A TÁBORSZERNAGY HALÁLA – apparátus Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 project manager: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 editor: Labádi Gergely XML-editor: Bobák Barbara digital edition creator DigiPhil http://digiphil.hu Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2015 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:mk-42-th-app Mikszáth Kálmán összes művei Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Mikszáth Kálmán összes művei 42. kötet Mikszáth elbeszélések XIV. 1893-1897 9789634464464 arranged for publication: Hajdu Péter PIM:32408 VIAF:48585251 editor: Fábri Anna PIM:53725 VIAF:23307366 2001 Budapest Argumentum Kiadó 1893-1897 Mikszáth Kálmán összes művei. 2. Regények és nagyobb elbeszélések 2, 1878–1883, kiad. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956. OSZK:2820988 Jubileumi kiadás. Mikszáth Kálmán munkái. 1-32. köt. Bp. Révai Testvérek kiad. 1910. OSZK:2600918 Mikszáth Kálmán munkái. Hátrahagyott iratok. (A Jk folytatása.) 1-19. köt. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Rubinyi Mózes. Budapest, Révai Testvérek, 1914–1918. OSZK:2600918 Népjog: politikai, társadalmi és gazdasági képes hetilap. Budapest, 1899-1900. szerk. Lakatos Sándor. OSZK:956174 Országos Hirlap [időszaki kiadvány] / főszerkesztő Mikszáth Kálmán. – Digitalizált időszaki kiadvány. – 1.évf. 2. sz. (1897. november 22.)-3. évf. 8. sz. (1899. január 8.). – Országos Széchényi Könyvtár, 1897-1899 OSZK:1018896 Mikszáth Kálmán összes művei. 39. Elbeszélések 13, 1888. szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Fábri Anna, S.a.r. Hajdu Péter. Budapest: Argumentum Kiadó. 2001. OSZK:923704 Adorján Sándor: Keleti képek. Budapest, 1888. Singer és Wolfner, 81.OSZK:3124700 Mikszáth Kálmán: A jó palócok. Budapest: Légrády. 1882. OSZK:1542430 Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk. Bisztray Gyula, Király István. Budapest: Akadémiai. 1958– OSZK:2811607 Mikszáth Kálmán PIM:65261 VIAF:46774986 Rubinyi Mózes PIM:69151 VIAF:121467013 Wittelsbach Erzsébet királyné PIM:148324 VIAF:72185406 Adorján Sándor PIM:39804 VIAF:161806715 Kairó GEO:360630 XML TEI P5 Szerkesztői megjegyzések az elektronikus kiadáshoz. Szövegváltozaton belüli egységhatárokat jelöl. magyar Mikszáth Kálmán novella 19. századi szépirodalom tagging, data recording proofreading, tagging, data recording A táborszernagy halála Megjelent I. Pesti Hírlap Naptára 1894 évre. 36–44. l. II. a) [1. kiad.] Két elbeszélés. Homályos ügy, A táborszernagy halála. Magyar Könyvtár 81., szerk., Radó Antal, Budapest, [1898], Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai), 43–64. l. b) [2. kiad.] Két elbeszélés. Homályos ügy, A táborszernagy halála. In Magyar Könyvtár 28., szerk. Radó Antal, Budapest, [1905], Kunossy, Szilágyi és társa. 43–64. l. [Egy 60 kötetes kolligátum-sorozat része a Lampel Róbert kiadóvállalat Magyar Könyvtár füzeteiből, a belső borítókon ez a kiadó van feltüntetve; a 28. kötet még Ne okoskodj Pista! és a Kísértet Lublón c. műveket tartalmazza. Új szedés ekkor nem készült.] III. Népjog 1899−1900 (1−2. évf.). Teljes névjelzéssel; jelölt átvétel a II/1 kiadásból, hat folytatásban az alábbi részletezés szerint: a) 1. 1899. december 3. (34. sz., 14. l.) Elejétől az »− Ah! − szólott − megint…« kezdetű szakaszig. b) 2. 1899. december 10. (35. sz., 13. l.) Az említett szakasztól az »− És ha úgy van is…« kezdetű szakaszig. c) 3. 1899. december 17. (36. sz., 14. l.) Az említett szakasztól a »Csodálatosan hatott ránk…« kezdetű szakaszig. d) 4. 1899. december 24. (37. sz., 14. l.) Az említett szakasztól a »Hanem mikor a gyönyörű…« kezdetű szakaszig. e) 5. 1899. december 31. (38. sz., 14. l.) Az említett szakasztól az »A tizennégy éves leány…« kezdetű szakaszig. f) 6. 1900. január 7. (1. sz., 13−14. l.) Az említett szakasztól a végéig. Fordítás Német: Des Feldzugmeisters Tod. Übersetzung von Andor von SpónerKOHA_AUTH:124899 . Des Feldzugmeisters Tod und Servus, Vetter Paul. Zwei Novellen von Koloman Mikszáth. LeipzigGEO:2879139 –WienGEO:2761369 , 1902.Bibliogr. Institut, 5–29. Forrásai Ezt az elbeszélést MKKOHA_AUTH:119814 úgyszólván kiselejtezte írásai közül, hiszen novelláskötetei egyikébe sem vette fel. A Két elbeszélés című füzetkét túlzás lenne kötetnek nevezni, hiszen benne A táborszernagy halálá t MKKOHA_AUTH:119814 (valószínűleg csak azért, hogy a kívánt terjedelmet kitöltse) hozzácsapta egy igen korai, ekkor Homályos ügy címmel megjelenő elbeszélés (eredetileg Egy homályos történet ) új kiadásához. Utóbbi elbeszélésnek eléggé hányatott volt a sorsa, és úgy látszik, nem jelentett különösebben rangos társaságot A táborszernagy halála számára. MKKOHA_AUTH:119814 1875-ben írta (Krk 2,233–266), majd 1878-ban regénnyé bővítette ki Az apám ismerősei címmel (Krk 2, 5–83). Az a regény csak újságközlésben látott napvilágot, életében MKKOHA_AUTH:119814 nem adta ki könyv formájában. Darabjait viszont itt-ott elhelyezte novellásköteteiben. A téma első, rövidebb, 1875-ös kidolgozását, az Egy homályos történet et felvette Kavicsok című novelláskötetébe. Amikor A jó palócok sikere megnövelte az érdeklődést MKKOHA_AUTH:119814 írói előélete, korábbi szövegei iránt is, a Petőfi Társaság kiadta a Kavicsok című válogatást a 70-es évek novelláiból 1883-ban. A Petőfi Társaság azonban elsősorban nem könyvkiadó vállalat volt, és a gyűjteményt nem jelentette meg többször. Talán ezért döntött úgy a szerző 1890-ben, hogy megment valamit a kötet anyagából (nyilván mindazt, amit még fontosnak vagy vállalhatónak érzett), és felvesz néhány írást az ekkor induló MKm sorozat számára sajtó alá rendezett két novellagyűjteménybe. Három szöveget ( Sárika grófnő , Talpig ember , A falu leghóbortosabb embere ) a Pipacsok a búzában címűbe, kettőt ( Hogy lettem én író , Az öreg Dankó bácsi ) a Tavaszi rügyekbe illesztett be. Az Egy homályos történetnek azonban egyik kötetbe sem vette fel, annak 1898-ig kellett várnia az újabb megjelenésig, amikor is Homályos ügy címen lett a Két elbeszélés egyike. Egy hol elfelejtődő, hol újra előkerülő szövegről van tehát szó, amelyet MKKOHA_AUTH:119814 rangosabb novellásköteteibe soha nem volt hajlandó beilleszteni. A Két elbeszélés viszont annyira jelentéktelen kiadvány volt, hogy Rubinyi MózesKOHA_AUTH:123668 figyelmét is elkerülte a Jk, illetve a Hi anyagának összeállítása során. És nyilván szerepet játszott ez a jelentéktelenség abban is, hogy MKKOHA_AUTH:119814 éppen A táborszernagy halálá t közölte folytatásokban az akkor induló (és rövidesen megszűnő) folyóiratban, a Népjog ban 1899 és 1900 fordulóján. Ezt a vállalkozást MKKOHA_AUTH:119814 némi jóindulattal szemlélhette, hiszen már korábban is jelent meg ott szövege, igaz csak az Erzsébet királynéKOHA_AUTH:94006 halála után az Országos Hírlap ba írott A királyné mint feleség , amelyet több lap is átvett. A Népjog ban a királyné halálának évfordulóján (1899. szeptember 10.) látott napvilágot, immár nem is másod-, hanem sokadik közlésként. Hasonlóan kell megítélnünk jelen novellánk közlését a Népjog ban: nem túl jelentősnek érzett, itt-ott már felhasznált elbeszélés egy rövidéletű lapvállalkozás hátsó oldalain. Az elbeszélés sajátossága, hogy első része külföldön, egzotikus környezetben játszódik. Ez MKKOHA_AUTH:119814 -nál meglehetős ritkaság. Ráadásul a KairóGEO:360630 topográfiáját illető adatok pontosak. MKKOHA_AUTH:119814 , úgy sejthető, legtöbbször beszélgetésekből szerezte tudását, ezért a forrás megállapíthatatlan. Egy lehetséges kútfőre azonban mégis utalhatunk. A nagy utazók című írását MKKOHA_AUTH:119814 így kezdte: »Éppen Adorján SándorKOHA_AUTH: 95093 keleti útjáról írt tárcáit olvasgattam nagy élvezettel…« (Krk 39, 72.). Lehetséges persze, hogy ezzel a mondattal csak némi reklámot akart csinálni a könyvnek, de olvashatta is, és a tartalmát valószínűleg ismerte. A szóban forgó kötet bőven beszámol KairórólGEO:360630 , és különösen sokat ír az »Ezbekieh« kertről, mint például a következőket: »Az Ezbekieh talán a legszebb sétatér a világon: Körülbelül tizszer akkora, mint a mi Erzsébetterünk, s természetesen olyan fáknak és virágoknak az óriási példányaival van teli ültetve, a minőkből mi itthon csak törpéket láthatunk virágházainkban.« (A. S.: Keleti képek . Budapest, 1888. Singer és Wolfner, 81.) Mindenesetre A táborszernagy halála sok olyasmit is tud KairórólGEO:360630 , amit ebből az útleírásból nem meríthetett. Az üres koporsós temetés, a halál után bonyodalmakat okozó levelek és a koporsót felnyitva a halottal szembenéző asszony olyan motívumok, amelyek mind szerepet játszottak, igaz egészen más összefüggésben és más tónussal egyik korábbi, 1883-as elbeszélésében, A Száldobosi Papp famíliá ban. Grabe gróf halál után elkezdődő története mindenesetre rokonítható annak a novellának a tematikájával: ott hazahozzák az apa koporsóját, és el is temetik, miközben maga az apa, akit mindenki halottnak hisz, új életet kezd egy másik városban; fia ellenben rég halott, amikor anyja még mindig kapja tőle a leveleket. Bár a világirodalomban gyakran érnek véget történetek valakinek a halálával vagy temetésével, ezekben a novellákban sem a halál, sem a temetés nem képez végpontot. Szövegjavítások [A szövegváltozatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.] Tárgyi magyarázatok [A tárgyi magyarázatokat beépítettük a novellaközlés szövegébe.]