Ne félj, Mátyás!
Megjelent
I. Magyar Nép, 1888. január 5.,
1. évf. 1. sz. (1., 2. 1.) A Tárcza rovatban, teljes névjelzéssel: A
Magyar Nép számára irta: Mikszáth Kálmán.
II. Ország-Világ, 1888. január
7., 9. évf. 2. sz. (18. 1), mint Mutató a Magyar Nép-ből, teljes
névjelzéssel.
III. [1. kiad.] Pernye 1893. MKm
10. köt. 151-155.I.
IV. [2. kiad.] 1896.
V. [3. kiad.] 1900.
VI. [4. kiad.] 1903.
VII. Jk 24. köt. Kisebb
elbeszélések I. 100-103.I.
VIII. Mikszáth Kálmán összes
művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri
Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001.
5-7.
A kis írást MK azon novellái
közé sorolhatjuk, melyek valamilyen gyerekkori emléket mesélnek el. Az ilyen
írásoknak életművében se szeri, se száma. Azt azonban nem állíthatjuk, hogy
ezek mind a saját gyerekkorának emlékei. Ezúttal egészen világos, hogy ő nem
lehet azonos a kis főhőssel, nemcsak azért, mert azt Lacinak hívják, hanem
azért sem, mert az ő apja nem volt szolgabíró. Mindenesetre MK nagyon szerette ezt a formát:
a gyerekkori emlék felidézését.
Másrészt a történet MK
állattörténeteivel is kapcsolatot tart, amelyekből ugyan nem írt túl sokat.
Említsük meg a Mme Gvuáp és porontyai
címűt, amely egy kacsacsalád története (Jk
26,9-18.1.
*
).
Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái 1–32. köt.
Budapest. 1910. Révai Testvérek kiadása. 1891–1899.
[OSZK]
Érdekes, hogy az elbeszélést másodközlésben hozó Ország-Világ
*
szövege, amely több ponton is eltér a Magyar Népétől,
majdnem teljesen (egy feleslegesnek, sőt talán zavarónak tűnő, későbbi mert-től eltekintve) megegyezik a későbbi kötetkiadás
szövegével. Nem tűnik valószínűnek, hogy MK maga korrektúrázta volna a két nappal
később megjelenő másodközlést; lehetséges, hogy a kötet megjelenésekor a
szedéshez az Ország-VilágOrszág-Világ. 1880–1938.
[OSZK]
*
szövegét használták, és az
eltérések senkinek sem tűntek fel, vagy senkit sem zavartak.
Ország-Világ. 1880–1938.
[OSZK]