AZ ÖREGEK - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely editor: Benke Tímea XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-o-app /o:mk-39-o-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 editor: Szegedy-Maszák Mihály PIM:71210 VIAF:56638492 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1888 Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai Testvérek kiad. 1910. OSZK:2600918 Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– OSZK:2811607 Mikszáth Kálmán összes művei. 8. Regények és nagyobb elbeszélések, 1895-1897. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1958. OSZK:2821152 Mikszáth Kálmán, összes művei. Regények és nagyobb elbeszélések 12, 1899-1901. Sajtó alá rend. Király István. Budapest, Akadémiai. 1959. OSZK:2821263 Tolnai Lajos: A báróné ténsasszony. Budapest. Révai. 1882. OSZK:2992845 Mikszáth-emlékkönyv : tanulmányok az író születésének 150. évfordulójára, 1847-1997. Szerk. Fábri Anna. Horpács. 1997. OSZK:234346 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Nagy Miklós PIM:66055 VIAF:44324123 Andrássy Gyula PIM:40877 VIAF:24656283 Lónyay Menyhért PIM:63586 VIAF:20794617 Bach Alexander PIM:XXXXX VIAF:3264219 Tolnai Lajos PIM:72911 VIAF:6903976 Veres Mária PIM:38731 VIAF:XXXXXXXX Fábri Anna PIM: 53725 VIAF: 23307366 Deák Ferenc PIM:51063 VIAF:59138950 Tisza Kálmán PIM:72874 VIAF: 59866355 Jókai Mór PIM:59537 VIAF:59084200 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording Az öregek Kézirat Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/3 65-71. folio. Megjelent I. Pesti Hírlap, 1888. július 25., 10. évf., 205. sz. (1., 2., 3., 4. 1.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül. II. Pipacsok a buzában. Tizennyolc elbeszélés. Bp. 1890. Révai Testvérek kiad. MKm 4. köt. 125-138. 1. III. [2. kiad] 1893. ua. IV. [3. kiad.] 1897. ua. V. [4. kiad.] 1901. ua. VI. [5. kiad.] 1903. ua. VII. [6. kiad.] 1908. ua. VIII. Jk. 27. köt. 1910. Kisebb elbeszélések IV. 84-94. 1. IX. Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 87-94. A novella főhősének MKKOHA_AUTH:119814 jó pár saját vonását ajándékozta oda: neves író, parlamenti képviselő, mégpedig mameluk, életkoruk azonos (igaz, az elbeszélő harmincnyolc évesnek mondja magát, míg MKKOHA_AUTH:119814 ekkor negyvenegy, de mindig letagadott 2-3 évet), anyját MarinakKOHA_AUTH:94026 hívják, tanítójuk neve azonos. A kézirat néhány törölt változatából az is kiderül, hogy a kezdeti koncepció szerint Kálmánnak hívták volna; a végleges változatból MKKOHA_AUTH:119814 eltüntette a főhős nevét, mégpedig mintegy hangsúlyozva névtelenségét: - Tudják-e mi történt, he... Ki van itt a faluban? - s megmondja a nevemet. De a Mari fia megnevezés is érthető így. A szülőfalu neve sem hangzik el, a szomszéd falu neve pedig fiktív. Természetesen e hangsúlyozott elhallgatás ellenére sem nehéz felismerni MKKOHA_AUTH:119814 szülőfalujának, szülőföldjének színeit az elbeszélésben, hiszen ezek jó pár írásából ismerősek, ahogyan a hazatérés megírásának nosztalgikus hangolása is. Mindazonáltal nem kell feltétlenül azonosítanunk az elbeszélő-főszereplőt a szerzővel. A főhős azon kijelentését, miszerint Nem gondolkozom én soha, éppúgy tekinthetjük a mikszáthiKOHA_AUTH:119814 önirónia, mint a főszereplőtől való szerzői distinkció megnyilvánulásának. MKKOHA_AUTH:119814 gyakorta és kedvvel írt öreg emberekről, de a kedves, aranyszívű, szeretetben megöregedett pár (pl. A fekete kakas Krk 12, 5-54. 1., különösen 9-13. 1.) nem az egyetlen típus, amelyet szerepeltet. Ellenpéldaképpen a Prakovszky, a siket kovács (Krk 8, 95-182. 1.) Gáljára hivatkozhatunk, aki testének pusztulásától frusztráltabb és csak egyre gonoszabb lesz. MKKOHA_AUTH:119814 másik Az öregek című elbeszélése (Jk 16, 82-100.1.) mutat némi hasonlóságot jelen novellával: a teljes elhagyatottságban élő öreg házaspár, az öreg szabó, aki nem hajlandó tudomást venni a divat változásairól és végül az odacsempészett ajándék, a drágábbik szövetből készült öltöny, melynek kabátzsebei ráadásul tele vannak szentjánoskenyérkével. A kéziratról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 két hozzávetőleg 21 cm hosszú és 17 cm széles lapra, majd hozzávetőleg 15 cm széles szerkesztőségi kutyanyelveknek egy 42 és egy 38 cm-es darabjára, majd 5 darab hozzávetőleg 46 cm hosszú és 15 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre írta. Az egyes lapokat MKKOHA_AUTH:119814 a lap tetején, de eltérő helyeken (jobb, bal, jobb, közép) 1, 2, 3, 4, majd a hatodik laptól kezdve a lap bal felső sarkában 1, 2, 3 arab számokkal számozta. A K-ot a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre vágták, és az egyes részeket A, A1/2, B, Bl/2, C, Cl/2, D, E, F, G, H, I, K, Kl/2, L, M, N, Nl/2, O, P, R, S, T, U, V betűkkel jelölték, A Bl/2, C, D, N és O jelű darabokat utólag kettévágták. Az első lap jobb felső sarkában maga MKKOHA_AUTH:119814 adta meg a szedési utasítást: garmond. Az 1. és a 2. lap hátoldalán MKKOHA_AUTH:119814 egy-egy - áthúzott – versfogalmazványa található. A 2. oldal hátoldalának tetején 26-os oldalszám (?) alatt: A kis pipere csináló Azt sem tudom hol a fejem Annyi a gondom hogy ezer <A babuimat> Ruházni a babuimat Teher, ámbár édes teher Velok alszom, velok járok, Mar ket napja varrok rajok Annak czipöt, egy kimenöt, A masiknak fodros ruhat S most <egy> kalappal kell meglepnem Emezt a harmadik babat, a nevenapjan holnaputan... Csitt! Csak meg nem hallotta tán?... Az 1. oldal hátlapján 27 oldalszám (?) alatt: Gyerekek gyertek ki velem Ki a retre a mezore Hadd lám ki tud jol rímelni Az lesz a mama koltoje A kik a vízbe bemennek No mik azok ott? - - Egyik tarka masik fehér A viz csak a terdükig – Es annak a melyik tarka Felkunkorodott a - - (A versekről részletesebben a Krk Versek, mesék c. kötetében lesz szó.) Szövegváltozatok és a kézirat szövegjavításai [A szövegváltozatokat és a szövegjavításokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Irodalom Nagy MiklósKOHA_AUTH:120589 A korba való beilleszkedés és Mikszáth alakjai. Mikszáth emlékkönyv (szerk. Fábri AnnaKOHA_AUTH:108748 ). BudapestGEO:3054643 , 1997, 34-35. 1. Myzer apó kortól elmaradt életmódját elemzi: Szinte vízözön előtti lény az elszegényedett, süket Myzer János bácsi feleségével együtt. Bár a nyolcvanas évek közepét mutatja a naptár, az aggastyán sem DeákKOHA_AUTH:106154 haláláról, sem Tisza KálmánKOHA_AUTH:127367 politikai fordulatáról nem tud. Megállt valahol AndrássyKOHA_AUTH:96160 vagy Lónyay MenyhértKOHA_AUTH:118211 éveiben, s a kiegyezés esküdt ellenségeként így fenyegetőzik: ...pünkösdi királyság ez a tietek, mert úgy közétek üt Tisza KálmánKOHA_AUTH:127367 (...), hogy lábatok sem éri a földet. A TiszaKOHA_AUTH:127367 mamelukjának rajzolt történetmondó megjegyzése ehhez: Miért rontottam volna meg reményeit - illúzióit? Myzer néni útravalóul egyetlen almájukat adja a kedves vendégnek. A derék ósdi emberek, a Myzerek, Kupolyiak szencsések, mert többnyire alig veszik észre, mekkorát változott körülöttük a világ. Ritkán panaszkodnak, legföljebb barátaik halála, új intézmények feltűnése miatt. Kiemeli azt is, hogy Myzer apó MKKOHA_AUTH:119814 azon kevés [?] alakjai közé tartozik, akik megvetették a BachVIAF:3264219 -rendszert: MikszáthKOHA_AUTH:119814 írásaiban kevés a Garanvölgyihez hasonló típus, az sem mind rokonszenves (...). Myzer anyó kifakadásából értesülünk férje abszolutizmus alatti hazafias magatartásáról: (...) megint megjárod, Jani. Két esztendeig ültél már a nagy szájadért. Lehetséges, hogy a művész tudatosan tartózkodott részletezőbb megfestésüktől. Fölöslegesnek vélhette a versengést e téren JókaiKOHA_AUTH:114359 val meg A báróné ténsasszonyt (1882) megteremtő Tolnai LajosKOHA_AUTH:127403 sal.