utószó Rónay György, Budapest, Szépirodalmi, 1966, (Olcsó könyvtár).
 
  Olasz nyelvű  
  Le mirabolanti avventure di Kornél, traduzione dall’ungherese e postfazione di Bruno VENTAVOLI, Roma, Edizioni e/o, 1990, 155 p. [Kihagyott fejezetek: III., VIII., XI., XV., XVII.]
n
Jegyzet A kiadás folyamatos fejezetszámozással – Capitolo primo [etc.] Capitolo tredicesimo – hozza a novellákat, nem jelölve a kihagyásokat. Az utószóban szerepel, hogy az Esti Kornél kötet 18 novellája közül 13-at mutatnak be e gyűjteményben.
 
  Az Esti Kornél (1933) egyes novellái Kosztolányi Dezső műveinek szerkesztett kiadásaiban
n
Jegyzet A novellákat az adott kötetben szereplő címen, sorrendben és oldalszámmal hozzuk, a cím után szögletes zárójelben az Esti Kornél fejezetszáma található.
 
  Cseh nyelvű  
  1) Balónek uletí, vybor a predmluvu Zuzana ADAMOVÁ; prelozila Anna ROSSOVÁ, Praha, Odeon, 1966, (Svétová cetba), 227 p. Kornél Esti První kapitola [I.]; Druhá kapitola [IX.]; Devátá kapitola [XII.]; Dvanáctá kapitola [II.]: 71-134. p.  
  2) Pretvárka, prelozila Anna ROSSOVÁ, Praha, dosl.: Evzen GÁL, Praha, Mladá Fronta - Nase Vojsko - Lidové - Nakladateství - Smena - Máj, 1988, 173. p. Kdo je vlastnéKornel Vecerek? [I.] 35-47. p.; Polibek [III.] 48-75. p.; Kornel Vecerek v Bulharsku [IX.] 76-82. p.; Poctivé mésto [IV.] 89-94. p.  
  Német nyelvű  
  I.  
  1) Der Kuss : novellen, Deutsch von Jörg BUSCHMANN, Berlin - Weimar, Aufbau, 1981, 381 p. Auswahl aus dem Novellenzyklus Kornél Esti (1933) Drittes kapitel [III.]; Viertes kapitel [IV.]; Fünftes kapitel [V.]; Sechstes kapitel [VI.]; Neuntes kapitel [IX.]; Elftes kapitel [XI.]; Zwölftes kapitel [XII:]; Vierzehntes kapitel [XIV.]; Fünfzehntes kapitel [XV.]; Sechzehntes kapitel [XVI.]: 5-173. p.  
  2) Der Kuss : novellen, Deutsch von Jörg BUSCHMANN, Berlin - Weimar, Aufbau, 1990, 381 p. Auswahl aus dem Novellenzyklus Kornél Esti (1933) Drittes kapitel [III.]; Viertes kapitel [IV.]; Fünftes kapitel [V.]; Sechstes kapitel [VI.]; Neuntes kapitel [IX.]; Elftes kapitel [XI.]; Zwölftes kapitel [XII:]; Vierzehntes kapitel [XIV.]; Fünfzehntes kapitel [XV.]; Sechzehntes kapitel [XVI.]: 5-173. p.  
  II.  
  3) Schachmatt : Novellen, aus dem Ungarischen von Jörg BUSCHMANN, Dorothea KORIATH, Hans SKIRECKI; eine Auswahl von Balázs SZAPPANOS, Budapest, Corvina, 1986, 216 p. Aus „Kornél Esti” Erstes kapitel [I.]; Zweites kapitel [II.]; Achtzehntes kapitel [VIII.]: 110-137. p.  
  4) Schachmatt : Novellen, aus dem Ungarischen von Jörg BUSCHMANN, Dorothea KORIATH, Hans SKIRECKI; eine Auswahl von Balázs SZAPPANOS, Budapest, Corvina, 1999, 216 p. Aus „Kornél Esti” Erstes kapitel [I.]; Zweites kapitel [II.]; Achtzehntes kapitel [VIII.]: 110-137. p.  
  III.  
  5) Der kleptomanische Übersetz und andere Geschichten, Deutsch von Jörg BUSCHMANN, Nördlingen, Franz Greno, 1988, 165 p.
n
Jegyzet A válogatás tartalmazza a Tizennegyedik fejezetet. A könyvből Magyarországon nem leltünk fel példányt.
 
  Francia nyelvű  
  I.  
  1) Le traducteur cleptomane et autres histoires, texte írancais Maurice REGNAUT en collaboration avec Péter ÁDÁM, Aix-en-Provence, Alinea, 1985, 139 [2] p. Le traducteur cleptomane [XIV.], 7-14. p.; Largent [VI.], 15-29. p.; Le Controleur bulgare [IX.], 31-41. p.; La ville franche [IV.], 43-51. p.; Le president [XII.] 91-119. p.  
  2) Le traducteur cleptomane et autres histoires, traduit du hongrois par ÁDÁM Péter et Maurice REGNAUT, postface d’ÁDÁM Péter, Paris, Viviane Hamy, 1994, 155 p. Le traducteur cleptomane [XIV.], 9-17. p.; Largent [VI.], 19-34. p.; Le Controleur bulgare [IX.], 35-47. p.; La ville franche [IV.], 49-59. p.; Le president [XII.] 103-131. p.  
 
  FRANCESCHININ, Jean-Paul, Le traducteur cleptomane, L’Express, 1994. július 21.  
  VRINAT-NIKOLOV, Marie, Le traducteur cleptomane de Kosztolanui Dezső ou de l’inconscient du traducteur... et du public = Frontiéres etpassages, Paris, INALCO, 2001.  
  [Szerző nélkül], Kornél Esty le faux Candide hongrois, LA LIBERTÉ DE L'EST, 1994. július 5.  
  P.-J. F., Roman : Le Traducteur kleptomane par Dezsö Kosztolanyi, L’EXPRESS, 1994. július 21.  
  J. J., Bon voyage en absurdie: „Le Traducteur cleptomane”par Deszo Kostolanyi, LES ECHOS, 1994. július 28.  
  BRUNNET, Bruno, Les conseils d’un libraire, PAGE DES LIBRAIRES, 1997. szeptember-október, 47. p.  
  DAVI, Christophe, Le Traducteur cleptomane de Dezsö Kosztolanyi, LE MATRICULE DES ANGES, 1994. július-augusztus, 8. p.  
 
  3) Le traducteur cleptomane et autres histoires, traduit du hongrois par ÁDÁM Péter et Maurice REGNAUT, postface d’ÁDÁM Péter, Paris, Viviane Hamy, 2002, 155 p. Le traducteur cleptomane [XIV.], 9-17. p.; Largent [VI.], 19-34. p.; Le Controleur bulgare [IX.], 35-47. p.; La ville franche [IV.], 49-59. p.; Le president [XII.] 103-131. p.  
  4) Le traducteur cleptomane et autres histoires, traduit du  
  hongrois par ÁDÁM Péter et Maurice REGNAUT, postface d’ÁDÁM Péter, Paris, Viviane Hamy, 2003, (Bis), 155 p. Le  
  traducteur cleptomane [XIV.], 9-17. p.; Largent [VI.], 19-34. p.; Le Controleur bulgare [IX.], 35-47. p.; La ville franche [IV.], 49-59. p.; Le president [XII.] 103-131. p.  
  5) Le traducteur cleptomane et autres histoires, traduit du hongrois par ÁDÁM Péter et Maurice REGNAUT, postface d’ÁDÁM Péter, Paris, Viviane Hamy, 2006, 155 p. Le traducteur cleptomane [XIV.], 9-17. p.; Largent [VI.], 19-34. p.; Le Controleur bulgare [IX.], 35-47. p.; La ville franche [IV.], 49-59. p.; Le president [XII.] 103-131. p.  
  Bolgár nyelvű  
  Целувкама : Избрани творбил, превeлa Юлия Димитровa, Йонка Найденова, Николина Атанасова, Катя Каменова, предговор Йонка Найденова, Coфия, Народна Kултура, 1987, 627 [4] п. Ещи и Елингер [XVI.], 460–468. p.; Целувкама [III.], 496–527. p.; Кючюк [VII.], 535–537. p.; Бъпгарският кондуктор, [IX.], 570–577. p.; Пътуване с трамвай [XVIII.], 578–581. p.  
  Portugál nyelvű  
  O tradutor cleptomaníaco e outras histórias de Kornél Esti, tradu^ao do original húngaro Ladislao SZABO, Rio de Janeiro, Editora 34, 1996, (Cole^ao Leste), 93 p. O tradutor cleptomaníaco [XIV.] 7-10. p.; O dinheiro [VI.] 11-19. p.; O presidente [XII.] 35-60. p.; O pai e o poeta [XV.] 63-67. p.  
  Észt nyelvű  
  Kornél Esti paljastamine, Ungari keelest tölkinud Edvin HIEDEL, Järelsöna Zoltán HAFFNER, Tallinn, Varrak, 2004, (20. sajandi klassika), 203 p.
n
Jegyzet A válogatás a következő kiadások alapján készült: K. D., Boldogság : válogatott elbeszélések, az elbeszéléseket válogatta és az utószót írta Ottlik Géza, Budapest, Móra, 1978, (Diákkönyvtár) és K. D., Válogatott novellák és karcolatok, a válogatás és a szöveggondozás Réz Pál munkája, Budapest, Szépirodalmi, 1985, (Magyar remekírók)
Kornél Esti paljastamine [I.] 8-23. p.; „Punane Härg” [II.] 24-32. p.; Suudlus [III.] 32-65. p.; Budapest, 10.  
  september 1909 [V.] 69-89. p.; Kornél Esti Bulgaarias [IX.] 121-128. p.; Esti ja Elinger [XVI.] 129-138 p.; Trammisöit [XVIII.] 180-184. p.  
  Katalán nyelvű  
  1) El Petó i altres narracions, selecció de Pál Réz, traducció de Kálmán FALUBA, Barcelona, Edicions de la Magrana - Edicions 62, 1990, (Venecies, 25.), 112 p. El Petó [III.] 21-60. p.  
  2) La visita y otros cuentos, selección Vera SzéKÁcs, traducción Irma AGÜERO, estudi Pál Réz, Barcelona, Norma, 1999, 183., 73. p. Gallus, el traductor [XIV.] 9-16. p.; El revisor búlgaro [IX.] 17-28. p.  
  Spanyol nyelvű  
  O tradutor cleptómano, tradución do húngaro de Jairo Dorado CADILLA, Cangas do Morrazo, Rinoceronte, 2008, (Clásica), 100 p.
n
Jegyzet A fordítás forrása: K. D., Esti Kornél, [Budapest], Genius, [1933].
Gallus, o tradutor [XIV.], 7-15. p.; O revisor búlgaro [IX.] 17-28. p.  
  Az Esti Kornél (1933) egyes novellái antológiákban
n
Jegyzet A novellákat az adott kötetben szereplő címen és oldalszámmal hozzuk. Ha szükséges, a cím után szögletes zárójelben az Esti Kornél (1933) fejezetszáma is megtalálható.
 
  Portugál nyelvű  
  1) Contos húngaros, Traduqäo e prefáció de Cristiano LIMA, Lisboa, Gleba, 1944, (Contos e novelas, 16.), 269. p. O meu caminho [XVIII.], 165-173. p.
n
Jegyzet A fordítás forrása: Kosztolányi Dezső Novellái, Budapest, Révai, 1943, 2. kötet.
 
  2) Roteiro do conto húngaro, selecäo, Lraducäo e notas de Paulo RÓNAI; revisäo de Aurélio Buarque DE HOLANDA FERREIRA, Rio de Janeiro, Service de Documentapäo do Ministerio da Educapäo e Cultura, 1954, 131. p. Aventura búlgara [IX.], 63-73. p.
n
Jegyzet A fordítás forrása: Kosztolányi Dezső Novellái, Budapest, Révai, 1943, 2. kötet.
 
  3) Contos húngaros, Traducäo, apresanlacäo e notas biográficas de  
  Paulo RÓNAI, Rio de Janeiro, Biblioteca Universal Popular, 1964, (BUP Antologia), 117. p. Visita a cidade honesta [IV.], 74-81. p.  
  Német nyelvű  
  1) Ungarische Erzähler, Übersetzung aus dem Ungarischen und Nachwort von Andreas OPLATKA, Zürich, Manesse, 1974, (Manesse Bibliothek der Weltliteratur), 455 p. Der Kuss [III.], 284-335. p.  
  2) Schwarze Sterne : Eine ungarische Anthologie, ausgewählt, übersetz und herausgegeben von Heinrich WEISSLING unter Mitarbeit von Theresia SOLF, Leipzig, St. Benno, 1983, 413. p. Die Entlarvung Kornél Estis [I.] 106-124. p.  
  Francia nyelvű  
  1) Arion 15 : nemzetközi költői almanach, szerkeszti SOMLYÓ György, Budapest, Corvina, 1985, 253 p. Largent ou comment s’en débarasser [VI.], traduction Maurice REGNAUT et Péter ÁDÁM, 244-249. p.  
  2) BABITS, Mihály - CSÁTH, Géza - FÜST, Milán - KARINTHY, Frigyes - KOSZTOLÁNYI, Dezső - KRÚDY, Gyula, Cure dennui : écrivains hongrois autour de Sándor Ferenczi, textes traduits du hongrois par Sophie KÉPES; choisis et présentés par Péter ÁDÁM ; édités par les soins de Michelle MOREAU-RICAUD, Paris, Gallimard, 1992, (Connaissance de l’inconscient : Curiosités freudiennes), 249 p. Une nuit dans le train [III.], 42-77. p.  
  3) Une saison hongroise, ouvrage coordonné par Sylvie CHABROUX a l’initiative des éditions Viviane HAMY, Paris, Librio, 2001, 148 p. Le Controleur bulgare [IX.], [fordította] Maurice REGNAUT 11-17. p.
n
Jegyzet A közlés forrása: Le traducteur cleptomane et autres histoires, traduit du hongrois par Ádám Péter et Maurice Regnaut, postface d’Ádám Péter, Paris, Viviane Hamy, 1994.