AUSSI BREBIS

Bibliográfiai adatok

AUSSI BREBIS

Szerző: Mikszáth Kálmán

Bibliográfiai adatok

Szövegforrások listája:

Szövegforrás mk-42-ab-witPh: Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Szövegforrás mk-42-ab-witKv: Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
Szövegforrás mk-42-ab-witOsz1: [1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Szövegforrás mk-42-ab-witOsz2: [2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Szövegforrás mk-42-ab-witJk: Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Szövegforrás mk-42-ab-witKrk: Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Elektronikus kiadás adatai:

project manager: Palkó Gábor

Szerkesztő: Labádi Gergely

XML szerkesztő: Bobák Barbara

Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition

A kiadásról:

Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2014 ©Free Access - no-reuse

Verzió: mk-42-ab-witPh : Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

AUSSI BREBIS

Egyik olvasóm azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy a „Németke” és az „A én pohárom” után még valamit szeretne olvasni a gyermekeimről – mert azt mondja: omne trinum perfectum

Jegyzet omne trinum perfectum - minden hármasság tökéletes

–, és minthogy azt írtam volt, bőbeszédűvé tesznek a gyerekeim, hát legyek bőbeszédű.

Nem szívesen teszek önnek eleget, tisztelt olvasóm, mert még azt hiszik majd ezek a kölykök, hogy ők adják nekem a

témát

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

thémát

, de miután tényleg bőbeszédűvé válok, ha őróluk van szó, hát nem tudok ellentállani, hogy ne fecsegjek egy kicsit.

Egy kurta esztendő előtt itt járt

Párizsból

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Párisból

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

a francia fordítóm, egy hajdani magyar képviselőnek az öccse, és meglátogatott engem is.

Nagy csodálkozás fogta el, hogy én nem tudtam vele franciául beszélni, tágra dagadtak a szemei, összecsapta a kezeit. Én is csodálkozhattam volna, hogy ő meg nem tudott velem magyarul beszélni, de én nem csodálkoztam, mert ez még barbárabb színben tüntetett volna föl. Pedig mellettem van a logika, mert én nem akarok tőle franciából magyarra fordítani semmit, míg ellenben ő magyarból fordítja franciára a munkáimat. De hát a logika is csak a hatalmasabb szájában logika. A kisebb nemzetekében ilyen esetben a tudatlansággal való hivalkodás lenne.

Miután szótár segélyével kibeszélgettük magunkat, én a folytonos szégyenkezésben azzal az eltökéléssel fogtam vele kezet, hogy mindjárt holnap franciára kezdem taníttatni

a gyermekeimet

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

gyerekeimet

gyermekeimet

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Ő pedig azzal az eltökéléssel búcsúzott, hogy a további munkáimat is lefordítja.

Hát igen, hadd tanuljanak a gyerekek. Ha már én szamár maradtam, legalább ők legyenek okosak.

Hiszen azt is mondhatnám ilyen szégyenletes eset után, hogy ide azt a grammatikát, nekivágok annak a francia nyelvnek, de hát az ember jobban szereti a gyerekeit magánál, inkább azokra gondol, de

de még kényelmesebb is

de meg kényelmesebb is

, hogy mások tanuljanak, ne maga az ember. Ez egyszer így van.

Hát tanulni fognak, punktum

Jegyzet punktum – vége, be van fejezve!

. Fölkiabáltam összes ismerőseimet valami francia fiú vagy leányka után, akitől játszva sajátítsák el a gallok nyelvét.

Hanem a fickók savanyú képet vágtak a dologhoz. Éppen abban a korban vannak (az idősebbik gyerek

Rákóczinál

Rákóczynál

tart a históriában), amikor ez a mi fajtánk azt hiszi, hogy az egész világ nem áll csak magyarokból és németekből. És hogy a németek pusztán csak azért vannak, hogy a magyaroknak legyen kit

megverni. Sőt az a nézet is beléjük van már csöpögtetve (mert ellenzéki képviselők is megfordulnak nálam), hogy már talán ez idő szerint se lenne eleven német a földgolyóbison, ha nem azon múlna, hogy Bánffy

Jegyzet Bánffy –

Bánffy Dezső

(1843–1911), 1895–1899 között

Magyarország

miniszterelnöke.

nem enged hozzájuk nyúlni.

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

megverni.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Mikor előhoztam a fiúknak, hogy franciául fognak tanulni, nemigen lelkesedtek; ők is kiálltak a maguk ellenvetéseivel.

– Minek az?

– Hát mert az igen szép, ha valaki franciául tud.

– De mire való? – kérdezte Bercike.

– Beszélgetni fogtok a francia

gouvernante-tal

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

gouvernanttal

Jegyzet gouvernante – nevelőnő

– De mi nem akarunk vele beszélgetni.

– Hát akkor egymással fogtok beszélgetni.

– De egymással csak magyarul szeretünk beszélni.

– Hát akkor a franciákkal fogtok franciául beszélni.

– Hol vannak? (T.i. a franciák.)

– Otthon az országukban. Majd, ha nagyok lesztek, elviszlek egyszer Franciaországba, beutazzuk, és akkor ti lesztek ott a tolmácsaim.

–

Igazán van ország

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Igazán van olyan ország

, apa, ahol a parasztok is franciául beszélnek? – kérdé Bercike bámész szemekkel.

– Hogyne. Mégpedig nagyobb Magyarországnál.

– Igaz, Laci? – kérdé ismét Bercike Lacira tekintve. (Nekem nem akarta hinni a kis zsivány.)

– Hát nem láttad a mappán

Jegyzet mappa – térkép

, te vaksi? – förmedt rá, a gimnázista

szuverén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

souverain

fölényével.

– Én inkább nem megyek. Hadd tanuljon a Laci.

– Én se megyek – csökönyösködött Laci.

Láttam,

hogy most már

hogy itt most már

csak ravaszsággal lehet dűlőre vinni az akaratomat.

– Ej, pedig jó volna, ha tudnátok valami extra

Jegyzet extra – többlet, ráadás

nyelvet, hogy mikor valami titkos dologról akarnátok egymással szót váltani, ne értsék a pajtásaitok, se a Gyuri, se a Miska, se a Pali. Teringette, hogy enné ezeket a méreg, de még

mi sem értenők

mi se értenők

, hogy mit beszéltek, t. i. a mama és én. Az volna a nagy parádé.

Ez tetszett nekik. Összepislogtak a barna szemecskéikkel, és ez a megegyezést jelentette. Igen, az nagy parádé volna.

– Hát nem bánom, apa – jegyzé meg Laci.

– És te, Berci?

Vállat vont, hogy ő se bánja.

Ezzel átestünk az első nehézségen. Harmadnapra megvolt az élő grammatika is, egy francia nyelvmesternének a leánykája, egy gyönyörű kis leány, azon a

mezsgyén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mesgyén

, mikor

a bimbó már fesleni kezd, de még nagyobb a zöldje. A rózsából, vagyis a leányból csak a szélek kezdenek kihasadozni, de még túlnyomó a gyerek. Bizonyosan beszélget még otthon a bábuival is, de már a tükrével is szóba áll.

a bimbó már fesleni kezd, és még beszélget otthon a bábuival is.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Szóval, egy kedves kis

bakfis

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

backfisch

a Karolin, aki játszani és hancúrozni is fog még a fiúkkal. S az ilyen az igazi ternó

Jegyzet ternó – hármas találat a lottón, főnyeremény

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Az is nagy előnye volt, hogy jól beszélt magyarul, mert már ő itt Pesten született (vagy tizenöt év előtt). Ha nem tudna jól magyarul, kinevetnék, és nem lenne semmi tekintélye

előttük. Ezeket az argumentumokat

Jegyzet argumentum – érv

hoztam föl a magyar volta mellett magamban, de voltaképpen a nemzeti

sovinizmus

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

chauvinizmus

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

rosszalkodott bennem – örültem, hogy a kisleány nem francia földön termett. Irigylem a szépet az idegenektől.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

A fiúknak persze nem volt szabad tudni, hogy a Karolin magyar lány: előttük ez teljesen aláásná a

szupremáciáját

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

suprematiáját

supremáciáját

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Jegyzet szupremácia – felsőbbség

. Abban semmi gyanúsat nem találtak, hogy jól beszél magyarul. Magyar gyerek előtt természetesnek látszik, hogy magyarul még a rézbőrű indián is tud. Mert

akárhogy dicsérjük mi

akárhogy dicsérjük is mi

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

apák a gyerekeinket, az ő logikájuk,

érvelésük, okoskodásuk

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

érvelésük és okoskodásuk

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

, amelyiké jól indul is, nagyon primitív fokon áll. Két éve sincs, amint figyelmeztettem egyszer a Bercit,

ki az ágy szélén

ki ágya szélén

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

ki ágy szélén

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

fölállt: „Leesel, pajtás”,

mire ő fölénnyel

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mire fölénynyel

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

mire főlénynyel

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

felelt föl: „Hát nem látod, hogy fogom az ingemet?!!” Valóságosan belefogódzott az ingébe és azt hitte, hogy most már le nem eshet.

De magukhoz való eszük nekik is van. És az első társalgási óra éppen ezért nem jól sikerült. Pedig szép és ünnepélyes dolog volt az, mikor a három

gyermek

gyerek

letelepedett az asztal körül, az enyimek nevetgélve egymásra, de ellenséges szemmel méregetve a liliputi nevelőnőt, a harmadik

gyermeket, ki

gyermeket, aki

fülig pirulva ült köztük, komolyra torzítva vékony, eleven arcocskáját, mint egy anyóka. Ő még jobban félt szegényke, mint a tanítványai, szíve bizonnyal hangosan dobogott a hótiszta, fehér

blúz

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

blouse

alatt, mert először ült ma a

katedrán

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

kathedrán

. Az én kölykeim csak a francia nyelvbe fognak bele, de a kis Karolin megindul egy nyomorú úton, félénken, bizonytalanul, talán szepegve

Jegyzet szepegve – ijedten

is, mint a kis csirke, mikor először kezdi kikaparni a saját napi élelmét.

Szegény kis mamzell

Jegyzet mamzell – a fr. `mademoiselle` összevont, fonetikus átírású alakja: kisasszony.

, bizonyosan mindent tudsz és mindent elé fogsz tárni, amit mamád a harmincéves házitanítás griffjeinek

Jegyzet griff – fogás

raktárából belégyömöszölt fejecskédbe, talán el is próbáltad otthon és kezded is egymás után kibontogatni az első óra alapvető tudnivalóit, de te ezeknek a tanítványoknak a fickándozásaira nem számíthattál, kik ugrálnak tárgyról tárgyra, mint a verebek, kérdezősködnek kíváncsiságból, dévaj kötekedésből, és tréfának vesznek mindent, még a te rettenetes, kacagni való komolyságodat is.

A szobában levő tárgyak francia neve csakhamar kimerül. Az asztal, a lámpa, a szék, a könyv neve mind tudomásul vétetik, utána mondani ugyan nem akarják (mert nevetségesen hangzik), hanem most már ők kezdenek kérdezni újakat.

– Nem, az nem – kiált közbe a Berci –, hanem hogy hívják a juhot?

– Brebis – mondja Karolin.

– Brebi! Brebi! Bolondság. Igazán Brebinek hívják?

– Ha egyszer mondom – felelé a kis tanítónő tettetett szigorral.

– És hogy van a bárány?

Karolin zavarba jön, de a mai nap nagy szerepe nem tűri meg a hosszú habozást.

– Aussi brebis – felelte. – Az is brebis.

De már erre kitör a hahota, ujjongás. A kis fickók fölkerekednek az asztaltól s diadalmas arccal, táncolva, ugrálva rohannak a szobámba.

– A kisasszony nem tud franciául. Nem tud. Nem tud. Hidd meg, apa, nem tud!

– Hujjujú! – ordítozta a kisebbik. – Semmit se tud a kisasszony!

– Ejnye, mit beszéltek! Mordizom adta, hol a nádpálca? Már hogyne tudna?

Laci állásba teszi magát, mint egy igazi férfi.

– Ha én egyszer azt mondom, hát az úgy is van. Tudod, apa, hogy én sohase szoktam hazudni. A leány csakugyan nem tud franciául. Azt kérdeztük, hogy hívják a juhot, azt mondta

„brebis” . Erre aztán kérdezzük

„brebis” , erre aztán kérdeztük

, hogyan hívják a bárányt, és azt mondta: aussi brebis – hogy azt is juhnak hívják. Hát mondd meg már most, hogy lehet-e olyan bolond ország, ahol egyformán hívják a bárányt és a juhot? Hogy kérne ott a Stempliné (a szakácsnénk neve) egy kiló bárányhúst és egy fél kiló juhhúst a

mészárszékben?

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mészárszékben.

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

A gyereknek tökéletes igaza volt, mindjárt is átláttam, hogy a kis Karolin bizonyosan sohase járt falun, és nem látott se eleven bárányt, se eleven juhot, legfölebb sült alakjában kerülhetett eléje a juhcsalád, s nem vigyázta meg az egyes családtagokat, a kost és a jerkét, az ürüt, a juhot, a bárányt, egyenkint. Hanem hát ki nem szolgáltathattam a tudatlanságát prédának, inkább Franciaországot fosztottam meg az egész juhállományától.

– Szamarak vagytok! – rivalkodtam rájok. – Tudnotok kellene, hogy Franciaországban nincsenek juhok. Még szép a kisasszonytól, hogy ennyit is tudott. Olyan állatoknak, amik nincsenek, ugye ti se tudjátok a nevüket.

Kételkedő arcokat vágtak.

– De hát miért nincsenek ott juhok?

– Hja, mert nincsen mit legelniök. Ott minden földet szántanak és vetnek.

Szóval, kivágtam valahogy nagynehezen Karolint, de azért a fiúk nem említették egymás közt más néven, csak „Aussi brebis-nek”. Egész nap hallani lehetett: „Aussi brebis” ezt mondta, Aussi brebis úgy tartja a száját, Aussi brebis hajában ilyen fésű van, Aussi brebisnek le volt

szakítva mellényéről

szakítva a mellényéről

az egyik gombja. Sőt annyira ragadós az afféle, hogy mi is csak „Aussi brebis”-nek hívjuk attól a naptól kezdve.

Este az ágyban levetkőzve (különben is

mindennap tanácskozás szokott közöttük

mindennap nagy tanácskozás szokott itt köztük

mindennap nagy tanácskozás szokott közöttük

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

folyni) hallottam őket sokáig petyegni

Jegyzet petyeg – gagyog, csacsog

. A

Berci

Bercike

kezdte:

– Hidd meg, Laci, mégse tud az Aussi brebis franciául.

– Én is azt mondom.

– Ne tanuljunk tőle.

– Ne tanuljunk.

Másnap megint eljött az Aussi brebis; az anyjuk csak nagy nehezen bírta a

lázadókat

lázadozókat

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

behajtani a tanuláshoz, és most megint megfogták a szegény kis

Aussi brebis-t

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Aussi brebist

. Nem volt szerencséje. Azt kérdezték, hogy hívják a lovat.

– Cheval.

– De hát a csikót?

– Petit cheval.

Hurrah! Hurrah! Sohase hallott még az Aussi brebis ilyen diadalordítást. Az a hahota, ami megcsendült, mintha tíz csengettyű csilingelne, az a rohanás ki a szobából:

– Éljen, éljen Aussi brebis! Semmit se tud Aussi berbis!

(Majd hogy el nem süllyedett szégyenletében a boldogtalan lányka.)

Szerencsére nem voltam otthon. Vártak,

nagyban

nagyba

vártak az új leleplezéssel, és előadták szörnyű prozopopeával

Jegyzet prozopoea – fontoskodás

, mint olyan emberek, akiknek az igazságára végre rásütött a napfény. No, ugye hát hogy mégse tud az Aussi brebis franciául?

Végighallgattam a kínos

affért

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

affairet

. Az ördög győzze őket új ötletekkel. Most már a lovakat konfiskáltam el

Jegyzet elkonfiskál – elkoboz

a franciáktól.

– Oh, ti kis incifincik! Hiszen persze, hogy más a ló meg a kis ló és más a csikó; de Franciaországban nincs ló semmilyen. Még szép az Aussi brebis-től, hogy tud felőle, okos leányka.

– Hát hova lettek a lovaik?

– Ott már olyan magától járó szekere van mindenkinek, aminőt egyszer láttatok az Erzsébet téren, amit ti úgy híttok, hogy „a polgármester ördögszekere”.

Összenéztek nagy komolyan. No, ez bizony igaz lehet. Hanem azért azt követelték, hogy vegyek nekik most mindjárt egy magyar-francia szótárt.

– Mit akartok a szótárral?

– Meg akarjuk fogni az Aussi brebis-t. Mert biztos, hogy nem tud franciául. A szótárból majd előre kinézzük, és úgy kérdezősködünk. Mert ha szótárunk nincs, mindent mondhat.

Nosza, mit volt tenni, mint rögtön szalasztani a cselédet a Carrier János

Jegyzet Carrier János –

John Carrier

francia–magyar és magyar–francia szótára, melyet „a legjobb és legújabb kézi szótárak nyomán állított össze” 1891-ben Győrött jelent meg Gross kiadásában.

szótáráért.

– Hát csak fogdossátok az Aussi brebis-t!

Hanem iszen volt is dolga a szótárnak! Ki nem bocsátották szinte reggeltől estig a kezükből, búvárolták, turkálták, kikeresték, bevágták a legkülönösebb szavakat, és keresztkérdésekbe fogták a kis brebis-t, aki most már több szerencsével siklott ki a körmeikből.

Amely nap ráértem, mindig kikérdezgettem.

–

Mennyire vagytok

Mennyire vagytok már

az Aussi brebis-vel?

– Majdnem megfogtuk vagy kétszer, de ledisputálta

Jegyzet ledisputál – kimagyaráz

a hibáit. Pedig biztos, hogy nem sokat tud.

– Hát csak süssétek ki rá.

– És mi lesz a jutalmunk?

– Megverem.

– És még?

– És nem fog kelleni tanulnotok.

– Jól van.

Még csak nagyobb szenvedéllyel, kedvvel folytatták a hajszát. Végre egy napon kezdték belátni, hogy mégis sok szót tud a kis brebis. A Bercike megsimogatta az államat: „Ne verd meg, apa.”

Játszott is velük, tehát megszerették. Most már én kezdtem őket biztatni.

– Tudjátok mit, fiúk, hát nem verem meg az Aussi brebis-t. Hanem most már én is gyanakszom, hogy meg lehet fogni, de nem a szavakban,

hanem a ragozásban és a nyelvtani szabályokban

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

hanem a szabályokban

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Amelyitek megfogja, kap egy biciklit.

Mind a kettő bizonykodott, hogy megfogja, hanem hozassam meg nekik a nyelvtant, hogy előre készülhessenek.

Meghozattam nekik a nyelvtant is, vastag, erős disznóbőrbe kötve. Most is itt hever az asztalon, ahol e sorokat írom, de csupa rongy már, csupa foszlány… Ki kell a szemétre hajítani.

Addig, addig fogdosták vele az Aussi brebis-t, míg mind a fejükbe szaladt, ami benne volt, s egy nap csak azon vették észre magukat,

amint tizennégy hónapig

amint már tizennégy hónapig

üldögéltek délutánonkint a nagy ebédlőasztal körül, hogy az ördög se ösmeri már meg, hogy a három gyerek közül melyik beszél jobban franciául, az Aussi brebis-e, vagy az én porontyaim.

Az Aussi brebis maga is sokat tanult egy év óta, valóságos nevelőnővé képződött a nagy ellenőrzésben és hajszában, azonfelül szebb lett, nyúlánkabb, nagylányosabb. A fickók is nőttek valamit, de keveset és még nem annyit, hogy... Pedig – de ezer bocsánat, semmit se szóltam.

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Verzió: mk-42-ab-witKv : Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

AUSSI BREBIS

Egyik olvasóm azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy a „Németke” és az „A én pohárom” után még valamit szeretne olvasni a gyermekeimről – mert azt mondja: omne trinum perfectum

Jegyzet omne trinum perfectum - minden hármasság tökéletes

–, és minthogy azt írtam volt, bőbeszédűvé tesznek a gyerekeim, hát legyek bőbeszédű.

Nem szívesen teszek önnek eleget, tisztelt olvasóm, mert még azt hiszik majd ezek a kölykök, hogy ők adják nekem a

témát

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

thémát

, de miután tényleg bőbeszédűvé válok, ha őróluk van szó, hát nem tudok ellentállani, hogy ne fecsegjek egy kicsit.

Egy kurta esztendő előtt itt járt

Párizsból

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Párisból

a francia fordítóm, egy hajdani magyar képviselőnek az öccse, és meglátogatott engem is.

Miután szótár segélyével kibeszélgettük magunkat, én a folytonos szégyenkezésben azzal az eltökéléssel fogtam vele kezet, hogy mindjárt holnap franciára kezdem taníttatni

a gyermekeimet

gyerekeimet

gyermekeimet

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Ő pedig azzal az eltökéléssel búcsúzott, hogy a további munkáimat is lefordítja.

Hát igen, hadd tanuljanak a gyerekek. Ha már én szamár maradtam, legalább ők legyenek okosak.

de még kényelmesebb is

de meg kényelmesebb is

, hogy mások tanuljanak, ne maga az ember. Ez egyszer így van.

Hát tanulni fognak, punktum

Jegyzet punktum – vége, be van fejezve!

. Fölkiabáltam összes ismerőseimet valami francia fiú vagy leányka után, akitől játszva sajátítsák el a gallok nyelvét.

Hanem a fickók savanyú képet vágtak a dologhoz. Éppen abban a korban vannak (az idősebbik gyerek

Rákóczinál

Rákóczynál

Jegyzet Bánffy –

Bánffy Dezső

(1843–1911), 1895–1899 között

Magyarország

miniszterelnöke.

nem enged hozzájuk nyúlni.

megverni.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Mikor előhoztam a fiúknak, hogy franciául fognak tanulni, nemigen lelkesedtek; ők is kiálltak a maguk ellenvetéseivel.

– Minek az?

– Hát mert az igen szép, ha valaki franciául tud.

– De mire való? – kérdezte Bercike.

– Beszélgetni fogtok a francia

gouvernante-tal

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

gouvernanttal

Jegyzet gouvernante – nevelőnő

– De mi nem akarunk vele beszélgetni.

– Hát akkor egymással fogtok beszélgetni.

– De egymással csak magyarul szeretünk beszélni.

– Hát akkor a franciákkal fogtok franciául beszélni.

– Hol vannak? (T.i. a franciák.)

– Otthon az országukban. Majd, ha nagyok lesztek, elviszlek egyszer Franciaországba, beutazzuk, és akkor ti lesztek ott a tolmácsaim.

–

Igazán van ország

Igazán van olyan ország

, apa, ahol a parasztok is franciául beszélnek? – kérdé Bercike bámész szemekkel.

– Hogyne. Mégpedig nagyobb Magyarországnál.

– Igaz, Laci? – kérdé ismét Bercike Lacira tekintve. (Nekem nem akarta hinni a kis zsivány.)

– Hát nem láttad a mappán

Jegyzet mappa – térkép

, te vaksi? – förmedt rá, a gimnázista

szuverén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

souverain

fölényével.

– Én inkább nem megyek. Hadd tanuljon a Laci.

– Én se megyek – csökönyösködött Laci.

Láttam,

hogy most már

hogy itt most már

csak ravaszsággal lehet dűlőre vinni az akaratomat.

– Ej, pedig jó volna, ha tudnátok valami extra

Jegyzet extra – többlet, ráadás

nyelvet, hogy mikor valami titkos dologról akarnátok egymással szót váltani, ne értsék a pajtásaitok, se a Gyuri, se a Miska, se a Pali. Teringette, hogy enné ezeket a méreg, de még

mi sem értenők

mi se értenők

, hogy mit beszéltek, t. i. a mama és én. Az volna a nagy parádé.

Ez tetszett nekik. Összepislogtak a barna szemecskéikkel, és ez a megegyezést jelentette. Igen, az nagy parádé volna.

– Hát nem bánom, apa – jegyzé meg Laci.

– És te, Berci?

Vállat vont, hogy ő se bánja.

Ezzel átestünk az első nehézségen. Harmadnapra megvolt az élő grammatika is, egy francia nyelvmesternének a leánykája, egy gyönyörű kis leány, azon a

mezsgyén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mesgyén

, mikor

a bimbó már fesleni kezd, és még beszélget otthon a bábuival is.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Szóval, egy kedves kis

bakfis

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

backfisch

a Karolin, aki játszani és hancúrozni is fog még a fiúkkal. S az ilyen az igazi ternó

Jegyzet ternó – hármas találat a lottón, főnyeremény

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Az is nagy előnye volt, hogy jól beszélt magyarul, mert már ő itt Pesten született (vagy tizenöt év előtt). Ha nem tudna jól magyarul, kinevetnék, és nem lenne semmi tekintélye

előttük. Ezeket az argumentumokat

Jegyzet argumentum – érv

hoztam föl a magyar volta mellett magamban, de voltaképpen a nemzeti

sovinizmus

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

chauvinizmus

rosszalkodott bennem – örültem, hogy a kisleány nem francia földön termett. Irigylem a szépet az idegenektől.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

A fiúknak persze nem volt szabad tudni, hogy a Karolin magyar lány: előttük ez teljesen aláásná a

szupremáciáját

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

suprematiáját

supremáciáját

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Jegyzet szupremácia – felsőbbség

. Abban semmi gyanúsat nem találtak, hogy jól beszél magyarul. Magyar gyerek előtt természetesnek látszik, hogy magyarul még a rézbőrű indián is tud. Mert

akárhogy dicsérjük mi

akárhogy dicsérjük is mi

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

apák a gyerekeinket, az ő logikájuk,

érvelésük, okoskodásuk

érvelésük és okoskodásuk

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

, amelyiké jól indul is, nagyon primitív fokon áll. Két éve sincs, amint figyelmeztettem egyszer a Bercit,

ki az ágy szélén

ki ágya szélén

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

ki ágy szélén

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

fölállt: „Leesel, pajtás”,

mire ő fölénnyel

mire fölénynyel

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

mire főlénynyel

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

felelt föl: „Hát nem látod, hogy fogom az ingemet?!!” Valóságosan belefogódzott az ingébe és azt hitte, hogy most már le nem eshet.

De magukhoz való eszük nekik is van. És az első társalgási óra éppen ezért nem jól sikerült. Pedig szép és ünnepélyes dolog volt az, mikor a három

gyermek

gyerek

letelepedett az asztal körül, az enyimek nevetgélve egymásra, de ellenséges szemmel méregetve a liliputi nevelőnőt, a harmadik

gyermeket, ki

gyermeket, aki

blúz

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

blouse

alatt, mert először ült ma a

katedrán

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

kathedrán

. Az én kölykeim csak a francia nyelvbe fognak bele, de a kis Karolin megindul egy nyomorú úton, félénken, bizonytalanul, talán szepegve

Jegyzet szepegve – ijedten

is, mint a kis csirke, mikor először kezdi kikaparni a saját napi élelmét.

Szegény kis mamzell

Jegyzet mamzell – a fr. `mademoiselle` összevont, fonetikus átírású alakja: kisasszony.

, bizonyosan mindent tudsz és mindent elé fogsz tárni, amit mamád a harmincéves házitanítás griffjeinek

Jegyzet griff – fogás

– Nem, az nem – kiált közbe a Berci –, hanem hogy hívják a juhot?

– Brebis – mondja Karolin.

– Brebi! Brebi! Bolondság. Igazán Brebinek hívják?

– Ha egyszer mondom – felelé a kis tanítónő tettetett szigorral.

– És hogy van a bárány?

Karolin zavarba jön, de a mai nap nagy szerepe nem tűri meg a hosszú habozást.

– Aussi brebis – felelte. – Az is brebis.

De már erre kitör a hahota, ujjongás. A kis fickók fölkerekednek az asztaltól s diadalmas arccal, táncolva, ugrálva rohannak a szobámba.

– A kisasszony nem tud franciául. Nem tud. Nem tud. Hidd meg, apa, nem tud!

– Hujjujú! – ordítozta a kisebbik. – Semmit se tud a kisasszony!

– Ejnye, mit beszéltek! Mordizom adta, hol a nádpálca? Már hogyne tudna?

Laci állásba teszi magát, mint egy igazi férfi.

– Ha én egyszer azt mondom, hát az úgy is van. Tudod, apa, hogy én sohase szoktam hazudni. A leány csakugyan nem tud franciául. Azt kérdeztük, hogy hívják a juhot, azt mondta

„brebis” . Erre aztán kérdezzük

„brebis” , erre aztán kérdeztük

mészárszékben?

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mészárszékben.

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Kételkedő arcokat vágtak.

– De hát miért nincsenek ott juhok?

– Hja, mert nincsen mit legelniök. Ott minden földet szántanak és vetnek.

szakítva mellényéről

szakítva a mellényéről

az egyik gombja. Sőt annyira ragadós az afféle, hogy mi is csak „Aussi brebis”-nek hívjuk attól a naptól kezdve.

Este az ágyban levetkőzve (különben is

mindennap tanácskozás szokott közöttük

mindennap nagy tanácskozás szokott itt köztük

mindennap nagy tanácskozás szokott közöttük

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

folyni) hallottam őket sokáig petyegni

Jegyzet petyeg – gagyog, csacsog

. A

Berci

Bercike

kezdte:

– Hidd meg, Laci, mégse tud az Aussi brebis franciául.

– Én is azt mondom.

– Ne tanuljunk tőle.

– Ne tanuljunk.

Másnap megint eljött az Aussi brebis; az anyjuk csak nagy nehezen bírta a

lázadókat

lázadozókat

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

behajtani a tanuláshoz, és most megint megfogták a szegény kis

Aussi brebis-t

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Aussi brebist

. Nem volt szerencséje. Azt kérdezték, hogy hívják a lovat.

– Cheval.

– De hát a csikót?

– Petit cheval.

Hurrah! Hurrah! Sohase hallott még az Aussi brebis ilyen diadalordítást. Az a hahota, ami megcsendült, mintha tíz csengettyű csilingelne, az a rohanás ki a szobából:

– Éljen, éljen Aussi brebis! Semmit se tud Aussi berbis!

(Majd hogy el nem süllyedett szégyenletében a boldogtalan lányka.)

Szerencsére nem voltam otthon. Vártak,

nagyban

nagyba

vártak az új leleplezéssel, és előadták szörnyű prozopopeával

Jegyzet prozopoea – fontoskodás

, mint olyan emberek, akiknek az igazságára végre rásütött a napfény. No, ugye hát hogy mégse tud az Aussi brebis franciául?

Végighallgattam a kínos

affért

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

affairet

. Az ördög győzze őket új ötletekkel. Most már a lovakat konfiskáltam el

Jegyzet elkonfiskál – elkoboz

a franciáktól.

– Oh, ti kis incifincik! Hiszen persze, hogy más a ló meg a kis ló és más a csikó; de Franciaországban nincs ló semmilyen. Még szép az Aussi brebis-től, hogy tud felőle, okos leányka.

– Hát hova lettek a lovaik?

– Ott már olyan magától járó szekere van mindenkinek, aminőt egyszer láttatok az Erzsébet téren, amit ti úgy híttok, hogy „a polgármester ördögszekere”.

Összenéztek nagy komolyan. No, ez bizony igaz lehet. Hanem azért azt követelték, hogy vegyek nekik most mindjárt egy magyar-francia szótárt.

– Mit akartok a szótárral?

– Meg akarjuk fogni az Aussi brebis-t. Mert biztos, hogy nem tud franciául. A szótárból majd előre kinézzük, és úgy kérdezősködünk. Mert ha szótárunk nincs, mindent mondhat.

Nosza, mit volt tenni, mint rögtön szalasztani a cselédet a Carrier János

Jegyzet Carrier János –

John Carrier

francia–magyar és magyar–francia szótára, melyet „a legjobb és legújabb kézi szótárak nyomán állított össze” 1891-ben Győrött jelent meg Gross kiadásában.

szótáráért.

– Hát csak fogdossátok az Aussi brebis-t!

Amely nap ráértem, mindig kikérdezgettem.

–

Mennyire vagytok

Mennyire vagytok már

az Aussi brebis-vel?

– Majdnem megfogtuk vagy kétszer, de ledisputálta

Jegyzet ledisputál – kimagyaráz

a hibáit. Pedig biztos, hogy nem sokat tud.

– Hát csak süssétek ki rá.

– És mi lesz a jutalmunk?

– Megverem.

– És még?

– És nem fog kelleni tanulnotok.

– Jól van.

Játszott is velük, tehát megszerették. Most már én kezdtem őket biztatni.

– Tudjátok mit, fiúk, hát nem verem meg az Aussi brebis-t. Hanem most már én is gyanakszom, hogy meg lehet fogni, de nem a szavakban,

hanem a ragozásban és a nyelvtani szabályokban

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

hanem a szabályokban

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Amelyitek megfogja, kap egy biciklit.

Mind a kettő bizonykodott, hogy megfogja, hanem hozassam meg nekik a nyelvtant, hogy előre készülhessenek.

Meghozattam nekik a nyelvtant is, vastag, erős disznóbőrbe kötve. Most is itt hever az asztalon, ahol e sorokat írom, de csupa rongy már, csupa foszlány… Ki kell a szemétre hajítani.

Addig, addig fogdosták vele az Aussi brebis-t, míg mind a fejükbe szaladt, ami benne volt, s egy nap csak azon vették észre magukat,

amint tizennégy hónapig

amint már tizennégy hónapig

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Verzió: mk-42-ab-witOsz1 : [1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

AUSSI BREBIS

Egyik olvasóm azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy a „Németke” és az „A én pohárom” után még valamit szeretne olvasni a gyermekeimről – mert azt mondja: omne trinum perfectum

Jegyzet omne trinum perfectum - minden hármasság tökéletes

–, és minthogy azt írtam volt, bőbeszédűvé tesznek a gyerekeim, hát legyek bőbeszédű.

Nem szívesen teszek önnek eleget, tisztelt olvasóm, mert még azt hiszik majd ezek a kölykök, hogy ők adják nekem a

témát

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

thémát

, de miután tényleg bőbeszédűvé válok, ha őróluk van szó, hát nem tudok ellentállani, hogy ne fecsegjek egy kicsit.

Egy kurta esztendő előtt itt járt

Párizsból

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Párisból

a francia fordítóm, egy hajdani magyar képviselőnek az öccse, és meglátogatott engem is.

Miután szótár segélyével kibeszélgettük magunkat, én a folytonos szégyenkezésben azzal az eltökéléssel fogtam vele kezet, hogy mindjárt holnap franciára kezdem taníttatni

a gyermekeimet

gyerekeimet

gyermekeimet

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Ő pedig azzal az eltökéléssel búcsúzott, hogy a további munkáimat is lefordítja.

Hát igen, hadd tanuljanak a gyerekek. Ha már én szamár maradtam, legalább ők legyenek okosak.

de még kényelmesebb is

de meg kényelmesebb is

, hogy mások tanuljanak, ne maga az ember. Ez egyszer így van.

Hát tanulni fognak, punktum

Jegyzet punktum – vége, be van fejezve!

. Fölkiabáltam összes ismerőseimet valami francia fiú vagy leányka után, akitől játszva sajátítsák el a gallok nyelvét.

Hanem a fickók savanyú képet vágtak a dologhoz. Éppen abban a korban vannak (az idősebbik gyerek

Rákóczinál

Rákóczynál

Jegyzet Bánffy –

Bánffy Dezső

(1843–1911), 1895–1899 között

Magyarország

miniszterelnöke.

nem enged hozzájuk nyúlni.

megverni.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Mikor előhoztam a fiúknak, hogy franciául fognak tanulni, nemigen lelkesedtek; ők is kiálltak a maguk ellenvetéseivel.

– Minek az?

– Hát mert az igen szép, ha valaki franciául tud.

– De mire való? – kérdezte Bercike.

– Beszélgetni fogtok a francia

gouvernante-tal

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

gouvernanttal

Jegyzet gouvernante – nevelőnő

– De mi nem akarunk vele beszélgetni.

– Hát akkor egymással fogtok beszélgetni.

– De egymással csak magyarul szeretünk beszélni.

– Hát akkor a franciákkal fogtok franciául beszélni.

– Hol vannak? (T.i. a franciák.)

– Otthon az országukban. Majd, ha nagyok lesztek, elviszlek egyszer Franciaországba, beutazzuk, és akkor ti lesztek ott a tolmácsaim.

–

Igazán van ország

Igazán van olyan ország

, apa, ahol a parasztok is franciául beszélnek? – kérdé Bercike bámész szemekkel.

– Hogyne. Mégpedig nagyobb Magyarországnál.

– Igaz, Laci? – kérdé ismét Bercike Lacira tekintve. (Nekem nem akarta hinni a kis zsivány.)

– Hát nem láttad a mappán

Jegyzet mappa – térkép

, te vaksi? – förmedt rá, a gimnázista

szuverén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

souverain

fölényével.

– Én inkább nem megyek. Hadd tanuljon a Laci.

– Én se megyek – csökönyösködött Laci.

Láttam,

hogy most már

hogy itt most már

csak ravaszsággal lehet dűlőre vinni az akaratomat.

– Ej, pedig jó volna, ha tudnátok valami extra

Jegyzet extra – többlet, ráadás

nyelvet, hogy mikor valami titkos dologról akarnátok egymással szót váltani, ne értsék a pajtásaitok, se a Gyuri, se a Miska, se a Pali. Teringette, hogy enné ezeket a méreg, de még

mi sem értenők

mi se értenők

, hogy mit beszéltek, t. i. a mama és én. Az volna a nagy parádé.

Ez tetszett nekik. Összepislogtak a barna szemecskéikkel, és ez a megegyezést jelentette. Igen, az nagy parádé volna.

– Hát nem bánom, apa – jegyzé meg Laci.

– És te, Berci?

Vállat vont, hogy ő se bánja.

Ezzel átestünk az első nehézségen. Harmadnapra megvolt az élő grammatika is, egy francia nyelvmesternének a leánykája, egy gyönyörű kis leány, azon a

mezsgyén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mesgyén

, mikor

a bimbó már fesleni kezd, és még beszélget otthon a bábuival is.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Szóval, egy kedves kis

bakfis

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

backfisch

a Karolin, aki játszani és hancúrozni is fog még a fiúkkal. S az ilyen az igazi ternó

Jegyzet ternó – hármas találat a lottón, főnyeremény

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Az is nagy előnye volt, hogy jól beszélt magyarul, mert már ő itt Pesten született (vagy tizenöt év előtt). Ha nem tudna jól magyarul, kinevetnék, és nem lenne semmi tekintélye

előttük. Ezeket az argumentumokat

Jegyzet argumentum – érv

hoztam föl a magyar volta mellett magamban, de voltaképpen a nemzeti

sovinizmus

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

chauvinizmus

rosszalkodott bennem – örültem, hogy a kisleány nem francia földön termett. Irigylem a szépet az idegenektől.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

A fiúknak persze nem volt szabad tudni, hogy a Karolin magyar lány: előttük ez teljesen aláásná a

szupremáciáját

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

suprematiáját

supremáciáját

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Jegyzet szupremácia – felsőbbség

. Abban semmi gyanúsat nem találtak, hogy jól beszél magyarul. Magyar gyerek előtt természetesnek látszik, hogy magyarul még a rézbőrű indián is tud. Mert

akárhogy dicsérjük mi

akárhogy dicsérjük is mi

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

apák a gyerekeinket, az ő logikájuk,

érvelésük, okoskodásuk

érvelésük és okoskodásuk

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

, amelyiké jól indul is, nagyon primitív fokon áll. Két éve sincs, amint figyelmeztettem egyszer a Bercit,

ki az ágy szélén

ki ágya szélén

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

ki ágy szélén

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

fölállt: „Leesel, pajtás”,

mire ő fölénnyel

mire fölénynyel

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

mire főlénynyel

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

felelt föl: „Hát nem látod, hogy fogom az ingemet?!!” Valóságosan belefogódzott az ingébe és azt hitte, hogy most már le nem eshet.

De magukhoz való eszük nekik is van. És az első társalgási óra éppen ezért nem jól sikerült. Pedig szép és ünnepélyes dolog volt az, mikor a három

gyermek

gyerek

letelepedett az asztal körül, az enyimek nevetgélve egymásra, de ellenséges szemmel méregetve a liliputi nevelőnőt, a harmadik

gyermeket, ki

gyermeket, aki

blúz

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

blouse

alatt, mert először ült ma a

katedrán

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

kathedrán

. Az én kölykeim csak a francia nyelvbe fognak bele, de a kis Karolin megindul egy nyomorú úton, félénken, bizonytalanul, talán szepegve

Jegyzet szepegve – ijedten

is, mint a kis csirke, mikor először kezdi kikaparni a saját napi élelmét.

Szegény kis mamzell

Jegyzet mamzell – a fr. `mademoiselle` összevont, fonetikus átírású alakja: kisasszony.

, bizonyosan mindent tudsz és mindent elé fogsz tárni, amit mamád a harmincéves házitanítás griffjeinek

Jegyzet griff – fogás

– Nem, az nem – kiált közbe a Berci –, hanem hogy hívják a juhot?

– Brebis – mondja Karolin.

– Brebi! Brebi! Bolondság. Igazán Brebinek hívják?

– Ha egyszer mondom – felelé a kis tanítónő tettetett szigorral.

– És hogy van a bárány?

Karolin zavarba jön, de a mai nap nagy szerepe nem tűri meg a hosszú habozást.

– Aussi brebis – felelte. – Az is brebis.

De már erre kitör a hahota, ujjongás. A kis fickók fölkerekednek az asztaltól s diadalmas arccal, táncolva, ugrálva rohannak a szobámba.

– A kisasszony nem tud franciául. Nem tud. Nem tud. Hidd meg, apa, nem tud!

– Hujjujú! – ordítozta a kisebbik. – Semmit se tud a kisasszony!

– Ejnye, mit beszéltek! Mordizom adta, hol a nádpálca? Már hogyne tudna?

Laci állásba teszi magát, mint egy igazi férfi.

– Ha én egyszer azt mondom, hát az úgy is van. Tudod, apa, hogy én sohase szoktam hazudni. A leány csakugyan nem tud franciául. Azt kérdeztük, hogy hívják a juhot, azt mondta

„brebis” . Erre aztán kérdezzük

„brebis” , erre aztán kérdeztük

mészárszékben?

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mészárszékben.

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Kételkedő arcokat vágtak.

– De hát miért nincsenek ott juhok?

– Hja, mert nincsen mit legelniök. Ott minden földet szántanak és vetnek.

szakítva mellényéről

szakítva a mellényéről

az egyik gombja. Sőt annyira ragadós az afféle, hogy mi is csak „Aussi brebis”-nek hívjuk attól a naptól kezdve.

Este az ágyban levetkőzve (különben is

mindennap tanácskozás szokott közöttük

mindennap nagy tanácskozás szokott itt köztük

mindennap nagy tanácskozás szokott közöttük

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

folyni) hallottam őket sokáig petyegni

Jegyzet petyeg – gagyog, csacsog

. A

Berci

Bercike

kezdte:

– Hidd meg, Laci, mégse tud az Aussi brebis franciául.

– Én is azt mondom.

– Ne tanuljunk tőle.

– Ne tanuljunk.

Másnap megint eljött az Aussi brebis; az anyjuk csak nagy nehezen bírta a

lázadókat

lázadozókat

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

behajtani a tanuláshoz, és most megint megfogták a szegény kis

Aussi brebis-t

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Aussi brebist

. Nem volt szerencséje. Azt kérdezték, hogy hívják a lovat.

– Cheval.

– De hát a csikót?

– Petit cheval.

Hurrah! Hurrah! Sohase hallott még az Aussi brebis ilyen diadalordítást. Az a hahota, ami megcsendült, mintha tíz csengettyű csilingelne, az a rohanás ki a szobából:

– Éljen, éljen Aussi brebis! Semmit se tud Aussi berbis!

(Majd hogy el nem süllyedett szégyenletében a boldogtalan lányka.)

Szerencsére nem voltam otthon. Vártak,

nagyban

nagyba

vártak az új leleplezéssel, és előadták szörnyű prozopopeával

Jegyzet prozopoea – fontoskodás

, mint olyan emberek, akiknek az igazságára végre rásütött a napfény. No, ugye hát hogy mégse tud az Aussi brebis franciául?

Végighallgattam a kínos

affért

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

affairet

. Az ördög győzze őket új ötletekkel. Most már a lovakat konfiskáltam el

Jegyzet elkonfiskál – elkoboz

a franciáktól.

– Oh, ti kis incifincik! Hiszen persze, hogy más a ló meg a kis ló és más a csikó; de Franciaországban nincs ló semmilyen. Még szép az Aussi brebis-től, hogy tud felőle, okos leányka.

– Hát hova lettek a lovaik?

– Ott már olyan magától járó szekere van mindenkinek, aminőt egyszer láttatok az Erzsébet téren, amit ti úgy híttok, hogy „a polgármester ördögszekere”.

Összenéztek nagy komolyan. No, ez bizony igaz lehet. Hanem azért azt követelték, hogy vegyek nekik most mindjárt egy magyar-francia szótárt.

– Mit akartok a szótárral?

– Meg akarjuk fogni az Aussi brebis-t. Mert biztos, hogy nem tud franciául. A szótárból majd előre kinézzük, és úgy kérdezősködünk. Mert ha szótárunk nincs, mindent mondhat.

Nosza, mit volt tenni, mint rögtön szalasztani a cselédet a Carrier János

Jegyzet Carrier János –

John Carrier

francia–magyar és magyar–francia szótára, melyet „a legjobb és legújabb kézi szótárak nyomán állított össze” 1891-ben Győrött jelent meg Gross kiadásában.

szótáráért.

– Hát csak fogdossátok az Aussi brebis-t!

Amely nap ráértem, mindig kikérdezgettem.

–

Mennyire vagytok

Mennyire vagytok már

az Aussi brebis-vel?

– Majdnem megfogtuk vagy kétszer, de ledisputálta

Jegyzet ledisputál – kimagyaráz

a hibáit. Pedig biztos, hogy nem sokat tud.

– Hát csak süssétek ki rá.

– És mi lesz a jutalmunk?

– Megverem.

– És még?

– És nem fog kelleni tanulnotok.

– Jól van.

Játszott is velük, tehát megszerették. Most már én kezdtem őket biztatni.

– Tudjátok mit, fiúk, hát nem verem meg az Aussi brebis-t. Hanem most már én is gyanakszom, hogy meg lehet fogni, de nem a szavakban,

hanem a ragozásban és a nyelvtani szabályokban

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

hanem a szabályokban

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Amelyitek megfogja, kap egy biciklit.

Mind a kettő bizonykodott, hogy megfogja, hanem hozassam meg nekik a nyelvtant, hogy előre készülhessenek.

Meghozattam nekik a nyelvtant is, vastag, erős disznóbőrbe kötve. Most is itt hever az asztalon, ahol e sorokat írom, de csupa rongy már, csupa foszlány… Ki kell a szemétre hajítani.

Addig, addig fogdosták vele az Aussi brebis-t, míg mind a fejükbe szaladt, ami benne volt, s egy nap csak azon vették észre magukat,

amint tizennégy hónapig

amint már tizennégy hónapig

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Verzió: mk-42-ab-witOsz2 : [2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

AUSSI BREBIS

Egyik olvasóm azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy a „Németke” és az „A én pohárom” után még valamit szeretne olvasni a gyermekeimről – mert azt mondja: omne trinum perfectum

Jegyzet omne trinum perfectum - minden hármasság tökéletes

–, és minthogy azt írtam volt, bőbeszédűvé tesznek a gyerekeim, hát legyek bőbeszédű.

Nem szívesen teszek önnek eleget, tisztelt olvasóm, mert még azt hiszik majd ezek a kölykök, hogy ők adják nekem a

témát

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

thémát

, de miután tényleg bőbeszédűvé válok, ha őróluk van szó, hát nem tudok ellentállani, hogy ne fecsegjek egy kicsit.

Egy kurta esztendő előtt itt járt

Párizsból

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Párisból

a francia fordítóm, egy hajdani magyar képviselőnek az öccse, és meglátogatott engem is.

Miután szótár segélyével kibeszélgettük magunkat, én a folytonos szégyenkezésben azzal az eltökéléssel fogtam vele kezet, hogy mindjárt holnap franciára kezdem taníttatni

a gyermekeimet

gyerekeimet

gyermekeimet

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Ő pedig azzal az eltökéléssel búcsúzott, hogy a további munkáimat is lefordítja.

Hát igen, hadd tanuljanak a gyerekek. Ha már én szamár maradtam, legalább ők legyenek okosak.

de még kényelmesebb is

de meg kényelmesebb is

, hogy mások tanuljanak, ne maga az ember. Ez egyszer így van.

Hát tanulni fognak, punktum

Jegyzet punktum – vége, be van fejezve!

. Fölkiabáltam összes ismerőseimet valami francia fiú vagy leányka után, akitől játszva sajátítsák el a gallok nyelvét.

Hanem a fickók savanyú képet vágtak a dologhoz. Éppen abban a korban vannak (az idősebbik gyerek

Rákóczinál

Rákóczynál

Jegyzet Bánffy –

Bánffy Dezső

(1843–1911), 1895–1899 között

Magyarország

miniszterelnöke.

nem enged hozzájuk nyúlni.

megverni.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Mikor előhoztam a fiúknak, hogy franciául fognak tanulni, nemigen lelkesedtek; ők is kiálltak a maguk ellenvetéseivel.

– Minek az?

– Hát mert az igen szép, ha valaki franciául tud.

– De mire való? – kérdezte Bercike.

– Beszélgetni fogtok a francia

gouvernante-tal

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

gouvernanttal

Jegyzet gouvernante – nevelőnő

– De mi nem akarunk vele beszélgetni.

– Hát akkor egymással fogtok beszélgetni.

– De egymással csak magyarul szeretünk beszélni.

– Hát akkor a franciákkal fogtok franciául beszélni.

– Hol vannak? (T.i. a franciák.)

– Otthon az országukban. Majd, ha nagyok lesztek, elviszlek egyszer Franciaországba, beutazzuk, és akkor ti lesztek ott a tolmácsaim.

–

Igazán van ország

Igazán van olyan ország

, apa, ahol a parasztok is franciául beszélnek? – kérdé Bercike bámész szemekkel.

– Hogyne. Mégpedig nagyobb Magyarországnál.

– Igaz, Laci? – kérdé ismét Bercike Lacira tekintve. (Nekem nem akarta hinni a kis zsivány.)

– Hát nem láttad a mappán

Jegyzet mappa – térkép

, te vaksi? – förmedt rá, a gimnázista

szuverén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

souverain

fölényével.

– Én inkább nem megyek. Hadd tanuljon a Laci.

– Én se megyek – csökönyösködött Laci.

Láttam,

hogy most már

hogy itt most már

csak ravaszsággal lehet dűlőre vinni az akaratomat.

– Ej, pedig jó volna, ha tudnátok valami extra

Jegyzet extra – többlet, ráadás

nyelvet, hogy mikor valami titkos dologról akarnátok egymással szót váltani, ne értsék a pajtásaitok, se a Gyuri, se a Miska, se a Pali. Teringette, hogy enné ezeket a méreg, de még

mi sem értenők

mi se értenők

, hogy mit beszéltek, t. i. a mama és én. Az volna a nagy parádé.

Ez tetszett nekik. Összepislogtak a barna szemecskéikkel, és ez a megegyezést jelentette. Igen, az nagy parádé volna.

– Hát nem bánom, apa – jegyzé meg Laci.

– És te, Berci?

Vállat vont, hogy ő se bánja.

Ezzel átestünk az első nehézségen. Harmadnapra megvolt az élő grammatika is, egy francia nyelvmesternének a leánykája, egy gyönyörű kis leány, azon a

mezsgyén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mesgyén

, mikor

a bimbó már fesleni kezd, és még beszélget otthon a bábuival is.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Szóval, egy kedves kis

bakfis

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

backfisch

a Karolin, aki játszani és hancúrozni is fog még a fiúkkal. S az ilyen az igazi ternó

Jegyzet ternó – hármas találat a lottón, főnyeremény

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Az is nagy előnye volt, hogy jól beszélt magyarul, mert már ő itt Pesten született (vagy tizenöt év előtt). Ha nem tudna jól magyarul, kinevetnék, és nem lenne semmi tekintélye

előttük. Ezeket az argumentumokat

Jegyzet argumentum – érv

hoztam föl a magyar volta mellett magamban, de voltaképpen a nemzeti

sovinizmus

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

chauvinizmus

rosszalkodott bennem – örültem, hogy a kisleány nem francia földön termett. Irigylem a szépet az idegenektől.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

A fiúknak persze nem volt szabad tudni, hogy a Karolin magyar lány: előttük ez teljesen aláásná a

szupremáciáját

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

suprematiáját

supremáciáját

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Jegyzet szupremácia – felsőbbség

. Abban semmi gyanúsat nem találtak, hogy jól beszél magyarul. Magyar gyerek előtt természetesnek látszik, hogy magyarul még a rézbőrű indián is tud. Mert

akárhogy dicsérjük mi

akárhogy dicsérjük is mi

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

apák a gyerekeinket, az ő logikájuk,

érvelésük, okoskodásuk

érvelésük és okoskodásuk

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

, amelyiké jól indul is, nagyon primitív fokon áll. Két éve sincs, amint figyelmeztettem egyszer a Bercit,

ki az ágy szélén

ki ágya szélén

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

ki ágy szélén

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

fölállt: „Leesel, pajtás”,

mire ő fölénnyel

mire fölénynyel

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

mire főlénynyel

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

felelt föl: „Hát nem látod, hogy fogom az ingemet?!!” Valóságosan belefogódzott az ingébe és azt hitte, hogy most már le nem eshet.

De magukhoz való eszük nekik is van. És az első társalgási óra éppen ezért nem jól sikerült. Pedig szép és ünnepélyes dolog volt az, mikor a három

gyermek

gyerek

letelepedett az asztal körül, az enyimek nevetgélve egymásra, de ellenséges szemmel méregetve a liliputi nevelőnőt, a harmadik

gyermeket, ki

gyermeket, aki

blúz

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

blouse

alatt, mert először ült ma a

katedrán

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

kathedrán

. Az én kölykeim csak a francia nyelvbe fognak bele, de a kis Karolin megindul egy nyomorú úton, félénken, bizonytalanul, talán szepegve

Jegyzet szepegve – ijedten

is, mint a kis csirke, mikor először kezdi kikaparni a saját napi élelmét.

Szegény kis mamzell

Jegyzet mamzell – a fr. `mademoiselle` összevont, fonetikus átírású alakja: kisasszony.

, bizonyosan mindent tudsz és mindent elé fogsz tárni, amit mamád a harmincéves házitanítás griffjeinek

Jegyzet griff – fogás

– Nem, az nem – kiált közbe a Berci –, hanem hogy hívják a juhot?

– Brebis – mondja Karolin.

– Brebi! Brebi! Bolondság. Igazán Brebinek hívják?

– Ha egyszer mondom – felelé a kis tanítónő tettetett szigorral.

– És hogy van a bárány?

Karolin zavarba jön, de a mai nap nagy szerepe nem tűri meg a hosszú habozást.

– Aussi brebis – felelte. – Az is brebis.

De már erre kitör a hahota, ujjongás. A kis fickók fölkerekednek az asztaltól s diadalmas arccal, táncolva, ugrálva rohannak a szobámba.

– A kisasszony nem tud franciául. Nem tud. Nem tud. Hidd meg, apa, nem tud!

– Hujjujú! – ordítozta a kisebbik. – Semmit se tud a kisasszony!

– Ejnye, mit beszéltek! Mordizom adta, hol a nádpálca? Már hogyne tudna?

Laci állásba teszi magát, mint egy igazi férfi.

– Ha én egyszer azt mondom, hát az úgy is van. Tudod, apa, hogy én sohase szoktam hazudni. A leány csakugyan nem tud franciául. Azt kérdeztük, hogy hívják a juhot, azt mondta

„brebis” . Erre aztán kérdezzük

„brebis” , erre aztán kérdeztük

mészárszékben?

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mészárszékben.

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Kételkedő arcokat vágtak.

– De hát miért nincsenek ott juhok?

– Hja, mert nincsen mit legelniök. Ott minden földet szántanak és vetnek.

szakítva mellényéről

szakítva a mellényéről

az egyik gombja. Sőt annyira ragadós az afféle, hogy mi is csak „Aussi brebis”-nek hívjuk attól a naptól kezdve.

Este az ágyban levetkőzve (különben is

mindennap tanácskozás szokott közöttük

mindennap nagy tanácskozás szokott itt köztük

mindennap nagy tanácskozás szokott közöttük

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

folyni) hallottam őket sokáig petyegni

Jegyzet petyeg – gagyog, csacsog

. A

Berci

Bercike

kezdte:

– Hidd meg, Laci, mégse tud az Aussi brebis franciául.

– Én is azt mondom.

– Ne tanuljunk tőle.

– Ne tanuljunk.

Másnap megint eljött az Aussi brebis; az anyjuk csak nagy nehezen bírta a

lázadókat

lázadozókat

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

behajtani a tanuláshoz, és most megint megfogták a szegény kis

Aussi brebis-t

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Aussi brebist

. Nem volt szerencséje. Azt kérdezték, hogy hívják a lovat.

– Cheval.

– De hát a csikót?

– Petit cheval.

Hurrah! Hurrah! Sohase hallott még az Aussi brebis ilyen diadalordítást. Az a hahota, ami megcsendült, mintha tíz csengettyű csilingelne, az a rohanás ki a szobából:

– Éljen, éljen Aussi brebis! Semmit se tud Aussi berbis!

(Majd hogy el nem süllyedett szégyenletében a boldogtalan lányka.)

Szerencsére nem voltam otthon. Vártak,

nagyban

nagyba

vártak az új leleplezéssel, és előadták szörnyű prozopopeával

Jegyzet prozopoea – fontoskodás

, mint olyan emberek, akiknek az igazságára végre rásütött a napfény. No, ugye hát hogy mégse tud az Aussi brebis franciául?

Végighallgattam a kínos

affért

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

affairet

. Az ördög győzze őket új ötletekkel. Most már a lovakat konfiskáltam el

Jegyzet elkonfiskál – elkoboz

a franciáktól.

– Oh, ti kis incifincik! Hiszen persze, hogy más a ló meg a kis ló és más a csikó; de Franciaországban nincs ló semmilyen. Még szép az Aussi brebis-től, hogy tud felőle, okos leányka.

– Hát hova lettek a lovaik?

– Ott már olyan magától járó szekere van mindenkinek, aminőt egyszer láttatok az Erzsébet téren, amit ti úgy híttok, hogy „a polgármester ördögszekere”.

Összenéztek nagy komolyan. No, ez bizony igaz lehet. Hanem azért azt követelték, hogy vegyek nekik most mindjárt egy magyar-francia szótárt.

– Mit akartok a szótárral?

– Meg akarjuk fogni az Aussi brebis-t. Mert biztos, hogy nem tud franciául. A szótárból majd előre kinézzük, és úgy kérdezősködünk. Mert ha szótárunk nincs, mindent mondhat.

Nosza, mit volt tenni, mint rögtön szalasztani a cselédet a Carrier János

Jegyzet Carrier János –

John Carrier

francia–magyar és magyar–francia szótára, melyet „a legjobb és legújabb kézi szótárak nyomán állított össze” 1891-ben Győrött jelent meg Gross kiadásában.

szótáráért.

– Hát csak fogdossátok az Aussi brebis-t!

Amely nap ráértem, mindig kikérdezgettem.

–

Mennyire vagytok

Mennyire vagytok már

az Aussi brebis-vel?

– Majdnem megfogtuk vagy kétszer, de ledisputálta

Jegyzet ledisputál – kimagyaráz

a hibáit. Pedig biztos, hogy nem sokat tud.

– Hát csak süssétek ki rá.

– És mi lesz a jutalmunk?

– Megverem.

– És még?

– És nem fog kelleni tanulnotok.

– Jól van.

Játszott is velük, tehát megszerették. Most már én kezdtem őket biztatni.

– Tudjátok mit, fiúk, hát nem verem meg az Aussi brebis-t. Hanem most már én is gyanakszom, hogy meg lehet fogni, de nem a szavakban,

hanem a ragozásban és a nyelvtani szabályokban

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

hanem a szabályokban

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Amelyitek megfogja, kap egy biciklit.

Mind a kettő bizonykodott, hogy megfogja, hanem hozassam meg nekik a nyelvtant, hogy előre készülhessenek.

Meghozattam nekik a nyelvtant is, vastag, erős disznóbőrbe kötve. Most is itt hever az asztalon, ahol e sorokat írom, de csupa rongy már, csupa foszlány… Ki kell a szemétre hajítani.

Addig, addig fogdosták vele az Aussi brebis-t, míg mind a fejükbe szaladt, ami benne volt, s egy nap csak azon vették észre magukat,

amint tizennégy hónapig

amint már tizennégy hónapig

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Verzió: mk-42-ab-witJk : Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.

AUSSI BREBIS

Egyik olvasóm azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy a „Németke” és az „A én pohárom” után még valamit szeretne olvasni a gyermekeimről – mert azt mondja: omne trinum perfectum

Jegyzet omne trinum perfectum - minden hármasság tökéletes

–, és minthogy azt írtam volt, bőbeszédűvé tesznek a gyerekeim, hát legyek bőbeszédű.

Nem szívesen teszek önnek eleget, tisztelt olvasóm, mert még azt hiszik majd ezek a kölykök, hogy ők adják nekem a

témát

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

thémát

, de miután tényleg bőbeszédűvé válok, ha őróluk van szó, hát nem tudok ellentállani, hogy ne fecsegjek egy kicsit.

Egy kurta esztendő előtt itt járt

Párizsból

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Párisból

a francia fordítóm, egy hajdani magyar képviselőnek az öccse, és meglátogatott engem is.

Miután szótár segélyével kibeszélgettük magunkat, én a folytonos szégyenkezésben azzal az eltökéléssel fogtam vele kezet, hogy mindjárt holnap franciára kezdem taníttatni

a gyermekeimet

gyerekeimet

gyermekeimet

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Ő pedig azzal az eltökéléssel búcsúzott, hogy a további munkáimat is lefordítja.

Hát igen, hadd tanuljanak a gyerekek. Ha már én szamár maradtam, legalább ők legyenek okosak.

de még kényelmesebb is

de meg kényelmesebb is

, hogy mások tanuljanak, ne maga az ember. Ez egyszer így van.

Hát tanulni fognak, punktum

Jegyzet punktum – vége, be van fejezve!

. Fölkiabáltam összes ismerőseimet valami francia fiú vagy leányka után, akitől játszva sajátítsák el a gallok nyelvét.

Hanem a fickók savanyú képet vágtak a dologhoz. Éppen abban a korban vannak (az idősebbik gyerek

Rákóczinál

Rákóczynál

Jegyzet Bánffy –

Bánffy Dezső

(1843–1911), 1895–1899 között

Magyarország

miniszterelnöke.

nem enged hozzájuk nyúlni.

megverni.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Mikor előhoztam a fiúknak, hogy franciául fognak tanulni, nemigen lelkesedtek; ők is kiálltak a maguk ellenvetéseivel.

– Minek az?

– Hát mert az igen szép, ha valaki franciául tud.

– De mire való? – kérdezte Bercike.

– Beszélgetni fogtok a francia

gouvernante-tal

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

gouvernanttal

Jegyzet gouvernante – nevelőnő

– De mi nem akarunk vele beszélgetni.

– Hát akkor egymással fogtok beszélgetni.

– De egymással csak magyarul szeretünk beszélni.

– Hát akkor a franciákkal fogtok franciául beszélni.

– Hol vannak? (T.i. a franciák.)

– Otthon az országukban. Majd, ha nagyok lesztek, elviszlek egyszer Franciaországba, beutazzuk, és akkor ti lesztek ott a tolmácsaim.

–

Igazán van ország

Igazán van olyan ország

, apa, ahol a parasztok is franciául beszélnek? – kérdé Bercike bámész szemekkel.

– Hogyne. Mégpedig nagyobb Magyarországnál.

– Igaz, Laci? – kérdé ismét Bercike Lacira tekintve. (Nekem nem akarta hinni a kis zsivány.)

– Hát nem láttad a mappán

Jegyzet mappa – térkép

, te vaksi? – förmedt rá, a gimnázista

szuverén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

souverain

fölényével.

– Én inkább nem megyek. Hadd tanuljon a Laci.

– Én se megyek – csökönyösködött Laci.

Láttam,

hogy most már

hogy itt most már

csak ravaszsággal lehet dűlőre vinni az akaratomat.

– Ej, pedig jó volna, ha tudnátok valami extra

Jegyzet extra – többlet, ráadás

nyelvet, hogy mikor valami titkos dologról akarnátok egymással szót váltani, ne értsék a pajtásaitok, se a Gyuri, se a Miska, se a Pali. Teringette, hogy enné ezeket a méreg, de még

mi sem értenők

mi se értenők

, hogy mit beszéltek, t. i. a mama és én. Az volna a nagy parádé.

Ez tetszett nekik. Összepislogtak a barna szemecskéikkel, és ez a megegyezést jelentette. Igen, az nagy parádé volna.

– Hát nem bánom, apa – jegyzé meg Laci.

– És te, Berci?

Vállat vont, hogy ő se bánja.

Ezzel átestünk az első nehézségen. Harmadnapra megvolt az élő grammatika is, egy francia nyelvmesternének a leánykája, egy gyönyörű kis leány, azon a

mezsgyén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mesgyén

, mikor

a bimbó már fesleni kezd, és még beszélget otthon a bábuival is.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Szóval, egy kedves kis

bakfis

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

backfisch

a Karolin, aki játszani és hancúrozni is fog még a fiúkkal. S az ilyen az igazi ternó

Jegyzet ternó – hármas találat a lottón, főnyeremény

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Az is nagy előnye volt, hogy jól beszélt magyarul, mert már ő itt Pesten született (vagy tizenöt év előtt). Ha nem tudna jól magyarul, kinevetnék, és nem lenne semmi tekintélye

előttük. Ezeket az argumentumokat

Jegyzet argumentum – érv

hoztam föl a magyar volta mellett magamban, de voltaképpen a nemzeti

sovinizmus

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

chauvinizmus

rosszalkodott bennem – örültem, hogy a kisleány nem francia földön termett. Irigylem a szépet az idegenektől.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

A fiúknak persze nem volt szabad tudni, hogy a Karolin magyar lány: előttük ez teljesen aláásná a

szupremáciáját

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

suprematiáját

supremáciáját

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Jegyzet szupremácia – felsőbbség

. Abban semmi gyanúsat nem találtak, hogy jól beszél magyarul. Magyar gyerek előtt természetesnek látszik, hogy magyarul még a rézbőrű indián is tud. Mert

akárhogy dicsérjük mi

akárhogy dicsérjük is mi

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

apák a gyerekeinket, az ő logikájuk,

érvelésük, okoskodásuk

érvelésük és okoskodásuk

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

, amelyiké jól indul is, nagyon primitív fokon áll. Két éve sincs, amint figyelmeztettem egyszer a Bercit,

ki az ágy szélén

ki ágya szélén

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

ki ágy szélén

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

fölállt: „Leesel, pajtás”,

mire ő fölénnyel

mire fölénynyel

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

mire főlénynyel

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

felelt föl: „Hát nem látod, hogy fogom az ingemet?!!” Valóságosan belefogódzott az ingébe és azt hitte, hogy most már le nem eshet.

De magukhoz való eszük nekik is van. És az első társalgási óra éppen ezért nem jól sikerült. Pedig szép és ünnepélyes dolog volt az, mikor a három

gyermek

gyerek

letelepedett az asztal körül, az enyimek nevetgélve egymásra, de ellenséges szemmel méregetve a liliputi nevelőnőt, a harmadik

gyermeket, ki

gyermeket, aki

blúz

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

blouse

alatt, mert először ült ma a

katedrán

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

kathedrán

. Az én kölykeim csak a francia nyelvbe fognak bele, de a kis Karolin megindul egy nyomorú úton, félénken, bizonytalanul, talán szepegve

Jegyzet szepegve – ijedten

is, mint a kis csirke, mikor először kezdi kikaparni a saját napi élelmét.

Szegény kis mamzell

Jegyzet mamzell – a fr. `mademoiselle` összevont, fonetikus átírású alakja: kisasszony.

, bizonyosan mindent tudsz és mindent elé fogsz tárni, amit mamád a harmincéves házitanítás griffjeinek

Jegyzet griff – fogás

– Nem, az nem – kiált közbe a Berci –, hanem hogy hívják a juhot?

– Brebis – mondja Karolin.

– Brebi! Brebi! Bolondság. Igazán Brebinek hívják?

– Ha egyszer mondom – felelé a kis tanítónő tettetett szigorral.

– És hogy van a bárány?

Karolin zavarba jön, de a mai nap nagy szerepe nem tűri meg a hosszú habozást.

– Aussi brebis – felelte. – Az is brebis.

De már erre kitör a hahota, ujjongás. A kis fickók fölkerekednek az asztaltól s diadalmas arccal, táncolva, ugrálva rohannak a szobámba.

– A kisasszony nem tud franciául. Nem tud. Nem tud. Hidd meg, apa, nem tud!

– Hujjujú! – ordítozta a kisebbik. – Semmit se tud a kisasszony!

– Ejnye, mit beszéltek! Mordizom adta, hol a nádpálca? Már hogyne tudna?

Laci állásba teszi magát, mint egy igazi férfi.

– Ha én egyszer azt mondom, hát az úgy is van. Tudod, apa, hogy én sohase szoktam hazudni. A leány csakugyan nem tud franciául. Azt kérdeztük, hogy hívják a juhot, azt mondta

„brebis” . Erre aztán kérdezzük

„brebis” , erre aztán kérdeztük

mészárszékben?

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mészárszékben.

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Kételkedő arcokat vágtak.

– De hát miért nincsenek ott juhok?

– Hja, mert nincsen mit legelniök. Ott minden földet szántanak és vetnek.

szakítva mellényéről

szakítva a mellényéről

az egyik gombja. Sőt annyira ragadós az afféle, hogy mi is csak „Aussi brebis”-nek hívjuk attól a naptól kezdve.

Este az ágyban levetkőzve (különben is

mindennap tanácskozás szokott közöttük

mindennap nagy tanácskozás szokott itt köztük

mindennap nagy tanácskozás szokott közöttük

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

folyni) hallottam őket sokáig petyegni

Jegyzet petyeg – gagyog, csacsog

. A

Berci

Bercike

kezdte:

– Hidd meg, Laci, mégse tud az Aussi brebis franciául.

– Én is azt mondom.

– Ne tanuljunk tőle.

– Ne tanuljunk.

Másnap megint eljött az Aussi brebis; az anyjuk csak nagy nehezen bírta a

lázadókat

lázadozókat

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

behajtani a tanuláshoz, és most megint megfogták a szegény kis

Aussi brebis-t

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Aussi brebist

. Nem volt szerencséje. Azt kérdezték, hogy hívják a lovat.

– Cheval.

– De hát a csikót?

– Petit cheval.

Hurrah! Hurrah! Sohase hallott még az Aussi brebis ilyen diadalordítást. Az a hahota, ami megcsendült, mintha tíz csengettyű csilingelne, az a rohanás ki a szobából:

– Éljen, éljen Aussi brebis! Semmit se tud Aussi berbis!

(Majd hogy el nem süllyedett szégyenletében a boldogtalan lányka.)

Szerencsére nem voltam otthon. Vártak,

nagyban

nagyba

vártak az új leleplezéssel, és előadták szörnyű prozopopeával

Jegyzet prozopoea – fontoskodás

, mint olyan emberek, akiknek az igazságára végre rásütött a napfény. No, ugye hát hogy mégse tud az Aussi brebis franciául?

Végighallgattam a kínos

affért

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

affairet

. Az ördög győzze őket új ötletekkel. Most már a lovakat konfiskáltam el

Jegyzet elkonfiskál – elkoboz

a franciáktól.

– Oh, ti kis incifincik! Hiszen persze, hogy más a ló meg a kis ló és más a csikó; de Franciaországban nincs ló semmilyen. Még szép az Aussi brebis-től, hogy tud felőle, okos leányka.

– Hát hova lettek a lovaik?

– Ott már olyan magától járó szekere van mindenkinek, aminőt egyszer láttatok az Erzsébet téren, amit ti úgy híttok, hogy „a polgármester ördögszekere”.

Összenéztek nagy komolyan. No, ez bizony igaz lehet. Hanem azért azt követelték, hogy vegyek nekik most mindjárt egy magyar-francia szótárt.

– Mit akartok a szótárral?

– Meg akarjuk fogni az Aussi brebis-t. Mert biztos, hogy nem tud franciául. A szótárból majd előre kinézzük, és úgy kérdezősködünk. Mert ha szótárunk nincs, mindent mondhat.

Nosza, mit volt tenni, mint rögtön szalasztani a cselédet a Carrier János

Jegyzet Carrier János –

John Carrier

francia–magyar és magyar–francia szótára, melyet „a legjobb és legújabb kézi szótárak nyomán állított össze” 1891-ben Győrött jelent meg Gross kiadásában.

szótáráért.

– Hát csak fogdossátok az Aussi brebis-t!

Amely nap ráértem, mindig kikérdezgettem.

–

Mennyire vagytok

Mennyire vagytok már

az Aussi brebis-vel?

– Majdnem megfogtuk vagy kétszer, de ledisputálta

Jegyzet ledisputál – kimagyaráz

a hibáit. Pedig biztos, hogy nem sokat tud.

– Hát csak süssétek ki rá.

– És mi lesz a jutalmunk?

– Megverem.

– És még?

– És nem fog kelleni tanulnotok.

– Jól van.

Játszott is velük, tehát megszerették. Most már én kezdtem őket biztatni.

– Tudjátok mit, fiúk, hát nem verem meg az Aussi brebis-t. Hanem most már én is gyanakszom, hogy meg lehet fogni, de nem a szavakban,

hanem a ragozásban és a nyelvtani szabályokban

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

hanem a szabályokban

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Amelyitek megfogja, kap egy biciklit.

Mind a kettő bizonykodott, hogy megfogja, hanem hozassam meg nekik a nyelvtant, hogy előre készülhessenek.

Meghozattam nekik a nyelvtant is, vastag, erős disznóbőrbe kötve. Most is itt hever az asztalon, ahol e sorokat írom, de csupa rongy már, csupa foszlány… Ki kell a szemétre hajítani.

Addig, addig fogdosták vele az Aussi brebis-t, míg mind a fejükbe szaladt, ami benne volt, s egy nap csak azon vették észre magukat,

amint tizennégy hónapig

amint már tizennégy hónapig

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Verzió: mk-42-ab-witKrk : Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

AUSSI BREBIS

Egyik olvasóm azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy a „Németke” és az „A én pohárom” után még valamit szeretne olvasni a gyermekeimről – mert azt mondja: omne trinum perfectum

Jegyzet omne trinum perfectum - minden hármasság tökéletes

–, és minthogy azt írtam volt, bőbeszédűvé tesznek a gyerekeim, hát legyek bőbeszédű.

Nem szívesen teszek önnek eleget, tisztelt olvasóm, mert még azt hiszik majd ezek a kölykök, hogy ők adják nekem a

témát

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

thémát

, de miután tényleg bőbeszédűvé válok, ha őróluk van szó, hát nem tudok ellentállani, hogy ne fecsegjek egy kicsit.

Egy kurta esztendő előtt itt járt

Párizsból

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Párisból

a francia fordítóm, egy hajdani magyar képviselőnek az öccse, és meglátogatott engem is.

Miután szótár segélyével kibeszélgettük magunkat, én a folytonos szégyenkezésben azzal az eltökéléssel fogtam vele kezet, hogy mindjárt holnap franciára kezdem taníttatni

a gyermekeimet

gyerekeimet

gyermekeimet

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Ő pedig azzal az eltökéléssel búcsúzott, hogy a további munkáimat is lefordítja.

Hát igen, hadd tanuljanak a gyerekek. Ha már én szamár maradtam, legalább ők legyenek okosak.

de még kényelmesebb is

de meg kényelmesebb is

, hogy mások tanuljanak, ne maga az ember. Ez egyszer így van.

Hát tanulni fognak, punktum

Jegyzet punktum – vége, be van fejezve!

. Fölkiabáltam összes ismerőseimet valami francia fiú vagy leányka után, akitől játszva sajátítsák el a gallok nyelvét.

Hanem a fickók savanyú képet vágtak a dologhoz. Éppen abban a korban vannak (az idősebbik gyerek

Rákóczinál

Rákóczynál

Jegyzet Bánffy –

Bánffy Dezső

(1843–1911), 1895–1899 között

Magyarország

miniszterelnöke.

nem enged hozzájuk nyúlni.

megverni.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Mikor előhoztam a fiúknak, hogy franciául fognak tanulni, nemigen lelkesedtek; ők is kiálltak a maguk ellenvetéseivel.

– Minek az?

– Hát mert az igen szép, ha valaki franciául tud.

– De mire való? – kérdezte Bercike.

– Beszélgetni fogtok a francia

gouvernante-tal

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

gouvernanttal

Jegyzet gouvernante – nevelőnő

– De mi nem akarunk vele beszélgetni.

– Hát akkor egymással fogtok beszélgetni.

– De egymással csak magyarul szeretünk beszélni.

– Hát akkor a franciákkal fogtok franciául beszélni.

– Hol vannak? (T.i. a franciák.)

– Otthon az országukban. Majd, ha nagyok lesztek, elviszlek egyszer Franciaországba, beutazzuk, és akkor ti lesztek ott a tolmácsaim.

–

Igazán van ország

Igazán van olyan ország

, apa, ahol a parasztok is franciául beszélnek? – kérdé Bercike bámész szemekkel.

– Hogyne. Mégpedig nagyobb Magyarországnál.

– Igaz, Laci? – kérdé ismét Bercike Lacira tekintve. (Nekem nem akarta hinni a kis zsivány.)

– Hát nem láttad a mappán

Jegyzet mappa – térkép

, te vaksi? – förmedt rá, a gimnázista

szuverén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

souverain

fölényével.

– Én inkább nem megyek. Hadd tanuljon a Laci.

– Én se megyek – csökönyösködött Laci.

Láttam,

hogy most már

hogy itt most már

csak ravaszsággal lehet dűlőre vinni az akaratomat.

– Ej, pedig jó volna, ha tudnátok valami extra

Jegyzet extra – többlet, ráadás

nyelvet, hogy mikor valami titkos dologról akarnátok egymással szót váltani, ne értsék a pajtásaitok, se a Gyuri, se a Miska, se a Pali. Teringette, hogy enné ezeket a méreg, de még

mi sem értenők

mi se értenők

, hogy mit beszéltek, t. i. a mama és én. Az volna a nagy parádé.

Ez tetszett nekik. Összepislogtak a barna szemecskéikkel, és ez a megegyezést jelentette. Igen, az nagy parádé volna.

– Hát nem bánom, apa – jegyzé meg Laci.

– És te, Berci?

Vállat vont, hogy ő se bánja.

Ezzel átestünk az első nehézségen. Harmadnapra megvolt az élő grammatika is, egy francia nyelvmesternének a leánykája, egy gyönyörű kis leány, azon a

mezsgyén

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mesgyén

, mikor

a bimbó már fesleni kezd, és még beszélget otthon a bábuival is.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Szóval, egy kedves kis

bakfis

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

backfisch

a Karolin, aki játszani és hancúrozni is fog még a fiúkkal. S az ilyen az igazi ternó

Jegyzet ternó – hármas találat a lottón, főnyeremény

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

Az is nagy előnye volt, hogy jól beszélt magyarul, mert már ő itt Pesten született (vagy tizenöt év előtt). Ha nem tudna jól magyarul, kinevetnék, és nem lenne semmi tekintélye

előttük. Ezeket az argumentumokat

Jegyzet argumentum – érv

hoztam föl a magyar volta mellett magamban, de voltaképpen a nemzeti

sovinizmus

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

chauvinizmus

rosszalkodott bennem – örültem, hogy a kisleány nem francia földön termett. Irigylem a szépet az idegenektől.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

A fiúknak persze nem volt szabad tudni, hogy a Karolin magyar lány: előttük ez teljesen aláásná a

szupremáciáját

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

suprematiáját

supremáciáját

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Jegyzet szupremácia – felsőbbség

. Abban semmi gyanúsat nem találtak, hogy jól beszél magyarul. Magyar gyerek előtt természetesnek látszik, hogy magyarul még a rézbőrű indián is tud. Mert

akárhogy dicsérjük mi

akárhogy dicsérjük is mi

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

apák a gyerekeinket, az ő logikájuk,

érvelésük, okoskodásuk

érvelésük és okoskodásuk

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

, amelyiké jól indul is, nagyon primitív fokon áll. Két éve sincs, amint figyelmeztettem egyszer a Bercit,

ki az ágy szélén

ki ágya szélén

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.

ki ágy szélén

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

fölállt: „Leesel, pajtás”,

mire ő fölénnyel

mire fölénynyel

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

mire főlénynyel

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

felelt föl: „Hát nem látod, hogy fogom az ingemet?!!” Valóságosan belefogódzott az ingébe és azt hitte, hogy most már le nem eshet.

De magukhoz való eszük nekik is van. És az első társalgási óra éppen ezért nem jól sikerült. Pedig szép és ünnepélyes dolog volt az, mikor a három

gyermek

gyerek

letelepedett az asztal körül, az enyimek nevetgélve egymásra, de ellenséges szemmel méregetve a liliputi nevelőnőt, a harmadik

gyermeket, ki

gyermeket, aki

blúz

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

blouse

alatt, mert először ült ma a

katedrán

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

kathedrán

. Az én kölykeim csak a francia nyelvbe fognak bele, de a kis Karolin megindul egy nyomorú úton, félénken, bizonytalanul, talán szepegve

Jegyzet szepegve – ijedten

is, mint a kis csirke, mikor először kezdi kikaparni a saját napi élelmét.

Szegény kis mamzell

Jegyzet mamzell – a fr. `mademoiselle` összevont, fonetikus átírású alakja: kisasszony.

, bizonyosan mindent tudsz és mindent elé fogsz tárni, amit mamád a harmincéves házitanítás griffjeinek

Jegyzet griff – fogás

– Nem, az nem – kiált közbe a Berci –, hanem hogy hívják a juhot?

– Brebis – mondja Karolin.

– Brebi! Brebi! Bolondság. Igazán Brebinek hívják?

– Ha egyszer mondom – felelé a kis tanítónő tettetett szigorral.

– És hogy van a bárány?

Karolin zavarba jön, de a mai nap nagy szerepe nem tűri meg a hosszú habozást.

– Aussi brebis – felelte. – Az is brebis.

De már erre kitör a hahota, ujjongás. A kis fickók fölkerekednek az asztaltól s diadalmas arccal, táncolva, ugrálva rohannak a szobámba.

– A kisasszony nem tud franciául. Nem tud. Nem tud. Hidd meg, apa, nem tud!

– Hujjujú! – ordítozta a kisebbik. – Semmit se tud a kisasszony!

– Ejnye, mit beszéltek! Mordizom adta, hol a nádpálca? Már hogyne tudna?

Laci állásba teszi magát, mint egy igazi férfi.

– Ha én egyszer azt mondom, hát az úgy is van. Tudod, apa, hogy én sohase szoktam hazudni. A leány csakugyan nem tud franciául. Azt kérdeztük, hogy hívják a juhot, azt mondta

„brebis” . Erre aztán kérdezzük

„brebis” , erre aztán kérdeztük

mészárszékben?

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

mészárszékben.

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

Kételkedő arcokat vágtak.

– De hát miért nincsenek ott juhok?

– Hja, mert nincsen mit legelniök. Ott minden földet szántanak és vetnek.

szakítva mellényéről

szakítva a mellényéről

az egyik gombja. Sőt annyira ragadós az afféle, hogy mi is csak „Aussi brebis”-nek hívjuk attól a naptól kezdve.

Este az ágyban levetkőzve (különben is

mindennap tanácskozás szokott közöttük

mindennap nagy tanácskozás szokott itt köztük

mindennap nagy tanácskozás szokott közöttük

Szövegforrás:
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

folyni) hallottam őket sokáig petyegni

Jegyzet petyeg – gagyog, csacsog

. A

Berci

Bercike

kezdte:

– Hidd meg, Laci, mégse tud az Aussi brebis franciául.

– Én is azt mondom.

– Ne tanuljunk tőle.

– Ne tanuljunk.

Másnap megint eljött az Aussi brebis; az anyjuk csak nagy nehezen bírta a

lázadókat

lázadozókat

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.

behajtani a tanuláshoz, és most megint megfogták a szegény kis

Aussi brebis-t

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Aussi brebist

. Nem volt szerencséje. Azt kérdezték, hogy hívják a lovat.

– Cheval.

– De hát a csikót?

– Petit cheval.

Hurrah! Hurrah! Sohase hallott még az Aussi brebis ilyen diadalordítást. Az a hahota, ami megcsendült, mintha tíz csengettyű csilingelne, az a rohanás ki a szobából:

– Éljen, éljen Aussi brebis! Semmit se tud Aussi berbis!

(Majd hogy el nem süllyedett szégyenletében a boldogtalan lányka.)

Szerencsére nem voltam otthon. Vártak,

nagyban

nagyba

vártak az új leleplezéssel, és előadták szörnyű prozopopeával

Jegyzet prozopoea – fontoskodás

, mint olyan emberek, akiknek az igazságára végre rásütött a napfény. No, ugye hát hogy mégse tud az Aussi brebis franciául?

Végighallgattam a kínos

affért

Szövegforrás:
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

affairet

. Az ördög győzze őket új ötletekkel. Most már a lovakat konfiskáltam el

Jegyzet elkonfiskál – elkoboz

a franciáktól.

– Oh, ti kis incifincik! Hiszen persze, hogy más a ló meg a kis ló és más a csikó; de Franciaországban nincs ló semmilyen. Még szép az Aussi brebis-től, hogy tud felőle, okos leányka.

– Hát hova lettek a lovaik?

– Ott már olyan magától járó szekere van mindenkinek, aminőt egyszer láttatok az Erzsébet téren, amit ti úgy híttok, hogy „a polgármester ördögszekere”.

Összenéztek nagy komolyan. No, ez bizony igaz lehet. Hanem azért azt követelték, hogy vegyek nekik most mindjárt egy magyar-francia szótárt.

– Mit akartok a szótárral?

– Meg akarjuk fogni az Aussi brebis-t. Mert biztos, hogy nem tud franciául. A szótárból majd előre kinézzük, és úgy kérdezősködünk. Mert ha szótárunk nincs, mindent mondhat.

Nosza, mit volt tenni, mint rögtön szalasztani a cselédet a Carrier János

Jegyzet Carrier János –

John Carrier

francia–magyar és magyar–francia szótára, melyet „a legjobb és legújabb kézi szótárak nyomán állított össze” 1891-ben Győrött jelent meg Gross kiadásában.

szótáráért.

– Hát csak fogdossátok az Aussi brebis-t!

Amely nap ráértem, mindig kikérdezgettem.

–

Mennyire vagytok

Mennyire vagytok már

az Aussi brebis-vel?

– Majdnem megfogtuk vagy kétszer, de ledisputálta

Jegyzet ledisputál – kimagyaráz

a hibáit. Pedig biztos, hogy nem sokat tud.

– Hát csak süssétek ki rá.

– És mi lesz a jutalmunk?

– Megverem.

– És még?

– És nem fog kelleni tanulnotok.

– Jól van.

Játszott is velük, tehát megszerették. Most már én kezdtem őket biztatni.

– Tudjátok mit, fiúk, hát nem verem meg az Aussi brebis-t. Hanem most már én is gyanakszom, hogy meg lehet fogni, de nem a szavakban,

hanem a ragozásban és a nyelvtani szabályokban

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Jk 16. köt., A gyerekek. 40–49. l.
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

hanem a szabályokban

Szövegforrás:
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)

. Amelyitek megfogja, kap egy biciklit.

Mind a kettő bizonykodott, hogy megfogja, hanem hozassam meg nekik a nyelvtant, hogy előre készülhessenek.

Meghozattam nekik a nyelvtant is, vastag, erős disznóbőrbe kötve. Most is itt hever az asztalon, ahol e sorokat írom, de csupa rongy már, csupa foszlány… Ki kell a szemétre hajítani.

Addig, addig fogdosták vele az Aussi brebis-t, míg mind a fejükbe szaladt, ami benne volt, s egy nap csak azon vették észre magukat,

amint tizennégy hónapig

amint már tizennégy hónapig

Szövegforrás:
Pesti Hírlap, 1897. április 13., 19. évf., 103. sz., 1–4. l. A tárca rovatban. Teljes névjelzéssel.
[1. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Újabb elbeszélések. Bp. 1901., Légrády testvérek. 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
[2. kiad.] Öreg szekér fakó hám. Bp. 1907., Révai testvérek. MKm Új sorozat 17., 55–66. l. (A fiaim ciklus második darabjaként.)
Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések. XVI. 1893–1897. S.a.r. Hajdu Péter. Budapest, Argumentum. 2007. 99–106.

Szövegforrás:
Kis Világ, 1897. július 3., 7. évf. 27. sz., 421–426. Teljes névjelzéssel.