A HERNYÓK - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gecse-Madaras Júlia digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-h-app /o:mk-39-h-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 lector: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– OSZK:2811607 Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. OSZK:2821430 Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. OSZK:2821437 Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. OSZK:2822299 Csiky Gergely: A proletárok. Színmű. Budapest: Athenaeum, 1882. OSZK:1536454 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Bisztray Gyula PIM:47584 VIAF:121984654 Csiky Gergely PIM:50235 VIAF:54198282 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A HERNYÓK Kézirat Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3 49-51. folio, »A rémek« címmel. Megjelent Pesti Hírlap, 1888. június 21., 10. évf., 171. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül. A három, ciklusba fűzött rajz a korszak jellegzetes nagyvárosi ingyenélőit vonultatja fel. A kézirat tanúsága szerint MKKOHA_AUTH:119814 sokat tűnődött a címen, és a végül választott A hernyók , amely a furfangos trükkökkel pénzt kicsikaró svihákokat az országgyűlési képviselők élősködőivé teszi, valójában egyáltalán nem illik az első történetre. A második két történetben esetleg sejthetjük saját, ekkor még eléggé friss képviselői tapasztalatait is, bár az ilyesféle történetek amúgy is közszájon foroghattak. Legismertebb irodalmi feldolgozásuk Csiky GergelyKOHA_AUTH:105347 A proletárok c. 1880-as színműve, amellyel egyébként a Krk jegyzeteiben (Krk 33, 238-9. l.) Bisztray GyulaKOHA_AUTH:102763 kapcsolatba is hozott egy a bemutató után mintegy két évvel keletkezett rajzot, pontosabban az Éji séták - éji alakok Nagyatády Miklósnéját, aki részeges sváb asszony létére a szállodájából kizárt honvédözvegynek adja ki magát, és így készteti adakozásra a Király utca éjszakai közönségét (Krk 33, 41-2. l.). A halott gyermekre való hazug hivatkozás motívumát MKKOHA_AUTH:119814 már korábban is feldolgozta egy meglehetősen hasonló szerkezetű elbeszélésben. Egyrészt az is gyűjtemény része, a Török Jánosnak való történetek második darabja, A halál mint csaló (Krk. 36, 55-59. l.); másrészt a csalás leleplezése ott is a csaló másik áldozatával való beszélgetés révén lepleződik le. Feltűnő a második rajzban Scarron szerepeltetése, aki - mintegy MKKOHA_AUTH:119814 önparódiájaként - az egész Házra vonatkozóan tesz szellemes(kedő) megjegyzést, tökéletesen illeszkedve a képviselők sorába, akik egyetlen mondattal szólnak hozzá a kérdéshez, de az, amit mondanak nagyon jellemző - rájuk. Ennek a mikszáthi technikának legszebb példája a Hány óra? c. karcolat a Club és folyosóból , amelyben az elbeszélő sorra kérdezi a képviselőket, mennyi az idő; senkitől sem tudja meg, viszont mindenkire jellemző, ahogyan a válasz elől kitér (Krk 40, 114-116. l). Az álhonvédek problémája máshol is foglalkoztatta MikszáthotKOHA_AUTH:119814 , lásd még Az új kor csodái c., hasonlóan laza szerkezetű rajzfüzér második darabját, A halhatatlanok at, amely a 48-as honvédek csodálatos szaporodásán élcelődik (Krk 40, 135-137. l.). A kéziratról A rajzciklust MKKOHA_AUTH:119814 három 21 cm hosszú és 17 cm széles lapra, egy ilyennek egy darabjára, valamint egy hozzávetőleg 45 cm hosszú és 15 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre és egy ilyennek 42 cm hosszú darabjára írta. Az egyes lapokat MKKOHA_AUTH:119814 a lap tetejének közepén számozta 2, 3,4 arab számokkal. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és ezeket A, B, C, C1/2, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N, O, P, R betűkkel jelölték. Az első lap jobb felső sarkában maga MKKOHA_AUTH:119814 adta meg a szedési utasítást: garmond. A kézirat szövegjavításai [A kézirat szövegjavításait beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]