Aranysárkány fejléc kép
Bibliográfiai adatok
 
BEVEZETÉS A JEGYZETEKHEZ  
1. A jelen kötet előkészületei  
A jelen kötetben ragaszkodtunk azokhoz a szövegkiadási elvekhez, amelyeket a Krk 39.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. [OSZK]
 köteténél alkalmaztunk, mind a főszöveg megállapítása, mind a központozás, mind kézirat szövegjavításának közlési elvei (jóllehet itt csak egyetlen novella, »A én pohárom« kézirata maradt fenn), mind a jegyzetelés tekintetében. Az elveket ott részletesen kifejtettem (Krk 39, 172−175
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. [OSZK]
), itt csak annyi kiegészítést tennék, hogy a különböző szövegváltozatokra nemcsak azért utaltam a megjelentető orgánum vagy a novelláskötet címének rövidítésével, mert ezt az utalást fontosabbnak tartom az évszámnál (ahogyan elődeink hivatkozási gyakorlata működött), hanem azért is, mert jelen kötet elbeszéléseinél nem ritka, hogy egyazon évben több különböző változat is napvilágot látott, és ez mindenképpen új jelölési rendszer kialakítását tette volna szükségessé. Újdonság továbbá, hogy igyekeztünk a képanyagot úgy összeállítani, hogy a korabeli illusztrációk mind szerepeljenek a kötetben, minthogy a képeket a kortárs befogadást óhatatlanul befolyásoló tényezőnek látjuk.  
A 42. kötettel
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 42. Elbeszélések 16, 1893–1897. Szerk. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum, 2007. [OSZK]
 azonban fordulóponthoz érkeztünk Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 munkálataiban: innentől kezdve lényegében már csak vázlatos sorozatterveket örököltünk elődeinktől. Ezek szerint a 42−45. kötetek MK kései elbeszéléseit tartalmaznák, és ezekről a kötetekről előzetes tartalomjegyzékek el is készültek. Bisztray Gyula hagyatékában pedig olyan dossziék is fennmaradtak, amelyek adatokat tartalmaztak egyes novellák lelőhelyéről. Nem minden novellával kapcsolatban készültek ilyen bibliográfiai feljegyzések, és ezek egyre ritkulnak a sorozat vége felé haladva: a 45. kötetbe tervezett írások jó részéről már egyáltalán nem, míg a 42. kötet
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 42. Elbeszélések 16, 1893–1897. Szerk. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum, 2007. [OSZK]
 majd minden tervezett írásáról találtunk valamit. A jelen kötet anyagának összeállítását tehát még bízvást alapozhattuk elődeink gyűjtőmunkájára.  
 
1.1. Regényrészletből átalakított novellák  
A meglevő sorozattervben minden megszorítás nélkül, önálló novellaként szerepelt A cseh muzsikusok legendája, pedig a szöveg alig különbözik a Prakovszky, a siket kovács
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 8. Regények és nagyobb elbeszélések 8, 1895-1897. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1958. [OSZK]
 című kisregény betétnovella jellegű VI. fejezetétől (Krk 8, 138−144.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 8. Regények és nagyobb elbeszélések 8, 1895-1897. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1958. [OSZK]
. MK mintegy három héttel azután, hogy a PH
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
-ban közzé tette a betéttörténetet tartalmazó folytatást, csekély változtatásokkal önálló novellaként is megjelentette az UI
*
Új idők : szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. szerk. Herczeg Ferenc. Budapest : Singer és Wolfner, 1894-1949. [OSZK]
-ben. Ebben az utóbbi közlésben semmi nem utal arra, hogy egy nagyobb kompozíció kihasított részéről lenne szó, és az önálló közlés egyértelmű jelzése annak, hogy önálló értelmezhetőségű, az adott folyóiratban teljes jogú műalkotásnak tekintett írásról van szó. Úgy döntöttünk, bár nem soroljuk be az eleve novellának készül szövegek közé, de függelékben közöljük, már csak azért is, mert a Krk 8. kötetének
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 8. Regények és nagyobb elbeszélések 8, 1895-1897. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1958. [OSZK]
 jegyzetapparátusa nem említi meg ezt a közlést. Meggyőződésünk szerint egy kritikai kiadásnak, ha átfogó képet akar adni az életműről, mind a közlés tényét, mind a bármily csekély változtatásokat pontosan fel kell tüntetnie. A változtatások MK munkamódszerébe is bepillantást engedhetnek. Csakhogy az 1893−97-es időszakban nem ez volt az egyetlen regényrészlet, amelyet MK egy másik lapban novellaként is elhelyezett. A Szent Péter esernyője
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 „A mi Rozálink” című fejezete nem kevesebb, mint három lapban lelhető fel önálló elbeszélésként (pontosabban „életképként”) A bábaszéki zsidó címmel. Ennek a regényrészletnek az önállósítása érdekében MK még annyi módosítást sem hajtott végre, mint A cseh muzsikusok legendája
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 esetében. Az eltérések akár véletlenül is keletkezhettek, szedés közben. Ez az elbeszélés azonban nem szerepelt a sorozattervben, viszont a Krk 7. kötete
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK]
 megemlítette a „Szemelvények a regényből” felsorolásában (204. l.). A felsorolás elemeinek döntő többségét éppen e regényfejezet közlései alkotják; csakhogy miután a regény könyv formátumban is megjelent, a folyóiratok feltüntették, hogy átvételről, mutatványról van szó, előtte azonban semmivel nem utaltak erre. Ezt a változást úgy értelmezhetjük, hogy a novella önálló léte véget ért 1895. december 17-én, amikor a Szent Péter esernyője
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 első kötetkiadása forgalomba került. A Krk 7. kötetének
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK]
 jegyzetapparátusa két ilyen önálló novellaközlést tüntet fel, nekem azonban sikerült fellelnem egy harmadikat is a Magyar Világ
*
Magyar világ : képes családi néplap, szerk. Székely Aladár. Budapest : Székely Aladár, 1893-1895 [OSZK]
 1895. július 28-iki számában, amely időben a két ismert közlés közé esik. E szöveg felvétele a Krk-ba
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 nemcsak azért látszott szükségesnek, mert a MK életmű olvasóinak meg kell adni a lehetőséget, hogy önálló novellaként (is) olvassák ezt az önálló novellaként (is) megjelent szöveget − akárcsak A cseh muzsikusok legendájá
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 t −, hanem azért is, mert a Krk 7. kötete
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK]
 csak megemlítette mint szemelvényt, de nem tüntette fel az eltéréseket. Mivel mindkét szöveg, illetve másfelől szövegrészlet esetében ugyanazzal a jelenséggel állunk szemben, logikus, hogy ugyanolyan módon közöljük őket: mindkettőt az „I. függelékben” helyeztük el.  
 
1.2. A kötet terjedelme  
A kötet összeállítási munkálatai során sajátos problémával kellett szembenézni: úgy látszott a sorozatot megtervező elődök ebbe a kötetbe aránytalanul kevés anyagot szántak. Egy sorozatterv természetesen menet közben is alakulhat − a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 sorozatterve legalábbis láthatólag így alakult, hiszen voltak olyan tervezetek, amelyek ebbe a kötetbe szánták A János
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 és A Majornoky-kisasszonyok
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című szövegeket is, melyeket azonban végül mégis inkább a „Cikkek és karcolatok” alsorozatába osztottak be (Krk 83, 35−38.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
, illetve 84, 53−58.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
). E példák is jelezhetik, mennyire problematikus időnként a kispózai műfajok elhatárolása. Az eredeti tervek szerint a 42. kötet MK 1893–97 közötti elbeszéléseit kellene tartalmazza, és ez az időhatár nehezen módosítható, bár önmagában is problematikus. Egyfelől a 41. kötetben
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 41. Elbeszélések 15, 1891–1893. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1978. [OSZK]
 már megjelentek 1893-as elbeszélések, szám szerint hét darab. De az eredeti sorozatterv a 42. kötetbe szánta az ugyanerre az évre datálható két elbeszélést, amelynek újságközlése nem volt ismeretes. Ezek A ló, a bárányka és a nyúl
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 , valamint A táborszernagy halála
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 . Az a különben nem teljesen általánosan érvényesülő szabály, hogy a kötetek teljes évek anyagát tartalmazzák, itt is sérült. A következő, a 43. kötetbe azonban − két, 1899-ben keletkezett elbeszélés mellett − az 1898-as év jóval bőségesebb anyagának kell kerülnie, amikor MK az Országos Hírlap
*
Országos hírlap, főszerk. Mikszáth Kálmán; fel.szerk. Lipcsey Ádám. Budapest : [s.n.], 1897-1899. [OSZK]
 főszerkesztőjeként meglehetősen sok elbeszélést is megírt, hogy lapjának vonzerejét növelje. Következésképpen az 1898-as novellákat, amelyek mind ugyanazon napilap számára készültek, nem volna helyes különböző kötetekbe elhelyezni, és mondjuk, 1898 márciusában megvonni a 42. és a 43. kötet anyaga közötti kronológiai határvonalat. Megoldás lehetett volna egy összevont 42–43 kötet kiadása, amely talán még mindig nem haladta volna meg a sorozat legvastagabb köteteinek terjedelmét. Az ilyen csoportosítás mellett szólt az is, hogy az Országos Hírlap
*
Országos hírlap, főszerk. Mikszáth Kálmán; fel.szerk. Lipcsey Ádám. Budapest : [s.n.], 1897-1899. [OSZK]
 már 1897 végén megindult, és ez az első évfolyam is tartalmazott novellát, A szamár sine curá
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ban címűt, amelyet azonban a sorozattervek még a 42. kötetbe szántak. Az OH
*
Országos hírlap, főszerk. Mikszáth Kálmán; fel.szerk. Lipcsey Ádám. Budapest : [s.n.], 1897-1899. [OSZK]
 tehát semmiképpen sem lehetett egy önálló kötet kialakításának alapja, bár amíg MK az OH
*
Országos hírlap, főszerk. Mikszáth Kálmán; fel.szerk. Lipcsey Ádám. Budapest : [s.n.], 1897-1899. [OSZK]
 főszerkesztője volt, novellatermelése mennyiségileg megnövekedett. Majdnem annyi novellát írt egy év alatt, mint 1894−1897 közt négy évig.  
Első lépésként azonban mint a kötet szerkesztője arra gondoltam, hátha magára az anyag feltárására is rá kell kérdezni. Mindeddig Bisztray Gyula hagyatékára támaszkodtunk, és elfogadtuk, hogy elődeinknek sikerült feltárniuk az életművet, és az összegyűjtött anyag birtokában tervezték meg a sorozatot. Ezért az általuk felsoroltakon kívül nem kutattunk Mikszáth-szövegek, de még csak megjelenések után sem. De hátha lehet találni további Mikszáth-szövegeket, olyanokat, amelyekről a sorozat tervezői annak idején nem tudtak. Ilyen módon bővíthetném a 42. kötet
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 42. Elbeszélések 16, 1893–1897. Szerk. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum, 2007. [OSZK]
 anyagát. Hiszen mint említettük, 1898-cal amúgy is elérjük az előkészítettség határát, ahonnan csak novellacímekből álló listák állnak rendelkezésünkre Bisztray Gyula hagyatékából, sokszor bibliográfiai útmutatás nélkül, a publicisztika tekintetében még ennyi sincs. Következésképpen az 1898 utáni kispróza kiadásában extenzív feltáró munkára, anyaggyűjtésre is szükség lesz. Miért ne kezdtem volna el ezt máris?  
 
1.3. Nyomozás elbeszélések után  
Természetesen e későbbi extenzív kutatás során át kell majd tekinteni azokat a napilapokat, amelyeknek Mikszáth 1899-től munkatársa volt (1899–1903 Pesti Hírlap
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
 , 1903–1910 Az Újság
*
Az újság. Budapest. Fel. szerk. Gajári Ödön. 1903–1925. [OSZK]
 ), és a többi budapesti napilap sem hagyható figyelmen kívül. Ez azért lesz szükséges, mert az 1899 utáni publicisztikával kapcsolatban semmilyen terv, bibliográfiai útmutatás nem maradt ránk. Azt azonban biztosra vehetjük (hiszen a sorozat eddig megjelent kötetei bizonyítják, hogy 1897-ig azon napilapokat, amelyeknek MK munkatársa volt, rendkívül alaposan feldolgozták. Ott tehát hiába kutatnánk új novellák után. A folyóiratok tekintetében azonban korábbról is lehet kezdeni a keresést. Ezért aztán utánanéztem, milyen szövegek jelentek meg MK-tól 1890–1910 között az ország folyóirataiban. Kiindulópontul Lakatos Éva bibliográfiája szolgált ( Magyar irodalmi folyóiratok 1–15 köt.
*
Magyar irodalmi folyóiratok 1–15 köt. Budapest, 1972–2000. Petőfi Irodalmi Múzeum [OSZK]
+
Lakatos Éva [PIM][VIAF]
 Budapest, 1971–2000. Petőfi Irodalmi Múzeum), amely feltünteti, hogy egy irodalmi (vagy irodalmi szövegeket is közlő) folyóirat mely évfolyamaiban kiktől jelentettek meg szövegeket. A „folyóirat” szó itt olyan periodikát jelent, amely a napi gyakoriságnál ritkábban jelenik meg: a skála az egyszeri, alkalmi kiadványoktól a heti két alkalommal kiadott helyi lapokig terjed. Egy ilyen volumenű vállalkozásban természetesen akadnak hibák: előfordult, hogy hiába kerestem Mikszáth- szöveget az adott évfolyamban, de az is, hogy véletlenül olyan évfolyamokban, olyan lapokban bukkantam írásokra, ahol Lakatos szerint nem kellett volna lenniük. Mégsem gondolom, hogy a húsz év teljes magyar folyóiratanyagát kellene áttekinteni, hogy néhány hibát elkerüljünk, hiszen nem logikus, hogy újra elvégezzünk egy (egyébként gigantikus) munkát, amelyet előttünk más egyszer már megcsinált.  
„Új” novellát az 1893–97-es periódusból mindössze hármat találtam a folyóiratokban, hetilapokban, közülük azonban az egyik egyáltalán nem volt új felfedezés. Rejtő István a következőket írta A paraszt kontessz
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 hez [a „kontesz” és a „kontessz” írásmód variábilis abban a kötetben] fűzött jegyzeteiben: „ Mikszáth A paraszt kontesz
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című elbeszélését hét év múlva újra megjelentette, ez [ti. az] a változat került a későbbi kötetkiadásokba is. A második közlés alkalmával elbeszélése szövegét olyan nagy mértékben átdolgozta, hogy a két közlést két külön – bár azonos címmel rendelkező – elbeszélésnek kell tekintenünk. A jelen változat [...] a jelen Krk-ban
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
 jelenik meg először kötetben, míg az 1894-es átalakítást a Krk 42. kötetében
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 42. Elbeszélések 16, 1893–1897. Szerk. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum, 2007. [OSZK]
 fogjuk majd közzétenni” (Krk 38, 354.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
). A paraszt kontessz
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 második változata tehát csak véletlenül nem bukkant fel a későbbi sorozattervekben, hiszen a 38. kötet
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
 még megígérte, hogy benne lesz a 42-ben
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 42. Elbeszélések 16, 1893–1897. Szerk. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum, 2007. [OSZK]
, ahol feltétlenül helyénvaló a közlése. Nem volt nyoma a hátrahagyott tervezetekben a két következő elbeszélésnek sem: A szerencse pongyolában
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 , A kenderesi bíró leánya
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 . Az előbbi egyáltalán nem rövid, nem is érdektelen elbeszélés, amely teljes névjelzéssel jelent meg; az utóbbinak a hitelességéhez azonban erős kétség fér, ezért csak függelékben közöljük.  
A kötetben két olyan írás is szerepel, amelyek elődeink feltáró munkája szerint soha nem jelentek meg újságközlésben, hanem egy-egy novelláskötetben láttak először napvilágot. A Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 jegyzetapparátusában időről-időre találkozunk azzal az állítással, hogy MK-nak szokása volt elbeszélésköteteit kiadatlan, vadonatúj elbeszélésekkel vonzóbbá tenni. A két elbeszélés: A ló, a bárányka és a nyúl
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 és A piros harangok
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ráadásul hangulatilag is rokonítható, amiből talán az a következtetés adódott, hogy ilyen tragikus történeteket MK nem közölt újságban, de kötetben − számolva a többi szöveg tompító hatásával − elhelyezhetőnek vélte őket. Ennek némiképp ellentmond, hogy az előbbi MK novellisztikájának egyik a kortársak által is igen nagyra tartott darabja, amelyet a novelláskötet megjelenése után többször is közöltek önállóan, és láthatólag nem rombolta a közönség Mikszáth-képét. Rábukkantam azonban A piros harangok
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 újságközlésére a clevelandi Szabadság
*
Szabadság. fel.szerk. Kohányi Tihamér. Cleveland (O.) : Szabadság, 1891-1994. [OSZK]
 című lapban, mégpedig jóval a Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések
*
Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón és egyéb elbeszélések. Budapest: Légrády testvérek. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 megjelenése előttről. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy MK nem a kötet számára írta a novellát, és nem is hagyta publikálatlanul írását a kötet összeállításáig, másrészt azonban nem oldja meg az első közlés problémáját. Az Amerikában kiadott magyar folyóirat nem volt érdekelt abban, hogy eredeti tárcákat közöljön, nem ez volt a gyakorlata, és valószínűleg nem is volt erre felkészülve. Ugyan milyen nyomdász olvasta volna el Clevelandben MK kézírását? A közlés csak Magyarországon kinyomtatott szövegen alapulhatott. Az eredeti közlést azonban, amelyet a Szabadság
*
Szabadság. fel.szerk. Kohányi Tihamér. Cleveland (O.) : Szabadság, 1891-1994. [OSZK]
 átvett, mindeddig nem sikerült fellelni. A Szinnyei József által a VÚ-ban
*
Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
, később a Magyar Könyvszemle
*
Magyar Könyvszemle, közrebocsátja a M. Nemzeti Múzeum Könyvtára. Budapest : MTA Kvk. Hivatala, 1876-. [OSZK]
 mellékleteként közölt éves folyóirat- katalógus alapján átnéztem a Budapesten kiadott összes napilapot és folyóiratot 1894 szeptembere és 1895 februárja között, de nem találtam az első közlést. Ez többféleképpen is magyarázható: vagy még korábbi volt az eredeti közlés, ami egyrészt szokatlan, másrészt parttalanná tágítja a keresés területét, vagy pedig olyan lapban jelent meg, amelyről Szinnyei nem tudott, vagy olyan lapszámban, amelyből nem maradt fenn példány (a Budapesti Bazár
*
Budapesti bazár : az önmunkálkodás és a takarékosság útmutatója : közlöny a szépirodalom, művészet és kiválólag a divat köréből. Budapest : Király János, 1873-1928. [OSZK]
 1894-es, 35. évfolyamáról például azt írja Lakatos Éva, hogy „teljesen ismeretlen”). Az eset azonban így is kételyeket ébreszt minden olyan novellával kapcsolatban, amelyről eddig úgy tudtuk, kötetben jelent meg először.  
 
1.4. Utánközlések, változatok  
A három új novellán és A piros harangok
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 újságközlésén kívül ráakadtam a kötet három novellájának egy-egy olyan közlésére is, amely nem szerepelt a sorozattervekben. A táborszernagy halála
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című szövegről kiderült, hogy megjelent a Népjog
*
Népjog: politikai, társadalmi és gazdasági képes hetilap. Budapest, 1899-1900. szerk. Lakatos Sándor. [OSZK]
 ban, A szamár sine curában
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 és A Ferenc József-rend kiskeresztje
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 pedig nem jelentéktelenebb orgánumban látott napvilágot utánközlésben, mint A Hét
*
A hét : társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, fel.szerk. Kiss József. Budapest : Kiss József, 1889-1924. [OSZK]
 . Ezzel el is jutottunk a feltáró munka legfontosabb tanulságához: a kritikai kiadás mindeddig csak alkalmilag, véletlenszerűen említette meg a szövegváltozatok között az író életében megjelent másodközléseket. Mivel időnként mégis megemlítette őket, nem állítható, hogy elvi döntés alapján zárták ki őket a textológiai munka területéről. Inkább az anyag extenzív feltárása maradt el. Rejtő István részletesen feldolgozta Mikszáth első képviselővé választásának előtörténetét, és ennek során megvizsgálta, milyen szövegei jelentek meg a sepsiszentgyörgyi kormánylapban ( Rejtő István: Hogyan lett Mikszáth Ilyefalva képviselője. ItK 82, 1978, 157–172 = Uő: Mikszáthiáda
*
Rejtő istván: Mikszáthiáda : cikkek, tanulmányok. Budapest. MTAK. 1992. [OSZK]
+
Rejtő István [PIM][VIAF]
. Budapest, 1992. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 307–330.). Természetesen minden szöveg másodközlésben jelent meg a Székely Nemzet
*
Székely nemzet : politikai, társadalmi és közgazdászati lap, szerk. Málik József. [OSZK]
 ben, ezekről a közlésekről azonban éppen egy regionális (ti. kizárólag a választókerületre koncentráló) és életrajzi érdekű gyűjtőmunka eredményeképpen tud a kritikai kiadás, míg más megyei lapok utánközléseiről azért nem, mert azokban a megyékben Mikszáthot nem választották képviselővé. Félreértés ne essék: arra is lehetne érveket találni, hogy a kritikai kiadás ne foglalkozzon a vidéki utánközlésekkel. Alighanem biztosra vehető, hogy az esetek döntő többségében a szöveg alakulására a szerzőnek nem volt befolyása, hiszen korrektúrát biztosan nem küldtek Budapestre, teszem azt Zomborból. És az is gyakran előfordulhatott, hogy a szerző nem is tudott a vidéki utánközlésről (vö. Vidéki újságoknak
*
Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 17, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1969 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 67) [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 MKÖM 67, 86−87.
*
Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 17, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1969 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 67) [OSZK]
. Mégis lehetséges, hogy egyes esetekben tanulságokkal járhat a vidéki utánközlések rendszerének áttekintése. Csak hogy világos legyen, milyen mennyiségű anyagról van szó: a kritikai kiadásban már megjelent írásoknak olyan megjelenésével, amelyről a kritikai kiadás nem tud, az 1890–1910-es periódusban mintegy kilencven alkalommal találkoztam, pedig csak a folyóiratok anyagát néztem át, hiszen a vidéki napilapok tárcarovatának áttekintése jóval meghaladja egyetlen ember lehetőségeit. A későbbiekben rámutatok azokra az esetre, ahol az utánközlésnek jelentősége van. Azért teszem ezt, mert néhol olyan fontos adalékokra bukkantam, amelyek a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 korábbi novellásköteteinek kiegészítéséül szolgálhatnak.  
 
 
2. A Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 jövője  
A sorozattervre teljesen ráhagyatkozni tehát jelen kötet esetében sem lehetett, és a jövőben még néhány nagyobb problémával is szembe kell nézni. Hogy a hátralevő három elbeszéléskötetre tervezett anyag egyenetlen eloszlásúnak látszik, minthogy a 43. és a 45. kötetre tíz körüli, míg a 44. kötetre majd harminc novellát terveztek, az könnyen orvosolható. Az viszont kevéssé világos, hogy mi fogja kitölteni az ötkötetnyi hézagot az „Elbeszélések” alsorozat vége és a „Cikkek és karcolatok” kezdete között. E két alsorozat a levelezés kiadásával együtt körülbelül egy időben (az 1960-as évek elején) indult, azután, hogy a „Regények” kiadása befejeződött. Meglehet, amikor az a döntés született, hogy a „Cikkek és karcolatok” kiadása az 51. kötettel
*
Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 1, 1869–1874, kiad. Bisztray Gyula, Bp., Akadémiai Kiadó, 1964 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 51) [OSZK]
 kezdődjön, rosszul mérték fel MK novelláinak nagyságrendjét. Talán ezt korrigálandó lettek a novelláskötetek egyre vékonyabbak. A publicisztikai kötetekkel ugyanis talán el lehetne érni a 100. kötet jelképezte álomhatárt, ha egy év termése mindig egy kötetbe kerül. Bár ebben a kérdésben is csak becslésekre és megérzésekre alapozhatunk, hiszen a kései publicisztika feltárása még nem történt meg. Elvileg lehetséges, hogy MK kevesebb publicisztikát írt élete vége felé. Nem szól ugyan semmi egy ilyen feltételezés mellett, de az anyag feltárása nélkül kizárni sem lehet. A 46−50. kötetek tartalma azonban így is kérdéses. Egy kötetet nyilván kitennének a Versek és mesék, talán egy nagyon vékonykát a hátrahagyott regénytöredékek is. Csodálatos lenne egy kötet, amely MK interjúit tartalmazná, félő azonban, hogy ez olyan hallatlanul extenzív kutatást igényelne a századforduló sajtóerdejében, amilyenre aligha lesz lehetőség. A levelezés pótkötete például 50-es sorszámmal furcsa lenne. És ez még mindig csak négy kötet lenne a hiányzó ötből.  
Mint látható, a folyamatosan számozott, százkötetes életműkiadás aligha megvalósítható terv. A sorozatszerkesztőkkel folytatott megbeszéléseken fontolóra vettük, hogy talán le is kellene mondani erről a régi tervről. Majd ötven éve folyik a gigantikus vállalkozás, és ha ragaszkodunk elődeink célkitűzéseihez, az további évtizedekre tolja ki a megvalósítás határát. Ha évente egy kötettel számolunk (ami nagyon is ambiciózus tervezést jelent), akkor három év alatt lehetne kiadni az elbeszéléseket, további tizennégy év alatt a publicisztikát, és még ebben az esetben is marad az életműkiadást közepén egy (esetleg szűkíthető méretű) ötkötetnyi hézag. Érdemesebb volna ezzel szemben 3−5 évnyi időtartamra a sorozat befejezését (esetleg abbahagyását) tervezni. Ennyi idő alatt megvalósíthatónak látszik az „Elbeszélések” teljes sorozatának kiadása és az egyéb szövegek összegyűjtése. Minthogy a novellák az életmű centrumához tartoznak, azok megjelennének komentált könyvformátumban, a kései publicisztikát, a meséket és a (valljuk be, nem igazán színvonalas) verseket, valamint a hátrahagyott regénytöredékeket és az esetlegesen fellelt interjúkat csak kommentálatlan internetes vagy CD-kiadásban lehetne közzétenni. De ott is kritikai szöveget kell produkálni, vagyis a kommentálatlanság csak a tárgyi magyarázatok hiányát jelentheti, a szövegkritikai apparátusról csak abban az esetben szabad lemondani, ha a kiadás az összes szövegváltozatot teljes egészükben tartalmazza. Még így is fennáll azonban az a probléma, hogy a kései publicisztikában nagyon fontos szövegek vannak. MK rengeteg elmélkedő írást bocsátott ekkor közre mind irodalmi, mind politikai kérdésekről, öregkorában sok barátjáról volt kénytelen nekrológot írni, és azok fontos irodalomtörténeti és történeti források lehetnek. Az Almanach-előszavak a magyar irodalomelméleti gondolkodás sajátos és valószínűleg nagy hatású típusát képviselik, és a Franklin-Társaság reprezentatív sorozatában, Magyar regényírók képes kiadásának hatvan kötetében megjelent megannyi előszó akár egy magyar regénytörténetként is olvasható. Pillanatnyilag is érezhető nagy hiány, hogy mindezeknek a szövegeknek egy része nem hozzáférhető. Egy megbízható elektronikus kiadásra azonban már könnyen alapozhatók olyan, könyv formátumban is megjelentethető, tárgyi magyarázatokkal ellátott válogatások, amelyek csak az igazán fontos szövegeket tartalmazzák.  
 
3. Az utánközlések részleges feltárásának eredményei: néhány új novellaváltozat  
Az 1890−1910-es időszak utánközléseinek feltárása, mint fentebb kifejtettem, több szempontból is csak részlegesnek tekinthető: egyrészt eleve csak az írói pálya egyik szakaszára korlátozódott, másrészt ott is csak a folyóiratokat vette tekintetbe, ott is Lakatos Éva fontos, de nem maradéktalanul megbízható munkálataira támaszkodva. Ez a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 eddigi ilyen irányú anyaggyűjtéséhez képest extenzív feltáró munkának tekinthető, de valóban teljes körű kutatásra nem volt lehetőség. Felhasználtam továbbá a Petőfi Irodalmi Múzeum internetes adatbázisát is (www.pim.hu). Mintegy 150 utánközlést sikerült fellelni, és ilyen mennyiségű anyag már szolgálhat tanulságokkal. Már az is érdekes lehet, mely szövegeket választ ki a korabeli sajtó arra a célra, hogy újra (néhány esetben újra meg újra) közölje nemegyszer jóval a megírás, sőt jóval a novelláskötetben történt megjelentetés után is. És az is érdekes, ha olyan szövegek jelennek meg újra, akár több év elteltével, melyeket MK nem vett fel egyetlen kötetébe sem. Általában úgy képzeljük el, hogy ha egy szöveget nem tartott méltónak arra, hogy könyvben is megjelentesse, akkor napi érdekű, jelentéktelen írásnak tekintette, melyet a felejtésnek engedett át. Viszonylag gyakori jelenség azonban, hogy még az ilyen szövegekről sem mondott le teljesen, és ha kötetbe nem is vette fel, később újra megjelentette őket, akár többször is.  
 
3.1. Csillomék mézes napjai
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
  
A keresés során rábukkantam két olyan, ismeretlen novellaváltozatra, amelyeknek a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 korábbi köteteiben lett volna a helyük; mivel ott nem jelentek meg, és a sorozatban most már nem is lesz hová beilleszteni őket, akár itt, az elbeszélések 42. kötetének
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 42. Elbeszélések 16, 1893–1897. Szerk. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum, 2007. [OSZK]
 jegyzetei közt is közölhetők, hiszen így legalább mégis benne lesznek az életműkiadásban. Az egyik a Csillomék mézes napjai
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című „rajz”, amelyre a Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 1890-es évfolyamában akadtam rá. Ez A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 utolsó előtti darabjának, A gyerekeknek
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 variánsa, amely azonban olyan sok eltérést mutat, hogy önálló novellának is tekinthető. Viszonylag kevés a szó szerint megegyező teljes mondat, néhol egész bekezdések találhatók az egyik szövegben, melyeknek a másikban nyoma sincs, és a novella befejezése előtti eseményekről az egyikben narrátori előadásból, a másikban párbeszédes jelenetből értesülünk. Ugyanakkor a mondatok döntő többsége tartalmilag megfeleltethető egymásnak, és a cselekmény menete mindkét esetben azonosnak mondható. Joggal tekinthető tehát a szöveg A gyerekek
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 önálló változatának.  
Az első kérdés, amelyre választ kell találnunk, a datálásé. Átdolgozhatta-e MK legsikeresebb novelláskötetének egyik darabját kilenc évvel a megjelenés után a PáH
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 számára? Nyilvánvalóan nem. Sőt az sem képzelhető el, hogy A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 hoz a siker után bármikor hozzányúlt légyen. Különben sem ismerünk példát arra, hogy kötetben megjelent novelláit utólag még egyszer átírta volna: bár egyes ötleteit, történeteit többször elő-elővette, úgy látszik, a kötetben megjelentetett szövegeket véglegesnek tekintette. A sikert meghozó, legismertebb novellásköteteinek írásaihoz még kevésbé nyúlhatott hozzá majd egy évtized múltán. Csak korábbi változatról lehet szó, amely utánközlésben jelent meg ekkor, egy évtized elteltével, a vidéki orgánumban.  
A Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 rövid életű, mindössze három évfolyamot megért folyóirat volt, amely kategóriájában feltűnően szép kiállítású és színvonalasan szerkesztett lapnak számított. Az 1888-as első évfolyamban MK különösen gyakran szerepelt a tárcarovatban. A következő írásai jelentek meg itt ekkor − zárójelben a keletkezés ideje, és hogy hol található meg a szöveg a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
-ban:
  • Egy poeta története
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         . 1. évf., 6. sz., 1888. jún. 17., 1−2. (1877, Krk 29, 86−88.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
    , [a „Hasis” és „Vutki” ciklus első darabja].)
  • A fátum gyermeke
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         . 1. évf., 9. sz., 1888. júl. 8., 1−3. (1882, Krk 33, 117−121.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
    )
  • Politikai betegség
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         . 1. évf., 15. sz., 1888. aug. 19., 1−3. (Eddig ismeretlen szöveg, alább ezt is közöljük.)
  • A papi stílus
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         . 1. évf., 21. sz., 1888. szept. 30., 1−2. (Eddig ismeretlen szöveg, alább ezt is közöljük.)
  • A változás
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         . 1. évf., 33. sz., 1888. dec. 23., 9., az „Ünnepi melléklet”-ben. (1882, Krk 34, 5−8.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    , A csekk
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         címmel. A címen kívül még az első tagmondat különbözik kissé. Krk
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    : „Egy öreg kanonok halt meg nemrég”; PáH
    *
    Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
    : „Egy öreg veszprémi kanonok halt meg pár év előtt”. A hely pontosítása talán Pápa közönségéhez viszi közelebb a történetet.)
 
A következő évben mindössze egy MK-szöveg jelent meg a lapban, a Jus gladii
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 , (2. évf., 34. sz., 1889. nov. 17., [1884, Krk 36, 31−35.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
]), amelyet azonban ekkor mutatványként közöltek a frissen megjelent 1890-es Almanach ismertetéséhez csatolva. (A novella ugyanis megjelent az Almanachban, bár erről a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
 nem tud.)  
1890-ben a Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 MK két további szövegét is lehozta; ezek sem voltak eredeti közlemények, hanem több évvel korábbi írások, amelyeket különben elfeledettnek gondolna az ember. Az egyik A király kegyelme
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című szöveg (3. évf., 12. sz., 1890. márc. 23., 1–4. l.), amelynek MK két kidolgozását is elkészítette 1882-ben, illetve 1885-ben ( A Toldi-legenda Alsó-Toldon
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 : Krk 33, 182−186
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
; A király kegyelme
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 [ A Toldi-legenda Alsó-Toldon
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ]: Krk 33, 203−208
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
, függelékben). A másik A magyar ördög
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 1884-ből ( Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 3. évf., 14–16. sz., 1890. ápr. 6., 1–3., ápr. 13., 1–3. és ápr. 20., 1–3.; Krk 35, 190−204.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
), amelynek azonban szintén létezik egy második kidolgozása Az ördöngös professzor
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11, 1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 címmel 1886-ból (Krk 37, 5−22.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11, 1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. [OSZK]
). A Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 tehát MK-tól többéves és két változatban létező szövegek egyik variánsát közölte: A király kegyelmé
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 nek későbbi, 1885-ös, míg A magyar ördög
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 nek korábbi, 1884-es változatát. Érdekes jelenség, hogy A magyar ördög
*
Magyar világ : képes családi néplap, szerk. Székely Aladár. Budapest : Székely Aladár, 1893-1895 [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 esetében a korábbi változat még legalább egyszer megjelent a későbbiekben ( Magyar Világ
*
Magyar világ : képes családi néplap, szerk. Székely Aladár. Budapest : Székely Aladár, 1893-1895 [OSZK]
 2. évf. [1894/95], 3. sz., 41−43. és 4. sz. 57−59.). Lehet, hogy MK elégedetlen volt a második kidolgozással, amelyet, úgy látszik, soha többé nem adott ki. De az is lehet, hogy az orgánum, ahol az megjelent, a Székely Nemzet
*
Székely nemzet : politikai, társadalmi és közgazdászati lap, szerk. Málik József. [OSZK]
 kívül esett mind MK emlékezetének, mind az utánközlésekre pályázó szerkesztők látókörén. A király kegyelme
*
Magyar világ : képes családi néplap, szerk. Székely Aladár. Budapest : Székely Aladár, 1893-1895 [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 esetében viszont MK mindig a későbbi változatot közölte, nem csak a Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 ban ( Magyar Világ
*
Magyar világ : képes családi néplap, szerk. Székely Aladár. Budapest : Székely Aladár, 1893-1895 [OSZK]
 2. évf. [1894/95], 20. sz., 313. és 21. sz., 329−30.; Népszava
*
Népszava : szépirodalmi és társadalmi hetilap / fel.szerk. Sokcsich Antal. Szabadka : Terbe Vincze, 1893-1903. [OSZK]
 Szabadka] 3. évf., 11–12. sz., 1895. márc. 17., 1–2. és márc. 24., 1–2.).  
Az ismert és biztosan datálható szövegek tehát azt mutatják, hogy a Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 nem vadonatúj MK-szövegeket közölt, hanem többéveseket az 1877−1885 közti periódusból. Ezek A csekk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 kivételével kötetben nem jelentek meg, és így a pápai közönség számára bizonyosan újdonságnak számítottak. (Legalább abban a korlátozott értelemben, hogy aki olvasta is pár évvel korábban a pesti sajtóban, már az sem igazán emlékezett rá.) A három, mindeddig ismeretlen szöveg datálása természetesen kérdéses, de ebből a publikálási stratégiából az következik, hogy a Csillomék mézes napjai
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 tekinthető A gyerekek
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című novella A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 at megelőző kidolgozásának. Természetesen lennie kellett egy eredeti publikációnak is, arra azonban eddig még senki nem akadt rá. Keresése hasonlítana arra, mint amikor valaki a szalmakazalban próbál megtalálni egy tűt. Az is lehetséges, hogy olyan orgánumban vagy olyan folyóiratszámban jelent meg, amely nem maradt fenn. Mindazonáltal az eredeti közlés is előkerülhet valamikor. Datálását mindenesetre viszonylag szűk időhatárok közé szoríthatjuk. 1879. november 16. után kellett keletkeznie, amikor MK A mézeshetek
*
Szegedi napló : politikai, közgazdasági és irodalmi napilap. Fel. szerk. Eisenstädter Lukács. Szeged, 1878–1922. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című írása megjelent a Szegedi Napló
*
Szegedi napló : politikai, közgazdasági és irodalmi napilap. Fel. szerk. Eisenstädter Lukács. Szeged, 1878–1922. [OSZK]
 ban (Krk 30, 161−165.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. [OSZK]
) Azt a szöveget a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. [OSZK]
 meggyőző érvek alapján tekinti A gyerekek
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 előképének: az emlékezés jellegű szöveget, a valószínűleg személyes élmények egyes szám első személyű feldolgozását MK később A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 számára alapvetően átalakította, és mind a szereplőket, mind a hátteret illetően úgy formálta át, hogy jól illeszkedjék a palóc történetek közé (Krk 32, 340−341
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 32. Elbeszélések, 1881-1882. 6. sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1968. [OSZK]
). Csakhogy most már látszik: nem közvetlenül; a két kidolgozás között írta meg a Csillomék mézes napjai
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 t. A gyerekek
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 újságközlését, 1881. szeptember 28-át (PH
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
) tekinthetjük a terminus ante quemnek: MK nyilván a későbbi változatot vette fel kötetébe, és a kötetkiadás után már nem alakított rajta. A Csillomék mézes napjai
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 tehát 1879. november 16. és 1881. szeptember 28. között íródhatott.  
A gyerekek
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 keletkezéstörténetét ezek szerint nem két-, hanem háromfázisúnak kell elképzelnünk: először egy emlékezés jellegű szöveg íródott, valószínűleg önéletrajzi alapokon, majd ezt MK egyes szám harmadik személyű elbeszéléssé alakította át, és végül újra átdolgozta, hogy beilleszthesse A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ba. Az átdolgozás jellegéről a novellaváltozat közlése után ejtek még néhány szót. A szövegközlésben kurziváltam azokat a részeket, amelyek eltérnek vagy többletként jelentkeznek A gyerekek
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 hez képest; másrészt ékzárójelben (>...<) feltüntettem azokat a szövegrészeket, amelyek csak A gyerekek
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ben szerepelnek. Az ékzárójelben szereplő szövegrészek tehát nem részei jelen novellánknak, hanem csak az összevetést segítik.  
Csillomék mézes napjai  
 
 
MK a novella második felét írta át alapvetően, de nagyon sok kisebb változtatással élt az elsőben is. A változtatások egy része láthatólag csak a jó hangzást érinti, mint amikor abból a mondatból „De biz’ ez is csak szónál maradt” az lesz „De bizony csak a szónál maradt ez is”, nyilván a mondat elejének kakofóniáját feloldandó. Megfigyelhető több helyen a stílus egyszerűsítése, a jelzők számának csökkentése, ami feltehetőleg az egységes kötetstílus kialakításának igényéből következett. Két példa erre, első helyen a Csillomék mézes napjai
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 , másodikon A gyerekek
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 változata: „az ügyetlen állat a hátulsó bonta lábával ráhágott a cifra pitykés dolmányára is”, illetve „az ügyetlen állat ráhágott dolmányára is”; „Híre is terjedt azonnal ennek a nagy szégyennek az egész faluban”, illetve „Híre is ment, de nyomban ennek a szégyennek a faluban”. Az is kiderül az összevetésből, hogy MK a korábbi kidolgozásban még hajlott valamiféle ironikus-parodisztikus hangnem felé („a rettenetes ötlet, melynek szomorú következményei lőnek Kozmás Jánosné asszonyomra”), amely a szöveget nyitottá tette a városi („egymást truccolják”), a politikai („megfosztassék nagyhatalmi állásától”, , „a forradalom szelleme”) és a közigazgatási nyelvhasználat („nagy tanácskozások után”, „határozatba ment”) elemei felé. Mindez A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 paraszti környezetéhez és a paraszti környezethez alkalmazkodó narrátori hanghoz nem illett. Valószínűleg ugyanezért lesz a szakácsnéból főzőasszony. Bizonyos pontokon mintha a szöveg poetizálása látszana, mint amikor e következő mondat helyén − „De összeveszni és kibékülni: csak egy óra ezekben a tündér napokban” − azt találjuk: „De mi ilyenkor a harag, ha nem bárányfelhő?”. Ugyanezekbe a tendenciákba illeszkedik a zsarnoki cseléd beszélő nevének átalakítása is. Kozmásné is jól főz, neve tehát nem a főztjére, hanem a viselkedésére utal, mégpedig egy városias szóvicc formájában. Özvegy Télné (a jelző is új!) neve viszont a szimbolikus névadásnak inkább költői változatát képviseli.  
Még egy szempontból fontos a fenti novellaváltozat megismerése: felülírja azt a hagyományos, bár itt-ott már eléggé kikezdett narratívát, mely szerint MK a két, sikert hozó novelláskötetben talált rá saját hangjára. A hang a két változatban meglehetősen különböző ugyan, de a Csillomék mézes napjai
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ironikus-parodisztikus hangvétele nem kevésbé sajátja MK-nak, mint A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 é.  
 
3.2. Két további novella a Pápai Hírlapból
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
  
Mint az előzőekben láttuk, a Pápai Hírlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 1888-as évfolyamában még két, mindeddig ismeretlen Mikszáth-szöveg jelent meg. Ezeket a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 gyakorlatának megfelelően modernizált helyesírással közlöm.  
Politikai betegség  
 
 
A papi stílus  
 
 
Mindkét szöveg mint „A Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 eredeti tárcája” jelent meg, de a vidéki folyóiratok ilyen kijelentéseit általában nem kell túl komolyan venni. Ezúttal is gyanakodhatunk arra, hogy talán korábbi változatokat közölt itt újra, és nem vadonatúj szöveget írt a Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 nak; annál is inkább, mert ebben az esetben még mindig közölhette volna pár hét vagy hónap múlva ezeket az írásokat valamelyik országos terjesztésű lapban is, ahogyan a rövid életű Országos Hirlap
*
Országos hírlap, főszerk. Mikszáth Kálmán; fel.szerk. Lipcsey Ádám. Budapest : [s.n.], 1897-1899. [OSZK]
 ban megjelent elbeszélései az újság megszűnte után rendre felbukkantak A Hét
*
A hét : társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, fel.szerk. Kiss József. Budapest : Kiss József, 1889-1924. [OSZK]
 ben és más lapokban. Mindazonáltal ez a lehetőség sem zárható ki teljesen. Bár a motivikus kapcsolatok és részleges egyezések itt is a 80-as évek elején jelölik ki a szövegek forrásvidékét, 1888-as átírásuk a Pápai Hirlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 számára nem olyan végtelenül valószínűtlen, mint A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 egyik darabjáé.  
A papi stílus
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 első anekdotáját más szereplőkkel, más helyszínen megtaláljuk MK egyik 1882-es parlamenti karcolatában ( A T. Házból
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 65. Cikkek és karcolatok 15, 1882-1883., szerk. Bisztray Gyula, Király István, S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1969. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 [dec. 21.], Krk 65, 45−46.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 65. Cikkek és karcolatok 15, 1882-1883., szerk. Bisztray Gyula, Király István, S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1969. [OSZK]
; továbbá: Felsőbb rendeletre
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11, 1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 . Krk 37, 127. és 73, 47.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 37. Elbeszélések 11, 1885–1886, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. [OSZK]
), a másodikat pedig szintén más szereplőkkel, más helyszínen mesélte el 1881-ben az Apró megyei történetek
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 31. Elbeszélések 5, 1880–1881, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 nyolcadik darabja: „A diplomata modora” (Krk 31, 227−229.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 31. Elbeszélések 5, 1880–1881, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
). Szó szerinti egyezések minkét esetben alig mutatkoznak. A Politikai betegség
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 szövege viszont nagyon nagy százalékban megegyezik a János úr a politikus, vagy a szegedi kísértet
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című 1878-as írás első felével (Krk 30, 66−69:2
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. [OSZK]
), csak ahol jelen írásunkban a csattanós lezárás következik Franz rablásának hírével, ott az 1878-as szöveg főhőse még egy hosszabb, pikáns történettel bizonyítja, hogy az asszonyok „az igazi diplomaták”. János úr történetét MK tulajdonképpen két korábbi írásának témáját ötvözve alakította ki ( Az újságfaló
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 28. Elbeszélések 2, 1874–1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 1875, Krk 28, 50−53.; Egy igazi kísértet
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 1878, Krk 29, 42−51.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
). A Politikai betegség
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 mintegy újból önállósította az első részt. Míg Az újságfaló
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 28. Elbeszélések 2, 1874–1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 és a János úr a politikus
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 csak témájában egyezett, addig a Politikai betegség
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 az utóbbinak a szövegén alapult. Az eltérő aktuáliákból arra következtethetünk, hogy a szöveg valóban ekkor, 1888 nyarán keletkezett: az 1880-ban megszűnt Közvélemény
*
Közvélemény : politikai és közgazdászati napilap / fel.szerk. Lukács Béla. Budapest : Vodianer F., 1876-1880. [OSZK]
 helyett a Pesti Hírlap
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
 kerül a hónaljba, és míg János úr 1878-ban a kormánypárti Hon
*
A hon : politikai és közgazdászati napilap. szerk. Jókai Mór. Pest, 1863-1882 [OSZK]
 t hagyta őrizetlenül („Azt úgysem veszi el senki”), Károly úr a Nemzet
*
Nemzet. Főszerk. Jókai Mór. Budapest, Athenaeum, 1882-1899. [OSZK]
 et, ami 1882-t jelöli ki terminus post quemként, amikor is a Hon
*
A hon : politikai és közgazdászati napilap. szerk. Jókai Mór. Pest, 1863-1882 [OSZK]
 és az Ellenőr
*
Ellenőr. szerk. Csernátony Lajos. Pest, 1869-1882 [OSZK]
 összeolvadt az új lappá. Hogy a Pester Lloyd
*
Pester Lloyd / red. Weiskircher Karl. Pest : Pester Lloyd r.t., 1853-1945. [OSZK]
 ból miért lesz Fővárosi Lapok
*
Fővárosi lapok : irodalmi napi közlöny / szerk. Tóth Kálmán. Pest : Tóth Kálmán, 1864-1897. [OSZK]
 , az nem világos. Az a változtatás viszont, hogy „mint az öreg Ghyczy Kálmán” helyett „mint hajdan Ghyczy Kálmán” szerepel, a terminus post quemet 1888. február 28-ra, a politikus halálának dátumára tolja előre.  
Másrészt meg kell jegyeznünk, hogy ilyesféle karakterrajzokat MK inkább pályája legelején írt; a már említett Az újságfaló
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 28. Elbeszélések 2, 1874–1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 n kívül A zsiráns-kereső
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 28. Elbeszélések 2, 1874–1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 (Krk 28, 44−49
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 28. Elbeszélések 2, 1874–1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. [OSZK]
), a Sörivók
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 (Krk 29, 70−74
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
), A borivók
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 (117−120
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
), A rendőr
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 (158−162
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
) és A svihák
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 (209−212
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
) című szövegekre hivatkozhatunk a 70-es évekből. Így az is elképzelhető, hogy 1888-ban csak a fenti aktuáliákat változtatta meg a szerző vagy a szerkesztőség. Akárhogy is történt: a Pápai Hírlap
*
Pápai hírlap. Pápa. 1888–1890. Szerk. V. Hullám József. [OSZK]
 ban összesen három olyan szövegét fedeztük fel MK-nak, amelyeket elmulasztottak a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
-ba felvenni. Ezek közül kétségkívül a Csillomék mézes napjai
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 a legfontosabb. Ha valóban 1879. november 16. és 1881. szeptember 28. között íródott, ahogyan fentebb valószínűsíteni igyekeztem, akkor A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 keletkezéstörténetéről árulkodik. Ha viszont tényleg az történt volna, hogy MK 1890-ben átírta az áttörést hozó, legendás novelláskötet egyik darabját, akkor az A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 recepciótörténetét forgatná fel, és a pályakép átgondolására kényszerítene.  
 
3.3. A nagy demokraták
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
  
A Krk 10.
*
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
 kötete függelékben közli A demokraták
*
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 > című elbeszélés „vázlatait és változatait”. Az 1897 végén és ’98 elején az Országos Hirlap
*
Országos hírlap, főszerk. Mikszáth Kálmán; fel.szerk. Lipcsey Ádám. Budapest : [s.n.], 1897-1899. [OSZK]
 ban folytatásokban, majd 1898-ban könyvben is megjelent írás előzményeként a függelék a két történethez két-két korábbi szöveget rendelt − valamennyit a nyolcvanas évekből. A jóval terjedelmesebb, „Szervusz, Pali bácsi!” című első részhez A magyar demokrata
*
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című 1881-es és a Magyar demokraták
*
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című 1886-os írást. Volt azonban − most már bizonyosan állíthatjuk − a történetnek egy közbeeső kidolgozása is, mely terjedelemben és a cselekmény összetettségében is átmenetet képezett e korai szövegek és A demokraták
*
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 között. A nagy demokraták
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című, alább közölt szöveg két vidéki orgánumban is megjelent 1890 elején:
  • Felvidéki Szemle
    *
    Felvidéki szemle : az "Eperjesi Széchenyi-kör", a "Bártfai Közművelődési Egylet", a "Sárosmegyei Gazdasági Egylet", az Eperjesi Kereskedő Ifjak Egylete" s az Eperjesi Királyi Törvényszék hivatalos közlönye / szerk. Hedry Bertalan. [OSZK]
     ( Eperjesi Lapok
    *
    Eperjesi lapok : társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap / föszerk. Horváth Ödön. Eperjes : Kósch Árpád, 1899-1919. [OSZK]
         ) 15. évf., 8. sz., 1890. jan. 25., 1−3.
  • Szamos
    *
    Szamos : társadalmi hetilap : Szatmármegyei Népnevelési Egylet közlönye / fel.szerk. Jeney György. Szatmár : Szatmármegyei Népnevelési Egylet, 1869-1936. [OSZK]
         (Szatmár) 22. évf., 10. sz., 1890. febr. 2., 1−3.
 
Valószínűleg a kettő közül még a korábbi is csak utánközlés, és az eredeti közleményre talán azért nem akadhattam rá, mert az anyaggyűjtést a jelen kötet kiegészítése és a sorozat további céljai számára 1890-nel kezdtem, így a feltehetőleg 1889 végén megjelent szöveg kívül esett a vizsgált időszakon. Sokkal kevésbé valószínű, hogy a szatmári lap az eperjesi lapból vette volna át az elbeszélést, mint hogy mindkettő ugyanabból a feltehetően budapesti forrásból merített. Minthogy a Felvidéki Szemlé
*
Felvidéki szemle : az "Eperjesi Széchenyi-kör", a "Bártfai Közművelődési Egylet", a "Sárosmegyei Gazdasági Egylet", az Eperjesi Kereskedő Ifjak Egylete" s az Eperjesi Királyi Törvényszék hivatalos közlönye / szerk. Hedry Bertalan. [OSZK]
 hez képest a Szamos
*
Szamos : társadalmi hetilap : Szatmármegyei Népnevelési Egylet közlönye / fel.szerk. Jeney György. Szatmár : Szatmármegyei Népnevelési Egylet, 1869-1936. [OSZK]
 inkább csak egyes szavak kihagyásával mutat eltéréseket, a szövegközlés az előbbin alapul, a Szamos
*
Szamos : társadalmi hetilap : Szatmármegyei Népnevelési Egylet közlönye / fel.szerk. Jeney György. Szatmár : Szatmármegyei Népnevelési Egylet, 1869-1936. [OSZK]
 variánsait szögletes zárójelben „Sz” rövidítéssel tüntettem fel. A Szamos
*
Szamos : társadalmi hetilap : Szatmármegyei Népnevelési Egylet közlönye / fel.szerk. Jeney György. Szatmár : Szatmármegyei Népnevelési Egylet, 1869-1936. [OSZK]
 gyengébb szedői teljesítményére utal az is, hogy a MK által ritkán, de máshol is használt, ’sejtelem’ jelentésű spuriusz szóból ott az adott összefüggésben teljesen értelmetlen spiritusz lett. Elgondolkodtató azonban a Szamos
*
Szamos : társadalmi hetilap : Szatmármegyei Népnevelési Egylet közlönye / fel.szerk. Jeney György. Szatmár : Szatmármegyei Népnevelési Egylet, 1869-1936. [OSZK]
 „telegraffák” olvasata, amely értelmesebbnek látszik, mint a ’telegráf-oszlopok’ jelentésben használt „telegraffok” a Felvidéki Szemlé
*
Felvidéki szemle : az "Eperjesi Széchenyi-kör", a "Bártfai Közművelődési Egylet", a "Sárosmegyei Gazdasági Egylet", az Eperjesi Kereskedő Ifjak Egylete" s az Eperjesi Királyi Törvényszék hivatalos közlönye / szerk. Hedry Bertalan. [OSZK]
 ben. Kérdés továbbá, hogy Bori Mátyás egy meszely vagy egy személy bor ellenében akar fogadni. Ha a „személy” a „meszely” népetimológiás, tájnyelvi változata, akkor az a lectio difficilior, amelyet a Szamos
*
Szamos : társadalmi hetilap : Szatmármegyei Népnevelési Egylet közlönye / fel.szerk. Jeney György. Szatmár : Szatmármegyei Népnevelési Egylet, 1869-1936. [OSZK]
 szükségtelenül javított.  
A nagy demokraták  
 
 
A Krk 10.
*
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
 kötetének függelékében közölt korai „vázlatok” nagyon röviden dolgozták ki A demokraták
*
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 végső csattanójának témáját. Az itt közölt szöveg azonban már egyesíti ezzel az amerikai emigráció motívumát is. Ami itt két testvér párhuzamos életútjaként jelenik meg, az a még bővebb változatban Leveleki Molnár Pál életének két egymást követő fázisa lesz. Ezt a novellát azonban már aligha lehetne vázlatnak nevezni: gondosan megírt elbeszélés, amely saját jogán is értékelhető, és ugyanakkor sok vonással mutat előre a későbbi nagyobb kompozíció irányába.  
 
3.4. Gyermekeknek szóló változatok  
A jelen kötetben is szerepelnek olyan írások ( A ló, a bárányka és a nyúl
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ; Aussi brebis
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ), amelyeket MK valamely gyermekújságban ( Az Én Ujságom
*
Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
 , Magyar Lányok
*
Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. [OSZK]
 ) is közre adott. Az ilyen változatokra némi rövidítés és sajátos stiláris ideál jellemző: kerülik például az idegen szavakat és a mégoly finom szitkokat is, nyelvhelyességi kérdésekben pedig − mint a páros testrészek egyes számú megnevezése vagy a kinézni ige kerülése − purista, nyelvművelői álláspontot képviselnek. Egyáltalán nem biztos, hogy az efféle átalakításokat MK maga végezte el, sokkal valószínűbb, hogy egyszerűen szabadkezet adott a szerkesztőknek, és ők idomították a szövegeket a gyermekközönség igényeihez, illetve saját pedagógiai elképzeléseikhez. Az 1890-es években azonban két novellának olyan gyermekváltozatára is rábukkantam, amelyekből az eredeti szövegnek igen nagy százaléka hiányzik, és ezért akár önálló műnek is tekinthetők. Lehetséges, hogy a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 azért nem vett róluk tudomást, mert valóban önálló, egy későbbi Versek, mesék kötetben közlendő szövegeknek tartották őket. Ettől még persze lehetett volna utalni erre a jegyzetapparátusban, másrészt pedig az önállóság ellen az szól, hogy főleg csak húzások és apróbb lexikai átalakítások jellemzik az ad usum delphini változatokat, új momentum, új szövegezés, új cselekményformálás alig. Minthogy az átalakítások tendenciája egyezik a jelen kötetben található novellákéval, helyénvalónak tartom itt közölni azon eltérések listáját, amelyeket a gyermekváltozatok az 1883-as A rossz matéria
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 (Krk 34, 17−28.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
) és az 1890-es A Csák fészke
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című (Krk 40, 39−42.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
) szövegekhez képest mutatnak. Az előbbi átírása A sovány Tóth Gyula
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 címmel két helyen is megjelent azonos szöveggel ( Az Én Ujságom
*
Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
 2. évf., 27. sz., 1891. jún. 28., 420–424.; Magyar Lányok
*
Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. [OSZK]
 1. évf., 26. sz., 1895. jún. 16., 405–8.), az utóbbinak tulajdonképpen csak az első fele látott napvilágot mint A trencséni vár kútja
*
Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ( Az Én Ujságom
*
Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
 9. évf., 42. sz., 1898. okt. 16., 678.). Az alábbiak tehát mintegy a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 szövegkritikai apparátusának kiegészítését képezik: a sorszámok a Krk 34.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
, illetve 40. kötetére
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
 utalnak, zárójelben pedig Az Én Ujságom
*
Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
 és a Magyar Lányok
*
Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. [OSZK]
 eltéréseit tüntettem fel A rossz matériá
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 nak a Krk 34-ban
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
 megjelent szövegéhez képest, a második szakaszban pedig Az Én Ujságom
*
Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
 eltéréseit A trencséni vár kútjá
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 nak a Krk 34-ben
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
 megjelent szövegéhez képest.  
    Cím
  • A sovány Tóth Gyula
    • 17:1−7
  • hiányzik
    • 17:8
  • Ugyanis mind Nagy Pál, mind Molnár András (Nagy Pál és Molnár András)
    • 17:11
  • ezek az átkozott gyerekek (ezek a gyerekek)
    • 17:12−14
  • a bekezdés utolsó, „Persze még...” kezdetű mondata hiányzik
    • 17:15−16
  • Egyszer valami nagy megfigyelő tehetség (alighanem nemzetes Csomainé asszonyom) azt a futó (Egyszer nemzetes Csomainé asszonyom azt a futó
    • 17:26−27
  • Forgós teremtette, ennek nem szabad megtörténni. (Ennek nem szabad megtörténni)
    • 18:5−6
  • a diákokat. Mind jó húsban van, hála istennek. Aztán (a diákokat. Aztán)
    • 18:9−10
  • meg kedves, gömbölyű állacskádat (meg a kedves, gömbölyű állacskádat)
    • 18:11
  • szessziót tartott (ülést tartott)
    • 18:11−16
  • A bevezető tagmondat után a bekezdés többi része „melyen részt vett...” kezdettel hiányzik, egy vessző után a következő bekezdés szövegével folytatódik az elbeszélés.
    • 18:18−19
  • tapasztalatokban bővelkedő, ki a gyakorlati téren is eredményeket mutathatott fel. (tapasztalatokban bővelkedő; valamikor egy prépostnál volt szakácsné.
    • 18:27−39
  • hiányzik
    • 19:1
  • Denique elhatározták (Elhatározták)
    • 19:2
  • azokat a gonosz kölyköket (azokat a kosztos gyerekeket)
    • 19:6−7
  • A nemzetes asszonyról nem is szólok, mert az valóságos fúriában rohant a piacra (A nemzetes asszony rohant a piacra)
    • 19:9−10
  • az ő kosztjukon! S kik akarnak túltenni egy Nagy Pálnén? Oh, oh, ügyefogyott Molnár Andrásné, hiszen (az ő kosztjukon! Molnár Andrásné? Hiszen)
    • 19:16
  • diligencia (iskolai év); úgy néztek ki (olyanok voltak)
    • 19:19−20
  • benőttek a szemei (benőtt a két szeme)
    • 19:22
  • hiányzik
    • 19:27−28
  • uramhoz – akivel két atyafigyerek –, hogy (uramhoz, hogy)
    • 19:29
  • testimónium írásba az utókor számára, mennyi (bizonyítvány írásba, mennyi)
    • 19:32−20:4
  • hiányzik
    • 20:6−11
  • a bekezdés „s ahelyett, hogy...” kezdetű, nagyobbik fele hiányzik
    • 20:17
  • hiányzik
    • 20:19−21
  • – Ha nyomnak-e valamit? Ha apróságok-e? – gyulladozott sértődve a sógor. – Három mázsa tíz font a három együtt. Becsületemre mondom] (– Ha nyomnak-e valamit? Három mázsa tíz font a három együtt.)
    • 20:25−26
  • a gyenge oldala, az egyedül sebezhető része. Hogy ki tudta (a gyenge oldala. Hogy ki tudta
    • 20:28−29
  • – Rossz matéria... – dünnyögé. – A negyedik diák rossz fundamentum.... (A negyedik diák rossz fundamentum... dünnyögé.)
    • 20:34−35
  • De a szeme bizony csak akkor volt a könyvön, mikor a gyomlálgató Annáé lopva rajta pihent. (Szeme a gyomlálgató Annán pihent.)
    • 20:36−37
  • No, de ez szerencsére nem volt gyakran, mert Anna még nagyon félénk, (Anna még nagyon félénk volt,)
    • 21: 9−12
  • A bevezető tagmondat után a bekezdés többi része „ s meghajítja ...” kezdettel hiányzik.
    • 21:16
  • nehogy még jobban megharagudjék (hogy még jobban meg ne haragudjék)
    • 21:17-19
  • Mosolyától elfut a káposztalevelek és dinnyeindák ónszíne, az árnyék megriadva ugrál a pázsiton, minden tündöklik, minden ragyog (Anna mosolyától minden ragyog)
    • 21:20−22
  • S ha már egyszer be van csapva a Virgilius – hadd pihejen. Sok olyan érdekes dolog nincs ám meg abban, amit ők egymással megbeszélgethetnek. (Elkezdtek egymással beszélgetni.)
    • 21:32
  • a kis vízi-járműbe (a kis hajóba)
    • 22:14
  • lábaiknál (lábuknál)
    • 22:16−27
  • hiányzik
    • 22:32
  • iskoláimat (iskolát)
    • 22:35−36
  • A bekezdés második fele „és a lekapcsolt...” kezdettel hiányzik.
    • 23:3
  • egy korhely-kompánia (egy kompánia)
    • 23:19−39
  • A bekezdés vége „sohase...” kezdettel hiányzik.
    • 24:1−3
  • De ha Annának nem szerzett örömet a diligencia, a szegény Tóth Gyulának az is keserűség volt, ami másnak boldogság: a vakáció. (Annának nem szerzett örömet az iskolai év vége, a szegény Tóth Gyulának sem.)
    • 24:5−7
  • „Kedves szüleim” – mert így címezte a „címeres korhelyeket” – közelednek a szünnapok, hová („Kedves szüleim, közeledik a vakáció, hová”
    • 24:8
  • vizsga (vizsgálat)
    • 24:16−18
  • hiányzik
    • 24:21
  • szemeiben (szemében)
    • 24:24
  • fiskális, ki nagyot hallott kissé. – Talán (fiskális. – Talán)
    • 24:30−31
  • összeesett[, a hátgerince meglátszott a kabátja szövetén át]. – Szegény
    • 24:36−38
  • én vele? Csak a becsületembe gázol. Nem fog azon semmi, de semmi. Ha mennyei mannával etetnők, se lenne különb a kinézése. S ezért a kinézésért engem szólnak (én vele? Nem fog azon semmi, de semmi. Ha mennyei mannával etetnők, se lenne különb, kövérebb, s ezért engem szólnak)
    • 25:1−3
  • A méltatlankodás keserűsége ömlött el szavain. Érezte, amit mondott, meg volt győződve, hogy csak a saját becsületét oltalmazza, s ezért kellett a „rossz fundamentumnak” odahagyni (Szegény Tóth Gyulának ezért kellett odahagyni)
    • 25:13−15
  • A bekezdés vége „ Ej, no...” kezdettel hiányzik.
    • 25:18
  • redőnyös (redős)
    • 25:20
  • mintha valami közönyös, nagyon közönyös vidéken (mintha valami nagyon idegen vidéken)
    • 25:25
  • bejött (bement)
    • 25:26
  • nagyon rosszul nézett ki (nagyon rossz színben volt)
    • 25:31
  • szemeiben (szemében)
    • 25:34
  • de lopva azt is a zsebébe csúsztatta (de azt is a zsebébe)
    • 25:36−39
  • hiányzik
    • 26:1
  • s e nyíló ajtók (s ezek a nyíló ajtók)
    • 26:12−13
  • A bekezdés vége „oly sűrűn...” kezdettel hiányzik.
    • 26:19
  • s (és)
    • 26:28
  • fülei (füle)
    • 26:36
  • és (s)
    • 27:14
  • hiányzik
    • 27:18
  • tenyereivel (tenyerével)
    • 27:21−22
  • hiányzik
    • 27:30
  • iskoláit (iskolát)
    • 27:34
  • ha iskoláit (ha az iskolát)
    • 27:35−28:12
  • hiányzik
    • 28:14
  • A kosztosoknak mégis kellene (A kosztosoknak kellene)
 
    Cím
  • A trencséni vár kútja
    • 39:1
  • A Vág mentén fölfelé haladva Beckón túl kitágul a szilaj folyam völgye, óriási hegyek szinte egymásra látszanak dőlni körös-körül keretnek, míg végre Kosztolnánál (Vág mentén fölfelé haladva Kosztolnánál)
    • 39:5−10
  • hiányzik
    • 39:25−27
  • finom, tartásban, modorban előkelő, elbájoló. Nagyon megtetszett Szapolyainénak, Hedvig tescheni hercegnőnek. Elkérte férjétől a hölgyei közé. (finom, tartásban. Nagyon megtetszett Szapolyainénak, Hedvig hercegnőnek.)
    • 39:29
  • jelent meg Trencsénben a várúrnál (jelent meg a várúrnál
    • 40:26
  • Fakassz nekem e kősziklából (Fakassz nekem a kősziklából)
    • 40:32
  • szívóssággal, míg végre (szívóssággal. Végre)
    • 40:36
  • Vized már van (Vized van már)
    • 40:37−42:11
  • hiányzik
 
 
 
4. Az utánközlések részleges feltárásának néhány további tanulsága  
4.1. Eltérő változatok  
Nem gyakori ugyan, de legalább egy példa arra is akad, hogy több év elteltével egy vidéki lapban alapvetően átdolgozott variánsát találjuk egy szövegnek. Lehetséges, hogy maga MK dolgozta át szövegét (de legalábbis hozzájárult az átdolgozáshoz). Ilyen eset Az én jó patrónusom
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 70. Cikkek és karcolatok, 1885 január-1885 június. Sajtó alá rend. R. Hutás Magdolna, Rejtő István. Budapest, Akadémiai–Balassi, 1977. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című emlékezés, amely a Krk-ban
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 70. Cikkek és karcolatok, 1885 január-1885 június. Sajtó alá rend. R. Hutás Magdolna, Rejtő István. Budapest, Akadémiai–Balassi, 1977. [OSZK]
 1885-ös keltezéssel szerepel (70, 44–49). Az Aranyosmaróton kiadott Barsi Ellenőr
*
Barsi ellenőr : társadalmi, szépirodalmi, közművelődési, gazdasági és megyei érdekekkel foglalkozó hetilap / szerk. Malinovski Valdemár. Aranyos-Maróth : Malinovski Valdemár, 1890-1917. [OSZK]
 1891. február 8-án hozott egy „eredeti tárcát” MK-tól Utolsó estém Győry Vilmosnál
*
Barsi ellenőr : társadalmi, szépirodalmi, közművelődési, gazdasági és megyei érdekekkel foglalkozó hetilap / szerk. Malinovski Valdemár. Aranyos-Maróth : Malinovski Valdemár, 1890-1917. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 címmel (10. évf., 6. sz., 1–2). A szövegek nagyobbik részüket tekintve azonosak, a címen kívül mindössze a kezdés különbözik. 1891-ben MK elhagyta az 1885-ös változat első tíz bekezdését (Krk 44:1–45–20), a tizenegyedik első mondatait pedig átalakította a következőképpen:  
1885 1891
Mert mi tagadás a dologban, amiből annyi fölösleg jutott Kőrösi Sándor vagy Vámos professzornak, abból én igen szűken részesültem a mennyei hatalmaktól. Nekünk felvidéki embereknek sokkal kisebb hang jut, de kisebb is kell odahaza, ahol a hegyek közt sokkal jobb az akusztika. Itt Pesten azonban átkozottul érzi az ember a hiányt. Mindig is irigyeltem a nevezett két képviselő urat. Észrevehették rajtam. Amiből az istenek annyit adtak Kőrősy Sándor képviselő társamnak, (aki a legbecsületesebb hanggal bír az országban) abból én igen szűken részesültem a mennyei hatalmaktól. Nekünk felvidéki embereknek sokkal kisebb hang jut, de kisebb is kell odahaza, ahol a hegyek közt sokkal jobb az akusztika. Itt Pesten azonban átkozottul érzi az ember a hiányt. Mindig is irigyeltem a nevezett képviselő urat. Észrevehette rajtam.
A szövegnek ez a nem jelentéktelen átalakítása főleg azért érdekes, mert ezáltal a Barsi Ellenőr
*
Barsi ellenőr : társadalmi, szépirodalmi, közművelődési, gazdasági és megyei érdekekkel foglalkozó hetilap / szerk. Malinovski Valdemár. Aranyos-Maróth : Malinovski Valdemár, 1890-1917. [OSZK]
 ben megjelent változat lesz az, amelyet a szerző életében utoljára kiadott a kezéből, vagyis a kritikai kiadás által többnyire szem előtt tartott ultima manus elvének megfelelően azt kellett volna főszövegnek választani, és PH-ban
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
 közzétett 1885-ös változat eltéréseit pedig a jegyzetapparátusban közölni. Vagy két különálló szövegként mind a kettőt felvenni, mint ahogy a Jókai mint képviselő
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 32, 1893, kiad. Sz. Garai Judit, Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1988 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 82) [OSZK][OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című szövegekkel történt, melyek a Krk 82.
*
Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 32, 1893, kiad. Sz. Garai Judit, Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1988 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 82) [OSZK]
 és 83. kötetében
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
 jelentek meg azzal az indoklással, hogy a második változat jelentős lerövidítése (ott az eredeti szöveg végét hagyta el MK) új, egészen más művet eredményezett. A Jókai mint képviselő
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 32, 1893, kiad. Sz. Garai Judit, Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1988 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 82) [OSZK][OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 két változata egyébként mintegy két hét eltéréssel jelent meg: a hosszabbik a Pesti Napló
*
Pesti napló / fel.szerk. Szenvey József. Pest : Császár Ferenc, 1850-1939. [OSZK]
 ban, a rövidebbik a Pesti Hirlap
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
 ban. MK a Jókai-jubileum alkalmára készítette, és több olyan lap is átvette, amelyek ugyanezen alkalomból több közleményben is foglalkoztak az ünnepelttel. Ezek a következők:
  • Magyar Szalon 11. évf., 4. sz., 1894. január, 693–98. hasáb.
  • Képes Családi Lapok
    *
    Képes családi lapok. Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Budapest: Mehner Vilmos, 1879–1904. [OSZK]
         16. évf., 2. sz., 1894. jan. 7., 20−22. (Jelezték, hogy átvett anyag „A Magyar Salonból”.)
  • Ország-Világ
    *
    Ország-Világ. 1880–1938. [OSZK]
         15. évf., 2. sz., 1894. jan. 7., 35.
 
Valamennyi a hosszabbik változatot közölte. És ugyanígy a hosszabbik változathoz nyúltak vissza a lapok tíz év múlva, amikor Jókai halála miatt adtak ki Jókai-számokat:
  • Független Magyarország
    *
    Független Magyarország : politikai és közgazdasági lap / szerk. Kompolthy Gusztáv. Budapest : Vaály Emil, 1899-1900. [OSZK]
         3. évf., 768. sz., 1904. máj. 6., 11.
  • Tolnai Világlapja
    *
    Tolnai világ lapja : szépirodalmi képes hetilap / fel.szerk. Sass Ignác. Budapest : Tolnai Simon, 1901-1944. [OSZK]
         4. évf., 20. sz., 1904. máj. 15., 608−609.
 
Úgy látszik, a kurtítás nem a végleges szövegállapotot eredményezte, hanem csak alkalmi módosítás volt valamilyen külső kényszer hatására.  
 
4.2. Mutatványok a Jókai Mór élete és korából  
Jókairól MK többször is írt, de a legfontosabb a kétkötetes életrajz, a Jókai Mór élete és kora
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Regények és nagyobb elbeszélések 18, 1905-1906. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1960. [OSZK]
+
Jókai Mór [PIM][VIAF]
 . A Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Regények és nagyobb elbeszélések 18, 1905-1906. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1960. [OSZK]
 a szövegváltozatok, illetve a szöveg genezisének feltárása érdekében hivatkozik két részlet előzetes közlésére Az Újság
*
Az újság. Budapest. Fel. szerk. Gajári Ödön. 1903–1925. [OSZK]
 ban, nem említi viszont azokat az önálló részletközléseket, amelyek főleg 1906. decemberében jelentek meg a legkülönbözőbb lapokban. A mű ekkor már kapható volt, a közlések tehát elvileg reklámcélokat szolgáltak; sokszor azonban egyáltalán nincs utalás a könyvre, sem arra, hogy egy hosszabb szöveg részletét tartja kezében az olvasó. Reklámértéke azonban még az ilyen közlésnek is lehetett: az újságolvasó ember tudta, hogy MK évek óta Jókai életrajzán dolgozik, és a Jókairól szóló rövidebb elbeszélést könnyen azonosíthatta mint kedvcsináló szemelvényt a frissen elkészült nagy munkából. A fentiekben már volt szó arról, milyen elvi kérdéseket vet föl egy regény fejezetének, részletének önállósítása. Hasonló kérdések itt is felmerülnek. A különböző lapok különböző módokon jártak el: volt, amelyik jelezte, hogy mutatványról van szó, volt, amelyik nem; volt, amelyik a lábjegyzeteket is közölte, volt, amelyik nem; volt, amelyik teljes fejezetet hozott le pontos szöveggel, és volt, amelyik egy fejezetnek is csak részletét vagy részleteit kisebb módosításokkal. Tekintsük át mindezeket időrendben.
  • Epilog. Az Újság
    *
    Az újság. Budapest. Fel. szerk. Gajári Ödön. 1903–1925. [OSZK]
         4. évf., 343. sz., 1906. dec. 14., 1−3. Az azonos című fejezet teljes szövege jegyzetekkel, jelezve, hogy mutatvány.
  • Jókai második házassága. Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         51. évf., 344. sz., 1906. dec. 15., 1−2. A friss könyvre tett minden utalás nélkül közlik az alábbi részleteket „Az alkony” című fejezetből: 19, 171:11−176:25; 178:1 második mondata („Oh, ne áltassuk...”)−20; 179:21−39.
  • Férfi sorsa a nő. A Hét
    *
    A hét : társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, fel.szerk. Kiss József. Budapest : Kiss József, 1889-1924. [OSZK]
         17. évf., 50. sz., 1906. dec. 16., 823−826. Pontosan közlik a teljes fejezetet jegyzetekkel együtt, de nem jelzik, hogy átvétel.
  • A sárga ház és lakói. Uj Idők
    *
    Új idők : szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. szerk. Herczeg Ferenc. Budapest : Singer és Wolfner, 1894-1949. [OSZK]
         12. évf., 51. sz., 1906. dec. 16., 599–602. Az azonos című fejezet első fele a Krk 18, 86:19-ig
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Regények és nagyobb elbeszélések 18, 1905-1906. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1960. [OSZK]
    ; jelzik, hogy mutatvány, rövid méltató bevezetést is adnak, és hozzák a lábjegyzeteket.
  • A régi Komárom. Vasárnapi Ujság
    *
    Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
         53. évf., 50. sz., 1906. dec. 16., 813−815. Nem a teljes „Az akkori Komárom” című fejezet, hanem csak a Krk 18, 38:11.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Regények és nagyobb elbeszélések 18, 1905-1906. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1960. [OSZK]
     sortól kezdődően, és a 38 oldal 2. és 3. teljes bekezdése is hiányzik. A 38:10−11. sorokban „pedig sűrűn estek akkor a városban” helyett ez áll: „sűrűn estek Komárom városában”; a 41:16. sorban pedig „De ugyan volt elég hely” helyett „De ezen kívül is volt elég hely”. Jelzik, hogy mutatvány „ Mikszáth Kálmánnak Jókai Mór élete és kora
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Regények és nagyobb elbeszélések 18, 1905-1906. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1960. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         című most megjelent művéből    ”, és hozzák a jegyzeteket is.
  • Jókai a világosi katasztrófa után. Mikszáth Kálmán könyvéből. Budapesti Hirlap
    *
    Budapesti hírlap : politikai napilap / szerk. Csukássi József. Budapest : Csukássi József és társa, 1881-1939. [OSZK]
         26. évf., 352. sz., 1906. dec. 23., 31−32. Egy bekezdésnyi bevezetés után a „Szomorú napok” című fejezet szövege a 18, 173:34-től végig.
  • Jókai Mór és a Pesti Napló
    *
    Pesti napló / fel.szerk. Szenvey József. Pest : Császár Ferenc, 1850-1939. [OSZK]
     (Részletek Mikszáth Kálmán Jókai-könyvéből). Pesti Napló
    *
    Pesti napló / fel.szerk. Szenvey József. Pest : Császár Ferenc, 1850-1939. [OSZK]
         57. évf., 352. sz., 1906. dec. 23., 34−35. A PN
    *
    Pesti napló / fel.szerk. Szenvey József. Pest : Császár Ferenc, 1850-1939. [OSZK]
     ezzel a közleménnyel legalább annyira reklámozta saját magát, mint MK könyvét. Olyan, nem összefüggő részleteket emelt ki, amelyek Jókai és a lap kapcsolatát említették: 18, 194:23−36, 195:20−37, 196:20−21 (de a következő mondatzárlatból a kurzivált részt elhagyva: „legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb.”), 19, 5:1−19, 5:22−7:4 (az utolsó sor nagyobbik része nélkül, vagyis hogy „Nem is igen lehetett már ott [ti. a PN
    *
    Pesti napló / fel.szerk. Szenvey József. Pest : Császár Ferenc, 1850-1939. [OSZK]
    -nál] maradása.    ”). Ehhez természetesen szükség volt bevezetésre és a szemelvényeket összekötő szövegekre is, melyek néhol a szöveg nem idézett kifejezéseit is felhasználják.
  • Rózsaszín párák. Független Magyarország
    *
    Független Magyarország : politikai és közgazdasági lap / szerk. Kompolthy Gusztáv. Budapest : Vaály Emil, 1899-1900. [OSZK]
         6. évf., 1715. sz., 1906. dec. 25., 35−36. Jelezve, hogy mutatvány, de a jegyzetek nélkül közlik az azonos című fejezet nem teljes szövegét. Az elejéről mintegy négy oldalt elhagynak, így a 19, 143:28-tól a fejezet végéig tart a szöveg, amely így különös módon egy „És” kötőszóval kezdődik.
  • Az elrontott regény. Ország-Világ
    *
    Ország-Világ. 1880–1938. [OSZK]
         27. évf., 51. sz., 1906. dec. 30., 1051–52. Azonos a fejezettel, csak a legelején van eltérés: „Teljes munkakedvvel” helyett „ Jókai Mór teljes munkakedvvel” áll. Nem jelzik, hogy mutatványról van szó.
  • A nagy nap. Vasárnapi Ujság 54. évf., 2. sz., 1907. jan. 13., 32−5. Teljes fejezet pontosan, de jegyzetek nélkül, a következő bevezető megjegyzéssel: „ Mikszáth Kálmán Jókairól szóló nagy életrajzi munkájából már adtunk mutatványt közvetlen megjelenése után. A könyv azonban oly fényes művészettel van írva, hogy érdekesnek tartjuk most újra közölni egyik fejezetét, mely 1848. március 15-ikének eseményeit minden eddigi írónál hűbben és hatásosabban írja meg.”
  • A tizek. Magyar Lányok
    *
    Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. [OSZK]
         13. évf., 9. sz., 1907. febr. 24, 136–139. A közlést két bekezdésnyi bevezetés előzi meg, mely így kezdődik: „Egy olyan könyv jelent meg nemrégiben a magyar irodalomban, amelyről a Magyar Lányok
    *
    Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. [OSZK]
         olvasóinak is tudomást kell venniök.    ” A szöveg megegyezik a fejezetével, de a jegyzeten kívül a következő részletek hiányoznak: 18, 101:5−7, 102:6−9, 102:31−103:19.
  • Jókai és a nagy nap. Budapest
    *
    Budapest : képes politikai napilap. Budapest : Wodianer F., 1877-1918. [OSZK]
         33. évf., 62. sz., 1909. márc. 14., 17−19. Ez a kései utánközlés már nem a megjelenés körüli reklámot célozta, hanem az ünnepi megemlékezést. Nem jelezték, hogy egy már több éve olvasható könyv részletét közlik, és elhagyták a jegyzeteket.
  • A régi Komárom. Komáromi Hiradó
    *
    Komáromi Híradó: társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap. Komárom, 1909-1911. szerk. Freisinger Mór. [OSZK]
         1. évf., 31–33. sz., 1909. szept. 19., 1–2; szept. 26., 1–3; okt. 3., 1–2. Ez az utánközlés a helytörténeti érdeklődésen alapult. Majdnem teljesen megegyezik a VÚ
    *
    Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
     mutatványával, csak a lábjegyzetek hiányoznak, és a főhőst első említésekor (18, 38:14) nem „Móric”-nak, hanem „Jókai”-nak nevezik. Nincs utalás a könyvre.
 
A könyv megjelenése körül (és még utána is) feltűnően sok fejezet jelent meg önállóan, gyakran nem is jelezve, hogy mutatványról van szó, és általában minimális változtatásokat eszközölve csak az önállósítás érdekében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti az, hogy a Jókai Mór élete és kora
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Regények és nagyobb elbeszélések 18, 1905-1906. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. S.a.r. Rejtő István. Budapest: Akadémiai. 1960. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 kifejezetten fragmentáris narráció csupa önmagában is kerek részlettel; Jókai élettörténete nagy vonalakban ismert volt az újságolvasó közönség előtt, ezért egy rövidebb részlet kontextusa odaérthető volt, ellentétben a fiktív történetekkel.  
 
4.3. Mikszáth és Gárdonyi  
Gárdonyi Géza Figurák
*
Figurák : furcsa emberekről furcsa históriák / Gárdonyi Géza ; [bev. Mikszáth Kálmán], Budapest : Singer - Wolfner, 1890 Szeged : Endrényi Ny. [OSZK]
+
Gárdonyi Géza [PIM][VIAF]
 című kötete Mikszáth előszavával jelent meg, márpedig ha ő bármilyen alkalmi írást kiadott a kezéből, vagy akár csak beszédet mondott valamilyen rendezvényen, a szöveget biztosan megjelentette valamelyik újság is. A frissen megjelenő novelláskötetekből a lapok szívesen hoztak le mutatványként egy-egy darabot, és ezt a kiadók nyilván reklámlehetőségnek tekintették. Hasonló reklámfunkciót tölthetett be az előszavak újságközlése is. A kritikai kiadás a könyvön kívül arról is tájékoztat, hogy az előszó megjelent a Vasárnapi Újság
*
Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
 1890. május 25-i számában (Krk 79, 255
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 79. Cikkek és karcolatok 29, 1890, kiad. Kroó András, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
). Csakhogy a Zombor és Vidéke
*
Zombor és vidéke : társadalmi, közművelődési és szépirodalmi közlöny / szerk. Müller Gyula. Zombor : Nadasch : Muzsik : Partlics, 1881-1918. [OSZK]
 című lap tárcarovatában már 1890. április 17-én lejött (9. évf., 31. sz.). Ebben az esetben akár a Vasárnapi Újság
*
Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
 közlését tekinthetjük másodlagosnak (és a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 gyakorlata szerint mellőzhetőnek), és a délvidéki lapra kellene mint első újságközlésre hivatkozni. Ha már a Figurák
*
Figurák : furcsa emberekről furcsa históriák / Gárdonyi Géza ; [bev. Mikszáth Kálmán], Budapest : Singer - Wolfner, 1890 Szeged : Endrényi Ny. [OSZK]
+
Gárdonyi Géza [PIM][VIAF]
 előszavánál tartunk, engedtessék meg egy kitérő, amely nem függ össze MK írásainak utánközléseivel. A Krk 79. kötete
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 79. Cikkek és karcolatok 29, 1890, kiad. Kroó András, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
 csak találgatásokra vállalkozott abban a kérdésben, miért írt MK előszót Gárdonyinak: „Jelenlegi ismereteink nem nyújtanak fogódzót ahhoz, hogy kideríthessük, miként került Gárdonyi kötete elé Mikszáth előszava.” (70, 255.
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 79. Cikkek és karcolatok 29, 1890, kiad. Kroó András, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
) Három lehetőséggel számolt: vagy a „volt szegedi műhelyből”, esetleg a szegedi könyvkiadó Endrényi testvérektől, vagy pesti bizományosuktól, a Singer és Wolfnertől, vagy pedig maga a fiatal Gárdonyi is kezdeményezhetett. Móra Ferenc azonban − vélhetőleg a szegedi szájhagyomány alapján − a következőképpen számol be az előszó történetéről:
Kötetbe gyűjtötte a szegedi novelláit, a Figurák
*
Figurák : furcsa emberekről furcsa históriák / Gárdonyi Géza ; [bev. Mikszáth Kálmán], Budapest : Singer - Wolfner, 1890 Szeged : Endrényi Ny. [OSZK]
+
Gárdonyi Géza [PIM][VIAF]
-at, de nagyon lassan keltek az előfizetési ívek. Akkor a szerkesztőjének, Mócs Zsigmondnak nagyszerű ötlete támadt. Valamikor, amikor Mikszáth még szegény legény volt, ő adott neki egy pár cipőt. Most azért meg kell fizetni, még pedig arannyal! Írjon Mikszáth előszót Gárdonyi könyvéhez.  
Mikszáth könnyen ígért, de nehezen fizetett. Mócs azonban addig járt a nyakára Pestre, míg kizaklatta belőle az előszót. De hát abban nem sok köszönet volt. Mikszáth vagy el se olvasta a könyvet, vagy nem ismerte fel a Gárdonyi oroszlánkarmait. Úgy veregette meg az ifjú pályatárs vállát, hogy ez akár szégyellhette is magát miatta. S ez még a kisebbik baj lett volna. Nagyobb volt az, hogy mikor a könyv megjelent, az előszót minden pesti lap lenyomtatta belőle csemegének, magáról a könyvről senki se beszélt.  
(Móra Ferenc: Gárdonyi ismeretlen művei
*
Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. Budapest : Révai, 1936. [OSZK]
+
Móra Ferenc [PIM][VIAF]
. In uő: Napok, holdak, elmult csillagok
*
Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. Budapest : Révai, 1936. [OSZK]
+
Móra Ferenc [PIM][VIAF]
 . Bp., 1936. Révai, 190.)  
 
4.4. Az Almanach-előszavak  
Hasonló helyzet, hogy ti. egy vidéki lap előbb közli a szöveget, mint a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 által preferált pesti, nagyon gyakran áll elő az Almanach előszóinál: a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 mindig megemlíti a pesti újságközléseket, de a vidékieket, bár amazokat időben nem ritkán megelőzik, soha. Pedig talán már az sem érdektelen jelenség, mennyi újságban jelenik meg MK egy-egy Almanach- előszava. E szövegek egy része sajátos típusú irodalomelméleti gondolameneteket fogalmaz meg például irodalom és politika viszonyáról, a műfaji hierarchiáról, a műalkotás nemzeti jellegéről. A valószínűleg reklámcélokat szolgáló utánközlések nagy számából akár arra is következtethetünk, hogy a korszaknak ezek voltak Magyarországon a legolvasottabb, legnagyobb hatású irodalomelméleti írási. Az előszavak átvétele nem ritkán kapcsolódik össze az adott Almanach ismertetésével. A Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 általában maga is ismerteti az előszó jegyzetapparátusában az Almanach egészét, de lehetne amellett érvelni, hogy a kontextushoz az ilyen kortárs ismertetések is hozzátartoznak, legalább amikor egyetlen közleményt alkotnak az előszóval. Az alábbi, a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 által nem említett közléseket sikerült fellelni:
    1891  
  • Szilágy-Somlyó 8/48, 1890. nov. 27., 1–2. = Részlet Mikszáth előszójából. Zombor és Vidéke
    *
    Zombor és vidéke : társadalmi, közművelődési és szépirodalmi közlöny / szerk. Müller Gyula. Zombor : Nadasch : Muzsik : Partlics, 1881-1918. [OSZK]
         9. évf., 93. sz., 1890. nov. 20., 2. [a Krk 79
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 79. Cikkek és karcolatok 29, 1890, kiad. Kroó András, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
    , 68. oldal 5. bekezdésével ér véget a részlet, a lap 1. oldalán az Almanach ismertetése.]
    1892  
  • Szabadság
    *
    Szabadság : társadalmi, szépirodalmi lap / szerk. Pongrác Béla. Székesfejérvár : Bánhidy Károly, 1881-1907. [OSZK]
         (Székesfejérvár) 11. évf., 140. sz., 1891. nov. 22., 2−4.
  • Szilágy-Somlyó 9. évf., 48. sz., 1891. nov. 26., 2–3 [ismertetéssel]
  • Szatmár
    *
    Szatmár : társadalmi, ismeretterjesztő, közegészségügyi, közgazdászati és szépirodalmi hetilap / szerk Tomcsányi Imre. Szatmár-Németi : Nagy Lajos, 1874-1908. [OSZK]
         17. évf., 49. sz., 1891. dec. 5., 2–4.
  • = Szépirodalmunk ijesztő szegénysége mégpedig a legnemesebb és legszükségesebb irányokban. Religió
    *
    Religio vallás : kath. egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat / szerk. Breznay Béla. Budapest : Breznay Béla, 1894-1905. [OSZK]
         50. évf., 50. sz., 1891. dec. 23., 400−402.
    1893  
  • Veszprémi Független Hirlap
    *
    Veszprémi független hírlap : megyei és helyi érdekű vegyes tartalmú hetilap / szerk. Kompolthy Tivadar. Veszprém : [s.n.], 1881-1897. [OSZK]
         12. évf., 46. sz., 1892. nov. 12., 1–2 [A következő jegyzettel: „Holnap, vasárnap jelen meg a könyvpiaczon a Singer és Wolfner czég kiváló érdekü évi „Almanach”-ja.”]
  • Szilágy-Somlyó 10. évf., 46. sz., 1892. nov. 17., 1–2.
  • Bácska
    *
    Bácska / szerk. Radics György. Zombor : Radics György, 1878-1916. [OSZK]
         . (Zombor) 15. évf., 91. sz., 1892. nov. 18., 1–2.
    1894  
  • Magyar Géniusz
    *
    Magyar géniusz : társadalmi, irodalmi és művészeti hetilap / szerk. Hevesi József [et al.]. Budapest : Kosmos, 1892-1903. [OSZK]
         4. évf., 46. sz., 1893. nov. 12., 317–8.
  • Zombori Hirlap
    *
    Zombori hírlap : Bács-Bodrogh megyei független politikai újság / Pataj Sándor. Zombor : Oblát Károly, 1893-1897. [OSZK]
         [1. évf.,] 42. sz., 1893. nov. 22., 1–3.
    1895  
  • Nemzet
    *
    Nemzet. Főszerk. Jókai Mór. Budapest, Athenaeum, 1882-1899. [OSZK]
         13. évf., 311. sz., 1894. nov. 10., 1. [Az első hasáb a bevezetés elejének egyes szám harmadik személyű összefoglalása, és csak a II. résztől következik az előszó egyenes idézése. Ez mindenesetre ugyanazon a napon jelent meg, mint a Krk által egyedül hivatkozott újságközlés a PH
    *
    Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
    -ban.]
  • Szilágy-Somlyó 12. évf., 46. sz., 1894. nov. 15., 1–3.
  • = Katánghy Menyhért témája. Ország-világ
    *
    Ország-Világ. 1880–1938. [OSZK]
         15. évf., 47. sz., 1894. nov. 18., 775–6.
    1896  
  • Budapesti Bazár
    *
    Budapesti bazár : az önmunkálkodás és a takarékosság útmutatója : közlöny a szépirodalom, művészet és kiválólag a divat köréből. Budapest : Király János, 1873-1928. [OSZK]
         36. évf., 24. sz., 1895. dec. 16., Szépirodalmi rész 5.
  • Ország-világ
    *
    Ország-Világ. 1880–1938. [OSZK]
         16. évf., 1895, 782. [Ez a szám nem fellelhető, az OSzK gyűjteményéből hiányzik.]
    1897  
  • Szilágy-Somlyó 14. évf., 49. sz., 1896. dec. 3., 1–3.
    1898  
  • = Tizennégy magyar író. Szabadkai Hirlap
    *
    Szabadkai hírlap / fel.szerk. Székely Simon. Szabadka : Székely Simon, 1886-1899. [OSZK]
         2. évf., 46. sz., 1897. nov. 13., 1−2. [ismertetés részeként]
  • = Irodalom és politika. Nyíregyháza
    *
    Nyíregyháza : társadalmi hetilap / szerk. Prok Gyula [et al.]. Nyíregyháza : Jóba Elek, 1897-1899. [OSZK]
         1. évf., 9. sz., 1897. dec. 2., 5–6. (A Csarnok rovatban)
  • = Irodalom és politika. Nógrád-Honti Ellenzék
    *
    Nógrád-honti ellenzék : politikai, társadalmi, közgazdasági és ismeretterjesztő hetilap / szerk. Pozsonyi Gábor. Balassagyarmat : Halyák István, 1896-1899. [OSZK]
         (Balassagyarmat) 2. évf., 49. (100.) sz., 1897. dec. 9., 2–4.
  • = Irodalmi gyomorkulcs. Szilágy-Somlyó 15. évf., 48. sz., 1897. dec. 2., 1–3.
 
Mivel itt csak a Krk
*
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
 eddigi köteteinek kiegészítése a cél, a még kiadatlan előszavak utánközléseit nem tüntetem fel, de számuk a későbbi periódusban sem csökken.  
 
4.5. Mikszáth, a csúcstartó: Kozsibrovszky tréfája
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
  
A századforduló rendkívül gazdag sajtóvilágában viszonylag egyszerű lehetett ugyanazt az írást több helyen is elsütni. Gyakori jelenség, hogy egy szöveg új címmel, kis változtatással, de akár változtatás nélkül is megjelenjen különböző újságokban. Vadai István szerint „valószínűleg ezen a téren Cholnoky László tartja a magyar rekordot”, hiszen „tizenhétszer adta el a Jókai-figurák című tárcát, különböző napi- és hetilapoknak.” (Vadai István: Ultima manus manum lavat
*
Vár ucca tizenhét : negyedévkönyv / fel.k. ... Művészetek Háza ; szerk. Fenyvesi Ottó [et al.]. Veszprém : Művészetek Háza, 1993-2000. [OSZK]
+
Vadai István [PIM][VIAF]
. Vár ucca tizenhét
*
Vár ucca tizenhét : negyedévkönyv / fel.k. ... Művészetek Háza ; szerk. Fenyvesi Ottó [et al.]. Veszprém : Művészetek Háza, 1993-2000. [OSZK]
 1, 1993/1, 100 és 108.) Cholnokynak ezt a tettét, úgy látszik, a szájhagyomány örökítette át, hiszen Vadai forrásként Békés István Új magyar anekdotakinc
*
Békés István: Új magyar anekdotakincs. Budapest, Gondolat, 1963. [OSZK]
+
Békés István [PIM][VIAF]
 sére hivatkozik (Budapest, 1963. Gondolat, 344–45 [ezek a pontos oldalszámok, Vadai hivatkozásában: 346–347.]). Onnan azonban kiderül, hogy a szóban forgó tárcát nem is Cholnoky László, hanem Viktor írta, és az örökös pénzzavarban élő, alkoholista öcs (igaz, szintén örökös pénzzavarban élő, alkoholista) bátyja szövegét adta el oly sokszor. Az anekdota adatai közül ellenőrizhető, hogy László Bertalan éjszakája
*
Cholnoky László: Bertalan éjszakája. Budapest : Táltos, 1918. [OSZK]
+
Cholnoky László [PIM][VIAF]
 című novelláskötetének végén valóban szerepel egy szöveg, amely Viktor első, még Veszprémben megjelent, (méltán) visszhangtalan kötetének nyitódarabját írja át. Viktor írásának Hőscsinálás, Lászlóénak Hősök a címe (Cholnoky Viktor: Füstkarikák.
*
Cholnoky Viktor: Füstkarikák. Veszprém : Egyházm. Ny., 1895. [OSZK]
+
Cholnoky Viktor [PIM][VIAF]
 Veszprém, 1895. Egyházmegyei nyomda, 5–17; Cholnoky László: Bertalan éjszakája.
*
Cholnoky László: Bertalan éjszakája. Budapest : Táltos, 1918. [OSZK]
+
Cholnoky László [PIM][VIAF]
 Budapest, 1918. Táltos, 183–188.). A gondolatmenet pontról pontra azonos, de az átírásban egyetlen mondat sem marad változatlan, noha minden mondatnak megtaláljuk az átiratban a megfelelőjét. Akadnak a beszámolóban bizonyosan téves adatok, és van alig ellenőrizhető, mint a következő állítás: „A rekordot annál a hetilapnál érte el, ahol egy tárcát hét címen sikerült elhelyeznie.” Ellenőrizhetetlen viszont a következő történet: „Előszedte a tizenhét lapban különböző cím alatt megjelent Jókai figurák tizenhét kivágását, elvitte a Tolnai Világlapja
*
Tolnai világ lapja : szépirodalmi képes hetilap / fel.szerk. Sass Ignác. Budapest : Tolnai Simon, 1901-1944. [OSZK]
 szerkesztőségébe, ahol a főnök: Tolnai Simon sógora – Garai Ferenc szerkesztő – megvásárolta a látszólag különböző tizenhét tárcát másodközlésre, egy tételben, darabonként egy koronájával.” (Békés: i. m. 345.) Az egy lapnál hétszer elhelyezett írás legendája még nagyobb számmal szerepel Galsai Pongrác beszámolójában: „ Mikes Lajos egyszer meg akarta ajándékozni a Pesti Naplóban közölt tárcák gyűjteményével. Titokban félrerakatta a Cholnoky-írások ólomhasábjait, s mikor már elég anyag gyűlt össze, a kötet rendezéséhez látott. Akkor vette észre: barátja ugyanazt az írást tízsszer is elsütötte, tíz különböző címmel.” (Galsai: Cholnoky László. In Cholnoky László: Prikk mennyei útja
*
Prikk mennyei útja : [válogatott elbeszélés] / Cholnoky László ; [összeáll. és az utószót írta Galsai Pongrác]. Budapest : Magvető, 1958. [OSZK]
+
Cholnoky László [PIM][VIAF]
 , Budapest, 1958. Magvető, 402.)  
A Mikszáth-szövegek utánközléseinek áttekintése alapján meg kellett állapítanom, hogy a legendás tizenhétszeres publikációval Cholnoky László biztosan nem tarthatja a magyar rekordot, minthogy a Kozsibrovszky tréfája
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című elbeszélésének huszonhét megjelenését sikerült fellelni. A szöveg megtalálható a Krk-ban
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
 (84, 53–58
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
) A Majornoky kisasszonyok
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 címmel és Kozsibrovszky tréfája
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 alcímmel. A jegyzetapparátus szerint a sajtó alá rendezők két megjelenésről tudtak:
  • Vasárnapi Újság
    *
    Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
         43. évf., 13. sz., 1895. március 31., 195.
  • Pesti Hírlap
    *
    Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
         17. évf., 89. sz., 1895. március 31., 16–17.
 
Mint látható, az elbeszélés története már eleve azzal kezdődik, hogy Mikszáth két különböző lapban ugyanazon a napon jelentette meg, bár ilyesfajta együttműködés mindig is volt a folyóirat és a napilap között. És maga ez a nap sem érdektelen. A szöveg ugyanis így kezdődik: „A „Ne okoskodj, Pista” című elbeszélést írván a Pesti Hírlapban
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
, amelyben gróf Kozsibrovszky, a nagy tréfacsináló és fölültető szerepel, az elbeszélésem keretébe nem volt belevehető egyik legjobb csínje, mert hátráltatta volna a cselekvény gyorsabb menetét. De ha már benne vagyok, bizony nem sajnálom külön föltálalni.”  
A Ne okoskodj, Pista!
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 közlése pedig még folyt a Pesti Hírlap
*
Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
 ban: március 31-én a tizenkettedik, utolsó előtti folytatása jelent meg. Ennek következtében a „Tárca” rovatban a kisregény folytatása, a „Csarnokban” pedig az egyik mellékszereplőről szóló kiegészítő elbeszélés jelent meg. Ezek szerint afféle melléktermékről van szó, amelyet Mikszáth novellásköteteibe sem vett fel soha. Ami azonban mégsem jelenti azt, hogy egyszeri szösszenetként megfeledkezett volna róla. Még további huszonöt alkalommal jelentette meg a következő helyeken:
  • Tata és Tóváros
    *
    Tata és tóváros : helyi és járási érdekű társadalmi hetilap / szerk. Mártonffy Emil. Tata : Nobel Adolf, 1897-1914. [OSZK]
         8. évf., 26. sz., 1904. jún. 18., 1–3.
  • Szabolcs
    *
    Szabolcs. Nyíregyháza : Schlichter Gy., 1902-1912. [OSZK]
         3. évf., 25. sz., 1904. jún. 18., 6–7., a Csarnok rovatban.
  • Szatmár
    *
    Szatmár : társadalmi, ismeretterjesztő, közegészségügyi, közgazdászati és szépirodalmi hetilap / szerk Tomcsányi Imre. Szatmár-Németi : Nagy Lajos, 1874-1908. [OSZK]
         30. évf., 25−26. sz., 1904. jún. 18., 1−2., jún. 25., 1−2.
  • Galánta és Vidéke
    *
    Galántha és vidéke : társadalmi, gazdasági és szépirodalmi hetilap / szerk. Neufeld Samu. Galánta : Neufeld Samu, 1896-1914. [OSZK]
         9. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 1–3.
  • Nyitravölgyi Lap
    *
    Nyitravölgyi lap : társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap / szerk. Pollák-Lengyel Béla. Nagytapolcsány : Platzko Gyula, 1900-1906. [OSZK]
         (Nagytapolcsány) 5. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 1–3.
  • Rozsnyói Hiradó
    *
    Rozsnyói híradó : vegyes tartalmú heti-közlöny / szerk. Krasznai K. G. Rozsnyó : Kovács M., 1878-1919. [OSZK]
         27. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 1–2.
  • Sárrét
    *
    Sárrét : társadalmi hetilap / szerk. Nagy Zoltán. Berettyóújfalu : Adler Béla, 1901-1918. [OSZK]
         (Berettyóújfalu) 4. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 1–2; 26. sz., jún. 26., 1–2.
  • Szatmármegyei Közlöny
    *
    Szatmármegyei közlöny : társadalmi, szépirodalmi, vegyes tartalmú hetilap : Szatmármegye hivatalos közlönye / fel.szerk. Pálfy Gyula. Nagykároly : Péchy Jenő, [187?]-1944. [OSZK]
         30. évf., 25. sz., 1904. jún. 19., 2−3.
  • Szentes és Vidéke
    *
    Szentes és vidéke : társadalmi, közművelődési, ipar, gazdászati és szépirodalmi hetilap / szerk. Kovács Pál. Szentes : Burger ny., 1880-1919. [OSZK]
         25. évf., 49. sz., 1904. jún. 19., 1–3.
  • Gyulafehérvári Hírlap
    *
    Gyulafehérvári hírlap / szerk. Issekutz János. Gyulafehérvár : Issekutz János, 1893-1918. [OSZK]
         17. évf., 25. sz., 1904. jún. 23. 1–2. (Az előző évfolyam a 17. volt, ez hol a 17., hol a 18., míg a következő évfolyam első hat száma 19., onnantól 23. évfolyamként jelent meg.)
  • Szilágy
    *
    Szilágy : társadalmi hetilap / fel.szerk. Dénes Lajos. Zilah : Dénes Lajos, 1883-1910. [OSZK]
         (Zilah) 22. évf., 25. sz., 1904. jún. 23., 1–2.
  • Szilágy-Somlyó 22. évf., 25. sz., 1904. jún. 23., 1−2.
  • Máramaros
    *
    Máramaros / szerk. Szilágyi István. Máramarossziget : [s.n.], 1865-1944. [OSZK]
         40. évf., 26. sz., 1904. jún. 26. 1–3.
  • Muraszombat és Vidéke
    *
    Muraszombat és vidéke : magyar és vend nyelvű, vegyes tartalmú hetilap / fel.szerk. Takács István. Muraszombat : Grümbaum M., 1884-1945. [OSZK]
         20. évf., 26. sz., 1904. jún. 26. 1–3.
  • Tolnai Világlapja
    *
    Tolnai világ lapja : szépirodalmi képes hetilap / fel.szerk. Sass Ignác. Budapest : Tolnai Simon, 1901-1944. [OSZK]
         4. évf., 26. sz., 1904. jún. 26., 804–6.
  • Ujvidék
    *
    Újvidék : politikai, társadalmi, közgazdasági és közmívelődési hetilap / szerk. Frankl István. Újvidék : Frankl István, [187?]-1907. [OSZK]
         29. évf., 26. sz., 1904. jún. 26., 1–2.
  • Barsi Ellenőr
    *
    Barsi ellenőr : társadalmi, szépirodalmi, közművelődési, gazdasági és megyei érdekekkel foglalkozó hetilap / szerk. Malinovski Valdemár. Aranyos-Maróth : Malinovski Valdemár, 1890-1917. [OSZK]
         (Aranyos-Maróth) 23. évf., 27. sz., 1904. júl. 3. 1–2.
  • Eperjesi Lapok
    *
    Eperjesi lapok : társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap / föszerk. Horváth Ödön. Eperjes : Kósch Árpád, 1899-1919. [OSZK]
         29. évf., 27. sz., 1904. júl. 3. 1–2.
  • Zentai Hiradó
    *
    Zentai híradó : társadalmi és közművelődési hetilap / szerk. Kabos Ármin. Zenta : Kabos Ármin, 1896-1911. [OSZK]
         9. évf., 28. sz., 1904. júl. 10. 1–3 (Komikus módon mint „A Zentai Hiradó
    *
    Zentai híradó : társadalmi és közművelődési hetilap / szerk. Kabos Ármin. Zenta : Kabos Ármin, 1896-1911. [OSZK]
     eredeti tárcája    ”.)
  • Szabadság
    *
    Szabadság / szerk. Bártfay Géza. Esztergom : Bártfay Géza, 1896-1917. [OSZK]
         (Esztergom) 9. évf., 47. sz., 1904. júl. 18., 1−3.
  • Brassói Lapok
    *
    Brassói lapok : politikai, társadalmi és szépirodalmi lap / szerk. Vajna Gábor. Brassó : Brassói Magyarság Intéző Bizottsága, 1895-1940. [OSZK]
         10. évf., 186. sz. 1904. aug. 14. 1−2., és 187. sz., aug. 17., 1-2.
  • Uj Világ
    *
    Új világ : szépirodalmi és társadalmi hetilap / szerk. Lengyel Gizella. Budapest : Lengyel Gizella, 1901-1905. [OSZK]
         7. évf., 13–14 sz. (dupla), 1904. aug. 20., 446–450 c.
  • Orsovai Hírlap
    *
    Orsovai hírlap : társadalmi hetilap : az Orsovai Magyar Közművelődési Egyesület hivatalos közlönye / szerk. Mihalik Sándor. Orsova : Kopeczek Ferenc, 1904-1906. [OSZK]
         2. évf., 49- sz., 1905. dec. 7. 1–3.
  • Protestáns Világ
    *
    Protestáns világ : a magy. protestantizmus érdekeit képviselő egyházi, politikai és társadalmi lap / szerk. Lukáts Gyula. Budapest : Uránia ny., 1907. [OSZK]
         1. évf., 3. sz., 1907. ápr. 15, 8–9. „A Majornoky kisasszonyok (Kozsibrovszky tréfája)” címmel.
  • Közép Bácska
    *
    Közép Bácska : szépirodalom, kereskedelem, ipar és mezőgazdaság érdekét előmozdító hetilap / szerk. Kovácsfy Antal. Szivácz : Sonnenfeld Armin, 1904-1908. [OSZK]
         4. évf., 50–51. sz., 1907. dec. 15., 1–2; dec. 22., 1–2.
 
Mint látható, az akkor már majdnem tízéves szöveg 1904. június 18. és július 18. között, tehát egy hónapon belül tizenkilencszer jelent meg különböző helyeken, és van köztük olyan rangos orgánum is, mint a Tolnai Világlapja
*
Tolnai világ lapja : szépirodalmi képes hetilap / fel.szerk. Sass Ignác. Budapest : Tolnai Simon, 1901-1944. [OSZK]
 . Mi lehet az oka ennek a példátlan jelenségnek? Legfeljebb találgatni lehet, de egy feltételezést azért megkockáztatnék. 1904-ben jelent meg a Révai Testvérek által terjesztett „ Mikszáth Kálmán munkái” sorozat hetedik kötetének második kiadása, amely A gavallérok
*
Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai Testvérek kiad. 1910. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 és A demokraták
*
Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai Testvérek kiad. 1910. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 mellett a Ne okoskodj, Pista!
*
Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai Testvérek kiad. 1910. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című kisregényt is tartalmazta. Az utóbbinak ez a harmadik kötetkiadása volt. Lehetséges, hogy a szerző vagy a kiadó ezt a kiadványt kívánta reklámozni a Kozsibrovszky tréfájá
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 val, amely első sorai révén vált erre a feladatra alkalmassá.  
Hogy az utánközléseket ilyen reklámcélokra gyakran használták, azt az előszók esetében már láttuk, de azért hadd hivatkozzak még egy példára. 1897. december 19-én Mikszáth Milyen lesz „Az Új Zrínyiász” címmel harangozta be az Országos Hírlap
*
Országos hírlap, főszerk. Mikszáth Kálmán; fel.szerk. Lipcsey Ádám. Budapest : [s.n.], 1897-1899. [OSZK]
 ban új regényét, melynek sorozatközlését a következő héten, a karácsonyi számban, december 25-én kezdte meg. Január 1-jére már a hatodik folytatás is megjelent. 1-jén és 2-án azonban ezt a beharangozó szöveget négy vidéki folyóirat is lehozta:
  • Szepesi Lapok (Igló) 14. évf., 1. sz., 1898. január 1., 1–2.
  • Tokaj-Hegyalja (Szerencs) 6 évf., 1.sz., 1898. január 1., 3–4.
  • Udvarhelyi Híradó 1. évf., 2. sz., 1898. január 1., 1–2.
  • Barsi Ellenőr
    *
    Barsi ellenőr : társadalmi, szépirodalmi, közművelődési, gazdasági és megyei érdekekkel foglalkozó hetilap / szerk. Malinovski Valdemár. Aranyos-Maróth : Malinovski Valdemár, 1890-1917. [OSZK]
         17. évf., 1. sz., 1898. január 2., 2–3.
 
Mikszáth ezzel valószínűleg nemrég indított napilapjának próbált olvasókat hódítani. Az akció messze nem olyan kiterjedt, mint a Kozsibrovszky tréfája
*
Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 esetében, de talán nem érdektelen. De ha már az Új Zrínyiász
*
Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 nál tartunk, megemlíthető, hogy a beharangozóval jelentős részben megegyező regénykezdet, a „Praeludium” 1903. március 31-én önállóan is megjelent Lampel Róbert (Wodiáner F. és Fiai) Irodalmi Értesítő jében (2. évf., 3. sz., 1–2). Lampel ekkor hozta ki a regény harmadik kiadását, és regényfejezet publikálása nyilván azt volt hivatott reklámozni.  
 
4.6. A lojális Kis Pipa  
MK-nak ez az 1883-as kis karcolata (Krk 67, 19−20.
*
Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok 17, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1969 (Mikszáth Kálmán Összes Művei, 67) [OSZK]
), úgy látszik, különösen népszerűvé vált 1890-ben, de összesen öt utánközlésével találkoztam:
  • Szentes és Vidéke
    *
    Szentes és vidéke : társadalmi, közművelődési, ipar, gazdászati és szépirodalmi hetilap / szerk. Kovács Pál. Szentes : Burger ny., 1880-1919. [OSZK]
         11. évf., 1. sz., 1890. jan. 2., 1.
  • Zólyomvármegyei Hirlap
    *
    Zólyomvármegyei hírlap : Zólyomvármegye érdekeit felölelő társadalmi, szépirodalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap / fel.szerk. Thébusz János. Zólyom : [s.n.], 1888-[191?]. [OSZK]
         4. évf., 1. sz., 1890. jan. 5. 2–3. [A Csarnok rovatban.]
  • Szamos
    *
    Szamos : társadalmi hetilap : Szatmármegyei Népnevelési Egylet közlönye / fel.szerk. Jeney György. Szatmár : Szatmármegyei Népnevelési Egylet, 1869-1936. [OSZK]
         (Szatmár) 22. évf., 4. sz., 1890. jan. 12. l.
  • Szabadság
    *
    Szabadság : társadalmi, szépirodalmi lap / szerk. Pongrác Béla. Székesfejérvár : Bánhidy Károly, 1881-1907. [OSZK]
         (Székesfejérvár) 10. évf., 42. sz., 1890. ápr. 6., 4−5.
  • id. Karikás Mihály kiállítási csárdájának Heti Jelentése
    *
    Id. Karikás Mihály kiállítási csárdájának heti jelentése : irodalmi és vendéglői hetilap / szerk. Kosffy. Budapest : Id. Karikás Mihály, 1896. [OSZK]
         1. évf., 1. sz., 1896. 7.
A fenti lapok közül a Szentes és Vidéke
*
Szentes és vidéke : társadalmi, közművelődési, ipar, gazdászati és szépirodalmi hetilap / szerk. Kovács Pál. Szentes : Burger ny., 1880-1919. [OSZK]
 , a Zólyomvármegyei Hirlap
*
Zólyomvármegyei hírlap : Zólyomvármegye érdekeit felölelő társadalmi, szépirodalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap / fel.szerk. Thébusz János. Zólyom : [s.n.], 1888-[191?]. [OSZK]
 és a székesfehérvári Szabadság
*
Szabadság : társadalmi, szépirodalmi lap / szerk. Pongrác Béla. Székesfejérvár : Bánhidy Károly, 1881-1907. [OSZK]
 egy kis riportszerű bevezetést is ad a szöveghez, de nem jelölik, hogy honnan vették át:
A loyalis kis pipa
 
Mikszáth Kálmántól
 
és Mikszáth Kálmánról  
Mikszáth Kálmán a legkedveltebb magyar elbeszélő, a legelfoglaltabb ember is. A legnagyobb erély juttathatja be hozzá még a barátait is.  
Nagy Miklós, a „ Vasárnapi Ujság
*
Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
 ” szerkesztője, híres kézirat-sürgető, csak szívós kísérletek után juthat be hozzá.  
A bejutás hozzá nemcsak azért nehéz, mert otthon dolgozik, de azért is, mert kitűnő család-apa. Gyermekeivel sok időt tölt, s apai szeretete vezette a gyermek irodalom művelésére is.  
A Légrádyaknak gyönyörű gyermekverseket írt Karácsonyra, a melyeknek minden sora a gyengés apát árulja el.  
E sorok írója csak fiai protekciójával juthat be hozzá legtöbbször és jó barátsága dacára is, csak rövid ideig lehet ott.  
Mostanában különösen sok dolga volt, a gyermek verseken kívül egy kötetet írt a Révay testvéreknek, az ifjúság számára, Várak története
*
Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai regékben. Budapest: Révai. 1890. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 címen és még egy kötet karácsonyi verset.  
E mellett Kürthy Emil társaságában A beszélő köntös
*
Mikszáth Kálmán: Beszélő köntös. Budapest. Révai. 1889. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 című regényből látványos színdarabot írt.  
Ott van ezen kívül az „ Osztrák-Magyar monarchia
*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Budapest, M. Kir. Államny., 1887-1901. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 ,” a „ Vasárnapi Ujság
*
Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
 ,” a t. Házból, továbbá az akadémiai pályázatok egy részének bírálata s a bizottság jelentésének elkészítése.  
A képviselőházban pontosan megjelenik s a klub-életnek is lelke.  
Most sikerültebb adomáit rendezi sajtó alá.  
Sietek azt a jóízű adomát, addig is, míg a várva-várt kötet megjelenik, közzé tenni. Tessék tehát, itt van.  
 
 
 
4.7. További utánközlések  
Hogy a lapok hajlamosak voltak akár nagyon régi, kötetben is − akár sok kiadásban − hozzáférhető szövegeket lehozni, az abból is látszik, milyen gyakran bukkannak fel a sikert hozó, nevezetes könyvek: A tót atyafiak
*
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak: elbeszélések és rajzok róluk. Budapest: Grimm. 1881. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 és A jó palócok
*
Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
+
Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
 írásai utánközlésben. E területen különösen az Egyetértés
*
Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
 jeleskedett 1903-ban. A következőket leltem föl:
    Az arany kisasszony
    *
    Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak: elbeszélések és rajzok róluk. Budapest: Grimm. 1881. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Párisi divat 1896., 15–20. sz., szépirodalmi rész 60, 64, 68., 72, 76, 80. lap.
    Az a fekete folt
    *
    Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak: elbeszélések és rajzok róluk. Budapest: Grimm. 1881. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Párisi divat 1896., 36–40. sz., szépirodalmi rész 135–6, 140, 144, 152. lap.
    Péri lányok szép hajáról
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Vásárhely és Vidéke 19. évf., 28. sz., 1901. ápr. 7., „Húsvét” melléklet 2. lap (nincs oldalszámozás).
    A bágyi csoda
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
      
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         36. évf., 329. sz., 1902. nov. 30. 9.
    Bede Anna tartozása
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         36. évf., 349. sz., 1902. dec. 21., 9. [Mint „Az Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         eredeti tárcája    ”.]
    Péri lányok szép hajáról
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 18. sz., 1903. jan. 18., 9.
    A gyerekek
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 49. sz., 1903. febr. 19., 1., és újra: 37. évf., 115. sz., 1903. ápr. 26., 11.
    Szücs Pali szerencséje
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 66. sz., 1903. márc. 8., 1.
  • Szeghalom-Vidéki Hirlap 4. évf., 36. sz., 1903. szept. 12., 1−2.
    Hova lett Gál Magda?
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
      
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 75. sz., 1903. márc. 17., 1−2.
    A néhai bárány
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 87. sz., 1903. márc. 29., 9.
  • Új Idők
    *
    Új idők : szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. szerk. Herczeg Ferenc. Budapest : Singer és Wolfner, 1894-1949. [OSZK]
         16. évf., 19. sz., 1910. május 8., 466−69. [Ez a közlés a Mikszáth-jubileumhoz kapcsolódott a következő indoklással: „Az Uránia-színházban legutóbb megtartott Mikszáth-ünnepségen élőképekben mutattak be egyes jeleneteket Mikszáth novelláiból. Ezek közül kettőt mi is bemutatunk képben. Az egyik kép az itt közölt novellából való.” A 460. és a 461. oldal tetején voltak láthatóak Székely Aladár felvételei az élőképekről, balra a Hová lett Gál Magda?
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         , jobbra A néhai bárány.
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         ]
    Timár Zsófi özvegysége
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 139. sz., 1903. máj. 21. 1−2.
    Két major regénye
    *
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 155. sz., 1903. jún. 7., 1−2.
    Jasztrabék pusztulása
    *
    Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak: elbeszélések és rajzok róluk. Budapest: Grimm. 1881. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    .  
  • Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 169. és 171. sz., 1903. jún. 21., 1. és jún. 23. 3−4.
 
Nem állítom, hogy ezek a kiragadott példák az utánközlések meglehetősen terjedelmes anyagából olyan újdonságokkal szolgálnak a Mikszáth-életmű megértése szempontjából, amelyek alapvető kérdések újragondolására kényszerítenek. De a kritikai kiadás műfajában nem is szabad eleve eldöntenünk, melyek a fontos kérdések, hogy aztán a többivel egyáltalán ne foglalkozzunk. Itt az anyag lehetőség szerint extenzív feltárására van szükség, és valami talán az olyan periférikus jelenségek megfigyeléséből is kisülhet, mint a vidéki utánközlések. Hogy e megfigyelést lehetővé tegyük, íme itt vannak még azok a közlések, amelyekről eddig nem esett szó. Némelyikhez szükségesnek látszott megjegyzéseket fűzni:
    1889  
  • jún. 2., Országos Gentry Közlöny
    *
    Országos gentry-közlöny / fel.szerk. Keszler Zsigmond ; szerk. Rónai Albert. Budapest : Keszler Zsigmond, 1889. [OSZK]
         1. évf., 1. sz., 1–2. o.: A menny belseje
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1883, Krk 34, 100−104.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    ]
  • dec. 15., Az Én Ujságom
    *
    Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
         1. évf., 1. sz., 11–12. o.: Ne félj, Mátyás!
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [1888, Krk 39, 5−7.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. [OSZK]
    ]
    1890  
  • jan. 5., Orsova
    *
    Orsova : társadalmi és közgazdasági hetilap : sociales und volkswirthschaftliches Wochenblatt / szerk. Tillmann Jakab. Orsova : Tillmann Jakab, 1887-1895. [OSZK]
         6. évf., 2. sz., 1–3. o.: Kis híja, hogy kritikus nem lettem
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1889, Krk 40, 65−70.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    ]
  • jún. 12., Szilágy-Somlyó 8. évf., 24. sz., 1–2. o.: Az istennek a két krajcárja
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1883, Krk 34, 118−120.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    ]
  • jan. 12., jan. 19., jan. 26., Magyar Háziasszony
    *
    Magyar háziasszony : háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap / szerk. Beke Andor. Budapest : Beke A., 1882-1890. [OSZK]
         , Munka Után, szépirodalmi melléklet, 9. évf., 2. sz., 1–2. o.; 3. sz., 2. o.; 4. sz. 1–2. o.: A magyar konyha (Fecsegés)
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 78. Cikkek és karcolatok 28, 1889, kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1889, Krk 78, 44−48.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 78. Cikkek és karcolatok 28, 1889, kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. [OSZK]
    ]
  • jan. 23., Szilágy-Somlyó 8. évf., 4. sz., 1–3. o.: Királylátogató parasztok
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1883, Krk 34, 105−112.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    ]
  • okt. 2., Zombor és Vidéke
    *
    Zombor és vidéke : társadalmi, közművelődési és szépirodalmi közlöny / szerk. Müller Gyula. Zombor : Nadasch : Muzsik : Partlics, 1881-1918. [OSZK]
         9. évf., 79. sz., 1. o.: Gróf Apponyi Albert
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 79. Cikkek és karcolatok 29, 1890, kiad. Kroó András, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1890. szept. 28. A Krk 79, 147−151.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 79. Cikkek és karcolatok 29, 1890, kiad. Kroó András, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
     oldalain található szöveg következő részletei: 147:1−16.; 147:29–149:32. Előtte a következő bevezetés olvasható: „A „ Hét
    *
    A hét : társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, fel.szerk. Kiss József. Budapest : Kiss József, 1889-1924. [OSZK]
         ”, szépirodalmi lapjaink ezen legelőkelőbbje két jellemrajzot hoz gr. Apponyiról. Az egyiket Mikszáth Kálmán, a másikat a „ Hét
    *
    A hét : társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, fel.szerk. Kiss József. Budapest : Kiss József, 1889-1924. [OSZK]
         ” rendes jellemrajz irójától. A mérsékelt ellenzék vezérét, – kit megyénkben – a merre megfordult, rajongó szeretettel környeztek, ezen jellemrajzok utján közelebbről megismertetni, szükségesnek nem tartjuk; de mivel mindkét rajzot elfogult kormánypárti érzületü iró adja közre, érdekesnek tartottuk legalább kivonatosan olvasóink rendelkezésére bocsájtani.    ” „ Hét
    *
    A hét : társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, fel.szerk. Kiss József. Budapest : Kiss József, 1889-1924. [OSZK]
         ”ben két jellemrajz volt Apponyiról, és talán MK szövegének kontextusát jobban megvilágíthatta volna, ha a Krk
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
     a jegyzetapparátusban közli a másikat is.]
    1891  
  • máj. 20., Barsi Ellenőr
    *
    Barsi ellenőr : társadalmi, szépirodalmi, közművelődési, gazdasági és megyei érdekekkel foglalkozó hetilap / szerk. Malinovski Valdemár. Aranyos-Maróth : Malinovski Valdemár, 1890-1917. [OSZK]
         (Aranyos-Maróth) 10. évf., 19. sz., 1–2. o.: Az új kor csodái
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1891. április 9., Krk 40, 134−139.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    ]
  • máj. 21., Szilágy-Somlyó 9. évf., 21. sz., 1–2. o.: Néhány szó az „Egyetemes Regénytár” 100-ik kötetéhez
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1891. május 10., Krk 80, 44−45.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
     „Néhány szó a „Regénytár” 100-ik kötetéhez” címmel.]
  • máj. 21., Szabadság
    *
    Szabadság : társadalmi, szépirodalmi lap / szerk. Pongrác Béla. Székesfejérvár : Bánhidy Károly, 1881-1907. [OSZK]
         (Székesfejérvár) 11. évf., 61. sz., 2−3. o.: Néhány szó az „Egyetemes Regénytár” 100-ik kötetéhez
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1891. május 10., Krk 80, 44−45.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
     „Néhány szó a „Regénytár” 100-ik kötetéhez” címmel.]
  • máj. 23., Szatmár
    *
    Szatmár : társadalmi, ismeretterjesztő, közegészségügyi, közgazdászati és szépirodalmi hetilap / szerk Tomcsányi Imre. Szatmár-Németi : Nagy Lajos, 1874-1908. [OSZK]
         17. évf., 21. sz., 2−3. o.: Néhány szó az „Egyetemes Regénytár” 100-ik kötetéhez
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . (Az „Egy jubiláris kötet” című szöveg részeként.) [1891. május 10., Krk 80, 44−45.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
     „Néhány szó a „Regénytár” 100-ik kötetéhez” címmel.]
  • máj. 24., Szarvas és Vidéke
    *
    Szarvas és vidéke : társadalmi és szépirodalmi hetilap / szerk. Varga József. Szarvas : Sámuel Adolf, 1890-1919. [OSZK]
         2. évf. 21. sz., 1–2. o.: Az istennek a két krajcárja
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . („A Szarvas és Vidéke
    *
    Szarvas és vidéke : társadalmi és szépirodalmi hetilap / szerk. Varga József. Szarvas : Sámuel Adolf, 1890-1919. [OSZK]
         eredeti tárcája.    ”) [1883, Krk 34, 118−120.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    ]
  • jún. 4., Szilágy-Somlyó 9. évf., 23. sz., 1–2. o.: Különös vevő
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1890, Krk 40, 80−84.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
     A Révainál ekkor megjelenő Urak és parasztok
    *
    Mikszáth Kálmán: Urak és parasztok. Budapest, Révai, 1891. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         2. kiadásának reklámcéljait szolgálhatta. Ez a szöveg csak a novelláskötet második, bővített kiadásába került be.]
  • okt. 31., Ország-világ
    *
    Ország-Világ. 1880–1938. [OSZK]
         12. évf., 44. sz., 720. o.: Hova ér az ember?
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [1890, de ilyen címmel 1891. november 1., Krk 40, 84−85.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
     A Krk
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
     ennél a közlésnél két későbbi utánközlést is feltüntet; az ugyancsak az Ország-világ
    *
    Ország-Világ. 1880–1938. [OSZK]
         ban december 19-én megjelent Az én jeles mondatom
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     című szövegről is tud a Krk 80
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 80. Cikkek és karcolatok 30, 1891. Kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. [OSZK]
    , így e szövegközlés mellőzése nem alapulhatott sem az OV
    *
    Ország-Világ. 1880–1938. [OSZK]
         , sem a Hova ér az ember? utánközléseinek tudatos mellőzésén.]
  • nov. 1., Uj Korszak
    *
    Új korszak : ifjú kereskedők lapja / fel.szerk. Sebők Gyula. Budapest : Központi Hirdetési Iroda, 1891-1893. [OSZK]
         1. évf., 1. sz., 1–2. o.: Saulusból – Paulus
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 64. Cikkek és karcolatok 14, 1882. június–november, kiad. Bisztray Gyula, Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1882, Krk 64, 32−35.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 64. Cikkek és karcolatok 14, 1882. június–november, kiad. Bisztray Gyula, Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. [OSZK]
    ]
    1892  
  • szep. 1-től folytatásokban. Szabadság
    *
    Szabadság. fel.szerk. Kohányi Tihamér. Cleveland (O.) : Szabadság, 1891-1994. [OSZK]
         (Cleveland) 4. évf., 52. sz.: Farkas a Verhovinán
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1892, Krk 4, 121−151.]
    1893  
  • dec. 24., Magyar Szemle
    *
    Magyar szemle : katholikus társadalmi és irodalmi folyóirat / szerk. Rudnyánszky Gyula. Budapest : [s.n.], 1888-1906. [OSZK]
         5. évf., 52. sz., 616–7. o.: Ki a gyilkos?
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [1884, Krk 35, 79−84.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    ]
    1894  
  • dec. 30., Pesti Hirlap
    *
    Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
         16. évf., 363. sz., 4−5. o.: A János
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1894, Krk 83, 35−38.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
     Ugyanezen a napon jelent meg a VÚ
    *
    Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
    -ban, ahonnan az átvételt itt a tárca végén szereplő „(Vas. Ujs.
    *
    Vasárnapi újság, fel.szerk. Pákh Albert. Pest : Landerer és Heckenast, 1854-1921 [OSZK]
    )    ” rövidítés jelölte.]
    1895  
  • jan. 23., Szabadság
    *
    Szabadság. fel.szerk. Kohányi Tihamér. Cleveland (O.) : Szabadság, 1891-1994. [OSZK]
         (Cleveland) 5. évf., 4. sz., 3. o.: A János
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1894, Krk 83, 35−38.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
    ]
  • jan. 27., Magyar Ujság
    *
    Magyar újság : politikai és közgazdasági napilap / szerk. Kende Zsigmond. Budapest : Fenyvessy Ferenc, 1891-1899. [OSZK]
         4. évf., 27. sz., 17−18. o.: Két szoba
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1895, Krk 84, 8−11.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
     A Krk
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
     csak az ugyanezen a napon az Uj Idők
    *
    Új idők : szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. szerk. Herczeg Ferenc. Budapest : Singer és Wolfner, 1894-1949. [OSZK]
         ben történt publikálásról tud.]
  • febr. 2., Veszprémi Független Hirlap
    *
    Veszprémi független hírlap : megyei és helyi érdekű vegyes tartalmú hetilap / szerk. Kompolthy Tivadar. Veszprém : [s.n.], 1881-1897. [OSZK]
         15. évf., 5. sz., 1. o.: Két érdekes szoba.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [1895, Krk 84, 8−11.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
     „Két szoba” címmel.]
  • febr. 3., Magyar Alföld
    *
    Magyar Alföld: társadalmi és szépirodalmi hetilap. Szeged, 1894-1895. szerk. Kisteleki Ede. [OSZK]
         (Szeged) 1. évf., 8. sz., 91–93. o.: Egy magyar nemes és házatája
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1891, Krk 40, 123−129.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    ]
  • márc. 3. és márc. 10., Fogaras és Vidéke
    *
    Fogaras és vidéke : társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap / szerk. Thierfeld Lipót. Fogaras : Thierfeld Lipót, 1894-1896. [OSZK]
         2. évf., 9. sz., 1–2. és 10. sz., 1–2. o.: A „Németke”
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 41. Elbeszélések 15, 1891–1893. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1978. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1893, Krk 41, 97−104.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 41. Elbeszélések 15, 1891–1893. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1978. [OSZK]
    ]
  • márc. 20., Szabadság
    *
    Szabadság. fel.szerk. Kohányi Tihamér. Cleveland (O.) : Szabadság, 1891-1994. [OSZK]
         (Cleveland) 5. évf., 12. sz., 3. o.: A király cseresznyefa szekrénye
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1894, Krk 83, 33−35.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 83. Cikkek és karcolatok 33, 1894, kiad. S. Fürth Éva, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [OSZK]
    ]
  • április, Világ-Krónika
    *
    Világ-krónika : a "Vasárnapi Újság" és a "Politikai Újdonságok" s a "Képes Néplap" melléklapja. Budapest : Franklin Társulat, 1879-1917. [OSZK]
         19. évf., 17. sz., 131–132. o.: A magyarok szaporítása
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [„Magyarok szaporítása” címmel 1895. ápr. 17., Krk 84, 58−62
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34, 1895, kiad. Péterváriné Erdey-Grúz Helga, Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1992. [OSZK]
    ]
    1897  
  • nov. 28., Magyar Lányok
    *
    Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. [OSZK]
         3. évf., 49. sz., 342–6. o.: A Tisza
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1883, Krk 34, 68−75.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    ]
  • dec. 5., Vasárnapi Lapok
    *
    Vasárnapi Lapok: szépirodalmi képes hetilap. Budapest, 1897-1898. [OSZK]
         1. évf., 35. sz., 654. o.: A Balóthy-domínium
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1884, Krk 36, 16−19.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    ]
    1898  
  • január, Magyar Szalon 15. évf., 4. sz., 715–18 és 723–24. columna: A Balóthy-domínium
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1884, Krk 36, 16−19.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    ]
  • feb. 6., Magyar Lányok
    *
    Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. [OSZK]
         4. évf., 6. sz., 87−91. o.: Aranyos felhők
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1882, Krk 33, 177−182.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
    ]
  • ápr. 10., Udvarhelyi Híradó 1. évf., 15. sz., 5. o.: Milyen a magyar iparos?
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [1883, Krk 33, 186−188.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
    ]
  • júl. 10., Az Én Ujságom
    *
    Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
         9. évf., 28. sz., 456. o.: Ajnácskő
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1885, Krk 36, 78−79.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    ]
    1900  
  • 1900 febr. 15., Jó Pásztor
    *
    Jó pásztor : keresztyén családi lap / szerk. Kovács Sándor. Pozsony : Balassagyarmati Könyvny. Rt., 1899-1903. [OSZK]
         (Pozsony) 2. évf., 2. sz., 93–99. o.: Egy fiúnak a fele
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1886, Krk 38, 55−64.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
    ]
  • jún. 15. és júl. 15., Jó Pásztor
    *
    Jó pásztor : keresztyén családi lap / szerk. Kovács Sándor. Pozsony : Balassagyarmati Könyvny. Rt., 1899-1903. [OSZK]
         (Pozsony) 2. évf., 6. sz., 172–77. o. és 7. sz., 192–97. o.: A becsületes Gyuri története
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1887, Krk 38, 111−122.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
    ]
  • aug. 5., Az Én Ujságom
    *
    Az Én Újságom. Képes gyermeklap. Budapest: Singer és Wolfner. 1889–1955. [OSZK]
         11. évf., 32. sz., 92. o.: A ködmönös vendég
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [„Bagi uram frakkban” címmel 1882, Krk 33, 101−103.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 33. Elbeszélések 7, 1881–1882, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. [OSZK]
    ]
    1901  
  • aug. 4., Soproni Napló
    *
    Soproni napló / szerk. Rébel László. Sopron : Rébel László, 1897-1919. [OSZK]
         5. évf., 62. sz., 1−3. o.: Szilágyi Dezső beszél
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 78. Cikkek és karcolatok 28, 1889, kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1889, Krk 78, 60−64.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 78. Cikkek és karcolatok 28, 1889, kiad. Rejtő István, Suhai Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. [OSZK]
     A közlés apropóját Szilágyi Dezső halála adta, de bizonyos változtatásokat figyelhetünk meg: A Krk 60:24−25
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 60. Cikkek és karcolatok 10, 1880–1881, kiad. Bisztray Gyula, Nacsády József, Bp., Akadémiai Kiadó, 1970. [OSZK]
     rövid bekezdése hiányzik, és a 62:4 „Ez az oka, az az oka” kifejezése helyett azt olvassuk: „Ez az oka, ez az oka”.]
  • október, Világ-Krónika
    *
    Világ-krónika : a "Vasárnapi Újság" és a "Politikai Újdonságok" s a "Képes Néplap" melléklapja. Budapest : Franklin Társulat, 1879-1917. [OSZK]
         25. évf., 41. sz., 322–323. o. (I. Hogy terem a képviselő?
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    ) és 42. sz., 331–333. o. (II. A tályai sötét erdőben
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    ): Választási történetek
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1884, Krk 35, 71−76
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
     és 144−151
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    . A Krk
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
     úgy tudja, a két szöveg csak a PH
    *
    Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
    -ban és a Jk
    *
    Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai Testvérek kiad. 1910. [OSZK]
    -ban jelent meg, holott a Club és folyosó
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         valamennyi kiadásában benne vannak; az első kiadásban a „Választási történetek” ciklus 2–3. darabját képezik. Érdekes, hogy a ciklus első darabja, az 1887-es „A jelölt természetrajza” esetében a Krk 38
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
     tud a Club és folyosó
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
         első kiadásáról, bár nem említi, hogy a szöveg ott egy ciklus része volt. A negyedik darab, a szintén 1884-es „Hogy lettem én meg?” kötetbeni megjelenéséről sem tud a Krk 35.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 35. Elbeszélések 9, 1884, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
     Az első és a negyedik szöveget MK a további kiadásokból kihagyta, és ezzel a cikluscím is eltűnt, amely azonban a 4. kiadás évében íme újra felbukkan egy újságban.]
    1902  
  • nov. 2., Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         36. évf., 301. sz., 1. o.: Egy vadászpálya eleje és vége
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [1890, Krk 40, 110−114.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 40. Elbeszélések 14, 1889–1891. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1975. [OSZK]
    ]
    1903  
  • febr. 26-tól folytatásokban, Szabadság
    *
    Szabadság. fel.szerk. Kohányi Tihamér. Cleveland (O.) : Szabadság, 1891-1994. [OSZK]
         (Cleveland) 13. évf., 9. sz.: Nagy kutya a vicebíró
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 8. Regények és nagyobb elbeszélések 8, 1895-1897. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1958. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1895, Krk 8, 59−76.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 8. Regények és nagyobb elbeszélések 8, 1895-1897. Szerk. Bisztray Gyula, Budapest: Akadémiai, 1958. [OSZK]
    ]
  • márc. 31., Lampel Róbert (Wodiáner F. és Fiai) Irodalmi Értesítője 2. évf., 3. sz., 1–2. o.: Az Új Zrinyiász A praeludium.
    *
    Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [1898, Krk 10, 51−53.
    *
    Mikszáth Kálmán Összes művei, 10, Regények és nagyobb elbeszélések, 1897-1898. sajtó alá rend. Király István, Budapest: Akadémiai, 1957 [OSZK]
     Lampelnél ekkor jelenik meg a 3. kiadás, azt reklámozzák]
  • ápr. 30., Szabadság
    *
    Szabadság. fel.szerk. Kohányi Tihamér. Cleveland (O.) : Szabadság, 1891-1994. [OSZK]
         (Cleveland) 13. évf., 18. sz., 3. o., névjelzés nélkül: Tessék engem becsukatni
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1883, Krk 34, 35−38.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    ]
  • júl. 12., Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 189. sz., 1−2. o.: Brigli Jim érdekes esete
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1877, Krk 29, 167−171.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
    ]
  • aug. 9., Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 216. sz., 9−10. o.: Hogyan lettem én író
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1878, Krk 30, 85−91.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 30. Elbeszélések 4, 1878––1880. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai. 1965. [OSZK]
    ]
  • aug. 20., Egyetértés
    *
    Egyetértés : politikai és közgazdasági napilap. Budapest : Vodiáner F., 1876-1913. [OSZK]
         37. évf., 226. sz., 1. o.: A menny belseje
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1883, Krk 34, 100−104.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 34. Elbeszélések 8, 1882–1883, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. [OSZK]
    ]
  • szept. 24., Vásárhely és Vidéke 21. évf., 77. sz., 2–3. o.: A Rékiék Borcsája
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1877. Krk 29, 171−173.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 29. Elbeszélések 3, 1877, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. [OSZK]
    ]
    1904  
  • ápr. 1., Érdekes Könyvtár
    *
    Érdekes könyvtár : szépirodalmi havi folyóirat / szerk. Szabó Endre. Budapest : Érdekes Könyvtár Kiadó, 1904. [OSZK]
         1. évf., 4. füzet, 3–13. o.: A kemény ember
    *
    Mikszáth Kálmán, Elbeszélések 1, 1861–1873, kiad. Bisztray Gyula, Bp., Akadémiai Kiadó, 1962. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1870, Krk, 27, 5−15.
    *
    Mikszáth Kálmán, Elbeszélések 1, 1861–1873, kiad. Bisztray Gyula, Bp., Akadémiai Kiadó, 1962. [OSZK]
     A szöveget az Érdekes Könyvtár
    *
    Érdekes könyvtár : szépirodalmi havi folyóirat / szerk. Szabó Endre. Budapest : Érdekes Könyvtár Kiadó, 1904. [OSZK]
         az 1874-es Elbeszélések című kötetből, merítette; a Krk
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– [OSZK]
     említi a „Pletyka” utánközlését, amelyet − szintén az Elbeszélésekből − az Érdekes Könyvtár
    *
    Érdekes könyvtár : szépirodalmi havi folyóirat / szerk. Szabó Endre. Budapest : Érdekes Könyvtár Kiadó, 1904. [OSZK]
         1. füzete közölt.]
    1907  
  • márc., Az Idő (Szeged) 1, évf., 3. sz., 1–2. o.: A szegedi árvíz emlékére
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 31. Elbeszélések 5, 1880–1881, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [„Egy jelenet a vész napjaiból” címmel 1880, Krk 31, 22−24.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 31. Elbeszélések 5, 1880–1881, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    ].
  • nov. 1., Magyar Közélet 6. évf., 36. sz., 4–13. o.: Egy fiúnak a fele
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1886, Krk 38, 55−64.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 38. Elbeszélések 12, 1886–1887, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. [OSZK]
    ]
    1908  
  • dec. 28., Az Idő (Budapest) 1. évf., 1. sz., 1–3. o.: Magyar fotográfiák
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [„A kaszát vásárló paraszt” címmel 1885, Krk 36, 70−74.]
    1909  
  • márc. 14., Szeghalom-Vidéki Hirlap 10. évf., 11. sz., 2−4. o.: Magyar fotográfiák
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [„A kaszát vásárló paraszt” címmel 1885, Krk 36, 70−74.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    ]
  • ápr. 12., Az Idő (Budapest) 2. évf., 15. sz., 2–4. o.: Intra dominium
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1885, Krk 36, 82−86.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 36. Elbeszélések 10, 1884–1885, kiad. Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. [OSZK]
    ]
    1910  
  • már. 13., Magyar Lányok
    *
    Magyar Lányok: képes hetilap fiatal leányok számára. Budapest, 1894-1919. szerk. Tutsek Anna. [OSZK]
         16. évf., 11. sz., 170–175. o.: A „Németke”
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 41. Elbeszélések 15, 1891–1893. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1978. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
     [1893, Krk 41, 97−104.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 41. Elbeszélések 15, 1891–1893. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1978. [OSZK]
     A Mikszáth-jubileum alkalmából köszöntésül.]
  • ápr. 24., Egyenlőség
    *
    Egyenlőség : társadalmi hetilap / szerk. Bogdányi Mór. Budapest : Szabolcsi Miksa, 1882-1938. [OSZK]
         29. évf., 17−18. sz., 2. melléklet, 1−2. o.: A vármegye tanúja
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 66. Cikkek és karcolatok 16, 1883. április–június, kiad. Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1972. [OSZK]
    +
    Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]
    . [1883, Krk 66, 252−255.
    *
    Mikszáth Kálmán összes művei. 66. Cikkek és karcolatok 16, 1883. április–június, kiad. Rejtő István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1972. [OSZK]
     A Mikszáth-jubileum alkalmából a „zsidó felekezeti és társadalmi hetilap” az egyik tiszaeszlári tudósítás újraközlésével köszöntötte az írót. Az első oldal bal hasábja névtelen szerkesztőségi esszét tartalmaz MK és a zsidóság témájáról, amiből talán érdemes egy jellemző kitételt idézni: „Mert Mikszáth Kálmán szeret minket; szereti a magyar zsidót. Nem túlnagy szeretettel, ezt egyáltalán nem merjük állítani.” Mivel MK tiszaeszlári tudósításaból csak 1914-ben jelent meg válogatás a Hi sorozatában, a közléshez a PH
    *
    Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]
     régi számait kellett fellapozni: „Átolvastuk valamennyit, és egyet ezek közül az egészen ismeretlen Mikszáth-írások közül kikerestünk, hogy bemutassuk olvasóinknak,”]
 
Külön köszönetet kell mondanom Somogyi Grétának, aki közreműködött egyes novellák szövegváltozatainak összevetésében.  
Hajdu Péter