HIVATALI ÉSZJÁRÁS – apparátus Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gál Richárd digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-he-app /o:mk-39-he-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634464464 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1888 Dosztojevszkij Fjodor Mihajlovics PIM:xxxxxx VIAF:104023256 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Csernisevszkij Nyikolaj Gavrilovics PIM:xxxxxx VIAF:41847059 Csehov Anton Pavlovics PIM:xxxxxx VIAF:95216565 Szabó Endre PIM:70692 VIAF:75650783 Mikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk folytatása.) 1-19. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes. Budapest, Révai Testvérek, 1914–1918. OSZK:2600918 F. M. Dosztojevszkij: A nagybácsi álma. ford. Szabó Endre ; Juhász Andor Bev. tanulmányával. Budapest: Révai. 1927. OSZK:3463257 Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 OSZK:2821170 Magyarország GEO:719819 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording HIVATALOS ÉSZJÁRÁS Kézirat OSZK Fol. Hung. 2169/3 160-163. folio Megjelent Pesti Hírlap, 1888. november 9.10. évf., 310. sz. (1., 2., 3.1.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül. Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 124-127. Hi 10. köt Dekameron III. 1917.195-201.l. Itt az alkalom, hogy kimutassuk DosztojevszkijVIAF:104023256 hatását az 1888-as MKKOHA_AUTH:119814 -nál. Az az orosz szöveg ugyanis, amelyre az elbeszélés bevezetésében hivatkozikDosztojevszkijVIAF:104023256 A krokodilus c. 1865-ös, CsernisevszkijVIAF:41847059 ellen írt pamfletje. MKKOHA_AUTH:119814 persze leszögezi, hogy a történetet szóbeli közlés alapján ismeri, és csak feltételezi, hogy lennie kell írott változatnak is. Az 1907-es Almanach előszavában is utalt erre a történetre: Hiszen igaz, hogy így is érvényesülhetünk, de csak közvetve, úgy mint az orosz humorista (gondolom CsehovVIAF:95216565 ) Makarovics Konstantin nevű hivatalnoka, akit a krokodilus nyelt el és annak gyomrában élt tovább, onnan beszélgetett ki, amennyire a krokodilus engedte. (Hi 35, 110-111.l.) MKKOHA_AUTH:119814 tehát nem emlékezett, vagy egyáltalán nem is tudta a szerző nevét és csak tippelt CsehovVIAF:95216565 ra, akinek nevét humoristaként ismerhette, míg DosztojevszkijVIAF:104023256 t nemigen ismerték MagyarországGEO:719819 on szatirikus íróként DosztojevszkijVIAF:104023256 nek ez a szövege egyébként csak 1927-ben jelent meg magyarul Szabó EndreKOHA_AUTH:125201 fordításában A nagybácsi álma és más elbeszélések c. kötetben. MKKOHA_AUTH:119814 a főszereplő orosz hivatalnok nevét is rosszul tudja, viszont a történetnek több elemét pontosan vette át Az idézett Almanach-előszóban ilyen a kifelé beszélgetés és a továbbélés motívuma. DosztojevszkijVIAF:104023256 nél ugyanit, ellentétben a Hivatalos észjárással , a krokodil nem tudja megemészteni a hivatalnokot, aki nyugodtan és kényelmesen él tovább odabenn, sőt nagyképű előadásokat tart onnan. A Hivatalos észjárás is több helyen őrzi a forrásnak tekinthető DosztojevszkijVIAF:104023256 -szöveg nyomát. Ilyenek, hogy a hivatalnok épp előző nap vette ki szabadságát, hogy a krokodil tulajdonosa örvendezik azon, hogy az állat értéke megnövekedett a baleset következtében, és ilyen a tanulmányút gondolata is. Hasonlóan fontos szerepet játszik annak leírása, hogy a hivatalnoki gondolkodásmód hogyan közelíti meg a helyzetet. MKKOHA_AUTH:119814 tehát annak ellenére, hogy a szöveget a bevezetőben írottak szerint nem olvasta, sőt úgy tűnik, nem is olvashatta, lényegében tisztában volt azzal, hogy az elbeszélés miről szól, és több fontos elemét használta fel saját szatirikus írásában. A DosztojevszkijVIAF:104023256 -írás fő tendenciája, a Szibériába száműzött CsernisevszkijVIAF:41847059 elleni polémia persze szükségképpen érdektelen volt a szemében, és ez magyarázza, hogy a két lenyelt hivatalnok jellem tekintetében nem is emlékeztet egymásra. A parlamenti beszédek jegyzőkönyvszerű idézése, az egyes szónokok stílusának parodizálásával, az Új Zrínyiász országgyűlési jeleneteit előlegezi (Krk 10, 189-193.l. és 207-209.1.). A kéziratokról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 5 darab, 42-től 46 cm-ig változó hosszúságú és 14,7 cm szélességű szerkesztőségj kutyanyelvre, illetve egy ilyennek a darabjára (2. lap) írta, és az egyes lapokat a lap tetején középen 2, 3,4 arab számokkal számozta. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és az egyes darabokat I, II, II1/2, III, IV, V, VI, VII, VIII római számokkal számozták. A későbbiekben a VI-os számú darabot újra kettévágták; számozatlan darab található a M-as és IV-es, valamint a VH-es és VUI-as darab között is. A kéziraton cím nem szerepel, az első lap tetején idegen kéz adta meg a szedési utasítást: garm., viszont az V-ös és a VI-os számú darabon, tehát a 4-es lap kettévágása után, de még a VI-os számú darab kettévágása előtt MK maga jelölte ki Garay Ödön a kérvényen... szavaktól az ...éljenzés a baloldalon) < < szavakig tartó reszt, és ezt külön szedési utasítással látta el: borgis (V-ös darab) illetve borgisritkítva (VI-os darab). Szövegváltozatok [A szövegváltozatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]