A MEXIKÓI KAPITÁNY - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gecse-Madaras Júlia digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-mk2-app /o:mk-39-mk2-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 lector: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó Pesti napló, fel.szerk. Szenvey József, Pest, Császár Ferenc, 1850-1939. OSZK:980894 Jókai Mór Összes Művei, Regények 51, A lélekidomár, 1888-89, sajtó alá rend. Sándor István, Budapest, Akad. Kiadó, 1967. OSZK:2810391 Nemzet. Főszerk. Jókai Mór. Budapest, Athenaeum, 1882-1899. OSZK:953578 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Jókai Mór PIM:59537 VIAF:59084200 Ráday Gedeon PIM:68584 VIAF:78859093 Lautsik Máté PIM: VIAF: XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A MEXIKÓI KAPITÁNY Kézirat Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/2 217. folio Megjelent Pesti Hírlap, 1888. április 22., 10. évf., 112. sz. (4. l.) rovaton kívül, teljes névjelzéssel. A jó ember c. MKKOHA_AUTH:119814 -novellára írt válasz, mely A mexikói kapitány címmel jelent meg a Pesti Naplóban, A jó ember jegyzetei közt olvasható. MKKOHA_AUTH:119814 válaszában dicséri Veritas novellájának irodalmi érdemeit, elutasítja viszont a polémia alapjául szolgáló normát, a hűséget a tényszerűségként felfogott valósághoz mint az irodalommal szemben támasztott követelményt. MKKOHA_AUTH:119814 tehát azt állítja, hogy története teljes egészében fiktív volt, a felhozott példa azonban némiképp ellentmond ennek. Hiszen JókainakKOHA_AUTH:114359 A lélekidomár c. regénye valóságos személyekből, Ráday GedeonbólKOHA_AUTH:123105 és Lautsik Mátéból gyúrta össze Lándory Bertalan alakját, bár ezeknek valóságos tettei csak mintegy bevezetéséül vagy hátteréül szolgálnak az ezek után kezdődő teljességgel fiktív cselekményhez. MKKOHA_AUTH:119814 hivatkozása tehát azt sugallja, hogy ő is valamilyen valóságos szituációból kiindulva alkotta meg történetét, ami a fikcionalitás jogával kapcsolatos vélekedéseinek súlyát természetesen nem csökkentheti. Megjegyzendő, hogy MKKOHA_AUTH:119814 nem találomra hivatkozott JókaiKOHA_AUTH:114359 valamely regényére: A jó ember a Nemzet tárcarovatában jelent meg, és ezt a regényét ugyanitt közölte JókaiKOHA_AUTH:114359 is; április 1-jén, 4-én és 5-én egymás mellett jelent meg A lélekidomár 73., 74. és 75. folytatása és A jó ember három része. A két írás között persze a szegedi királyi biztosságok is kapcsolatot teremtenek, mint arra MKKOHA_AUTH:119814 felhívja a figyelmet, de a két szöveg azokban, akik a lapban olvasták, vizuálisan is összekapcsolódott, ami a tematikus kapcsolatnál sokkal szorosabb kapcsolat, még ha számunkra immár külsődlegesnek is tűnhet. MKKOHA_AUTH:119814 ugyanakkor a lehető legaktuálisabb példára, egy még befejezetlen regényre hivatkozik, hiszen április 22-én JókaiKOHA_AUTH:114359 regényének még csak a 89. része jelent meg a 110-ből. MKKOHA_AUTH:119814 egyébként figyelemmel kellett hogy kísérje A lélekidomár alakulását, minthogy mindaz, amire a regényből hivatkozik, nem A jó emberrel együtt jelent meg. A derűre-borúra házasítja kitétel feltételezi Lándory második házasságának ismeretét, ami csak a 85. folytatásban, április 15-én látott napvilágot. Nem tudom, mindezek ellenére nem volna-e túlzás azt feltételezni, hogy némi irónia bujkál abban is, hogy az ellen-elbeszélésre, amely egy háládatos emberről szólt, és éppen azt kifogásolta, hogy az azonosnak tekintett személy MKKOHA_AUTH:119814 változatában nem volt hálás, arra a JókaiKOHA_AUTH:114359 -regényre hivatkozva válaszol, amelynek márciusban napvilágot látott szentenciózus megfogalmazása szerint A hála mindig egy neme a gyűlöletnek ( JókaiKOHA_AUTH:114359 összes Művei, Regények 51, A lélekidomár 246. l.). A kéziratról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 3 fehér lap darabjaira írta, melyek eredetileg 21 cm hosszúak és 16,5 cm szélesek lehettek. Csak az utolsó lap ép, noha csak a felső harmadán van írás. A K első lapja egy ilyen lap hozzávetőleg 17 cm, a második egy hozzávetőleg 18,7 cm hosszú darabja. A lapokat MKKOHA_AUTH:119814 a lapok tetején középen 2, 3 arab számokkal számozta. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és az egyes részeket 1, 2, 21/2, 3, 31/2 arab számokkal számozták. Az első lap jobb felső sarkában maga MKKOHA_AUTH:119814 adta meg a szedési utasítást: garmond. A kézirat szövegjavításai [A kézirat szövegjavításait beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]