MIKSZÁTH KÁLMÁN ÖSSZES MŰVEI, ELBESZÉLÉSEK, XVI, 1893–1897 – JEGYZETEK Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter digital edition creator DigiPhil http://digiphil.hu Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-42-aabevezetes-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 42. kötet Mikszáth elbeszélések XVI. (1893–1897) 9789634464464 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 lector: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2007 Budapest Argumentum Kiadó A hon : politikai és közgazdászati napilap / fel.szerk. Jókai Mór. OSZK:953660 Várdai Béla: Mikszáth Kálmán. Budapest: Franklin. 1910. OSZK:1536980 Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1957. OSZK:2821136 Mikszáth Kálmán összes művei. 8. Regények és nagyobb elbeszélések 8, 1895-1897. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1958. OSZK:2821148 Mikszáth Kálmán összes művei. 11. Regények és nagyobb elbeszélések 11, 1899. Szerk. Király István, Budapest: Akadémiai, 1959. OSZK:2821257 Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. OSZK:2821430 Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. OSZK:2820750 Mikszáth Kálmán, Elbeszélések 1, 1861–1873, kiad. Bisztray Gyula, Bp., Akadémiai Kiadó, 1962. OSZK:565672 Mikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11, 1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. OSZK:565252 Mikszáth Kálmán összes művei. 31. Elbeszélések 5, 1880–1881, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. OSZK:2820718 Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. OSZK:573652 Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. OSZK:923704 Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. OSZK:2822299 Mikszáth Kálmán összes művei. 70. Cikkek és karcolatok, 1885 január-1885 június. Sajtó alá rend. R. Hutás Magdolna, Rejtő István. Budapest, Akadémiai–Balassi, 1977. OSZK:2822807 Mikszáth Kálmán összes művei. 41. Elbeszélések 15, 1891–1893. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1978. OSZK:2822320 Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. OSZK:578572 Mikszáth Kálmán összes művei. 42. Elbeszélések 16, 1893–1897. Szerk. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum, 2007. OSZK:2692498 Mikszáth Kálmán összes művei. 54. Cikkek és karcolatok 4, 1878-1879., szerk. Bisztray Gyula, Király István, S.a.r. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1968. OSZK:2822460 Mikszáth Kálmán összes művei. 76. Cikkek és karcolatok 26, 1888. január – 1888. június, s. a. r. Sz. Garai Judit, Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1982. OSZK:567884 Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– OSZK:2811607 Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. OSZK:580700 Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. OSZK:48302 Tata és tóváros : helyi és járási érdekű társadalmi hetilap / szerk. Mártonffy Emil. Tata : Nobel Adolf, 1897-1914. OSZK:954152 Prikk mennyei útja : [válogatott elbeszélés] / Cholnoky László ; [összeáll. és az utószót írta Galsai Pongrác]. Budapest : Magvető, 1958. OSZK:1233201 Szabolcs. Nyíregyháza : Schlichter Gy., 1902-1912. OSZK:954128 Magyar irodalmi folyóiratok 1–15 köt. Budapest, 1972–2000. Petőfi Irodalmi Múzeum OSZK:238413 Független Magyarország : politikai és közgazdasági lap / szerk. Kompolthy Gusztáv. Budapest : Vaály Emil, 1899-1900. OSZK:953587 Népjog: politikai, társadalmi és gazdasági képes hetilap. Budapest, 1899-1900. szerk. Lakatos Sándor. OSZK:956174 Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. OSZK:1056367 Magyar szalon. Otthon : képes havi folyóirat / szerk. Hevesi József. Budapest : Hevesi József, 1896-1897. OSZK:1021579 Budapesti hírlap : politikai napilap / szerk. Csukássi József. Budapest : Csukássi József és társa, 1881-1939. OSZK:980825 Országos hírlap, főszerk. Mikszáth Kálmán; fel.szerk. Lipcsey Ádám. Budapest : [s.n.], 1897-1899. OSZK:1018896 Szarvas és vidéke : társadalmi és szépirodalmi hetilap / szerk. Varga József. Szarvas : Sámuel Adolf, 1890-1919. OSZK:955784 Új korszak : ifjú kereskedők lapja / fel.szerk. Sebők Gyula. Budapest : Központi Hirdetési Iroda, 1891-1893. OSZK:957647 A hét : társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, fel.szerk. Kiss József. Budapest : Kiss József, 1889-1924. OSZK:978713 Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. OSZK:1018755 Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 OSZK:2821170 Nemzet. Főszerk. Jókai Mór. Budapest, Athenaeum, 1882-1899. OSZK:953578 A hon : politikai és közgazdászati napilap. szerk. Jókai Mór. Pest, 1863-1882 OSZK:953660 Pester Lloyd / red. Weiskircher Karl. Pest : Pester Lloyd r.t., 1853-1945. OSZK:1069461 Szabadkai hírlap / fel.szerk. Székely Simon. Szabadka : Székely Simon, 1886-1899. OSZK:954386 Nyíregyháza : társadalmi hetilap / szerk. Prok Gyula [et al.]. Nyíregyháza : Jóba Elek, 1897-1899. OSZK:954551 Nógrád-honti ellenzék : politikai, társadalmi, közgazdasági és ismeretterjesztő hetilap / szerk. Pozsonyi Gábor. Balassagyarmat : Halyák István, 1896-1899. OSZK:954337 Fővárosi lapok : irodalmi napi közlöny / szerk. Tóth Kálmán. Pest : Tóth Kálmán, 1864-1897. OSZK:977275 Ország-Világ. 1880–1938. OSZK:990545 Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. OSZK:986946 Komáromi Híradó: társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap. Komárom, 1909-1911. szerk. Freisinger Mór. OSZK:957308 Képes családi lapok. Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Budapest: Mehner Vilmos, 1879–1904. OSZK:954388 Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. OSZK:483031 Az újság. Budapest. Fel. szerk. Gajári Ödön. 1903–1925. OSZK:1020978 Ellenőr. szerk. Csernátony Lajos. Pest, 1869-1882 OSZK: 953509 Mikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk folytatása.) 1-19. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes. Budapest, Révai Testvérek, 1914–1918. OSZK:2600918 Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai Testvérek kiad. 1910. OSZK:2600918 Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. OSZK:1542430 Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak: elbeszélések és rajzok róluk. Budapest: Grimm. 1881. OSZK:1587623 Mikszáth Kálmán összes művei. 4. Regények és nagyobb elbeszélések 4, 1891–1891, kiad. Király István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. OSZK:2821035 Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. OSZK:2820755 Mikszáth Kálmán: Pernye. Budapest: Révai. 1893. OSZK:3049700 Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai regékben. Budapest: Révai. 1890. OSZK:3054056 Mikszáth Kálmán: Beszélő köntös. Budapest. Révai. 1889. OSZK:3060506 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Budapest, M. Kir. Államny., 1887-1901. OSZK:3565258 Mikszáth Kálmán: Az apró gentry és a nép: harmincz kis elbeszélés. Budapest: Révai. 1889. OSZK:3370039 Országos gentry-közlöny / fel.szerk. Keszler Zsigmond ; szerk. Rónai Albert. Budapest : Keszler Zsigmond, 1889. OSZK:963845 Mikszáth Kálmán: Pipacsok a buzában. Budapest: Révai, 1890. OSZK:3370032 Mikszáth Kálmán: Otthon és a zöld mezőn. Budapest: Légrády, 1888. OSZK:3001068 Schöpflin Aladár: Mikszáth Kálmán. Budapest: Franklin. 1941. OSZK:3384607 Rejtő istván: Mikszáthiáda : cikkek, tanulmányok. Budapest. MTAK. 1992. OSZK:30629 Király István: Mikszáth Kálmán. Budapest: Művelt Nép. 1952. OSZK:1212257 Kozma Dezső: Mikszáth Kálmán. Kolozsvár–Napoca: Dacia. 1977. OSZK:1523309 Véber Károly: Mikszáth Kálmán élete és művei. Budapest: Nesztor. 1998. OSZK:261319 Új idők : szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. szerk. Herczeg Ferenc. Budapest : Singer és Wolfner, 1894-1949. OSZK:2528544 Magyar világ : képes családi néplap, szerk. Székely Aladár. Budapest : Székely Aladár, 1893-1895 OSZK:957574 Szabadság. fel.szerk. Kohányi Tihamér. Cleveland (O.) : Szabadság, 1891-1994. OSZK:872035 Székely nemzet : politikai, társadalmi és közgazdászati lap, szerk. Málik József. OSZK:953532 Népszava : szépirodalmi és társadalmi hetilap / fel.szerk. Sokcsich Antal. Szabadka : Terbe Vincze, 1893-1903. OSZK:958566 Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. OSZK:2639518 Irodalomtörténeti Közlemények. Budapest. MTA. 1891– OSZK:1002149 Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. OSZK:2821437 Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 1, 1869–1874, kiad. Bisztray Gyula, Bp., Akadémiai Kiadó, 1964 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 51) OSZK:2822428 Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 17, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1969 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 67) OSZK:2822546 Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések. Budapest: Légrády testvérek. OSZK:1542429 Mikszáth Kálmán: Club és folyosó: politikai ötletek és rajzok. Budapest : Révai, [s.a.]. OSZK:1587556 Mikszáth Kálmán összes művei. 60. Cikkek és karcolatok 10, 1880–1881, kiad. Bisztray Gyula, Nacsády József, Bp., Akadémiai Kiadó, 1970. OSZK:2822518 Mikszáth Kálmán összes művei. 64. Cikkek és karcolatok 14, 1882. június–november, kiad. Bisztray Gyula, Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. OSZK: Mikszáth Kálmán összes művei. 66. Cikkek és karcolatok 16, 1883. április–június, kiad. Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1972. OSZK:2822551 Mikszáth Kálmán összes művei. 65. Cikkek és karcolatok 15, 1882-1883., szerk. Bisztray Gyula, Király István, S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1969. OSZK:2822733 Magyar szemle : katholikus társadalmi és irodalmi folyóirat / szerk. Rudnyánszky Gyula. Budapest : [s.n.], 1888-1906. OSZK:953420 Magyar újság : politikai és közgazdasági napilap / szerk. Kende Zsigmond. Budapest : Fenyvessy Ferenc, 1891-1899. OSZK:954105 Magyar Könyvszemle, közrebocsátja a M. Nemzeti Múzeum Könyvtára. Budapest : MTA Kvk. Hivatala, 1876-. OSZK:1003991 Magyar Alföld: társadalmi és szépirodalmi hetilap. Szeged, 1894-1895. szerk. Kisteleki Ede. OSZK:959136 Fogaras és vidéke : társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap / szerk. Thierfeld Lipót. Fogaras : Thierfeld Lipót, 1894-1896. OSZK:953779 Szegedi napló : politikai, közgazdasági és irodalmi napilap. Fel. szerk. Eisenstädter Lukács. Szeged, 1878–1922. OSZK:959918 Barsi ellenőr : társadalmi, szépirodalmi, közművelődési, gazdasági és megyei érdekekkel foglalkozó hetilap / szerk. Malinovski Valdemár. Aranyos-Maróth : Malinovski Valdemár, 1890-1917. OSZK:953937 Zólyomvármegyei hírlap : Zólyomvármegye érdekeit felölelő társadalmi, szépirodalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap / fel.szerk. Thébusz János. Zólyom : [s.n.], 1888-[191?]. OSZK:955714 Id. Karikás Mihály kiállítási csárdájának heti jelentése : irodalmi és vendéglői hetilap / szerk. Kosffy. Budapest : Id. Karikás Mihály, 1896. OSZK: Mikszáth Kálmán összes művei. 32. Elbeszélések, 1881-1882. 6. sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1968. OSZK:2820722 Felvidéki szemle : az "Eperjesi Széchenyi-kör", a "Bártfai Közművelődési Egylet", a "Sárosmegyei Gazdasági Egylet", az Eperjesi Kereskedő Ifjak Egylete" s az Eperjesi Királyi Törvényszék hivatalos közlönye / szerk. Hedry Bertalan. OSZK:2820677 Szamos : társadalmi hetilap : Szatmármegyei Népnevelési Egylet közlönye / fel.szerk. Jeney György. Szatmár : Szatmármegyei Népnevelési Egylet, 1869-1936. OSZK:2547833 Pesti napló / fel.szerk. Szenvey József. Pest : Császár Ferenc, 1850-1939. OSZK:980894 Budapest : képes politikai napilap. Budapest : Wodianer F., 1877-1918. OSZK:955382 Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 32, 1893, kiad. Sz. Garai Judit, Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1988 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 82) OSZK:580877 Mikszáth Kálmán összes művei. 28. Elbeszélések 2, 1874–1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. OSZK:2820677 Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. OSZK:2820686 Közvélemény : politikai és közgazdászati napilap / fel.szerk. Lukács Béla. Budapest : Vodianer F., 1876-1880. OSZK:953480 Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. OSZK:2820694 Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 OSZK:1022507 Vasárnapi Lapok: szépirodalmi képes hetilap. Budapest, 1897-1898. OSZK:953596 Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Regények és nagyobb elbeszélések 18, 1905-1906. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1960. OSZK:2820813 Budapesti bazár : az önmunkálkodás és a takarékosság útmutatója : közlöny a szépirodalom, művészet és kiválólag a divat köréből. Budapest : Király János, 1873-1928. OSZK:1023687 Figurák : furcsa emberekről furcsa históriák / Gárdonyi Géza ; [bev. Mikszáth Kálmán], Budapest : Singer - Wolfner, 1890 Szeged : Endrényi Ny. OSZK:3093486 Mikszáth Kálmán összes művei. 78. Cikkek és karcolatok 28, 1889, kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. OSZK: Mikszáth Kálmán összes művei. 79. Cikkek és karcolatok 29, 1890, kiad. Kroó András, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. OSZK:576719 Zombor és vidéke : társadalmi, közművelődési és szépirodalmi közlöny / szerk. Müller Gyula. Zombor : Nadasch : Muzsik : Partlics, 1881-1918. OSZK:978616 Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. Budapest : Révai, 1936. OSZK:1536954 Szilágysomlyó : társadalmi hetilap és a Szilágysomlyó-vidéki gazdasági egylet közlönye / fel.szerk. Nagy László. Szilágysomlyó : Nagy László, 1883-1944. OSZK:954561 Szabadság : társadalmi, szépirodalmi lap / szerk. Pongrác Béla. Székesfejérvár : Bánhidy Károly, 1881-1907. OSZK:954440 Religio vallás : kath. egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat / szerk. Breznay Béla. Budapest : Breznay Béla, 1894-1905. OSZK:979719 Veszprémi független hírlap : megyei és helyi érdekű vegyes tartalmú hetilap / szerk. Kompolthy Tivadar. Veszprém : [s.n.], 1881-1897. OSZK:953514 Szatmár : társadalmi, ismeretterjesztő, közegészségügyi, közgazdászati és szépirodalmi hetilap / szerk Tomcsányi Imre. Szatmár-Németi : Nagy Lajos, 1874-1908. OSZK:954806 Bácska / szerk. Radics György. Zombor : Radics György, 1878-1916. OSZK:954856 Magyar géniusz : társadalmi, irodalmi és művészeti hetilap / szerk. Hevesi József [et al.]. Budapest : Kosmos, 1892-1903. OSZK:955263 Zombori hírlap : Bács-Bodrogh megyei független politikai újság / Pataj Sándor. Zombor : Oblát Károly, 1893-1897. OSZK:954225 Vár ucca tizenhét : negyedévkönyv / fel.k. ... Művészetek Háza ; szerk. Fenyvesi Ottó [et al.]. Veszprém : Művészetek Háza, 1993-2000. OSZK:1007141 Békés István: Új magyar anekdotakincs. Budapest, Gondolat, 1963. OSZK:1247846 Cholnoky László: Bertalan éjszakája. Budapest : Táltos, 1918. OSZK:3121706 Cholnoky Viktor: Füstkarikák. Veszprém : Egyházm. Ny., 1895. OSZK:3150696 Tolnai világ lapja : szépirodalmi képes hetilap / fel.szerk. Sass Ignác. Budapest : Tolnai Simon, 1901-1944. OSZK:1023276 Világ-krónika : a "Vasárnapi Újság" és a "Politikai Újdonságok" s a "Képes Néplap" melléklapja. Budapest : Franklin Társulat, 1879-1917. OSZK:1022861 Galántha és vidéke : társadalmi, gazdasági és szépirodalmi hetilap / szerk. Neufeld Samu. Galánta : Neufeld Samu, 1896-1914. OSZK:961067 Nyitravölgyi lap : társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap / szerk. Pollák-Lengyel Béla. Nagytapolcsány : Platzko Gyula, 1900-1906. OSZK:955081 Rozsnyói híradó : vegyes tartalmú heti-közlöny / szerk. Krasznai K. G. Rozsnyó : Kovács M., 1878-1919. OSZK:954484 Szabadság / szerk. Bártfay Géza. Esztergom : Bártfay Géza, 1896-1917. OSZK:954084 Sárrét : társadalmi hetilap / szerk. Nagy Zoltán. Berettyóújfalu : Adler Béla, 1901-1918. OSZK:954160 Szatmármegyei közlöny : társadalmi, szépirodalmi, vegyes tartalmú hetilap : Szatmármegye hivatalos közlönye / fel.szerk. Pálfy Gyula. Nagykároly : Péchy Jenő, [187?]-1944. OSZK:968106 Szentes és vidéke : társadalmi, közművelődési, ipar, gazdászati és szépirodalmi hetilap / szerk. Kovács Pál. Szentes : Burger ny., 1880-1919. OSZK:953550 Gyulafehérvári hírlap / szerk. Issekutz János. Gyulafehérvár : Issekutz János, 1893-1918. OSZK:961024 Szilágy : társadalmi hetilap / fel.szerk. Dénes Lajos. Zilah : Dénes Lajos, 1883-1910. OSZK:1024779 Máramaros / szerk. Szilágyi István. Máramarossziget : [s.n.], 1865-1944. OSZK:968117 Muraszombat és vidéke : magyar és vend nyelvű, vegyes tartalmú hetilap / fel.szerk. Takács István. Muraszombat : Grümbaum M., 1884-1945. OSZK:956418 Újvidék : politikai, társadalmi, közgazdasági és közmívelődési hetilap / szerk. Frankl István. Újvidék : Frankl István, [187?]-1907. OSZK:954099 Eperjesi lapok : társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap / föszerk. Horváth Ödön. Eperjes : Kósch Árpád, 1899-1919. OSZK:974716 Zentai híradó : társadalmi és közművelődési hetilap / szerk. Kabos Ármin. Zenta : Kabos Ármin, 1896-1911. OSZK:956862 Brassói lapok : politikai, társadalmi és szépirodalmi lap / szerk. Vajna Gábor. Brassó : Brassói Magyarság Intéző Bizottsága, 1895-1940. OSZK:968159 Új világ : szépirodalmi és társadalmi hetilap / szerk. Lengyel Gizella. Budapest : Lengyel Gizella, 1901-1905. OSZK:959357 Orsovai hírlap : társadalmi hetilap : az Orsovai Magyar Közművelődési Egyesület hivatalos közlönye / szerk. Mihalik Sándor. Orsova : Kopeczek Ferenc, 1904-1906. OSZK:954814 Orsova : társadalmi és közgazdasági hetilap : sociales und volkswirthschaftliches Wochenblatt / szerk. Tillmann Jakab. Orsova : Tillmann Jakab, 1887-1895. OSZK:953991 Magyar közélet : politikai, társadalmi, közgazdasági, jogi, irodalmi és művészeti szemle / szerk. Halmai Elemér [et al.]. Budapest : Országos Központi Községi ny., 1902-1909. OSZK:960132 Egyenlőség : társadalmi hetilap / szerk. Bogdányi Mór. Budapest : Szabolcsi Miksa, 1882-1938. OSZK:969553 Szeghalom-vidéki hírlap : társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap / szerk. Csák István. Szeghalom : Kovács Antal, 1900-[19??]. OSZK:969747 Magyar háziasszony : háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap / szerk. Beke Andor. Budapest : Beke A., 1882-1890. OSZK:957104 Protestáns világ : a magy. protestantizmus érdekeit képviselő egyházi, politikai és társadalmi lap / szerk. Lukáts Gyula. Budapest : Uránia ny., 1907. OSZK:1032078 Közép Bácska : szépirodalom, kereskedelem, ipar és mezőgazdaság érdekét előmozdító hetilap / szerk. Kovácsfy Antal. Szivácz : Sonnenfeld Armin, 1904-1908. OSZK:956787 Irodalmi értesítő / [alapította], fel.szerk. ... Lampel R[óbert]. Budapest : Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés, [1894]-1900. OSZK:1018954 Szepesi lapok : társadalmi és közművelődési heti lap / szerk. Vidonyi József [et al.]. Igló : Schmidt József, 1885-1919. OSZK:954781 Tokaj-hegyalja : társadalmi, közgazdasági, szépirodalmi hetilap / szerk. Péch Ferenc. Szerencs : Simon József, 1894-1919. OSZK:954247 Udvarhelyi híradó : szépirodalmi, társadalmi, közgazdasági hetilap / fel.szerk. Cs. Szabó Kálmán. Székelyudvarhely : Becsek Aladár, 1898-1918. OSZK:961410 Mikszáth Kálmán: Urak és parasztok. Budapest, Révai, 1891. OSZK:3370036 Jó pásztor : keresztyén családi lap / szerk. Kovács Sándor. Pozsony : Balassagyarmati Könyvny. Rt., 1899-1903. OSZK:1031626 Soproni napló / szerk. Rébel László. Sopron : Rébel László, 1897-1919. OSZK:953683 Vásárhely és vidéke : helyiérdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap / fel.szerk. Endrey Gyula. Hódmezővásárhely : Endrey Gyula, 1883-1912. OSZK:954817 Érdekes könyvtár : szépirodalmi havi folyóirat / szerk. Szabó Endre. Budapest : Érdekes Könyvtár Kiadó, 1904. OSZK:976600 Az Idő. Budapest, 1908-1918. szerk. Ráskai Ferenc. OSZK:955996 Az Idő. Szeged, 1907-1908. szerk. Kállai Emil. OSZK:977198 Somogyi Gréta PIM: VIAF:78300946 Apponyi Albert PIM:41319 VIAF:29526895 Nagy Miklós PIM:66053 VIAF:28549387 Garai Ferenc PIM:80249 VIAF: Tolnai Simon PIM:72914 VIAF:149167553 Vadai István PIM: VIAF:46011074 Békés István PIM:47210 VIAF:60070801 Cholnoky László PIM:49457 VIAF:35255524 Cholnoky Viktor PIM:49460 VIAF:3367709 Móra Ferenc PIM:65692 VIAF:73857588 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Lakatos Éva PIM:115213 VIAF:54329756 Mátis Lívia PIM:150783 VIAF:55535191 Bisztray Gyula PIM:47584 VIAF:121984654 Rejtő István PIM:68709 VIAF:9861459 Bellágh Rózsa PIM: VIAF:121404160 Rubinyi Mózes PIM:69151 VIAF:121467013 Petőfi Sándor PIM:67655 VIAF:59087691 Várdai Béla PIM:80258 VIAF:306153851 Schöpflin Aladár PIM:69608 VIAF:71521955 Kozma Dezső PIM:85301 VIAF:44712036 Véber Károly PIM:97000 VIAF:37039757 Király István PIM:60926 VIAF:54270219 Gárdonyi Géza PIM:55667 VIAF:24643507 Szinnyei József PIM:71900 VIAF:89568183 Jókai Mór PIM:59537 VIAF:59084200 Mócs Zsigmond PIM:65680 VIAF:305678618 Galsai Pongrác PIM:55417 VIAF:121374438 Mikes Lajos PIM:65178 VIAF:66596239 Budapest GEO:3054643 Szatmárnémeti GEO:667873 Aranyosmarót GEO:3056495 Eperjes GEO:723819 Cleveland GEO:5150529 Magyarország GEO:719819 Amerikai Egyesült Államok GEO:6252001 Zombor GEO:3190342 Sepsiszentgyörgy GEO:667303 Pápa GEO:3046686 Kolozsvár GEO:681290 Szabadka GEO:3189595 Szeged GEO:719819 Veszprém GEO:3042925 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom proofreading, tagging, data recording BEVEZETÉS A JEGYZETEKHEZ 1. A jelen kötet előkészületei A jelen kötetben ragaszkodtunk azokhoz a szövegkiadási elvekhez, amelyeket a Krk 39. köteténél alkalmaztunk, mind a főszöveg megállapítása, mind a központozás, mind kézirat szövegjavításának közlési elvei (jóllehet itt csak egyetlen novella, »A én pohárom« kézirata maradt fenn), mind a jegyzetelés tekintetében. Az elveket ott részletesen kifejtettem (Krk 39, 172−175), itt csak annyi kiegészítést tennék, hogy a különböző szövegváltozatokra nemcsak azért utaltam a megjelentető orgánum vagy a novelláskötet címének rövidítésével, mert ezt az utalást fontosabbnak tartom az évszámnál (ahogyan elődeink hivatkozási gyakorlata működött), hanem azért is, mert jelen kötet elbeszéléseinél nem ritka, hogy egyazon évben több különböző változat is napvilágot látott, és ez mindenképpen új jelölési rendszer kialakítását tette volna szükségessé. Újdonság továbbá, hogy igyekeztünk a képanyagot úgy összeállítani, hogy a korabeli illusztrációk mind szerepeljenek a kötetben, minthogy a képeket a kortárs befogadást óhatatlanul befolyásoló tényezőnek látjuk. A 42. kötettel azonban fordulóponthoz érkeztünk Krk munkálataiban: innentől kezdve lényegében már csak vázlatos sorozatterveket örököltünk elődeinktől. Ezek szerint a 42−45. kötetek MKKOHA_AUTH:119814 kései elbeszéléseit tartalmaznák, és ezekről a kötetekről előzetes tartalomjegyzékek el is készültek. Bisztray GyulaKOHA_AUTH:102763 hagyatékában pedig olyan dossziék is fennmaradtak, amelyek adatokat tartalmaztak egyes novellák lelőhelyéről. Nem minden novellával kapcsolatban készültek ilyen bibliográfiai feljegyzések, és ezek egyre ritkulnak a sorozat vége felé haladva: a 45. kötetbe tervezett írások jó részéről már egyáltalán nem, míg a 42. kötet majd minden tervezett írásáról találtunk valamit. A jelen kötet anyagának összeállítását tehát még bízvást alapozhattuk elődeink gyűjtőmunkájára. 1.1. Regényrészletből átalakított novellák A meglevő sorozattervben minden megszorítás nélkül, önálló novellaként szerepelt A cseh muzsikusok legendája, pedig a szöveg alig különbözik a Prakovszky, a siket kovács című kisregény betétnovella jellegű VI. fejezetétől (Krk 8, 138−144.. MKKOHA_AUTH:119814 mintegy három héttel azután, hogy a PH-ban közzé tette a betéttörténetet tartalmazó folytatást, csekély változtatásokkal önálló novellaként is megjelentette az UI-ben. Ebben az utóbbi közlésben semmi nem utal arra, hogy egy nagyobb kompozíció kihasított részéről lenne szó, és az önálló közlés egyértelmű jelzése annak, hogy önálló értelmezhetőségű, az adott folyóiratban teljes jogú műalkotásnak tekintett írásról van szó. Úgy döntöttünk, bár nem soroljuk be az eleve novellának készül szövegek közé, de függelékben közöljük, már csak azért is, mert a Krk 8. kötetének jegyzetapparátusa nem említi meg ezt a közlést. Meggyőződésünk szerint egy kritikai kiadásnak, ha átfogó képet akar adni az életműről, mind a közlés tényét, mind a bármily csekély változtatásokat pontosan fel kell tüntetnie. A változtatások MKKOHA_AUTH:119814 munkamódszerébe is bepillantást engedhetnek. Csakhogy az 1893−97-es időszakban nem ez volt az egyetlen regényrészlet, amelyet MKKOHA_AUTH:119814 egy másik lapban novellaként is elhelyezett. A Szent Péter esernyője A mi Rozálink című fejezete nem kevesebb, mint három lapban lelhető fel önálló elbeszélésként (pontosabban életképként) A bábaszéki zsidó címmel. Ennek a regényrészletnek az önállósítása érdekében MKKOHA_AUTH:119814 még annyi módosítást sem hajtott végre, mint A cseh muzsikusok legendája esetében. Az eltérések akár véletlenül is keletkezhettek, szedés közben. Ez az elbeszélés azonban nem szerepelt a sorozattervben, viszont a Krk 7. kötete megemlítette a Szemelvények a regényből felsorolásában (204. l.). A felsorolás elemeinek döntő többségét éppen e regényfejezet közlései alkotják; csakhogy miután a regény könyv formátumban is megjelent, a folyóiratok feltüntették, hogy átvételről, mutatványról van szó, előtte azonban semmivel nem utaltak erre. Ezt a változást úgy értelmezhetjük, hogy a novella önálló léte véget ért 1895. december 17-én, amikor a Szent Péter esernyője első kötetkiadása forgalomba került. A Krk 7. kötetének jegyzetapparátusa két ilyen önálló novellaközlést tüntet fel, nekem azonban sikerült fellelnem egy harmadikat is a Magyar Világ 1895. július 28-iki számában, amely időben a két ismert közlés közé esik. E szöveg felvétele a Krk-ba nemcsak azért látszott szükségesnek, mert a MKKOHA_AUTH:119814 életmű olvasóinak meg kell adni a lehetőséget, hogy önálló novellaként (is) olvassák ezt az önálló novellaként (is) megjelent szöveget − akárcsak A cseh muzsikusok legendájá t −, hanem azért is, mert a Krk 7. kötete csak megemlítette mint szemelvényt, de nem tüntette fel az eltéréseket. Mivel mindkét szöveg, illetve másfelől szövegrészlet esetében ugyanazzal a jelenséggel állunk szemben, logikus, hogy ugyanolyan módon közöljük őket: mindkettőt az I. függelékben helyeztük el. 1.2. A kötet terjedelme A kötet összeállítási munkálatai során sajátos problémával kellett szembenézni: úgy látszott a sorozatot megtervező elődök ebbe a kötetbe aránytalanul kevés anyagot szántak. Egy sorozatterv természetesen menet közben is alakulhat − a Krk sorozatterve legalábbis láthatólag így alakult, hiszen voltak olyan tervezetek, amelyek ebbe a kötetbe szánták A János és A Majornoky-kisasszonyok című szövegeket is, melyeket azonban végül mégis inkább a Cikkek és karcolatok alsorozatába osztottak be (Krk 83, 35−38., illetve 84, 53−58.). E példák is jelezhetik, mennyire problematikus időnként a kispózai műfajok elhatárolása. Az eredeti tervek szerint a 42. kötet MKKOHA_AUTH:119814 1893–97 közötti elbeszéléseit kellene tartalmazza, és ez az időhatár nehezen módosítható, bár önmagában is problematikus. Egyfelől a 41. kötetben már megjelentek 1893-as elbeszélések, szám szerint hét darab. De az eredeti sorozatterv a 42. kötetbe szánta az ugyanerre az évre datálható két elbeszélést, amelynek újságközlése nem volt ismeretes. Ezek A ló, a bárányka és a nyúl , valamint A táborszernagy halála . Az a különben nem teljesen általánosan érvényesülő szabály, hogy a kötetek teljes évek anyagát tartalmazzák, itt is sérült. A következő, a 43. kötetbe azonban − két, 1899-ben keletkezett elbeszélés mellett − az 1898-as év jóval bőségesebb anyagának kell kerülnie, amikor MKKOHA_AUTH:119814 az Országos Hírlap főszerkesztőjeként meglehetősen sok elbeszélést is megírt, hogy lapjának vonzerejét növelje. Következésképpen az 1898-as novellákat, amelyek mind ugyanazon napilap számára készültek, nem volna helyes különböző kötetekbe elhelyezni, és mondjuk, 1898 márciusában megvonni a 42. és a 43. kötet anyaga közötti kronológiai határvonalat. Megoldás lehetett volna egy összevont 42–43 kötet kiadása, amely talán még mindig nem haladta volna meg a sorozat legvastagabb köteteinek terjedelmét. Az ilyen csoportosítás mellett szólt az is, hogy az Országos Hírlap már 1897 végén megindult, és ez az első évfolyam is tartalmazott novellát, A szamár sine curá ban címűt, amelyet azonban a sorozattervek még a 42. kötetbe szántak. Az OH tehát semmiképpen sem lehetett egy önálló kötet kialakításának alapja, bár amíg MKKOHA_AUTH:119814 az OH főszerkesztője volt, novellatermelése mennyiségileg megnövekedett. Majdnem annyi novellát írt egy év alatt, mint 1894−1897 közt négy évig. Első lépésként azonban mint a kötet szerkesztője arra gondoltam, hátha magára az anyag feltárására is rá kell kérdezni. Mindeddig Bisztray GyulaKOHA_AUTH:102763 hagyatékára támaszkodtunk, és elfogadtuk, hogy elődeinknek sikerült feltárniuk az életművet, és az összegyűjtött anyag birtokában tervezték meg a sorozatot. Ezért az általuk felsoroltakon kívül nem kutattunk MikszáthKOHA_AUTH:119814 -szövegek, de még csak megjelenések után sem. De hátha lehet találni további MikszáthKOHA_AUTH:119814 -szövegeket, olyanokat, amelyekről a sorozat tervezői annak idején nem tudtak. Ilyen módon bővíthetném a 42. kötet anyagát. Hiszen mint említettük, 1898-cal amúgy is elérjük az előkészítettség határát, ahonnan csak novellacímekből álló listák állnak rendelkezésünkre Bisztray GyulaKOHA_AUTH:102763 hagyatékából, sokszor bibliográfiai útmutatás nélkül, a publicisztika tekintetében még ennyi sincs. Következésképpen az 1898 utáni kispróza kiadásában extenzív feltáró munkára, anyaggyűjtésre is szükség lesz. Miért ne kezdtem volna el ezt máris? 1.3. Nyomozás elbeszélések után Természetesen e későbbi extenzív kutatás során át kell majd tekinteni azokat a napilapokat, amelyeknek MikszáthKOHA_AUTH:119814 1899-től munkatársa volt (1899–1903 Pesti Hírlap , 1903–1910 Az Újság ), és a többi budapesti napilap sem hagyható figyelmen kívül. Ez azért lesz szükséges, mert az 1899 utáni publicisztikával kapcsolatban semmilyen terv, bibliográfiai útmutatás nem maradt ránk. Azt azonban biztosra vehetjük (hiszen a sorozat eddig megjelent kötetei bizonyítják, hogy 1897-ig azon napilapokat, amelyeknek MKKOHA_AUTH:119814 munkatársa volt, rendkívül alaposan feldolgozták. Ott tehát hiába kutatnánk új novellák után. A folyóiratok tekintetében azonban korábbról is lehet kezdeni a keresést. Ezért aztán utánanéztem, milyen szövegek jelentek meg MKKOHA_AUTH:119814 -tól 1890–1910 között az ország folyóirataiban. Kiindulópontul Lakatos ÉvaKOHA_AUTH:169191 bibliográfiája szolgált ( Magyar irodalmi folyóiratok 1–15 köt. BudapestGEO:3054643 , 1971–2000. Petőfi Irodalmi Múzeum), amely feltünteti, hogy egy irodalmi (vagy irodalmi szövegeket is közlő) folyóirat mely évfolyamaiban kiktől jelentettek meg szövegeket. A „folyóirat” szó itt olyan periodikát jelent, amely a napi gyakoriságnál ritkábban jelenik meg: a skála az egyszeri, alkalmi kiadványoktól a heti két alkalommal kiadott helyi lapokig terjed. Egy ilyen volumenű vállalkozásban természetesen akadnak hibák: előfordult, hogy hiába kerestem MikszáthKOHA_AUTH:119814 - szöveget az adott évfolyamban, de az is, hogy véletlenül olyan évfolyamokban, olyan lapokban bukkantam írásokra, ahol LakatosKOHA_AUTH:169191 szerint nem kellett volna lenniük. Mégsem gondolom, hogy a húsz év teljes magyar folyóiratanyagát kellene áttekinteni, hogy néhány hibát elkerüljünk, hiszen nem logikus, hogy újra elvégezzünk egy (egyébként gigantikus) munkát, amelyet előttünk más egyszer már megcsinált. „Új” novellát az 1893–97-es periódusból mindössze hármat találtam a folyóiratokban, hetilapokban, közülük azonban az egyik egyáltalán nem volt új felfedezés. Rejtő IstvánKOHA_AUTH:123229 a következőket írta A paraszt kontessz hez [a kontesz és a kontessz írásmód variábilis abban a kötetben] fűzött jegyzeteiben: MikszáthKOHA_AUTH:119814 A paraszt kontesz című elbeszélését hét év múlva újra megjelentette, ez [ti. az] a változat került a későbbi kötetkiadásokba is. A második közlés alkalmával elbeszélése szövegét olyan nagy mértékben átdolgozta, hogy a két közlést két külön – bár azonos címmel rendelkező – elbeszélésnek kell tekintenünk. A jelen változat [...] a jelen Krk-ban jelenik meg először kötetben, míg az 1894-es átalakítást a Krk 42. kötetében fogjuk majd közzétenni (Krk 38, 354.). A paraszt kontessz második változata tehát csak véletlenül nem bukkant fel a későbbi sorozattervekben, hiszen a 38. kötet még megígérte, hogy benne lesz a 42-ben, ahol feltétlenül helyénvaló a közlése. Nem volt nyoma a hátrahagyott tervezetekben a két következő elbeszélésnek sem: A szerencse pongyolában , A kenderesi bíró leánya . Az előbbi egyáltalán nem rövid, nem is érdektelen elbeszélés, amely teljes névjelzéssel jelent meg; az utóbbinak a hitelességéhez azonban erős kétség fér, ezért csak függelékben közöljük. A kötetben két olyan írás is szerepel, amelyek elődeink feltáró munkája szerint soha nem jelentek meg újságközlésben, hanem egy-egy novelláskötetben láttak először napvilágot. A Krk jegyzetapparátusában időről-időre találkozunk azzal az állítással, hogy MKKOHA_AUTH:119814 -nak szokása volt elbeszélésköteteit kiadatlan, vadonatúj elbeszélésekkel vonzóbbá tenni. A két elbeszélés: A ló, a bárányka és a nyúl és A piros harangok ráadásul hangulatilag is rokonítható, amiből talán az a következtetés adódott, hogy ilyen tragikus történeteket MKKOHA_AUTH:119814 nem közölt újságban, de kötetben − számolva a többi szöveg tompító hatásával − elhelyezhetőnek vélte őket. Ennek némiképp ellentmond, hogy az előbbi MKKOHA_AUTH:119814 novellisztikájának egyik a kortársak által is igen nagyra tartott darabja, amelyet a novelláskötet megjelenése után többször is közöltek önállóan, és láthatólag nem rombolta a közönség MikszáthKOHA_AUTH:119814 -képét. Rábukkantam azonban A piros harangok újságközlésére a clevelandiGEO:5150529 Szabadság című lapban, mégpedig jóval a Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések megjelenése előttről. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy MKKOHA_AUTH:119814 nem a kötet számára írta a novellát, és nem is hagyta publikálatlanul írását a kötet összeállításáig, másrészt azonban nem oldja meg az első közlés problémáját. Az AmerikábanGEO:6252001 kiadott magyar folyóirat nem volt érdekelt abban, hogy eredeti tárcákat közöljön, nem ez volt a gyakorlata, és valószínűleg nem is volt erre felkészülve. Ugyan milyen nyomdász olvasta volna el ClevelandbenGEO:5150529 MKKOHA_AUTH:119814 kézírását? A közlés csak MagyarországonGEO:719819 kinyomtatott szövegen alapulhatott. Az eredeti közlést azonban, amelyet a Szabadság átvett, mindeddig nem sikerült fellelni. A Szinnyei JózsefKOHA_AUTH:126401 által a VÚ-ban, később a Magyar Könyvszemle mellékleteként közölt éves folyóirat- katalógus alapján átnéztem a BudapestenGEO:3054643 kiadott összes napilapot és folyóiratot 1894 szeptembere és 1895 februárja között, de nem találtam az első közlést. Ez többféleképpen is magyarázható: vagy még korábbi volt az eredeti közlés, ami egyrészt szokatlan, másrészt parttalanná tágítja a keresés területét, vagy pedig olyan lapban jelent meg, amelyről SzinnyeiKOHA_AUTH:126401 nem tudott, vagy olyan lapszámban, amelyből nem maradt fenn példány (a Budapesti Bazár 1894-es, 35. évfolyamáról például azt írja Lakatos ÉvaKOHA_AUTH:169191 , hogy teljesen ismeretlen). Az eset azonban így is kételyeket ébreszt minden olyan novellával kapcsolatban, amelyről eddig úgy tudtuk, kötetben jelent meg először. 1.4. Utánközlések, változatok A három új novellán és A piros harangok újságközlésén kívül ráakadtam a kötet három novellájának egy-egy olyan közlésére is, amely nem szerepelt a sorozattervekben. A táborszernagy halála című szövegről kiderült, hogy megjelent a Népjog ban, A szamár sine curában és A Ferenc József-rend kiskeresztje pedig nem jelentéktelenebb orgánumban látott napvilágot utánközlésben, mint A Hét . Ezzel el is jutottunk a feltáró munka legfontosabb tanulságához: a kritikai kiadás mindeddig csak alkalmilag, véletlenszerűen említette meg a szövegváltozatok között az író életében megjelent másodközléseket. Mivel időnként mégis megemlítette őket, nem állítható, hogy elvi döntés alapján zárták ki őket a textológiai munka területéről. Inkább az anyag extenzív feltárása maradt el. Rejtő IstvánKOHA_AUTH:123229 részletesen feldolgozta MikszáthKOHA_AUTH:119814 első képviselővé választásának előtörténetét, és ennek során megvizsgálta, milyen szövegei jelentek meg a sepsiszentgyörgyiGEO:667303 kormánylapban ( Rejtő IstvánKOHA_AUTH:123229 : Hogyan lett MikszáthKOHA_AUTH:119814 Ilyefalva képviselője. ItK 82, 1978, 157–172 = Uő: Mikszáthiáda. BudapestGEO:3054643 , 1992. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 307–330.). Természetesen minden szöveg másodközlésben jelent meg a Székely Nemzet ben, ezekről a közlésekről azonban éppen egy regionális (ti. kizárólag a választókerületre koncentráló) és életrajzi érdekű gyűjtőmunka eredményeképpen tud a kritikai kiadás, míg más megyei lapok utánközléseiről azért nem, mert azokban a megyékben MikszáthKOHA_AUTH:119814 ot nem választották képviselővé. Félreértés ne essék: arra is lehetne érveket találni, hogy a kritikai kiadás ne foglalkozzon a vidéki utánközlésekkel. Alighanem biztosra vehető, hogy az esetek döntő többségében a szöveg alakulására a szerzőnek nem volt befolyása, hiszen korrektúrát biztosan nem küldtek BudapestreGEO:3054643 , teszem azt ZomborbólGEO:3190342 . És az is gyakran előfordulhatott, hogy a szerző nem is tudott a vidéki utánközlésről (vö. Vidéki újságoknak MKÖM 67, 86−87.. Mégis lehetséges, hogy egyes esetekben tanulságokkal járhat a vidéki utánközlések rendszerének áttekintése. Csak hogy világos legyen, milyen mennyiségű anyagról van szó: a kritikai kiadásban már megjelent írásoknak olyan megjelenésével, amelyről a kritikai kiadás nem tud, az 1890–1910-es periódusban mintegy kilencven alkalommal találkoztam, pedig csak a folyóiratok anyagát néztem át, hiszen a vidéki napilapok tárcarovatának áttekintése jóval meghaladja egyetlen ember lehetőségeit. A későbbiekben rámutatok azokra az esetre, ahol az utánközlésnek jelentősége van. Azért teszem ezt, mert néhol olyan fontos adalékokra bukkantam, amelyek a Krk korábbi novellásköteteinek kiegészítéséül szolgálhatnak. 2. A Krk jövője A sorozattervre teljesen ráhagyatkozni tehát jelen kötet esetében sem lehetett, és a jövőben még néhány nagyobb problémával is szembe kell nézni. Hogy a hátralevő három elbeszéléskötetre tervezett anyag egyenetlen eloszlásúnak látszik, minthogy a 43. és a 45. kötetre tíz körüli, míg a 44. kötetre majd harminc novellát terveztek, az könnyen orvosolható. Az viszont kevéssé világos, hogy mi fogja kitölteni az ötkötetnyi hézagot az Elbeszélések alsorozat vége és a Cikkek és karcolatok kezdete között. E két alsorozat a levelezés kiadásával együtt körülbelül egy időben (az 1960-as évek elején) indult, azután, hogy a Regények kiadása befejeződött. Meglehet, amikor az a döntés született, hogy a Cikkek és karcolatok kiadása az 51. kötettel kezdődjön, rosszul mérték fel MKKOHA_AUTH:119814 novelláinak nagyságrendjét. Talán ezt korrigálandó lettek a novelláskötetek egyre vékonyabbak. A publicisztikai kötetekkel ugyanis talán el lehetne érni a 100. kötet jelképezte álomhatárt, ha egy év termése mindig egy kötetbe kerül. Bár ebben a kérdésben is csak becslésekre és megérzésekre alapozhatunk, hiszen a kései publicisztika feltárása még nem történt meg. Elvileg lehetséges, hogy MKKOHA_AUTH:119814 kevesebb publicisztikát írt élete vége felé. Nem szól ugyan semmi egy ilyen feltételezés mellett, de az anyag feltárása nélkül kizárni sem lehet. A 46−50. kötetek tartalma azonban így is kérdéses. Egy kötetet nyilván kitennének a Versek és mesék, talán egy nagyon vékonykát a hátrahagyott regénytöredékek is. Csodálatos lenne egy kötet, amely MKKOHA_AUTH:119814 interjúit tartalmazná, félő azonban, hogy ez olyan hallatlanul extenzív kutatást igényelne a századforduló sajtóerdejében, amilyenre aligha lesz lehetőség. A levelezés pótkötete például 50-es sorszámmal furcsa lenne. És ez még mindig csak négy kötet lenne a hiányzó ötből. Mint látható, a folyamatosan számozott, százkötetes életműkiadás aligha megvalósítható terv. A sorozatszerkesztőkkel folytatott megbeszéléseken fontolóra vettük, hogy talán le is kellene mondani erről a régi tervről. Majd ötven éve folyik a gigantikus vállalkozás, és ha ragaszkodunk elődeink célkitűzéseihez, az további évtizedekre tolja ki a megvalósítás határát. Ha évente egy kötettel számolunk (ami nagyon is ambiciózus tervezést jelent), akkor három év alatt lehetne kiadni az elbeszéléseket, további tizennégy év alatt a publicisztikát, és még ebben az esetben is marad az életműkiadást közepén egy (esetleg szűkíthető méretű) ötkötetnyi hézag. Érdemesebb volna ezzel szemben 3−5 évnyi időtartamra a sorozat befejezését (esetleg abbahagyását) tervezni. Ennyi idő alatt megvalósíthatónak látszik az Elbeszélések teljes sorozatának kiadása és az egyéb szövegek összegyűjtése. Minthogy a novellák az életmű centrumához tartoznak, azok megjelennének komentált könyvformátumban, a kései publicisztikát, a meséket és a (valljuk be, nem igazán színvonalas) verseket, valamint a hátrahagyott regénytöredékeket és az esetlegesen fellelt interjúkat csak kommentálatlan internetes vagy CD-kiadásban lehetne közzétenni. De ott is kritikai szöveget kell produkálni, vagyis a kommentálatlanság csak a tárgyi magyarázatok hiányát jelentheti, a szövegkritikai apparátusról csak abban az esetben szabad lemondani, ha a kiadás az összes szövegváltozatot teljes egészükben tartalmazza. Még így is fennáll azonban az a probléma, hogy a kései publicisztikában nagyon fontos szövegek vannak. MKKOHA_AUTH:119814 rengeteg elmélkedő írást bocsátott ekkor közre mind irodalmi, mind politikai kérdésekről, öregkorában sok barátjáról volt kénytelen nekrológot írni, és azok fontos irodalomtörténeti és történeti források lehetnek. Az Almanach-előszavak a magyar irodalomelméleti gondolkodás sajátos és valószínűleg nagy hatású típusát képviselik, és a Franklin-Társaság reprezentatív sorozatában, Magyar regényírók képes kiadásának hatvan kötetében megjelent megannyi előszó akár egy magyar regénytörténetként is olvasható. Pillanatnyilag is érezhető nagy hiány, hogy mindezeknek a szövegeknek egy része nem hozzáférhető. Egy megbízható elektronikus kiadásra azonban már könnyen alapozhatók olyan, könyv formátumban is megjelentethető, tárgyi magyarázatokkal ellátott válogatások, amelyek csak az igazán fontos szövegeket tartalmazzák. 3. Az utánközlések részleges feltárásának eredményei: néhány új novellaváltozat Az 1890−1910-es időszak utánközléseinek feltárása, mint fentebb kifejtettem, több szempontból is csak részlegesnek tekinthető: egyrészt eleve csak az írói pálya egyik szakaszára korlátozódott, másrészt ott is csak a folyóiratokat vette tekintetbe, ott is Lakatos ÉvaKOHA_AUTH:169191 fontos, de nem maradéktalanul megbízható munkálataira támaszkodva. Ez a Krk eddigi ilyen irányú anyaggyűjtéséhez képest extenzív feltáró munkának tekinthető, de valóban teljes körű kutatásra nem volt lehetőség. Felhasználtam továbbá a Petőfi Irodalmi Múzeum internetes adatbázisát is (www.pim.hu). Mintegy 150 utánközlést sikerült fellelni, és ilyen mennyiségű anyag már szolgálhat tanulságokkal. Már az is érdekes lehet, mely szövegeket választ ki a korabeli sajtó arra a célra, hogy újra (néhány esetben újra meg újra) közölje nemegyszer jóval a megírás, sőt jóval a novelláskötetben történt megjelentetés után is. És az is érdekes, ha olyan szövegek jelennek meg újra, akár több év elteltével, melyeket MKKOHA_AUTH:119814 nem vett fel egyetlen kötetébe sem. Általában úgy képzeljük el, hogy ha egy szöveget nem tartott méltónak arra, hogy könyvben is megjelentesse, akkor napi érdekű, jelentéktelen írásnak tekintette, melyet a felejtésnek engedett át. Viszonylag gyakori jelenség azonban, hogy még az ilyen szövegekről sem mondott le teljesen, és ha kötetbe nem is vette fel, később újra megjelentette őket, akár többször is. 3.1. Csillomék mézes napjai A keresés során rábukkantam két olyan, ismeretlen novellaváltozatra, amelyeknek a Krk korábbi köteteiben lett volna a helyük; mivel ott nem jelentek meg, és a sorozatban most már nem is lesz hová beilleszteni őket, akár itt, az elbeszélések 42. kötetének jegyzetei közt is közölhetők, hiszen így legalább mégis benne lesznek az életműkiadásban. Az egyik a Csillomék mézes napjai című rajz, amelyre a Pápai Hirlap 1890-es évfolyamában akadtam rá. Ez A jó palócok utolsó előtti darabjának, A gyerekeknek variánsa, amely azonban olyan sok eltérést mutat, hogy önálló novellának is tekinthető. Viszonylag kevés a szó szerint megegyező teljes mondat, néhol egész bekezdések találhatók az egyik szövegben, melyeknek a másikban nyoma sincs, és a novella befejezése előtti eseményekről az egyikben narrátori előadásból, a másikban párbeszédes jelenetből értesülünk. Ugyanakkor a mondatok döntő többsége tartalmilag megfeleltethető egymásnak, és a cselekmény menete mindkét esetben azonosnak mondható. Joggal tekinthető tehát a szöveg A gyerekek önálló változatának. Az első kérdés, amelyre választ kell találnunk, a datálásé. Átdolgozhatta-e MKKOHA_AUTH:119814 legsikeresebb novelláskötetének egyik darabját kilenc évvel a megjelenés után a PáH számára? Nyilvánvalóan nem. Sőt az sem képzelhető el, hogy A jó palócok hoz a siker után bármikor hozzányúlt légyen. Különben sem ismerünk példát arra, hogy kötetben megjelent novelláit utólag még egyszer átírta volna: bár egyes ötleteit, történeteit többször elő-elővette, úgy látszik, a kötetben megjelentetett szövegeket véglegesnek tekintette. A sikert meghozó, legismertebb novellásköteteinek írásaihoz még kevésbé nyúlhatott hozzá majd egy évtized múltán. Csak korábbi változatról lehet szó, amely utánközlésben jelent meg ekkor, egy évtized elteltével, a vidéki orgánumban. A Pápai Hirlap rövid életű, mindössze három évfolyamot megért folyóirat volt, amely kategóriájában feltűnően szép kiállítású és színvonalasan szerkesztett lapnak számított. Az 1888-as első évfolyamban MKKOHA_AUTH:119814 különösen gyakran szerepelt a tárcarovatban. A következő írásai jelentek meg itt ekkor − zárójelben a keletkezés ideje, és hogy hol található meg a szöveg a Krk-ban: Egy poeta története . 1. évf., 6. sz., 1888. jún. 17., 1−2. (1877, Krk 29, 86−88., [a Hasis és Vutki ciklus első darabja].) A fátum gyermeke . 1. évf., 9. sz., 1888. júl. 8., 1−3. (1882, Krk 33, 117−121.) Politikai betegség . 1. évf., 15. sz., 1888. aug. 19., 1−3. (Eddig ismeretlen szöveg, alább ezt is közöljük.) A papi stílus . 1. évf., 21. sz., 1888. szept. 30., 1−2. (Eddig ismeretlen szöveg, alább ezt is közöljük.) A változás . 1. évf., 33. sz., 1888. dec. 23., 9., az Ünnepi melléklet-ben. (1882, Krk 34, 5−8., A csekk címmel. A címen kívül még az első tagmondat különbözik kissé. Krk: Egy öreg kanonok halt meg nemrég; PáH: Egy öreg veszprémi kanonok halt meg pár év előtt. A hely pontosítása talán PápaGEO:3046686 közönségéhez viszi közelebb a történetet.) A következő évben mindössze egy MKKOHA_AUTH:119814 -szöveg jelent meg a lapban, a Jus gladii , (2. évf., 34. sz., 1889. nov. 17., [1884, Krk 36, 31−35.]), amelyet azonban ekkor mutatványként közöltek a frissen megjelent 1890-es Almanach ismertetéséhez csatolva. (A novella ugyanis megjelent az Almanachban, bár erről a Krk nem tud.) 1890-ben a Pápai Hirlap MKKOHA_AUTH:119814 két további szövegét is lehozta; ezek sem voltak eredeti közlemények, hanem több évvel korábbi írások, amelyeket különben elfeledettnek gondolna az ember. Az egyik A király kegyelme című szöveg (3. évf., 12. sz., 1890. márc. 23., 1–4. l.), amelynek MKKOHA_AUTH:119814 két kidolgozását is elkészítette 1882-ben, illetve 1885-ben ( A Toldi-legenda Alsó-Toldon : Krk 33, 182−186; A király kegyelme [ A Toldi-legenda Alsó-Toldon ]: Krk 33, 203−208, függelékben). A másik A magyar ördög 1884-ből ( Pápai Hirlap 3. évf., 14–16. sz., 1890. ápr. 6., 1–3., ápr. 13., 1–3. és ápr. 20., 1–3.; Krk 35, 190−204.), amelynek azonban szintén létezik egy második kidolgozása Az ördöngös professzor címmel 1886-ból (Krk 37, 5−22.). A Pápai Hirlap tehát MKKOHA_AUTH:119814 -tól többéves és két változatban létező szövegek egyik variánsát közölte: A király kegyelmé nek későbbi, 1885-ös, míg A magyar ördög nek korábbi, 1884-es változatát. Érdekes jelenség, hogy A magyar ördög esetében a korábbi változat még legalább egyszer megjelent a későbbiekben ( Magyar Világ 2. évf. [1894/95], 3. sz., 41−43. és 4. sz. 57−59.). Lehet, hogy MKKOHA_AUTH:119814 elégedetlen volt a második kidolgozással, amelyet, úgy látszik, soha többé nem adott ki. De az is lehet, hogy az orgánum, ahol az megjelent, a Székely Nemzet kívül esett mind MKKOHA_AUTH:119814 emlékezetének, mind az utánközlésekre pályázó szerkesztők látókörén. A király kegyelme esetében viszont MKKOHA_AUTH:119814 mindig a későbbi változatot közölte, nem csak a Pápai Hirlap ban ( Magyar Világ 2. évf. [1894/95], 20. sz., 313. és 21. sz., 329−30.; Népszava SzabadkaGEO:3189595 ] 3. évf., 11–12. sz., 1895. márc. 17., 1–2. és márc. 24., 1–2.). Az ismert és biztosan datálható szövegek tehát azt mutatják, hogy a Pápai Hirlap nem vadonatúj MKKOHA_AUTH:119814 -szövegeket közölt, hanem többéveseket az 1877−1885 közti periódusból. Ezek A csekk kivételével kötetben nem jelentek meg, és így a pápaiGEO:3046686 közönség számára bizonyosan újdonságnak számítottak. (Legalább abban a korlátozott értelemben, hogy aki olvasta is pár évvel korábban a pestiGEO:3046431 sajtóban, már az sem igazán emlékezett rá.) A három, mindeddig ismeretlen szöveg datálása természetesen kérdéses, de ebből a publikálási stratégiából az következik, hogy a Csillomék mézes napjai tekinthető A gyerekek című novella A jó palócok at megelőző kidolgozásának. Természetesen lennie kellett egy eredeti publikációnak is, arra azonban eddig még senki nem akadt rá. Keresése hasonlítana arra, mint amikor valaki a szalmakazalban próbál megtalálni egy tűt. Az is lehetséges, hogy olyan orgánumban vagy olyan folyóiratszámban jelent meg, amely nem maradt fenn. Mindazonáltal az eredeti közlés is előkerülhet valamikor. Datálását mindenesetre viszonylag szűk időhatárok közé szoríthatjuk. 1879. november 16. után kellett keletkeznie, amikor MKKOHA_AUTH:119814 A mézeshetek című írása megjelent a Szegedi Napló ban (Krk 30, 161−165.) Azt a szöveget a Krk meggyőző érvek alapján tekinti A gyerekek előképének: az emlékezés jellegű szöveget, a valószínűleg személyes élmények egyes szám első személyű feldolgozását MKKOHA_AUTH:119814 később A jó palócok számára alapvetően átalakította, és mind a szereplőket, mind a hátteret illetően úgy formálta át, hogy jól illeszkedjék a palóc történetek közé (Krk 32, 340−341). Csakhogy most már látszik: nem közvetlenül; a két kidolgozás között írta meg a Csillomék mézes napjai t. A gyerekek újságközlését, 1881. szeptember 28-át (PH) tekinthetjük a terminus ante quemnek: MKKOHA_AUTH:119814 nyilván a későbbi változatot vette fel kötetébe, és a kötetkiadás után már nem alakított rajta. A Csillomék mézes napjai tehát 1879. november 16. és 1881. szeptember 28. között íródhatott. A gyerekek keletkezéstörténetét ezek szerint nem két-, hanem háromfázisúnak kell elképzelnünk: először egy emlékezés jellegű szöveg íródott, valószínűleg önéletrajzi alapokon, majd ezt MKKOHA_AUTH:119814 egyes szám harmadik személyű elbeszéléssé alakította át, és végül újra átdolgozta, hogy beilleszthesse A jó palócok ba. Az átdolgozás jellegéről a novellaváltozat közlése után ejtek még néhány szót. A szövegközlésben kurziváltam azokat a részeket, amelyek eltérnek vagy többletként jelentkeznek A gyerekek hez képest; másrészt ékzárójelben (>...<) feltüntettem azokat a szövegrészeket, amelyek csak A gyerekek ben szerepelnek. Az ékzárójelben szereplő szövegrészek tehát nem részei jelen novellánknak, hanem csak az összevetést segítik. Csillomék mézes napjai [A novellát önállóan közöltük.] MKKOHA_AUTH:119814 a novella második felét írta át alapvetően, de nagyon sok kisebb változtatással élt az elsőben is. A változtatások egy része láthatólag csak a jó hangzást érinti, mint amikor abból a mondatból De biz’ ez is csak szónál maradt az lesz De bizony csak a szónál maradt ez is, nyilván a mondat elejének kakofóniáját feloldandó. Megfigyelhető több helyen a stílus egyszerűsítése, a jelzők számának csökkentése, ami feltehetőleg az egységes kötetstílus kialakításának igényéből következett. Két példa erre, első helyen a Csillomék mézes napjai , másodikon A gyerekek változata: az ügyetlen állat a hátulsó bonta lábával ráhágott a cifra pitykés dolmányára is, illetve az ügyetlen állat ráhágott dolmányára is; Híre is terjedt azonnal ennek a nagy szégyennek az egész faluban, illetve Híre is ment, de nyomban ennek a szégyennek a faluban. Az is kiderül az összevetésből, hogy MKKOHA_AUTH:119814 a korábbi kidolgozásban még hajlott valamiféle ironikus-parodisztikus hangnem felé (a rettenetes ötlet, melynek szomorú következményei lőnek Kozmás Jánosné asszonyomra), amely a szöveget nyitottá tette a városi (egymást truccolják), a politikai (megfosztassék nagyhatalmi állásától, , a forradalom szelleme) és a közigazgatási nyelvhasználat (nagy tanácskozások után, határozatba ment) elemei felé. Mindez A jó palócok paraszti környezetéhez és a paraszti környezethez alkalmazkodó narrátori hanghoz nem illett. Valószínűleg ugyanezért lesz a szakácsnéból főzőasszony. Bizonyos pontokon mintha a szöveg poetizálása látszana, mint amikor e következő mondat helyén − De összeveszni és kibékülni: csak egy óra ezekben a tündér napokban − azt találjuk: De mi ilyenkor a harag, ha nem bárányfelhő?. Ugyanezekbe a tendenciákba illeszkedik a zsarnoki cseléd beszélő nevének átalakítása is. Kozmásné is jól főz, neve tehát nem a főztjére, hanem a viselkedésére utal, mégpedig egy városias szóvicc formájában. Özvegy Télné (a jelző is új!) neve viszont a szimbolikus névadásnak inkább költői változatát képviseli. Még egy szempontból fontos a fenti novellaváltozat megismerése: felülírja azt a hagyományos, bár itt-ott már eléggé kikezdett narratívát, mely szerint MKKOHA_AUTH:119814 a két, sikert hozó novelláskötetben talált rá saját hangjára. A hang a két változatban meglehetősen különböző ugyan, de a Csillomék mézes napjai ironikus-parodisztikus hangvétele nem kevésbé sajátja MKKOHA_AUTH:119814 -nak, mint A jó palócok é. 3.2. Két további novella a Pápai Hírlapból Mint az előzőekben láttuk, a Pápai Hírlap 1888-as évfolyamában még két, mindeddig ismeretlen MikszáthKOHA_AUTH:119814 -szöveg jelent meg. Ezeket a Krk gyakorlatának megfelelően modernizált helyesírással közlöm. Politikai betegség [A novellát önállóan közöltük.] A papi stílus [A novellát önállóan közöltük.] Mindkét szöveg mint A Pápai Hirlap eredeti tárcája jelent meg, de a vidéki folyóiratok ilyen kijelentéseit általában nem kell túl komolyan venni. Ezúttal is gyanakodhatunk arra, hogy talán korábbi változatokat közölt itt újra, és nem vadonatúj szöveget írt a Pápai Hirlap nak; annál is inkább, mert ebben az esetben még mindig közölhette volna pár hét vagy hónap múlva ezeket az írásokat valamelyik országos terjesztésű lapban is, ahogyan a rövid életű Országos Hirlap ban megjelent elbeszélései az újság megszűnte után rendre felbukkantak A Hét ben és más lapokban. Mindazonáltal ez a lehetőség sem zárható ki teljesen. Bár a motivikus kapcsolatok és részleges egyezések itt is a 80-as évek elején jelölik ki a szövegek forrásvidékét, 1888-as átírásuk a Pápai Hirlap számára nem olyan végtelenül valószínűtlen, mint A jó palócok egyik darabjáé. A papi stílus első anekdotáját más szereplőkkel, más helyszínen megtaláljuk MKKOHA_AUTH:119814 egyik 1882-es parlamenti karcolatában ( A T. Házból [dec. 21.], Krk 65, 45−46.; továbbá: Felsőbb rendeletre . Krk 37, 127. és 73, 47.), a másodikat pedig szintén más szereplőkkel, más helyszínen mesélte el 1881-ben az Apró megyei történetek nyolcadik darabja: A diplomata modora (Krk 31, 227−229.). Szó szerinti egyezések minkét esetben alig mutatkoznak. A Politikai betegség szövege viszont nagyon nagy százalékban megegyezik a János úr a politikus, vagy a szegedi kísértet című 1878-as írás első felével (Krk 30, 66−69:2), csak ahol jelen írásunkban a csattanós lezárás következik Franz rablásának hírével, ott az 1878-as szöveg főhőse még egy hosszabb, pikáns történettel bizonyítja, hogy az asszonyok az igazi diplomaták. János úr történetét MKKOHA_AUTH:119814 tulajdonképpen két korábbi írásának témáját ötvözve alakította ki ( Az újságfaló 1875, Krk 28, 50−53.; Egy igazi kísértet 1878, Krk 29, 42−51.). A Politikai betegség mintegy újból önállósította az első részt. Míg Az újságfaló és a János úr a politikus csak témájában egyezett, addig a Politikai betegség az utóbbinak a szövegén alapult. Az eltérő aktuáliákból arra következtethetünk, hogy a szöveg valóban ekkor, 1888 nyarán keletkezett: az 1880-ban megszűnt Közvélemény helyett a Pesti Hírlap kerül a hónaljba, és míg János úr 1878-ban a kormánypárti Hon t hagyta őrizetlenül (Azt úgysem veszi el senki), Károly úr a Nemzet et, ami 1882-t jelöli ki terminus post quemként, amikor is a Hon és az Ellenőr összeolvadt az új lappá. Hogy a Pester Lloyd ból miért lesz Fővárosi Lapok , az nem világos. Az a változtatás viszont, hogy mint az öreg Ghyczy Kálmán helyett mint hajdan Ghyczy Kálmán szerepel, a terminus post quemet 1888. február 28-ra, a politikus halálának dátumára tolja előre. Másrészt meg kell jegyeznünk, hogy ilyesféle karakterrajzokat MKKOHA_AUTH:119814 inkább pályája legelején írt; a már említett Az újságfaló n kívül A zsiráns-kereső (Krk 28, 44−49), a Sörivók (Krk 29, 70−74), A borivók (117−120), A rendőr (158−162) és A svihák (209−212) című szövegekre hivatkozhatunk a 70-es évekből. Így az is elképzelhető, hogy 1888-ban csak a fenti aktuáliákat változtatta meg a szerző vagy a szerkesztőség. Akárhogy is történt: a Pápai Hírlap ban összesen három olyan szövegét fedeztük fel MKKOHA_AUTH:119814 -nak, amelyeket elmulasztottak a Krk-ba felvenni. Ezek közül kétségkívül a Csillomék mézes napjai a legfontosabb. Ha valóban 1879. november 16. és 1881. szeptember 28. között íródott, ahogyan fentebb valószínűsíteni igyekeztem, akkor A jó palócok keletkezéstörténetéről árulkodik. Ha viszont tényleg az történt volna, hogy MKKOHA_AUTH:119814 1890-ben átírta az áttörést hozó, legendás novelláskötet egyik darabját, akkor az A jó palócok recepciótörténetét forgatná fel, és a pályakép átgondolására kényszerítene. 3.3. A nagy demokraták A Krk 10. kötete függelékben közli A demokraták > című elbeszélés vázlatait és változatait. Az 1897 végén és ’98 elején az Országos Hirlap ban folytatásokban, majd 1898-ban könyvben is megjelent írás előzményeként a függelék a két történethez két-két korábbi szöveget rendelt − valamennyit a nyolcvanas évekből. A jóval terjedelmesebb, Szervusz, Pali bácsi! című első részhez A magyar demokrata című 1881-es és a Magyar demokraták című 1886-os írást. Volt azonban − most már bizonyosan állíthatjuk − a történetnek egy közbeeső kidolgozása is, mely terjedelemben és a cselekmény összetettségében is átmenetet képezett e korai szövegek és A demokraták között. A nagy demokraták című, alább közölt szöveg két vidéki orgánumban is megjelent 1890 elején: Felvidéki Szemle ( Eperjesi Lapok ) 15. évf., 8. sz., 1890. jan. 25., 1−3. Szamos (Szatmár) 22. évf., 10. sz., 1890. febr. 2., 1−3. Valószínűleg a kettő közül még a korábbi is csak utánközlés, és az eredeti közleményre talán azért nem akadhattam rá, mert az anyaggyűjtést a jelen kötet kiegészítése és a sorozat további céljai számára 1890-nel kezdtem, így a feltehetőleg 1889 végén megjelent szöveg kívül esett a vizsgált időszakon. Sokkal kevésbé valószínű, hogy a szatmáriGEO:667873 lap az eperjesiGEO:723819 lapból vette volna át az elbeszélést, mint hogy mindkettő ugyanabból a feltehetően budapestiGEO:3054643 forrásból merített. Minthogy a Felvidéki Szemlé hez képest a Szamos inkább csak egyes szavak kihagyásával mutat eltéréseket, a szövegközlés az előbbin alapul, a Szamos variánsait szögletes zárójelben Sz rövidítéssel tüntettem fel. A Szamos gyengébb szedői teljesítményére utal az is, hogy a MKKOHA_AUTH:119814 által ritkán, de máshol is használt, ’sejtelem’ jelentésű spuriusz szóból ott az adott összefüggésben teljesen értelmetlen spiritusz lett. Elgondolkodtató azonban a Szamos telegraffák olvasata, amely értelmesebbnek látszik, mint a ’telegráf-oszlopok’ jelentésben használt telegraffok a Felvidéki Szemlé ben. Kérdés továbbá, hogy Bori Mátyás egy meszely vagy egy személy bor ellenében akar fogadni. Ha a személy a meszely népetimológiás, tájnyelvi változata, akkor az a lectio difficilior, amelyet a Szamos szükségtelenül javított. A nagy demokraták [A novellát önállóan közöltük.] A Krk 10. kötetének függelékében közölt korai vázlatok nagyon röviden dolgozták ki A demokraták végső csattanójának témáját. Az itt közölt szöveg azonban már egyesíti ezzel az amerikai emigráció motívumát is. Ami itt két testvér párhuzamos életútjaként jelenik meg, az a még bővebb változatban Leveleki Molnár Pál életének két egymást követő fázisa lesz. Ezt a novellát azonban már aligha lehetne vázlatnak nevezni: gondosan megírt elbeszélés, amely saját jogán is értékelhető, és ugyanakkor sok vonással mutat előre a későbbi nagyobb kompozíció irányába. 3.4. Gyermekeknek szóló változatok A jelen kötetben is szerepelnek olyan írások ( A ló, a bárányka és a nyúl ; Aussi brebis ), amelyeket MKKOHA_AUTH:119814 valamely gyermekújságban ( Az Én Ujságom , Magyar Lányok ) is közre adott. Az ilyen változatokra némi rövidítés és sajátos stiláris ideál jellemző: kerülik például az idegen szavakat és a mégoly finom szitkokat is, nyelvhelyességi kérdésekben pedig − mint a páros testrészek egyes számú megnevezése vagy a kinézni ige kerülése − purista, nyelvművelői álláspontot képviselnek. Egyáltalán nem biztos, hogy az efféle átalakításokat MKKOHA_AUTH:119814 maga végezte el, sokkal valószínűbb, hogy egyszerűen szabadkezet adott a szerkesztőknek, és ők idomították a szövegeket a gyermekközönség igényeihez, illetve saját pedagógiai elképzeléseikhez. Az 1890-es években azonban két novellának olyan gyermekváltozatára is rábukkantam, amelyekből az eredeti szövegnek igen nagy százaléka hiányzik, és ezért akár önálló műnek is tekinthetők. Lehetséges, hogy a Krk azért nem vett róluk tudomást, mert valóban önálló, egy későbbi Versek, mesék kötetben közlendő szövegeknek tartották őket. Ettől még persze lehetett volna utalni erre a jegyzetapparátusban, másrészt pedig az önállóság ellen az szól, hogy főleg csak húzások és apróbb lexikai átalakítások jellemzik az ad usum delphini változatokat, új momentum, új szövegezés, új cselekményformálás alig. Minthogy az átalakítások tendenciája egyezik a jelen kötetben található novellákéval, helyénvalónak tartom itt közölni azon eltérések listáját, amelyeket a gyermekváltozatok az 1883-as A rossz matéria (Krk 34, 17−28.) és az 1890-es A Csák fészke című (Krk 40, 39−42.) szövegekhez képest mutatnak. Az előbbi átírása A sovány Tóth Gyula címmel két helyen is megjelent azonos szöveggel ( Az Én Ujságom 2. évf., 27. sz., 1891. jún. 28., 420–424.; Magyar Lányok 1. évf., 26. sz., 1895. jún. 16., 405–8.), az utóbbinak tulajdonképpen csak az első fele látott napvilágot mint A trencséni vár kútja ( Az Én Ujságom 9. évf., 42. sz., 1898. okt. 16., 678.). Az alábbiak tehát mintegy a Krk szövegkritikai apparátusának kiegészítését képezik: a sorszámok a Krk 34., illetve 40. kötetére utalnak, zárójelben pedig Az Én Ujságom és a Magyar Lányok eltéréseit tüntettem fel A rossz matériá nak a Krk 34-ban megjelent szövegéhez képest, a második szakaszban pedig Az Én Ujságom eltéréseit A trencséni vár kútjá nak a Krk 34-ben megjelent szövegéhez képest. Cím A sovány Tóth Gyula 17:1−7 hiányzik 17:8 Ugyanis mind Nagy Pál, mind Molnár András (Nagy Pál és Molnár András) 17:11 ezek az átkozott gyerekek (ezek a gyerekek) 17:12−14 a bekezdés utolsó, Persze még... kezdetű mondata hiányzik 17:15−16 Egyszer valami nagy megfigyelő tehetség (alighanem nemzetes Csomainé asszonyom) azt a futó (Egyszer nemzetes Csomainé asszonyom azt a futó 17:26−27 Forgós teremtette, ennek nem szabad megtörténni. (Ennek nem szabad megtörténni) 18:5−6 a diákokat. Mind jó húsban van, hála istennek. Aztán (a diákokat. Aztán) 18:9−10 meg kedves, gömbölyű állacskádat (meg a kedves, gömbölyű állacskádat) 18:11 szessziót tartott (ülést tartott) 18:11−16 A bevezető tagmondat után a bekezdés többi része melyen részt vett... kezdettel hiányzik, egy vessző után a következő bekezdés szövegével folytatódik az elbeszélés. 18:18−19 tapasztalatokban bővelkedő, ki a gyakorlati téren is eredményeket mutathatott fel. (tapasztalatokban bővelkedő; valamikor egy prépostnál volt szakácsné. 18:27−39 hiányzik 19:1 Denique elhatározták (Elhatározták) 19:2 azokat a gonosz kölyköket (azokat a kosztos gyerekeket) 19:6−7 A nemzetes asszonyról nem is szólok, mert az valóságos fúriában rohant a piacra (A nemzetes asszony rohant a piacra) 19:9−10 az ő kosztjukon! S kik akarnak túltenni egy Nagy Pálnén? Oh, oh, ügyefogyott Molnár Andrásné, hiszen (az ő kosztjukon! Molnár Andrásné? Hiszen) 19:16 diligencia (iskolai év); úgy néztek ki (olyanok voltak) 19:19−20 benőttek a szemei (benőtt a két szeme) 19:22 hiányzik 19:27−28 uramhoz – akivel két atyafigyerek –, hogy (uramhoz, hogy) 19:29 testimónium írásba az utókor számára, mennyi (bizonyítvány írásba, mennyi) 19:32−20:4 hiányzik 20:6−11 a bekezdés s ahelyett, hogy... kezdetű, nagyobbik fele hiányzik 20:17 hiányzik 20:19−21 – Ha nyomnak-e valamit? Ha apróságok-e? – gyulladozott sértődve a sógor. – Három mázsa tíz font a három együtt. Becsületemre mondom] (– Ha nyomnak-e valamit? Három mázsa tíz font a három együtt.) 20:25−26 a gyenge oldala, az egyedül sebezhető része. Hogy ki tudta (a gyenge oldala. Hogy ki tudta 20:28−29 – Rossz matéria... – dünnyögé. – A negyedik diák rossz fundamentum.... (A negyedik diák rossz fundamentum... dünnyögé.) 20:34−35 De a szeme bizony csak akkor volt a könyvön, mikor a gyomlálgató Annáé lopva rajta pihent. (Szeme a gyomlálgató Annán pihent.) 20:36−37 No, de ez szerencsére nem volt gyakran, mert Anna még nagyon félénk, (Anna még nagyon félénk volt,) 21: 9−12 A bevezető tagmondat után a bekezdés többi része s meghajítja ... kezdettel hiányzik. 21:16 nehogy még jobban megharagudjék (hogy még jobban meg ne haragudjék) 21:17-19 Mosolyától elfut a káposztalevelek és dinnyeindák ónszíne, az árnyék megriadva ugrál a pázsiton, minden tündöklik, minden ragyog (Anna mosolyától minden ragyog) 21:20−22 S ha már egyszer be van csapva a Virgilius – hadd pihejen. Sok olyan érdekes dolog nincs ám meg abban, amit ők egymással megbeszélgethetnek. (Elkezdtek egymással beszélgetni.) 21:32 a kis vízi-járműbe (a kis hajóba) 22:14 lábaiknál (lábuknál) 22:16−27 hiányzik 22:32 iskoláimat (iskolát) 22:35−36 A bekezdés második fele és a lekapcsolt... kezdettel hiányzik. 23:3 egy korhely-kompánia (egy kompánia) 23:19−39 A bekezdés vége sohase... kezdettel hiányzik. 24:1−3 De ha Annának nem szerzett örömet a diligencia, a szegény Tóth Gyulának az is keserűség volt, ami másnak boldogság: a vakáció. (Annának nem szerzett örömet az iskolai év vége, a szegény Tóth Gyulának sem.) 24:5−7 Kedves szüleim – mert így címezte a címeres korhelyeket – közelednek a szünnapok, hová (Kedves szüleim, közeledik a vakáció, hová 24:8 vizsga (vizsgálat) 24:16−18 hiányzik 24:21 szemeiben (szemében) 24:24 fiskális, ki nagyot hallott kissé. – Talán (fiskális. – Talán) 24:30−31 összeesett[, a hátgerince meglátszott a kabátja szövetén át]. – Szegény 24:36−38 én vele? Csak a becsületembe gázol. Nem fog azon semmi, de semmi. Ha mennyei mannával etetnők, se lenne különb a kinézése. S ezért a kinézésért engem szólnak (én vele? Nem fog azon semmi, de semmi. Ha mennyei mannával etetnők, se lenne különb, kövérebb, s ezért engem szólnak) 25:1−3 A méltatlankodás keserűsége ömlött el szavain. Érezte, amit mondott, meg volt győződve, hogy csak a saját becsületét oltalmazza, s ezért kellett a rossz fundamentumnak odahagyni (Szegény Tóth Gyulának ezért kellett odahagyni) 25:13−15 A bekezdés vége Ej, no... kezdettel hiányzik. 25:18 redőnyös (redős) 25:20 mintha valami közönyös, nagyon közönyös vidéken (mintha valami nagyon idegen vidéken) 25:25 bejött (bement) 25:26 nagyon rosszul nézett ki (nagyon rossz színben volt) 25:31 szemeiben (szemében) 25:34 de lopva azt is a zsebébe csúsztatta (de azt is a zsebébe) 25:36−39 hiányzik 26:1 s e nyíló ajtók (s ezek a nyíló ajtók) 26:12−13 A bekezdés vége oly sűrűn... kezdettel hiányzik. 26:19 s (és) 26:28 fülei (füle) 26:36 és (s) 27:14 hiányzik 27:18 tenyereivel (tenyerével) 27:21−22 hiányzik 27:30 iskoláit (iskolát) 27:34 ha iskoláit (ha az iskolát) 27:35−28:12 hiányzik 28:14 A kosztosoknak mégis kellene (A kosztosoknak kellene) Cím A trencséni vár kútja 39:1 A Vág mentén fölfelé haladva Beckón túl kitágul a szilaj folyam völgye, óriási hegyek szinte egymásra látszanak dőlni körös-körül keretnek, míg végre Kosztolnánál (Vág mentén fölfelé haladva Kosztolnánál) 39:5−10 hiányzik 39:25−27 finom, tartásban, modorban előkelő, elbájoló. Nagyon megtetszett Szapolyainénak, Hedvig tescheni hercegnőnek. Elkérte férjétől a hölgyei közé. (finom, tartásban. Nagyon megtetszett Szapolyainénak, Hedvig hercegnőnek.) 39:29 jelent meg Trencsénben a várúrnál (jelent meg a várúrnál 40:26 Fakassz nekem e kősziklából (Fakassz nekem a kősziklából) 40:32 szívóssággal, míg végre (szívóssággal. Végre) 40:36 Vized már van (Vized van már) 40:37−42:11 hiányzik 4. Az utánközlések részleges feltárásának néhány további tanulsága 4.1. Eltérő változatok Nem gyakori ugyan, de legalább egy példa arra is akad, hogy több év elteltével egy vidéki lapban alapvetően átdolgozott variánsát találjuk egy szövegnek. Lehetséges, hogy maga MKKOHA_AUTH:119814 dolgozta át szövegét (de legalábbis hozzájárult az átdolgozáshoz). Ilyen eset Az én jó patrónusom című emlékezés, amely a Krk-ban 1885-ös keltezéssel szerepel (70, 44–49). Az AranyosmarótonGEO:3056495 kiadott Barsi Ellenőr 1891. február 8-án hozott egy eredeti tárcát MKKOHA_AUTH:119814 -tól Utolsó estém Győry Vilmosnál címmel (10. évf., 6. sz., 1–2). A szövegek nagyobbik részüket tekintve azonosak, a címen kívül mindössze a kezdés különbözik. 1891-ben MKKOHA_AUTH:119814 elhagyta az 1885-ös változat első tíz bekezdését (Krk 44:1–45–20), a tizenegyedik első mondatait pedig átalakította a következőképpen: 1885 1891 Mert mi tagadás a dologban, amiből annyi fölösleg jutott Kőrösi Sándor vagy Vámos professzornak, abból én igen szűken részesültem a mennyei hatalmaktól. Nekünk felvidéki embereknek sokkal kisebb hang jut, de kisebb is kell odahaza, ahol a hegyek közt sokkal jobb az akusztika. Itt Pesten azonban átkozottul érzi az ember a hiányt. Mindig is irigyeltem a nevezett két képviselő urat. Észrevehették rajtam. Amiből az istenek annyit adtak Kőrősy Sándor képviselő társamnak, (aki a legbecsületesebb hanggal bír az országban) abból én igen szűken részesültem a mennyei hatalmaktól. Nekünk felvidéki embereknek sokkal kisebb hang jut, de kisebb is kell odahaza, ahol a hegyek közt sokkal jobb az akusztika. Itt Pesten azonban átkozottul érzi az ember a hiányt. Mindig is irigyeltem a nevezett képviselő urat. Észrevehette rajtam. A szövegnek ez a nem jelentéktelen átalakítása főleg azért érdekes, mert ezáltal a Barsi Ellenőr ben megjelent változat lesz az, amelyet a szerző életében utoljára kiadott a kezéből, vagyis a kritikai kiadás által többnyire szem előtt tartott ultima manus elvének megfelelően azt kellett volna főszövegnek választani, és PH-ban közzétett 1885-ös változat eltéréseit pedig a jegyzetapparátusban közölni. Vagy két különálló szövegként mind a kettőt felvenni, mint ahogy a Jókai mint képviselő című szövegekkel történt, melyek a Krk 82. és 83. kötetében jelentek meg azzal az indoklással, hogy a második változat jelentős lerövidítése (ott az eredeti szöveg végét hagyta el MKKOHA_AUTH:119814 ) új, egészen más művet eredményezett. A Jókai mint képviselő két változata egyébként mintegy két hét eltéréssel jelent meg: a hosszabbik a Pesti Napló ban, a rövidebbik a Pesti Hirlap ban. MKKOHA_AUTH:119814 a Jókai-jubileum alkalmára készítette, és több olyan lap is átvette, amelyek ugyanezen alkalomból több közleményben is foglalkoztak az ünnepelttel. Ezek a következők: Magyar Szalon 11. évf., 4. sz., 1894. január, 693–98. hasáb. Képes Családi Lapok 16. évf., 2. sz., 1894. jan. 7., 20−22. (Jelezték, hogy átvett anyag A Magyar Salonból.) Ország-Világ 15. évf., 2. sz., 1894. jan. 7., 35. Valamennyi a hosszabbik változatot közölte. És ugyanígy a hosszabbik változathoz nyúltak vissza a lapok tíz év múlva, amikor JókaiKOHA_AUTH:114359 halála miatt adtak ki JókaiKOHA_AUTH:114359 -számokat: Független Magyarország 3. évf., 768. sz., 1904. máj. 6., 11. Tolnai Világlapja 4. évf., 20. sz., 1904. máj. 15., 608−609. Úgy látszik, a kurtítás nem a végleges szövegállapotot eredményezte, hanem csak alkalmi módosítás volt valamilyen külső kényszer hatására. 4.2. Mutatványok a Jókai Mór élete és korából JókairólKOHA_AUTH:114359 MKKOHA_AUTH:114359 többször is írt, de a legfontosabb a kétkötetes életrajz, a Jókai Mór élete és kora . A Krk a szövegváltozatok, illetve a szöveg genezisének feltárása érdekében hivatkozik két részlet előzetes közlésére Az Újság ban, nem említi viszont azokat az önálló részletközléseket, amelyek főleg 1906. decemberében jelentek meg a legkülönbözőbb lapokban. A mű ekkor már kapható volt, a közlések tehát elvileg reklámcélokat szolgáltak; sokszor azonban egyáltalán nincs utalás a könyvre, sem arra, hogy egy hosszabb szöveg részletét tartja kezében az olvasó. Reklámértéke azonban még az ilyen közlésnek is lehetett: az újságolvasó ember tudta, hogy MKKOHA_AUTH:119814 évek óta JókaiKOHA_AUTH:114359 életrajzán dolgozik, és a JókaiKOHA_AUTH:114359 ról szóló rövidebb elbeszélést könnyen azonosíthatta mint kedvcsináló szemelvényt a frissen elkészült nagy munkából. A fentiekben már volt szó arról, milyen elvi kérdéseket vet föl egy regény fejezetének, részletének önállósítása. Hasonló kérdések itt is felmerülnek. A különböző lapok különböző módokon jártak el: volt, amelyik jelezte, hogy mutatványról van szó, volt, amelyik nem; volt, amelyik a lábjegyzeteket is közölte, volt, amelyik nem; volt, amelyik teljes fejezetet hozott le pontos szöveggel, és volt, amelyik egy fejezetnek is csak részletét vagy részleteit kisebb módosításokkal. Tekintsük át mindezeket időrendben. Epilog. Az Újság 4. évf., 343. sz., 1906. dec. 14., 1−3. Az azonos című fejezet teljes szövege jegyzetekkel, jelezve, hogy mutatvány. Jókai második házassága. Egyetértés 51. évf., 344. sz., 1906. dec. 15., 1−2. A friss könyvre tett minden utalás nélkül közlik az alábbi részleteket Az alkony című fejezetből: 19, 171:11−176:25; 178:1 második mondata (Oh, ne áltassuk...)−20; 179:21−39. Férfi sorsa a nő. A Hét 17. évf., 50. sz., 1906. dec. 16., 823−826. Pontosan közlik a teljes fejezetet jegyzetekkel együtt, de nem jelzik, hogy átvétel. A sárga ház és lakói. Uj Idők 12. évf., 51. sz., 1906. dec. 16., 599–602. Az azonos című fejezet első fele a Krk 18, 86:19-ig; jelzik, hogy mutatvány, rövid méltató bevezetést is adnak, és hozzák a lábjegyzeteket. A régi Komárom. Vasárnapi Ujság 53. évf., 50. sz., 1906. dec. 16., 813−815. Nem a teljes Az akkori Komárom című fejezet, hanem csak a Krk 18, 38:11. sortól kezdődően, és a 38 oldal 2. és 3. teljes bekezdése is hiányzik. A 38:10−11. sorokban pedig sűrűn estek akkor a városban helyett ez áll: sűrűn estek Komárom városában; a 41:16. sorban pedig De ugyan volt elég hely helyett De ezen kívül is volt elég hely. Jelzik, hogy mutatvány Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 nak Jókai Mór élete és kora című most megjelent művéből, és hozzák a jegyzeteket is. JókaiKOHA_AUTH:114359 a világosi katasztrófa után. Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 könyvéből. Budapesti Hirlap 26. évf., 352. sz., 1906. dec. 23., 31−32. Egy bekezdésnyi bevezetés után a Szomorú napok című fejezet szövege a 18, 173:34-től végig. Jókai MórKOHA_AUTH:114359 és a Pesti Napló (Részletek Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 JókaiKOHA_AUTH:114359 -könyvéből). Pesti Napló 57. évf., 352. sz., 1906. dec. 23., 34−35. A PN ezzel a közleménnyel legalább annyira reklámozta saját magát, mint MKKOHA_AUTH:119814 könyvét. Olyan, nem összefüggő részleteket emelt ki, amelyek JókaiKOHA_AUTH:114359 és a lap kapcsolatát említették: 18, 194:23−36, 195:20−37, 196:20−21 (de a következő mondatzárlatból a kurzivált részt elhagyva: legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb.), 19, 5:1−19, 5:22−7:4 (az utolsó sor nagyobbik része nélkül, vagyis hogy Nem is igen lehetett már ott [ti. a PN-nál] maradása.). Ehhez természetesen szükség volt bevezetésre és a szemelvényeket összekötő szövegekre is, melyek néhol a szöveg nem idézett kifejezéseit is felhasználják. Rózsaszín párák. Független Magyarország 6. évf., 1715. sz., 1906. dec. 25., 35−36. Jelezve, hogy mutatvány, de a jegyzetek nélkül közlik az azonos című fejezet nem teljes szövegét. Az elejéről mintegy négy oldalt elhagynak, így a 19, 143:28-tól a fejezet végéig tart a szöveg, amely így különös módon egy És kötőszóval kezdődik. Az elrontott regény. Ország-Világ 27. évf., 51. sz., 1906. dec. 30., 1051–52. Azonos a fejezettel, csak a legelején van eltérés: Teljes munkakedvvel helyett Jókai MórKOHA_AUTH:114359 teljes munkakedvvel áll. Nem jelzik, hogy mutatványról van szó. A nagy nap. Vasárnapi Ujság 54. évf., 2. sz., 1907. jan. 13., 32−5. Teljes fejezet pontosan, de jegyzetek nélkül, a következő bevezető megjegyzéssel: Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 JókaiKOHA_AUTH:114359 ról szóló nagy életrajzi munkájából már adtunk mutatványt közvetlen megjelenése után. A könyv azonban oly fényes művészettel van írva, hogy érdekesnek tartjuk most újra közölni egyik fejezetét, mely 1848. március 15-ikének eseményeit minden eddigi írónál hűbben és hatásosabban írja meg. A tizek. Magyar Lányok 13. évf., 9. sz., 1907. febr. 24, 136–139. A közlést két bekezdésnyi bevezetés előzi meg, mely így kezdődik: Egy olyan könyv jelent meg nemrégiben a magyar irodalomban, amelyről a Magyar Lányok olvasóinak is tudomást kell venniök. A szöveg megegyezik a fejezetével, de a jegyzeten kívül a következő részletek hiányoznak: 18, 101:5−7, 102:6−9, 102:31−103:19. Jókai és a nagy nap. Budapest 33. évf., 62. sz., 1909. márc. 14., 17−19. Ez a kései utánközlés már nem a megjelenés körüli reklámot célozta, hanem az ünnepi megemlékezést. Nem jelezték, hogy egy már több éve olvasható könyv részletét közlik, és elhagyták a jegyzeteket. A régi Komárom. Komáromi Hiradó 1. évf., 31–33. sz., 1909. szept. 19., 1–2; szept. 26., 1–3; okt. 3., 1–2. Ez az utánközlés a helytörténeti érdeklődésen alapult. Majdnem teljesen megegyezik a VÚ mutatványával, csak a lábjegyzetek hiányoznak, és a főhőst első említésekor (18, 38:14) nem Móric-nak, hanem Jókai-nak nevezik. Nincs utalás a könyvre. A könyv megjelenése körül (és még utána is) feltűnően sok fejezet jelent meg önállóan, gyakran nem is jelezve, hogy mutatványról van szó, és általában minimális változtatásokat eszközölve csak az önállósítás érdekében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti az, hogy a Jókai Mór élete és kora kifejezetten fragmentáris narráció csupa önmagában is kerek részlettel; JókaiKOHA_AUTH:114359 élettörténete nagy vonalakban ismert volt az újságolvasó közönség előtt, ezért egy rövidebb részlet kontextusa odaérthető volt, ellentétben a fiktív történetekkel. 4.3. MikszáthKOHA_AUTH:119814 és GárdonyiKOHA_AUTH:110631 Gárdonyi GézaKOHA_AUTH:110631 Figurák című kötete MikszáthKOHA_AUTH:119814 előszavával jelent meg, márpedig ha ő bármilyen alkalmi írást kiadott a kezéből, vagy akár csak beszédet mondott valamilyen rendezvényen, a szöveget biztosan megjelentette valamelyik újság is. A frissen megjelenő novelláskötetekből a lapok szívesen hoztak le mutatványként egy-egy darabot, és ezt a kiadók nyilván reklámlehetőségnek tekintették. Hasonló reklámfunkciót tölthetett be az előszavak újságközlése is. A kritikai kiadás a könyvön kívül arról is tájékoztat, hogy az előszó megjelent a Vasárnapi Újság 1890. május 25-i számában (Krk 79, 255). Csakhogy a Zombor és Vidéke című lap tárcarovatában már 1890. április 17-én lejött (9. évf., 31. sz.). Ebben az esetben akár a Vasárnapi Újság közlését tekinthetjük másodlagosnak (és a Krk gyakorlata szerint mellőzhetőnek), és a délvidéki lapra kellene mint első újságközlésre hivatkozni. Ha már a Figurák előszavánál tartunk, engedtessék meg egy kitérő, amely nem függ össze MKKOHA_AUTH:119814 írásainak utánközléseivel. A Krk 79. kötete csak találgatásokra vállalkozott abban a kérdésben, miért írt MKKOHA_AUTH:119814 előszót GárdonyiKOHA_AUTH:110631 nak: Jelenlegi ismereteink nem nyújtanak fogódzót ahhoz, hogy kideríthessük, miként került GárdonyiKOHA_AUTH:110631 kötete elé MikszáthKOHA_AUTH:119814 előszava. (70, 255.) Három lehetőséggel számolt: vagy a volt szegedi műhelyből, esetleg a szegediGEO:715429 könyvkiadó Endrényi testvérektől, vagy pesti bizományosuktól, a Singer és Wolfnertől, vagy pedig maga a fiatal GárdonyiKOHA_AUTH:110631 is kezdeményezhetett. Móra FerencKOHA_AUTH:120234 azonban − vélhetőleg a szegediGEO:715429 szájhagyomány alapján − a következőképpen számol be az előszó történetéről: Kötetbe gyűjtötte a szegediGEO:715429 novelláit, a Figurák-at, de nagyon lassan keltek az előfizetési ívek. Akkor a szerkesztőjének, Mócs ZsigmondnakKOHA_AUTH:120223 nagyszerű ötlete támadt. Valamikor, amikor MikszáthKOHA_AUTH:119814 még szegény legény volt, ő adott neki egy pár cipőt. Most azért meg kell fizetni, még pedig arannyal! Írjon MikszáthKOHA_AUTH:119814 előszót GárdonyiKOHA_AUTH:119814 könyvéhez. MikszáthKOHA_AUTH:119814 könnyen ígért, de nehezen fizetett. MócsKOHA_AUTH:120223 azonban addig járt a nyakára PestreGEO:3046431 , míg kizaklatta belőle az előszót. De hát abban nem sok köszönet volt. MikszáthKOHA_AUTH:119814 vagy el se olvasta a könyvet, vagy nem ismerte fel a GárdonyiKOHA_AUTH:110631 oroszlánkarmait. Úgy veregette meg az ifjú pályatárs vállát, hogy ez akár szégyellhette is magát miatta. S ez még a kisebbik baj lett volna. Nagyobb volt az, hogy mikor a könyv megjelent, az előszót minden pestiGEO:3046431 lap lenyomtatta belőle csemegének, magáról a könyvről senki se beszélt. (Móra FerencKOHA_AUTH:120234 : Gárdonyi ismeretlen művei. In uő: Napok, holdak, elmult csillagok . Bp.GEO:3054643 , 1936. Révai, 190.) 4.4. Az Almanach-előszavak Hasonló helyzet, hogy ti. egy vidéki lap előbb közli a szöveget, mint a Krk által preferált pestiGEO:3046431 , nagyon gyakran áll elő az Almanach előszóinál: a Krk mindig megemlíti a pestiGEO:3046431 újságközléseket, de a vidékieket, bár amazokat időben nem ritkán megelőzik, soha. Pedig talán már az sem érdektelen jelenség, mennyi újságban jelenik meg MKKOHA_AUTH:119814 egy-egy Almanach- előszava. E szövegek egy része sajátos típusú irodalomelméleti gondolameneteket fogalmaz meg például irodalom és politika viszonyáról, a műfaji hierarchiáról, a műalkotás nemzeti jellegéről. A valószínűleg reklámcélokat szolgáló utánközlések nagy számából akár arra is következtethetünk, hogy a korszaknak ezek voltak MagyarországonGEO:719819 a legolvasottabb, legnagyobb hatású irodalomelméleti írási. Az előszavak átvétele nem ritkán kapcsolódik össze az adott Almanach ismertetésével. A Krk általában maga is ismerteti az előszó jegyzetapparátusában az Almanach egészét, de lehetne amellett érvelni, hogy a kontextushoz az ilyen kortárs ismertetések is hozzátartoznak, legalább amikor egyetlen közleményt alkotnak az előszóval. Az alábbi, a Krk által nem említett közléseket sikerült fellelni: 1891 Szilágy-Somlyó 8/48, 1890. nov. 27., 1–2. = Részlet MikszáthKOHA_AUTH:119814 előszójából. Zombor és Vidéke 9. évf., 93. sz., 1890. nov. 20., 2. [a Krk 79, 68. oldal 5. bekezdésével ér véget a részlet, a lap 1. oldalán az Almanach ismertetése.] 1892 Szabadság (Székesfejérvár) 11. évf., 140. sz., 1891. nov. 22., 2−4. Szilágy-Somlyó 9. évf., 48. sz., 1891. nov. 26., 2–3 [ismertetéssel] Szatmár 17. évf., 49. sz., 1891. dec. 5., 2–4. = Szépirodalmunk ijesztő szegénysége mégpedig a legnemesebb és legszükségesebb irányokban. Religió 50. évf., 50. sz., 1891. dec. 23., 400−402. 1893 Veszprémi Független Hirlap 12. évf., 46. sz., 1892. nov. 12., 1–2 [A következő jegyzettel: Holnap, vasárnap jelen meg a könyvpiaczon a Singer és Wolfner czég kiváló érdekü évi Almanach-ja.] Szilágy-Somlyó 10. évf., 46. sz., 1892. nov. 17., 1–2. Bácska . (Zombor) 15. évf., 91. sz., 1892. nov. 18., 1–2. 1894 Magyar Géniusz 4. évf., 46. sz., 1893. nov. 12., 317–8. Zombori Hirlap [1. évf.,] 42. sz., 1893. nov. 22., 1–3. 1895 Nemzet 13. évf., 311. sz., 1894. nov. 10., 1. [Az első hasáb a bevezetés elejének egyes szám harmadik személyű összefoglalása, és csak a II. résztől következik az előszó egyenes idézése. Ez mindenesetre ugyanazon a napon jelent meg, mint a Krk által egyedül hivatkozott újságközlés a PH-ban.] Szilágy-Somlyó 12. évf., 46. sz., 1894. nov. 15., 1–3. = Katánghy Menyhért témája. Ország-világ 15. évf., 47. sz., 1894. nov. 18., 775–6. 1896 Budapesti Bazár 36. évf., 24. sz., 1895. dec. 16., Szépirodalmi rész 5. Ország-világ 16. évf., 1895, 782. [Ez a szám nem fellelhető, az OSzK gyűjteményéből hiányzik.] 1897 Szilágy-Somlyó 14. évf., 49. sz., 1896. dec. 3., 1–3. 1898 = Tizennégy magyar író. Szabadkai Hirlap 2. évf., 46. sz., 1897. nov. 13., 1−2. [ismertetés részeként] = Irodalom és politika. Nyíregyháza 1. évf., 9. sz., 1897. dec. 2., 5–6. (A Csarnok rovatban) = Irodalom és politika. Nógrád-Honti Ellenzék (Balassagyarmat) 2. évf., 49. (100.) sz., 1897. dec. 9., 2–4. = Irodalmi gyomorkulcs. Szilágy-Somlyó 15. évf., 48. sz., 1897. dec. 2., 1–3. Mivel itt csak a Krk eddigi köteteinek kiegészítése a cél, a még kiadatlan előszavak utánközléseit nem tüntetem fel, de számuk a későbbi periódusban sem csökken. 4.5. MikszáthKOHA_AUTH:119814 , a csúcstartó: Kozsibrovszky tréfája A századforduló rendkívül gazdag sajtóvilágában viszonylag egyszerű lehetett ugyanazt az írást több helyen is elsütni. Gyakori jelenség, hogy egy szöveg új címmel, kis változtatással, de akár változtatás nélkül is megjelenjen különböző újságokban. Vadai IstvánVIAF:46011074 szerint valószínűleg ezen a téren Cholnoky LászlóKOHA_AUTH:104596 tartja a magyar rekordot, hiszen tizenhétszer adta el a Jókai-figurák című tárcát, különböző napi- és hetilapoknak. (Vadai IstvánVIAF:46011074 : Ultima manus manum lavat. Vár ucca tizenhét 1, 1993/1, 100 és 108.) CholnokynakKOHA_AUTH:104596 ezt a tettét, úgy látszik, a szájhagyomány örökítette át, hiszen VadaiVIAF:46011074 forrásként Békés IstvánKOHA_AUTH:102396 Új magyar anekdotakinc sére hivatkozik (BudapestGEO:3054643 , 1963. Gondolat, 344–45 [ezek a pontos oldalszámok, VadaiVIAF:46011074 hivatkozásában: 346–347.]). Onnan azonban kiderül, hogy a szóban forgó tárcát nem is Cholnoky LászlóKOHA_AUTH:104596 , hanem ViktorKOHA_AUTH:104599 írta, és az örökös pénzzavarban élő, alkoholista öcs (igaz, szintén örökös pénzzavarban élő, alkoholista) bátyja szövegét adta el oly sokszor. Az anekdota adatai közül ellenőrizhető, hogy LászlóKOHA_AUTH:104596 Bertalan éjszakája című novelláskötetének végén valóban szerepel egy szöveg, amely ViktorKOHA_AUTH:104599 első, még VeszprémGEO:3042925 ben megjelent, (méltán) visszhangtalan kötetének nyitódarabját írja át. ViktorKOHA_AUTH:104599 írásának Hőscsinálás, LászlóKOHA_AUTH:104596 énak Hősök a címe (Cholnoky ViktorKOHA_AUTH:104599 : Füstkarikák. VeszprémGEO:3042925 , 1895. Egyházmegyei nyomda, 5–17; Cholnoky LászlóKOHA_AUTH:104596 : Bertalan éjszakája. BudapestGEO:3054643 , 1918. Táltos, 183–188.). A gondolatmenet pontról pontra azonos, de az átírásban egyetlen mondat sem marad változatlan, noha minden mondatnak megtaláljuk az átiratban a megfelelőjét. Akadnak a beszámolóban bizonyosan téves adatok, és van alig ellenőrizhető, mint a következő állítás: A rekordot annál a hetilapnál érte el, ahol egy tárcát hét címen sikerült elhelyeznie. Ellenőrizhetetlen viszont a következő történet: Előszedte a tizenhét lapban különböző cím alatt megjelent Jókai figurák tizenhét kivágását, elvitte a Tolnai Világlapja szerkesztőségébe, ahol a főnök: Tolnai SimonKOHA_AUTH:127406 sógora – Garai FerencKOHA_AUTH:134708 szerkesztő – megvásárolta a látszólag különböző tizenhét tárcát másodközlésre, egy tételben, darabonként egy koronájával. (BékésKOHA_AUTH:102396 : i. m. 345.) Az egy lapnál hétszer elhelyezett írás legendája még nagyobb számmal szerepel Galsai PongrácKOHA_AUTH:110391 beszámolójában: Mikes LajosKOHA_AUTH:119732 egyszer meg akarta ajándékozni a Pesti Naplóban közölt tárcák gyűjteményével. Titokban félrerakatta a CholnokyKOHA_AUTH:104596 -írások ólomhasábjait, s mikor már elég anyag gyűlt össze, a kötet rendezéséhez látott. Akkor vette észre: barátja ugyanazt az írást tízsszer is elsütötte, tíz különböző címmel. (GalsaiKOHA_AUTH:110391 : Cholnoky LászlóKOHA_AUTH:104596 . In Cholnoky LászlóKOHA_AUTH:104596 : Prikk mennyei útja , BudapestGEO:3054643 , 1958. Magvető, 402.) A MikszáthKOHA_AUTH:119814 -szövegek utánközléseinek áttekintése alapján meg kellett állapítanom, hogy a legendás tizenhétszeres publikációval Cholnoky LászlóKOHA_AUTH:104596 biztosan nem tarthatja a magyar rekordot, minthogy a Kozsibrovszky tréfája című elbeszélésének huszonhét megjelenését sikerült fellelni. A szöveg megtalálható a Krk-ban (84, 53–58) A Majornoky kisasszonyok címmel és Kozsibrovszky tréfája alcímmel. A jegyzetapparátus szerint a sajtó alá rendezők két megjelenésről tudtak: Vasárnapi Újság 43. évf., 13. sz., 1895. március 31., 195. Pesti Hírlap 17. évf., 89. sz., 1895. március 31., 16–17. Mint látható, az elbeszélés története már eleve azzal kezdődik, hogy MikszáthKOHA_AUTH:119814 két különböző lapban ugyanazon a napon jelentette meg, bár ilyesfajta együttműködés mindig is volt a folyóirat és a napilap között. És maga ez a nap sem érdektelen. A szöveg ugyanis így kezdődik: A Ne okoskodj, Pista című elbeszélést írván a Pesti Hírlapban, amelyben gróf Kozsibrovszky, a nagy tréfacsináló és fölültető szerepel, az elbeszélésem keretébe nem volt belevehető egyik legjobb csínje, mert hátráltatta volna a cselekvény gyorsabb menetét. De ha már benne vagyok, bizony nem sajnálom külön föltálalni. A Ne okoskodj, Pista! közlése pedig még folyt a Pesti Hírlap ban: március 31-én a tizenkettedik, utolsó előtti folytatása jelent meg. Ennek következtében a Tárca rovatban a kisregény folytatása, a Csarnokban pedig az egyik mellékszereplőről szóló kiegészítő elbeszélés jelent meg. Ezek szerint afféle melléktermékről van szó, amelyet MikszáthKOHA_AUTH:119814 novellásköteteibe sem vett fel soha. Ami azonban mégsem jelenti azt, hogy egyszeri szösszenetként megfeledkezett volna róla. Még további huszonöt alkalommal jelentette meg a következő helyeken: Tata és Tóváros 8. évf., 26. sz., 1904. jún. 18., 1–3. Szabolcs 3. évf., 25. sz., 1904. jún. 18., 6–7., a Csarnok rovatban. Szatmár 30. évf., 25−26. sz., 1904. jún. 18., 1−2., jún. 25., 1−2. Galánta és Vidéke 9. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 1–3. Nyitravölgyi Lap (Nagytapolcsány) 5. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 1–3. Rozsnyói Hiradó 27. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 1–2. Sárrét (Berettyóújfalu) 4. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 1–2; 26. sz., jún. 26., 1–2. Szatmármegyei Közlöny 30. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 2−3. Szentes és Vidéke 25. évf., 49. sz., 1904. jún. 19., 1–3. Gyulafehérvári Hírlap 17. évf., 25. sz., 1904. jún. 23. 1–2. (Az előző évfolyam a 17. volt, ez hol a 17., hol a 18., míg a következő évfolyam első hat száma 19., onnantól 23. évfolyamként jelent meg.) Szilágy (Zilah) 22. évf., 25. sz., 1904. jún. 23., 1–2. Szilágy-Somlyó 22. évf., 25. sz., 1904. jún. 23., 1−2. Máramaros 40. évf., 26. sz., 1904. jún. 26. 1–3. Muraszombat és Vidéke 20. évf., 26. sz., 1904. jún. 26. 1–3. Tolnai Világlapja 4. évf., 26. sz., 1904. jún. 26., 804–6. Ujvidék 29. évf., 26. sz., 1904. jún. 26., 1–2. Barsi Ellenőr (Aranyos-Maróth) 23. évf., 27. sz., 1904. júl. 3. 1–2. Eperjesi Lapok 29. évf., 27. sz., 1904. júl. 3. 1–2. Zentai Hiradó 9. évf., 28. sz., 1904. júl. 10. 1–3 (Komikus módon mint A Zentai Hiradó eredeti tárcája.) Szabadság (Esztergom) 9. évf., 47. sz., 1904. júl. 18., 1−3. Brassói Lapok 10. évf., 186. sz. 1904. aug. 14. 1−2., és 187. sz., aug. 17., 1-2. Uj Világ 7. évf., 13–14 sz. (dupla), 1904. aug. 20., 446–450 c. Orsovai Hírlap 2. évf., 49- sz., 1905. dec. 7. 1–3. Protestáns Világ 1. évf., 3. sz., 1907. ápr. 15, 8–9. A Majornoky kisasszonyok (Kozsibrovszky tréfája) címmel. Közép Bácska 4. évf., 50–51. sz., 1907. dec. 15., 1–2; dec. 22., 1–2. Mint látható, az akkor már majdnem tízéves szöveg 1904. június 18. és július 18. között, tehát egy hónapon belül tizenkilencszer jelent meg különböző helyeken, és van köztük olyan rangos orgánum is, mint a Tolnai Világlapja . Mi lehet az oka ennek a példátlan jelenségnek? Legfeljebb találgatni lehet, de egy feltételezést azért megkockáztatnék. 1904-ben jelent meg a Révai Testvérek által terjesztett Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 munkái sorozat hetedik kötetének második kiadása, amely A gavallérok és A demokraták mellett a Ne okoskodj, Pista! című kisregényt is tartalmazta. Az utóbbinak ez a harmadik kötetkiadása volt. Lehetséges, hogy a szerző vagy a kiadó ezt a kiadványt kívánta reklámozni a Kozsibrovszky tréfájá val, amely első sorai révén vált erre a feladatra alkalmassá. Hogy az utánközléseket ilyen reklámcélokra gyakran használták, azt az előszók esetében már láttuk, de azért hadd hivatkozzak még egy példára. 1897. december 19-én MikszáthKOHA_AUTH:119814 Milyen lesz Az Új Zrínyiász címmel harangozta be az Országos Hírlap ban új regényét, melynek sorozatközlését a következő héten, a karácsonyi számban, december 25-én kezdte meg. Január 1-jére már a hatodik folytatás is megjelent. 1-jén és 2-án azonban ezt a beharangozó szöveget négy vidéki folyóirat is lehozta: Szepesi Lapok (Igló) 14. évf., 1. sz., 1898. január 1., 1–2. Tokaj-Hegyalja (Szerencs) 6 évf., 1.sz., 1898. január 1., 3–4. Udvarhelyi Híradó 1. évf., 2. sz., 1898. január 1., 1–2. Barsi Ellenőr 17. évf., 1. sz., 1898. január 2., 2–3. MikszáthKOHA_AUTH:119814 ezzel valószínűleg nemrég indított napilapjának próbált olvasókat hódítani. Az akció messze nem olyan kiterjedt, mint a Kozsibrovszky tréfája esetében, de talán nem érdektelen. De ha már az Új Zrínyiász nál tartunk, megemlíthető, hogy a beharangozóval jelentős részben megegyező regénykezdet, a Praeludium 1903. március 31-én önállóan is megjelent Lampel Róbert (Wodiáner F. és Fiai) Irodalmi Értesítő jében (2. évf., 3. sz., 1–2). Lampel ekkor hozta ki a regény harmadik kiadását, és regényfejezet publikálása nyilván azt volt hivatott reklámozni. 4.6. A lojális Kis Pipa MKKOHA_AUTH:119814 -nak ez az 1883-as kis karcolata (Krk 67, 19−20.), úgy látszik, különösen népszerűvé vált 1890-ben, de összesen öt utánközlésével találkoztam: Szentes és Vidéke 11. évf., 1. sz., 1890. jan. 2., 1. Zólyomvármegyei Hirlap 4. évf., 1. sz., 1890. jan. 5. 2–3. [A Csarnok rovatban.] Szamos (Szatmár) 22. évf., 4. sz., 1890. jan. 12. l. Szabadság (Székesfejérvár) 10. évf., 42. sz., 1890. ápr. 6., 4−5. id. Karikás Mihály kiállítási csárdájának Heti Jelentése 1. évf., 1. sz., 1896. 7. A fenti lapok közül a Szentes és Vidéke , a Zólyomvármegyei Hirlap és a székesfehérvári Szabadság egy kis riportszerű bevezetést is ad a szöveghez, de nem jelölik, hogy honnan vették át: A loyalis kis pipa Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 tól és Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 ról Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 a legkedveltebb magyar elbeszélő, a legelfoglaltabb ember is. A legnagyobb erély juttathatja be hozzá még a barátait is. Nagy MiklósKOHA_AUTH:120587 , a Vasárnapi Ujság szerkesztője, híres kézirat-sürgető, csak szívós kísérletek után juthat be hozzá. A bejutás hozzá nemcsak azért nehéz, mert otthon dolgozik, de azért is, mert kitűnő család-apa. Gyermekeivel sok időt tölt, s apai szeretete vezette a gyermek irodalom művelésére is. A Légrádyaknak gyönyörű gyermekverseket írt Karácsonyra, a melyeknek minden sora a gyengés apát árulja el. E sorok írója csak fiai protekciójával juthat be hozzá legtöbbször és jó barátsága dacára is, csak rövid ideig lehet ott. Mostanában különösen sok dolga volt, a gyermek verseken kívül egy kötetet írt a Révay testvéreknek, az ifjúság számára, Várak története címen és még egy kötet karácsonyi verset. E mellett Kürthy Emil társaságában A beszélő köntös című regényből látványos színdarabot írt. Ott van ezen kívül az Osztrák-Magyar monarchia , a Vasárnapi Ujság , a t. Házból, továbbá az akadémiai pályázatok egy részének bírálata s a bizottság jelentésének elkészítése. A képviselőházban pontosan megjelenik s a klub-életnek is lelke. Most sikerültebb adomáit rendezi sajtó alá. Sietek azt a jóízű adomát, addig is, míg a várva-várt kötet megjelenik, közzé tenni. Tessék tehát, itt van. 4.7. További utánközlések Hogy a lapok hajlamosak voltak akár nagyon régi, kötetben is − akár sok kiadásban − hozzáférhető szövegeket lehozni, az abból is látszik, milyen gyakran bukkannak fel a sikert hozó, nevezetes könyvek: A tót atyafiak és A jó palócok írásai utánközlésben. E területen különösen az Egyetértés jeleskedett 1903-ban. A következőket leltem föl: Az arany kisasszony. Párisi divat 1896., 15–20. sz., szépirodalmi rész 60, 64, 68., 72, 76, 80. lap. Az a fekete folt. Párisi divat 1896., 36–40. sz., szépirodalmi rész 135–6, 140, 144, 152. lap. Péri lányok szép hajáról. Vásárhely és Vidéke 19. évf., 28. sz., 1901. ápr. 7., Húsvét melléklet 2. lap (nincs oldalszámozás). A bágyi csoda Egyetértés 36. évf., 329. sz., 1902. nov. 30. 9. Bede Anna tartozása. Egyetértés 36. évf., 349. sz., 1902. dec. 21., 9. [Mint Az Egyetértés eredeti tárcája.] Péri lányok szép hajáról. Egyetértés 37. évf., 18. sz., 1903. jan. 18., 9. A gyerekek. Egyetértés 37. évf., 49. sz., 1903. febr. 19., 1., és újra: 37. évf., 115. sz., 1903. ápr. 26., 11. Szücs Pali szerencséje. Egyetértés 37. évf., 66. sz., 1903. márc. 8., 1. Szeghalom-Vidéki Hirlap 4. évf., 36. sz., 1903. szept. 12., 1−2. Hova lett Gál Magda? Egyetértés 37. évf., 75. sz., 1903. márc. 17., 1−2. A néhai bárány. Egyetértés 37. évf., 87. sz., 1903. márc. 29., 9. Új Idők 16. évf., 19. sz., 1910. május 8., 466−69. [Ez a közlés a MikszáthKOHA_AUTH:119814 -jubileumhoz kapcsolódott a következő indoklással: Az Uránia-színházban legutóbb megtartott MikszáthKOHA_AUTH:119814 -ünnepségen élőképekben mutattak be egyes jeleneteket MikszáthKOHA_AUTH:119814 novelláiból. Ezek közül kettőt mi is bemutatunk képben. Az egyik kép az itt közölt novellából való. A 460. és a 461. oldal tetején voltak láthatóak Székely Aladár felvételei az élőképekről, balra a Hová lett Gál Magda? , jobbra A néhai bárány. ] Timár Zsófi özvegysége. Egyetértés 37. évf., 139. sz., 1903. máj. 21. 1−2. Két major regénye. Egyetértés 37. évf., 155. sz., 1903. jún. 7., 1−2. Jasztrabék pusztulása. Egyetértés 37. évf., 169. és 171. sz., 1903. jún. 21., 1. és jún. 23. 3−4. Nem állítom, hogy ezek a kiragadott példák az utánközlések meglehetősen terjedelmes anyagából olyan újdonságokkal szolgálnak a MikszáthKOHA_AUTH:119814 -életmű megértése szempontjából, amelyek alapvető kérdések újragondolására kényszerítenek. De a kritikai kiadás műfajában nem is szabad eleve eldöntenünk, melyek a fontos kérdések, hogy aztán a többivel egyáltalán ne foglalkozzunk. Itt az anyag lehetőség szerint extenzív feltárására van szükség, és valami talán az olyan periférikus jelenségek megfigyeléséből is kisülhet, mint a vidéki utánközlések. Hogy e megfigyelést lehetővé tegyük, íme itt vannak még azok a közlések, amelyekről eddig nem esett szó. Némelyikhez szükségesnek látszott megjegyzéseket fűzni: 1889 jún. 2., Országos Gentry Közlöny 1. évf., 1. sz., 1–2. o.: A menny belseje. [1883, Krk 34, 100−104.] dec. 15., Az Én Ujságom 1. évf., 1. sz., 11–12. o.: Ne félj, Mátyás! [1888, Krk 39, 5−7.] 1890 jan. 5., Orsova 6. évf., 2. sz., 1–3. o.: Kis híja, hogy kritikus nem lettem. [1889, Krk 40, 65−70.] jún. 12., Szilágy-Somlyó 8. évf., 24. sz., 1–2. o.: Az istennek a két krajcárja. [1883, Krk 34, 118−120.] jan. 12., jan. 19., jan. 26., Magyar Háziasszony , Munka Után, szépirodalmi melléklet, 9. évf., 2. sz., 1–2. o.; 3. sz., 2. o.; 4. sz. 1–2. o.: A magyar konyha (Fecsegés). [1889, Krk 78, 44−48.] jan. 23., Szilágy-Somlyó 8. évf., 4. sz., 1–3. o.: Királylátogató parasztok. [1883, Krk 34, 105−112.] okt. 2., Zombor és Vidéke 9. évf., 79. sz., 1. o.: Gróf Apponyi Albert. [1890. szept. 28. A Krk 79, 147−151. oldalain található szöveg következő részletei: 147:1−16.; 147:29–149:32. Előtte a következő bevezetés olvasható: A Hét , szépirodalmi lapjaink ezen legelőkelőbbje két jellemrajzot hoz gr. ApponyirólKOHA_AUTH:96594 . Az egyiket Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 , a másikat a Hét rendes jellemrajz irójától. A mérsékelt ellenzék vezérét, – kit megyénkben – a merre megfordult, rajongó szeretettel környeztek, ezen jellemrajzok utján közelebbről megismertetni, szükségesnek nem tartjuk; de mivel mindkét rajzot elfogult kormánypárti érzületü iró adja közre, érdekesnek tartottuk legalább kivonatosan olvasóink rendelkezésére bocsájtani. Hét ben két jellemrajz volt ApponyirólKOHA_AUTH:96594 , és talán MKKOHA_AUTH:119814 szövegének kontextusát jobban megvilágíthatta volna, ha a Krk a jegyzetapparátusban közli a másikat is.] 1891 máj. 20., Barsi Ellenőr (Aranyos-Maróth) 10. évf., 19. sz., 1–2. o.: Az új kor csodái. [1891. április 9., Krk 40, 134−139.] máj. 21., Szilágy-Somlyó 9. évf., 21. sz., 1–2. o.: Néhány szó az Egyetemes Regénytár 100-ik kötetéhez. [1891. május 10., Krk 80, 44−45. Néhány szó a Regénytár 100-ik kötetéhez címmel.] máj. 21., Szabadság (Székesfejérvár) 11. évf., 61. sz., 2−3. o.: Néhány szó az Egyetemes Regénytár 100-ik kötetéhez. [1891. május 10., Krk 80, 44−45. Néhány szó a Regénytár 100-ik kötetéhez címmel.] máj. 23., Szatmár 17. évf., 21. sz., 2−3. o.: Néhány szó az Egyetemes Regénytár 100-ik kötetéhez. (Az Egy jubiláris kötet című szöveg részeként.) [1891. május 10., Krk 80, 44−45. Néhány szó a Regénytár 100-ik kötetéhez címmel.] máj. 24., Szarvas és Vidéke 2. évf. 21. sz., 1–2. o.: Az istennek a két krajcárja. (A Szarvas és Vidéke eredeti tárcája.) [1883, Krk 34, 118−120.] jún. 4., Szilágy-Somlyó 9. évf., 23. sz., 1–2. o.: Különös vevő. [1890, Krk 40, 80−84. A Révainál ekkor megjelenő Urak és parasztok 2. kiadásának reklámcéljait szolgálhatta. Ez a szöveg csak a novelláskötet második, bővített kiadásába került be.] okt. 31., Ország-világ 12. évf., 44. sz., 720. o.: Hova ér az ember? [1890, de ilyen címmel 1891. november 1., Krk 40, 84−85. A Krk ennél a közlésnél két későbbi utánközlést is feltüntet; az ugyancsak az Ország-világ ban december 19-én megjelent Az én jeles mondatom című szövegről is tud a Krk 80, így e szövegközlés mellőzése nem alapulhatott sem az OV , sem a Hova ér az ember? utánközléseinek tudatos mellőzésén.] nov. 1., Uj Korszak 1. évf., 1. sz., 1–2. o.: Saulusból – Paulus. [1882, Krk 64, 32−35.] 1892 szep. 1-től folytatásokban. Szabadság (Cleveland) 4. évf., 52. sz.: Farkas a Verhovinán. [1892, Krk 4, 121−151.] 1893 dec. 24., Magyar Szemle 5. évf., 52. sz., 616–7. o.: Ki a gyilkos? [1884, Krk 35, 79−84.] 1894 dec. 30., Pesti Hirlap 16. évf., 363. sz., 4−5. o.: A János. [1894, Krk 83, 35−38. Ugyanezen a napon jelent meg a VÚ-ban, ahonnan az átvételt itt a tárca végén szereplő (Vas. Ujs.) rövidítés jelölte.] 1895 jan. 23., Szabadság (Cleveland) 5. évf., 4. sz., 3. o.: A János. [1894, Krk 83, 35−38.] jan. 27., Magyar Ujság 4. évf., 27. sz., 17−18. o.: Két szoba. [1895, Krk 84, 8−11. A Krk csak az ugyanezen a napon az Uj Idők ben történt publikálásról tud.] febr. 2., Veszprémi Független Hirlap 15. évf., 5. sz., 1. o.: Két érdekes szoba. [1895, Krk 84, 8−11. Két szoba címmel.] febr. 3., Magyar Alföld (Szeged) 1. évf., 8. sz., 91–93. o.: Egy magyar nemes és házatája. [1891, Krk 40, 123−129.] márc. 3. és márc. 10., Fogaras és Vidéke 2. évf., 9. sz., 1–2. és 10. sz., 1–2. o.: A Németke . [1893, Krk 41, 97−104.] márc. 20., Szabadság (Cleveland) 5. évf., 12. sz., 3. o.: A király cseresznyefa szekrénye. [1894, Krk 83, 33−35.] április, Világ-Krónika 19. évf., 17. sz., 131–132. o.: A magyarok szaporítása. [Magyarok szaporítása címmel 1895. ápr. 17., Krk 84, 58−62] 1897 nov. 28., Magyar Lányok 3. évf., 49. sz., 342–6. o.: A Tisza. [1883, Krk 34, 68−75.] dec. 5., Vasárnapi Lapok 1. évf., 35. sz., 654. o.: A Balóthy-domínium. [1884, Krk 36, 16−19.] 1898 január, Magyar Szalon 15. évf., 4. sz., 715–18 és 723–24. columna: A Balóthy-domínium. [1884, Krk 36, 16−19.] feb. 6., Magyar Lányok 4. évf., 6. sz., 87−91. o.: Aranyos felhők. [1882, Krk 33, 177−182.] ápr. 10., Udvarhelyi Híradó 1. évf., 15. sz., 5. o.: Milyen a magyar iparos? [1883, Krk 33, 186−188.] júl. 10., Az Én Ujságom 9. évf., 28. sz., 456. o.: Ajnácskő. [1885, Krk 36, 78−79.] 1900 1900 febr. 15., Jó Pásztor (Pozsony) 2. évf., 2. sz., 93–99. o.: Egy fiúnak a fele. [1886, Krk 38, 55−64.] jún. 15. és júl. 15., Jó Pásztor (Pozsony) 2. évf., 6. sz., 172–77. o. és 7. sz., 192–97. o.: A becsületes Gyuri története. [1887, Krk 38, 111−122.] aug. 5., Az Én Ujságom 11. évf., 32. sz., 92. o.: A ködmönös vendég. [Bagi uram frakkban címmel 1882, Krk 33, 101−103.] 1901 aug. 4., Soproni Napló 5. évf., 62. sz., 1−3. o.: Szilágyi Dezső beszél. [1889, Krk 78, 60−64. A közlés apropóját Szilágyi Dezső halála adta, de bizonyos változtatásokat figyelhetünk meg: A Krk 60:24−25 rövid bekezdése hiányzik, és a 62:4 Ez az oka, az az oka kifejezése helyett azt olvassuk: Ez az oka, ez az oka.] október, Világ-Krónika 25. évf., 41. sz., 322–323. o. (I. Hogy terem a képviselő?) és 42. sz., 331–333. o. (II. A tályai sötét erdőben): Választási történetek. [1884, Krk 35, 71−76 és 144−151. A Krk úgy tudja, a két szöveg csak a PH-ban és a Jk-ban jelent meg, holott a Club és folyosó valamennyi kiadásában benne vannak; az első kiadásban a Választási történetek ciklus 2–3. darabját képezik. Érdekes, hogy a ciklus első darabja, az 1887-es A jelölt természetrajza esetében a Krk 38 tud a Club és folyosó első kiadásáról, bár nem említi, hogy a szöveg ott egy ciklus része volt. A negyedik darab, a szintén 1884-es Hogy lettem én meg? kötetbeni megjelenéséről sem tud a Krk 35. Az első és a negyedik szöveget MKKOHA_AUTH:119814 a további kiadásokból kihagyta, és ezzel a cikluscím is eltűnt, amely azonban a 4. kiadás évében íme újra felbukkan egy újságban.] 1902 nov. 2., Egyetértés 36. évf., 301. sz., 1. o.: Egy vadászpálya eleje és vége [1890, Krk 40, 110−114.] 1903 febr. 26-tól folytatásokban, Szabadság (Cleveland) 13. évf., 9. sz.: Nagy kutya a vicebíró. [1895, Krk 8, 59−76.] márc. 31., Lampel Róbert (Wodiáner F. és Fiai) Irodalmi Értesítője 2. évf., 3. sz., 1–2. o.: Az Új Zrinyiász A praeludium. [1898, Krk 10, 51−53. Lampelnél ekkor jelenik meg a 3. kiadás, azt reklámozzák] ápr. 30., Szabadság (Cleveland) 13. évf., 18. sz., 3. o., névjelzés nélkül: Tessék engem becsukatni. [1883, Krk 34, 35−38.] júl. 12., Egyetértés 37. évf., 189. sz., 1−2. o.: Brigli Jim érdekes esete. [1877, Krk 29, 167−171.] aug. 9., Egyetértés 37. évf., 216. sz., 9−10. o.: Hogyan lettem én író. [1878, Krk 30, 85−91.] aug. 20., Egyetértés 37. évf., 226. sz., 1. o.: A menny belseje. [1883, Krk 34, 100−104.] szept. 24., Vásárhely és Vidéke 21. évf., 77. sz., 2–3. o.: A Rékiék Borcsája. [1877. Krk 29, 171−173.] 1904 ápr. 1., Érdekes Könyvtár 1. évf., 4. füzet, 3–13. o.: A kemény ember. [1870, Krk, 27, 5−15. A szöveget az Érdekes Könyvtár az 1874-es Elbeszélések című kötetből, merítette; a Krk említi a Pletyka utánközlését, amelyet − szintén az Elbeszélésekből − az Érdekes Könyvtár 1. füzete közölt.] 1907 márc., Az Idő (Szeged) 1, évf., 3. sz., 1–2. o.: A szegedi árvíz emlékére [Egy jelenet a vész napjaiból címmel 1880, Krk 31, 22−24.]. nov. 1., Magyar Közélet 6. évf., 36. sz., 4–13. o.: Egy fiúnak a fele. [1886, Krk 38, 55−64.] 1908 dec. 28., Az Idő (Budapest) 1. évf., 1. sz., 1–3. o.: Magyar fotográfiák [A kaszát vásárló paraszt címmel 1885, Krk 36, 70−74.] 1909 márc. 14., Szeghalom-Vidéki Hirlap 10. évf., 11. sz., 2−4. o.: Magyar fotográfiák [A kaszát vásárló paraszt címmel 1885, Krk 36, 70−74.] ápr. 12., Az Idő (Budapest) 2. évf., 15. sz., 2–4. o.: Intra dominium. [1885, Krk 36, 82−86.] 1910 már. 13., Magyar Lányok 16. évf., 11. sz., 170–175. o.: A Németke [1893, Krk 41, 97−104. A MikszáthKOHA_AUTH:119814 -jubileum alkalmából köszöntésül.] ápr. 24., Egyenlőség 29. évf., 17−18. sz., 2. melléklet, 1−2. o.: A vármegye tanúja. [1883, Krk 66, 252−255. A MikszáthKOHA_AUTH:119814 -jubileum alkalmából a zsidó felekezeti és társadalmi hetilap az egyik tiszaeszlári tudósítás újraközlésével köszöntötte az írót. Az első oldal bal hasábja névtelen szerkesztőségi esszét tartalmaz MKKOHA_AUTH:119814 és a zsidóság témájáról, amiből talán érdemes egy jellemző kitételt idézni: Mert Mikszáth KálmánKOHA_AUTH:119814 szeret minket; szereti a magyar zsidót. Nem túlnagy szeretettel, ezt egyáltalán nem merjük állítani. Mivel MKKOHA_AUTH:119814 tiszaeszlári tudósításaból csak 1914-ben jelent meg válogatás a Hi sorozatában, a közléshez a PH régi számait kellett fellapozni: Átolvastuk valamennyit, és egyet ezek közül az egészen ismeretlen MikszáthKOHA_AUTH:119814 -írások közül kikerestünk, hogy bemutassuk olvasóinknak,] Külön köszönetet kell mondanom Somogyi GrétánakVIAF:78300946 , aki közreműködött egyes novellák szövegváltozatainak összevetésében. Hajdu PéterKOHA_AUTH:87756