A NAGYREMÉNYŰ ÖREGÚR - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gecse-Madaras Júlia digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-no-app /o:mk-39-no-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 lector: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. OSZK:1018755 Weisz Bernát Ferenc PIM:116197 VIAF:28945986 I. Vilmos PIM:XXXXX VIAF:43148190 Markusovszky Lajos PIM:64270 VIAF:121469445 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Korányi Frigyes PIM:61594 VIAF:84830732 Lipcse GEO:2879139 Berlin GEO:2950159 Budapest GEO:3054643 Németország GEO:2921044 Szeged GEO:715429 Lugos GEO:674531 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A NAGYREMÉNYŰ ÖREGÚR Kézirat Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/2 208-210. folio Megjelent I. Pesti Hírlap, 1888. április 10., 10. évf., 100. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül. II. Hi. 10. köt. Dekameron III. 1917. 202-207. l. A nagyreményű öregúr valós személy volt, a karcolatban róla közölt adatok hitelesek. Életútját és egyben a képet, ami róla a köztudatban élt, híven tükrözi nekrológja, mely a PH 1888. április 1-i számának 5. oldalán jelent meg: (Egy jó polgár) zárta ma le örökre szemeit a fővárosban. Az öreg Weisz Bernát FerencKOHA_AUTH:170173 , BudapestGEO:3054643 egyik rokonszenves, régi alakja, a szegények nagy jóltevője, a fáradhatatlan és csüggedetlen filantrop ma, 88 éves korában meghalt. Azon vagyonos és jószivü polgárok egyike halt meg benne, a milyenek nálunk kevesen vannak, de akik, ahol vannak, jobban és bőkezübben teljesitik a vagyonossággal járó kötelességeket, mint a nemesség, melynek az a hire jár már régóta, hogy az kötelez. S azonfelül Weisz B. F.KOHA_AUTH:170173 nem is örökölte, hanem szerezte a vagyonát. Ritka praktikus lélek lakott benne fiatalabb korában s mire megöregedett, beállott jó embernek. Tehát épen megforditva csinálta, mint ahogy nálunk szokás, ahol az ember még fiatal korában elveri, ha mije van s mire megöregszik, nem ér rá jónak lenni, mivel hogy voltaképen nincs is amiből jó legyen. LugosonGEO:674531 1800-ban, tehát e századdal egy évben született s nagy szorgalmat és elevenséget fejtett ki a kereskedés terén SzegedenGEO:715429 , honnét 1838-ban a fővárosbaGEO:3054643 jött s itt csakhamar elismert ember lett, akit, jóllehet nagyon is nem született vagy hogy későn született (legalább felnőtt korában vette föl a keresztségét), 1848-ban a kormány fölvett a kereskedelmi miniszteriumba osztálytanácsosnak. A forradalom lezajlása után folytatta a főváros kereskedelmi életében régi tevékenységét s a hatvanas évek elején, mint vagyonos rentier visszavonult. Azaz, csak a vagyonszerzéstől vonult vissza, de nem vonult vissza a költekezéstől. Innét tul beállott filantropnak s bőven részt vett minden emberszerető tevékenységével [!] és pedig nemcsak jó tanácsokkal, hanem jelentékeny pénzadományokkal is. A fővárosbanGEO:3054643 szinte képzelni sem lehetett valamely jótékony egyesületet nélküle. Alig hogy 1861-ben városatya lett, nyomban inditványozott egy városi árvaleányházat s inditványát 500 frttal indokolta. (Ma már ez az indokolás is divatját multa.) Az árvaház ott áll a Rottenbiller-utcában s Erzsébet királyné nevét viseli. - S ettől kezdve Weisz B. F.KOHA_AUTH:170173 mindent inditványozott és mindent támogatott, ami az árvagyermekek, szegények, iskolás-gyerekek, vagy más szorult emberek javára szolgált. Mellette makacs munkásságot fejtett ki évtizedeken át a városi képviselőtestületben, a bizottságokban és egyesületekben. A vízvezeték és közraktárak fölépitése körül is sok az érdeme. Nemkülönben a kereskedelmi akadémia, a keresk. csarnok és a Pesti Lloyd társaság létesitése és föntartása körül is. Igazán azonban a jótékonyság volt éltető eleme mindig. Ha valamit fölkarolt, annak sikerülnie kellett s addig járt a befolyásos emberek nyakára és addig sanyargatta előterjesztéseivel a keményfejü hatóságokat, hogy végre is engedni kellett a makacs öreg urnak. Az árvaházak, nőegyletek s szegények intézetei tudnák csak igazán megmondani, hogy mi mindent követett el érdekükben e nehéz hallásu, görnyedten járó kicsiny öreg ur, aki elől nem volt menekvése a tölt zsebeknek, ha egyszer ő neki állott ostromolni a szegények, főképen pedig a szegény gyermekek érdekében. - Az irói világ is jól ismerte az öreg urat. Ha a sajtó nem parirozott neki a jó ügy érdekében elegendőleg, legott küldötte az ő füzeteit és cikkeit, sőt ő maga is eljárt kapacitálni. Hanem azután évenkint megjelent a hirlapirók nyugdijintézetének ebédjén s vele elhozta a maga évi 100 frtos adóját hüségesen. S még az ebéd alatt is agitált az iskolai takarékpénztárak érdekében. Ez volt neki utolsó kedvenc eszméje, melyet a közönynyel küzdve éveken át sürgetett. Tett ő azonkivül még sok egyebet is. A kereskedők jól ismerik érdemeit a szakszerü müködés terén is. S ezen érdemekért kapta a királyi tanácsosságot, a mitől azonban nem kótyagosodott meg. Mint nagyságos tanácsos ur is csak ugy hordta a fejét, mint régen s csak ugy agitált érdektelenül a jó ügy mellett. Ilyent is kevesen tesznek már ma. - Ma azután vége szakadt a derék polgár pályafutásának. Halálát egy meghülés okozta, melyet I. VilmosVIAF:43148190 német császár temetésén szerzett. A jó öreg ugyanis NémetországbanGEO:2921044 férjnél levő leányainál járva, elment az épen akkor meghalt német császár temetésére BerlinbeGEO:2950159 s itt megfázott. Bronchitis hurutba esett s orvosai Markusovszky LajosKOHA_AUTH:118864 és Korányi FrigyesKOHA_AUTH:116317 a leggondosabb kezelés mellett sem gátolhatták meg a kór elhatalmasodását a gyönge öreg emberen. Weiss [!] B. F.KOHA_AUTH:170173 azonban még a kórágyon is foglalkozott a város dolgaival s mivel el nem mehetett a tanácsterembe, levélben sürgette, hogy az osztrák gáztársulat szerződését meg ne hosszabbitsák, hanem a város házilag kezelje a világitást, mert az olcsóbb és jobb lesz. A halál rövid szenvedés után ma reggel fél 6-kor [érte] utol, nagy kárára a fővárosnak, melynek egyik legjobb, legtevékenyebb és legönzetlenebb polgára volt. A megboldogultnak családja közvetlen hozzátartozói: Özv. Geibel Károlyné, szül Weiss [!] Emilia, özv. dr. Breuer Józsefné, szül Weiss [!] Lujza és Brockhaus Edéné, szül. Weiss [!] Emilia, Lujza leánya, a ki állandóan BudapestenGEO:3054643 tartózkodik, a betegség első percétől szakadatlan ágya mellett volt; a másik kettő LipcsébenGEO:2879139 lakik s közülök csak Geibelné jöhetett, mert Brockhausné sulyos betegen fekszik. - Temetése hétfőn délután fél 4 órakor lesz a Deák Ferenc-utca 24. alatti lakásról. Az elhunyt kivánságához képest a gyászszertartás a lehető legegyszerübb lesz. Koszoruk nem fogják disziteni ravatalát, a mi szintén a megboldogult utolsó rendelkezései közé tartozik. Végrendeletének egyik passzusában kéri a legegyszerűbb temetést, azonkivül meghagyja, hogy mindazok, a kik koszorut szánnak ravatalára, a koszoruk árát küldjék el a Klotild-szeretetháznak. - Az öreg ur tehát halálával is jócselekedetet akart müvelni! A temetés után a PH (április 4., 6. l.) röviden tudósított a felbontott végrendelet tartalmáról is: a végrendelet kihirdetéséről Miután életében jótékony célokra már tetemes összegeket áldozott, hátramaradt vagyonát - a melynek számszerü összege üzleti könyveiből tudható meg - kizárólag és egyenlő részben három leányának hagyományozza, azonban kötelességükké teszi, hogy néhány szegény rokonának életjáradékot, barátjainak és ösmerőseinek pedig egyes emléktárgyakat juttassanak. Ezután, mint az MKKOHA_AUTH:119814 szövegében olvasható, az üzleti könyvekből derülhetett ki, hogy vagyon pedig nincs, mert az öregúr tartozott a leányainak. MKKOHA_AUTH:119814 tehát úgy tűnik, híven rajzolta meg az öregúr portréját valamint azt a változást, amely megítélésében a végrendelet kihirdetésekor bekövetkezett. A kéziratról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 egy 21 cm hosszú és 17 cm széles fehér lapon kezdte, majd egy 45,5 cm hosszú hozzávetőleg 14,5 cm széles és egy 41 cm hosszú és ugyanilyen széles szerkesztőségi kutyanyelven folytatta, majd ilyeneknek egy hozzávetőleg 24 és egy hozzávetőleg 29 cm hosszú darabján fejezte be. A nyomdában a K-ot a könnyebb szedés érdekében darabokra vágták és az egyes darabokat kék ceruzával II, III, IV, IV 1/2, V, VI, VII, VIII, IX, X római számokkal számozták. Az első lap számozatlan maradt, a III-as darabot utóbb kettévágták, a IV 1/2 és V, valamint az V és VI jelű darabok között számozatlan darabok találhatóak. Az első lap tetején idegen kéz adta meg kék ceruzával középen a rovatbesorolást: Tárca és a jobb sarokban a szedési utasítást: garm. A kézirat szövegjavításai [A kézirat szövegjavításait beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]