X (Close panel)Bibliográfiai adatok

A NAGY UTAZÓK

Szerző: Mikszáth Kálmán

Bibliográfiai adatok

Cím: Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet
Alcím: Mikszáth elbeszélések XIII. (1888)
Dátum: 2001 1888
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Argumentum Kiadó
ISBN:
Sajtó alá rendező: Hajdu Péter
Lektor: Fábri Anna
Nyelvek:
Kulcsszavak:
  • Mikszáth Kálmán
  • novella
  • 19. századi szépirodalom

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás mk-39-nu-witPh: Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
  • Szövegforrás mk-39-nu-witHi: Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
  • Szövegforrás mk-39-nu-witKrk: Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.

Elektronikus kiadás adatai:

project manager: Palkó Gábor
Szerkesztő: Labádi Gergely
XML szerkesztő: Mihály Eszter
XML szerkesztő: Bobák Barbara
XML szerkesztő: Gecse-Madaras Júlia
Felelős kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2015 ©Free Access - no-reuse

A kódolásról:

XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz.
X (Close panel)Verzió: mk-39-nu-witPh : Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
  A NAGY UTAZÓK  
  I. Amerikai erkölcsök  
  Éppen az Adorján Sándor
n
Jegyzet Adorján Sándor - (1858-?) tanulmányai végeztével Nyugat-Európában és Keleten tett utazásokat (Egyiptom, Palesztina, Balkán). Úti élményei Keleti képek
*
Adorján Sándor: Keleti képek : Corfu, Alexandria, Kairó, Yaffa, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Athén. Budapest : Singer - Wolfner, 1888. [OSZK]
+
Adorján Sándor [PIM][VIAF]
 címmel jelentek meg 1888-ban. A Nemzet
*
Nemzet. Főszerk. Jókai Mór. Budapest, Athenaeum, 1882-1899. [OSZK]
 munkatársa volt. Irodalomtörténeti jelentőségű volt fordítói tevékenysége, Zola Germinalját
*
Germinal : regény / Emil Zola ; ford. Adorján Sándor. Budapest : Révai. [OSZK]
+
Zola Émile [PIM][VIAF]
 már 1885-ben magyarra fordította. Halála éve bizonytalan, de Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái.
*
Magyar írók élete és munkái : megindította id. Szinnyei József : új sorozat / írta és összeáll. Gulyás Pál. Budapest : Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939- [OSZK]
+
Gulyás Pál [PIM][VIAF]
 (Bp. 1939.) még mint élőről beszél róla, bár 1930 utáni munkát nem említ tőle. Talán csak a II. világháború alatt tűnt el (eredetileg Weisznek hívták).
keleti útjáról írt tárcáit olvasgattam nagy élvezettel, mert kötetben összegyűjtve még alkalmasabbak a hangulatkeltésre; bizonyos irigykedéssel gondoltam végig az általa látott sok tarka képen s azoknak eleven leírásán, s engem is meglepett az utazás utáni epekedés, midőn levelet hoz a postás, melyben Szobra hívnak meg egy ebédre. Post scriptum
n
Jegyzet Post scriptum - utóirat
a levélben: „Vámbéry
n
Jegyzet Vámbéry - Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, tudományos művei mellett több útleírás szerzője is
is jön”.  
  Utazás! Hogyne mennék? Utazás pláne egy nagy utazó társaságában, akiről már Deák Ferenc azt mondta: „Szeretem ezt a Vámbéryt, mert többet járt másfél lábbal, mint a többi ember két lábbal.”  
  Hanem akármennyit sántikált is a nagy Vámbéry, azért még Szobon ő sem volt soha, s bizonyos feszült várakozásban találtam az indóházi váróteremben, egy öreges, rövidre nyírott fejű úrral társalogva, kihez egy napbarnított szőke ifjonc simult szeretetteljesen.  
  Mihelyt meglátott, hozzám jött, ott hagyva az öregurat;  
  - Hát együtt megyünk - szólt a kezeit dörzsölgetve. - Teringette, szinte jól esik az embernek, ha egy kicsit hátat fordíthat e poros kőtömegeknek. Hánykor indul a vonat?  
  - Fél óra múlva.  
  - Csak. Akkor még nagyon ráérünk.  
  - Az az öregúr is velünk jön?  
  - Egy darabon. Lássa, öcsém, az egy igen érdekes ember.  
  - Kicsoda, micsoda? Úgy néz ki, mint egy sertéskereskedő.  
  - Pedig polgármester; azelőtt, az igaz, asztalos volt. Régi jó ismerősöm.  
  - És honnan való polgármester?  
  - Izé... innen... Chicagóból. (Azt hittem, Vácot fogja mondani.) De jöjjön, bemutatom önt.  
  S mielőtt időm lett volna tiltakozni, kézen fogott s erővel vitt mr. Todey felé.  
  Eleven emberke volt, mint a halcsík, aki kézzel-lábbal beszélt s mennyre-földre esküdözött, hogy szebb város Budapestnél az egész világon nincs.  
  - Mióta tetszik utazni?  
  - Csak az imént indultam el otthonról - szólt kicsinylő hangon -, még tán egy éve sincs. Ugye Bob?  
  - Tizenegy hónapja, papa - szólt az amerikai siheder.  
  - Pedig nem szeretek megmozdulni - folytatá mr. Todey vidáman, fürgén - hanem hát ez a kölyök az oka. Képzelje mr. Vámbéry, mit tett velem ez a fiú. Azt ígértem neki tavaly, hogy ha jól leteszi a vizsgákat, én is jó leszek hozzá s szívesen teljesítem valamely kívánságát.  
  - Nos, és jól tette le a vizsgákat Bob úrfi?  
  - Megvallom, jól, teljesen meg voltam vele elégedve s így szóltam hozzá:  
  „Bob, te örömet okoztál nekem, most már én is kész vagyok neked örömet okozni. Mondd meg, mit kívánsz?”  
  Azt hittem egy ezüstórát fog mondani, egy
pónit
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
ponnyt
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
, vagy effélét, de Bob azt felelte:  
  „Egy utat akarok papa, a földteke körül.”  
  „Micsoda? Egy utat a világ körül? És mikor, Bob?”  
  „Holnap.”  
  - Nos hát, mondd meg az anyádnak Bob, hogy csomagoljon be.  
  Mrs. Todey becsomagolt, mi elindultunk és folyton megyünk, mendegélünk, csak abból látom, hogy már régóta, mert Bob jócskán megnőtt útközben.  
 
  II. A tatár gentleman  
  A harmadikat csengették. Sietve berohantunk a
kupéba
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
coupéba
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
,
n
Jegyzet [A szó három alkalommal három különböző helyesírással fordul elő; egységesítettem.]
s szívemet büszkeség fogta el, hogy én is utazó vagyok. A menetjegyemet kalapom pántlikája mellé tűztem s bizonyos
turistai
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
touristai
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
bágyadtsággal nézegettem a beszállókat, majd a vidéket.  
  A kupéban átkozott forróság volt, Arábia homoksivatagjain sem különb.  
  - Eső lesz - jósolta Vámbéry.  
  - Pedig nem hoztam magammal esernyőt.  
  - Elég hiba. Egy utazónak elkerülhetetlen szerszám.  
  - De mikor olyan szépnek látszik az idő.  
  - Hja, azt mondja az angol egészségügyi tanácsadás: „Szép időben vígy magaddal esernyőt, esős időben tehetsz, amit akarsz.”  
  - Hát bátyám is esernyővel utazott Közép-Ázsiában?  
  - Mezítláb. Még a turbán is lekopott a fejemről. De ott nincsenek gentlemanok, ott még bizonyos fokig állat az ember. Azaz némi gentlemanlike
n
Jegyzet gentlemanlike - úriemberi viselkedés
ott is van.  
  - Például a vendégszeretet.  
  - Nem: az ott egyszerű vallási dogma.  
  - Igazán?  
  - Egyszer a sivatagon több napi út után egy kunyhóhoz értünk a dervis társaimmal.
n
Jegyzet dervis társaimmal - Vámbéry, európai származását titkolva, török papírokkal, török dervisnek öltözve utazott.
Egy arabsba oltott tatár lakott benne a családjával; kitörő szívességgel fogadott bennünket, de kevés vártatva, midőn asszonyával tanácskozni kezdett, hogy mivel vendégelhetne meg, s az asszony szomorúan rázta fejét, hogy semmi sincs a háznál, sajátságos kétségbeesés fogta el gazdánkat, kezeit tördelte, haját tépte, végre hozzám jött és félrehítt:  
  „Te Hadzsi - mondá - van nálad pénz?”  
  „Van.” (S eléje tártam tárcám összes tartalmát, mely tíz frank volt.)  
  „Adj kölcsön belőle hármat.”  
  A három frankkal elrohant a szomszédos kunyhókba, s nemsokára rizst és birkahúst hozott. Az asszony legott vacsorát főzött, de olyan pompásat, jóízűt, hogy a Péchy Tamás
n
Jegyzet Péchy Tamás - (1829-1897) szabadelvű politikus, 1880 és 1892 között az Országgyűlés elnöke
elnöki ebédjei se különbek. A gazda boldogan, megdicsőült arccal nézte, milyen mohón, édesen falatoznak.  
  Vacsora után ágyat vetett házigazdánk s igazi gyöngédséggel ügyelt, hogy jól érezzük magunkat a hajlékában.  
  Reggel felfrissülve búcsúztunk. Sorra ölelt s ezer áldást kért le reánk. „A viszontlátásig jó dervisek!”  
  Nem képzeltük, hogy ez a viszontlátás olyan hamar lesz.  
  Alig haladtunk egy félórányira a kunyhójától, egyszerre kiugrik a fák közül egy alak s nyers hangon kiáltja:  
  „Megálljatok!”  
  Ránéztünk s elmosolyodtunk. Nini hiszen ez a mi házigazdánk.  
  „Hollá! Hogy kerültél elénk, derék ember, és mit akarsz?”  
  „A pénzeteket vagy az életeteket!”  
  „Ugyan ne tréfálj, öreg!”  
  De biz az egy csöppet sem tréfált. Nekünk jött a handzsárral, s ha félre nem ugrok előle, ma talán a kezemre is sántítanék.  
  „Ugyan mi jött eszedbe - kérlelgették dervis társaim -, pénzt kérni tőlünk, nyomorult koldusoktól?”  
  „Hadzsinál csinos összeget láttam az este. Add ide, Hadzsi, azt a pénzt!”  
 
Nolens volens
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
Nollens vollens
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
n
Jegyzet Nolens volens - kénytelen-kelletlen (a PH-ban rossz helyesírással jelent meg)
átadtam neki a hét frankomat erszényestül, mire megelégedetten dugta be handzsárját hüvelyébe, majd megolvasván a pénzt, így szólt hozzám szelíden:  
  - Ne gondold egyébiránt, Hadzsi, hogy nem becsületes emberrel van dolgotok. Íme megadom a három frankot, amit tegnap kölcsönöztél...  
  - Szob! - kiáltá e percben a konduktor,
n
Jegyzet konduktor – kalauz
mire hirtelen otthagytuk a
kupét
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
coupéet
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
és az érdekes országot, ahol ilyen módon lehet az adósságokat quittelni.  
 
 
X (Close panel)Verzió: mk-39-nu-witHi : Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
 
  A NAGY UTAZÓK  
  I. Amerikai erkölcsök  
  Éppen az Adorján Sándor
n
Jegyzet Adorján Sándor - (1858-?) tanulmányai végeztével Nyugat-Európában és Keleten tett utazásokat (Egyiptom, Palesztina, Balkán). Úti élményei Keleti képek
*
Adorján Sándor: Keleti képek : Corfu, Alexandria, Kairó, Yaffa, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Athén. Budapest : Singer - Wolfner, 1888. [OSZK]
+
Adorján Sándor [PIM][VIAF]
 címmel jelentek meg 1888-ban. A Nemzet
*
Nemzet. Főszerk. Jókai Mór. Budapest, Athenaeum, 1882-1899. [OSZK]
 munkatársa volt. Irodalomtörténeti jelentőségű volt fordítói tevékenysége, Zola Germinalját
*
Germinal : regény / Emil Zola ; ford. Adorján Sándor. Budapest : Révai. [OSZK]
+
Zola Émile [PIM][VIAF]
 már 1885-ben magyarra fordította. Halála éve bizonytalan, de Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái.
*
Magyar írók élete és munkái : megindította id. Szinnyei József : új sorozat / írta és összeáll. Gulyás Pál. Budapest : Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939- [OSZK]
+
Gulyás Pál [PIM][VIAF]
 (Bp. 1939.) még mint élőről beszél róla, bár 1930 utáni munkát nem említ tőle. Talán csak a II. világháború alatt tűnt el (eredetileg Weisznek hívták).
keleti útjáról írt tárcáit olvasgattam nagy élvezettel, mert kötetben összegyűjtve még alkalmasabbak a hangulatkeltésre; bizonyos irigykedéssel gondoltam végig az általa látott sok tarka képen s azoknak eleven leírásán, s engem is meglepett az utazás utáni epekedés, midőn levelet hoz a postás, melyben Szobra hívnak meg egy ebédre. Post scriptum
n
Jegyzet Post scriptum - utóirat
a levélben: „Vámbéry
n
Jegyzet Vámbéry - Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, tudományos művei mellett több útleírás szerzője is
is jön”.  
  Utazás! Hogyne mennék? Utazás pláne egy nagy utazó társaságában, akiről már Deák Ferenc azt mondta: „Szeretem ezt a Vámbéryt, mert többet járt másfél lábbal, mint a többi ember két lábbal.”  
  Hanem akármennyit sántikált is a nagy Vámbéry, azért még Szobon ő sem volt soha, s bizonyos feszült várakozásban találtam az indóházi váróteremben, egy öreges, rövidre nyírott fejű úrral társalogva, kihez egy napbarnított szőke ifjonc simult szeretetteljesen.  
  Mihelyt meglátott, hozzám jött, ott hagyva az öregurat;  
  - Hát együtt megyünk - szólt a kezeit dörzsölgetve. - Teringette, szinte jól esik az embernek, ha egy kicsit hátat fordíthat e poros kőtömegeknek. Hánykor indul a vonat?  
  - Fél óra múlva.  
  - Csak. Akkor még nagyon ráérünk.  
  - Az az öregúr is velünk jön?  
  - Egy darabon. Lássa, öcsém, az egy igen érdekes ember.  
  - Kicsoda, micsoda? Úgy néz ki, mint egy sertéskereskedő.  
  - Pedig polgármester; azelőtt, az igaz, asztalos volt. Régi jó ismerősöm.  
  - És honnan való polgármester?  
  - Izé... innen... Chicagóból. (Azt hittem, Vácot fogja mondani.) De jöjjön, bemutatom önt.  
  S mielőtt időm lett volna tiltakozni, kézen fogott s erővel vitt mr. Todey felé.  
  Eleven emberke volt, mint a halcsík, aki kézzel-lábbal beszélt s mennyre-földre esküdözött, hogy szebb város Budapestnél az egész világon nincs.  
  - Mióta tetszik utazni?  
  - Csak az imént indultam el otthonról - szólt kicsinylő hangon -, még tán egy éve sincs. Ugye Bob?  
  - Tizenegy hónapja, papa - szólt az amerikai siheder.  
  - Pedig nem szeretek megmozdulni - folytatá mr. Todey vidáman, fürgén - hanem hát ez a kölyök az oka. Képzelje mr. Vámbéry, mit tett velem ez a fiú. Azt ígértem neki tavaly, hogy ha jól leteszi a vizsgákat, én is jó leszek hozzá s szívesen teljesítem valamely kívánságát.  
  - Nos, és jól tette le a vizsgákat Bob úrfi?  
  - Megvallom, jól, teljesen meg voltam vele elégedve s így szóltam hozzá:  
  „Bob, te örömet okoztál nekem, most már én is kész vagyok neked örömet okozni. Mondd meg, mit kívánsz?”  
  Azt hittem egy ezüstórát fog mondani, egy
pónit
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
ponnyt
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
, vagy effélét, de Bob azt felelte:  
  „Egy utat akarok papa, a földteke körül.”  
  „Micsoda? Egy utat a világ körül? És mikor, Bob?”  
  „Holnap.”  
  - Nos hát, mondd meg az anyádnak Bob, hogy csomagoljon be.  
  Mrs. Todey becsomagolt, mi elindultunk és folyton megyünk, mendegélünk, csak abból látom, hogy már régóta, mert Bob jócskán megnőtt útközben.  
 
  II. A tatár gentleman  
  A harmadikat csengették. Sietve berohantunk a
kupéba
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
coupéba
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
,
n
Jegyzet [A szó három alkalommal három különböző helyesírással fordul elő; egységesítettem.]
s szívemet büszkeség fogta el, hogy én is utazó vagyok. A menetjegyemet kalapom pántlikája mellé tűztem s bizonyos
turistai
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
touristai
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
bágyadtsággal nézegettem a beszállókat, majd a vidéket.  
  A kupéban átkozott forróság volt, Arábia homoksivatagjain sem különb.  
  - Eső lesz - jósolta Vámbéry.  
  - Pedig nem hoztam magammal esernyőt.  
  - Elég hiba. Egy utazónak elkerülhetetlen szerszám.  
  - De mikor olyan szépnek látszik az idő.  
  - Hja, azt mondja az angol egészségügyi tanácsadás: „Szép időben vígy magaddal esernyőt, esős időben tehetsz, amit akarsz.”  
  - Hát bátyám is esernyővel utazott Közép-Ázsiában?  
  - Mezítláb. Még a turbán is lekopott a fejemről. De ott nincsenek gentlemanok, ott még bizonyos fokig állat az ember. Azaz némi gentlemanlike
n
Jegyzet gentlemanlike - úriemberi viselkedés
ott is van.  
  - Például a vendégszeretet.  
  - Nem: az ott egyszerű vallási dogma.  
  - Igazán?  
  - Egyszer a sivatagon több napi út után egy kunyhóhoz értünk a dervis társaimmal.
n
Jegyzet dervis társaimmal - Vámbéry, európai származását titkolva, török papírokkal, török dervisnek öltözve utazott.
Egy arabsba oltott tatár lakott benne a családjával; kitörő szívességgel fogadott bennünket, de kevés vártatva, midőn asszonyával tanácskozni kezdett, hogy mivel vendégelhetne meg, s az asszony szomorúan rázta fejét, hogy semmi sincs a háznál, sajátságos kétségbeesés fogta el gazdánkat, kezeit tördelte, haját tépte, végre hozzám jött és félrehítt:  
  „Te Hadzsi - mondá - van nálad pénz?”  
  „Van.” (S eléje tártam tárcám összes tartalmát, mely tíz frank volt.)  
  „Adj kölcsön belőle hármat.”  
  A három frankkal elrohant a szomszédos kunyhókba, s nemsokára rizst és birkahúst hozott. Az asszony legott vacsorát főzött, de olyan pompásat, jóízűt, hogy a Péchy Tamás
n
Jegyzet Péchy Tamás - (1829-1897) szabadelvű politikus, 1880 és 1892 között az Országgyűlés elnöke
elnöki ebédjei se különbek. A gazda boldogan, megdicsőült arccal nézte, milyen mohón, édesen falatoznak.  
  Vacsora után ágyat vetett házigazdánk s igazi gyöngédséggel ügyelt, hogy jól érezzük magunkat a hajlékában.  
  Reggel felfrissülve búcsúztunk. Sorra ölelt s ezer áldást kért le reánk. „A viszontlátásig jó dervisek!”  
  Nem képzeltük, hogy ez a viszontlátás olyan hamar lesz.  
  Alig haladtunk egy félórányira a kunyhójától, egyszerre kiugrik a fák közül egy alak s nyers hangon kiáltja:  
  „Megálljatok!”  
  Ránéztünk s elmosolyodtunk. Nini hiszen ez a mi házigazdánk.  
  „Hollá! Hogy kerültél elénk, derék ember, és mit akarsz?”  
  „A pénzeteket vagy az életeteket!”  
  „Ugyan ne tréfálj, öreg!”  
  De biz az egy csöppet sem tréfált. Nekünk jött a handzsárral, s ha félre nem ugrok előle, ma talán a kezemre is sántítanék.  
  „Ugyan mi jött eszedbe - kérlelgették dervis társaim -, pénzt kérni tőlünk, nyomorult koldusoktól?”  
  „Hadzsinál csinos összeget láttam az este. Add ide, Hadzsi, azt a pénzt!”  
 
Nolens volens
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
Nollens vollens
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
n
Jegyzet Nolens volens - kénytelen-kelletlen (a PH-ban rossz helyesírással jelent meg)
átadtam neki a hét frankomat erszényestül, mire megelégedetten dugta be handzsárját hüvelyébe, majd megolvasván a pénzt, így szólt hozzám szelíden:  
  - Ne gondold egyébiránt, Hadzsi, hogy nem becsületes emberrel van dolgotok. Íme megadom a három frankot, amit tegnap kölcsönöztél...  
  - Szob! - kiáltá e percben a konduktor,
n
Jegyzet konduktor – kalauz
mire hirtelen otthagytuk a
kupét
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
coupéet
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
és az érdekes országot, ahol ilyen módon lehet az adósságokat quittelni.  
 
 
X (Close panel)Verzió: mk-39-nu-witKrk : Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
  A NAGY UTAZÓK  
  I. Amerikai erkölcsök  
  Éppen az Adorján Sándor
n
Jegyzet Adorján Sándor - (1858-?) tanulmányai végeztével Nyugat-Európában és Keleten tett utazásokat (Egyiptom, Palesztina, Balkán). Úti élményei Keleti képek
*
Adorján Sándor: Keleti képek : Corfu, Alexandria, Kairó, Yaffa, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Athén. Budapest : Singer - Wolfner, 1888. [OSZK]
+
Adorján Sándor [PIM][VIAF]
 címmel jelentek meg 1888-ban. A Nemzet
*
Nemzet. Főszerk. Jókai Mór. Budapest, Athenaeum, 1882-1899. [OSZK]
 munkatársa volt. Irodalomtörténeti jelentőségű volt fordítói tevékenysége, Zola Germinalját
*
Germinal : regény / Emil Zola ; ford. Adorján Sándor. Budapest : Révai. [OSZK]
+
Zola Émile [PIM][VIAF]
 már 1885-ben magyarra fordította. Halála éve bizonytalan, de Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái.
*
Magyar írók élete és munkái : megindította id. Szinnyei József : új sorozat / írta és összeáll. Gulyás Pál. Budapest : Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939- [OSZK]
+
Gulyás Pál [PIM][VIAF]
 (Bp. 1939.) még mint élőről beszél róla, bár 1930 utáni munkát nem említ tőle. Talán csak a II. világháború alatt tűnt el (eredetileg Weisznek hívták).
keleti útjáról írt tárcáit olvasgattam nagy élvezettel, mert kötetben összegyűjtve még alkalmasabbak a hangulatkeltésre; bizonyos irigykedéssel gondoltam végig az általa látott sok tarka képen s azoknak eleven leírásán, s engem is meglepett az utazás utáni epekedés, midőn levelet hoz a postás, melyben Szobra hívnak meg egy ebédre. Post scriptum
n
Jegyzet Post scriptum - utóirat
a levélben: „Vámbéry
n
Jegyzet Vámbéry - Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, tudományos művei mellett több útleírás szerzője is
is jön”.  
  Utazás! Hogyne mennék? Utazás pláne egy nagy utazó társaságában, akiről már Deák Ferenc azt mondta: „Szeretem ezt a Vámbéryt, mert többet járt másfél lábbal, mint a többi ember két lábbal.”  
  Hanem akármennyit sántikált is a nagy Vámbéry, azért még Szobon ő sem volt soha, s bizonyos feszült várakozásban találtam az indóházi váróteremben, egy öreges, rövidre nyírott fejű úrral társalogva, kihez egy napbarnított szőke ifjonc simult szeretetteljesen.  
  Mihelyt meglátott, hozzám jött, ott hagyva az öregurat;  
  - Hát együtt megyünk - szólt a kezeit dörzsölgetve. - Teringette, szinte jól esik az embernek, ha egy kicsit hátat fordíthat e poros kőtömegeknek. Hánykor indul a vonat?  
  - Fél óra múlva.  
  - Csak. Akkor még nagyon ráérünk.  
  - Az az öregúr is velünk jön?  
  - Egy darabon. Lássa, öcsém, az egy igen érdekes ember.  
  - Kicsoda, micsoda? Úgy néz ki, mint egy sertéskereskedő.  
  - Pedig polgármester; azelőtt, az igaz, asztalos volt. Régi jó ismerősöm.  
  - És honnan való polgármester?  
  - Izé... innen... Chicagóból. (Azt hittem, Vácot fogja mondani.) De jöjjön, bemutatom önt.  
  S mielőtt időm lett volna tiltakozni, kézen fogott s erővel vitt mr. Todey felé.  
  Eleven emberke volt, mint a halcsík, aki kézzel-lábbal beszélt s mennyre-földre esküdözött, hogy szebb város Budapestnél az egész világon nincs.  
  - Mióta tetszik utazni?  
  - Csak az imént indultam el otthonról - szólt kicsinylő hangon -, még tán egy éve sincs. Ugye Bob?  
  - Tizenegy hónapja, papa - szólt az amerikai siheder.  
  - Pedig nem szeretek megmozdulni - folytatá mr. Todey vidáman, fürgén - hanem hát ez a kölyök az oka. Képzelje mr. Vámbéry, mit tett velem ez a fiú. Azt ígértem neki tavaly, hogy ha jól leteszi a vizsgákat, én is jó leszek hozzá s szívesen teljesítem valamely kívánságát.  
  - Nos, és jól tette le a vizsgákat Bob úrfi?  
  - Megvallom, jól, teljesen meg voltam vele elégedve s így szóltam hozzá:  
  „Bob, te örömet okoztál nekem, most már én is kész vagyok neked örömet okozni. Mondd meg, mit kívánsz?”  
  Azt hittem egy ezüstórát fog mondani, egy
pónit
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
ponnyt
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
, vagy effélét, de Bob azt felelte:  
  „Egy utat akarok papa, a földteke körül.”  
  „Micsoda? Egy utat a világ körül? És mikor, Bob?”  
  „Holnap.”  
  - Nos hát, mondd meg az anyádnak Bob, hogy csomagoljon be.  
  Mrs. Todey becsomagolt, mi elindultunk és folyton megyünk, mendegélünk, csak abból látom, hogy már régóta, mert Bob jócskán megnőtt útközben.  
 
  II. A tatár gentleman  
  A harmadikat csengették. Sietve berohantunk a
kupéba
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
coupéba
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
,
n
Jegyzet [A szó három alkalommal három különböző helyesírással fordul elő; egységesítettem.]
s szívemet büszkeség fogta el, hogy én is utazó vagyok. A menetjegyemet kalapom pántlikája mellé tűztem s bizonyos
turistai
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
touristai
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
bágyadtsággal nézegettem a beszállókat, majd a vidéket.  
  A kupéban átkozott forróság volt, Arábia homoksivatagjain sem különb.  
  - Eső lesz - jósolta Vámbéry.  
  - Pedig nem hoztam magammal esernyőt.  
  - Elég hiba. Egy utazónak elkerülhetetlen szerszám.  
  - De mikor olyan szépnek látszik az idő.  
  - Hja, azt mondja az angol egészségügyi tanácsadás: „Szép időben vígy magaddal esernyőt, esős időben tehetsz, amit akarsz.”  
  - Hát bátyám is esernyővel utazott Közép-Ázsiában?  
  - Mezítláb. Még a turbán is lekopott a fejemről. De ott nincsenek gentlemanok, ott még bizonyos fokig állat az ember. Azaz némi gentlemanlike
n
Jegyzet gentlemanlike - úriemberi viselkedés
ott is van.  
  - Például a vendégszeretet.  
  - Nem: az ott egyszerű vallási dogma.  
  - Igazán?  
  - Egyszer a sivatagon több napi út után egy kunyhóhoz értünk a dervis társaimmal.
n
Jegyzet dervis társaimmal - Vámbéry, európai származását titkolva, török papírokkal, török dervisnek öltözve utazott.
Egy arabsba oltott tatár lakott benne a családjával; kitörő szívességgel fogadott bennünket, de kevés vártatva, midőn asszonyával tanácskozni kezdett, hogy mivel vendégelhetne meg, s az asszony szomorúan rázta fejét, hogy semmi sincs a háznál, sajátságos kétségbeesés fogta el gazdánkat, kezeit tördelte, haját tépte, végre hozzám jött és félrehítt:  
  „Te Hadzsi - mondá - van nálad pénz?”  
  „Van.” (S eléje tártam tárcám összes tartalmát, mely tíz frank volt.)  
  „Adj kölcsön belőle hármat.”  
  A három frankkal elrohant a szomszédos kunyhókba, s nemsokára rizst és birkahúst hozott. Az asszony legott vacsorát főzött, de olyan pompásat, jóízűt, hogy a Péchy Tamás
n
Jegyzet Péchy Tamás - (1829-1897) szabadelvű politikus, 1880 és 1892 között az Országgyűlés elnöke
elnöki ebédjei se különbek. A gazda boldogan, megdicsőült arccal nézte, milyen mohón, édesen falatoznak.  
  Vacsora után ágyat vetett házigazdánk s igazi gyöngédséggel ügyelt, hogy jól érezzük magunkat a hajlékában.  
  Reggel felfrissülve búcsúztunk. Sorra ölelt s ezer áldást kért le reánk. „A viszontlátásig jó dervisek!”  
  Nem képzeltük, hogy ez a viszontlátás olyan hamar lesz.  
  Alig haladtunk egy félórányira a kunyhójától, egyszerre kiugrik a fák közül egy alak s nyers hangon kiáltja:  
  „Megálljatok!”  
  Ránéztünk s elmosolyodtunk. Nini hiszen ez a mi házigazdánk.  
  „Hollá! Hogy kerültél elénk, derék ember, és mit akarsz?”  
  „A pénzeteket vagy az életeteket!”  
  „Ugyan ne tréfálj, öreg!”  
  De biz az egy csöppet sem tréfált. Nekünk jött a handzsárral, s ha félre nem ugrok előle, ma talán a kezemre is sántítanék.  
  „Ugyan mi jött eszedbe - kérlelgették dervis társaim -, pénzt kérni tőlünk, nyomorult koldusoktól?”  
  „Hadzsinál csinos összeget láttam az este. Add ide, Hadzsi, azt a pénzt!”  
 
Nolens volens
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
Nollens vollens
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
n
Jegyzet Nolens volens - kénytelen-kelletlen (a PH-ban rossz helyesírással jelent meg)
átadtam neki a hét frankomat erszényestül, mire megelégedetten dugta be handzsárját hüvelyébe, majd megolvasván a pénzt, így szólt hozzám szelíden:  
  - Ne gondold egyébiránt, Hadzsi, hogy nem becsületes emberrel van dolgotok. Íme megadom a három frankot, amit tegnap kölcsönöztél...  
  - Szob! - kiáltá e percben a konduktor,
n
Jegyzet konduktor – kalauz
mire hirtelen otthagytuk a
kupét
*
Szövegforrás:
Hi. 13. köt. Anekdoták II. 1917. 113-118. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 72-75.
 
coupéet
*
Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1888. június 3., 10. évf., 153. sz. (1., 2. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül.
 
és az érdekes országot, ahol ilyen módon lehet az adósságokat quittelni.