A DOMÁLYOSI PUSZTA - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gecse-Madaras Júlia digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-dp-app /o:mk-39-dp-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 lector: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona: Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései. Budapest. Athenaeum. 1922. OSZK:3061454 Jókai Mór Összes Művei, Regények 51, A lélekidomár, 1888-89, sajtó alá rend. Sándor István, Budapest, Akad. Kiadó, 1967. OSZK:2810391 Mikszáth Kálmán összes művei. 3. Regények és nagyobb elbeszélések, 1885-1889. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Király István. Budapest: Akadémiai. 1957. OSZK:2821032 Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona Mária PIM:64435 VIAF:187309261 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Jókai Mór PIM:59537 VIAF:59084200 Rákóczi Ferenc, II. PIM:84171 VIAF:120726363 Bezerédj Imre PIM:97154 VIAF: Tolvay Gábor PIM:116320 VIAF: Veres Pálné Beniczky Hermin PIM:74163 VIAF:20554883 Hoitsy Pál PIM:58257 VIAF:29925218 Habsburg Lipót, I. PIM: VIAF:54156429 Pálffy Miklós PIM:84197 VIAF:90955525 Németország GEO:2921044 Hohenheim GEO:2901715 Stuttgart GEO:2825297 Bécs GEO: 2761369 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A DOMÁLYOSI PUSZTA Kézirat Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/2 179-186. folio Megjelent I. Pesti Hírlap, 1888. február 26., 10. évf. 57. sz. (1., 2., 3., 4., 5. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül. II. a)Pipacsok a buzában. Tizennyolc elbeszélés. Bp. 1890. Révai Testvérek kiad. MKm 4. köt. 198-216. l. b)[2. kiad.] 1893. ua. c)[3. kiad.] 1897. ua. d)[4. kiad.] 1901. ua. e)[5. kiad.] 1903. ua. f)[6. kiad.] 1908. ua. III. Jk. 27. köt. 1910. Kisebb elbeszélések IV. 143-157. l. Mikszáth KálmánnéKOHA_AUTH:119023 említi Visszaemlékezéseiben (Bp.GEO:3054643 , 1922), hogy MKKOHA_AUTH:119814 a nyolcvanas években gyakran fordult meg Veres Pálné Beniczky HerminKOHA_AUTH:128649 szalonjában is, melyet a borzutcai kis akadémiának nevezett el (155. l.). A szalon törzsvendégei közé tartozott Hoitsy PálKOHA_AUTH:113128 is (156. l.), könnyen lehetséges tehát, hogy MKKOHA_AUTH:119814 a Hoitsy család tőle hallott eredetmondáját dolgozta fel a novellában, ahogyan A két koldusdiákban azt mesélte el, honnan származik anyja családjának (a fáradi Vereseknek) a nemessége. HoitsyKOHA_AUTH:113128 talányos kérései felidézik Jókai MórKOHA_AUTH:114359 A lélekidomár c. regényének legelején kötött fogadást: - Tartom a fogadást! Mit adok, ha vesztek? - Akkor adsz nekem valamit, ami neked semmibe sem kerül - énnekem semmit sem használ. - Ha pedig te veszted a fogadást, akkor te adsz nekem valamit, amivel te is nyersz, én is nyerek, az ország is nyer. ( Jókai összes művei, Regények 51, A lélekidomár 11: 9-13.) JókaiKOHA_AUTH:114359 e sorai 1887. december 25-én, tehát két hónappal A domályosi puszta előtt jelentek meg az újságban. Véleményem szerint a párhuzam eléggé szoros ahhoz, hogy feltehessük, a novellának ezt a motívumát JókaiKOHA_AUTH:114359 inspirálta. MKKOHA_AUTH:119814 szokása szerint ebben a novellában sem törekedett teljes történeti hűségre, a korszak hangulatának felidézésére viszont annál inkább. Ebből a szempontból legfontosabb teoretikus megnyilatkozása A beszélő köntöshöz írott utószavában található (Krk 3, 251. l.), mely szerint a történelmi események csak mint színek bukkannak föl a mese mögött. A jelen elbeszélésben is nagyvonalúan hoz össze egyetlen történeti pillanatra egy hosszabb időszakból kiszedegetett történeti adatokat. Fontos szerep jut a korszak közismert személyneveinek is, melyek megidézik a közönség rendelkezésére álló ismerős történeti narratívakat a fikció hátteréül. Ezáltal a mese a közös történeti repertoár átírásaként tűnik fel. A Bezerédj és Tolvay családnevek felbukkannak a Rákóczi-szabadságharc történetében. Bezerédj ImreKOHA_AUTH:151422 (? - 1708) brigadéros az egyik legnépszerűbb hadvezér volt, akit árulási kísérletért fejeztek le; Bezerédj Anna személyének fiktív voltát jelzi az is, hogy a kéziratban eredetileg Bezerédj Klára szerepelt. A kuruc fogságban levő Tolvay GáborKOHA_AUTH:170296 gróf nádori ítélőmester közvetítette 1708 novemberében RákócziKOHA_AUTH:138617 fegyverszüneti javaslatát BécsbenGEO:2761369 . A Neoaquistica commissio (Újszerzeményi Bizottság) működését valóban jellemezte, hogy az udvarhű nemességet előnyben részesítették. Az intézmény létrehozását 1688. december 9-én rendelte el Lipót királyVIAF:54156429 ; a Habsburgok a fegyverjog alapján szabadon rendelkeztek a visszahódított területekkel. A földhöz való jogot valóban okirattal kellett igazolni, de ezen felül még (amiről MKKOHA_AUTH:119814 nem tesz említést) a föld értékének 10%-át is ki kellett fizetni fegyverváltság címén. A neoaquistica ügyek 1709-től a Magyar Kamara fennhatósága alá tartoztak. Pálffy MiklósKOHA_AUTH:138643 (1657-1732) 1714-től volt nádor. Igazi anakronizmus viszont a hohenheimiGEO:2901715 gazdasági akadémia említése: a StuttgartGEO:2825297 közelében fekvő városka NémetországGEO:2921044 egyik leghíresebb gazdasági tanintézetével dicsekedhetett, amelyet azonban csak 1818-ban alapítottak meg. A kéziratról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 három, átlagosan 20 cm hosszú és 17 cm széles lapon kezdte, majd egy ilyennek 13,5 cm hosszú darabján, majd egy teljes lapon, majd egy 9 cm-es darabon folytatta. Ezután egy jóval fehérebb, jobb oldalán tépett, 36,5 cm hosszú és hozzávetőleg 17 cm széles lapot használt fel, majd egy hozzávetőleg 46 cm hosszú és 14,5 cm széles szerkesztőségi kutyanyelven, majd két ilyennek 37, ül. 38 cm-es darabjain, majd két hozzávetőleg 44,5 cm hosszú kutyanyelven fejezte be az írást Az egyes lapokat a lap tetején középen MKKOHA_AUTH:119814 3, 4, (számozatlan lap!) 5, (számozatlan lap!) 6, 6(!), 7 arab számokkal számozta. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és az egyes részeket A, B, C, D, E, F, G, H, Hl/2, I, K, L, Ll/2, M, N, O, P, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z, A betűkkel jelölték. A G jelű darab teteje és az S jelű darab alja le van vágva; a K és L, az L1/2 és M valamint a V és W jelűek között jelöletlen darabok találhatók. Az első lap jobb felső sarkában idegen kéz adta meg kék ceruzával a szedési utasítást: garm, valamint a cím alatt a rovat besorolást: A Pesti Hirlap ered. tárcája. A kézirat szövegjavításai [A kézirat szövegjavításait beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]