A BÁBASZÉKI ZSIDÓ – apparátus Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Mihály Eszter XML-editor: Gál Richárd digital edition creator DigiPhil http://digiphil.hu Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-42-bzs-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 42. kötet Mikszáth elbeszélések XIV. 1893-1897 9789634464464 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1893-1897 The Chapter in Fiction: Theories of Narrative Division. Syracuse: Syracuse UP, 1970. LCCN:75125079 Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései. Budapest: Gondolat; Szeged: Pompeji. 2005. OSZK:2565910 Képes családi lapok. Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Budapest: Mehner Vilmos, 1879–1904. OSZK:954388 Mikszáth Kálmán összes művei. 7. Regények és nagyobb elbeszélések 7, 1895. Szerk. Bisztray Gyula. Budapest: Akadémiai, 1957. OSZK:2821140 Magyar világ. Képes családi néplap. Budapest, Székely Aladár. 1893–1895. OSZK:957574 Pesti Hírlap. Politikai napilap. Budapest, Légrády Testvérek. 1878–1944. OSZK:1018755 Poetics. The Hague: Mouton. 1971– LCCN:72623832 Új idők. Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. Budapest, Singer és Wolfner. 1898–1919. OSZK:2538900 Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Pratt Mary Louise PIM:XXXXX VIAF:24648210 Stevick Philip PIM:XXXXX VIAF:35764330 Budapest GEO:3054643 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A BÁBASZÉKI ZSIDÓ Megjelent I. Pesti Hirlap 1895. július 21., 17. évf., 197. sz., 2–3. l. A tárcarovatban, teljes névjelzéssel. II. Magyar Világ 1895. [július 28.], 2. évf., 48. sz. [ez az 1894/95-ös, 58 számból álló évfolyam számozása], 762–763. l. III. Képes Családi Lapok 1895. augusztus 4., 17. évf., 32. sz., 506–507. l. Életkép műfajmegjelöléssel, teljes névjelzéssel. Az elbeszélés ugyanazon a napon jelent meg a Pesti Hirlapban, mint a Szent Péter esernyője úgyszólván megegyező szövegű részlete az Uj Időkben. Az UI-ben megjelent regényfolytatás azonban ennél a szövegnél terjedelmesebb volt, mert a regény előző fejezetének végét és következő fejezetének elejét is tartalmazta. A Magyar Világ és a Képes Családi Lapok szövege a PH alapján készült, és mindössze egyetlen ponton tér el attól, amikor egy értelemzavaró nyomdahibaként is felfogható változatot kijavítanak. Hogy látható legyen, milyen minimálisak az eltérések a regény- és az elbeszélésszöveg között, táblázatban foglaltuk őket össze. Az összevetés alapja az UI való eltérések a Krk 7 jegyzetapparátusából kiolvashatók. Lap Sor UI PH, Képes Családi Lapok és Magyar Világ 117 cím A bábaszéki zsidó A bábaszéki zsidó s egyszersmind Bábaszék jelene és jövője 117 4 nehéz azt pesti embernek nehéz azt a pesti embernek 117 8 falvakból falukból 117 9 nehány néhány 117 29 fönn fenn 117 32 versenygés versengés 118 29 szólhatnánk szólhatnának 118 37 föl fel 119 16 szemeit szemét 120 6–7 alig akadt egy-két lustább alig akadt csak egy-két lustább 120 12 fölszólalására felszólalására 120 24 Oh Ah Irodalom Hajdu PéterKOHA_AUTH:87756 MKKOHA_AUTH:119814 -monográfiájának (Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései. BudapestGEO:3054643 , 2005. Gondolat−Pompeji) Novella vagy regényrészlet? című fejezetében többször is utal a jelen elbeszélésre, illetve viszonyára a Szent Péter esernyője regényszövegéhez. Amikor azt a hat szempontot elemzi, melyek alapján Mary Louise PrattVIAF:24648210 szerint a novella és a regény szembeállítható (The Short Story: The Long and the Short of It. Poetics 10, 1981, 182–190.), Először az alábbi három szempont miatt hivatkozik jelen novellánkra: A regény egy életet mond el, a novella egy élettöredéket; A novella egyetlen dologgal foglalkozik, a regény sok dologgal; A novella csak kóstoló, a regény a teljes vacsora. Hajdu szerint Ezekből az oppozíciókból mintha éppen az következne, hogy a novella könnyen megtalálhatja helyét egy regényben, és fordítva, hogy a regény egy részlete (egy kis kóstoló belőle) könnyen lehet novella. A bábaszéki zsidó erre jó példa lehet: Ez valóban egy dolog a sokból, kóstoló az egészből, egy élet töredéke. Igaz ugyan, hogy az első szempontból Pratt szerint az következik, hogy a novellának, ha már egy élet töredéke, akkor annak az életnek a legfontosabb pillanatát kell megragadnia. [...] De hát a legfontosabb pillanat nyilván a regényben is benne van, és ebből csak az következik, hogy a regénynek nem bármely tetszőleges része lehet egyben novella is. (244-245.) Az ötödik szempont (A novella gyakran vezet be új témákat az irodalomba, és foglalkozik a társadalmi értékrendben marginálisnak tekintettel, hogy valamit alulról a felszínre hozzon) alapján azonban még ezek a kijelentések is árnyalódnak: Ha mégis elfogadnánk a marginális iránti érdeklődést a novella specifikumának, és összefüggésbe hoznánk a korábbi tételekből a kóstoló vagy töredék jelleggel, az egyetlen, de önmagában is érdekes dologra koncentrálás igényével, akkor abból az következne, hogy a regénynek olyan részletei önállósodhatnának novellaként, melyek nem a történet centrumában álló társadalmi csoporttal foglalkoznak. Ez látszólag ellentétes az első tétel kifejtésével, hogy a novella az egész élet legfontosabb eseményét kell tárgyalja. Csakhogy a regénynek sok szereplője van: nem kell arra gondolnunk, hogy a regény csúcspontja, a főszereplő egész életének legfontosabb eseménye válik novellává, hanem hogy valamelyik marginális szereplő vagy csoport életének fontos eseménye lehet novellává, holott a regényben csak mellékes jelentősége van. [...] talán azt is mondhatjuk, hogy Rozáli életének legfontosabb eseménye a Bábaszékre költözés, de persze a Szent Péter esernyője nem az ő története. Ráadásul [...] a zsidóság bármilyen kedvező megvilágításban jelenik is meg a Szent Péter esernyőjében, mégiscsak a regényvilág perifériáján jut neki hely, míg az önállósodott fejezetben központi témaként jelenhet meg. (246−247.) Amikor a regény részeinek, fejezeteinek Philip StevickVIAF:35764330 által kidolgozott koncepcióját alkalmazza a novellaként is publikált regényfejezetekre, jelen novellánk ellenpéldaként említődik: A fejezet ébreszt bizonyos várakozásokat, melyeket beteljesít (vagy amelyek hamisaknak bizonyulnak), a fejezet bizonyos feszültségei megoldódnak, és a fejezetnek van valamiféle retorikai lezárása is [Stevick, Philip: The Chapter in Fiction: Theories of Narrative Division. Syracuse, NY, 1970. Syracuse UP, 39]. Csakhogy a fejezet nem minden várakozást teljesít be, nem minden feszültséget old fel (ahogyan A bábaszéki zsidó története egyáltalán nem befolyásolja a legfontosabb, az esernyővel kapcsolatos várakozásokat és feszültségeket). (249−250.) Azt az állítást, miszerint egy bekezdés jelentésében már maga az a tény is változásokat hoz létre, hogy egy szöveg ki lett emelve a regény összefüggéséből, és első bekezdése önálló novellakezdéssé vált, HajduKOHA_AUTH:87756 szerint különösen jól mutatja A bábaszéki zsidó példája, ahol MikszáthKOHA_AUTH:119814 a Szent Péter esernyője adott fejezetén egyetlen betűt sem változtatott, és ennek ellenére a regényszövetbe kitéphetetlenül illeszkedni látszó első tagmondat, amely az előző fejezet utolsó mondatát magyarázza (Igenis, az öreg Müncznét elvitték zsidónak Bábaszékre...) képes önálló kezdetté válni, amely mintegy rögvest egy már folyó vitatkozás közepébe vonja az olvasót. (254.)