ÍRÓI BIRTOK - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely editor: Benke Tímea XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-ib-app /o:mk-39-ib-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 editor: Szegedy-Maszák Mihály PIM:71210 VIAF:56638492 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1888 Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai regékben. Budapest. Révai. 1890. OSZK:3054056 Mikszáth Kálmán: Frivol akta. Budapest. Révai. 1882. OSZK:1591520 Mikszáth Kálmán: Beszélő köntös. Budapest. Révai. 1889. OSZK:3060506 Mikszáth Kálmán: A lohinai fű. Budapest. Singer-Wolfner. 1886. OSZK:3097135 Mikszáth Kálmán: A fészek regényei. Budapest. Singer-Wolfner. 1887. OSZK:3222515 Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók: Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. Budapest. Révai. 1920. OSZK:1531346 Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona: Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései. Budapest. Athenaeum. 1922. OSZK:3061454 Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak: elbeszélések és rajzok róluk. Budapest: Grimm. 1881. OSZK:1587623 Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. OSZK:1542430 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Révay Mór János PIM:68829 VIAF:14533591 Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona Mária PIM:64435 VIAF:187309261 Mikszáth Albert PIM:65259 VIAF:121491419 Vörösmarty Mihály PIM:74637 VIAF:59090454 Tompa Mihály PIM:87955 VIAF:51728144 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording Írói birtok Kézirat Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3 81-85. folio, A birtok címmel. Megjelent I. Pesti Hírlap, 1888. augusztus 15., 10. évf, 230. sz. (1., 2., 3. 1.) A Pesti Hírlap tárcája rovatban, Scarron jelzéssel. II. Az apró gentry és a nép. Második, bővített kiadás. Bp. 1889. Révai Testvérek kiad. MKm 2. köt 137-145. 1. III. [3. kiad.] 1893. ua. IV. [4. kiad.] 1897.ua. V. [5. kiad.] 1901.ua. VI. [6. kiad.] 1903. ua. VII. [7. kiad.] 1908. ua. VIII. Jk 16. köt. A gyerekek 1910.101-107. 1. IX. Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 94-98. Ezt a novellát bízvást nevezhetjük önéletrajzi ihletésűnek, ami persze nem jelenti azt, hogy minden mondatát életrajzi ténynek tekinthetjük. A novella bizonyos életrajzi motívumait más forrásokból is ismerjük, bár nem minden eltérés nélkül. A régebbi művek új kiadása, amely a novella kiindulópontjául szolgál, a Révay Testvérek által 1888-ban elindított sorozat, a Mikszáth Kálmán művei, amely sorozatba az újonnan keletkezett művek is felvétettek. A sorozat megindulásával kapcsolatos tárgyalásokat Révay MórKOHA_AUTH:123348 pontosan leírja visszaemlékezéseiben. Az 1885-ben MKKOHA_AUTH:119814 -val kötött szerződésük szerint MKKOHA_AUTH:119814 három kötetét adták ki a következő években: a Magyarország lovagvárait, a Frivol akta uj kiadását, a Beszélő köntöst. Mindezek a könyvek el is fogytak, uj kiadásuk vált szükségessé. Ekkor támadt Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 nak az a gondolata, nem volna-e jó, ha mi megváltanánk e könyvek kiadói jogát egy egyszerre fizetendő nagyobb összegért és felhívott, hogy erre nézve gondoljak ki valamit. Kigondolásom eredménye az volt, hogy füzetekben kellene közrebocsátani a MikszáthKOHA_AUTH:119814 munkáit, amit azonban csak ugy lehet eredménnyel megkockáztatni, ha 50-60 füzet számára biztosítva van az anyag, mert a füzetes terjesztés igen költséges és csak akkor eszközölhető, ha a nagy költség minél nagyobb füzetszámra oszlik fel. Közöltem is gondolatomat MikszáthKOHA_AUTH:119814 -tal, aki annak felette megörült. Az igazi népszerűsítés legfoganatosabb eszközét látta meg ebben és a terv kivitelét akként akarta lehetővé tenni, hogy a már eddig nálunk megjelent hét kötethez megszerzi a Légrády Testvérek kiadásában levő Tót atyafiakat és Jó palócokat, amelyekre vonatkozólag közölte velünk, hogy a kiadói jog közte és a Légrády testvérek közt vitás; megszerzi továbbá az 1885-iki szerződésünk határozmányainak mellőzésével Singer és Wolfner által kiadott két kisebb munkát: A lohinai fű és A fészek regényei címűeket; biztosit afelől, hogy a füzetes kiadás közrebocsátása közben, azaz a legközelebbi egy-két év alatt további köteteket fog megírni, úgy, hogy mi kb. 12 kötetre biztosan számithatunk. Ez alapon azután kidolgoztam egy szerződési tervezetet, amelynek értelmében ezt a 12 kötetet 5000 forinttal váltjuk meg, azonfelül pedig az 1885-i szerződés szerinti honoráriumot még külön fizetjük neki mindazon munkák után, amelyeket újonnan megír és beilleszt ebbe a gyűjteménybe. Külön honorárium illeti meg azonkívül a Tót atyafiakért és a Jó palócokért. Abban az időben, amidőn egy-egy jobb iró egy-egy kötetért 150-200 forint honoráriumot kapott, MikszáthKOHA_AUTH:119814 -nak 200-400 forint különleges tiszteletdíj járt, miért is ajánlatunk igen kedvező volt, mert hiszen ez a szerződés végeredményben 12.000 forintot jelentett akkor, amikor nagyra voltak vele, hogy egy kiadó Tompa MihályKOHA_AUTH:142388 összes munkáinak örökjogáért 1500 forintot fizetett, VörösmartyKOHA_AUTH:129119 összes munkáiért pedig 8000 forintot. Maga MikszáthKOHA_AUTH:119814 is igen meg volt elégedve ajánlatunkkal. Megkötöttük a szerződést és megindítottuk a füzetes kiadást. Ennek, mindig csak az akkori méreteket véve tekintetbe, igen szép sikere volt, majdnem 2000 példány kelt el belőle. Később zökkenések állottak be, nem volt kézirat, nem jelenhettünk meg pontosan, hetek, hónapok multak el, míg egy-egy füzet ki volt adható, azután pedig egészen el kellett altatni a kiadást. (Révay Mór JánosKOHA_AUTH:123348 : Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. BudapestGEO:3054643 1920. 2, 190-191. 1.) RévayKOHA_AUTH:123348 tehát valóban pontosan 5000 forintot kínált a régebbi munkákért, csakhogy ezzel nem egyszerűen beállított MikszáthKOHA_AUTH:119814 ékhoz, hanem ez egy hosszabb, éppen MKKOHA_AUTH:119814 által kezdeményezett tárgyalási folyamat eredménye volt. Minthogy a sorozat 1888-ban valóban megindult, a novella azon állítását, mely szerint a szerződés érvénye megingott, és még mindig függőben van egy másik kiadóval kapcsolatos jogvita miatt, csak akkor fogadhatjuk el hitelesnek, hogy azon négy kötet közül, melyek jogának megszerzését MKKOHA_AUTH:119814 megígérte, valamelyik kettővel kapcsolatban átmenetileg problémák merültek fel. Az, hogy a Tót atyafiak és a Jó palócok honoráriumát az 5000 forint nem tartalmazta, nem zárja ki, hogy a jogvita ezeket illette, hiszen RévayKOHA_AUTH:123348 számára a sorozat összterjedelme alapvető fontosságú gazdaságossági tényező volt. Ott azonban mindenképpen ellentmond a novella RévayKOHA_AUTH:123348 emlékiratainak, hogy a jogvita tárgyát olyan írások képezik, melyeket a kiadó értett bele a szerződésbe, az író pedig nem, minthogy azoknak kiadási jogát egy másik kiadó bírta. Ha tehát elfogadjuk, hogy efféle jogi problémák tényleg felmerültek, én inkább RévayKOHA_AUTH:123348 nak hinnék, hiszen eleve nehéz elképzelni, hogy Révay ne tudta volna pontosan, hogy MKKOHA_AUTH:119814 mely írásainak jogával rendelkezik. Arról, hogy a birtokvásárlás terve MKKOHA_AUTH:119814 egész családját hosszú ideig foglalkoztatta, Mikszáth Kálmánné is megemlékezik, bár azt a pillanatot, amikor az egész kérdés először felvetődik, sokkal későbbre teszi, arra az időre, amikor már hullanak az 1889-ben született BerciKOHA_AUTH:119812 tejfogai. Szerinte csak akkor, amikor a takarékpénztárban birtokra gyűjtő gyerekek könyvén az első ezer forint felgyűlt, csak akkor történt, hogy megvallotta Kálmán, forró, majdnem egyetlen vágya egy kis birtokot venni, hogy öreg napjaira a saját fái alatt pihenhessen. (Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései. BudapestGEO:3054643 , 1922, 178. 1.) Természetesen az, hogy a birinkei birtok intermezzóját nem említi, nem jelenti azt, hogy nem lehet igaz. Sőt, az a jelenet, amely szerint a váratlanul tizenöt forinthoz jutott két gyerek arra az elhatározásra jut, hogy birtokot kell venni rajta, mintha azt sugallaná, hogy a birtokvásárlás gondolata már amúgy is ott lebegett a családban: Most már azon törték kis fejüket, hogy mit vegyenek rajta; Nem tudták elhatározni. Végre is kapva-kaptak azon az eszmén, hogy a pénzen birtokot vesznek. De persze ez nem elég ahhoz, hát addig beviszik a takarékpénztárba. (I. m. 177. 1.) A kéziratról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 2 darab hozzávetőleg 46 cm hosszú és 15 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre, majd két ilyennek 36-37 cm hosszú darabjaira, majd egy teljes kutyanyelvre, majd egy ilyennek 40 cm hosszú darabjára írta. A lapok tetején idegen kéz készített 1, 2, (két lap számozatlan!) 5, 6 sorszámozást kék ceruzával. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és az egyes részeket I, II, II1/2, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIII1/2, XIV, XV, XVI római számokkal számozták. A III-as és IV-es valamint az V-ös és VI-os darab között egy-egy, a VII-es és VIII-as között két számozatlan darab található; látható ezen kívül egy második VI-os szám is, amely a VI-os darab alját és a VII-es darab tetejét foglalja el. Nehéz rekonstruálni a 3. és 4. lap darabjainak (V-VIII) eredeti sorrendjét. Úgy tűnik, egyaránt 36-37 cm hosszúak voltak, és 4-4 részre vágták őket; jelen sorrendjük pedig 4/1, 3/1-4, 4/2-4, tehát a 4/1 -es darab (Hasztalan csitítja az anyjuk –a kis szekeret) előrébb került a 2. lap utánra (birkózásra kerül a dolog). Szövegváltozatok [A szövegváltozatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]