A HERNYÓK
Kézirat
Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3
49-51. folio, »A rémek« címmel.
Megjelent
Pesti Hírlap, 1888. június 21., 10.
évf., 171. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés
nélkül.
A három, ciklusba fűzött rajz a korszak jellegzetes nagyvárosi ingyenélőit
vonultatja fel. A kézirat tanúsága
szerint MK sokat tűnődött a címen, és a végül
választott
A hernyók
, amely a furfangos
trükkökkel pénzt kicsikaró svihákokat az országgyűlési képviselők
élősködőivé teszi, valójában egyáltalán nem illik az első történetre. A
második két történetben esetleg sejthetjük saját, ekkor még eléggé friss
képviselői tapasztalatait is, bár az ilyesféle történetek amúgy is közszájon
foroghattak. Legismertebb irodalmi feldolgozásuk Csiky Gergely
A proletárok
*
c. 1880-as színműve, amellyel egyébként a KrkCsiky Gergely: A proletárok. Színmű. Budapest:
Athenaeum, 1882.
[OSZK]
*
jegyzeteiben (Krk 33,
238-9.Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula,
Király István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
l.) Bisztray Gyula kapcsolatba is hozott egy a
bemutató után mintegy két évvel keletkezett rajzot, pontosabban az
Éji séták
- éji alakokMikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7,
1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969.
[OSZK]
*
Nagyatády Miklósnéját, aki részeges sváb
asszony létére a szállodájából kizárt honvédözvegynek adja ki magát, és így
készteti adakozásra a Király utca éjszakai közönségét (Krk 33, 41-2.Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7,
1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969.
[OSZK]
*
l.).
Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7,
1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969.
[OSZK]
A halott gyermekre való hazug hivatkozás motívumát MK már korábban is
feldolgozta egy meglehetősen hasonló szerkezetű elbeszélésben. Egyrészt az
is gyűjtemény része, a
Török Jánosnak való történetek
*
második darabja,
A halál mint csalóMikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10,
1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.
[OSZK]
*
(Krk. 36, 55-59.Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10,
1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.
[OSZK]
*
l.); másrészt a csalás
leleplezése ott is a csaló másik áldozatával való beszélgetés révén
lepleződik le.
Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10,
1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.
[OSZK]
Feltűnő a második rajzban Scarron szerepeltetése, aki - mintegy
MK önparódiájaként - az egész Házra
vonatkozóan tesz szellemes(kedő) megjegyzést, tökéletesen illeszkedve a
képviselők sorába, akik egyetlen mondattal szólnak hozzá a kérdéshez, de az,
amit mondanak nagyon jellemző - rájuk. Ennek a mikszáthi technikának
legszebb példája a
Hány óra?
*
c. karcolat a
Club és
folyosóbólMikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14,
1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975.
[OSZK]
*
, amelyben az elbeszélő sorra kérdezi a
képviselőket, mennyi az idő; senkitől sem tudja meg, viszont mindenkire
jellemző, ahogyan a válasz elől kitér (Krk 40,
114-116.Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14,
1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975.
[OSZK]
*
l).
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14,
1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975.
[OSZK]
Az álhonvédek problémája máshol is foglalkoztatta Mikszáthot, lásd még
Az új kor
csodái
*
c., hasonlóan laza szerkezetű rajzfüzér második
darabját,
A halhatatlanokMikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14,
1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975.
[OSZK]
*
at, amely a 48-as honvédek csodálatos
szaporodásán élcelődik (Krk 40, 135-137.Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14,
1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975.
[OSZK]
*
l.).
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14,
1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975.
[OSZK]
A kéziratról
A rajzciklust MK három 21 cm hosszú és 17 cm széles
lapra, egy ilyennek egy darabjára, valamint egy hozzávetőleg 45 cm hosszú és
15 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre és egy ilyennek 42 cm hosszú
darabjára írta. Az egyes lapokat MK a lap tetejének közepén számozta
2, 3,4 arab számokkal. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében
részekre vágták, és ezeket A, B, C, C1/2, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N, O,
P, R betűkkel jelölték. Az első lap jobb felső sarkában maga
MK adta meg a szedési utasítást:
„garmond”.