Tárgyi magyarázatok Kosztolányi Dezső KOHA_AUTH:116439 VIAF:17232459 digital edition editor Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 XML-editor Horváth Péter Bobák Barbara Fellegi Zsófia XML-control creator DigiPhil http://digiphil.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875 https://iti.btk.mta.hu/ Budapest KOHA_AUTH:9227 http://biblio.digiphil.hu/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?authid=9227 2020 ©Free Access – no-reuse"http://www.europeana.eu/rights/rr-f/" ©In Copyright"http://rightsstatements.org/page/InC/1.0/" o:kd-szkp.targyimagyarazatok.tei /o:kd-szkp.targyimagyarazatok.tei Kosztolányi Dezső Összes Művei. Kritikai kiadás responsible publisher: Dobos István KOHA_AUTH:106758 Szegedy-Maszák Mihály KOHA_AUTH:125715 Veres András KOHA_AUTH:128638 Kosztolányi Dezső KOHA_AUTH:116439 VIAF:17232459 A szegény kisgyermek panaszai editor: Győrei Zsolt KOHA_AUTH:172982 arranged for publication: Győrei Zsolt KOHA_AUTH:172982 Lovas Borbála Józan Ildikó KOHA_AUTH:313350 lector: Horváth Iván KOHA_AUTH:113410 Józan Ildikó KOHA_AUTH:313350 Veres András KOHA_AUTH:128638 Sárközi Éva KOHA_AUTH:313361 2014 Pozsony Kalligram Kiadó ISBN 978-615-5454-10-3 Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai TARGYI MAGYARAZATOK A tárgyi magyarázatok a versekben és a korrektúrákban található nevek és elavult vagy idegen kifejezések megértésében segítenek. Sorrendjük a szövegközlésben való felbukkanásuk sorrendjét követi, az előttük szereplő szám az egyes versek JKK-ban kapott sorszámát jelöli. № 2 spatium Nyomdai szakkifejezés, spácium, jelentése ’szóköz’, az egyes szavak közötti betűhely nyomdai szedésben. № 3 imprimálom Imprimál: készülő könyv utolsó korrektúralevonatát a felhatalmazott személy a kézjegyével és a nyomtatható megjegyzéssel látja el. № 3 medicina orvosság № 6 hét szilvafa Utalás a hétszilvafás nemességre, azaz a nemesség legszegényebb, kisbirtokosi vagy birtokát vesztett rétegére. № 8 Andersen Hans Christian Andersen (1805–1875), dán író. Világhírét kedves iróniával megírt meséivel (A rút kiskacsa, A rendíthetetlen ólomkatona, A császár új ruhája stb.) szerezte. № 11 almárium (üvegalmárjom) Alacsony, üveges szekrény. Eredeti latin változatának jelentése: ’szekrény, láda’. № 11 garaboncás Görög eredetű szó, ismertebb változatában garabonciás. A magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személyeinek egyike. A hozzá fűződő hiedelemkör fontos motívumai: foggal születik, vándorlása közben tejet kér a házaknál, ha nem kap, segítői, a sárkánykígyó és a bűvös könyv közreműködésével vihart kavar. Itteni, leegyszerűsített jelentésében: bajkeverő. № 12 kékzubbonyos Utalás a munkások ruházatára. № 13 karikahajtó Utalás régi gyerekjátékra: rövid bottal hajtott karika. "Jé, csakugyan, a karika is a múlté. Az sem tudott elromlani pedig, miért nem karikáznak a gyerekek már évtizedek óta? Volt karika fából, azt gömbös végű bottal hajtottuk (sőt, kunsztokat is tudtunk csinálni vele). És volt bádogkarika. Akkoriban a szenespincékben karikába kötött puhafát is árultak, gyújtóst, az volt körülkötve bádogszalaggal. A bádogszalagba kampós végű drótot akasztottunk, úgy görgettük magunk előtt. Soha el nem romlott." (Tabi László, Játék, in T. L., Szigorúan bizalmas, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962, 147.) № 17 ecetet adnak, hogyha inni kérek Utalás Krisztus passiójának egyik epizódjára: a keresztre feszített Krisztust kínzói ecettel itatják (Máté 27,34; Márk 15,36; Lukács 23,36; János 19,28–30). № 18 alt-Wien porcelán A 18. századi bécsi manufaktúrából származó, esetenként a háború előtti finom, művészi porcelán megnevezése. № 20 korongok, mérgek, kémszerek pora Utalás különféle vegyészeti kellékekre és anyagokra; kémszer – reagens, olyan vegyi anyag, mely más anyaggal keverve jellemző vegyi hatást mutat, és ezzel az utóbbi anyag felismerésére alkalmas. № 24 Chopin Fryderyk Franciszek (Frédéric François) Chopin (1810–1849), lengyel romantikus zeneszerző. 1830-tól Párizsban élt, ahol mint zongoraművész és zongoratanár működött. № 25 Az ostorom, csigám örökli öcskös Utalás korabeli gyermekjátékokra. "A csiga, az egyszerű facsiga bezzeg el nem romlott sohasem. Szög volt a hegyibe verve, kézzel megpörgettük, és ostorral ütöttük; így pörgött akár órákig is, ha szusszal bírtuk." (Tabi László, Játék, in T. L., Szigorúan bizalmas, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962, 147.) № 26 antiqua Tipográfiai jelölés, magyarosabb változata: antikva. A nyomdászatban többek közt a normál, tehát nem dőlt (kurzív) betűket hívják így. Kosztolányi a korrektúrában a hibásan dőlttel szedett szavak javításakor írja kétszer is a szót utasításként a margóra. № 26 biedermeier A 19. század első felében a klasszicizmus és az empire elhalásával kibontakozó (a Fliegende Blätter címlapján megjelent, kedélyes nyárspolgár alakjáról elnevezett) átmeneti stílus, mely főként Közép-Európában terjedt el, elsősorban az iparművészetben és a lakáskultúrában hatott. A festészetben aprólékos kidolgozással, finomkodó festésmóddal intim hangulatokat, a mindennapi életet ábrázolva fejezte ki a kispolgári ízlést. Kedvelt műfaja az arckép és a zsánerkép. Kosztolányi biedermeier iránti vonzódásáról, Somlyó Zoltánra (aki "biedermeier- Kosztolányinak" nevezte barátját) és Kárpáti Aurélra hivatkozva Veres András is megemlékezik Kosztolányi Ady-komplexuma című könyvében (Budapest, Balassi, 2012, 56–57). № 26 virzsínia és szalmaszál "Nem kétséges: a béke szivarja a feszesre sodort, kajla virzsínia, amely bakakörökben »vergónia « néven volt kedvelt és tekintélyemelő. Élvezetéhez idő és nyugalom, bölcsesség, élettapasztalat, hozzáértés és derűs kedély kellett. Már a kiválasztása is rendkívül körültekintést igénylő művelet volt. Formára, színre, szalmaszálra és szelelésre megfelelőt csak az avatott szem tudott a ládikóban kipécézni és az ujjak gyengéd érintésével csak az igazán hozzáértő tudta eldönteni, hogy az előzetes szemrevételezés helyes volt-e. No és a rágyujtás! A virzsínia visszautasított minden hebehurgyaságot, fiatalos hetykeséget, gyors és kontármunkát. Csak kiegyensúlyozott emberek tudták a szivar testéből a szalmaszálat sértetlenül kihúzni, csak azok, akik igazán szerették és becsülték a különös formájú szivart, vállalkozhattak arra, hogy az asztal szélére fektetett virzsíniát a meggyujtott szalmaszál lángjánál hevítsék. Szívása külön szakértelmet igényelt. Rajongóinál mindig kéznél volt egy teli gyufásdoboz, de kellett is…" (Császár Géza, Az elsüllyedt Pécs, Dunántúl, 1930. december 25.) № 27 egyptomi Régies írásmódú szóalak, a szó latin alakjából (Aegyptus) eredeztethető. № 29 szonáta Olasz eredetű, hangszeres zenei műfaj, több tételből álló, egy vagy két hangszerre (zongora, vonós, fúvós hangszer) komponált zenemű. № 31 Aequator napja Aequator: latin eredetű szó, jelentése ’Egyenlítő’. Utalás a lámpa fényességére. № 31 muszka földön orosz földön (Muszka: az oroszok népies elnevezése Moszkva után). № 36 36 o Reaumur Réaumur: hőmérsékleti skála, mely a Celsiusskálának megfelelő 100 fokot 80 fokra osztja. 36 oR = 45 oC № 36 úri, szagos mise Kosztolányi sok művében használja e fogalmat, a Pacsirta című regényének ötödik fejezetében maga definiálja: "Délelőtt fél tizenkettőkor van a csöndesmise. Erre az előkelő osztály jár, megyei urak, jobb hivatalnokok, gazdag polgárok, kik megkülönböztetik magukat a többi, közrendű halandótól. Velük jönnek feleségeik, eladó lányaik. Fiatalemberek kísérik őket, az udvarlók, kik hátul, a pillérek mögött állapodnak meg a szenteltvíz-tartónál. A leányok anyjuk mellett ülnek, be-bepillantanak imakönyvükbe, fejüket a padra hajtják, és fölsóhajtanak, valahányszor csöngetnek. Apró zsebkendőkkel törlik szemüket, mintha sírnának. Éles illatszerek nyilallnak a levegőn, egymással feleselve. Az illatok valóságos hangversenye ez. Ezért »szagos misé«-nek is nevezik. Nemcsak a lélek fölemelkedése, hanem társadalmi esemény is." (Kosztolányi Dezső, Pacsirta, Budapest, Athenaeum, 1924, 46–47.) № 37 zsöllye Színházban drágább nézőtéri ülőhely. Párnázott, kényelmes karosszék, a zenekari ülés után következő legjobb hely. A latin sella, ’szék’ szó átvétele. № 38 Bácska Történelmi földrajzi táj a Duna–Tisza közének a Baja–Szeged vonaltól délre eső vidékén. Északi sávja kivételével 1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia, 2006 óta Szerbia) része. № 38 rác Magyarországon élő szerbek régies neve. № 40 Pharmacopoea gyógyszerkönyv № 45 palló/padló Vastag deszkaszálból készült vékony híd vagy járda, melynek tájnyelvi alakja a padló. № 46 pluviále Latin eredetű szó, eredeti jelentése ’esőköpeny’, a pap misén kívüli egyházi szertartásokhoz használt díszes palástja. № 48 Beethoven Ludwig van Beethoven (1770–1827), német zeneszerző, a bécsi klasszika nagy alakja, de zenéje már a romantika jegyeit is magán viseli. № 50 göröggyufa Foszforos gyufa. A megnevezés valószínűleg a görög foszforosz szóra utal, melynek jelentése ’fényt adó’. № 50 vörös karbolpor fertőtlenítőszer № 56 Mendelssohn Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847), német kora romantikus zeneszerző, zongorista, karmester, az első, modern értelemben vett zenekarvezető. № 58 fortissimo (fortissimója) Zenei előadási utasítás, az olasz forte szó fokozott alakja, jelentése ’nagyon erősen’. № 58 solo Szóló, magánszám, egyedül énekelt vagy hangszeren játszott zenemű vagy annak részlete. № 60 kösöntyűk Kösöntyű: karon, nyakban vagy ruhán hordott díszes női ékszer. № 60 násfák Násfa: nyakláncon viselt, drágakővel kirakott arany ékszer. № 62 dohányszita Dohány szárítására szolgáló eszköz. № 62 Kossuth Lajos is fölfigyelt a képen, Deák Ferenc meg intett véle szembe A két neves magyar politikus említése utalás a két nagy politikai áramlat: a függetlenségi/határozati (negyvennyolvas) és a felirati (hatvanhetes) párt küzdelmének kisvárosi összebékülésére. № 64 Menj a New Yorkba Utalás a budapesti New York kávéházra.