SZÉKELYKŐ – apparátus Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Bobák Barbara XML-editor: Gál Richárd digital edition creator Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-39-sze-app /o:mk-39-sze-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 39. kötet Mikszáth elbeszélések XIII. (1888) 9634464464 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1888 Kővári László: Erdély régiségei és történelmi emlékei, Pest : Tilsch, 1852 Pest : Beimel - Kozma Ny. OSZK:261319 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Kővári László PIM:85329 VIAF:44713963 II. Rákóczi FERENC PIM:84171 VIAF:120726363 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording SZÉKELYKŐ Kézirat OSZK Fol. Hung. 2169/3 160-163. folio Megjelent Magyar Nép, 1888. december 13., L4yf.50.sz, (2.1.) a »Tárcza« rovatban, teljes névjelzéssel. Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. 137-139. Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975., Kötetkiadások: 1. a Krk 40,157.1. táblázatában. A rege megírásához MKKOHA_AUTH:119814 fő történeti forrása Kővári LászlóKOHA_AUTH:139771 : Erdély régiségei . PestGEO:3054643 1852, 193-195. I. lehetett. Bár MKKOHA_AUTH:119814 nem minden adata egyezik KőváriKOHA_AUTH:139771 ismertetésével, bizonyos kifejezések azonossága, mégis ezt sugallja. Az ostrom leírásában ilyen a tüzes nyilak emlegetése: Ugy tartják, hogy e nevezetes tatárjáráskor Toroczkai Celleus, nejével, gyermekeivel e várba szorult vala. A tatárok pedig körülvevék, s keményen ostromolák. Tüzes nyilaikat már annyira szórták be, hogy a várbeliek már csak nem kétségbe estek. Ekkor érkezének a harczos székelyek, a tatárokat a vár alól elverték, s a várat az ostrom alól felszabadnák.(193.1.) Azonos a várépítő személye és rangja, és az építkezés idejében sincs nagy különbség: Oklevelek nyomán állítják, mikép Toroczkai Celleus, erdélyi alvajda építtette, még pedig azonnal, hogy a Toroczkó feletti várból a székelyek megszabaditák. (194.1.) Említi KőváriKOHA_AUTH:139771 a 16. sz. eleji dúlást, a legérdekesebb azonban a nóta emlegetése az utolsó előtti bekezdésben: A RákócziKOHA_AUTH:138617 -forradalomban a nép e várat ismét megrohanta, ki prédálta. Birtokosa, Thoroczkai István, RákócziKOHA_AUTH:138617 nak tábornoka lévén, a forradalom után nótán elvesztette. Ekkor a vár leégett, s azóta rom. (195. l.) Magához a rege központi részét képező bohózatszerü iker-történethez MKKOHA_AUTH:119814 -nak nyilván nem volt szüksége forrásra. A kéziratokról [A kéziratról nincs adat] Szövegváltozatok [A szövegváltozatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]