A BÁBASZÉKI ZSIDÓ

Megjelent

II.

III.

Az elbeszélés ugyanazon a napon jelent meg a Pesti Hirlap

Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK]

ban, mint a Szent Péter esernyője

Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK]

Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]

úgyszólván megegyező szövegű részlete az Uj Idők

Új idők. Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. Budapest, Singer és Wolfner. 1898–1919. [OSZK]

ben. Az -ben megjelent regényfolytatás azonban ennél a szövegnél terjedelmesebb volt, mert a regény előző fejezetének végét és következő fejezetének elejét is tartalmazta. A Magyar Világ

Magyar világ. Képes családi néplap. Budapest, Székely Aladár. 1893–1895. [OSZK]

és a Képes Családi Lapok

Képes családi lapok. Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Budapest: Mehner Vilmos, 1879–1904. [OSZK]

szövege a alapján készült, és mindössze egyetlen ponton tér el attól, amikor egy értelemzavaró nyomdahibaként is felfogható változatot kijavítanak. Hogy látható legyen, milyen minimálisak az eltérések a regény- és az elbeszélésszöveg között, táblázatban foglaltuk őket össze. Az összevetés alapja az való eltérések a jegyzetapparátusából kiolvashatók.

Lap	Sor	UI * Új idők. Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. Budapest, Singer és Wolfner. 1898–1919. [OSZK]	PH * Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. [OSZK] , Képes Családi Lapok * Képes családi lapok. Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Budapest: Mehner Vilmos, 1879–1904. [OSZK] és Magyar Világ * Magyar világ. Képes családi néplap. Budapest, Székely Aladár. 1893–1895. [OSZK]
117	cím	A bábaszéki zsidó	A bábaszéki zsidó s egyszersmind Bábaszék jelene és jövője
117	4	nehéz azt pesti embernek	nehéz azt a pesti embernek
117	8	falvakból	falukból
117	9	nehány	néhány
117	29	fönn	fenn
117	32	versenygés	versengés
118	29	szólhatnánk	szólhatnának
118	37	föl	fel
119	16	szemeit	szemét
120	6–7	alig akadt egy-két lustább	alig akadt csak egy-két lustább
120	12	fölszólalására	felszólalására
120	24	Oh	Ah

Irodalom

Hajdu Péter MK-monográfiájának (Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései

Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései. Budapest: Gondolat; Szeged: Pompeji. 2005. [OSZK]

Hajdu Péter [PIM][VIAF]

. Budapest, 2005. Gondolat−Pompeji) „Novella vagy regényrészlet?” című fejezetében többször is utal a jelen elbeszélésre, illetve viszonyára a Szent Péter esernyője

Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK]

Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]

regényszövegéhez. Amikor azt a hat szempontot elemzi, melyek alapján Mary Louise Pratt szerint a novella és a regény szembeállítható (The Short Story: The Long and the Short of It. Poetics

Poetics. The Hague: Mouton. 1971– LCCN:72623832

10, 1981, 182–190.), Először az alábbi három szempont miatt hivatkozik jelen novellánkra: „A regény egy életet mond el, a novella egy élettöredéket”; „A novella egyetlen dologgal foglalkozik, a regény sok dologgal”; „A novella csak kóstoló, a regény a teljes vacsora”. Hajdu szerint „Ezekből az oppozíciókból mintha éppen az következne, hogy a novella könnyen megtalálhatja helyét egy regényben, és fordítva, hogy a regény egy részlete (egy kis kóstoló belőle) könnyen lehet novella.” A bábaszéki zsidó

Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]

erre jó példa lehet: „Ez valóban egy dolog a sokból, kóstoló az egészből, egy élet töredéke. Igaz ugyan, hogy az első szempontból Pratt szerint az következik, hogy a novellának, ha már egy élet töredéke, akkor annak az életnek a legfontosabb pillanatát kell megragadnia. [...] De hát a legfontosabb pillanat nyilván a regényben is benne van, és ebből csak az következik, hogy a regénynek nem bármely tetszőleges része lehet egyben novella is.” (244-245.) Az ötödik szempont („A novella gyakran vezet be új témákat az irodalomba, és foglalkozik a társadalmi értékrendben marginálisnak tekintettel, hogy valamit alulról a felszínre hozzon”) alapján azonban még ezek a kijelentések is árnyalódnak: „Ha mégis elfogadnánk a marginális iránti érdeklődést a novella specifikumának, és összefüggésbe hoznánk a korábbi tételekből a kóstoló vagy töredék jelleggel, az egyetlen, de önmagában is érdekes dologra koncentrálás igényével, akkor abból az következne, hogy a regénynek olyan részletei önállósodhatnának novellaként, melyek nem a történet centrumában álló társadalmi csoporttal foglalkoznak. Ez látszólag ellentétes az első tétel kifejtésével, hogy a novella az egész élet legfontosabb eseményét kell tárgyalja. Csakhogy a regénynek sok szereplője van: nem kell arra gondolnunk, hogy a regény csúcspontja, a főszereplő egész életének legfontosabb eseménye válik novellává, hanem hogy valamelyik marginális szereplő vagy csoport életének fontos eseménye lehet novellává, holott a regényben csak mellékes jelentősége van. [...] talán azt is mondhatjuk, hogy Rozáli életének legfontosabb eseménye a Bábaszékre költözés, de persze a Szent Péter esernyője*Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK] + Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] nem az ő története. Ráadásul [...] a zsidóság bármilyen kedvező megvilágításban jelenik is meg a Szent Péter esernyőjé*Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK] + Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF]ben, mégiscsak a regényvilág perifériáján jut neki hely, míg az önállósodott fejezetben központi témaként jelenhet meg.” (246−247.)

Amikor a regény részeinek, fejezeteinek Philip Stevick által kidolgozott koncepcióját alkalmazza a novellaként is publikált regényfejezetekre, jelen novellánk ellenpéldaként említődik: „A fejezet ébreszt bizonyos várakozásokat, melyeket beteljesít (vagy amelyek hamisaknak bizonyulnak), a fejezet bizonyos feszültségei megoldódnak, és a fejezetnek van valamiféle retorikai lezárása is [Stevick, Philip: The Chapter in Fiction: Theories of Narrative Division*The Chapter in Fiction: Theories of Narrative Division. Syracuse: Syracuse UP, 1970. LCCN:75125079 + Stevick Philip [PIM][VIAF]. Syracuse, NY, 1970. Syracuse UP, 39]. Csakhogy a fejezet nem minden várakozást teljesít be, nem minden feszültséget old fel (ahogyan A bábaszéki zsidó+ Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] története egyáltalán nem befolyásolja a legfontosabb, az esernyővel kapcsolatos várakozásokat és feszültségeket).” (249−250.)

Azt az állítást, miszerint egy bekezdés jelentésében már maga az a tény is változásokat hoz létre, hogy egy szöveg ki lett emelve a regény összefüggéséből, és első bekezdése önálló novellakezdéssé vált, Hajdu szerint különösen jól mutatja „A bábaszéki zsidó+ Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] példája, ahol Mikszáth a Szent Péter esernyője*Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1957. [OSZK] + Mikszáth Kálmán [PIM][VIAF] adott fejezetén egyetlen betűt sem változtatott, és ennek ellenére a regényszövetbe kitéphetetlenül illeszkedni látszó első tagmondat, amely az előző fejezet utolsó mondatát magyarázza („Igenis, az öreg Müncznét elvitték zsidónak Bábaszékre...”) képes önálló kezdetté válni, amely mintegy rögvest egy már folyó vitatkozás közepébe vonja az olvasót.” (254.)