A FORMA - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely editor: Benke Tímea XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-f-app /o:mk-39-f-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 editor: Szegedy-Maszák Mihály PIM:71210 VIAF:56638492 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1888 Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai Testvérek kiad. 1910. OSZK:2600918 Mikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk folytatása.) 9. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes. Budapest, Révai Testvérek, 1914–1918. OSZK:3023235 Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. OSZK:2820750 Mikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11, 1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. OSZK:565252 Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. OSZK:2822299 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Anglia GEO:6269131 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A forma Kézirat Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3 60-64. folio, cím nélkül. Megjelent I. Pesti Hírlap, 1888. július 22., 10. évf., 202. sz. (1., 2., 3. 1.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül. II. Az apró gentry és a nép. Második, bővített kiadás. Bp. 1889. Révai Testvérek kiad. MKm 2. köt. 236-243. 1. III. [3. kiad.] 1893. ua. IV. [4. kiad.] 1897.ua. V. [5. kiad.] 1901.ua. VI. [6. kiad.] 1903. ua. VII. [7. kiad.] 1908. ua. VIII. Jk. 29. köt. Apró vázlatok és rajzok I. 1910. 185-191. 1. IX. Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 82-86. Ez a novella MKKOHA_AUTH:119814 azon szatíráinak sorába illeszkedik, melyek a bürokráciát, a Monarchia ügyintézésének nehézkességét gúnyolják. Szinte típust alkotnak életművében az olyan történetek, melyekben az elintézendő ügy tárgytalanná válik, mire hivatalosan elintéződik. A Közigazgatási történetekben a híd korlátja már újra elkorhad, mire a korlát kicserélésével kapcsolatos intézkedéssor végleg lezárul (A korlátfa. Krk 37, 58-60. l.), és a bevert fej begyógyul, mire fel lehet venni róla az orvosi látleletet (A bevert fej. Krk 37, 60-62. l.). A honatyaságban az országgyűlési képviselőnek járó vasúti ingyenjegy az adminisztratív nehézségek folytán végül többe kerül, mint a vonatjegy került volna, nem beszélve a többnapi utánajárásról (Krk 34, 136-141. l.). Az Egy szekér rózsabimbóban egy AngliáGEO:6269131 t megjárt ember az iskoláslányok omnibuszos szállítását szeretné megszervezni, de mire az első járat elindulhatna, addigra a lányok már mind kijárták iskoláikat és férjhez mentek (Hi 9,166-177. l.). Az e kötetben szereplő Hivatalos észjárásban a krokodil már rég megemésztette a lenyelt hivatalnokot, mire meg lehet találni a hivatalos formát az állat felhasítására. A Grisics hitelbe vett bort c. írás pedig az osztrák és a szerb törvénykezési metódust állítja szembe, melyben a szerb az európai normák szerint jogellenes ugyan (némiképp népmesei jellegű is), de gyors és effektív, az osztrák ellenben hosszadalmas, értelmetlen és cseppet sem effektív (Jk 26,19-38. l.). Az értelmetlen aktagyártásnak és a gyors és biztos ítélkezésnek ez a szembeállítása egyébként a szintén e kötetben szereplő A János bácsi ítéletei c. elbeszélésnek is főtémája. Az ügyfelek nélkül tengődő kezdő ügyvéd egyes szám első személyben elmesélt története némiképp emlékeztet az Aeskuláp az Alföldön c. írásra, amely egy betegek nélkül tengődő kezdő orvosnak és első (vagy egyetlen) esetének története (Krk 40,95-109. l.). A kéziratról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 4 darab hozzávetőleg 45 cm hosszú és 14,5 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre és ilyeneknek egy hozzávetőleg 37 és egy 11 cm-es töredékére írta. Az egyes lapokat a lap tetején középen maga MK 1, 2, 3, 4, 5 arab számokkal számozta. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és az egyes részeket kék ceruzával A, B, C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N betűkkel jelölték. Első nekifutásra a 4. és az 5. lap sorrendjét felcserélték, ezért G-től kezdve minden darabon látható egy áthúzott betűjel is. Az M jelű darabot utólag kettévágták. Az első lap jobb felső sarkában idegen kéz adta meg a szedési utasítást: garm. A kézirat szövegjavításai [A szövegjavításokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]