A »BURKUS« – apparátus Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gál Richárd digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-b-app /o:mk-39-b-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634464464 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1888 Országos Hírlap. Társadalmi, politikai, gazdasági napilap.Szerk. Mikszáth Kálmán. Budapest. 1897–1899. OSZK:1018896 Szegedi napló : politikai, közgazdasági és irodalmi napilap. Fel. szerk. Eisenstädter Lukács. Szeged, 1878–1922. OSZK:959918 Szegedi híradó. Szerk. Kempelen Győző. Szeged: Burger Zs., 1859-1925. OSZK:961347 Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. OSZK:2820694 Mikszáth Kálmán: Az apró gentry és a nép: harmincz kis elbeszélés. Budapest: Révai. 1889. OSZK:3370039 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Reviczky Gyula PIM:68759 VIAF:61961883 Budapest GEO:3054643 Szeged GEO:715429 Eger GEO:721239 Kürtösújfalu GEO:624606 Kolozsvár GEO:681290 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A BURKUS I. Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 62-69. II. Nemzet, 1888. május 20.,7. éyf., 140. sz- (1., 2. l.) »A Nemzet tárczája« rovatban III. Almanach 1889. évre. szerk.: MK. Egyetemes Regénytár IV. évf. 5-6, Singer és Wolfner, Bp., 1889,227-242.1. IV. Pipacsok a búzában. Tizennyolc elbeszélés. Bp. 1890. Révai Testvérek kiad. MKm 4. köt 66-79.1. V. [2. kiad.] 1893. ua. VI. [3. kiad.] 1897. ua. VII. [4. kiad.] 1901.ua. VIII. [5. kiad.] 1903. ua. IX. [6. kiad.] 1908. ua. X. Jk 28. köt. 1910. Kisebb elbeszélések V. 34-45.1. Bár MKKOHA_AUTH:119814 fiatalkorában nem alapított saját lapot (csak később, 1897-ben a rövid életű Országos Hírlapot ), voltak tapasztalatai a kisvárosi újságírásról. Nemcsak fiatalkori, balassagyarmati újságírói tevékenységére kell gondolnunk, hanem arra is, hogy amikor a megyei közigazgatástól megválván PestenGEO:3054643 írasaiból próbált megérni, több olyan kisebb lapnál dolgozott, amelyek a Hírkürt vonásait mutathatták. Nem lehetetlen azonban, hogy a novellabeli szerkesztőség bizonyos mértékig MKKOHA_AUTH:119814 szegediGEO:715429 éveit is idézi. Az, ahogyan az Ismeretségünk története c. írásában (mely a Szegedi Híradó huszonöt éves fennállási évfordulójára szóló gratuláció) a két rivális szegediGEO:715429 lap, a Szegedi Napló és a Szegedi Híradó kedélyes küzdelmét leírja, nagyon is emlékeztet a Hírkürt és Hírharang szembenállására: Azért jöttem ide, hogy konkurrens lapot csináljak neki [ti. a Híradónak]...Hát ennek bizony meg kellett lenni.Harmadfél álló esztendeig birkóztunk egymással, tisztességgel, becsülettudással. Hol mi voltunk alól pillanatnyira, hol ő, de azért soha el nem esett egyik sem. Míg végre azt mondta a publikum: <Ne verekedjetek atyafiak - mit rontjátok egymást ti - örülünk, hogy két ilyen erős fickónk van; éljetek mind a ketten. < (Krk 68,42:4-13) És az Ismeretségünk történeté ben erre következő emlékezés egy negyven liter borban kötött fogadásra (hogy a rivális lapok egy-egy újságírója közül melyik tud gorombább életrajzot írni a másikról) szintén emlékeztet a borozgatás mellett kiprovokált sajtóvitára Burkus azonosságát illetően. Az, hogy a Venus pocsolyájáról szóló fejtegetés menetében és néhol kifejezéseiben is megegyezik Az elképzelt méz c., Reviczky GyulaKOHA_AUTH:123279 szerelmét feldolgozó történet bevezetésével (vö. Tárgyi magyarázatok), szintén a hangulatfestés redakcionális, önéletrajzi eredetét mutatja. Maga az elveszett kutya története régebbi ötlete MKKOHA_AUTH:119814 -nak. 1879-es, A tízforintos kutya c. elbeszélésében (Krk 30, 158—161. l.) író kollégáinak ajánlja fel megírásra a számára felesleges tárgyat, melynek rövid vázlatát nyújtja csak. Eszerint a pangó újságban háromszori hirdetést helyez el egy úr, melyben elveszett kutyája megtalálójának jutalmat ígér. Csakhogy a kutyát már az első hirdetésre behozzák, mire a szerkesztő először elküldi a megtalálót, és csak a harmadik hirdetés megjelente után hajlandó foglalkozni vele, majd arra az esetre, ha a jövőben újra ellopná a kutyát, a jutalmon felül 20%-ot ígér neki a hirdetések díjából is. Ezt a történetet MKKOHA_AUTH:119814 felvette Az apró gentry és a nép c. kötetének 1884-es első kiadásába is (a további kiadásokból kihagyta), de az irodalmi életre vonatkozó kerettörténet nélkül. A két változat különbségeiről lásd a Krk 30. kötetének jegyzeteit a 317. oldalon. Szövegváltozatok [A szövegváltozatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]