Szövegforrások

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai

Szövegforrások

A szegény kisgyermek panaszai kiadásának alapjául a Kosztolányi Dezső összegyűjtött költeményeinek egykötetes kiadásában (Révai, 1935) megjelent szövegváltozatot választottuk. (A továbbiakban ezt nevezzük alapszövegnek.) Ebben a fejezetben az alapszöveg előzményeinek bemutatására, bővülésének, változásainak áttekintésére vállalkozunk. Kosztolányi a ciklus első, 1910-es kiadását csaknem a kétszeresére (harmincnégyről hatvannégy versre) bővítette 1935-ig. Ezt nemcsak új versek beillesztésével érte el: verseket vett át más verseskönyveiből is (Négy fal között; Mágia; Lánc, lánc, eszterlánc; Mák; Kenyér és bor), miközben azokat továbbra is publikálta az eredeti verseskönyvek későbbi kiadásaiban. Több táblázattal illusztrálva mutatjuk be a kéziratokat, a köteteket a bővülések pontos listájával, az Összegyűjtött költemények fennmaradt korrektúrafordulóit, a folyóiratközléseket, külön a versek sorrendjében és külön időrendben is, a költő életében megjelent antológiákat, végezetül a fordításokat.

Kéziratok

Kosztolányi Dezső életművével kapcsolatban gyakori problémának tekinthetjük a kéziratok hiányát, ami mind a kutatást, mind a szövegkiadást megnehezíti, vagy, ha más szemszögből nézzük, megkönnyíti. A szétszóródott, különböző gyűjteményekben fellelhető szórványos anyag A szegény kisgyermek panaszai kéziratos részére is jellemző. A költő által talán legkedveltebb, vékonyka kötetnek teljes kéziratos változata nem áll rendelkezésünkre. Két korai versváltozat található a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában, melyek Kosztolányi francia és angol nyelvű fordításainak vizsgálata során kerültek elő, mindkettő áthúzva. Ezeken kívül 1909-re datálva egy hosszabb tisztázat áll rendelkezésünkre, mely ma az Országos Széchényi Könyvtárban található. Ez a kézirat még nem tartalmazza az első kötet összes versét. Egy további, kéziratban fennmaradt versváltozat (Mostan színes tintákról álmodom) Dapsy Gizella emlékkönyvébe lett bejegyezve, ezt a vastag könyvecskét ma a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. A kéziratok közé sorolhatók még a levelezések során fennmaradt versrészletek, valamint egy albumkiadásban megjelent sokszorosított kézirat.

1/a. Nyári délután otthon. (Künn a sárgára pörkölt nyári kertben) – autográf versváltozat jegyzetlapon, MTAK

A verskézirat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, az MTAKK Ms 4618/13 jelű lap verzóján található. A fekete tintával írt és az írás során javított verskézirat a Künn a sárgára pörkölt nyári kertben kezdetű vers variánsa, Nyári délután otthon címmel szerepel. Az oldalt később grafitceruzával keresztben áthúzták. A jobb alsó sarokban aláírás: Kosztolányi Dezső. A lap másik oldalán fekete tintával Lord Douglas Impression de nuit című és Stefan George A parkban című versének fordításai. Az első versfordítás utolsó sora mellett jobb oldalon aláírás: Kosztolányi Desiderius. Jegyzetfüzetlap kivágva.

A kézirat a vers egy, a kötetekben és egyéb kiadásokban megjelent változatoktól lényegesen eltérő, korai stádiumát mutatja. A címadás maga is ezt erősíti meg. A szonettformába írt változat jóval rövidebb, mint a későbbi variáns, és csupán a második tercinában bukkan fel az a három sor, mely később a verskezdetbe kerül. A lap tetején a sorok sűrűn írtak, a második sor sok javítással és változtatással, szinte teljesen átírva szerepel. A sorvezetésből látható, hogy az átírások és javítások nem utólagosak, hanem a lejegyzés során történtek. Az eredetileg leírt "Csupán az óra perceg a falon." sorból így a javítások után "Az ingaóra kattog a falon." lesz. Emellett a lejegyzés képe viszonylag tiszta, egy-két helyen találunk még javítást. A vers vége felé a sorok szellősebbé, nyugodtabb írásúvá válnak. Mivel eltérései miatt nehezen illeszkedett volna a jegyzetek közé, a verset JKK-ban az adott helyen teljes hosszában közöljük.

1/b. Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok – autográf versváltozat jegyzetlapon, MTAK

A verskézirat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található. Jelzete: MTAKK, Ms 4618/62v. A kitépett jegyzetfüzetlap első oldalán ceruzával A. C. Swinburne Az elhagyott kert című versének fordítása található. A második oldalon fejjel lefelé, kék tintás kézírással, kékkel és ceruzával javítva szerepel a verskézirat, zöld tintával fentről lefelé keresztben áthúzva. A kézirat a kötetben megjelentnél korábbi változatot mutat. A lap tetején cím: A szegény kisgyermek panaszai. Magának a versnek Kosztolányi már nem adott külön címet. A lap alján megjelenik a ciklus versei elválasztására használt csillag jelölés is. A vers eleje szellős sorokba írt tiszta másolat, egyetlen változtatás van, egy ceruzával és tollal írt utólagos javítás során kicseréli a harmadik sor utolsó, csendesen szavát boldoganra. A vers második felének közepén több sort a tiszta másolat lejegyzése után tollal és ceruzával átírt, átjavított.

Valószínűleg a legutolsó itt idézett sort ki is hagyta a lejegyzés során, ezt később szorította be két sor közé, beljebb kezdődik, és túllóg a többi soron. Ezenkívül csak két apró korrigálást (ha dalol <is>és ha |:a:| távolba lát; <n>Nagyvilág) találunk a kéziraton.

2. A szegény kisgyermek panaszai – kéziratos tisztázat, OSZK

A címlapból, 26 számozott és egy számozatlan üres lapból álló füzet, mely ma az Országos Széchényi Könyvtárban Quart. Hung. 2173. számmal szerepel a kéziratgyűjteményben, 1919-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának tulajdonába.

Jegyzet Ezt tanúsítja a füzetben található pecsét is: M. N. MÚZEUM KÖNYVTÁRA / Kézirat. Növedéknapló: / 1919. év 12. sz.

Mint Kosztolányinak a füzethez csatolt leveléből kitetszik, a kéziratot Kosztolányi 1919. március 1-jén küldte el a múzeum könyvtárának Rédey Tivadar kérésére.

Jegyzet A levél szövegét ld. a Szövegkritika 6. lábjegyzetében.

A kézirat címe: A szegény kisgyermek panaszai. / Kosztolányi Dezső. A cím alatt a füzet dátumozva is van: 1909. Budapest). A lapok utólag számozottak, az első, ceruzás számozás valószínűleg a szerkesztőtől származik, aki egyéb formai javításokat is végzett a füzetben, valamint törlésjellel látott el minden üres oldalt. A második, könyvtári, nyomtatott számozás az írásos oldalak jobb felső sarkában található. A rektókon szerepel szám és szöveg, a verzók minden esetben üresek. Minden vers új oldalon kezdődik, a versek elejét és végét csillag jelzi.

A versek sorrendje egyetlen kivétellel megegyezik a később a Nyugatban, 1910-ben,

Jegyzet Nyugat, 1910/7, [április 1.], 450–460. Összefoglaló cím: A szegény kisgyermek panaszai.

még az első kötetmegjelenés előtt közölt blokkal. Az egyik fontos eltérés a két változat között, hogy a tisztázaton szereplő mottót ("Ezt a kis könyvemet egy szőke kis / gyermeknek írtam.") a szerkesztő kihúzta. A másik, hogy a tisztázatban harmadikként, vagyis az És látom Őt, a Kisdedet és A doktor bácsi közé beékelt Az első ősz kezdetű vers, mely a későbbiekben sokkal hátrébb szerepel majd a ciklusban, teljes egészében át van húzva, és nem is jelent meg a Nyugat közlésében. Erre talán magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy a vers 1909. október 3-án megjelent az Új Időkben, a következő annotációval: A gyermekkor eklogáiból.

Jegyzet Kosztolányi Dezső, Az első ősz, ÚI, 1909/40, [október 3.], 308.

Ha ez okozta a törlést, alátámaszthatja azt, hogy a tisztázat ezt megelőzően, vagyis október 3. előtt – a rendelkezésünkre álló adatok alapján jóval előtte – nyerte el végleges alakját.

Jegyzet A kérdés bővebb ismertetését ld. A szegény kisgyermek panaszai keletkezése és bővülése című fejezetben.

A versek nagy része tiszta, javítástól mentes, egyes esetekben kisebb tollbotlások javításait, valamint bizonytalanságok, figyelmetlenség miatt ejtett hibák okozta áthúzott szavakat, kisebb szócseréket találhatunk (pl. <aranyoszöld>az aranyoszöld; <és>vagy). Ezek mind az eredetileg használt kék tintával történtek, feltételezhetően az írás folyamata közben. Egyetlen más színű javítás a Féltizenkettő kezdetű versben található, ahol a Reoumure-be szó o-ját fekete tintával áthúzza, és a-ra cseréli.

A füzetben egyetlen papírsérülés található, a 25. lap második és harmadik harmada között a papír elszakadt, az utólagos ragasztás illesztése nem pontos, a már teleírt lapon az egyik sor olvashatatlanná vált.

A füzetben szereplő versek a következők: Mint aki a sinek közé esett…; És látom Őt, a Kisdedet; Az első ősz [törölve]; A doktor bácsi; Ó a halál; Azon az éjjel; Már néha gondolok a szerelemre; Este, este…; A kis mécs; Mi ez, mi ez?; Én félek; Akárcsak egy kormos szénégető; Féltizenkettő; Mi van még itt?; Ha néha-néha meghal valaki; Milyen lehet az élet ottkivül?; Nagy társaság; Másként halálos csend és néma untság.

3. Mostan színes tintákról álmodom – Dapsy Gizella emlékkönyve, PIM

Rozsnyai Kálmánné született Dapsy Gizella (költői álnevén Nil) emlékkönyve, mely kétszáznyolcvan költő és író saját kezű bejegyzését őrzi, ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban található V2107/1- 280 jelzet alatt. A szép kötésű kis könyv borítóján a Chovan Mária 1889 felirat olvasható. Az első lapon lévő kis bejegyzésből (Gizimnek / 1910. X. 13.) tudható, hogy a költőnő ezután kezdte használni a könyvet. A kötet elején nagyrészt 1910 és 1912 között született bejegyzések találhatók, kivéve Ady Endréét (A Halál rokona, 20b–21a), mely vers alatt a következő dátum olvasható: Csucsa, 1916. jan. 15.

Kosztolányi bejegyzése (Mostan színes tintákról álmodom) az 53b– 54a lapokon olvasható, szignálva, dátum nélkül. Ám talán fogódzót kínálhat a datálásra, hogy Karinthy Frigyes a Kosztolányit követő oldalon kezdte el szövegét (A dudoló), amelyet nem tudott befejezni a következő bejegyzés, Szabolcsi Lajos verse (Vasárnap, 55b) miatt, így *fordits megjegyzéssel látva el, az után a vers után fejezte be. Az így 54b–55a, valamint az 56a oldalakra írt szöveg végét jelölte szignóval és dátummal: Karinthy Frigyes – 1910. karácsony. Ha feltételezzük, hogy a két barát egy időben, egymás után írt az emlékkönyvbe, és ez okozhatta Karinthy helyhiányát, akkor Kosztolányi bejegyzése is a koraiak közé tartozik.

4. Ó a halál – a vers kéziratának sokszorosított kiadása

A Magyar Parnassus

Jegyzet Magyar Parnassus. Ady Endre, Babits Mihály, Füst Milán, Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Ignotus, Juhász Gyula, Kemény Simon, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Nagy Zoltán, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Tóth Árpád, Turcsányi Elek versei, Gara Arnold rézkarcai, bev. Lyka Károly, [Budapest], Gara Arnold, 1926.

címet viselő, 1926-ban megjelent album tizenöt korabeli költő verskéziratának másolatait – Ady kivételével, az ő verse egy általa javított korrektúralap másolatában szerepel – és Gara Arnoldnak a versekhez készített sokszorosított grafikáit tartalmazza. A nagyméretű album 25v oldalán szerepel szignálva egy Kosztolányi-vers, külön kiemelt címmel, "A szegény kisgyermek panaszai"ból alcímmel. A vers mellett a költő portréja is látható. A versváltozat hibátlan tisztázat, írásjelhasználatban az SZKP6-hoz és a korábbi kiadásokhoz és változatokhoz hasonlít, néhány egyedi megoldással.

5. A tó, a tó! – vers a palicsi kút építése körüli levelezésben

A teljes verseket, vagyis legalább egy verset teljes hosszában tartalmazó források mellett rendelkezésükre áll néhány versrészlet is. Ezek egyike egy Szabadkán őrzött, a palicsi kút tervezése során történt levélváltásokban fennmaradt versrészlet, mely később kissé megrövidítve a kútra került, annak három oldalából egyet díszít. A kéziratok lelőhelye: Szabadkai Történelmi Levéltár, Fond 2. Jelzet: I. 195/1912.

Mivel rövidített volta miatt a vers nem szerepel kritikai kiadásunk jegyzetapparátusában, itt közöljük Kosztolányi mellékelt levelével együtt:

A tó, a tó! az eleven poézis,

Fölötte az ég – összefoly a két víz –

Egymásbaolvad – tág gyerekszemekkel

Fel-felmeredve nézem néma reggel.

A tó, a tó! a messzeség! hahó,

A messzeségbe elvisz egy hajó

Jegyzet A versen ceruzával, korrektúrajellel kijelölve a harmadik sor közepétől (Egymásbaolvad szó után) a hatodik sor végéig tartó rész, ez a rövidített változatból már kimarad.

Ó álom, áldás, szívdobogtató

Tündéri titkok tükre tiszta tó,

Tündéri tó!…

"A Szegény kisgyermek panaszai"ból. Kosztolányi Dezső.

Jegyzet A kútra végül helyhiány miatt a vers rövidebb formájában került fel, ez is nyomon követhető a levélváltásból. A kút történetét és a levélváltást ld. Magyar László, A palicsi emlékkút megszületése, in M. L., Életek, iratok – iratok, életek. Egy levéltáros írásaiból, Újvidék, Forum, 1994, 103–107. A leveleket a Szabadkai Történelmi Levéltárban őrzött eredetik fényképmásolatairól írta át Lovas Borbála. Az új, rövidített változat a tervező által küldött, a kút teljes leírását tartalmazó levélben, valamint egy külön papíron is fennmaradt, előbbin a vers után a betűk összes (137 betű), utóbbin a lapszélen az egyes sorokban található betűk, majd a vers után azok összes számával: A tó, a tó! az eleven poézis, / Fölötte az ég – összefoly a két víz – / Egymásba olvad … / Ó álom, áldás, szivdobogtató / Tündéri titkok tükre tiszta tó, / Tündéri tó! … / Kosztolányi Dezső.

Budapest 1912. augusztusban

Kedves jó uram, bocsásson meg, hogy ilyen sokáig tétováztam, míg elküldöm az oszlopra való verset. Én eleget gondolkoztam a dolgon. Nézetem szerint ma már banális lenne egy direkt, erre a célra készült fürdő-reklám-emlékversikét odabiggyeszteni és egyképen bal ötlet lenne egy csinos, csattanós epigrammát kikanyarintani. (Oly könnyü ez.) A kérdést azonban megoldottam. Nekem van egy nagyon kedves könyvem, A szegény kisgyermek panaszai, amelyben gyerekéletem és szabadkai éveim mesélem el. Itt egy rész a palicsi tóról szól kit kivettem és most elküldöm. Örülnék, ha felkerülne a márványra és büszke lennék az ön és a polgármester úr szeretetére.

Szivesen üdvözli: híve, régi tisztelője: Kosztolányi Dezső

6. Ó a halál – versrészlet

Árverésen szerepelt egy másik versrészletet tartalmazó tétel, Kosztolányi Dezső névjegyének (55 × 93 mm) verzójára tintával írt szemelvény, mely a vers első öt sorát tartalmazza, a kiadásoktól kissé eltérő központozással, egy hibával. Az idézet aláírással, dátummal ellátott.

Jegyzet 20. ajánlójegyzék. Becses nyomtatványok és kéziratok 1482–1995, Budapest, Borda Antikvárium, 1995, 33. [7101. tétel, fotómásolattal.]

Szövegét itt közöljük:

Ó a halál;

Mi is [!] ismerjük csak pici gyerekek

Utunkba áll

S könnyes, pityergö szájunk megremeg

Ó a halál…

Kosztolányi Dezső

Budapest 1912. december.

Francia nyelvű versfordítások gépirata autográf javításokkal

Jegyzet A gépirat leírása Józan Ildikó munkája. Ld. Melléklet II.

A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában Ms 4612/122 jelzeten található két gépiratos lap, mely az SZKP négy versének francia nyelvű fordítását tartalmazza, autográf, fekete tintás javításokkal. (A versfordítások szövege a II. számú mellékletben olvasható.) A feltűnően vékony, felső szélén perforált jegyzetfüzetlapok közül a második lap aljához Kosztolányi hozzáragasztott egy ugyanilyen papírból levágott papírcsíkot, melyen az Une photographie vieille et douce de ma Mère utolsó kilenc sora szerepel. Az első lap tetején autográf rájegyzés olvasható: A szegény kisgyermek panaszai. A lapok minden bizonnyal egy nagyobb kéziratcsomag darabjai lehettek, de nem biztos, hogy egymást követték. A versszámok törlése és helyettesítése csillaggal arra utal, hogy a kézirat több vers fordítását is tartalmazta, amelyekből Kosztolányi valamilyen céllal újrarendezett és kiválogatott néhányat. Feltételezhetjük tehát, hogy több vers fordítása is készen volt, ezek azonban a hagyatékban nem találhatók meg: elvesztek vagy lappanganak.

Az első lap a Jaj, az estét úgy szeretem (Le soir, ô comme je l’aime!) és a Mikor az este hirtelen leszáll (Lorsque <le soir> |:arrive le soir:| vient [!]) versek fordítását tartalmazza, a második lapon az Apámmal utazunk a vonaton (Nous <partames> |:partîmes:| |:voyageons:| avec mon père) és az Anyuska régi képe (Une photographie vieille et douce de ma Mère) versek szerepelnek. Az írógép betűkészletében az aposztróf, illetve a francia ékezetes és mellékjeles betűk hiányoznak: ezeket Kosztolányi a korrektúra során fekete tollal javítja vagy pótolja (pl. s accoude – s’accoude; o – ô; mére – mère; bleme – blème; garcon – garçon stb.). Ezeken a kiegészítéseken kívül szócserék (pl. <timidement,> </partames> |:et s’effrayent:|) és egyéb kisebb javítások (pl. des – de; le – l’; bleu – bleue) szerepelnek a gépiraton.

Kosztolányi több művét maga kezdte el franciára fordítani, és prózai művei mellett (Nero, a véres költő, Pacsirta, A rossz orvos stb.) verseinek fordításával is próbálkozott. A szegény kisgyermek panaszai négy versének fordításában jóval kevesebb helyesírási és nyelvtani hibát ejt, mint az említett prózai munkák fordításaiban, de a nyelvhasználat bizonytalanságát itt is érzékelni lehet. Érdemes ugyanakkor arra is felfigyelni, milyen következetesen próbálja a vers formáját a francia változatban kialakítani. Nem tudunk róla, hogy e versfordítások megjelentek volna valahol.

Korrektúrák

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében V. 4966/1–2 jelzet alatt Kosztolányi összegyűjtött költeményeinek szerkesztési munkálataihoz kapcsolódó dokumentumcsomagokat találunk, közülük három kapcsolódik A szegény kisgyermek panaszaihoz. Három korrektúraforduló vezet végig azon az úton, hogy miképp változtatta meg Kosztolányi a már hat kötetkiadás, számos folyóirat- és egyéb kiadás alatt formálódó ciklus egyes elemeit – értjük ezen a formai és stiláris változtatásokat –, és láthatjuk, mit hagyott meg és mit kért hangsúlyozottan a szedés során. Mivel az ÖGYK 1935 májusában látott napvilágot, a fordulók mindenképp ez előtt készültek, és a lapokon hagyott, a szedőnek, tördelőnek szóló megjegyzésekből azt is tudjuk, hogy legalább még egy, de inkább több forduló is lehetett, amelyek azonban nem maradtak fenn. Az utolsó fennmaradt, szinte javítás nélküli forduló egyik lapjának tetején a következőt olvashatjuk: "33–64 Még egy ivlevonatot, aztán imprimálom. KD Bp 1935 IV. 8."

Jegyzet A bejegyzés helye: korr3, PIM V. 4966/1–2, 3–3. [!] [32–33.] Autográf javítások ceruzával. A 33. oldal felső margóján ceruzás megjegyzés a szedő részére.

Az első korrektúracsomag A szegény kisgyermek panaszai hatodik kiadásának lapjaira készült. A szétvágott könyv lapjaiból kettő-kettő került felragasztásra egymás fölé/alá barnás vékony alappapírra. Az alappapír maga is hordoz néhány margóra szúrt javítást. Az autográf javítások eszközei toll (zöld tinta) és grafitceruza, egy esetben barna ceruza. Az alapjavításokon kívül (régi oldalszámok lehúzása, az oldaltörés miatti felesleges térköz kihúzása) Kosztolányi a nem mondatkezdő helyzetben lévő sorkezdő betűket zöld tintával és/ vagy grafitceruzával szisztematikusan kisbetűre javította az egész ciklusban. Ez a globális változtatás az egyik segítség abban, hogy az ÖGYK-t követő kiadásokban lévő versközlések származását rögtön megállapíthassuk.

A hatodik kiadás a fent leírtak alapján a korrektúrafordulók alapszövegeként kezelendő, és mint ilyen, eltéréseivel kiemelkedik a többi szövegváltozat közül. A korrektúrafordulók szedésből eredő hibáiból (és azok javításaiból vagy figyelmen kívül hagyásából) nyomon követhető, hogy míg egyes helyeken Kosztolányi alaposan és sokszorosan átnézte a szöveget, más helyeken egyáltalán nem figyelt fel a kérdéses részekre. Ugyanígy evidensnek tartjuk, hogy az SZKP6-ban található hibák vagy nyomdahibának tekinthető változatok és azoknak az ÖGYK-ban való továbböröklődései nem a költő intencióját mutatják, csupán a javítási folyamat tökéletlenségének következményei.

Az első korrektúraforduló fizikai jellemzői alapján a szöveg javításának rétegei nem válaszhatók szét. A zöld tinta és a grafitceruza használata párhuzamos. Az említett sorkezdőbetűk hol tintával, hol ceruzával, hol egyszerre mindkettővel vannak javítva, mind Kosztolányi autográf javításainak tekinthetőek. Ugyanígy a szövegközi változtatások is, valamint a két ragasztott oldal közötti köz, a régi oldalszám és az SZKP6 ívjelölésének kihúzása is váltakozó íróeszközzel történik, és igazolhatóan a költő kezétől származik. Bár a vegyes írószerhasználat vizsgálatával elvileg a korrektúraforduló javításai különböző fázisokra bonthatók, jelen esetben ez csupán a javítás időbeli elhúzódásáról adhat információt számunkra. A minőségi rétegződést az egyes korrektúrafordulók közötti változatokban kell keresnünk.

A második és harmadik korrektúraforduló már a kötet kefelevonataira készült. Mindkét forduló hiányosan áll ma rendelkezésünkre. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található csomagok a rendezés során láthatóan összekeveredtek, s az utólagos lapszámozás során így az egyik csomagban laphiány, a másikban megegyező számú laptöbblet keletkezett. A lapokat a kritikai kiadás készítése során rendeztük, a szövegkiadás jegyzeteiben már e rendezett sorrenden alapuló lapokat szerepeltettük.

A második korektúraforduló, mely több verset tartalmaz, sűrűn javított, a javítások típusából kikövetkeztethető, hogy a szedés első köre lehetett. Kosztolányi nagyobb térközt kér a szorosan egymásra szedett versek közé, és a verskezdő betűket megjelöli, megnagyobbíttatja. Ehhez kapcsolódik a ciklushoz tartozó belső címlapra írt, szedőnek szóló autográf megjegyzés: "Itt [értsd: az ÖGYK-n belül ennél a kötetnél] az egyes versek kezdőbetűi initiale-szerűen valamivel nagyobbak, vastagabbak legyenek. Ez jelezze, hogy külön versről van szó." Ezután az első két lapon megerősített vonallal jelzi az iniciálé szempontjából érintett verskezdő betűket. Később a jelölés piros ceruzával történik, a verskezdő betűk egytől egyig be vannak karikázva. Hasonlóan ehhez az instruáláshoz, majd írószerváltáshoz, a két első vers között grafitceruzás vonalat és jelölést találhatunk, valamint egy autográf jegyzést, szintén a szedőnek: "a versek között a tér is nagyobb legyen". A következő oldalon hasonló jelölés mellett a "spatium" megjegyzést találjuk. Ugyanezen javítások közé tartozik A doktor bácsi első két félsora közötti vonalhoz tartozó instrukció: "Itt is nagyobb legyen a tér." Míg a versek közötti térközkérés a továbbiakban kék ceruzával, a verskezdő sorok közötti (mind horizontális, mind vertikális irányban való) térkérés kék, piros és grafitszínű ceruzával egyaránt történik. Színes ceruza használatakor nem hagy írásbeli jelzést, míg grafit esetében igen, így a korrektúra vége felé, A rokonok elején újra grafitot használ, és újra megjelenik a megjegyzés is: "több spácium". Azt, hogy nem allográf, hanem autográf javításokról van szó, alátámasztja az írószerek vegyes használata, a jelzés formájának, képének tiszta ismétlődése írószerváltás után is. Ugyanígy a szövegbeli javítások egy-két esetben meg vannak erősítve piros ceruzával is.

A harmadik, a legtöredékesebben rendelkezésünkre álló korrektúraforduló szinte tiszta szedés. Ám még ebben is szerepel az az érdekes, elég markáns hiba, melyet Kosztolányi már a második korrektúrakörben is próbált javítani, megcsonkítva az első korrektúrakör egyik lapját. A kötet nyitóverséből ugyanis a szedő kihagyott öt sort a második korrektúrakör kefelevonatán. Ezt Kosztolányi úgy orvosolta, hogy az első korektúra első lapjából (vagyis a szétszedett és összeragasztott hatodik kiadásból) kikanyarintotta az adott részt, és az adott lap tetejére ragasztotta. Láthatóan a szedő nem értékelte e gesztust, mert a harmadik korrektúrakör elejéről szintén kihagyta az inkriminált sorokat. Ide Kosztolányi már ceruzával írta vissza azokat. Talán ebből jobban érthető a fentebb idézett, imprimálásra vonatkozó megjegyzése is. A ciklus ugyanis a 31. oldalon kezdődött a kefelevonatokon és az ÖGYK-ban is. Ha feltételezzük, hogy az elég kirívó, javítatlan hiba után Kosztolányi a ciklus első két lapját külön átvitte, megmutatta, elküldte a szedőnek, értelmet nyer, miért csak a harmadik oldalra jegyezte fel a szignált, véglegesítést előkészítő üzenetet. A második fordulóba beragasztott laprészen jól látható volt a hatodik kiadásban használt iniciálé, ezen jelezte is Kosztolányi kérését aláhúzással, ezért a szedő talán úgy értelmezte, hogy a költő mintaként mellékelte a részletet. A harmadik körben így Kosztolányi javítja a csonka vers első szedett betűjét is, eltávolítva az iniciálét, átemelve azt a betoldott sorok elejére.

A harmadik korrektúrafordulón szereplő javítások ezenkívül abból adódnak, hogy Kosztolányi instrukcióit nem csupán követte a szedő a kért térközök esetében, de túl is teljesítette a feladatot, sok helyre felesleges térközt tett be a verskezdő sorok után.

Jegyzet Így történt a Mint aki a sínek közé esett…, az És látom Őt, a Kisdedet, az Azon az éjjel, a Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek, az Ó, hányszor látlak mégis bennetek, a Mikor az este hirtelen leszáll, az Ódon, ónémet, cifra óra, a Lánc, lánc, eszterlánc versek esetében.

Ezeket Kosztolányi eltávolította. Ebben a javítási és túljavítási mozzanatban megerősítést nyer az is, hogy a második korrektúraforduló színes ceruzás jelzései Kosztolányi kezétől származnak, és nem a szedőtől. Az adott, rontott helyeken természetesen nem szerepel a kezdősor utáni térköz kérése.

Nyomtatott szövegváltozatok

A szegény kisgyermek panaszai szövegfejlődésének bemutatásában a szövegforrások fő csoportját a nyomtatott szövegváltozatok képezik. A fentebb bemutatott – elhanyagolható mennyiségű és a ciklusnak csak töredékes részét tartalmazó – kéziratos források és a költő szövegalakító munkáját legrészletesebben tükröző korrektúrafordulók mellett a nyomtatásban megjelent szövegvariánsok teszik ki a korpusz legnagyobb részét. Ezek közé tartoznak a Kosztolányi életében megjelent cikluskiadások (SZKP1–6, ÖGYK), az egyéb kötetek, melyekből az évek során verseket rendezett át Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszaiba, de az eredeti kötetekben ugyanúgy kiadta őket (KB, LLE, Mágia1–2, Mák1–2, NFK1–4), a folyóirat-publikációk és a Kosztolányi haláláig megjelent antológiakiadások. A jelentős számú forrás változatainak főszövegtől eltérő variációit időrendi sorrendben mutatjuk be, így az is nyomon követhető a kötet teljes hosszán, hogy Kosztolányi a nyomtatott kiadások során sem ragaszkodott rögzített írásmódokhoz. A szövegváltozatok vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül az, hogy egyik-másik kiadási formánál a szerzőnek nem vagy nem feltétlenül volt beleszólása a közlésbe, így jelentek meg a sajtóban versek a kötetektől eltérő szedéssel, esetleg címmel ellátva, így kerültek be egyes darabok különböző szerkesztői elvek szerint készített antológiákba. A források szerzői intenciót tekintve különböző súllyal esnek latba, mégis, a teljességre törekvés szándékától vezérelve, minden variáció helyet kap a szövegforrások között. A következőkben csoportonként mutatjuk be röviden az említett nyomtatott forrásokat.

Kötetkiadások

SZKP1 (Modern Könyvtár, Sziklai Jenő kiadása, 1910)

Az első kiadás a Modern Könyvtár második, egyszersmind harmadik köteteként, ugyanakkor a Magyar Költők sorozat római egyessel jelölt elemeként jelenik meg 1910 júliusában. A második/harmadik kötet problémáját vélhetően egy sajtóhibának köszönhetjük: a könyv külső címlapján egy nagy 3-as szám látható a Modern Könyvtár elnevezés alatt, a belső címlap alján viszont szöveggel tüntetik fel: Modern Könyvtár 2. A könyv kiadására Gömöri Jenő így emlékezik vissza: "Sziklai Jenőt, akinek az első három füzetet bizományba adtam volt, megkértem, hogy a füzetekben ő szerepeljen mint kiadó, mert magam nem akartam kiadóként szerepelni, azonban mindenki tudta, írók és kiadók között, hogy nemcsak szerkesztettem, hanem magam is adtam ki az első füzeteket. A Könyvtár első három füzete – csak ez a három – zöldszínű fedőlappal jelent meg (ez az első három füzet ma már könyvészeti ritkaság) s az egyes szám ára: 40 fillér volt."

Jegyzet Gömöri Jenő Tamás, Emlékezés a "Modern Könyvtár"-ra, Literatura, 1937/18, 328.

A könyvet Seyfert Ottó címlapja és két rajza díszíti: az egyik az első költemény fölött, a második az utolsó vers alatt található. A borító verzóján "KOSZTOLÁNYI DEZSŐ EDDIG MEGJELENT MŰVEI"-nek listája olvasható: Négy fal között (Versek); Boszorkányos esték (Novellák); Maupassant összes versei. Kosztolányi Dezső fordítása; Oscar Wilde: Páduai hercegnő. Kosztolányi Dezső fordítása. A kötetet Gömöri Jenőnek ekkor még csak SZERKESZTŐ-ként aláírt előszava vezeti be, Kosztolányi Dezső címmel. A hátsó borítón kedvcsinálóként "Szemelvények a szerző »NÉGY FAL KÖZÖTT« című verseskönyvének kritikáiból" című összeállítás olvasható.

A ciklus harminc oldalt foglal el, a könyv harminckét oldalas.

SZKP2 (Modern Könyvtár, Politzer Zsigmond és Fia Könyvkereskedése, 1910)

Gömöri Jenőt idézve újra: "Itt már új, szürkésszínű fedőlappal jelent meg a Könyvtár".

Jegyzet Uo., 329.

A szürke címlapot piros betűk teszik változatossá. A címlap tetején, illetve a belső borítón a cím alatt olvasható a II. kiadás megjelölés. A címlapon mindjárt a II. kiadás alatt olvasható pirossal a Modern Könyvtár elnevezés, feketével pedig az új adat: Szerkeszti Gömöri Jenő. Változatlanul marad a Magyar Költők I. megjelölés, viszont a 2. szám helyett 3. számként találkozunk az új kiadással. A címlapot Kozma Lajos rajzolta, az első vers felett található rajz szintén más, mint Seyfert Ottóé volt – talán ez is Kozma Lajostól való. A borító verzóján a Modern Könyvtár ajánló szövege és az eddig megjelent kiadványok listája. A belső borító verzóján újra Kosztolányi Dezső eddig megjelent műveinek listája – a tételekben nincs változás. Gömöri Jenő immár nevével szignálva adja közre kibővített előszavát. A kötet végén ugyanaz, a Négy fal között kritikáiból összeválogatott szemelvénygyűjtemény, majd a Modern Könyvtár kiadásában Ibsen Henrik Solness építőmesterének ajánlója és a Renaissance folyóirat reklámja olvasható, ugyanennek a lapnak a verzóján pedig Bölsche Szerelem az élők világában című háromkötetes regényének teljes oldalas ajánlója. A hátsó borítón a "Modern Könyvtár programja", azaz a tervezett kötetek lajstroma olvasható, a verzón pedig a szerkesztőség címe: Budapest, VIII., Vas-ucca, 15/b., I. 18.

A ciklus szűkebben szedett, már csak huszonnyolc oldalt foglal el, így több hely jut reklámra: a könyv ismét harminckét oldal terjedelmű.

SZKP3 (Modern Könyvtár, Athenaeum, 1911)

A borítón Magyar Költők I. jelölés a szerző és cím fölött, III. kiadás jelölés alatta, a borító alján: Modern Könyvtár. Szerkeszti Gömöri Jenő. 3. szám. Budapest, Athenaeum Irod. és Nyomd. Részvénytár. kiadása. A verzón Kosztolányi műveinek listája immár a Modern Könyvtárban megjelent művekre szűkül: az aktuális kötet után az Őszi koncert – Kártya (Magyar Költők III.), 54. szám; Bolondok (Novellák) 95–96–97. szám; Artur Schnitzler: "Anatol" c. színművében (forditották: Biró Lajos és Gömöri Jenő) Hugo von Hofmannsthal "Prológus"-ának forditása. 47–48. szám, illetve Sajtó alatt: Arabeszkek (Tanúlmányok) kötetcímek sorjáznak. A verzó alján két információ. Először: A Modern Könyvtár 1910. június havában indúlt meg, majd az új szerkesztőség címe: VII. ker., Rákóczi-út 54. (Athenaeum). Telefon: 64–02. Az Előszó felvállaltan az Előszó a "Szegény kisgyermek panaszai" második kiadásához újranyomása, egy, a Lótoszevőkre vonatkozó lábjegyzettel kiegészítve: Azóta megjelent már a "Kritika" c. folyóirat kiadásában, 1911-ben. Az előszó alatt a korábbi (a második kiadáshoz készült) előszó datálása: Budapest, 1910. október hó. A kötet a 32. oldalon, az utolsó vers közlésével zárul, az oldal alján egyetlen adat: Urania könyvnyomda Budapest, VII., Rottenbiller-utca 19.

SZKP4 (Tevan, 1913)

A negyedik kiadás könyvészeti jelentőségére Szauder Mária hívja fel a figyelmet: "A szegény kisgyermek panaszai az Amatőr Tevan-féle díszkiadásban 1913 decemberében hagyta el a sajtót és könyvárusi forgalomba 1914 januárjában került. A kolofon és külső borítószalag közlik a könyv adatait: »Ezt a könyvet, mint az első Amatőr Tevan-kiadást ötszáz számozott példányban, 1913-ban készítette Tevan Adolf könyvnyomdája Békéscsabán.« Kosztolányi versciklusának ez az eddigi legteljesebb kiadása: 57 költeményt foglal magában. Kiállítása pontosan olyan, ahogy a költő leveleiben jóváhagyja vagy kiegészíti Tevan könyvterveit. Minden oldalon csak egy vers áll, mediaeval betűtípussal, cím nélkül. Nagy, piros, nyitott képű iniciáléval (a Tiemann-mediaevalis nagyobb fokozatával) indulnak a költemények, s versvégződéseket apró, piros csillag jelzi. […] Tevan számára az Insel-Verlag bibliofil kiadványai szolgáltatták a mintát*. Hosszúkás, zsebformátuma is újszerű volt**. Kosztolányi e kötete indította meg azt a Tevan-sorozatot, mely csupán tipográfiai megoldásával nyerte el a bibliofil jelzőt, s egyben úttörőjévé vált a modern magyar könyvművészeti kiadványoknak."

Jegyzet Szauder Mária, Kosztolányi Dezső négy levele Tevan Andorhoz, ItK, 1970/2, 245. A kolofon szövegét (amelyben a Tevan Adolf név a nyomdát tulajdonoló édesapára utal) eredetileg lábjegyzetben idézi a szerző. Ezenkívül – konkrét idézőjel és oldalszám megadása nélkül – hivatkozik két írásra: a *-gal megjelölt helyen Lővy S.–Novák L. Betűművészet című háromkötetes munkájára (Budapest, 1926), a **-gal jelölt helyen pedig Szij Rezső Tevan Andor, a bibliofil könyvkiadó című cikkére (MKsz, 1964/4).

A külső borítón Kosztolányi aranyszínnel nyomott aláírása. A kötet végén, a 75. lapon megjegyzés: Kosztolányi Dezső "A szegény kisgyermek panaszai" című versciklusa először a "Modern Könyvtár"- ban jelent meg.

SZKP5 (Athenaeum, 1919)

A címlapot Falus Elek tervezte, utána rögtön egy nem számozott, csak a szerző fényképének és fakszimile aláírásának kedvéért beillesztett lap következik, a kép és az aláírás ennek verzóján találhatók. Ez után a szerző, a cím, alatta az Ötödik kiadás megjelölés. Az összesen nyolcvanhét oldalas kiadványban az egyes versek megint külön lapon kezdődnek, és alattuk csillag jelzi a szöveg végét. A hátsó borítón: Ára 5 Kor.

SZKP6 (Genius-kiadás, 1923)

"A Genius hangoztatta, milyen fontosnak tartja kiadványai külső megjelenését s igyekezett megfelelni az amatőr-igényeknek. […] A kiadó Miniatűr könyvtár sorozata kisformátumban, irodalmi csemegékkel szolgált."

Jegyzet Szij Rezső, A Genius–Lantos Kiadó, MKsz, 1969/4, 394–395.

A kötet a Miniatűr könyvtár védjegyeként szolgáló Gottermayer-kötésben jelent meg, három változatban. Hat koronáért a kommersz kiadást kínálták: "32-rét alaku kis könyvecskék, finom papiroson nyomva és müvészies kötésben, Leidenfrost Sándor festőmüvész terve szerint." Tizennyolc koronáért "félbőrkötés, vörös szinben, bőrsarokkal és aquilpapirboritással. A gerincen 18 karátos arany cimnyomás, diszitménnyel. A felső él aranymetszéssel." Végül 30 koronáért, a "költő kézjegyével", "meritett papiroson nyomva (1–20. sorszámig). Egész bőrkötés, vörös és zöld szinben. A tábla előlapján ornamentikus keret és cimszöveg aranynyomással. A gerincen arany cimnyomás, diszitménnyel. A felső él 18 karátos aranymetszéssel".

Jegyzet A Genius Irodalmi Tájékoztatója, Budapest, Genius Könyvkiadó, 1924, 87, 48, 110.

A kiadó könyveit tipográfiailag elemző Szij Rezső ítélete A szegény kisgyermek panaszaira is érvényes: "Annak ellenére, hogy a Genius a legnagyobb mértékben űzte az amatőr kiadást, könyvesztétikai szempontból különösebben figyelemre méltót keveset alkotott. […] A Genius-kiadványok fő fogyatékossága éppen a tipográfiai gondatlanságból következik." Igaz ugyan, hogy fő kifogása, az oldal tetején elhelyezett oldalszámok helyett – amelyek miatt könnyen lecsúszik a szöveg – itt hagyományos, lapalji oldalszámokkal találkozunk, de másik észrevétele: "Arra pedig, hogy a sorok oldalról-oldalra födjék egymást (pontos sorregiszter), még kisebb terjedelmű munkáknál sem ügyeltek."

Jegyzet Szij Rezső, A Genius–Lantos Kiadó, MKsz, 1969/4, 394–395.

– megállja a helyét. Ráadásul a "minden vers új lapon" régi elve meghiúsul, a versek oldaltörés nélkül követik egymást, ezúttal nem is csillagokkal, csupán a betűk színével és alakjával egyező, nagyméretű iniciálékkal különülnek el egymástól.

A nyolcvanoldalas kötet címlapján szerzőként csupán Kosztolányi szerepel, a cím alatt pedig a Genius kiadás. A belső borítón a szerző teljes neve és a cím alatt a Hatodik kiadás a többletinformáció.

ÖGYK (Révai, 1935)

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei kiadása egy- és kétkötetes változatban is megjelent. A két változat tartalmilag és szedésében azonos, A szegény kisgyermek panaszai mindkettőben a 29–84. oldal közt található, a 29. oldalon a cím, alatta: (1910). A verseket csupán a nagy térköz választja el egymástól, vastag kezdőbetűvel indulnak, de közlésük folyamatos.

A szegény kisgyermek panaszainak bővülése

Kötetek bibliográfiája

Kötetmegjelenések

1910

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, Budapest, Sziklai Jenő kiadása, 1910 (Magyar Költők 1. Modern Könyvtár, 3).

Jegyzet A kötet belső borítóján nyomdahiba: Modern Könyvtár 2.

II.

1910

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, Budapest, Politzer Zsigmond és Fia, 1910 (Magyar Költők 1. Modern Könyvtár, 3).

III.

1911

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, Budapest, Athenaeum, 1911 (Magyar Költők 1. Modern Könyvtár, 3).

IV.

1913

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, Békéscsaba, Tevan, 1913.

1978

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, Békéscsaba– Gyoma–Budapest, Kner Nyomda–Magvető Könyvkiadó, 1978 (Tevan Amatőr Könyvek). [A Tevan Kiadó és Nyomda 1913–1943 között megjelent sorozatának szöveghű kiadása.]

1984

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, szerk. Petőcz Károly, Békéscsaba–Gyoma, Kner Nyomda, PNYME Békés M. Szerv., 1984 (Kner Minikönyv-sorozat) [6 × 4 cm].

1919

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, Budapest, Athenaeum, 1919.

VI.

1923

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, [Budapest], Genius, 1923.

VII.

1935

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei. 1907–1935, Budapest, Révai, [1935], 29–84. [A szegény kisgyermek panaszai (1910) gyűjtőcímen.]

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei, I–II, Budapest, Révai, [1935], I, 29–84. [A szegény kisgyermek panaszai (1910) gyűjtőcímen.]

1936

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei, I–II, Budapest, Révai, [1936], I, 29–84 (Kosztolányi Dezső Összegyűjtött Munkái). [A szegény kisgyermek panaszai (1910) gyűjtőcímen.]

1940

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött versei, Budapest, Révai, 1940, 1941, 1943, 1944, 1946, 31–87.

Jegyzet 1941: 12. ezer; 1943: 15. ezer; 1943: 17. ezer; 1944: 20. ezer.

[A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen.]

1962

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött versei, I–II, gyűjt., sajtó alá rend. Vargha Balázs, bev. Szauder József, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962, I, 179–231. [A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen.]

1964

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, szerk. Katona Tamás, [Budapest], Magyar Helikon, 1964.

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött versei, gyűjt., sajtó alá rend. Vargha Balázs, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964, 107– 149 (Magyar Parnasszus). [A szegény kisgyermek panaszai (1910) gyűjtőcímen.]

1971

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött versei, I–II, sajtó alá rend. Vargha Balázs, új, bőv. kiad., Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971, I, 105–146.

1973

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött versei, sajtó alá rend. Vargha Balázs, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973, 1975, 102–146. [A szegény kisgyermek panaszai 1910 gyűjtőcímen.]

1979

Kosztolányi Dezső, Esti Kornél éneke. Versek és műfordítások, vál., [bev.], függ. Láng Gusztáv, Kolozsvár-Napoca, Dacia Könyvkiadó, 1979, 36–86. [A szegény kisgyermek panaszai 1910 gyűjtőcímen.]

1980

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött versei, szerk. Sebes Katalin, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980, 133–185 (Nagy Klasszikusok). [A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen.]

1984

Kosztolányi Dezső Összes versei, I–II, vál. és gond. Réz Pál, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984, I, 135–192. [A szegény kisgyermek panaszai, 1910–1923 gyűjtőcímen.]

1985

Kosztolányi Dezső, Válogatott versek és versfordítások, vál., gond. Réz Pál, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985, 29–80 (Magyar Remekírók). [A szegény kisgyermek panaszai, 1910–1923 gyűjtőcímen.]

1989

Kosztolányi Dezső Összes versei, vál., gond. Réz Pál, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989, 101–144. [A szegény kisgyermek panaszai, 1910–1923 gyűjtőcímen.]

1993

Kosztolányi Dezső Összes versei, szöveggond. és jegyz. Réz Pál, Budapest, Századvég Kiadó, 1993, 119–167 (Századvég Klasszikusok). [A szegény kisgyermek panaszai 1910–1923 gyűjtőcímen.] = Budapest, Osiris–Századvég Kiadó, 1995. = Budapest, Osiris Kiadó, 1997, 1998, 2000, 2002, 2003, 2005 (Osiris Klasszikusok).

1994

Kosztolányi Dezső Összes versei, I–II, szerk., utószó Bárdos László, Budapest, Unikornis Kiadó, 1994, I, 92–131 (A Magyar Költészet Kincsestára). [A szegény kisgyermek panaszai 1910–1923 gyűjtőcímen.]

1995

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei. 1907–1935, Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 1995 [Remekírók Diákkönyvtára].

1997

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, Szeged, Lazi Kiadó, 1997.

1998

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai 1910–1923, in Verstár ’98. A magyar líra klasszikusai. Félszáz költő összes verse, [CD-ROM], Budapest, Arcanum, 1998 (Arcanum Digitéka) = Verstár. Negyvenkilenc költő összes verse, [CD-ROM], Budapest, Arcanum, 2001 (Arcanum Digitéka) = Verstár, [DVD-ROM], Budapest, Arcanum, 2002 (Arcanum DVD Könyvtár) = Verstár. A magyar líra klasszikusai. Ötven költő összes verse, [CD-ROM], Budapest, Arcanum, 2008.

2006

Kosztolányi Dezső Összegyűjtött versei, Mercator Stúdió, 2006, 104–149. [A szegény kisgyermek panaszai (1910) gyűjtőcímen.] [http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/06/15/dd/1/kosztolanyi_osszegyujtott_ versei.pdf]

2009

Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, Mercator Stúdió, 2009. [http://www.akonyv.hu/klasszikus/magyar/kosztolanyi_dezso_a_ szegeny_kisgyermek_panaszai.pdf]

2010

Kosztolányi Dezső, Számadás. Válogatott versek, szerk. Fráter Zoltán, Budapest, Európa Könyvkiadó, 2010, 33–84.

Válogatott kötetek

1936

Kosztolányi Dezső, Az élő költő. Szemelvények műveiből, életrajza, méltatása, [Budapest], A Kosztolányi Dezső Emlékbizottság kiadása, 1936. [Ó, a halál (9); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (10).]

1954

Kosztolányi Dezső Válogatott versei, vál., sajtó alá rend., bev. Vas István, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1954 (A Magyar Költészet Gyöngyszemei). [A szegény kisgyermek panaszai-ból gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (17); És látom Őt, a Kisdedet (18); A doktor bácsi (18); Ó, a halál (20); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (21); Azon az éjjel (22); Már néha gondolok a szerelemre (23); Az iskolában hatvanan vagyunk (24); Mostan színes tintákról álmodom (25); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (26); Ódon, ónémet, cifra óra (27); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (27); Lánc, lánc, eszterlánc (29); Akárcsak egy kormos szénégető (31); Anyuska régi képe (32); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (33); Én öngyilkos leszek… (34); A rokonok (35); Öreganyó (37); Miért zokogsz fel oly fájón, busan (38); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (39); A kis kutya (40); A rút varangyot véresen megöltük (42); Féltizenkettő (43); Künn, a sárgára pörkölt nyári kertben (44); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (46); A napraforgó, mint az őrült (47); A patikának üvegajtajában (47); A rosszleányok – mondják – arra laknak (49); Jaj, az estét úgy szeretem (49); Ilyenkor a szobánk, mint a sziget (50); A sakk (50); A húgomat a bánat eljegyezte (50); Fényképek (52); Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál (53); Jaj, hova lettek a zongorás estek (54); Másként halálos csend és néma untság (55); Menj, kisgyerek (56).]

1955

Kosztolányi Dezső Válogatott versei, vál., bev. Vas István, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955. [A szegény kisgyermek panaszai 1910 gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (49); És látom Őt, a Kisdedet (49); A doktor bácsi (50); Ó, a halál (51); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (52); Azon az éjjel (52); Már néha gondolok a szerelemre (53); Az iskolában hatvanan vagyunk (54); Mostan színes tintákról álmodom (55); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (56); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (57); Mi ez, mi ez? (57); Ódon, ónémet, cifra óra (58); Lánc, lánc, eszterlánc (59); Akárcsak egy kormos szénégető (61); Anyuska régi képe (62); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (62); Én öngyilkos leszek… (63); A rokonok (64); Öreganyó (65); Miért zokogsz fel oly fájón, busan (66); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (67); A kis kutya (68); Úgy élünk együtt, két kis idegen (69); A rút varangyot véresen megöltük (69); Féltizenkettő (70); Künn a sárgára pörkölt nyári kertben (71); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (72); A napraforgó, mint az őrült (73); Szemem gyakorta visszanéz (73); Ott az a vén, vidéki gyógytár (74); A patikának üvegajtajában (75); A rosszleányok – mondják – arra laknak (76); Az első ősz (77); Ha néha-néha meghal valaki (78); Mi van még itt? (79); Milyen lehet az élet ott kivül? (81); Jaj, az estét úgy szeretem (82); Ilyenkor a szobánk mint a sziget (82); A sakk (82); A húgomat a bánat eljegyezte (83); Fényképek (84); Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál (85); Jaj, hová lettek a zongorás estek (85); Másként halálos csend és néma untság (87); Menj, kisgyerek (87).]

1956

Kosztolányi Dezső Válogatott versei, vál., bev. Vas István, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956. [A szegény kisgyermek panaszai 1910 gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (47); És látom Őt, a Kisdedet (47); A doktor bácsi (48); Ó, a halál (49); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (50); Azon az éjjel (51); Már néha gondolok a szerelemre (52); Az iskolában hatvanan vagyunk (53); Mostan színes tintákról álmodom (54); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (55); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (55); Mi ez, mi ez? (56); Ódon, ónémet, cifra óra (57); Lánc, lánc, eszterlánc (58); Akárcsak egy kormos szénégető (60); Anyuska régi képe (61); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (62); Én öngyilkos leszek… (63); A rokonok (63); Öreganyó (65); Miért zokogsz fel oly fájón, busan (66); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (67); A kis kutya (68); Úgy élünk együtt, két kis idegen (69); A rút varangyot véresen megöltük (70); Féltizenkettő (71); Künn a sárgára pörkölt nyári kertben (72); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (73); A napraforgó, mint az őrült (74); Szemem gyakorta visszanéz (74); Ott az a vén, vidéki gyógytár (76); A patikának üvegajtajában (76); A rosszleányok – mondják – arra laknak (78); Az első ősz (78); Ha néha-néha meghal valaki (80); Mi van még itt? (81); Milyen lehet az élet ott kivül? (83); Jaj, az estét úgy szeretem (83); A sakk (84); A húgomat a bánat eljegyezte (84); Fényképek (86); Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál (87); Jaj, hová lettek a zongorás estek (87); Másként halálos csend és néma untság (89); Menj, kisgyerek (90).]

1957

Kosztolányi Dezső Válogatott versei, vál. Vas István, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1957. (A Magyar Költészet Gyöngyszemei). [A szegény kisgyermek panaszai-ból gyűjtőcímen. Mint aki a sínek közé esett… (17); És látom Őt, a Kisdedet (18); A doktor bácsi (18); Ó, a halál (20); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (21); Azon az éjjel (22); Már néha gondolok a szerelemre (23); Az iskolában hatvanan vagyunk (24); Mostan színes tintákról álmodom (25); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (26); Ódon, ónémet, cifra óra (27); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (27); Lánc, lánc, eszterlánc (29); Akárcsak egy kormos szénégető (31); Anyuska régi képe (32); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (33); Én öngyilkos leszek… (34); A rokonok (35); Öreganyó (37); Miért zokogsz fel oly fájón, busan (38); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (39); A kis kutya (40); A rút varangyot véresen megöltük (42); Féltizenkettő (43); Künn, a sárgára pörkölt nyári kertben (44); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (46); A napraforgó, mint az őrült (47); A patikának üvegajtajában (47); A rosszleányok – mondják – arra laknak (49); Jaj, az estét úgy szeretem (49); Ilyenkor a szobánk, mint a sziget (50); A sakk (50); A húgomat a bánat eljegyezte (50); Fényképek (52); Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál (53); Jaj, hová lettek a zongorás estek (54); Másként halálos csend és néma untság (55); Menj, kisgyerek (56).]

1964

Kosztolányi Dezső, A lámpagyújtó énekel, vál., előszó Szőcs István, Bukarest, Ifjúsági Könyvkiadó, 1964, 167–179 (Tanulók Könyvtára). [A szegény kisgyermek panaszaiból gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (167); A doktor bácsi (167–168); Múlt este én is jártam ottan (168–169); Mostan színes tintákról álmodom (169–170); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (170–171); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (171); Mikor az este hirtelen leszáll (171); A kis mécs (172); Lánc, lánc, eszterlánc (173–174); Akárcsak egy kormos szénégető (174–175); Apámmal utazunk a vonaton (175); Anyuska régi képe (175–176); Jaj, az estét úgy szeretem (178); A sakk (179); Oly jó ébredni (179).]

1970

Dezső Kosztolányi, Poesie, a cura di Guglielmo Capacchi, Parma, Guanda, 1970 (Piccola Fenice). [A szegény kisgyermek panaszai (I lamenti del povero bimbo) 1910 gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (38); A húgomat a bánat eljegyezte (40); Mostan színes tintákról álmodom (44); Mikor az este hirtelen leszáll (46); A nagyanyámhoz vittek el aludni (48).]

1978

Kosztolányi Dezső, Életre-halálra, vál., utószó Vas István, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978. [A szegény kisgyermek panaszai (1910) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (16); És látom Őt, a Kisdedet (16); A doktor bácsi (17); Ó, a halál (18); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (19); Azon az éjjel (19); Már néha gondolok a szerelemre (20); Az iskolában hatvanan vagyunk (21); Mostan színes tintákról álmodom (22); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (22); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (24); Mi ez, mi ez? (25); Ódon, ónémet, cifra óra (26); Lánc, lánc, eszterlánc (28); Akárcsak egy kormos szénégető (29); Apámmal utazunk a vonaton (30); Anyuska régi képe (30); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (31); Én öngyilkos leszek… (32); A rokonok (32); Öreganyó (34); Miért zokogsz fel oly fájón, busan (35); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (36); A kis kutya (37); Úgy élünk együtt, két kis idegen (37); A rút varangyot véresen megöltük (38); Féltizenkettő (38); Künn a sárgára pörkölt nyári kertben (39); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (40); A napraforgó, mint az őrült (41); Szemem gyakorta visszanéz (41); Ott az a vén, vidéki gyógytár (42); A patikának üvegajtajában (43); A rosszleányok – mondják – arra laknak (44); Az első ősz (45); Ha néha-néha meghal valaki (46); Mi van még itt? (47); Milyen lehet az élet ott kivül? (48); A délutánoktól mindig futottam (49); Jaj, az estét úgy szeretem (50); Ilyenkor a szobánk, mint a sziget (50); A sakk (51); A húgomat a bánat eljegyezte (51); Fényképek (52); Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál (53); Jaj, hová lettek a zongorás estek (53); Másként halálos csend és néma untság (55); Menj, kisgyerek (55).]

1979

Kosztolányi Dezső, Mostan színes tintákról álmodom, vál. Réz Pál, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979. [Mostan színes tintákról álmodom (5); Akárcsak egy kormos szénégető (8); Anyuska régi képe (12); Szemem gyakorta visszanéz (19); Öreganyó (22); A kis kutya (24); A játék(26); A sakk 28; Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (30); Oly jó ébredni (32); A doktor bácsi (33); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (35); Én öngyilkos leszek (36); Már néha gondolok a szerelemre (38); Az iskolában hatvanan vagyunk (39); Lánc, lánc, eszterlánc (41); A kis mécs (44); Kip-kop köveznek (56); Künn a sárgára pörkölt nyári kertben (58); Őszi reggel (61); A napraforgó, mint az őrült (62).]

1981

Kosztolányi Dezső, Válogatott versek, vál. Csetriné Lingvay Klára, előszó Cs. Gyímesi Éva, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1981. [A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (41); A doktor bácsi (41); Múlt este én is jártam ottan (42); Azon az éjjel (43); Már néha gondolok a szerelemre (44); Az iskolában hatvanan vagyunk (44); Mostan színes tintákról álmodom (45); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (45); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (46); A kis mécs (47); Ódon, ónémet, cifra óra (48); Lánc, lánc, eszterlánc (49); Akárcsak egy kormos szénégető (50); Anyuska régi képe (51); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (51); A játék (52); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (53); A kis kutya (53); Féltizenkettő (54); Jaj, az estét úgy szeretem (55); A sakk (55); A húgomat a bánat eljegyezte (56); Jaj, hová lettek a zongorás estek (56); Menj, kisgyerek (58).]

1991

Andrea Csillaghy, Sotto la maschera santa. Antologia storica della poesia ungherese, Udine–Firenze, Cattedre di Lingua e Letteratura Ungherese dell’Università di Udine e dell’Università di Firenze, Cooperativa Libraria Universitaria Friulana, 1991, 555. [Mint aki a sínek közé esett… (554).]

1993

Kosztolányi Dezső Legszebb versei, szerk. Borbély Sándor, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1993 (A Magyar Irodalom Gyöngyszemei). [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (9); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (10); Már néha gondolok a szerelemre (11); Mostan színes tintákról álmodom (11); Ódon, ónémet, cifra óra (12); Akárcsak egy kormos szénégető (14); Anyuska régi képe (15); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (16); Én öngyilkos leszek… (17); A rút varangyot véresen megöltük (17); A napraforgó, mint az őrült (18); A húgomat a bánat eljegyezte (19); Fényképek (20).]

1999

Kosztolányi Dezső, Esti Kornél énekei. Válogatott versek és novellák, vál. és jegyz. Osztovits Szabolcs, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1999, 2002, 2005 (Európa Diákkönyvtár) [A szegény kisgyermek panaszai (1910–1923) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (13); És látom Őt, a Kisdedet (13–14); A doktor bácsi (14–15); Ó, a halál (15); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (16); Azon az éjjel (17); Már néha gondolok a szerelemre (18); Mostan színes tintákról álmodom (18–19); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (19–20); A rút varangyot véresen megöltük (20); A napraforgó, mint az őrült (21); Kip-kop, köveznek (21–22); A sakk (22); Jaj, hova lettek a zongorás estek (22–23); Menj, kisgyerek (24).]

Kosztolányi Dezső Válogatott versei, szerk. Térey János, Budapest, Palatinus Kiadó, 1999 (Egy (két) hang Sorozat). [A szegény kisgyermek panaszaiból gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (11); Múlt este én is jártam ottan (12); Azon az éjjel (13); Mostan színes tintákról álmodom (14); Este, este… (15); Mikor az este hirtelen leszáll (16); Akárcsak egy kormos szénégető (16); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (17); A rokonok (18); A játék (20); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (21); A rút varangyot véresen megöltük (22); Féltizenkettő (23); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (24); A napraforgó, mint az őrült (25); A délután pezsgett a poros utcán (25); A húgomat a bánat eljegyezte (26); Jaj, hova lettek a zongorás estek (27); Másként halálos csend és néma untság (29).]

Kosztolányi Dezső Válogatott versei, Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, 1999 (Válogatott Versek). [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (8); A doktor bácsi (9–10); Ó, a halál (10–11); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (11–12); Azon az éjjel (12–14); Már néha gondolok a szerelemre (14); Az iskolában hatvanan vagyunk (15); Mostan színes tintákról álmodom (16–17); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (17–18); Este, este… (18–19); Apámmal utazunk a vonaton (19–20); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (20–21); A játék (21–22); Kip-kop, köveznek (22–23); Jaj, az estét úgy szeretem (23).

2000

Kosztolányi Dezső, 36 poems – 36 vers, transl. Peter Zollman, utószó Tótfalusi István, Budapest, Maecenas, 2000. [Anyuska régi képe (16); Már néha gondolok a szerelemre (18); Én öngyilkos leszek… (18); Mostan színes tintákról álmodom (20).]

2003

Kosztolányi Dezső, Válogatott versek, vál. és jegyz. Ferencz Győző, Budapest, Osiris Kiadó, 2003 (Osiris Diákkönyvtár). [A szegény kisgyermek panaszai (1910–1923) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (11); És látom Őt, a Kisdedet (12); A doktor bácsi (12); Múlt este én is jártam ottan (13); Ó, a halál (14); Azon az éjjel (15); Már néha gondolok a szerelemre (17); Az iskolában hatvanan vagyunk (17); Mostan színes tintákról álmodom (18); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (19); Én öngyilkos leszek… (22); A rút varangyot véresen megöltük (23); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (24); A napraforgó, mint az őrült (24); A rosszleányok – mondják – arra laknak (25); A húgomat a bánat eljegyezte (26); Menj, kisgyerek> (27).]

2005

Dans cette banlieue. 50 poèmes hongrois du XXème siècle. – A város peremén. Egy évszázad félszáz magyar verse franciául, szerk. Georges Kassai, György Tverdota, Budapest, Új Világ Kiadó, 2005. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (60); Azon az éjjel (62); A húgomat a bánat eljegyezte (62–64).]

2007

Kosztolányi Dezső, Válogatott versek, Budapest, Kossuth Kiadó, 2007 (Klasszikus Magyar Líra). [A szegény kisgyermek panaszai / 1910–1923 gyűjtőcímen, 33 vers; Mint aki a sínek közé esett… (85); És látom Őt, a Kisdedet (86); A doktor bácsi (86); Múlt este én is jártam ottan (87); Ó, a halál (88); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (89); Azon az éjjel (89); Az iskolában hatvanan vagyunk (90); Mostan színes tintákról álmodom (91); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (92); Este, este… (93); Én félek (93); Ódon, ónémet, cifra óra (94); Akárcsak egy kormos szénégető (96); Apámmal utazunk a vonaton (97); Anyuska régi képe (97); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (98); Én öngyilkos leszek… (99); A rokonok (99); A játék (101); A kis kutya (102); A kis baba (103); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (104); A rút varangyot véresen megöltük (105); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (106); A rosszleányok – mondják – arra laknak (107); Az első ősz (107); Ha néha-néha meghal valaki (109); Milyen lehet az élet ott kivül? (110); Oly jó ébredni (110); A húgomat a bánat eljegyezte (111); Fényképek (112); Menj, kisgyerek (113).]

2009

Kosztolányi Dezső Válogatott versei, vál. Arany Zsuzsanna, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009. [Anyuska régi képe (14–15); A húgomat a bánat eljegyezte (15–16); Mint aki a sínek közé esett… (16); Ó, a halál (23); Azon az éjjel (23–24); Már néha gondolok a szerelemre (24–25); Mostan színes tintákról álmodom (25–26); Menj, kisgyerek (26–27); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (28–29); A játék (29); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (29–30); Lánc, lánc, eszterlánc (33–34); A napraforgó, mint az őrült (34).]

Folyóiratközlések

A Négy fal között és A szegény kisgyermek panaszai közötti esztendőkre jellemző, hogy Kosztolányi egyszerre publikál verseket, műfordításokat, novellákat, tárcákat és az újságíró napi penzumába tartozó írásokat.

A szegény kisgyermek panaszai első kiadásának anyaga szinte teljes egészében (mai tudásunk szerint a harmincnégyből harminchárom vers) megjelent különböző folyóiratokban. Ezeknek a megjelenéseknek egy része még a cikluskompozíció ötletének felmerülése előtti, ilyen esetekben önálló cím kerül a versek fölé. Mint a keletkezéstörténetet tárgyaló tanulmányban kifejtjük, az első kiadás verseinek nagy részét 1909 augusztusában írja Kosztolányi Szabadkán, és a ciklus ötlete is ekkor születik meg benne. Ekkor adja oda Osvátnak tizennyolc versét, abban a reményben, hogy a Nyugat könyvként jelenteti meg azt – ebből azonban egy terjedelmes (a ciklus kiadástörténetében a legterjedelmesebb) folyóiratközlés lesz 1910 áprilisában.

Jegyzet Ez az egyetlen folyóiratközlés, amelyhez a szerkesztőségbe megküldött eredeti kéziratos tisztázat is rendelkezésünkre áll: OSZK, Quart. Hung. 2173. Ismertetését ld. fentebb.

Innentől kezdve megfigyelhető, hogy Kosztolányi a ciklusba szánt verseket jellemző módon nem egyenként, hanem kisebb-nagyobb (két-öt darabot tartalmazó) blokkokban publikálja.

Kosztolányi számtalan lapban publikált, így verseire is a legkülönfélébb orgánumokban bukkanhatunk rá, az irodalmi folyóiratoktól (pl. A Hét, Új Idők, Kalangya) a napilapokon át (pl. Független Magyarország, Magyar Nemzet, Pesti Napló) a szórakoztató sajtótermékekig, akár vicclapokig (pl. A Család, Móka, A Társaság). A Kosztolányi-írások folyóiratközléseinek jegyzéke még nem teljes, így lehetséges, hogy az eddig nem vizsgált folyóiratokban újabb, a ciklushoz kapcsolódó publikáció is előkerül.

Sajnálatos hátránya a folyóiratközlésekkel kapcsolatos vizsgálatnak, hogy verstisztázat csak egyetlen esetben, korrektúrapéldányok pedig egyáltalán nem maradtak fenn, vagy lappanganak. Könnyen elképzelhető, hogy a sajtómegjelenések esetében Kosztolányi ugyanúgy újrafelhasználta korábbi megjelenéseit, ahogyan kötetei összeállításánál tette, azaz a szerkesztőségeknek is más lapokban, esetleg kötetekben publikált, már kiszedett szöveget küldött el kéziratok helyett.

Az alábbiakban részletező táblázatokban mutatjuk be a folyóiratpublikációkat, először a versek cikluskompozíciós sorrendjében, azután a publikációk időrendjében is. Más nyomtatott szövegváltozatoktól eltérően, az 1936 óta a különféle sajtótermékekben megjelent versközlések felmérhetetlen bősége miatt, a ciklus verseinek folyóiratközléseit csak Kosztolányi haláláig vesszük számba.

Folyóirat-publikációk megjelenésük időrendjében

Jegyzet A versek kezdősorainak feltüntetése után zárójelben a folyóiratközlésben használt címet is megadjuk – amennyiben az jelentősen eltér a ciklus verskezdéseitől. Ezen a helyen nem jelöljük külön azokat az eseteket, melyekben a vers kezdősora címként külön is kiemelve, ám változtatás nélkül szerepel. Ezeket az adatokat szövegkiadásunk az egyes versek után részletezi.

Igazság (Zombor), 1906/11, [november 1.], 20.

• Halottak napján (Reminiscencia)
Budapesti Napló, 1906/318, [november 18.], 2.

• Öreganyó (Ükanyám)

• Miért zokogsz fel oly fájón, busan (Clementi-szonáta)
Budapesti Napló, 1907/125, [május 26.], 2.

• Künn a sárgára pörkölt nyári kertben (Nyári délután otthon)
A Hét, 1907, 38/915, [szeptember 22.], 626.

• Mikor az este hirtelen leszáll (Este a kertben)
Új Idők, 1908/1, [január 1.], 6.

• Ódon, ónémet, cifra óra (A mi régi óránk)
Vasárnapi Újság, 1908/13, [március 29.], 242.

• Apámmal utazunk a vonaton (A vonat-ablakból)
Képes Folyóirat, 1908/13, [július eleje], 21.

• Apámmal utazunk a vonaton (A vonat-ablakból)
A Hét, 1908, 33/962, [augusztus 16.], 525.

• Anyuska régi képe (Anyám. Egy régi fotográfiára)
A Család, 1909/12, [június 16.], 9.

• A délutánoktól mindig búsan futottam (Délutánok)
Nyugat, 1909/14, [július 16.], 67.

• A húgomat a bánat eljegyezte (Húgom)
A Hét, 1909, 37/1018, [szeptember 12.], 606.

• Künn a sárgára pörkölt nyári kertben (Forró nyári délután otthon)
Új Idők, 1909/40, [október 3.], 308.

• Az első ősz
Egyetértés, 1909/305, [december 25.], 37.

• Miért zokogsz fel oly fájón, búsan (Clementi-szonáta)
Független Magyarország, 1909/305, [december 25.], 69.

• Múlt este én is jártam ottan (Az üvegajtó)
Nyugat, 1910/7, [április 1.], 450–460.

• Mint aki a sínek közé esett…

• És látom Őt, a Kisdedet

• A doktor bácsi

• Ó, a halál

• Azon az éjjel

• Már néha gondolok a szerelemre

• Este, este…

• A kis mécs

• Mi ez, mi ez?

• Én félek

• Akárcsak egy kormos szénégető

• Féltizenkettő

• Ha néha-néha meghal valaki

• Mi van még itt?

• Milyen lehet az élet ottkivül?

• Nagy társaság

• Másként halálos csend és néma untság
A Hét, 1910, 16/1049, [április 17.], 254.

• Az áprilisi délutánon (Áprilisi ezüst eső)
Renaissance, 1910/2, [május 25.], 120–122.

• Mostan színes tintákról álmodom

• A nagyanyámhoz vittek el aludni

• Oly jó ébredni

• Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok
Vasárnapi Újság, 1910/22, [május 29.], 462.

• A délután pezsgett a poros utcán

• Ilyenkor a szobánk, mint a sziget

• A sakk

• Jaj, az estét úgy szeretem

• Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál

• Menj, kisgyerek
Független Magyarország, 1910/158, [július 3.], 1.

• Künn a sárgára pörkölt nyári kertben (Nyári délután otthon)
Bácsmegyei Napló, 1910/155, [július 10.], 2.

• A húgomat a bánat eljegyezte (A húgomat a bánat eljegyezte…)
Független Magyarország, 1910/166, [július 13.], 1.

• Már néha gondolok a szerelemre

• A húgomat a bánat eljegyezte
Élet, 1910/29, [július 17.], 73.

• Mint aki a sínek közé esett…

• És látom Őt, a Kisdedet

• A doktor bácsi

• Az iskolában hatvanan vagyunk
A Hét, 1910, 31/1064, [július 31.], 494–495.

• A doktor bácsi

• Ó, a halál

• Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

• Mostan színes tintákról álmodom
A Jövendő, 1910/13, [augusztus 15.], 143–144.

• Akárcsak egy kormos szénégető

• Anyuska régi képe

• A húgomat a bánat eljegyezte

• Nagy társaság

• A nagyanyámhoz vittek el aludni
Magyar Nemzet, 1910/209, [szeptember 8.], 11.

• Anyuska régi képe (Beillesztve pl. [Palágyi Lajos] kritikájába)
Móka, 1910/1, [október 5.], 8.

• Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

• Anyuska régi képe
Képes Folyóirat, 1910/20, [október], 466.

• A délután pezsgett a poros utcán

• Ilyenkor a szobánk, mint a sziget

• A sakk

• Jaj, az estét úgy szeretem

• Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál

• Menj, kisgyerek
Móka, 1910/7, [november 16.], 7.

• Mostan színes tintákról álmodom

• A húgomat a bánat eljegyezte
Új Idők, 1911/28, [július 9.], 34.

• Szegény anyám csak egy dalt zongorázik

• A játék

• Én öngyilkos leszek…
Világ, 1911/161, [július 9.], 1.

• Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska

• És ott egy vén vidéki gyógytár

• A rosszleányok – mondják – arra laknak
Vasárnapi Újság, 1911/23, [június 4.], 454.

• A rokonok

• Kip-kop, köveznek
Vasárnapi Újság, 1911/38, [szeptember 17.], 754.

• A rút varangyot véresen megöltük

• A kis kutya

• Úgy élünk együtt, két kis idegen
Nyugat, 1911/23, [december 1.], 921.

• A patikának üvegajtajában (Kisvárosi fotográfia)
Világ, 1912/206, [szeptember 1.], 1.

• A patikának üvegajtajában (Kisvárosi fotográfia)
A Hét, 1912, 48/1186, [december 1.], 762.

• A patikának üvegajtajában (Kisvárosi fotografia)
Nyugat, 1913/1, [január 1.], 24–25.

• Lánc, lánc, eszterlánc (Lánc, lánc, eszterlánc…)

• Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (Mély éjeken)
Nyugat, 1913/22, [november 16.], 702.

• A napraforgó, mint az őrült (Bácskai rajz)
Élet, 1913/49, [december 7.], 1558.

• Egyszer pedig magamba mentem (Különös éji út az erdőn)
A Hét, 1913, 52/1252, [december 28.], 831.

• A rokonok

• Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek
A Hét, 1914, 6/1258, [február 8.], 82.

• Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek

• Én öngyilkos leszek…

• Szegény anyám csak egy dalt zongorázik
Az Érdekes Újság, 1914/9, [március 1.], 32.

• Mostan színes tintákról álmodom

• Ha néha-néha meghal valaki
Világ, 1915/142, [május 23.], 15.

• Szemem gyakorta visszanéz (Anyai nagyapám arcképe)
Ország-Világ Almanach, 1915, 149.

• Mint aki a sínek közé esett (A szegény gyermek panaszai [!])

• És látom Őt, a Kisdedet (A szegény gyermek panaszai [!])
Új Idők, 1916/16, [április 9.], 380.

• Jaj, hova lettek a zongorás estek (Régi idill, 1915-ből)
A Hét, 1916/17, [április 23.], 216.

• Szemem gyakorta visszanéz (Anyai nagyapám arczképe)
Pesti Napló, 1917/46, [február 15.], 15.

• A patikának üvegajtajában (Kisvárosi fotografia)
Front, II. évf. [1918]/ 17, [április 28.], 7.

• Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (Mély éjeken)
A Társaság, 1918/24, [június 16.], 377.

• Szemem gyakorta visszanéz (Régi arckép)
Új Nemzedék, 1920/252 (330), [október 24.], 5.

• Jaj, hova lettek a zongorás estek (Régi idill 1895-ben)
Nyugat, 1923/6, [március 16.], 393.

• Egy téli délben (Két vers)

• Fényképek (Két vers)
Új Idők, 1923/16, [április 15.], 271.

• Szemem gyakorta visszanéz (Nagyapám)
Az Érdekes Újság, 1923/24, [június 14.], 6.

• A patikának üvegajtajában (Kisvárosi fotográfia)
A nemzet, 1925/31–32, [november 1.], 795.

• Halottak napján

• A nemzet, 1925/33–34, [november 15.], 854.

• Az első ősz
Képes Krónika, 1928/40, [szeptember 30.], 4–5.

• Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (beillesztve Dánielné Lengyel Laura cikkébe)
Tolnai Világlapja, 1933/23, [május 31.], 10.

• A húgomat a bánat eljegyezte
Tolnai Világlapja, 1933/42, [október 11.], 18.

• Mostan színes tintákról álmodom
Pesti Hírlap Vasárnapja, 1936/10, [március 8.], II. füzet, 31.

• Jaj, hova lettek a zongorás estek (Két vers – Zongorás esték)
Kalangya, 1936/3, [március], 154–155.

• Anyuska régi képe

• Mostan színes tintákról álmodom

Folyóirat-publikációk a versek sorrendjében

Antológiák

A szegény kisgyermek panaszai verseinek kiadásai között a mai napig jelentős helyet foglalnak el az antológiák. Bár ezek a kötetek – természetüknél fogva – nem tartalmazzák a teljes ciklust, vagyis megbontják a Kosztolányi által elképzelt koncepciót, érdekes képet adnak már a korai időszakban is arról, hogy milyen olvasóközönségnek szánták a szerkesztők a verseket. 1936-ig tizenegy antológiáról van tudomásunk, melyek átlagosan egy-három verset közöltek a ciklusból.

Az első ilyen kötet a Nyugat kiadásában megjelent, Elek Artur által válogatott Ujabb magyar költők, melyben a szerkesztő 1890 és 1910 között megjelent munkákból szemezget. Kosztolányi három Kisgyermek-verssel szerepel benne (Azon az éjjel; Este, este…; A húgomat a bánat eljegyezte). Az antológia Buda Attila forrásközlése szerint 1911. április elején jelent meg, JKK-ban a szövegváltozatok közlésekor ezért soroljuk az SZKP3 elé.

Jegyzet Vö. Buda Attila, A Nyugat Kiadó története, Budapest, Borda Antikvárium, 2000, 187.

A következő válogatás 1917-ből való, a Keleti Adolf által kiadott Kincstár, melynek alcíme (Szavalásra alkalmas versek Vörösmartytól– Adyig) már előjelzi a későbbi antológiák egyik fő csoportját. Ebben a Lánc, lánc, eszterlánc című vers szerepel, mely egyike a legtöbbször beválogatott verseknek (igaz, ehhez az is hozzájárul, hogy Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszai mellett a Lánc, lánc, eszterlánc és a Mák című köteteiben is megjelentette a darabot).

1922-ben Gragger Róbert egy verset (A húgomat a bánat eljegyezte) válogatott be a lipcsei kiadású Anthologia Hungaricába. Mint azt az antológiák közlései bizonyítják, a későbbiekben ez a vers vált a ciklus legkedveltebb és legtöbb kiadásban napvilágot látott darabjává.

1924-ből, mikorra már A szegény kisgyermek panaszainak mind a hat külön kötetes kiadása napvilágot látott, három antológiáról van tudomásunk. A ma magyar költői (Szemelvények élő magyar költők lírai terméséből) címmel berlini kiadású válogatásban a Lánc, lánc, eszterlánc szerepel. A megjegyzések tanulsága szerint a vers itt történetesen a Mák 1916-os Tevan-kiadásából került a gyűjteménybe. A Dánielné Lengyel Laura által válogatott Magyar Antológia szintén egy Kisgyermek-verset hoz Kosztolányitól (Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép), ezt már a ciklus darabjaként.

Jegyzet A kötetben Kosztolányi versei előtti rövid bevezető olvasható, benne A szegény kisgyermek panaszaira is vonatkozó méltatás szerepel: "Eredeti verseit szeszélyes fantázia, heves lendület, nyugtalan és mégis tökéletes formák, Vörösmartyra emlékeztető zenéjü nyelv jellemzik. Hires két lirai ciklusa: A kisgyermek [!] panaszai és A bús férfi panaszai."

A Pintér Jenő és Sajó Sándor által jegyzett Mai Magyar Költők. Gyűjtemény napjaink magyar költészetének lírai terméséből első példánkhoz hasonlóan a Lánc, lánc, eszterláncot hozza, ám ezúttal forrásmegjelölés nélkül.

1927-ből Kincsesház főcímmel a magyar ifjúság számára kiadott szavalókönyvben Bak János és Dávid László már a később jellemzőnek tekinthető gyűjtőcím alatt ("A szegény kisgyermek panaszai"- ból) közöl verseket a ciklusból, szám szerint kettőt, melyeket címmel is ellát: A halál [Ó, a halál], A húgomat a bánat eljegyezte. Ugyanebben az évben lát napvilágot A magyar költészet kincsesháza új ifjúsági kiadása Endrődi Sándor és ifj. Bókay János gondozásában, egy Kisgyermek-verssel (Mostan színes tintákról álmodom).

1928-ra datálható az első tematikusnak tekinthető antológia a sorban, Az édesanya címmel. Sugár Béla két verset válogat be a gyűjteménybe, a ciklus darabjai közül a leginkább a témához simulókat: Anyuska régi képe, Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. Az ehhez hasonló tematikus kötetek később is szívesen felhasználják a ciklus verseit, legyen szó hazafiságról, szeretetről, szerelemről, játékról vagy éppen állatokról. Szintén 1928-as Vajthó László átfogó versválogatása, mely Magyar Költők (Szemelvények hétszáz esztendő dalterméséből) címmel látott napvilágot. A három itt megjelent verset (Azon az éjjel, Este, este…, A húgomat a bánat eljegyezte) annotáció követi: A szegény kisgyermek panaszaiból.

1930-ban a Próza és vers című, színinövendékek részére kiadott gyakorlókönyvbe válogatták be a ciklus egyik legkedveltebb darabját, A húgomat a bánat eljegyezte kezdetűt.

Kosztolányi halálának évében jelent meg, úgyszintén Vajthó László szerkesztésében, az Új magyar költők című gyűjtemény. Ebben "A szegény kisgyermek panaszai"-ból gyűjtőcímen öt verset találunk: Mint aki a sínek közé esett…; Azon az éjjel; Este, este…; Lánc, lánc, eszterlánc; A patikának üvegajtajában.

A szegény kisgyermek panaszainak versei a 20. század második felében megjelent antológiákban is megtartották népszerűségüket. A szavalókönyvek anyagába ugyanolyan szívesen illesztették be őket a mindenkori szerkesztők, mint a különböző tematikus válogatásokba, gyermekversgyűjteményekbe.

A szegény kisgyermek panaszainak versei antológiákban

Jegyzet A bibliográfia az antológiák tekintetében e művek kiadási sajátosságai miatt nem törekszik teljességre, a többször megjelent köteteknél az első megjelenés, vagy az általunk elsőként ismert kiadás sorrendjében szerepelnek, csak egy kiadás évét feltüntetve.

1911

Ujabb magyar költők. Lyrai Anthologia. 1890–1910, összevál. Elek Artur, Budapest, Nyugat, 1911. [Azon az éjjel (90–91); Este, este… (91); A húgomat a bánat eljegyezte (91–92).]

1917

Kincstár. Szavalásra alkalmas versek Vörösmartytól–Adyig, összeáll. Keleti Adolf, Budapest, Aczél testvérek, 1917. [Lánc, lánc, eszterlánc (368–369).]

1922

Anthologia Hungarica. Magyar Anthologia, közread. Gragger Róbert, Leipzig, Insel Verlag, 1922 (Bibliotheca Mundi). [A húgomat a bánat eljegyezte (276–277).]

1924

A ma magyar költői. Szemelvények élő magyar költők lírai terméséből, Berlin, Ludwig Voggenreiter Verlag, Magyar osztály, 1924. [Lánc, lánc, eszterlánc ("Mák", Budapest, Tevan-kiadás, 1916) (29–31).]

Magyar Antológia, kiad., jegyz. Dánielné Lengyel Laura, Budapest, Béta Irodalmi Részvénytársaság Kiadása, [1924]. [Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (239).]

Mai Magyar Költők. Gyűjtemény napjaink magyar költészetének lírai terméséből, kiad. Pintér Jenő, Sajó Sándor, Budapest, A Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége, 1924. [Lánc, lánc, eszterlánc (68–69).]

1927

Kincsesház. Szavalókönyv a magyar ifjuság számára, szerk. Bak János, Dávid László, Miskolc, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat, 1927. ["A szegény kisgyermek panaszai"-ból összefoglaló gyűjtőcímen; A halál [Ó, a halál] (164–165); A húgomat a bánat eljegyezte (165–166).]

A magyar költészet kincsesháza. Új ifjúsági kiadás, kiad. Endrődi Sándor, átdolg., kibőv. ifj. Bókay János, Budapest, Athenaeum, [1927, 1928]. [Mostan színes tintákról álmodom (320).]

1928

Az édesanya. Magyar költők válogatott versei. Antológia anyák napjára, szerk. Sugár Béla, előszó Petri Pálné, Budapest, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Kiadása, 1928. [Anyuska régi képe (71); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (71–72).]

Magyar Költők. Szemelvények hétszáz esztendő dalterméséből, II, szerk. Vajthó László, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1928 (A Magyar Népművelés Könyvei). [Az adott versek végén annotáció: A szegény kisgyermek panaszaiból; Azon az éjjel (207); Este, este… (207); A húgomat a bánat eljegyezte (208).]

1930

Próza és vers. Gyakorlókönyv kezdő színinövendékek részére, szerk., kiad. a Magyar Királyi Országos Színművészeti Akadémia Igazgatósága és Tanári Testülete, Budapest, Athenaeum, 1930, 329. [A húgomat a bánat eljegyezte (329).]

1936

Új magyar költők, szerk. Vajthó László, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1936 (A Tanítás Problémái, 12). ["A szegény kisgyermek panaszai"-ból gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (210); Azon az éjjel (210); Este, este… (211); Lánc, lánc, eszterlánc (212); A patikának üvegajtajában (213).]

1942

Magyar idézetek könyve, szerk. Vajthó László, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1942, 304. [Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai cím alatt; Mint aki a sínek közé esett… (304).]

Magyar versek könyve, 2., bőv. kiad., szerk., bev. Horváth János, Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1942. [A szegény kisgyermek panaszai-ból gyűjtőcímen; A kis kutya (697); A rút varangyot véresen megöltük (697); A húgomat a bánat eljegyezte (698).]

1943

Versek könyve. Nagy magyar költők verseiből kisgyerekek számára, összevál. Aszódi Éva, Binét Ágnes, Budapest, Codex, 1943, 21, 49, 112. [Este, este… (21); A kis kutya (49); Jaj, az estét úgy szeretem (71).]

1945

Versek könyve. Nagy magyar költők verseiből kisgyerekek számára, 2. kiad., összevál. Aszódi Éva, Binét Ágnes, Budapest, Anonymus, 1945, 37, 100, 112. [Este, este… (37); Mostan színes tintákról álmodom (100); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (112).]

1946

Legszebb versek könyve, összevál. Jankovich Ferenc, Komlós Aladár, Rubin Péter, Budapest, Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, 1946, 41, 52 (Magyar Műveltség Könyvtára). [Azon az éjjel… (41); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (52).]

1947

Útravaló. Versek 6–14 éves gyermekeknek, összevál. Harsányi István, Budapest, Magyar Élet, 1947, 199–200. [Öreganyó (199); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (200).]

1953

Magyar versek Aranytól napjainkig, gyűjt., bev., jegyz. Cs. Szabó László, Roma, Anonymus, 1953, 242–244. [Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (242); Mostan színes tintákról álmodom (242); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (243); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (244); A patikának üvegajtajában (244).]

1956

Hungarian Prose and Verse. A Selection with an Introductory Essay, by G. F. Cushing, University of London, The Athlone Press, 1956, 145. [Kip-kop köveznek (a kezdősor külön címként is kiemelve) (145).]

1957

Tiszta szívvel. Szép versek szavalókönyve, szerk. Ascher Oszkár, Réz Pál, [Budapest], Móra Ferenc Könyvkiadó, 1957, 305. [A húgomat a bánat eljegyezte (305).]

1959

Magyar Múzsa. Költészet Antológia, I–II, vál., szerk. Fodor József, jegyz. Jankovich Ferenc, Budapest, Táncsics Könyvkiadó, 1959, I, 352 (Táncsics Könyvtár, 16). [A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen.]

1960

Március. Iskolások verseskönyve, vál., szerk. Seres József, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1960 (Iskolai Könyvtár). [Jaj, az estét úgy szeretem (115); Az iskolában hatvanan vagyunk (339); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (340); Mostan színes tintákról álmodom (341).]

Óvodások verseskönyve, vál. T. Aszódi Éva, Tóth István, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1960. [Jaj, az estét úgy szeretem (79); A játék (199); Mostan színes tintákról álmodom (207); Este, este… (209); A kis kutya (231).]

1962

Magyar költők, I–II, vál., sajtó alá rend. Klaniczay Tibor, Pándi Pál, [Budapest], Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962, I, 281 (Aranykönyvtár). [A szegény kisgyermek panaszai-ból gyűjtőcímen; Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (281); A húgomat a bánat eljegyezte (281).]

1963

Magyar versek könyve, vál. Garai Gábor, Kormos István, jegyz. Szíjgyártó László, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1963, 325– 329 (Az Én Könyvtáram). [A doktor bácsi (325); Apámmal utazunk a vonaton (326); Mostan színes tintákról álmodom (327); A kis kutya (328); Kip-kop köveznek (329).]

1965

Toll és ecset. Klasszikus magyar költők versei Hincz Gyula rajzaival, Kozmosz Könyvek, [Budapest], [Móra Könyvkiadó], 1965, 100. [Ó, hányszor látlak mégis bennetek (a kezdősor külön címként is kiemelve) (100).]

1966

A magyar valóság versei 1475–1945. Második kötet, 1820–1945, vál. és szerk. Csanádi Imre, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1966, 320–321. [Mindkét vers annotációval ellátva: A szegény kisgyermek panaszaiból; Bácska [Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska] (320); A rosszleányok [A rosszleányok – mondják – arra laknak (321).]

1968

Első meséskönyvem. Mesék, versek és verses mesék, szerk. T. Aszódi Éva, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1968, 38. [Jaj, az estét úgy szeretem (38).] = Első meséskönyvem. Mesék, versek és verses mesék, szerk. T. Aszódi Éva, Bratislava–Budapest, Tatran– Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1968, 38. [Jaj, az estét úgy szeretem (38).]

1969

Cini-cini muzsika. Óvodások verseskönyve, szerk. T. Aszódi Éva, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1969. [Jaj, az estét úgy szeretem (80); A játék (142); Mostan színes tintákról álmodom (166); Este, este… (167); A kis kutya (186).] = Cini-cini muzsika. Óvodások verseskönyve, szerk. T. Aszódi Éva, Bratislava–Budapest, Madách Kiadó–Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1969. [Jaj, az estét úgy szeretem (80); A játék (142); Mostan színes tintákról álmodom (166); Este, este… (167); A kis kutya (186).]

Kezek dicsérete, vál., szerk., előszó Domokos Mátyás, Kozmosz Könyvek, Budapest, [Móra Könyvkiadó], 1969, 1975, 308–309 (A Világirodalom Gyöngyszemei). [A patikának üvegajtajában (308–309).]

1971

Bóbita álmos. Gyermekversek, altatódalok, szerk. T. Aszódi Éva, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1971, 1978, 1994, 11, 16. [Jaj, az estét úgy szeretem (11); Este, este… (16). ] = Bóbita álmos. Gyermekversek, altatódalok, szerk. T. Aszódi Éva, Kaposvár, Holló és Társa Kiadó, [1997], 9, 13. [Este, este… (9); Jaj, az estét úgy szeretem (13). ]

1972

Termő ékes ág. Magyar költők versei az anyáról, vál., szerk., jegyz. Kormos István, Kozmosz Könyvek, Budapest, [Móra Könyvkiadó], 1972, 1974, 184–185 (A Magyar Irodalom Gyöngyszemei). [Mindkét vers annotációval ellátva: A szegény kisgyermek panaszaiból; Anyuska régi képe (184); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (185).]

1973

A zene szava. Versek a zenéről, szerk. Gál Zsuzsa, Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1973. [Miért zokogsz fel oly fájón, busan (91); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (92); Nagy társaság (96).]

1975

Meghajlott zászlóval. Szavalókönyv az ifjúságnak, szerk. Székely Magda, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1975, 403. [Mostan színes tintákról álmodom (403).]

1976

Füzértánc. Versek, dalok úttörőknek, szerk. Bodó Klára, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1976, 110. [Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (részlet) (110).]

1980

222 szép magyar vers, szerk. Horgas Béla, Levendel Júlia, Tótfalusi István, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1980, 198–200. [Mostan színes tintákról álmodom (198); Én öngyilkos leszek… (199); A rút varangyot véresen megöltük (200).]

1981

Az éjszaka csodái, vál., szerk., előszó Horgas Béla, Kozmosz Könyvek, Budapest, [Móra Könyvkiadó], 1981, 22 (A Magyar Irodalom Gyöngyszemei). [Azon az éjjel (22).]

1982

Nefelejcs. Szép magyar versek kisiskolásoknak, szerk. T. Aszódi Éva, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1975. [A doktor bácsi (20); Az iskolában hatvanan vagyunk (47); Az iskolában hatvanan vagyunk (70); A kis kutya (121); Kip-kop, köveznek (165); Apámmal utazunk a vonaton (219); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (284); Mostan színes tintákról álmodom (329); A játék (330); Már néha gondolok a szerelemre (380).] = Nefelejcs. Szép magyar versek kisiskolásoknak, szerk. T. Aszódi Éva, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1991. [A doktor bácsi (17); Az iskolában hatvanan vagyunk (58); A kis kutya (102); Kip-kop köveznek (140); Apámmal utazunk a vonaton (186); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (239); Mostan színes tintákról álmodom (255); A játék (255); Már néha gondolok a szerelemre (304).]

1985

A Nyugat költői, I, vál., szerk., előszó Vas István, Budapest, Móra Könyvkiadó, 1985, 179–183 (Diákkönyvtár). [Mostan színes tintákról álmodom (179); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (180); A napraforgó, mint az őrült (181); A patikának üvegajtajában (181); Kip-kop, köveznek (182); A húgomat a bánat eljegyezte (183).]

Magyar költők. 20. század, vál., utószó Vas István, szöveggond., jegyz. Szalai Anna, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985, 493–505 (Magyar Remekírók). [A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcím alatt; Mint aki a sínek közé esett… (493); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (493); Azon az éjjel (494); Mostan színes tintákról álmodom (495); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (496); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (496); Ódon, ónémet, cifra óra (497); Lánc, lánc, eszterlánc (498); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (500); A kis kutya (500); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (501); A napraforgó, mint az őrült (502); A patikának üvegajtajában (502); A húgomat a bánat eljegyezte (503); Jaj, hová lettek a zongorás estek (504); Menj, kisgyerek (505).]

1987

Sárga ernyő. Versek a tárgyakról, vál., szerk. Linka Ágnes, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1987. [Este, este… (A szegény kisgyermek panaszai – Részlet címmel) (107).]

1988

Családi kör. Versek a magyar irodalomból, szerk. L. Jeszenszky Ágnes, Budapest, Xénion Könyvkiadó, 1988, 10–11. [Jaj, az estét úgy szeretem (10); Ilyenkor a szobánk mint a sziget (11).]

1990

Százszorszép versek, I–II, szerk. Kádárné Fülöp Judit, T. Aszódi Éva, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1990. [Már néha gondolok a szerelemre (72); Ilyenkor a szobánk, mint a sziget (108); A húgomat a bánat eljegyezte (108).]

1994

Örök magyar versek, szerk. Sólyom Katalin, Pécs, Prezident BT, 1994. [Hangmelléklettel; Mostan színes tintákról álmodom]

1995

Szavalókönyv. Versmondó diákoknak, vál., jegyz., bev. Rigó Béla, Budapest, Unió Kiadó Diákkönyvműhely, 1995, 2001, 35 (Háziszínpad). = Szavalókönyv. Versmondó diákoknak, vál., jegyz., bev. Rigó Béla, Budapest, Unió Kiadó, Junior, [1998], 41 (Háziszínpad). [Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) gyűjtőcímen; Én öngyilkos leszek.]

1996

Hét évszázad magyar költői, szerk. Kovács Sándor Iván et al., Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1996, 1173–1184. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcím alatt; Mint aki a sínek közé esett… (1173–1174); A doktor bácsi (1174); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (1175); Azon az éjjel (1175–1176); Mostan színes tintákról álmodom (1176); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (1176–1177); Egy téli délben (1177); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (1177–1178); A rokonok (1178–1179); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (1179); A kis kutya (1179–1180); A rút varangyot véresen megöltük (1180–1180); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (1181); A napraforgó, mint az őrült (1181); A húgomat a bánat eljegyezte (1181–1182); Jaj, hová lettek a zongorás estek (1182–1183); Menj, kisgyerek (1183).]

1998

Anyák napjára. Versek, elbeszélések, jelenetek, szerk. Diószegi István, Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, 1998 (Jeles Ünnepek). [Mostan színes tintákról álmodom (98); Anyuska régi képe (101); Öreganyó (102).]

1999

Ars poetica. Létösszegző versek és ars poeticák a magyar költészetből, Kisújszállás, Szalay Könyvkiadó, [1999], 63. [Mostan színes tintákról álmodom… (63).]

2001

Ki is írta?… Elfelejtett versek könyve, összeáll. és gond. Havas Katalin, Budapest, Fekete Sas Könyvkiadó, 2001, 170 (Öregbetűs Könyvek). [Este, este… (170).]

Magyar költők antológiája, szerk. Kapcsándi József, Békéscsaba, Tevan Kiadó, 2001, 750–753. [A szegény kisgyermek panaszai-ból gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (750); A doktor bácsi (751); Akárcsak egy kormos szénégető (752); Anyuska régi képe (753); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (753).]

Ringató. Versek gyerekszemmel – (nemcsak) gyerekeknek, szerk. Mezei Károly, Vajda András, Budapest, Kairosz Kiadó, 2001, 71. [A kis kutya (71).]

Szavalókönyv, vál., utószó Margócsy István, Budapest, Unikornis Könyvés Lapkiadó, 2001, 340, 388 (A Magyar Költészet Kincsestára). [A húgomat a bánat eljegyezte (340); Mostan színes tintákról álmodom (388).]

2002

A csodaszarvas nyomában. A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából, szerk. Makkai Ádám, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2002, 514–517 (A Magyar Nyelv Kézikönyvei, IV). [A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (514); A doktor bácsi (514–515); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (515); Mostan színes tintákról álmodom (515–516); Anyuska régi képe (516); Én öngyilkos leszek… (516–517); A rút varangyot véresen megöltük (517).]

2003

A magyar költészet antológiája, vál., szerk. Ferencz Győző, Budapest, Osiris, 2003. [A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (560); A doktor bácsi (560); Mostan színes tintákról álmodom (561); A rút varangyot véresen megöltük (561).]

A Nyugat költői I., vál., előszó Balázs Imre József, Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 2003. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (179); És látom Őt, a Kisdedet (179–180); A doktor bácsi (180); Mult este én is jártam ottan (181); Ó, a halál (181–182); Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok (182–183); Azon az éjjel (183); Már néha gondolok a szerelemre (184); Az iskolában hatvanan vagyunk (184–185); Mostan színes tintákról álmodom (185); Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek (186); A kis mécs (186–187); Én félek (187–188); Akárcsak egy kormos szénégető (188–189); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (189–190); A játék (190); A rút varangyot véresen megöltük (191); A rosszleányok – mondják – arra laknak (191–192); A húgomat a bánat eljegyezte (192–193); Menj, kisgyerek (193).]

Kicsi vagyok én. Mondókák, versek, vál., szerk. Pobozsnyi Ágnes, Budapest, Holnap Kiadó, [2003], 52. [Jaj, az estét úgy szeretem (52).]

2005

Kaláka–Kosztolányi, [Budapest], Helikon Kiadó–Gryllus, HE 1002, 2005 (Hangzó Helikon). [Ódon, ónémet, cifra óra (9); A játék (13); Azon az éjjel (26); Lánc, lánc, eszterlánc (42).]

Kinyílt az ég? Profán verseskönyv, szerk. Popper Péter, Budapest, Saxum Kiadó, 2005, 170–174. [A szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen; Mikor az este hirtelen leszáll (170); Azon az éjjel (170– 171); Már néha gondolok a szerelemre (172); A rút varangyot véresen megöltük (172–173); Én öngyilkos leszek… (173); A rosszleányok – mondják – arra laknak (173–174).]

Magyar verskoszorú – A Wreath of Hungarian Poems, ford. René Bonnerjea, London–Budapest, Bíró Family Kiadás, 2005. [A doktor bácsi (126); A húgomat a bánat eljegyezte (138); A kis kutya (148); Mint aki a sínek közé esett (156).] = Magyar verskoszorú – A Wreath of Hungarian Poems, 2., bőv. kiadás, ford. René Bonnerjea, London– Budapest, Bíró Family Kiadás, 2007. [A doktor bácsi (126); A húgomat a bánat eljegyezte (138); A kis kutya (148); Mint aki a sínek közé esett (156).]

2006

Altató. Versek, mondókák, dalok, szerk. Havas Katalin, Budapest, Holnap Kiadó, 2006, 11. [Este, este… (11).]

2007

Rózsafellegeken. Gárdonyi Géza, Gyulai Pál, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső művei gyerekeknek, szerk. R. Szabó Zsuzsa, Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, [2007]. [Ilyenkor a szobánk mint a sziget (3); Este, este… (4); A játék (5); Jaj, az estét úgy szeretem (6); Apámmal utazunk a vonaton (7); Kip-kop köveznek (10).]

2009

Anyámnak arannyal. Szép versek, elbeszélések az édesanyáról, összeáll. Mester Zsolt, Budapest, Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó, 2009, 152–155. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Anyuska régi képe (152); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (152–153); Miért zokogsz fel oly fájón, busan (153–154); Mostan színes tintákról álmodom (154–155).]

A szegény kisgyermek panaszainak versei oktatási célú szöveggyűjteményekben, oktatási segédanyagokban

Jegyzet A bibliográfia a szöveggyűjtemények és segédkönyvek tekintetében e művek kiadási sajátosságai miatt nem törekszik teljességre. A tankönyvek az első megjelenés vagy az általunk elsőként ismert kiadás sorrendjében szerepelnek, csak egy kiadás évét feltüntetve. Kivételt képeznek ez alól azok a kötetek, amelyeknél a kiadások során az oldalszámok megváltoztak, illetve ahol ugyanolyan tartalmú könyv több oktatási struktúrában is nevesítve használatos volt.

1942

A magyar irodalom története, 2., Vörösmarty fellépésétől napjainkig. A gimnázium és a leánygimnázium 8. osztálya számára, Pintér Jenő irodalomtörténete nyomán Bence István, Budapest, Franklin- Társulat, 1942, 225–226. [A húgomat a bánat eljegyezte; A húgomat… címmel (225–226).]

1963

Szöveggyűjtemény a XX. század irodalmából, I, A Nyugat és Ady kora, szerk. Bessenyei György, Koczkás Sándor, Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1963, 600–602. [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… 600; Mostan színes tintákról álmodom (601); Ó, hányszor látlak mégis bennetek (601); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (601); Az első ősz (602).]

Szöveggyűjtemény a XX. század magyar irodalmából. Az általános gimnáziumok IV. osztálya számára, szerk. Diószegi András, Lakits Pál, Budapest, Tankönyvkiadó, 1963, 125–126. [A szegény kisgyermek panaszai-ból (1910) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (125); Azon az éjjel (125–126); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (126).] = Szöveggyűjtemény a XX. század magyar irodalmából. Az általános gimnáziumok IV. osztálya számára, szerk. Diószegi András, Lakits Pál, Budapest, Tankönyvkiadó, 1965, 187–188. [A szegény kisgyermek panaszai-ból (1910) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (187); Azon az éjjel (187–188); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (188).]

1964

Olvasókönyv az általános iskolák 3. osztálya számára, Faragó László et al., Budapest, Tankönyvkiadó, 1964, 203. [A doktor bácsi (részlet) (203).]

1968

Szöveggyűjtemény a XX. század magyar irodalmából. A középiskolák IV. osztálya számára, szerk. Diószegi András, Lakits Pál, Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1968, 142. [A szegény kisgyermek panaszai-ból: Mint aki a sínek közé esett… (142).]

1973

Molnár János, Magyar irodalom IV. Irodalomtörténet III. a dolgozók gimnáziuma IV. osztálya számára, Budapest, Tankönyvkiadó, 1973, 286. [Mint aki a sínek közé esett…]

1974

Szöveggyűjtemény a "Bevezetés a műelemzésbe" c. jegyzethez, szerk. Péczely László, Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1974, 71–72. [Bevezető vers A szegény kisgyermek panaszai-hoz (71–72).]

1975

Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, szerk. Bauer Gabriella, Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1972, 283 (Szakközépiskolai Tankönyvek). [Este, este… (283).] = Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény. Egységes jegyzet/Kézirat, szerk. Bauer Gabriella, Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1972, 283 (Óvónőképző Intézetek. Irodalom). [Este, este… (283); A vers előtt megjegyzés: Nagycsoport.]

1980

Irodalmi szöveggyűjtemény III. a szakközépiskola III. osztálya számára, szerk. Örvös Lajos, Mohácsy Károly, Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1980, 177. [Mint aki a sínek közé esett… (177).]

1982

Goda Imre–M. Boda Edit, Irodalmi olvasókönyv az általános iskola 7. osztálya számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1982, 14–15. [Kip-kop, köveznek (14–15).] = Goda Imre–M. Boda Edit, Irodalom 7. Irodalmi olvasókönyv az általános iskola 7. osztálya számára, Celldömölk, Pauz Kiadó, [1995], 14–15. [Kip-kop, köveznek (14–15).]

Irodalmi szöveggyűjtemény a gimnázium III. osztálya számára, összeáll. Szegedy-Maszák Mihály et al., Budapest, Tankönyvkiadó, 1982, 412–413. [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (412); Anyuska régi képe (413); A napraforgó, mint az őrült (413).]

1983

Irodalmi szöveggyűjtemény III. A szakmunkások szakközépiskolája III. osztálya számára. Harmadik (kiegészítő) kötet, szerk. Kelemen Endréné et al., Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1983, 28–29. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mostan színes tintákról álmodom (28); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (29).]

1987

Irodalmi szöveggyűjtemény. A műszaki szakközépiskolák III. osztálya számára (kiegészítés). Tankönyvpótló jegyzet, szerk. Horváth Zsuzsa, Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1987, 105. [A szegény kisgyermek panaszai (Részlet) gyűjtőcímen; A napraforgó, mint az őrült (105).]

1988

Irodalom. 5. osztály, [Zsolnai Anikó, Zsolnai Józsefné], Kísérleti Általános Iskola, Törökbálint, 1988, 9, 11. [Este, este… (9); Mostan színes tintákról álmodom (11).] = Irodalom az általános iskola 5. osztálya számára. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés, [Zsolnai Anikó, Zsolnai Józsefné], Budapest, Tankönyvkiadó, 1990, 10, 12. [Este, este… (10); Mostan színes tintákról álmodom (12).]

1989

Gyermek- és ifjúsági irodalom. Szöveggyűjtemény. Egységes jegyzet. Kézirat, szerk. Cs. Nagy István, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1989, 108–109 (Tanárképző és Tanítóképző Főiskolák). [Este, este… (108–109).]

Képes olvasókönyv az általános iskola 3. osztálya számára, [Büchler Júlia, Gémesy Tiborné et al., átdolg. Vörös Imréné], [7., átdolg. kiad.], Budapest, Tankönyvkiadó, 1989, 165. [A szegény kisgyermek panaszai című ciklusból alcím alatt; Kip-kop, köveznek (165).]

1991

Arany felhő. Irodalmi szöveggyűjtemény általános iskolásoknak, szerk. Kalmár Lenke, Budapest, Jó Pajtás Szerkesztősége, 1991, 135–140. [Mostan színes tintákról álmodom (Az első sor külön címként is kiemelve.) (135); A szegény kisgyermek panaszaiból gyűjtőcímen: Anyuska régi képe (137–138); Az iskolában hatvanan vagyunk (138); A doktor bácsi (138–139); Este, este… (139); Kip-kop, köveznek (139–140).]

Irodalmi szöveggyűjtemény szakmunkásképzők részére, összeáll. és jegyz. Sipos Sándor et al., Debrecen, Pedellus Kiadó, 1992, 212–214. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (212–213); Már néha gondolok a szerelemre (213); Mostan színes tintákról álmodom (213–214).] = Irodalmi szöveggyűjtemény a szakképző iskolák 9–10. osztályának, összeáll. és jegyz. Sipos Sándor et al., Debrecen, Pedellus Kiadó, 1992, 264–265. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (264); Már néha gondolok a szerelemre (264); Mostan színes tintákról álmodom (264–265).] = Irodalmi szöveggyűjtemény szakmunkásképzők és speciális szakiskolák számára, összeáll. és jegyz. Sipos Sándor et al., Debrecen, Pedellus Kiadó, 1993, 216–218. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (216); Már néha gondolok a szerelemre (217); Mostan színes tintákról álmodom (217–218).] = Irodalmi szöveggyűjtemény a 9–10. osztálynak, összeáll. és jegyz. Sipos Sándor et al., Debrecen, Pedellus Kiadó, 1997, 243–244. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (243); Már néha gondolok a szerelemre (243); Mostan színes tintákról álmodom (243–244).]

Kelemen Péter, Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai c. versciklusának feldolgozása , in Ács Pál et al., Irodalom. 8. osztály, Veszprém, OTTV, 1991, 30–106. [Mint aki a sínek közé esett… (35–36); Menj, kisgyerek (36); Én öngyilkos leszek… (39–40); A nagyanyámhoz vittek el aludni (41–42); Múlt este én is jártam ottan (42); Ó, a halál (46); Azon az éjjel (46–47); Ódon, ónémet, cifra óra (47– 48); Már néha gondolok a szerelemre (50); A rosszleányok – mondják – arra laknak (50–51); A rút varangyot véresen megöltük (52); Kip-kop, köveznek (55); A húgomat a bánat eljegyezte (65–66); Szegény anyám csak egy dalt zongorázik (73); A patikának üvegajtajában (73–74); Mostan színes tintákról álmodom (77); A kis mécs (82).]

Lant és Toll. Szöveggyűjtemény, szerk. Lami Pál, Rónai Béla, Budapest, DFC, [1992], 200. [Mostan színes tintákról álmodom (200).]

1993

Irodalmi olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára, összeáll. Balogh József, Celldömölk, Apáczai Kiadó, 1993, 160. [Azon az éjjel (160).]

Irodalmi szöveggyűjtemény. A nyolcosztályos gimnázium számára. I–II. osztály, szerk. Gautier Barnáné, Szombathely, 1993, 119–120 (Bolyai Gimnáziumi Füzetek). [A játék (119); Jaj, az estét úgy szeretem (120).]

Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskola III. osztálya számára, vál., jegyz. Magyar Tünde, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993, 294–295. [Mint aki a sínek közé esett… (294); Azon az éjjel (294– 295); Mostan színes tintákról álmodom (295–296).]

Rottmayer Jenő, Irodalmi olvasókönyv az általános iskola 8. osztálya számára, [2., átdolg. kiad.], Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993, 160–161. [Mostan színes tintákról álmodom (160–161).]

1994

Bene Kálmán–Gyémánt Csilla, Magyar irodalom 7. osztály, Szeged, Mozaik Kiadó, 1994, 209–210. [Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcím alatt; A rút varangyot véresen megöltük (209); Az áprilisi délutánon (210); Kip-kop, köveznek (210).]

Bene Kálmán et al., Irodalom a hatosztályos középiskolák I. osztálya számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, 204–206. [Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcím alatt; A rút varangyot véresen megöltük (204); Az áprilisi délutánon (205); Kip-kop, köveznek (205).]

1995

Alföldy Jenő, Irodalom a tizennégy éves diákoknak, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995, 33–38. [A szegény kisgyermek panaszai. Részletek gyűjtőcím alatt; És látom Őt, a Kisdedet (33); Ó, a halál (33–34); A rút varangyot véresen megöltük (34); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (35).]

Alföldy Jenő, Versek és elemzések a tizenhárom-tizennégy éves diákoknak, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995, 84. [Mint aki a sínek közé esett… (84).]

Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskolák III. osztálya számára, összeáll., jegyz. Mohácsy Károly, Budapest, Korona Kiadó, 1995, 247–249. [A szegény kisgyermek panaszai (1910) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (247); Azon az éjjel (247); Mostan színes tintákról álmodom (248); A rút varangyot véresen megöltük (249).] = Irodalmi szöveggyűjtemény III. A középiskolák III. osztálya számára, összeáll., jegyz. Mohácsy Károly, Budapest, Krónika Nova Kiadó, 1997, 245–246. [Mint aki a sínek közé esett… (245); Azon az éjjel (245); Mostan színes tintákról álmodom (246); A rút varangyot véresen megöltük (246).] = Irodalmi szöveggyűjtemény 11. A középiskolák 11. osztálya számára, összeáll., jegyz. Mohácsy Károly, Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2003, 253–255. [Mint aki a sínek közé esett… (253); Azon az éjjel (253); Mostan színes tintákról álmodom (254); A rút varangyot véresen megöltük (255).] = Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskolák 11. évfolyama számára, összeáll., jegyz. Mohácsy Károly, Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2009, 269–271. [Mint aki a sínek közé esett… (269); Azon az éjjel (269–270); Mostan színes tintákról álmodom (270–271); A rút varangyot véresen megöltük (271).]

Rónay László, Irodalom a középiskolák III. osztálya számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995, 181–183. [A szegény kisgyermek panaszai alcím alatt; Apámmal utazunk a vonaton (182).]

1996

A. Jászó Anna et al., A mesék csodái. Törpés ábécé. Hangoztató- elemző-összetevő módszerű, szótagoltató ábécé, Budapest, Dinasztia Kiadó, 1996, 93. [Mostan színes tintákról álmodom (részlet) (93).]

Karádi Zsolt, Kosztolányi Dezső. Általános és középiskolások számára, Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, 1996, 18–40. [A teljes terjedelmükben közölt versek: Mint aki a sínek közé esett… (28); Azon az éjjel (33); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (33); A napraforgó, mint az őrült (34); Már néha gondolok a szerelemre (34–35); Menj, kisgyerek (39).]

Irodalmi szöveggyűjtemény érettségizőknek I. A magyar költészet évszázadaiból, összeáll. Forgács Anna et al., Budapest, Helikon Kiadó, 1996, 249–250. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (249); Mostan színes tintákról álmodom (250); Menj, kisgyerek (250).]

1997

A szöveg vonzásában I. Bejáratok – Irodalmi szöveggyűjtemény, összeáll. Arató László, Pála Károly, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1997, 11 (Calibra Könyvek). [Az iskolában hatvanan vagyunk (11).]

Cserhalmi Zsuzsa, Irodalom szöveggyűjtemény 10–11 éveseknek, Budapest, Korona Kiadó, 1997, 185–187. [Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcím alatt; Mostan színes tintákról álmodom (185–186); Az iskolában hatvanan vagyunk (186–187).]

Egedy Mária, Irodalmi olvasókönyv I. Az általános iskola 5. osztálya, a 8 osztályos gimnázium I. osztálya számára, Pomáz, Stadler és Társa Kiadó, 1997, 7, 106, 113 (Tartós Tankönyv). [Az iskolában hatvanan vagyunk (7); A doktor bácsi (106); A kis mécs (113).]

Széplaki György–Vilcsek Béla, Világjáró. Irodalomtankönyv és szöveggyűjtemény az általános iskolák 5. osztálya számára, Budapest, Dinasztia Kiadó Rt., 1998, 207–208. [Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; A játék (207); Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép (207–208); A kis kutya (208).]

1998

Virág Gyuláné–Szabó Gézáné, Irodalom 8. Áttekintés a 20. század első felének irodalmáról az általános iskola 8., a nyolcévfolyamos gimnázium 4. és a hatévfolyamos gimnázium 2. osztálya számára, Celldömölk, Apáczai Kiadó, 1998, 74–77. [Mint aki a sínek közé esett… (74); Kip-kop, köveznek (75); Ó, a halál (76); Mostan színes tintákról álmodom (76); Menj, kisgyerek…(77).]

1999

Eisemann György et al., Irodalom szöveggyűjtemény 16–17 éveseknek, Budapest, Korona Kiadó, 1999, 295–298. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcím alatt; Mint aki a sínek közé esett… (295); Mostan színes tintákról álmodom (296); Mi van még itt? (296–297); Menj, kisgyerek (298).]

Irodalmi szöveggyűjtemény a gimnázium III. osztálya számára, átdolg. kiad., szerk. Szegedy-Maszák Mihály et al., Budapest, Krónika Nova Kiadó, 1999, 390–391. [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (390); Anyuska régi képe (390–391).]

Irodalmi szöveggyűjtemény a tizenhárom-tizennégy éves diákoknak, összeáll. Valaczka András, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, 18. [A szegény kisgyermek panaszai (részlet) alcím alatt; Mostan színes tintákról álmodom (18).]

2000

Irodalmi szöveggyűjtemény III., szerk. Domonkos Péter et al., Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000, 246–248. [Mint aki a sínek közé esett… (246); És látom Őt, a Kisdedet (246); A doktor bácsi (246); Azon az éjjel (247); Anyuska régi képe (247); Mostan színes tintákról álmodom (248); A rút varangyot véresen megöltük (248); A napraforgó, mint az őrült (248).]

2001

Irodalmi szöveggyűjtemény II. 7–10. osztályosoknak, összeáll. Hámor Jánosné, Tölgyszéki Papp Gyuláné, Piliscsaba, Konsept-H Kiadó, [2001], 80. [Kip-kop, köveznek (80).]

Irodalmi szöveggyűjtemény III. A középiskola III. osztálya számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001, 294–295. [Mint aki a sínek közé esett… (294); Azon az éjjel (294); Mostan színes tintákról álmodom (295).]

Szöveggyűjtemény a magyar nyelv és irodalom tanulásához. 9. évfolyam, [közread. a Teleki Blanka Szakképző Iskola], Szombathely, Teleki Blanka Szakképző Iskola, 2001, 61–62. [Beilleszkedés és kívülmaradás főcím, Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (részletek) alcím alatt; a versek első sorai külön címként is kiemelve; Az iskolában hatvanan vagyunk (61); Mostan színes tintákról álmodom (61–62).]

Versek emlékezetből. Általános iskola IV. osztály, Szeged, Novum Kiadó, 2001, 9. [Mostan színes tintákról álmodom (9).]

Versek szebben. A klasszikus magyar líra válogatott költeményei ezerötszáznegyvenegytől ezerkilencszáztizennyolcig, szerk. Bodolay Géza, Budapest–Bicske, Bárczi G. Értékőrző Kiejtési Alapítvány, 2001. [A szegény kisgyermek panaszaiból gyűjtőcímen; A húgomat a bánat eljegyezte (266); Menj, kisgyerek (267).]

2002

Irodalmi olvasókönyv 4. Általános iskola 4. osztály, szerk. Boldizsár Ildikó, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002, 125. [Mostan színes tintákról álmodom (125).]

Irodalmi szöveggyűjtemény III. A gimnázium III. osztálya számára, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2002, 390. [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcímen.]

Irodalmi szöveggyűjtemény a szakiskolák 9–10. osztálya számára, [összeáll.] Szabóné Tóvári Éva, Piliscsaba, Konsept-H Kiadó, [2002], 284. [A szegény kisgyermek panaszai (részlet) alcím alatt; Már néha gondolok a szerelemre (284).]

Mohácsy Károly, Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskolák 11. évfolyama számára, [2., átdolgozott kiad.], Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2002, 253–255. [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcím alatt; Mint aki a sínek közé esett… (253); Azon az éjjel (253–254); Mostan színes tintákról álmodom (254–255); A rút varangyot véresen megöltük (255).]

2003

Alföldy Jenő, Irodalom 8. Olvasókönyv a nyolcadik évfolyam számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 67–73. [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcímen; És látom Őt, a Kisdedet (69); A rút varangyot véresen megöltük (69–70); Ez a beteg, borús [!], bús, lomha Bácska (70).]

Magyar irodalmi szöveggyűjtemény, összeáll. Blaskovics Tibor, Cselényi Péter, [Budakalász], Sziltop Oktatási Kht., 2003, 173–174. [Szegény kisgyermek panaszai gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (173); Azon az éjjel (173); Mostan színes tintákról álmodom (174); A rút varangyot véresen megöltük (174).]

2004

Madocsai László, Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskolák 11. évfolyama számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 234–237. [A szegény kisgyermek panaszai (Részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (234–235); Azon az éjjel (235); Az iskolában hatvanan vagyunk (235–236); Mostan színes tintákról álmodom (236–237).]

Pethőné Nagy Csilla, Szöveggyűjtemény 11., Budapest, Korona Kiadó, 2004, 395–400. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (395); Múlt este én is jártam ottan (395–396); Azon az éjjel (396–397); Mostan színes tintákról álmodom (397–398); A játék (398); A rút varangyot véresen megöltük (399); Menj, kisgyerek (399–400).] = Pethőné Nagy Csilla, Szöveggyűjtemény a szakközépiskolák 11. évfolyama számára, Budapest, Korona Kiadó, 2005, 395–400. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; Mint aki a sínek közé esett… (395); Múlt este én is jártam ottan (395–396); Azon az éjjel (396–397); Mostan színes tintákról álmodom (397–398); A játék (398); A rút varangyot véresen megöltük (399); Menj, kisgyerek (399–400).]

Virág Gyuláné–Bánki István, Irodalom 8. Az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára, Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2004, 43–46. [Mint aki a sínek közé esett… (44); Kip-kop, köveznek (44); Mostan színes tintákról álmodom (45); Menj, kisgyermek [!] (45–46).]

2005

Hámor Jánosné, Irodalmi olvasókönyv az általános iskola 8. osztálya számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005, 119–121. [Kip-kop, köveznek (119); Mostan színes tintákról álmodom (120); Már néha gondolok a szerelemre (121).]

Tarján Tamás, Szöveggyűjtemény 8, Budapest, Korona Kiadó, 2006, 73–74. [A szegény kisgyermek panaszai (részletek) gyűjtőcímen; A doktor bácsi (73–74); Mostan színes tintákról álmodom (74).]

2006

Hargitai Katalin, Játékváros. Képes olvasókönyv az általános iskola 3. osztálya számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006, 183. [Azon az éjjel (versrészlet) (183).]

2008

Bánki István et al., Irodalom 8, Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2008, 68–71. [A szegény kisgyermek panaszai alcím alatt; Mint aki a sínek közé esett… (68), Kip-kop, köveznek (69); Mostan színes tintákról álmodom (70).]

Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné, Irodalmi olvasókönyv 8. évfolyam, Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2004, 50–51. [Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai (Részlet) cím alatt; A 49. oldalon szereplő vers (A rút varangyot véresen megöltük) rövid elemzése, feladatok.]

A nagy belépő és "továbbírása", in Mélyfúrás. Kosztolányi, a lírikus és a prózaíró. Szövegértés, szövegalkotás. Tanulói munkafüzet 4., szerk. Fűköh Borbála, Pethőné Nagy Csilla, Budapest, Educatio Kht., 2008, 5–25. [Mint aki a sínek közé esett… (7); Menj, kisgyerek (8); Múlt este én is jártam ottan (9–10); Mostan színes tintákról álmodom (10); Mély éjeken hányszor nézlek, te térkép (11); A rút varangyot véresen megöltük (11–12).]

A nagy belépő és "továbbírása", in Mélyfúrás. Kosztolányi, a lírikus és a prózaíró. Szövegértés, szövegalkotás. Tanári útmutató 4., szerk. Fűköh Borbála, Pethőné Nagy Csilla, Budapest, Educatio Kht., 2008, 9–39. [Mint aki a sínek közé esett… (14); Menj, kisgyerek (14); Múlt este én is jártam ottan (17–18); Mostan színes tintákról álmodom (18); Mély éjeken hányszor nézlek, te térkép (18–19); A rút varangyot véresen megöltük (19).]

2010

Baruch Magda, A vers megközelítése, Arad, Concord Media Jelen, [2010], 53 (Irodalmi Jelen Könyvek). [A rosszleányok – mondják – arra laknak (53).]

2012

Pethőné Nagy Csilla, Irodalom 11, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2012, 119–127. [A lírikus indulása alcímmel, A szegény kisgyermek panaszai, Nyitó és záró vers, Mostan színes tintákról álmodom részcímek alatt; Mint aki a sínek közé esett… (120); Menj, kisgyerek (120); Mostan színes tintákról álmodom (122); A rút varangyot véresen megöltük (124).]

A szegény kisgyermek panaszai verseinek fordításai

Kosztolányi nevét külföldön nem versei, verseskötetei, hanem regényeinek és novelláinak fordításai tették ismertté. Bár A szegény kisgyermek panaszainak darabjait számos nyelvre lefordították, a ciklus teljes fordítása csak németül és szlovákul készült el. A részlegesen ránk maradt hagyatékból tudjuk, hogy Kosztolányi maga is gyűjtötte az elkészült fordításokat, kivágatban, gépelve. Mellékletünkben közlünk gépiratban fennmaradt, Kosztolányi autográf szövegjavításait tartalmazó négy francia versfordítást is. Ezek a versfordítások azt is igazolják, hogy jóval nagyobb mennyiségű fordítása volt meg a költőnek, mint amennyiről ma tudunk.

Jegyzet A versek szövegét ld. Melléklet II., leírását ld. a Szövegforrások fejezetben.

E hosszúnak tűnő lista a források nehéz hozzáférhetősége és elérhetetlensége miatt maga is töredékes. Több utalást ismerünk, melyek megerősítik, hogy még Kosztolányi életében megjelentek az általa is ismert fordítások, és kötetek (illetve legalább kiadási tervek) készültek külföldi megjelenésre. Ezekről sajnos jelenleg nem áll elég adat a rendelkezésünkre ahhoz, hogy hiánytalan képet festhessünk róluk. Tudunk arról, hogy Kalocsay Kálmánnak írt egyik levelében Kosztolányi az eszperantó fordításokat említi, megtiszteltetésnek érzi, hogy Kalocsay fordította le a verseit, és ami még fontosabb, hozzájárulását adja ahhoz, hogy Kalocsay közzétegye azokat egy londoni folyóiratban és egy antológiában. A levélben még kéri Kalocsayt, írja meg neki az eszperantó est helyét és időpontját.

Jegyzet Kosztolányi Dezső Levele Kalocsay Kálmánnak (kelt: Budapest, 1930. február 19.), in Központi Antikvárium 88. aukciója. Kiállítási katalógus, Budapest, Központi Antikvárium, 2003, 88.

Ugyanígy említés esik német nyelvű fordításokról A szegény kisgyermek panaszai első kiadásainak előszavában, melyben (mind a rövidebb, mind a hosszabb változatban) Gömöri Jenő a következőket mondja: "Versei közül Horvát Henrik többet lefordított német nyelvre. Ezek a »Karpathen«-ben, a »Zeit«-ban és másutt jelentek meg."

Jegyzet Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai, kiad. Gömöri Jenő, Budapest, Politzer, 1910, 3–4. Az emlegetett megjelenéseknek a folyóiratokban eddig nem akadtunk a nyomára.

Horvát Henrik jelen ciklusból is számos darabot lefordított, amellett, hogy német nyelvre való átültetését nem csak ő próbálta meg Kosztolányi életében.

Jegyzet Ld. Kosztolányi Hatvany Lajosnak írt levelét 1911 januárjából, melyből megtudjuk, hogy Kosztolányi öt versét küldte meg Hatvany szíves felszólítására Horvát Henrik fordításában. A német címmel – írja Kosztolányi – adós maradt, s még hozzáfűzi: "Horvát Henrik most keres egy régies, kissé précieux és biedermejer címet." KDLN, 216. (No. 290.) A fennmaradt másolatokból tudjuk, hogy a versek később az Aus einer Kindheit címet kapták. Talán Horvát leleménye volt, talán Kosztolányi ötlete, mindenesetre Kosztolányi Rilke-rajongásához is – hiszen nem csupán költészetére volt hatással, hanem tanulmányt írt róla, és a verseiből is fordított – illik az, hogy Rilke Das buch der Bilderéből merítsen ihletet a maga kötetének német fordításához. Ebben a tematikus témamegjelölések, címek között egy ismerős darabra bukkanhatunk: Aus einer Kindheit. Rónay György Rilke címét később így fordította magyarra: Egy gyermekkorból. Ld. pl. Rainer Maria Rilke Versei, vál. Szabó Ede, ford. Ambrus Tibor et al., Budapest, Európa Könyvkiadó, 1983, 69 (Lyra Mundi).

Ám nem csupán német, de korabeli francia, angol, spanyol, még japán nyelvű fordításokról is tudunk. A költő halála után is több nyelven napvilágot láttak általában egy-két versre szorítkozó fordítások, például cseh, finn, olasz, román, ukrán nyelven. A mai napig igen élénk magyarországi recepciótörténet mellett szinte egyáltalán nincs külföldi visszhangja Kosztolányi költői munkásságának, így Kosztolányi e legkedvesebb kötetének sem. Szegedy-Maszák Mihály így ír erről Kosztolányi prózafordításait tárgyaló munkája elején:

Mivel Kosztolányi verseiből az általam ismert nyelvekre eddig egyetlen igazán kiemelkedően jelentős idegen költő sem fordított, talán érthető, hogy egyetlen versének sincs valóban sikeres átköltése. E roppant kegyetlen igazságot még azzal is ki lehet egészíteni, hogy versei túlnyomó többségét magyar anyanyelvűek szólaltatták meg idegen nyelven. Nem tudok olyan, a legutóbbi évszázadokban élt magyar anyanyelvű, magyarul verselő költőről, aki valamely általa megtanult nyelven is kiváló verseket írt volna. Félreértés ne essék, ez nem a magyar alkotók hibája. Nagyon ritka az olyan életmű, amelyben több nyelven írt remekműnek tekinthető versek találhatók. Általában véve rendkívül kevés olyan költő akadt, akinek több nyelven sikerült egyforma értékű verseket létrehoznia. Nemcsak T. S. Eliot, de talán még Rilke francia nyelvű költészetében sem találni kimagasló értékű darabokat. Úgy is lehet fogalmazni, hogy Kosztolányi verseinek hatástörténetében nem jutottak számottevő szerephez a fordítások.nJegyzet Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi művei idegen nyelven, Prae, 2010/április, 6. = Kihez vagy mihez hű? Tanácskozás fordításról, ferdítésről és nem fordításról Kosztolányi szellemében, szerk. Ágoston Pribilla Valéria et al., Szabadka, Városi Könyvtár, 2010, 16.

A bibliográfia nyelvenkénti ábécérendben ismerteti a fordításokat. A nyelveken belül a felsorolás első részében az általunk ismert antológiák, kötetek, megjelent sajtótermékek adatait összegyűjtve, kronológiai sorrendben hozzuk. A második részében versenként, azok ciklus szerinti sorrendjében a versek fordításait, változatait mutatjuk be, felsorolva mind az őket tartalmazó köteteket, mind az ismert gépiratokat és kivágatokat azok lelőhelyével együtt. A verseket magyar gyűjtőcím, majd a fordításban szereplő verskezdet/cím alatt hozzuk.

Angol nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

Like one who tumbles…, translated by Joseph Grosz and W. Arthur Boggs, in Hungarian Anthology. A collection of poems, translated by Joseph Grosz, and W. Arthur Boggs, Munich, Griff, [1963], 147. Like someone who has fallen between the rails…, translated by Ruth Sutter, Chicago Review, 1965/1, 32.

Like one who tumbles…, translated by Joseph Grosz and W. Arthur Boggs, in Hungarian Anthology. A collection of poems, 2. ed., rev. enl., translated by Joseph Grosz and W. Arthur Boggs, Toronto, Pannonia Books, 1966, 174.

Like someone who has fallen between the rails…, translated by Egon F. Kunz, in In Quest of the ‘Miracle Stag’. The Poetry of Hungary, I–II, ed. by Adam Makkai, Chicago–Budapest–Urbana, Atlantis- Centaur–M. Szivárvány–Corvina–University of Illinois Press, 1996, I, 478–479.

Like someone who has fallen onto a railway track, translated by René Bonnerjea, in Magyar verskoszorú – A Wreath of Hungarian Poems, London–Budapest, Bíró Family Kiadás, 2005, 157.

A doktor bácsi

The Family Doctor, translated by René Bonnerjea, in Magyar verskoszorú – A Wreath of Hungarian Poems, London–Budapest, Bíró Family Kiadás, 2005, 127.

Azon az éjjel

That night, [translated by Joseph Reményi], Foot Prints XII. U. S. A., 1926, 7. = MTAKK 4619/7. [Kézirat, ford. Reményi József.]

On that certain night, translated by Joseph Grosz and W. Arthur Boggs, in Hungarian Anthology. A collection of poems, translated by Joseph Grosz and W. Arthur Boggs, Munich, Griff, 1963, 148. = Hungarian Anthology. A collection of poems, 2. ed., rev. enl., translated by Joseph Grosz and W. Arthur Boggs, Toronto, Pannonia Books, 1966, 175.

On that evening, translated by Ottilie Mulzet, in Hungarian Literature Online, http://www.hlo.hu/news/the_complaints_of_a_ poor_little_child [2012. 11. 30.]. [The complaints of a poor little child gyűjtőcímen.]

Már néha gondolok a szerelemre

I have already thought of love at times, translated by Peter Zollman, in Kosztolányi Dezső, 36 poems –36 vers, afterword by István Tótfalusi, Budapest, Maecenas, 2000, 18.

Mostan szines tintákról álmodom

I dream of coloured inks. Of every kind, translated by Peter Zollman, in Kosztolányi Dezső, 36 poems – 36 vers, afterword by István Tótfalusi, Budapest, Maecenas, 2000, 21.

Inks of all colours are filling my dreams, translated by Leslie A. Kery, in In Quest of the ‘Miracle Stag’. The Poetry of Hungary, I–II, ed. by Adam Makkai, Chicago–Budapest–Urbana, Atlantis-Centaur– M. Szivárvány–Corvina–University of Illinois Press, 1996, I, 479.

Lánc, lánc, eszterlánc

Twine, twine, intertwine, translated by Watson Kirkconnell, in The Magyar Muse. An anthology of Hungarian poetry 1400–1932, ed. and transl. [and intr.] together with specimens from Ostiak and Vogul by Watson Kirkconnell, foreword by Francis Herczeg, Winnipeg, Kanadai Magyar Újság Press, 1933, 193–194. = Joseph Reményi, Dezső Kosztolányi, Hungarian Homo Aestheticus (1885–1936), American Slavic and East European Review, 1946/1/2, 193. = Joseph Reményi, Dezső Kosztolányi, Homo Aestheticus, 1885–1936, in J. R., Hungarian writers and literature. Modern novelists, critics, and poets, New Brunswick–New Jersey, Rutgers University Press, 1964, 256–257.

Anyuska régi képe

Dear mum’s old picture, translated by Peter Zollman, in In Quest of the ‘Miracle Stag’. The Poetry of Hungary, I–II, ed. by Adam Makkai, Chicago–Budapest–Urbana, Atlantis-Centaur–M. Szivárvány– Corvina–University of Illinois Press, 1996, I, 480.

My mum’s old picture, translated by Peter Zollman, in Kosztolányi Dezső, 36 poems – 36 vers, afterword by István Tótfalusi, Budapest, Maecenas, 2000, 17.

Én öngyilkos leszek...

I want to kill myself…, translated by Peter Zollman, in In Quest of the ‘Miracle Stag’. The Poetry of Hungary, I–II, ed. by Adam Makkai, Chicago–Budapest–Urbana, Atlantis-Centaur–M. Szivárvány– Corvina–University of Illinois Press, 1996, I, 480–481. = Kosztolányi Dezső, 36 poems – 36 vers, afterword by István Tótfalusi, Budapest, Maecenas, 2000, 25.

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép

The Map, translated by Egon F. Kunz, in Hungarian Poetry, selected and ed. by Egon F. Kunz, Sydney, Pannonia, 1955, 130.

A kis kutya

The little dog, translated by René Bonnerjea, in Magyar verskoszorú – A Wreath of Hungarian Poems, London–Budapest, Bíró Family Kiadás, 2005, 149.

Az első ősz

The First Autumn, translated by Watson Kirkconnell, in Hungarian Helicon, [ed.], transl. [and intr.] by Watson Kirkconnell; collab. Tivadar Edl [et al.], Calgary, Széchenyi Soc., 1985, 561–562.

Az áprilisi délutánon

On an April morning, translated by Ottilie Mulzet, in Hungarian Literature Online, http://www.hlo.hu/news/the_complaints_of_a_ poor_little_child [2012. 11. 30.]. [The complaints of a poor little child gyűjtőcímen.]

A sakk

The chessboard, translated by Ottilie Mulzet, in Hungarian Literature Online, http://www.hlo.hu/news/the_complaints_of_a_ poor_little_child [2012. 11. 30.]. [The complaints of a poor little child gyűjtőcímen.]

Oly jó ébredni

So good to awaken, translated by Ottilie Mulzet, in Hungarian Literature Online, http://www.hlo.hu/news/the_complaints_of_a_ poor_little_child [2012. 11. 30.]. [The complaints of a poor little child gyűjtőcímen.]

A húgomat a bánat eljegyezte

My sister is betrothed to woe, translated by Joseph Grosz and W. Arthur Boggs, in Hungarian Anthology. A collection of poems, 2. ed., rev. enl., translated by Joseph Grosz and W. Arthur Boggs, Toronto, Pannonia Books, 1966, 177.

My sister is betrothed to pain, translated by René Bonnerjea, in Magyar verskoszorú – A Wreath of Hungarian Poems, London–Budapest, Bíró Family Kiadás, 2005, 139.

A nagyanyámhoz vittek el aludni

To my grandmother’s house I was taken to sleep, translated by Ottilie Mulzet, in Hungarian Literature Online, http://www.hlo.hu/ news/the_complaints_of_a_poor_little_child [2012. 11. 30.]. [The complaints of a poor little child gyűjtőcímen.]

Cseh nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

Jako v pádu mezi kolejemi…, in Dezső Kosztolányi, Blažená smutná píseň, vybr. Petr Rákos, přelož. Václav Daněk, Anna Rossova, dosl. Evžen Gál, Praha, Odeon, 1985, 18–19.

Jegyzet A kötet jelzése a továbbiakban: BSP.

Mostan színes tintákról álmodom

O barevnch inkoustech teď snívám, in BSP, 20–22.

Én félek

Bojím se, in BSP, 29–31.

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép

V dlouhch nocích si tě, Mapo, prohlížim, in BSP, 32–34.

A kis kutya

Pejsek, in Dezső Kosztolányi, Blažená smutná píseň, vybr. Petr Rákos, prělož. Václav Daněk, Anna Rossova, dosl. Evzžen Gál, Praha, Odeon, 1985, 35–37.

Mi van még itt?

Co je to, co?, in BSP, 25–28.

Jaj, az estét úgy szeretem

Ach, jak rád mám večer, in BSP, 38.

Oly jó ébredni

Jak rád se vzbouzím, in BSP, 39–40.

Jaj, hová lettek a zongorás estek

Kam zašly večery s klavírem, kam jen, in BSP, 43–46.

Menj, kisgyerek

Děťátko, běž, in BSP, 47–48.

Eszperantó nyelven

Mint aki a sínek közé esett...

Kiel iu, falinta sur la rel’…, [fordította] Kálmán Kalocsay, in Hungara Antologio, red., sel. Benczik Vilmos, Budapest, Corvina Kiadó, 1983, 198.

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

Fiere mi deklares min hungaro, tradukis de K[álmán] Kalocsay, in Hungara Antologio, Kálmán Kalocsay, Julio Baghy et al., Budapest, Literatura Mondo, 1933, 141.

Mostan színes tintákról álmodom

Nun mi revadas pri koloraj inkoj, [fordította] Márton Fejes, in Hungara Antologio, red., sel. Benczik Vilmos, Budapest, Corvina Kiadó, 1983, 199. = Utam a világban. Eszperantó irodalmi antológia / Mi vizitis mian farmon. Antologio el la esperanta literaturo, szerk. Gergely Mihály, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1987, 280.

Este, este…

Nokto-nokto…, tradukis de K[álmán] Kalocsay, in Hungara Antologio, Kálmán Kalocsay, Julio Baghy et al., Budapest, Literatura Mondo, 1933, 141.

Anyuska régi képe

Portret’ malnova panjo, tradukis de K[álmán] Kalocsay, in Hungara Antologio, Kálmán Kalocsay, Julio Baghy et al., Budapest, Literatura Mondo, 1933, 143.

Én öngyilkos leszek…

Mi min mortigos, tradukis de K[álmán] Kalocsay, in Hungara Antologio, Kálmán Kalocsay, Julio Baghy et al., Budapest, Literatura Mondo, 1933, 143.

Mi ez, mi ez?

Kio, kio?, tradukis de K[álmán] Kalocsay, in Hungara Antologio, Kálmán Kalocsay, Julio Baghy et al., Budapest, Literatura Mondo, 1933, 142.

Én félek

Mi timas, tradukis de K[álmán] Kalocsay, in Hungara Antologio, Kálmán Kalocsay, Julio Baghy et al., Budapest, Literatura Mondo, 1933, [?].

A rosszleányok – mondják – arra laknak

La misknabinoj logas en mallum embuska, tradukis de K[álmán] Kalocsay, in Hungara Antologio, Kálmán Kalocsay, Julio Baghy et al., Budapest, Literatura Mondo, 1933, 144–145.

Ha néha-néha meghal valaki

Se en la urbo in foje mortas, tradukis de Kálmán Kalocsay, in Hungara Antologio, Kálmán Kalocsay, Julio Baghy et al., Budapest, Literatura Mondo, 1933, 144.

Finn nyelven

A rokonok

Sukulaiset, Suomeksi runoillut Toivo Lyy, in Unkarin lyyra. Unkarilaista lyriikkaa keskiajasta nykyaikaan, toim. ja suom. Toivo Lyy, Helsinki, SKS, 1970, 230.

Francia nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

Comme celui qui dans les rails vient de tomber…, adaptation de Guillevic, in Anthologie de la poésie hongroise du XIIe siècle à nos jours, Ladislas Gara avec col., Paris, Éditions du Seuil, 1962, 254. = Dans cette banlieue. 50 poèmes hongrois du XXème siècle. – A város peremén. Egy évszázad félszáz magyar verse franciául, éd. par Georges Kassai, György Tverdota, Budapest, Új Világ Kiadó, 2005, 61.

Ó, a halál

Ô, la mort!, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, trad. Jean-Paul Faucher, Georges Kassai, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 31.

Azon az éjjel

Cette nuit-là, traduit par B. Pogány et F. Lot, in Anthologie de la Poésie Hongroise Contemporaine, choix, trad. Léon Balzaguette et al., sous la dir. de Béla Pogány, Paris, Les Écrivains Réunis, [1927], [1946], 128–129.

Cette nuit-là, adaptation de Guillevic, in Anthologie de la poésie hongroise du XIIe siècle à nos jours, Ladislas Gara avec col., Paris, Éditions du Seuil, 1962, 255. = Dans cette banlieue. 50 poèmes hongrois du XXème siècle. – A város peremén. Egy évszázad félszáz magyar verse franciául, éd. par Georges Kassai, György Tverdota, Budapest, Új Világ Kiadó, 2005, 63. = Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 32.

Már néha gondolok a szerelemre

Déjà je pense, traduit par Margit Gaspar, in Un ensemble de poésie hongroise (6 poètes: Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, 57 poèmes), Yggdrasill (Paris), 1937, no. 4–5., 80.

Az iskolában hatvanan vagyunk

A l’école, j’ai soixante camarades, traduit par Edith Kubek, in Anthologie de la Poésie Hongroise, par Jean Hankiss, L. Molnos- Muller, Paris, Sagittaire, 1936, 124–125.

Mostan színes tintákról álmodom

Maintenant je rêve d’encres de couleur, traduit par Margit Gaspar, in Un ensemble de poésie hongroise (6 poètes: Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, 57 poèmes), Yggdrasill (Paris), 1937, no. 4–5., 80.

Mikor az este hirtelen leszáll

Lorsque arrive le soir vient [!] aux pas tout bas et lent, [ford. Kosztolányi Dezső?], in MTAKK, Ms 4612/122. [Gépirat, autográf – fekete tintás – javításokkal.]

Lorsque le soir tombe, adaptation de Guillevic, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 34.

Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek

Petits frères, adaptation de Guillevic, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 33.

Én félek

J’ai peur, traduit par Edith Kubek, in Anthologie de la Poésie Hongroise, par Jean Hankiss, L. Molnos-Muller, Paris, Sagittaire, 1936, 123–124.

Lánc, lánc, eszterlánc

Chaîne, chaîne, chaînette, traduit par Margit Gaspar, in Un ensemble de poésie hongroise (6 poètes: Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, 57 poèmes), Yggdrasill (Paris), 1937, ndeg. 4–5., 80.

Akárcsak egy kormos szénégető

Mystérieux, chagrin au front, adaptation de Guillevic, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 34.

Apámmal utazunk a vonaton

Nous partîmes voyageons avec mon père et le train, [ford. Kosztolányi Dezső?], in MTAKK, Ms 4612/122. [Gépirat, autográf – fekete tintás – javításokkal.]

Anyuska régi képe

Une photographie vieille et douce de ma Mère…, [ford. Kosztolányi Dezső?], in MTAKK, Ms 4612/122. [Gépirat, autográf – fekete tintás – javításokkal.]

Une vieille photo de Maman, adaptation de Guillevic, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, L’Harmattan, Paris, 2009, 36.

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik

Ma pauvre mère ne joue qu’une mélodie, traduit par Edith Kubek, in Anthologie de la Poésie Hongroise, par Jean Hankiss, L. Molnos- Muller, Paris, Sagittaire, 1936, 125–126.

A rút varangyot véresen megöltük

Nous avons tué le vilain crapaud, adaptation de Guillevic, in Anthologie de la poésie hongroise du XIIe siècle à nos jours, Ladislas Gara avec col., Paris, Éditions du Seuil, 1962, 255.

Nous avons tué le vilain crapaud, adaptation de Guillevic, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 37.

A patikának üvegajtajában

Voici la pharmacie et sa porte vitrée, adaptation de Guillevic, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 40.

Jaj, az estét úgy szeretem

Le soir, ô comme je l’aime!, ford. Kosztolányi Dezső [?], in MTAKK, Ms 4612/122. [Gépirat, autográf – fekete tintás – javításokkal.]

A húgomat a bánat eljegyezte

Fiançailles (Oh, le chargin s’est fiancé à ma soeur…), [ford. ismeretlen], in Échos français de la lyre hongroise, I, Budapest, François Bárd Fils, 1921, 48–49 (Bibliothèque la Fontaine, 1).

La tristesse s’est fiancée à ma soeur, traduit par B. Pogány, F. Lot, in Anthologie de la Poésie Hongroise Contemporaine, choix, trad. Léon Balzaguette et al., sous la dir. de Béla Pogány, Paris, Les Écrivains Réunis, [1927], [1946], 129–130.

Le chagrin s’est fiancé à ma soeur, traduit par Margit Gaspar, in Un ensemble de poésie hongroise (6 poètes: Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, 57 poèmes), Yggdrasill (Paris), 1937, no. 4–5., 81.

La tristesse s’est fiancée à ma soeur, adaptation de Guillevic, in Anthologie de la poésie hongroise du XIIe siècle à nos jours, Ladislas Gara avec col., Paris, Éditions du Seuil, 1962, 256. = Dans cette banlieue. 50 poèmes hongrois du XXème siècle. – A város peremén. Egy évszázad félszáz magyar verse franciául, éd. par Georges Kassai, György Tverdota, Budapest, Új Világ Kiadó, 2005, 63–64.

La tristesse s’est fiancée à ma soeur, adapté par Guillevic, avec la collaboration de L. Gara, in Mes poètes hongrois, présentation et préf. par Guillevic, Budapest, Corvina Kiadó, 1967, 97. = Mes poètes hongrois, sel., trad., préf. Guillevic, Budapest, Corvina Kiadó, 1977, 97.

Ma soeur est fiancée au chagrin, adaptation de Guillevic, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 39.

Másként halálos csend és néma untság

Et par ailleurs mortel silence, adaptation de Guillevic, in Dezső Kosztolányi, Ivresse de l’aube. Poèmes, préf. Georges Kassai, Paris, L’Harmattan, 2009, 40.

Holland nyelven

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép

In diepe nachten, vertaald door Antal Sivirsky, in Werk uit Hongarije. Poëzie, Brussel, Manteau, 1969, 44.

Japán nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

[Mint aki a sínek közé esett…], [fordította Imaoka Juichiro], in [?], Tokió, 1955, 241.

Jegyzet Az 1955-ös, japán nyelven megjelent antológiához kapcsolódó – hiányos – adatok Demeter Tibor Bibliographia Hungaricájából valók. A példányt nem találtuk meg. Ld. Bibliographia Hungarica. Magyar szépirodalom idegen nyelven, gyűjt. és szerk. Demeter Tibor, Budapest, Magyar Külügyminisztérium, 1957–1958.

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

[Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok], [fordította Imaoka Juichiro], in [?], Tokió, 1955, 243.

Mostan színes tintákról álmodom

[Mostan színes tintákról álmodom], [fordította Imaoka Juichiro], in Magyar Antologia, Tokió, Aikoku-shimbun-sha, 1941, 242–244.

Este, este…

[Este, este…], [fordította Imaoka Juichiro], in Hangari minzoku-shi, Tokió, Aikoku-shimbun-sha, 1941, 244–246.

[Este, este…], [fordította Imaoka Juichiro], in [?], Tokió, 1955, 242.

A kis mécs

[Halványuló fényben esti szomorú ima…], [fordította Imaoka Juichiro], in Hangari minzoku-shi, Tokió, Aikoku-shimbun-sha, 1941, 246–248.

Mi ez, mi ez?

[Mi ez, mi ez?], [fordította Imaoka Juichiro], in [?], Tokió, 1955, 243.

Én félek

[Én félek], [fordította Imaoka Juichiro], in [?], Tokió, 1955, 246.

Akárcsak egy kormos szénégető

[Akárcsak egy kormos szénégető], [fordította Imaoka Juichiro], in Hangari minzoku-shi, Tokió, Aikoku-shimbun-sha, 1941, 248–250.

Anyuska régi képe

[Anyuska régi képe], [fordította Imaoka Juichiro], in Hangari minzoku- shi, Tokió, Aikoku-shimbun-sha, 1941, 248–250.

[Anyuska régi képe], [fordította Imaoka Juichiro], in [?], Tokió, 1955, 244.

Én öngyilkos leszek…

[Én öngyilkos leszek…], [fordította Imaoka Juichiro], in [?], Tokió, 1955, 245.

Ha néha-néha meghal valaki

[Ha néha-néha meghal valaki], [fordította Imaoka Juichiro], in [?], Tokió, 1955, 245.

Német nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

So wie wenn jemand zwischen Schienen sank…, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in Desider Kosztolányi, Des Knaben Trauerharfe, MTAKK, Ms 4619/31, 1. [Gépirat.]

Jegyzet A gépirat jelzése a továbbiakban: DKT.

És látom Őt, a Kisdedet

Und schreitend still, im weissen Hemd, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 1.

I., Und schreitend still, im weissen Hemd, Ladislaus Szemere, in Aus einer Kindheit, von Desider Kosztolányi, MTAKK, Ms 4619/14– 15. [Gépirat.]

A doktor bácsi

Der Onkel Doktor, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 1–2.

Múlt este én is jártam ottan

Auch ich bin nachts jüngst hingekommen, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 2.

Ó, a halál

Der Sensemann, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 2–3.

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

Noch bin ich stolz Magyare, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 3.

Ich bin noch stolz, Friedrich Lám, in MTAKK, Ms 4619/28.

Azon az éjjel

In jener Nacht, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 3–4.

IV., In jener Nacht, Ladislaus Szemere, in Aus einer Kindheit, von Desider Kosztolányi, MTAKK, Ms 4619/14–15, 2–3. [Gépirat.]

Már néha gondolok a szerelemre

Oft will schon Liebe mir das Herz vergolden, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 4.

Az iskolában hatvanan vagyunk

Wir zählen in der Schule sechzig Mann, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 4.

Mostan színes tintákról álmodom

Couleurtinten, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 4–5.

Ich träume jetzt von lauterbunten Tinten, Nachdichtung von Martin Remané, in Ungarische Dichtung aus fünf Jahrhunderten, Hrsg. von Stephan Hermlin, György Mihály Vajda, Budapest, Corvina Kiadó, 1970, 206.

Von bunten Tinten, ins Deutsche übertragen von Lajos Brájjer, in Ungarische Lyrik 1914–1936, übertr. v. Lajos Brájjer, Budapest, R. Gergely Verlag, V. Dorottya u. 2., [1936].

Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek

Ihr Kameradlein, die zur Nacht, der kalten, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 5.

Ó, hányszor látlak mégis bennetek

Oh, traurige, zerlumpte, kleine Brüder, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 5–6.

Este, este…

Abend, Abend…, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 6.

Aus einer Kindheit V. (Abend, abend…), Nachdichtung von Heinrich Horvát, in Neue ungarische Lyrik, München, 1918, 132. = MTAKK, Ms 4619/15. [Könyvkivágat.]

III., Abend, Abend…, Heinrich Horvát, in Aus einer Kindheit, von Desider Kosztolányi, MTAKK, Ms 4619/14–15, 2–3. [Gépirat.] = Aus einer Kindheit, Gedichte von Desider Kosztolányi, Deutsche Übersetzung von Heinrich Horvát, MTAKK, Ms 4619/32, 4. [Gépirat.]

Zur Abendzeit, ins Deutsche übertragen von Karl Somló, in Ungarische Lieder. Ein Reigen von Gedichten zeitgenössischer ungarischer Dichter, übertragen von Karl Somló, Vorwort von Leo Heller, Leipzig, Xenien Verlag, 1918, 76.

Mikor az este hirtelen leszáll

Kirchhofgleich winkt der Gartentraum verdüstert, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 6.

A kis mécs

Glimmlämpchen, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 6–7.

Mi ez, mi ez?

Was stiess mir zu, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 7–8.

Én félek

Ich bebe, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 8.

Ódon, ónémet, cifra óra

Altdeutsche Zieruhr, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 8–9. = Ungarische Lyrik, übertragen von Ladislaus Szemere, Budapest, [Hollóssy J. Ny.], 1933, 65–66. [Utóbbiban Die Uhr címmel, Altdeutsche Zieruhr: auf dem Kasten kezdősorral.]

Die alte Uhr, Friedrich Lám, in MTAKK, Ms 4619/28.

Die alte Spieluhr, übersetzt von Friedrich Lám, in Neue ungarische Lyrik, übersetzt von Friedrich Lám, Budapest, Ruszkabányai Verlag, 1942, 55–56.

Lánc, lánc, eszterlánc

Ringel, Ringel, Ringeltanz…, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 9–10.

Ringel – Ringel – Ringelreih, [fordító ismeretlen], in MTAKK, Ms 4619/64. [Gépirat.] [Láthatóan nem Kosztolányi kézírásával, fekete tintás javítással. A lap alján lila színű tintával megjegyzés: "Fordító ismeretlen."]

Akárcsak egy kormos szénégető

Schwarz wie ein Köhler ist mein ernster Vater, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 10.

Apámmal utazunk a vonaton

Mit Väterchen im Zug, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 10–11.

Egy téli délben

Im Jänner lag ich einst an Masern krank, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 11.

Anyuska régi képe

Der Mutter Jugend-Bildnis, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 11.

Aus einer Kindheit I. (Mütterchens altes Bild), Nachdichtung von Heinrich Horvát, in Neue ungarische Lyrik, München, Georg Müller Verlag, 1918, 128. = MTAKK, Ms 4619/15. [Könyvkivágat.] = MTAKK, Ms 4619/14–15. [Gépirat.]

II., Mütterchens altes Bild. Wie süss, wie fein, Heinrich Horvát, in Aus einer Kindheit, von Desider Kosztolányi, MTAKK, Ms 4619/14–15, 1–2. [Gépirat.] = Aus einer Kindheit, Gedichte von Desider Kosztolányi, Deutsche Übersetzung von Heinrich Horvát, MTAKK, Ms 4619/32, 1. [Gépirat.]

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik

Die arme Mutter spielt auf dem Klaviere, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 11–12.

Én öngyilkos leszek…

Erbittert rief ich: Selbstmord ich vollbringe, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 12.

A rokonok

Die Sippschaft, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 12–13.

Öreganyó

Grossmütterlein, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 13. = Ungarische Lyrik, übertragen von Ladislaus Szemere, Budapest, [Hollóssy J. Ny.], 1933, 66–67. [Utóbbi Grossmütterlein címmel.]

Halottak napján

Am Allerseelentage, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 13–14.

Miért zokogsz fel oly fájón, búsan

Was schluchzest du so traurig, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 14.

A játék

Spielzeug, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 14–15.

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép

Wie oft oh Mappe prüfe ich dich nächtig, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 15.

A kis kutya

Der kleine Hund, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 15–16.

Úgy élünk együtt, két kis idegen

Wir zwei, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 16.

A rút varangyot véresen megöltük

Wir töteten die widerliche Kröte, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 16.

Jegyzet Sáfrán Györgyi részletes bibliográfiájából ez a tétel kimaradt. Ld. Sáfrán Györgyi, Kosztolányi Dezső hagyatéka. Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona hagyatéka. Hitel Dénes gyűjteménye (Ms 4612–Ms 4649), Budapest, MTAK, 1978, 33 (MTAK Kézirattári Katalógusok).

A kis baba

Die kleine Fee, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 16–17.

Féltizenkettő

Halb zwölf, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 17.

Künn a sárgára pörkölt nyári kertben

Im Sommergarten, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 17–18. = Ungarische Lyrik, übertragen von Ladislaus Szemere, Budapest, [Hollóssy J. Ny.], 1933, 67–68.

Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska

Weintrunknes Batscher Land, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 18.

A napraforgó, mint az őrült

Durch Steppen stürmt, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 19.

Szemem gyakorta visszanéz

Gedenkend Deiner bloss, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 19.

Ott az a vén, vidéki gyógytár

Und dort des Dorfes Apotheke, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 19–20.

A patikának üvegajtajában

Lehnt an der Apotheke Flügeltüre, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 20.

A rosszleányok – mondják – arra laknak

Die schlimmen Mägde, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 20.

Aus einer Kindheit IV. (Die schlechten Mädchen wohnen dort draussen und lauern), Nachdichtung von Heinrich Horvát, in Neue ungarische Lyrik, München, Georg Müller Verlag, 1918, 131. = Aus einer Kindheit, Gedichte von Desider Kosztolányi, Deutsche Übersetzung von Heinrich Horvát, MTAKK, Ms 4619/32, 3–4. [Gépirat.]

A délután pezsgett a poros utcán

Der Nachmittag glomm ob bestaubten Gassen, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 21.

Az első ősz

Der erste Herbst, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 21.

Ha néha-néha meghal valaki

Die Gasse horcht, stirbt irgendwer, so bange, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 22. = Ungarische Lyrik, übertragen von Ladislaus Szemere, Budapest, [Hollóssy J. Ny.], 1933, 69. [Utóbbi Die Gasse horcht… címen.]

Aus einer Kindheit II. (Wenn einmal einer stirbt), Nachdichtung von Heinrich Horvát, in Neue ungarische Lyrik, München, Georg Müller Verlag, 1918, 129. = MTAKK, Ms 4619/15. [Könyvkivágat.] = Aus einer Kindheit, Gedichte von Desider Kosztolányi, Deutsche Übersetzung von Heinrich Horvát, MTAKK, Ms 4619/32, 2. [Gépirat.]

Egyszer pedig magamba mentem

Doch einmal schritt ich im Gehölze, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 22.

Kip-kop köveznek

Kling-Klang: man pflastert, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 23. = Ungarische Lyrik, übertragen von Ladislaus Szemere, Budapest, [Hollóssy J. Ny.], 1933, 67–68. [Utóbbi Im Mai címmel, Kling-klang: man pflastert… kezdősorral.]

Frühling, [übersetzer unbekannt], in Konzert-Plakate, Praha, Deutscher Schulpfennigverein in Prag, 15. April 1926, MTAKK, Ms 4619/42.

Im Mai, aus dem Ungarischen übersetzt von Ladislaus Szemere, in Basler Volksblatt, Basel, 7. Januar 1933, MTAKK, Ms 4619/49.

Az áprilisi délutánon

Ein launischer Apriltag, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 23.

Mi van még itt?

Was winkt noch dort?, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 23–24.

Milyen lehet az élet ott kivül?

Wie ist das Leben in der Aussenwelt!, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 24.

Aus einer Kindheit III. (Wie mag das Leben dort draussen rollen?), Nachdichtung von Heinrich Horvát, in Neue ungarische Lyrik, München, Georg Müller Verlag, 1918, 130. = MTAKK, Ms 4619/15. [Könyvkivágat.] = Aus einer Kindheit, Gedichte von Desider Kosztolányi, Deutsche Übersetzung von Heinrich Horvát, MTAKK, Ms 4619/32, 3. [Gépirat.]

A délutánoktól mindig futottam

Die Nachmittage floh ich traurig immer, immer, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 25.

Jaj, az estét úgy szeretem

Ich liebe, ach, den Abend, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 26.

Ilyenkor a szobánk, mint a sziget

Umringt vom Eisluftmeer, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 25.

A sakk

Das Schach, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 25–26.

Oly jó ébredni

Oh süss Erwachen, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 26.

A húgomat a bánat eljegyezte

Der Gram verlobte sich mit meiner Schwester, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 26–27.

Das Leid hat sich meiner Schwester verlobt, Nachdictung von Hans-Jörg Rother, in "Nyugat" und sein Kreis 1908–1941, hrsg. von Aranka Ugrin, Kálmán Vargha, Leipzig, Verlag Philipp Reclam jun., 1989, 56.

Nagy társaság

Ein Faschingsfest, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 27.

A nagyanyámhoz vittek el aludni

Man brachte nachts zur Grossmama mich einmal, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 27.

Fényképek

Photographien, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 27–28.

Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál

An manchem toten Hause führt, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 28.

Jaj, hova lettek a zongorás estek

Wo sind die Abende, die wundersamen, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 28–29.

Másként halálos csend és néma untság

Oh Überdrusses graue Grazien!, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 29.

Menj, kisgyerek

Geh kleines Kind!, aus dem Ungarischen von Ladislaus Szemere, in DKT, 30.

Aus einer Kindheit VI. (Geh, kleines Kind…), Nachdichtung von Heinrich Horvát, in Neue ungarische Lyrik, München, Georg Müller Verlag, 1918, 133. = Aus einer Kindheit, Gedichte von Desider Kosztolányi, Deutsche Übersetzung von Heinrich Horvát, MTAKK, Ms 4619/32, 4–5. [Gépirat.]

V., Geh, kleines Kind…, Heinrich Horvát, in Aus einer Kindheit, von Desider Kosztolányi, MTAKK, Ms 4619/14–15, 4. [Gépirat.]

Olasz nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

Come chi cadde fra le rotaie, versione di Maria Vittoria Setti, Corvina (Firenze), 1952, Serie III., gennaio–giugno, 19.

Come chi cadde in mezzo alle rotaie, in Dezső Kosztolányi, Poesie, a cura di Guglielmo Capacchi, Parma, Guanda, 1970, 39 (Piccola Fenice).

Come chi sia finito fra i binari, [fordító ismeretlen], in Andrea Csillaghy, Sotto la maschera santa. Antologia storica della poesia ungherese, Udine–Firenze, Cattedre di Lingua e Letteratura Ungherese dell’Università di Udine e dell’Università di Firenze, Cooperativa Libraria Universitaria Friulana, 1991, 555.

Come qualcuno caduto tra i binari, [fordította Agnes Preszler], in Poesie dalla letteratura classica ungherese, tradotta da Agnes Preszler, http://mek.oszk.hu/01300/01316/01316.pdf [2012. 11. 30.].

A doktor bácsi

Benedetto uomo d’oro, interpretazione di Luigi Reho, in Dezső Kosztolányi, Ha jő az éj… Se ci coglie la notte…, Putignano, De Robertis, 1970, 21.

Azon az éjjel

Quella notte, traduzione di Paolo Santarcangeli, in Lirica Ungherese del Novecento, Parma, Guanda, 1962, 57.

Mostan színes tintákról álmodom

Ora sogno inchiostri colorati, versione di Maria Vittoria Setti, Corvina (Firenze), 1952, Serie III., gennaio–giugno, 19–20.

Adesso sogno inchiostri colorati, in Dezső Kosztolányi, Poesie, a cura di Guglielmo Capacchi, Guanda, Parma, 1970, 45 (Piccola Fenice).

Mikor az este hirtelen leszáll

Quando la sera…, in Dezső Kosztolányi, Poesie, a cura di Guglielmo Capacchi, Parma, Guanda, 1970, 47 (Piccola Fenice).

Én félek

Ho paura, traduzione di Paolo Santarcangeli, in Lirica Ungherese del Novecento, Parma, Guanda, 1962, 17.

Én öngyilkos leszek…

Io mi uccidero, versione di Maria Vittoria Setti, Corvina (Firenze), 1952, Serie III., gennaio–giugno, 22.

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép

Nel cuore della notte, quante volte, versione di Maria Vittoria Setti, Corvina (Firenze), 1952, Serie III., gennaio–giugno, 22–23.

A húgomat a bánat eljegyezte

Mia sorella e fidanzata al dolore, in Dezső Kosztolányi, Poesie, a cura di Guglielmo Capacchi, Parma, Guanda, 1970, 41 (Piccola Fenice).

S’e promessa al dolore, interpretazione di Luigi Reho, in Dezső Kosztolányi, Ha jő az éj… Se ci coglie la notte…, Putignano, De Robertis, 1970, 59.

La mia sorella e fidanzata col dolore, versione di Maria Vittoria Setti, Corvina (Firenze), 1952, Serie III., gennaio–giugno, 20–21.

La tristezza s’è fidanzata con mia sorella, Roberto Ruspanti, in Roberto Ruspanti, Lungo il Danubio e nel mio cuore. Antologia della lirica d’amore ungherese, Soveria Mannelli, Rubbettino, 1996, 78–79.

A nagyanyámhoz vittek el aludni

Mi portarono a dormire dalla nonna, versione di Maria Vittoria Setti, Corvina (Firenze), 1952, Serie III., gennaio–giugno, 21–22.

Fui portato a dormire dalla nonna, in Dezső Kosztolányi, Poesie, a cura di Guglielmo Capacchi, Parma, Guanda, 1970, 49 (Piccola Fenice).

Román nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

Ca omul ce din tren s-a prăvălit, trad. V. Porumbacu, in Antologia Literaturii Maghiare IV, [antologare de László Lőrinczi, Erik Majtényi, János Szász], Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 146.

Ca şi cînd între şine ai căzut…, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 36.

A doktor bácsi

O, nenea doctor, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 33–34.

Múlt este én is jártam ottan

Mai ieri pe-acolo-am fost şi eu, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 42–43.

Ó, a halál

O, moartea, trad. M. Păltineanu, Steaua, 1967/4, 70.

O, moartea, trad. A. Gurghianu, in Antologia Literaturii Maghiare IV, [antologare de László Lőrinczi, Erik Majtényi, János Szász], Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 147.

O, moartea, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 37.

Azon az éjjel

În noapte ceca, trad. V. Porumbacu, in Antologia Literaturii Maghiare IV, [antologare de László Lőrinczi, Erik Majtényi, János Szász], Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 147–148.

În noapte ceca, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 29–30.

Már néha gondolok a szerelemre

Mă şi gîndesc la dragoste de-acum, trad. Livia Bacăru, in Kosztolányi Dezső, Poeme, trad. Livia Bacăru, Bucureşti, Albatros, 1976, 20.

La dragoste mi-e gîndul uneori, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 40.

Mostan színes tintákról álmodom

Gînduri despre culori, trad. T. Murăşanu, Steaua, 1965/9, 64.

Cerneluri colorate, trad. V. Porumbacu, in Antologia Literaturii Maghiare IV, [antologare de László Lőrinczi, Erik Majtényi, János Szász], Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 148–149.

Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek

Voi, cari la uşi închise-n seri tîrzii, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 44.

Ó, hányszor látlak mégis bennetek

De cîte ori vă văd…, trad. E. Giurgiuca, in Culegere din Lirica Maghiară, trad. i sel. de Emil Giurgiuca, Bucureşti, Editure de Stat, 1947, 95–96. = Antologia Literaturii Maghiare, IV, Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 149–150.

Mereu vă văd, în ceată, singurei, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 45.

Este, este…

Seară-i, seară…, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 31.

A kis mécs

Opaiţul… Al serii rob mîhnit, trad. Livia Bacăru, in Kosztolányi Dezső, Poeme, trad. Livia Bacăru, Bucureşti, Albatros, 1976, 21–22.

Anyuska régi képe

Portretul vechi al mamei, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 32.

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik

Sărmana mamă doar un cîntec ştie, trad. Livia Bacăru, in Kosztolányi Dezső, Poeme, trad. Livia Bacăru, Bucureşti, Albatros, 1976, 23.

Öreganyó

Bunica mea, trad. Livia Bacăru, in Kosztolányi Dezső, Poeme, trad. Livia Bacăru, Bucureşti, Albatros, 1976, 24–25.

Bunica, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 27.

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép

De câte ori vă văd, in versiune românească de Emil Giurgiuca, in Culegere din Lirica Maghiară, trad. i sel. de Emil Giurgiuca, Bucureşti, Editure de Stat, 1947, 95–96.

In nopţi adînci, trad. V. Porumbacu, in Antologia Literaturii Maghiare IV, [antologare de László Lőrinczi, Erik Majtényi, János Szász], Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 150.

In nopţi adînci cît te provesc, tu, Hartă, trad. Livia Bacăru, in Kosztolányi Dezső, Poeme, trad. Livia Bacăru, Bucureşti, Albatros, 1976, 26–27.

A rút varangyot véresen megöltük

Am omorît crunt broasca cea rîioasă, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 38–39.

A napraforgó, mint az őrült

Prin pustă, floarea soarelui, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 35.

A rosszleányok – mondják – arra laknak

Fetele rele – cică – stau departe, trad. Livia Bacăru, in Kosztolányi Dezső, Poeme, trad. Livia Bacăru, Bucureşti, Albatros, 1976, 28.

Az első ősz

Intîia toamnă, trad. C. Olariu, Foaia noastră, 1969, 21. = Antologia Literaturii Maghiare IV, [antologare de László Lőrinczi, Erik Majtényi, János Szász], Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 147–148.

Toamna dintîi, trad. Livia Bacăru, in Kosztolányi Dezső, Poeme, trad. Livia Bacăru, Bucureşti, Albatros, 1976, 29–30.

Az áprilisi délutánon

Odup-amiază de april, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 41.

A húgomat a bánat eljegyezte

Soră mea s’a logodit cu jalea, în versiune românească de Emil Giurgiuca, in Culegere din lirica maghiară, trad. i sel. de Emil Giurgiuca, Bucureşti, Editura de Stat, 1947, 97–98.

Sora mea s-a logodit cu jalea, în româneşte de Emil Giurgiuca, in Antologia Literaturii Maghiare IV, [antologare de László Lőrinczi, Erik Majtényi, János Szász], Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 152–153.

Ecu durerea sora logodită, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 47–48.

A nagyanyámhoz vittek el aludni

Si într-o seară m-au dus la bunica, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 28.

Menj, kisgyerek

Du-te copile, trad. T. Murăşanu, Steaua, 1965/9, 65.

Du-te copile, trad. A. Gurghianu, in Antologia Literaturii Maghiare IV, [antologare de László Lőrinczi, Erik Majtényi, János Szász], Bucureşti, Liter. Universală, 1969, 153.

Mergi, copilaş, trad. Petre Saitis, in Kosztolányi Dezső, Cîntec de fericire şi tristeţe. Antologie, [ed., trad.] Petre Saitis, pref. Gavril Scridon, Cluj-Napoca, Dacia, 1983, 46.

Spanyol nyelven

Jegyzet Rónai Zoltán egy tanulmányában említi, hogy "a Córdobában élő Benedek Károly Kosztolányi-fordításai (A szegény kisgyermek panaszaiból) helyi irodalmi folyóiratban jelentek meg". Mivel a forrásokhoz nem tudtunk hozzáférni, ezért a lista ezen a ponton hiányos. (Az idézett helyet ld. Rónai Zoltán, Magyar irodalom spanyolul, in Magyar irodalom fordításokban, 1920–1970. II. Hankiss János Tudományos Ülésszak [Debrecen, 1997. október 16–18.], szerk. Gorilovics Tivadar, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1998, 188.)

Azon az éjjel

Aquella noche, [fordító ismeretlen], in MTAKK, Ms 4619/78. [Las lamentaciones del pobre niño pequeno cím alatt.]

Jegyzet A kéziratcsomagban három gépelt spanyol fordítás található, kinézetük hasonló (4619/75, 4619/77), az elsőn szerepel a fordító neve is: traducio del húngaro por: Pablo Laslo. Talán tőle való az idézett, név nélküli fordítás is.

Szerb–horvát nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

Ko onaj što je na tračnice pao…, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 178. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

A doktor bácsi

Gospodin doktor, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 178. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Ó, a halál

Oh, smrti ćud, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 178. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

Ponosito zborim da sam mađar, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Azon az éjjel

One su noći, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Zlatna knjiga mađarske poezije, izbor i prevod Enver Čolaković, Matica Hrvatska, Zagreb, 1978. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 178–179. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Már néha gondolok a szerelemre

Već gdjekada o ljubavi razmišljam, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 179. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Mostan színes tintákról álmodom

Sada snivam tinte u bojama, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 179. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Sad o raznobojnim tintama snivam, preveo Lazar Merković, in Deže Kostolanji, Izabrane pesme, izabr., prev., ured. Lazar Merković, Subotica, Életjel–Subotičke novine, 1986, 6.

Anyuska régi képe

Majčina stara slika, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Antologia svetske lirike, izbor Slavko Ježić, Gistav Krklec, Kultura, Zagreb, 1956. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 180. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Apámmal utazunk a vonaton

Zajedno s ocem putujem vozom, preveo Josip Velebit, in Deže Kostolanji, Izabrane pesme, izabr., prev., ured. Lazar Merković, Subotica, Életjel–Subotičke novine, 1986, 7.

Ugy élünk együtt, két kis idegen

Mali nam se životi skupno rvu, preveo Lazar Merković, in Deže Kostolanji, Izabrane pesme, izabr., prev., ured. Lazar Merković, Életjel–Subotičke novine, Subotica, 1986, 8.

Akárcsak egy kormos szénégető

Otac je ko čađavi ugljenar, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 180. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska

Ta bolna, vinska, setna, lenja Bačka, preveo Lazar Merković, in Deže Kostolanji, Izabrane pesme, izabr., prev., ured. Lazar Merković, Subotica, Életjel–Subotičke novine, 1986, 9.

Este, este…

Veče, veče…, preveo Josip Velebit, Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 179. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

Én félek

Bojim se, preveo Josip Velebit, in Hrvatska revija (Zagreb), 1939/8. = Üzenet (Subotica), 1985/2–3, 179–180. [Fragmenti iz "Jadanja bijednog dječaka" gyűjtőcímen.]

A napraforgó, mint az őrült

Suncokret ko izbezumljenik, preveo Lazar Merković, in Deže Kostolanji, Izabrane pesme, izabr., prev., ured. Lazar Merković, Subotica, Életjel–Subotičke novine, 1986, 10.

A sakk

Šah, preveo Lazar Merković, in Deže Kostolanji, Izabrane pesme, izabr., prev., ured. Lazar Merković, Subotica, Életjel–Subotičke novine, 1986, 11.

Mi van még itt?

Što je ovidje ostalo?, preveo Josip Velebit, Omladina (Zagreb), 1937–38/9–10.

Šta je tu još ostalo?, preveo Lazar Merković, in Deže Kostolanji, Izabrane pesme, izabr., prev., ured. Lazar Merković, Subotica, Életjel–Subotičke novine, 1986, 12.

Szlovák nyelven

Mint aki a sínek közé esett…

Ako ten, kto padol medzi siny, preložil Valentín Beniak, in Večerná Blýskavica. Antológia z maďarskej poézie XX. storocća, preložil Valentín Beniak, Bratislava, Slov. Spisovatel’, 1957, 221.

Jegyzet A kötet jelzése a továbbiakban: VB.

És látom Őt, a Kisdedet

A vidim ho, to pachol’a, preložil Valentin Beniak, in VB, 221–222.

A doktor bácsi

Ujo doktor, preložil Valentin Beniak, in VB, 222–223.

Múlt este én is jártam ottan

Ja som tam včera večer chodil, preložil Valentin Beniak, in VB, 223–224.

Ó, a halál

To smrt’, preložil Valentin Beniak, in VB, 224.

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

Ešte sa hrdo hlásim r maďarom, preložil Valentin Beniak, in VB, 225.

Azon az éjjel

Tej noci strašnej, preložil Valentin Beniak, in VB, 225–226.

Már néha gondolok

Ja niekedy myslievam už aj na lásku, preložil Valentin Beniak, in VB, 227.

Az iskolában hatvanan vagyunk

Šesťdesiati sme v triede vo škole, preložil Valentin Beniak, in VB, 227–228.

Mostan színes tintákról álmodom

Teraz o farbách atramentu snivam, preložil Valentin Beniak, in VB, 228.

Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek

Vy, čo fňukáte pred zapadlou bránou, preložil Valentin Beniak, in VB, 229.

Ó, hányszor látlak

Oh, kol’ko ráz vás vidim, preložil Valentin Beniak, in VB, 229–230.

Este, este…

Po večierkoch…, preložil Valentin Beniak, in VB, 230–231.

Mikor az este hirtelen leszáll

Ked’ zmráka sa a zrazu, preložil Valentin Beniak, in VB, 231.

A kis mécs

Malý kahanček, preložil Valentin Beniak, in VB, 231–232.

Mi ez, mi ez?

Čo-to, čo-to?, preložil Valentin Beniak, in VB, 232–233.

Én félek

Bojim sa, preložil Valentin Beniak, in VB, 234–235.

Ódon, ónémet cifra óra

Staronemecké, starovkusné, preložil Valentin Beniak, in VB, 235–236.

Lánc, lánc, eszterlánc

Kolo, kolo mlnské, preložil Valentin Beniak, in VB, 236–237.

Akárcsak egy kormos szénégető

Tak ako ked’ uhliar v čmude stoji, preložil Valentin Beniak, in VB, 238.

Apámmal utazunk a vonaton

Sedime spolu s otcom vo vlaku, preložil Valentin Beniak, in VB, 238–239.

Egy téli délben

Raz na poludnie v zime, preložil Valentin Beniak, in VB, 239.

Anyuska régi képe

Mamičkin dávny portrét, preložil Valentin Beniak, in VB, 240.

Szegény anyám, csak egy dalt zongorázik

Chudera mama, tá hrá vždy len jednu, preložil Valentin Beniak, in VB, 240–241.

Én öngyilkos leszek…

Ja sa zavraždim, preložil Valentin Beniak, in VB, 241.

A rokonok

Pribuzni, preložil Valentin Beniak, in VB, 242–243.

Öreganyó

Stará mama, preložil Valentin Beniak, in VB, 243–244.

Halottak napján

Na dušičký, preložil Valentin Beniak, in VB, 244–245.

Miért zokogsz fel oly fájón, busan?

Prečo lkáš, prečo ten bol’avý hlas, preložil Valentin Beniak, in VB, 245–246.

A játék

Táto hra, preložil Valentin Beniak, in VB, 246–247.

Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép

V hlbokých nociach študujem ťa atlas, preložil Valentin Beniak, in VB, 247–248.

A kis kutya

Malý psik, preložil Valentin Beniak, in VB, 248–249.

A rút varangyot véresen megöltük

Ropuchu hnusnú v krvi zabili sme, preložil Valentin Beniak, in VB, 249–250.

A kis baba

Bábika, preložil Valentin Beniak, in VB, 250–251.

Féltizenkettő

Je pol dvanástej, preložil Valentin Beniak, in VB, 251.

Künn a sárgára pörkölt nyári kertben

V záhrade letnej, preložil Valentin Beniak, in VB, 252–253.

Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska

To je tá ťažká, chorá, spitá Báčka, preložil Valentin Beniak, in VB, 253.

A napraforgó mint az őrült

Tá slnečnica bláznivá, preložil Valentin Beniak, in VB, 254.

Szemem gyakorta visszanéz

Tvoj hrob sa mi často mari, preložil Valentin Beniak, in VB, 254– 255.

Ott az a vén, vidéki gyógytár

Stará vidiecka apatieka, preložil Valentin Beniak, in VB, 255–256.

A patikának üvegajtajában

Vo sklených dverách tej lekárne starej, preložil Valentin Beniak, in VB, 256–257.

A rosszleányok – mondják – arra laknak

To je dom mrcha dievok, preložil Valentin Beniak, in VB, 257.

A délután pezsgett a poros utcán

Odpoludnie sa perli prašnou cestou, preložil Valentin Beniak, in VB, 258.

Az első ősz

Prvá jeseň, preložil Valentin Beniak, in VB, 258–259.

Ha néha-néha meghal valaki

Keď sem-tam umrieť sa chce komusi, preložil Valentin Beniak, in VB, 259–260.

Egyszer pedig magamba mentem

Raz som tak osamote kráčal, preložil Valentin Beniak, in VB, 260–261.

Kip-kop, köveznek

Ulicu dláždia. klip-klop, preložil Valentin Beniak, in VB, 261.

Az áprilisi délutánon

Aprilového odpoludnia, preložil Valentin Beniak, in VB, 262.

Mi van még itt?

Čo je tu ešte?, Preložil Valentin Beniak, in VB, 262–264.

Milyen lehet az élet ott kívül?

Tom vonku život aký môže byt’, preložil Valentin Beniak, in VB, 264.

A délutánoktól mindig búsan futottam

Odpoludňajškom vždycky som chcel utiect’, preložil Valentin Beniak, in VB, 264–265.

Jaj, az estét úgy szeretem

Jaj, ako rád mám, keď sa zvečeri, preložil Valentin Beniak, in VB, 266.

Ilyenkor a szobánk mint a sziget

A vtedy izba naša je jak ostrov, preložil Valentin Beniak, in VB, 266.

A sakk

Sach, preložil Valentin Beniak, in VB, 266.

Oly jó ébredni

Dobre je zodubit’ sa, preložil Valentin Beniak, in VB, 267.

A húgomat a bánat eljegyezte

Sestričku mojú zasnúbil si smútok, preložil Valentin Beniak, in VB, 267–268.

Nagy társaság

Velka spolocnosť, preložil Valentin Beniak, in VB, 268–269.

A nagyanyámhoz vittek el aludni

K starej mama ma zaniesli na noc spat’, preložil Valentin Beniak, in VB, 269.

Fényképek

Fotografie, preložil Valentin Beniak, in VB, 269–270.

Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál

Teraz tak často chodim, preložil Valentin Beniak, in VB, 270–271.

Jaj, hová lettek a zongorás estek

Večierky klavírové, kde ste, kde ste? Preložil Valentin Beniak, in VB, 271–272.

Másként halálos csend és néma untság

Ináč mŕtvolné ticho, preložil Valentin Beniak, in VB, 272–273.

Menj, kisgyerek

Chod’, malý chlapček, preložil Valentin Beniak, in VB, 273–274.

Szlovén nyelven

Este, este…

Iz detinstva, [ford. Alojz Gradnik], Ljubljanski zvon, 1933/7, 400.

Ukrán nyelven

A húgomat a bánat eljegyezte

Moja szesztra zarucsena zi szmutkom, pereklad Ûrìj Ŝkrobinec, in Ûrìj Ŝkrobinec, Ugors'ka arfa. Perekladi z ugors'koï klasičnoï ta sučasnoï poezìï, Karpatyi, Uzsgorod, 1970, 100.