X (Close panel)Bibliográfiai adatok

SZÉKELYKŐ

Szerző: Mikszáth Kálmán

Forrás

Bibliográfiai adatok

Szerző: Mikszáth Kálmán [PIM] [VIAF]

Cím: Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XVI. (1893-1897)

Dátum: 2007 1888

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Argumentum Kiadó

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak:

  • Mikszáth Kálmán
  • novella
  • 19. századi szépirodalom

Szövegtanúk listája

  • Szövegtanú mk-39-sze-witMN: Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
  • Szövegtanú mk-39-sze-witKrk: Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 137-139.
  • Szövegtanú mk-39-sze-witKrk40: Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.

Elektronikus kiadás adatai

Responsibility Statement2:
  • A projekt vezetője: Palkó Gábor
  • Szerkesztő: Labádi Gergely
  • XML szerkesztő: Mihály Eszter
  • XML szerkesztő: Gál Richárd
  • Létrehozó: Petőfi Irodalmi Múzeum [REF] [REF]

Kiadás

digital edition
A kiadásról

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum [REF] [REF]

Kiadás helye: Budapest [REF]

Dátum: 2015

©Free Access - no-reuse [REF]

A kódolásról

XML TEI P5

Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz.

 
  SZÉKELYKŐ  
  Sok várnak csak a neve van már meg, s történetét a rege idomítja tetszése szerint. Most a rege, hajdan a nóta. Egyforma szerepet játsztak a várak sorsában.  
  Tudniillik az a bizonyos nóta, mely a legszomorúbban szólt, mert a vagyonelkobzást és a száműzetést jelentette. A lázadó engedetlen
várurakat
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
urakat
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
egyre nótázták a fejedelmek, s a várak folyton cserélték uraikat. A vár volt a legingóbb vagyon.  
  Székelykőt, mely Torockószentgyörgy mellett fekszik, egy kevély ormon (alul a völgyben a kis Geszteg patak csörtet a Maros felé) a monda szerint az óriások
építették
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
építtették
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
. Az erdélyiek többnyire ezekkel az urakkal
építtették
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
építették
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a váraikat.  
  Igazabban 1296 körül épült a vár Thoroczkay Vencel alvajda által. Mindig is a Thoroczkay családé maradt, ami elég feltűnő Erdélyország zajos történeti múltjánál fogva.  
  Békés birtoklásról természetesen szó sincs. Sokszor és sokféle ellenség állott a Thoroczkayak ősi váránál.  
  Ott járt a tatár is, de az igaz, hogy el is ment onnét mert az aranyosszéki székelyek összeszedvén magokat, megtámadták a vár környékét elözönlő tatárcsordát, mely már napok óta szorongatta tüzes nyíllövéseivel a várurat és két székely legény vezérlete alatt az egyszerű földnép elverte onnan a kutyafejűeket  
  Hálás volt a várúr a fölszabadításért s behívatta a két fiatal vezért, megköszönte a szívességüket megdicsérte a vitézségüket és azt mondá:  
  – Menjetek, nézzetek szét a váramban, termeimben, kincses kamrámban, istállóimban, és azt válasszátok jutalmul, ami a legjobban megtetszik.  
  Az egyik legény visszajött, miután előbb mindent megnézett.  
  – Nekem a lányod tetszik legjobban.  
  A másik legény is visszajött:  
  – Én a lányodat választom.  
  – Melyiket? – kérdé a várúr. – Klárit vagy Katalint? És bekiáltotta a leányait  
  Klári valahol az udvaron járt, tehát Katalin jött be előbb.  
  – Ez az! – kiáltá a két székely legény egyszerre.  
  A vajda mosolyogva szólt közbe:  
  – Ne okoskodjatok. Egy
leány
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
lány
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
csak az egyiteké lehet  
  Erre a két levente összenézett mindenik értette, mit akar a másik: hogy itt az egyik ember fölösleges. Szótalanul húzták ki kardjaikat és összemérték.  
  A kardcsattogásra és a Katalin sikoltására csakhamar befutott a várúr másik leánya, Klára is. A két székely fiú ámultán ejtette ki kezéből a kardot.  
  Hisz ez az!
bámészkodék
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
bámészkodik
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
mindenik külön.  
  Ikrek voltak, Klára szakasztott olyan, mint Katalin.  
  Helyreállt legott a béke, az ifjak kezet fogtak, az apa pedig rájuk adta az áldást, de hogy addig is, míg a
lakodalom
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
lakodalom
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
meglesz, egyik se tévessze el, melyik az ő menyasszonya, egy arany és egy ezüst karikát csináltattak az ötvösnél, a karikába bevésették a saját nevüket, s ezt a leányok ujjára húzván, megjegyezte
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
vele ki – ki a maga menyasszonyát.  
  Nem teszem
a kezemet tűzbe
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a kezemet a tűzbe
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
érte, de meglehet, hogy azóta jött szokásba karikagyűrűvel jegyezni el a menyasszonyt.  
  1614-ben
n
Jegyzet 1614-ben - Ha nem öröklődő sajtóhiba, akkor MK* Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] száz évet tévedett.
rossz napok virradtak a torockószentgyörgyi várra. Dósa György lázadó parasztjai megrohanták és feldúlták, de csakhamar ismét fölépült.  
  Kétszázötven év múlva ezután ismét megjelent egy parasztcsorda, a Hóra és Kloska
n
Jegyzet Hóra és Kloska Horea és Cloşca (Vasile Nicula és Ioan Oarga) az 1784. évi erdélyi parasztfelkelés két vezetője.
emberei ugyanazon a helyen, de már elkéstek, mert a
vár nem állott.
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a vár már nem állott
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
 
  Tiege
n
Jegyzet Tiege - Jean-Charles Tige császári ezredes, az erdélyi hadműveletek vezetője az 1704-ben. MK* Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] tévesen alkalmaz németes írásmódot
császári vezér dúlatta fel a várat a XVIII. század elején, mert ura, Thoroczkay István
Rákóczi
*
Szövegtanú:
 
Rákóczy
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
Ferenc tábornoka volt Azóta érdekes rom, és senki sem építi fel többé. Kivesztek ám már azok az óriások és tündérek, akik a
hajdani
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
hajdain [Nyomdahiba.]
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
várakat építették  
 
 
  SZÉKELYKŐ  
  Sok várnak csak a neve van már meg, s történetét a rege idomítja tetszése szerint. Most a rege, hajdan a nóta. Egyforma szerepet játsztak a várak sorsában.  
  Tudniillik az a bizonyos nóta, mely a legszomorúbban szólt, mert a vagyonelkobzást és a száműzetést jelentette. A lázadó engedetlen
várurakat
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
urakat
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
egyre nótázták a fejedelmek, s a várak folyton cserélték uraikat. A vár volt a legingóbb vagyon.  
  Székelykőt, mely Torockószentgyörgy mellett fekszik, egy kevély ormon (alul a völgyben a kis Geszteg patak csörtet a Maros felé) a monda szerint az óriások
építették
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
építtették
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
. Az erdélyiek többnyire ezekkel az urakkal
építtették
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
építették
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a váraikat.  
  Igazabban 1296 körül épült a vár Thoroczkay Vencel alvajda által. Mindig is a Thoroczkay családé maradt, ami elég feltűnő Erdélyország zajos történeti múltjánál fogva.  
  Békés birtoklásról természetesen szó sincs. Sokszor és sokféle ellenség állott a Thoroczkayak ősi váránál.  
  Ott járt a tatár is, de az igaz, hogy el is ment onnét mert az aranyosszéki székelyek összeszedvén magokat, megtámadták a vár környékét elözönlő tatárcsordát, mely már napok óta szorongatta tüzes nyíllövéseivel a várurat és két székely legény vezérlete alatt az egyszerű földnép elverte onnan a kutyafejűeket  
  Hálás volt a várúr a fölszabadításért s behívatta a két fiatal vezért, megköszönte a szívességüket megdicsérte a vitézségüket és azt mondá:  
  – Menjetek, nézzetek szét a váramban, termeimben, kincses kamrámban, istállóimban, és azt válasszátok jutalmul, ami a legjobban megtetszik.  
  Az egyik legény visszajött, miután előbb mindent megnézett.  
  – Nekem a lányod tetszik legjobban.  
  A másik legény is visszajött:  
  – Én a lányodat választom.  
  – Melyiket? – kérdé a várúr. – Klárit vagy Katalint? És bekiáltotta a leányait  
  Klári valahol az udvaron járt, tehát Katalin jött be előbb.  
  – Ez az! – kiáltá a két székely legény egyszerre.  
  A vajda mosolyogva szólt közbe:  
  – Ne okoskodjatok. Egy
leány
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
lány
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
csak az egyiteké lehet  
  Erre a két levente összenézett mindenik értette, mit akar a másik: hogy itt az egyik ember fölösleges. Szótalanul húzták ki kardjaikat és összemérték.  
  A kardcsattogásra és a Katalin sikoltására csakhamar befutott a várúr másik leánya, Klára is. A két székely fiú ámultán ejtette ki kezéből a kardot.  
  Hisz ez az!
bámészkodék
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
bámészkodik
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
mindenik külön.  
  Ikrek voltak, Klára szakasztott olyan, mint Katalin.  
  Helyreállt legott a béke, az ifjak kezet fogtak, az apa pedig rájuk adta az áldást, de hogy addig is, míg a
lakodalom
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
lakodalom
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
meglesz, egyik se tévessze el, melyik az ő menyasszonya, egy arany és egy ezüst karikát csináltattak az ötvösnél, a karikába bevésették a saját nevüket, s ezt a leányok ujjára húzván, megjegyezte
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
vele ki – ki a maga menyasszonyát.  
  Nem teszem
a kezemet tűzbe
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a kezemet a tűzbe
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
érte, de meglehet, hogy azóta jött szokásba karikagyűrűvel jegyezni el a menyasszonyt.  
  1614-ben
n
Jegyzet 1614-ben - Ha nem öröklődő sajtóhiba, akkor MK* Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] száz évet tévedett.
rossz napok virradtak a torockószentgyörgyi várra. Dósa György lázadó parasztjai megrohanták és feldúlták, de csakhamar ismét fölépült.  
  Kétszázötven év múlva ezután ismét megjelent egy parasztcsorda, a Hóra és Kloska
n
Jegyzet Hóra és Kloska Horea és Cloşca (Vasile Nicula és Ioan Oarga) az 1784. évi erdélyi parasztfelkelés két vezetője.
emberei ugyanazon a helyen, de már elkéstek, mert a
vár nem állott.
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a vár már nem állott
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
 
  Tiege
n
Jegyzet Tiege - Jean-Charles Tige császári ezredes, az erdélyi hadműveletek vezetője az 1704-ben. MK* Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] tévesen alkalmaz németes írásmódot
császári vezér dúlatta fel a várat a XVIII. század elején, mert ura, Thoroczkay István
Rákóczi
*
Szövegtanú:
 
Rákóczy
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
Ferenc tábornoka volt Azóta érdekes rom, és senki sem építi fel többé. Kivesztek ám már azok az óriások és tündérek, akik a
hajdani
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
hajdain [Nyomdahiba.]
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
várakat építették  
 
 
  SZÉKELYKŐ  
  Sok várnak csak a neve van már meg, s történetét a rege idomítja tetszése szerint. Most a rege, hajdan a nóta. Egyforma szerepet játsztak a várak sorsában.  
  Tudniillik az a bizonyos nóta, mely a legszomorúbban szólt, mert a vagyonelkobzást és a száműzetést jelentette. A lázadó engedetlen
várurakat
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
urakat
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
egyre nótázták a fejedelmek, s a várak folyton cserélték uraikat. A vár volt a legingóbb vagyon.  
  Székelykőt, mely Torockószentgyörgy mellett fekszik, egy kevély ormon (alul a völgyben a kis Geszteg patak csörtet a Maros felé) a monda szerint az óriások
építették
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
építtették
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
. Az erdélyiek többnyire ezekkel az urakkal
építtették
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
építették
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a váraikat.  
  Igazabban 1296 körül épült a vár Thoroczkay Vencel alvajda által. Mindig is a Thoroczkay családé maradt, ami elég feltűnő Erdélyország zajos történeti múltjánál fogva.  
  Békés birtoklásról természetesen szó sincs. Sokszor és sokféle ellenség állott a Thoroczkayak ősi váránál.  
  Ott járt a tatár is, de az igaz, hogy el is ment onnét mert az aranyosszéki székelyek összeszedvén magokat, megtámadták a vár környékét elözönlő tatárcsordát, mely már napok óta szorongatta tüzes nyíllövéseivel a várurat és két székely legény vezérlete alatt az egyszerű földnép elverte onnan a kutyafejűeket  
  Hálás volt a várúr a fölszabadításért s behívatta a két fiatal vezért, megköszönte a szívességüket megdicsérte a vitézségüket és azt mondá:  
  – Menjetek, nézzetek szét a váramban, termeimben, kincses kamrámban, istállóimban, és azt válasszátok jutalmul, ami a legjobban megtetszik.  
  Az egyik legény visszajött, miután előbb mindent megnézett.  
  – Nekem a lányod tetszik legjobban.  
  A másik legény is visszajött:  
  – Én a lányodat választom.  
  – Melyiket? – kérdé a várúr. – Klárit vagy Katalint? És bekiáltotta a leányait  
  Klári valahol az udvaron járt, tehát Katalin jött be előbb.  
  – Ez az! – kiáltá a két székely legény egyszerre.  
  A vajda mosolyogva szólt közbe:  
  – Ne okoskodjatok. Egy
leány
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
lány
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
csak az egyiteké lehet  
  Erre a két levente összenézett mindenik értette, mit akar a másik: hogy itt az egyik ember fölösleges. Szótalanul húzták ki kardjaikat és összemérték.  
  A kardcsattogásra és a Katalin sikoltására csakhamar befutott a várúr másik leánya, Klára is. A két székely fiú ámultán ejtette ki kezéből a kardot.  
  Hisz ez az!
bámészkodék
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
bámészkodik
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
mindenik külön.  
  Ikrek voltak, Klára szakasztott olyan, mint Katalin.  
  Helyreállt legott a béke, az ifjak kezet fogtak, az apa pedig rájuk adta az áldást, de hogy addig is, míg a
lakodalom
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
lakodalom
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
meglesz, egyik se tévessze el, melyik az ő menyasszonya, egy arany és egy ezüst karikát csináltattak az ötvösnél, a karikába bevésették a saját nevüket, s ezt a leányok ujjára húzván, megjegyezte
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
vele ki – ki a maga menyasszonyát.  
  Nem teszem
a kezemet tűzbe
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a kezemet a tűzbe
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
érte, de meglehet, hogy azóta jött szokásba karikagyűrűvel jegyezni el a menyasszonyt.  
  1614-ben
n
Jegyzet 1614-ben - Ha nem öröklődő sajtóhiba, akkor MK* Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] száz évet tévedett.
rossz napok virradtak a torockószentgyörgyi várra. Dósa György lázadó parasztjai megrohanták és feldúlták, de csakhamar ismét fölépült.  
  Kétszázötven év múlva ezután ismét megjelent egy parasztcsorda, a Hóra és Kloska
n
Jegyzet Hóra és Kloska Horea és Cloşca (Vasile Nicula és Ioan Oarga) az 1784. évi erdélyi parasztfelkelés két vezetője.
emberei ugyanazon a helyen, de már elkéstek, mert a
vár nem állott.
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
a vár már nem állott
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
 
  Tiege
n
Jegyzet Tiege - Jean-Charles Tige császári ezredes, az erdélyi hadműveletek vezetője az 1704-ben. MK* Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] tévesen alkalmaz németes írásmódot
császári vezér dúlatta fel a várat a XVIII. század elején, mert ura, Thoroczkay István
Rákóczi
*
Szövegtanú:
 
Rákóczy
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
Ferenc tábornoka volt Azóta érdekes rom, és senki sem építi fel többé. Kivesztek ám már azok az óriások és tündérek, akik a
hajdani
*
Szövegtanú:
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában.
 
hajdain [Nyomdahiba.]
*
Szövegtanú:
Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel.
 
várakat építették