HIVATALOS ÉSZJÁRÁS
Kézirat
OSZK Fol. Hung. 2169/3 160-163.
folio
Megjelent
Pesti Hírlap, 1888. november 9.10.
évf., 310. sz. (1., 2., 3.1.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban,
névjelzés nélkül.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39.
Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r.
Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 124-127.
Hi 10. köt Dekameron III.
1917.195-201.l.
Itt az alkalom, hogy kimutassuk Dosztojevszkij hatását az 1888-as MK-nál. Az az orosz szöveg
ugyanis, amelyre az elbeszélés bevezetésében hivatkozikDosztojevszkij
A
krokodilus
c. 1865-ös, Csernisevszkij ellen írt
pamfletje. MK persze
leszögezi, hogy a történetet szóbeli közlés alapján ismeri, és csak
feltételezi, hogy lennie kell írott változatnak is. Az 1907-es Almanach előszavában is utalt erre a történetre:
„Hiszen igaz, hogy így is érvényesülhetünk, de csak közvetve, úgy mint
az orosz humorista (gondolom Csehov) Makarovics Konstantin nevű hivatalnoka, akit a
krokodilus nyelt el és annak gyomrában élt tovább, onnan beszélgetett
ki, amennyire a krokodilus engedte.” (Hi 35,
110-111.l.
*
) MK tehát
nem emlékezett, vagy egyáltalán nem is tudta a szerző nevét és csak tippelt
Csehovra, akinek nevét
humoristaként ismerhette, míg Dosztojevszkijt nemigen ismerték Magyarországon szatirikus íróként Dosztojevszkijnek ez a
szövege egyébként csak 1927-ben jelent meg magyarul
Szabó Endre
fordításában
A nagybácsi álma és más elbeszélések
Mikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk
folytatása.) 1-19. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes.
Budapest, Révai Testvérek, 1914–1918.
[OSZK]
*
c.
kötetben. MK a főszereplő
orosz hivatalnok nevét is rosszul tudja, viszont a történetnek több elemét
pontosan vette át Az idézett Almanach-előszóban ilyen a kifelé beszélgetés
és a továbbélés motívuma. Dosztojevszkijnél ugyanit, ellentétben a
Hivatalos észjárással
, a krokodil nem tudja
megemészteni a hivatalnokot, aki nyugodtan és kényelmesen él tovább odabenn,
sőt nagyképű előadásokat tart onnan.
F. M. Dosztojevszkij: A nagybácsi álma. ford. Szabó
Endre ; Juhász Andor Bev. tanulmányával. Budapest: Révai. 1927.
[OSZK]
A
Hivatalos észjárás
is több helyen őrzi a forrásnak
tekinthető Dosztojevszkij-szöveg nyomát. Ilyenek, hogy a hivatalnok épp előző
nap vette ki szabadságát, hogy a krokodil tulajdonosa örvendezik azon, hogy
az állat értéke megnövekedett a baleset következtében, és ilyen a
tanulmányút gondolata is. Hasonlóan fontos szerepet játszik annak leírása,
hogy a hivatalnoki gondolkodásmód hogyan közelíti meg a helyzetet. MK tehát annak ellenére, hogy a
szöveget a bevezetőben írottak szerint nem olvasta, sőt úgy tűnik, nem is
olvashatta, lényegében tisztában volt azzal, hogy az elbeszélés miről szól,
és több fontos elemét használta fel saját szatirikus írásában. A Dosztojevszkij-írás fő
tendenciája, a Szibériába száműzött Csernisevszkij elleni polémia persze
szükségképpen érdektelen volt a szemében, és ez magyarázza, hogy a két
lenyelt hivatalnok jellem tekintetében nem is emlékeztet egymásra.
A parlamenti beszédek jegyzőkönyvszerű idézése, az egyes szónokok stílusának
parodizálásával, az
Új Zrínyiász
országgyűlési jeleneteit
előlegezi (Krk 10, 189-193.l. és 207-209.1.
*
).
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb
elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai,
1957
[OSZK]
A kéziratokról
Az elbeszélést MK 5 darab,
42-től 46 cm-ig változó hosszúságú és 14,7 cm szélességű szerkesztőségj
kutyanyelvre, illetve egy ilyennek a darabjára (2. lap) írta, és az egyes
lapokat a lap tetején középen 2, 3,4 arab számokkal számozta. A K-ot a nyomdában a gyorsabb
szedés érdekében részekre vágták, és az egyes darabokat I, II, II1/2, III,
IV, V, VI, VII, VIII római számokkal számozták. A későbbiekben a VI-os számú
darabot újra kettévágták; számozatlan darab található a M-as és IV-es,
valamint a VH-es és VUI-as darab között is. A kéziraton cím nem szerepel, az
első lap tetején idegen kéz adta meg a szedési utasítást: „garm.”,
viszont az V-ös és a VI-os számú darabon, tehát a 4-es lap kettévágása után,
de még a VI-os számú darab kettévágása előtt MK maga jelölte ki „Garay
Ödön a kérvényen...” szavaktól az ...éljenzés a baloldalon) < <
szavakig tartó reszt, és ezt külön szedési utasítással látta el:
„borgis” (V-ös darab) illetve „borgisritkítva” (VI-os
darab).