AUSSI BREBIS – apparátus

Aussi brebis

Megjelent

II.

III.

IV.

A novella A fiaim ciklus részeként került be az Öreg szekér fakó hám

Mikszáth Kálmán: Öreg szekér, fakó hám. Újabb elbeszélések. Budapest: Légrády. 1901. Mikszáth Kálmán: Öreg szekér, fakó hám. Budapest: Révai. 1907. [OSZK][OSZK]

novellái közé, és ezért az életművön belüli kapcsolatrendszeréről a ciklus első darabja, »A én pohárom« bevezetésében szóltunk. Itt csak azzal egészítjük ki az ott elmondottakat, hogy a szerkesztője azzal is hangsúlyozta a novella közvetlen életrajzi értelmezését, hogy utána szerepeltette az »Érdekes gyermekek« című sorozata második szövegét, amelyet teljes egészében, betűhíven közlünk:

A Mikszáth-fiuk Mikor megigértem, hogy időről-időre érdekes gyermekeket fogok nektek bemutatni, magyarázatképpen megjegyeztem, hogy nem okvetlenül maguknak a gyermekeknek kell érdekeseknek lenni, elég ha érdekes apa, mama, nép, ország, korszak gyermeke. Laczi és Berczi barátunk azonban maguk is érdekesek. Apjuk, Mikszáth Kálmán, a »Kis Primás«, »Ne félj, Mátyás«, »Beszterce ostroma« kitünő szerzője (dehogy tudnám én most az összes remekműveit ide irni!) sokszor őket választja kis tárczáihoz, vagy elbeszéléseihez anyagnak. Gyere márvány! szól a szobrász, faragok belőled századok viharaival daczoló, századok dicsőségét hirdető szobrot! – Jöszte vászon, ecset, festék! mondja a festő, tündérországról álmodtam, lefestem, hogy mások is gyönyörködjenek benne! – Ide azzal az aranynyal, rubinttal, gyémánttal, kiált az ötvös, királynő homlokára koronát készitek, koronát, a mely ragyogva hirdesse angyali szivét és visszatükrözze népe szeretetét! – Uljetek [!] mellém Laczkó és Berczi, hivogatja Mikszáth bácsi a fiait, majd leirom, hogy milyenek vagytok, hadd vegyenek példát rólatok az ország fiai és leányai. És vehetnek is, mert ugy Laczi, mint Berczi kitünő tanulók, jószivü gyermekek, derék kis magyarok és atyjuknak méltó fiai, a kik, mire megnőnek, a maguk emberségéből is belejutnak az érdekes férfiak nem nagy társaságába. A Mikszáth-fiúkról különben az apjuk, maga Mikszáth bácsi irt egy olyan kedves kis rajzot, a melyből még sokkal jobban domborodik ki a két testvérke arcza, gondolkozása,természete, mint a jól talált arczképükről itt.

A Mikszáth fiúk egyébként a sorozatból nemcsak azáltal lógtak ki, hogy jellemzésük összekapcsolódott apjuk novellájával, hanem társadalmi helyzetük révén is. Az 1897-es és ’98-as évben még a következő »érdekes gyermekekről« lehetett olvasni: »A német császár legkisebb gyerekei« (1897. ápr. 17., 249−250. l.), »Alcsúth két bimbója« (1897. dec. 18., 824. l. [József főherceg családjának két legfiatalabb tagjáról]), »A király unokája« (1898. márc. 12., 180. l.).

Ami a nyitójelenetet illeti: a francia fordító, „egy hajdani magyar képviselőnek az öccse” nagy valószínűséggel azonosítható Emile Hornnal (1858–?), aki azonban egy képviselőnek nem öccse, hanem fia volt. Horn Ede (1825–75) a szabadságharc után kénytelen volt elhagyni az országot, és Párizsban telepedett le, ahol rangos gazdasági újságíró vált belőle. 1870-ben Pozsony képviselőjévé választották, 1875-ben pedig államtitkár lett a közlekedési minisztériumban. Legidősebb fia, Emil 1871–75 között Budapesten végezte iskoláit, de atyja halála után Párizsban telepedett le. Több Mikszáth-művet fordított franciára (lásd Akadémiai Értesítő

Akadémiai Értesítő. Budapest: MTA. 1890–1955. [OSZK]

21 [1910] 562–581), melyek között különösen nevezetes A jó palócok

Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. [OSZK]

teljes és az eredeti kötet sorrendjét is híven megőrző átültetése Scènes hongroises

Mikszáth Kálmán: Scènes hongroises. Trad. E Horn. Préface de François Coppée. Paris : Réunies, 1890. [OSZK]

címen 1890-ből. Éppen a novellában emlegetett időpontban, 1896-ban adta ki az Eladó birtok

Mikszáth Kálmán: Az eladó birtok. Budapest: Singer és Wolfner. 1894. [OSZK]

fordítását.

Ami azt a kijelentést illeti, hogy a MK-nal azonosítható narrátor nem tudott fordítójával franciául beszélgetni, az bízvást elfogadható életrajzi hitelű adatnak, még akkor is, ha MK fiatalabb korában fordított franciából (bár ezzel kapcsolatban Tarjányi Eszter újabban meggyőzően érvelt amellett, hogy ezek a fordítások inkább magyarból készültek [Mikszáth Kálmán esete a detektívtörténettel. Literatura

Literatura. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1974– [OSZK]

32, 2005, 50–78.]). Másrészt nagyon szívesen állította magáról, hogy semmilyen idegen nyelven nem tud, de ez nyilvánvalóan nem volt igaz.

Szövegváltozatok

A -ban megjelent első szövegen MK csak minimális módosításokat hajtott végre, amikor az -ba illesztette. Az két szedése közti eltérések is jelentéktelenek. A kettő között azonban sajátos változatot képvisel a -ban megjelent szöveg. Ez alapvetően a -on alapul: az -ben megfigyelhető változtatások közül itt még egy sem szerepel, és a egyetlen értelmetlenségét (amely toll- vagy nyomdahibából adódhatott) ez a változat másként oldotta meg, mint a novelláskötet. A -ban az a mellékmondat szerepelt: »ki ágy szélén fölállt«, amit a így korrigált: »ki ágya szélén fölállt«, az viszont ekként: »ki az ágyszélén fölállt«. Az változata tehát közvetlenül a szövegéhez nyúlt vissza. A legfeltűnőbb sajátossága azonban, hogy négy rövidebb részletet kimetszett a szövegből. Vagy MK maga hajtotta végre ezeket a kurtításokat a gyermekújság igényeihez alkalmazkodva, vagy hozzájárult, hogy szövegét a szerkesztőség által feltételezett közönségigénynek megfelelően alakítsák. A kivágott részek közül kettő aktuálpolitikai tartalmú, és ezért inkább csak felnőtt közönség számára volt értelmezhető, a másik kettő a gyermeki erotikára vonatkozó célzásokat tartalmaz, és nyilván ezért gondolták, hogy nem gyerekeknek való.

Tárgyi magyarázatok

Irodalom

Várdai Béla ( Mikszáth Kálmán

Várdai Béla: Mikszáth Kálmán. Budapest: Franklin. 1910. [OSZK]

Várdai Béla [PIM][VIAF]

. Budapest, 1910. Franklin-Társulat, 167) Az Öreg szekér fakó hám

Mikszáth Kálmán: Öreg szekér, fakó hám. Újabb elbeszélések. Budapest: Légrády. 1901. [OSZK]

elemzése során röviden említi a novellát: „A gyermekszoba vidám hangulatait, hamar elmúló szomorúságait meséli a tárgyhoz illő kedvességgel a csoport [A fiaim] többi négy tagja: Az [!] én pohárom, Aussi brebis, A Berci fogai, Az első bánat.”