Olaszországi út
Kézirat
Kézirat. OSZK Fol. Hung. 2169/4
165-168. folio
Megjelent
I. Pesti Hírlap, 1888. április
26., 10. évf., 202. sz. (1., 2., 3. 1.) A Pesti Hírlap tárcája rovatban,
teljes névjelzéssel.
II. Az apró gentry és a nép.
Második, bővített kiadás. Bp. 1889. Révai Testvérek kiad. MKm 2. köt
146-154.1.
III. (3. kiad.] 1893. ua.
IV. [4.kiad] 1897.ua.
V. [5. kiad.] 1901.ua.
VI. [6. kiad.] 1903. ua.
VII. [7. kiad.] 1908. ua.
VIII. Jk 29. köt Apró vázlatok
és rajzok I. 1910.107-114.1.
IX. Mikszáth Kálmán összes
művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna,
S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 53-58.
1888. április 25-én a képviselőház nem
ülésezett. A 23-i ülésről szóló karcolatot a
következő szavak vezetik be: „A Ház meg van ijedve. Nincsen dolga.” Nem
csoda, hogy a 26-i tárca témája távolabb esik
a napi politika eseményeitől.
A mű keletkezéséről semmi biztosat nem mondhatunk. Mindenesetre a politikusok
Kossuthhoz zarándoklása
érdekelte MK-t mint politikai
publicistát mint azt Mit
csinál Kossuth Lajos
*
(PHMikszáth Kálmán összes művei. 75. Cikkek és karcolatok
25, 1887, kiad. Rejtő István. Budapest. Akadémiai Kiadó. 1981.
[OSZK]
*
1887. nov. 30., Krk 75,
124-126. 1.Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády
Testvérek. 1878–1944.
[OSZK]
*
) című karcolata is mutatja, melyet a következő
mondattal vezetett be: „Nini, éppen ott ü1 az egyik széken a „
Kossuth palatinusa”.
Helfy Ignác:
azzal jó lenne most szóba állni, mert tele van olaszországi élményekkel.”
Korábban (PHMikszáth Kálmán összes művei. 75. Cikkek és karcolatok
25, 1887, kiad. Rejtő István. Budapest. Akadémiai Kiadó. 1981.
[OSZK]
*
1886. máj. 25., Krk 74,
224. 1.Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády
Testvérek. 1878–1944.
[OSZK]
*
) így beszélteti a „palatinust”. „
HeIfy panaszokkal tölti be a
levegőt, hogy már két éjjel nem hagyják aludni a reporterek. akik Kossuth hogylétét jönnek
tudakolni éjjelente. (Hja, így van az. aki egy száműzött kormányzónak
hoppmestere)” Maga Helfy pedig így kezdi a későbbi Mikszáth-cikkel folytatott polémiáját:
„Valahányszor Kossuth Lajos látogatásáról hazajövök, valóságos rohamot kell
kiállnom a szerkesztők és hírlapírók részéről.” Majd, miután szokásos
kitérő válaszát idézte, így folytatja: „Vannak, akiket ez kapacitál és
békével hagynak, mások akkor sem hajlandók megkegyelmezni, hanem
folytatják más és más alakban a faggatást... Ez utóbbiak közül
legleleményesebb Mikszáth Kálmán.”
Mikszáth Kálmán összes művei. 74. Cikkek és karcolatok
24, 1887, kiad. Sz. Garai Judit, Rejtő István. Budapest. Akadémiai Kiadó.
1979.
[OSZK]
Sem életrajzilag hitelesíteni, sem cáfolni nemigen lehet, hogy „
Visi Imre fejében
villant meg az ötlet; nem szeretne anélkül meghalni, hogy az öreg Kossuthot ne lássa.”
Visi súlyos
szívbetegségben halt meg a következő év decemberében. Nem zárható ki, hogy
már 1888 tavaszán felmerült egy
MK-val közös út terve, aki
ebben az írásában is említi torokbaját, s akivel 1889-ben együtt kúrálták magukat (l. MK nekrológját Visiről PH
*
1889. dec. 25., Krk 78,
40-44. 1.Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády
Testvérek. 1878–1944.
[OSZK]
*
) Az ilyen találgatásokkal szemben azonban óvatosságra
int, hogy egy 188l-es szövegében MK ezt a kifejezést közhelyes
fordulatként adta a függetlenségi pártnak hízelgő szereplő szájába: „aztán
pihenni is szeretnék a nyáron, egy kis útra készülök Olaszországba: nem akarnék
meghalni addig, míg Kossuthot nem látom: akkor aztán nyugodtan hunyom be
szemeimet...” (Lázár
MihályMikszáth Kálmán összes művei. 78. Cikkek és karcolatok
28, 1889, kiad. Rejtő István, Suhai Pál. Budapest. Akadémiai Kiadó. 1984.
[OSZK]
*
. Krk 62, 21:32-35.Mikszáth Kálmán összes művei. 62. Cikkek és
karcolatok, 1881. augusztus–december. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest,
Akadémiai, 1971.
[OSZK]
*
)
Mikszáth Kálmán összes művei. 62. Cikkek és
karcolatok, 1881. augusztus–december. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest,
Akadémiai, 1971.
[OSZK]
A kéziratról
Az elbeszélést MK egy
hozzávetőleg 15 cm széles szerkesztőségi kutyanyelv hozzávetőleg 21 cm
hosszú darabján kezdte. Az elbeszélés a K-ban egy szabálytalan alakú,
kb 17 cm széles és 3 cm hosszú fehér papírdarabon, majd egy átlagosan 20 cm
széles fehér lap átlagosan 10 cm hosszú, ferdén levágott alján, majd egy 15
cm széles kutyanyelv majdnem 3 cm-es szeletkéjén, majd egy 21 cm széles és
20 cm hosszú fehér lapon folytatódik. Ezek után MK három darab 15 cm széles és hozzávetőleg 46
cm hosszú szerkesztőségi kutyanyelven fejezte be az írást. Ez utóbbi
kutyanyelvek közül az elsőt a lap tetején, középen „3” arab számmal
számozta. A kutyanyelveket a nyomdában a gyorsabb szedés érdekében részekre
vágták. A kék ceruzás nyomdai számozás a következő: 1, 2, 3, 4, 41/2, 41/4, 41/8,
41/16, I, II, III, IV, V, VI. Az 1 és 2 közötti 17x3
cm-es fehér papírdarab számozatlan; a 2 jelű részt utóbb kettévágták; a 2 és
3 közötti, 15x3 cm-es kutyanyelvszelet számozatlan; a 3 és 4, valamint 41/4 és 41/8 között számozatlan
darabok találhatók. A 41/8, és 41/16
számú darabokon együtt látható ugyanazon kéztől egy 41/8, jelölés: ezt a darabot másodjára megint kettévágták és
újraszámozták. Az I és II, valamint a IV és V számú darabok között
számozatlan darabok találhatóak; a III számú darabot utóbb kettévágták.