A RECIPROCITÁS - apparátus Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labády Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gecse-Madaras Júlia digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-r-app /o:mk-39-r-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634461662 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 lector: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó Eötvös Károly, Harcz a nemzeti hadseregért, Budapest, Révai, 1906. Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Eötvös Károly PIM:52707 VIAF:23022753 Münnich Aurél PIM:65839 VIAF:250972369 Tisza Kálmán PIM:72874 VIAF:59866355 Fejérváry Géza PIM:53931 VIAF:107800312 Magyarország GEO:719819 Ausztria GEO:2782113 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A RECIPROCITÁS Megjelent Pesti Hírlap, 1889. január 1., 11. évf., 1. sz. (1., 2., 3. l.) »A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül. MKKOHA_AUTH:119814 szokásos írói gyakorlatának megfelelően ebben a novellában is tanú-elbeszélőt alkalmazott, aki természetesen nem lehet azonos a szerzővel. Az elbeszéléssel jelen formájában elégedetlen lehetett, minthogy pár évvel később átdolgozta Huszár a teknőben címmel. Akkor külső elbeszélőt alkalmazott, de a történet vázán nemigen változtatott semmit. Mindössze Vencel pálfordulását tette drámaibbá egy előkészítő jelenet beiktatásával, amelyben Vencel a Talpas tehén leölésével fenyegette a családot, és a végére beillesztette még a huszár megfestetésének ötletét. A szöveg jelentős részét azonban változtatás nélkül megtartotta. A cseh asszony levelén például egy betűt sem változtatott, eltekintve attól, hogy az aláírás Bohuska helyett Bohumila lett. Megfigyelhető az idegen szavak magyarra cserélése is: Ugyan, ugyan, mit fraternizálsz vele? - pirongatta a keresztanyám helyett az áll: Ugyan, ugyan, mit barátkozol vele? - pirongatta a nagyasszony; Aha! Reciprocitás az egész! helyett Aha! Most már értem. Minden csak kölcsönbe megy. A második változat hosszabb bevezetést kapott, mely a főszereplő egész előéletét bemutatja, viszont eltűnt az első bevezető bekezdés, amely a történetnek mintegy politikai aktualitást adott. A katonai javaslatokat, amelyek körül MKKOHA_AUTH:119814 1888 decemberében nagy vitákat jósolt, valamint az egész szituációt így foglalta össze Eötvös KárolyKOHA_AUTH:107756 : Tisza KálmánKOHA_AUTH:127367 kormánya 1888. évi november hó 3-án báró Fejérváry GézaKOHA_AUTH:108950 honvédelmi miniszter jegyzése mellett a tiz évenkénti rendszeres véderőjavaslatot a képviselőház elé terjesztette. A javaslat kisebb és nagyobb fontosságu több pontban eltér a korábbi törvényektől, de különösen két pontnál nyomban fölébresztette a nemzet különös figyelmét s bizalmatlanságát. Az egyik pont a javaslat 14-ik §-ára vonatkozik. Ebben MagyarországnakGEO:719819 s AusztriánakGEO:2782113 évi ujoncz-jutaléka 103,100 főben van megállapitva, de nincs megmondva, hogy ez hány évre állapittatik meg. Ez lényegesen módosítja az 1868. évi XL-ik törvényt, a mely csak tiz évi érvényt biztositott a MagyarországGEO:719819 és AusztriaGEO:2782113 közt kötött véderő-egyezménynek. Az uj törvényjavaslat szerint tehát az ország egyik legfontosabb joga, az ujonczok létszámának meghatározása egyszersmindenkorra megcsorbult volna. A másik sulyos pont a 25-ik §-ra vonatkozik. Ez a magyar középosztály értelmes, tanult ifjait sujtotta, a mennyiben az egyéves önkéntes, ha a tiszti vizsgát német nyelven nem tudja letenni, két évi fegyveres szolgálatra kényszerittetik. Ez hát voltaképen nem egyéb, mint erőszakos németesités a hadkötelezettség segitségével. A képviselőház véderőbizottsága letárgyalta s elfogadta a javaslatot s előadója, Münnich AurélKOHA_AUTH:120375 , deczember hó 12-én a képviselőház elé terjesztette. A Ház, figyelemmel a karácsoni és ujévi szünetekre, a javaslat tárgyalását 1889. évi január 12-ére tüzte ki. ( Harcz a nemzeti hadseregért. Eötvös KárolyKOHA_AUTH:107756 munkái 20, Révai Testvérek, BudapestGEO:3054643 , 1906, 23-24.l.) Minthogy MKKOHA_AUTH:119814 csak a második kidolgozást vette fel kötetbe, kritikai fogadtatásról is csak azzal kapcsolatban beszélhetünk. A kritika kifogásolta a két történet összetűzésének lazaságát Ezért érdemes rámutatni, hogy MKKOHA_AUTH:119814 a második változatban fokozta a két történet különállását Külön alcímekkel látta el, ami által mintegy szétválasztotta őket és az összekötő láncszemet (elhatározta, hogy ezentúl kegyetlen lesz a hadsereggel... Sőt nemsokára bővebb alkalma is nyílt kiadni a mérgét a katonákon.) kihagyta, és egy inkább újrakezdést jelző mondatocskával helyettesítette (Sok mindenfélén kellett még átesni.). Szövegjavítások [A szövegjavításokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]