Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél (géppel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Kedves jó uram!  
  Igazán nagyon szégyenkezem, hogy hamarabb nem tudtam jelét adni hálámnak és köszönetemnek a szives figyelemért és kitüntető udvariasságért, hogy újabb könyvével volt szives megajándékozni. Bizony, ennek már jó egy esztendeje, ha nem több s azóta én olyan nagyon sok küzdelmen és hányattatáson mentem keresztül, amit igy, levélben és rövidesen elmondani nem is tudnék s meg sem is kisérlek.  
  Tavaly júniusán elhagytam és egy darabig, úgy három hétig fenn kószáltam
Pesten.
Már akkor szándékom volt megválni a papi pályától, melyet bármennyire s bármily ideálisan szerettem is, mégis mindig úgy kellett tekintenem, mint kerékkötőjét minden szabadabb törekvésemnek, békóját a lelkemnek, az érzelmemnek, az egyéniségemnek és az indulataimnak. egy izzó nagy szerelem miatt önkent váltam meg, mint már jeleztem avval a szándékkal, hogy véglegesen válok a papi pályától, amely egyéniségemben es irodalmi törekvéseimben is mindig meg-megakadályozott. De miután nehány sikertelen kisérlet után meggyőződtem hogy összeköttetések hijján sehol sem tudtam álláshoz jutni valamelyik, karriert és megélhetést is biztositó nagyobb napilapnál, az utolsó krajcáraimon levelet irtam a püspökünknek, hogy bárhova, de sürgősen helyezzen el kápláni minőségben valamelyik kis falusi parókián, hogy a mindennapi kenyerem és a nyugvóhelyem biztositva legyen.  
  Ó bizony nagyon szomorú megalkuvás volt ez tőlem az élettel, de egybet nem tehettem. Itt éltem most egy félév óta szomorúan, ambiciók nélkül, folyton folyvást készülődve a nagy elhatározáshoz, hogy minél hamarabb szabadulhassak ettől a pályától, amely kenyeret is olyan nagyon szegényeset nyújt, amellett, hogy a lelkemet meg nem értő egyszerű falusi emberek előtt kellett ellobogtatnom.  
  18 esztendei iskolába járás után havi negyven korona fizetés mellett nyomorogni sohasem volt élet. Mindamellett nem az anyagiak, hanem a lelki és elvi okok vittek közelebb ahoz az elhatározáshoz, hogy más pályán keressem boldogulásomat. Én bohém vagyok, nem tudtam soha és nem tudnék soha vaskalapos lenni, elgyepesedett filiszter életet élni. Az elveim is mások, semhogy ezen a pályán absolut lelki boldogságra tarthattam volna számot. Ha pedig valamit akartam irni, mindig elébem került felettesseim kritikája,: lehet-é, szabad-é ezt megirni egy embernek, aki pap. És legtöbbször, sőt mindig ezen múlt el, hogy végre is semmit sem irtam.  
  Vége legyen már egyszer ennek a nagy lelki és testi nyomoruságnak. Akartam, hogy vége legyen és vége lett.  
  A mult hónapban szinészek játszottak pár héten át kis városkánkban. Talán en voltam az egyetlen, aki szerettem őket a lelkem szerint. De én voltam az egyetlen is, aki megértettem őket. A bohém természetem közel vitte hozzájuk a lelkemet. Sokat voltam velök. Aztán valahogy megszerettük egymást a primadonnával, egy szép, fiatal, szomoru mártir asszonnyal nagyon-nagyon. Hazakisérgettem, viziteltem nála, sétálni mertem vele órahosszakat a faluban, nyiltan, mindenki előtt, fényes nappal. Ebédeltem vele, vacsoráztam vele, minden percemet neki adtam, mig végre felzudult az erkölcsbiró falu és követ dobott erre a nagy, tiszta, fájdalmas fehérségre, amely a mi szerelmünk volt. Uri asszonyok és leányok nem fogadták el köszöntésemet, a férfiak huzódoztak tőlem, a parasztjaim tüntetőleg elmaradtak a templomból és miután a püspöknek is, meg az esperesemnek is feljelentettek botrányos magaviselet es erkölcstelen életmód miatt, beláttam, hogy itt nincs már mást mit tenni, mint beadni lemondásomat állásomról és egyszersmind bejelenteni, hogy pályámtól is megválok.  
  Ily körülmények között jutottam az elhatározásra, hogy nem törődve többé semmivel, a püspöktől azonnali felmentésemet kérjem, még mielőtt valami ujabb kenyérről gondoskodhattam volna.  
  Ma megjött a püspöktől a határozat: állásomtól azonnal felmentett saját kérésemre és holnap már itt is lesz az utódom.  
  Holnap tehát már szabad vagyok. Szabad és koldus. Nincs több 17 szomoru krajcáromnál, holnap már nem lesz kenyerem és nem lesz, holott fejem lehajthatnám. Még csak elutazni sem tudok a magam becsületéből. Valakitől talán fogok kapni annyi pénzt, hogy avval felmehetek
Pestre
de előttem ágaskodik a kérdés: mit fogok csinálni ott, hajlék, kenyér és munka nélkül?  
  Okvetlenül az volna a tervem, hogy ujságiró legyek. Régi vágyam ez és azt hiszem, az egyetlen pálya, ahol elveimet, egyéniségemet kifejthetem, ahol semmi sem állhat utjában annak, hogy szabad és emberi életet éljek, ne pedig lelki aszkézissel gyötörjem el a tehetségemet. E mellett pedig el akarom végezni okvetlenül a jogot is, amelyből a theológiáért 4 félévet beszámitanak az egyetemen és igy csak 4 félévet kell lehallgatnom.  
  Különösképen szeretnék bejutni vagy a Világhoz, vagy az Az Ujsághoz. Azonban semmi protekcióm nincs sehol. Azért irom ezeket a leveleket, egyiket
Móricz Zsigmondnak,
Móricz Zsigmond
a másikat
Kenedi Gézának.
Kenedi Géza
Kálvinista emberek, hátha kedvek lesz segiteni a sorsomon valahogy. Addig pedig, mig választ kaphatnék, elnyomorgok itt valahogy egy, vagy más jó emberemnél, jó barátomnál. Én sem a
Móricz,
Móricz Zsigmond
sem a
Kenedi
Kenedi Géza
ur cimét nem tudom, azért nagyon megkérem kedves jó uramat, legyen szives a csatolt leveleket felcimezve, a lehető legsürgősebben kézhez juttatni.  
  Egyszersmind nagyon kérem arra is, hogy ha a lapnál, melynek jó
uramir,
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
uram ír,
valami megélhetős álláshoz tudna juttatni, ha csak ideiglenesen is, ne sajnálja tőlem a fáradságot.  
  Sürgős és megnyugtató feleletét kéri őszinte és igaz tisztelettel hálás hive és mindig kész szolgája:  
 
Szombati Szabó István
Szombati-Szabó István
Aláírás
 
 
ref. s.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
református segédlelkész
lelkész  
 
Mezőtelegd,
1912. IV. 6.  
  Nb. Most husvétra terveztem kiadni a harmadik verskötetemet, a Halál Parkját   , s ennek megküldésével egyidőben akartam a viszonzáskor megköszönni kitüntető figyelmét, azonban könyvem kiadásában megakasztott eddig az a körülmény, hogy tavaly augusztusban odaadtam elolvasás vegett a kéziratkönyvemet
Osvát Ödön
LOK:00483
urnak, akitől azonban mindeddig hatszori sürgető kérésre sem kaptam vissza. Miért: nem tudom. De nekem a verseim épen csak abban az egy példányban voltak meg, s igy nem tudtam a kéziratot nyomdába adni. Most meg már válságos es vigasztalan, izgatott körülményeim akadályoznak meg benne. Eképen talán az őszre ha lesz valami belőle.  
  Még egyszer nagy kéréssel és szives üdvözléssel:  
 
Sz. Sz. I.
Szombati-Szabó István
Aláírás
 
 
Kedves jó Uram!
   
Iszonyú lelkivívódásokon megyek keresztül. Nincs időm, lélekzetem, erőm, hogy írni tudnék, akár
Móricz Zsigmondnak,
Móricz Zsigmond
akár
Kenedi Gézának.
Kenedi Géza
Nagyon elöl kellene kezdeni s előttem már olyan homályos az élet, hogy nem is tudom: hol van a kezdődés.
   
Ha lehet, közölni szíveskedjék telefonon, vagy bárhogy
K.
Kenedi Géza
és
M.
Móricz Zsigmond
urakkal e leveleket. Tessék megmondani, hogy 4 évi teológiai pályám alatt a Csokonai körnél s a
irod.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
irodalmi
Társ.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Társaságban
-ban több mint 20 nagyobb pályadíjat nyertem mindenféle irányú dolgozataimmal. Bohém vagyok, a lelkemmel, az életemmel nem tudom harmóniába hozni a pályámat. És én lélekben szabad és boldog szeretnék lenni. Régi ideálom az ujság. Ha lehet, ha mindjárt lehet, vegyenek szeretetökbe. Mert itt ma nincs tovább mit várnom, mit remélnem.
   
És ha valami sikerül, nagyon kérem: express levélben, vagy sürgönyileg közölje velem jó Uram azonnal.
   
Szeretettel és nagy tisztelettel hálás híve:
   
Szombati Szabó István
Szombati-Szabó István
Aláírás
   
ref. s.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
református segéd
lelkész
[kézváltás] Szombati-Szabó István
 
 

Útmutató

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

 
image
image