Fordítás
Német:
Des Feldzugmeisters Tod.
Übersetzung von Andor von Spóner. . Leipzig–Wien, 1902.Bibliogr.
Institut, 5–29.
Forrásai
Ezt az elbeszélést MK úgyszólván kiselejtezte írásai közül, hiszen
novelláskötetei egyikébe sem vette fel. A
Két elbeszélés
*
című füzetkét túlzás lenne kötetnek
nevezni, hiszen benne
A
táborszernagy halálá
t MK (valószínűleg csak azért, hogy a kívánt
terjedelmet kitöltse) hozzácsapta egy igen korai, ekkor
Homályos ügyMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
címmel megjelenő elbeszélés
(eredetileg
Egy homályos
történetMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
) új kiadásához. Utóbbi elbeszélésnek eléggé hányatott
volt a sorsa, és úgy látszik, nem jelentett különösebben rangos társaságot
A táborszernagy
halála
számára. MK
1875-ben írta ( ),
majd 1878-ban regénnyé bővítette ki
Az apám ismerőseiMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
címmel ( ). Az a regény csak újságközlésben látott
napvilágot, életében MK nem adta ki könyv formájában. Darabjait
viszont itt-ott elhelyezte novellásköteteiben. A téma első, rövidebb, 1875-ös kidolgozását, az
Egy homályos történetMikszáth Kálmán összes művei. 2. Regények és nagyobb elbeszélések
2, 1878–1883, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956.
[OSZK]
*
et felvette
Kavicsok
című novelláskötetébe.
Amikor
A jó
palócokMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
sikere megnövelte az érdeklődést MK írói előélete, korábbi
szövegei iránt is, a Petőfi Társaság kiadta a
Kavicsok
című válogatást a 70-es évek novelláiból 1883-ban. A Petőfi Társaság azonban elsősorban nem könyvkiadó
vállalat volt, és a gyűjteményt nem jelentette meg többször. Talán ezért döntött úgy
a szerző 1890-ben, hogy megment valamit a kötet anyagából
(nyilván mindazt, amit még fontosnak vagy vállalhatónak érzett), és felvesz néhány
írást az ekkor induló MKm sorozat számára sajtó alá rendezett két
novellagyűjteménybe. Három szöveget (
Sárika grófnőMikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882.
[OSZK]
*
,
Talpig emberMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
,
A falu leghóbortosabb embereMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
) a
Pipacsok a búzában
címűbe, kettőt
(
Hogy lettem én
íróMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
,
Az öreg Dankó
bácsiMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
) a
Tavaszi
rügyekbe
illesztett be. Az
Egy homályos történetnekMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
azonban egyik kötetbe sem
vette fel, annak 1898-ig kellett várnia az újabb
megjelenésig, amikor is
Homályos
ügyMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
címen lett a
Két elbeszélésMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
egyike. Egy hol elfelejtődő, hol újra előkerülő
szövegről van tehát szó, amelyet MK rangosabb novellásköteteibe soha nem volt
hajlandó beilleszteni. A
Két
elbeszélés
viszont annyira jelentéktelen kiadvány volt, hogy
Rubinyi Mózes
figyelmét is elkerülte a JkMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
, illetve a HiJubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai
Testvérek kiad. 1910.
[OSZK]
*
anyagának összeállítása során. És nyilván
szerepet játszott ez a jelentéktelenség abban is, hogy MK éppen
A táborszernagy
halálá
t közölte folytatásokban az akkor induló (és rövidesen
megszűnő) folyóiratban, a
NépjogMikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk folytatása.)
1-19. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes. Budapest, Révai
Testvérek, 1914–1918.
[OSZK]
*
ban 1899 és 1900 fordulóján. Ezt a vállalkozást MK némi jóindulattal szemlélhette, hiszen már
korábban is jelent meg ott szövege, igaz csak az Erzsébet királyné halála után az
Országos HírlapNépjog: politikai, társadalmi és gazdasági képes hetilap. Budapest,
1899-1900. szerk. Lakatos Sándor.
[OSZK]
*
ba írott
A királyné mint
feleségOrszágos Hirlap [időszaki kiadvány] / főszerkesztő Mikszáth Kálmán.
– Digitalizált időszaki kiadvány. – 1.évf. 2. sz. (1897. november 22.)-3. évf. 8.
sz. (1899. január 8.). – Országos Széchényi Könyvtár, 1897-1899
[OSZK]
*
, amelyet több lap is átvett. A
NépjogOrszágos Hirlap [időszaki kiadvány] / főszerkesztő Mikszáth Kálmán.
– Digitalizált időszaki kiadvány. – 1.évf. 2. sz. (1897. november 22.)-3. évf. 8.
sz. (1899. január 8.). – Országos Széchényi Könyvtár, 1897-1899
[OSZK]
*
ban a királyné halálának
évfordulóján (1899. szeptember 10.) látott napvilágot,
immár nem is másod-, hanem sokadik közlésként. Hasonlóan kell megítélnünk jelen
novellánk közlését a
NépjogNépjog: politikai, társadalmi és gazdasági képes hetilap. Budapest,
1899-1900. szerk. Lakatos Sándor.
[OSZK]
*
ban: nem túl jelentősnek érzett, itt-ott már felhasznált
elbeszélés egy rövidéletű lapvállalkozás hátsó oldalain.
Népjog: politikai, társadalmi és gazdasági képes hetilap. Budapest,
1899-1900. szerk. Lakatos Sándor.
[OSZK]
Az elbeszélés sajátossága, hogy első része külföldön, egzotikus környezetben
játszódik. Ez MK-nál meglehetős ritkaság. Ráadásul a
Kairó topográfiáját
illető adatok pontosak. MK, úgy sejthető, legtöbbször beszélgetésekből
szerezte tudását, ezért a forrás megállapíthatatlan. Egy lehetséges kútfőre azonban
mégis utalhatunk.
A nagy
utazók
*
című írását MK így kezdte: „»Éppen Adorján Sándor keleti
útjáról írt tárcáit olvasgattam nagy élvezettel…«” ( ). Lehetséges persze, hogy ezzel a mondattal csak némi reklámot akart
csinálni a könyvnek, de olvashatta is, és a tartalmát valószínűleg ismerte. A szóban
forgó kötet bőven beszámol Kairóról, és különösen sokat ír az »Ezbekieh« kertről, mint
például a következőket: »Az Ezbekieh talán a legszebb sétatér a világon: Körülbelül
tizszer akkora, mint a mi Erzsébetterünk, s természetesen olyan fáknak és virágoknak
az óriási példányaival van teli ültetve, a minőkből mi itthon csak törpéket láthatunk
virágházainkban.« (A. S.:
Keleti képekMikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]
*
. Budapest, 1888. Singer és Wolfner,
81.) Mindenesetre
A
táborszernagy halála
sok olyasmit is tud Kairóról, amit ebből az útleírásból nem
meríthetett.
Adorján Sándor: Keleti képek. Budapest, 1888. Singer és Wolfner,
81.
[OSZK]
Az üres koporsós temetés, a halál után bonyodalmakat okozó levelek és a koporsót
felnyitva a halottal szembenéző asszony olyan motívumok, amelyek mind szerepet
játszottak, igaz egészen más összefüggésben és más tónussal egyik korábbi, 1883-as elbeszélésében,
A Száldobosi Papp famíliá
*
ban. Grabe gróf halál után
elkezdődő története mindenesetre rokonítható annak a novellának a tematikájával: ott
hazahozzák az apa koporsóját, és el is temetik, miközben maga az apa, akit mindenki
halottnak hisz, új életet kezd egy másik városban; fia ellenben rég halott, amikor
anyja még mindig kapja tőle a leveleket. Bár a világirodalomban gyakran érnek véget
történetek valakinek a halálával vagy temetésével, ezekben a novellákban sem a halál,
sem a temetés nem képez végpontot.
Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király
István. Budapest: Akadémiai. 1958–
[OSZK]