A KÉTEZER ÉVES EMBER - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely editor: Benke Tímea XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-kee-app /o:mk-39-kee-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 editor: Szegedy-Maszák Mihály PIM:71210 VIAF:56638492 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1888 Tömörkény István: A tengeri város : elbeszélések : 1885-1896; [sajtó alá rend. Czibor János]. [Budapest] : Szépirod. Kiadó, 1956 [Budapest] : Athenaeum Ny. OSZK:1226271 Mikszáth Kálmán összes művei. 41. Elbeszélések 15, 1891–1893. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1978. OSZK:2822320 Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. OSZK:2821437 Várdai Béla: Mikszáth Kálmán. Budapest: Franklin. 1910. OSZK:1536980 Mikszáth Kálmán: Pipacsok a buzában. Budapest: Révai, 1890. OSZK:3370032 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Tömörkény István PIM:99070 VIAF:67625866 Várdai Béla PIM:80258 VIAF:306153851 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A kétezer éves ember Kézirat Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3 121-122. folio, A kétezer éves asszony címmel. Megjelent I. Pesti Hírlap, 1888. szeptember 20., 10. évf., 260. sz. (1. 1.) A Pesti Hírlap tárcája rovatban, névjelzés nélkül. II. Pipacsok a búzában. Tizennyolc elbeszélés. Bp. 1890. Révai Testvérek kiad. MKm 4. köt. 62-65. 1. III. [2. kiad] 1893. ua. IV. [3. kiad.] 1897. ua. V. [4. kiad.] 1901. ua. VI. [5. kiad.] 1903. ua. VII. [6. kiad.] 1908. ua. VIII. Jk. 28. köt. Kisebb elbeszélések V. 1910. 31-33. 1. IX. Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 105-107. BudapestGEO:3054643 nagyvárosi élete MKKOHA_AUTH:119814 novelláinak gyakori témája, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen életében a leghosszabb időt itt töltötte. A városi tömegközlekedés nem ritkán szerepel helyszínként. A nagyvárosi tömegközlekedés új helyzet elé állította az embereket, amikor szűk helyen összezárta és egymással szembe ültette őket, ugyanakkor azonban a beszédet csak igen korlátozott mértékben engedte meg. Erre a helyzetre az irodalom is reflektált, a tömegközlekedés, a félszeg kapcsolatteremtési kísérletek irodalmi témává váltak. Így MKKOHA_AUTH:119814 Az elképzelt méz c. novellájának (Krk 41,47-59. l.) központi részében, ahol egyébként az omnibusz-lovakon való élcelődést mint egy korábbi korszak általános novella-tárgyát említi: A becsületes pékek, kiket apáink humora úgy mutatott be, hogy ők egyre vastagodnak, míg a sóspereczeik egyre vékonyodnak, már múmiák. A pékeket felváltották az omnibuszok. Az omnibusz-lovakat felváltották a tanfelügyelők; a tanfelügyelőket felváltották a miniszterek. (Krk 41, 50:38-51. 1). Érdemes azonban e tematikával kapcsolatban megemlíteni Tömörkény IstvánKOHA_AUTH:153277 Úton c., káprázatos humorú, szintén 1888-as lóvasúti történetét is (A tengeri város. Elbeszélések 1885-1896, Bp.GEO:3054643 1956, Szépirodalmi, 92-96. 1.). Nem ez az egyetlen története MKKOHA_AUTH:119814 -nak, amelyben az ellesett hétköznapi eseményből a novella végén általánosító tanulságot von le az örök emberire nézve. A málna c. novella utolsó sorai pl. így hangzanak: - Íme az örök emberi - mondá egy útitársunk nevetve -, küzdenek valamiéit, s mikor nagy fáradsággal hozzájutottak, könnyedén elhajítják. (Krk 36,142) Ezzel az apró rajz végül tanmesévé minősül át. A kéziratról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 egy hozzávetőleg 21 cm hosszú és 17 cm széles lapra, egy hozzávetőleg 45 cm hosszú és 14,6 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre, valamint egy ilyennek hozzávetőleg 21 cm hosszú töredékére írta. A lapok közül MKKOHA_AUTH:119814 a másodikat 2-es arab számmal számozta. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és az egyes részeket A, B, C, D, E, F betűkkel jelölték. Az első lap jobb felső sarkában idegen kéz adta meg a rovatbesorolást és a szedési utasítást: Tárca garm. Irodalom Várdai BélaKOHA_AUTH:134717 : MK. BudapestGEO:3054643 , 1910, 127. 1. ezt az írást a Pipacsok a búzában c. kötet újabb termésű darabjai közül a legkitűnőbbnek nevezi: Az újabb termésből, mely tárgyát gyermekkori emlékeiből, a nép és a gentry életéből, a megyei igazságszolgáltatás köréből veszi s egy-két regényes téma is akad benne, legkitűnőbbnek egy igen rövid, háromoldalas rajzocskát tartom, A kétezer éves ember-t. Ennek minden sora él, az egyedi jelenségben rejlő örök emberi tanulságnak zseniális meglátásával van írva. A kézirat szövegjavításai [A szövegjavításokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]