A SZÜLE – apparátus Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gál Richárd digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-sz-app /o:mk-39-sz-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634464464 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1888 Mikszáth Kálmán összes művei. 4. Regények és nagyobb elbeszélések 4, 1891–1891, kiad. Király István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. OSZK:2821035 Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. OSZK:2821430 Mikszáth Kálmán összes művei. 76. Cikkek és karcolatok 26, 1888. január – 1888. június, s. a. r. Sz. Garai Judit, Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1982. OSZK:567884 Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– OSZK:2811607 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A SZÜLE – APPARÁTUS Kézirat OSZK Fol. Hung. 2169/3 156-159. folio Megjelent I. Pesti Hírlap, 1888. november 3., 10. évf., 304. sz. (1., 2.1.)»A Pesti Hírlap tárcája« rovatban, névjelzés nélkül. Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 130-133. Ez a novella MKKOHA_AUTH:119814 azon írásai közé tartozik, melyekben két történetet illeszt egymáshoz. A két történet kapcsolatát - a tanú-elbeszélő által előadott időbeli egymásutániságon túl - a többször is kiemelt tanulság (Ilyen a szüle) biztosítja. Mintha csak egy tantétel két illusztrációjáról lenne szó. Mindenesetre emlékeztet ez MKKOHA_AUTH:119814 kedves technikájára, amellyel ugyanazt a történetet adja elő kétszer egymás után két különböző nézőpontból. A kecskeméti kínos ügyben (Krk 76, 82-86.1.) a két beszélgetőpartner egyike elmond egy történetet, és azt állítja, hogy ez ma ugyanúgy megtörténhetne, mire a másik elmondja, hogyan történne ugyanez ma. A ninivei kormánybiztos először idézi Jónás bibliai történetét, majd átírja modern terminusokkal. Kézenfekvő utalni a Galamb a kalitkában c. írásra is (Krk 4, 5-68.1.), amely ugyanazt az alaphelyzetet kétféle írói attitűddel kidolgozva állítja egymás mellé. De az e kötetben szereplő Modern házasságok is ugyanazt a leánykérést meséli el kétszer (legalábbis az időközben megöregedett kérő azt gondolja, hogy ugyanazt a lányt kéri meg másodszor), és az azonosságokat és különbségeket betű szerint ismétlődő mondatok emelik ki. MKKOHA_AUTH:119814 az első történetet már 1882-ben megírta ( A kishirdetések. Krk 33, 159-164. L). Akkor önmagában állt, és teljes happy enddel végződött: az egyik gyermekét örökbe adni kényszerülő özvegyasszonyt, aki azonban a döntő percben mégsem tud elszakadni egyik gyermekétől sem, egy jómódú vidéki úr feleségül vette, és így mindkét gyermek és még az anya sorsa is rendeződött. Hat évvel később MKKOHA_AUTH:119814 újraírta a történetet, és egy másik történettel egészítette ki, amely kiemelte a tanulságot, hogy a szüle nem tud választani, melyik gyermeke is a kedvesebb. Ugyanakkor azonban visszavonta a happy endet: az asszony végül egyik gyermekét sem adja oda, és megmarad elviselhetetlennek tartott élethelyzetében, a fiatal író pedig, aki nem tudja eldönteni, melyik novelláját is olvassák fel a Kisfaludy Társaságban, végül nagy megkönnyebbülésére azt kapja, hogy mind a kettő nagy szamárság. Próbálja meg, Írjon egy harmadikat. MKKOHA_AUTH:119814 tehát azért tért vissza egy régebbi témához, hogy azt egy másikkal szembesítve bonyolultabb struktúrát hozzon létre, ugyanakkor azonban az első változat érzelgős hangvételét is visszavonta: itt sokkal több van az emberi nyomorúságból, és ezt semmiféle részvét nem kíséri, viszont a hangvétel cinizmusát a második történet immár tét nélküli játéka szatirikus derűvé oldja. A két változat közötti erőteljes eltérések azt sejtetik, hogy a történet, illetve a második változat esetében a történetek hátterében felesleges konkrét személyes tapasztalatot feltételezni, megelégedhetünk egy általános utalással a szerkesztőségi hangulatra. A kéziratról Az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 6 darab, hozzávetőleg 23 cm hosszú ét 15 cm széles szerkesztőségi kutyanyelvre és egy 19 cm hosszú, 14,6 cm széles, halványabb színű, nyomtatott papír hátoldalára írta. MKKOHA_AUTH:119814 az egyes lapokat a lap tetején, középen 2, 3,4, 5, 6, 7 arab számokkal számozta, a nyomdában ezenkívül kék ceruzával az A, B, C, D, E, F, G betűjelekkel is ellátták őket. Az első lap jobb felső sarkában maga MKKOHA_AUTH:119814 adta meg a szedési utasítást: borgis ritk. Szövegváltozatok [A szövegváltozatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]