Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Boríték ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Tekintetes
Gulyás István
Gulyás István
n
Jegyzet
Gulyás István
Gulyás István
(1867-1941)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
magyar-latin szakos főgimnáziumi tanára és osztályfőnöke a
debreceni
Debrecen
Kollégiumban, szerkesztő, színikritikus,
Gulyás Pál
Gulyás Pál
költő apja.
Móricz
Móricz Zsigmond
a Kelet népe folyóiratban 1942. március 15-i számában bevezetőt írt
Gulyás Istvánról
Gulyás István
. Lásd: Móricz Zsigmond, "Bevezetés Dr. Gulyás István önéletrajzához", Kelet Népe 7, 5. sz. (1942): 3–4.. Közölte
Gulyás István
Gulyás István
Szabadulás a sanyarú sorsból   c. önéletrajzi írását. Lásd: Gulyás István, "Szabadulás a sanyarú sorsból", Kelet Népe 7, 5.sz. (1942): 5–8.. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 49., Tarjáni Eszter, "Gulyás István", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:707.
főgymn.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
főgymnáziumi
tanár  
  Urnak  
 
Debrecen
Debrecen
.  
 
Ev.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Evangélikus
ref.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
református
Kollegium.  
 
 

Levél ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
 
Kispest
Kispest
, 1902. jún. 9.  
  Kedves jó
Tanár
Gulyás István
Úr!  
  Vajmi régen készülök én
Törölt
« már »
e mai levél írásra, de egyik
Törölt
« levél »
nap telt a másik után, s ujabb, meg ujabb aggodalom késlekedővé tett.  
 
  Kis bokor ne hajts még,
  Nincsen még tavasz!
n
Jegyzet Helyesen: "Kis bokor, ne hajts még, / Tél ez, nem tavasz." Idézet
Arany János
Arany János
Csalfa sugár   c. verséből. Lásd: Arany János, "Csalfa sugár", in Arany János Összes művei, kiad. (I–VI) Voinovich Géza, szerk. (VII–XVI) Keresztury Dezső, (XVII–) Korompay H. János (Budapest: Akadémiai–Universitas, 1951–), 1:392.
 
  integettem magam
Arannyal
Arany János
. A ,,nonum prematur"
n
Jegyzet
Horatius
Quintus Horatius Flaccus
Ars poetica   c. műve alapján elterjedt latin szólás: "Nonum prematur in annum". Jelentése: Kilenc évig érleld a művet!
is igen, igen aggasztott, míg végre most úgy érzem döntenem kell, ideje.  
  Az öszön már be akarnék menni katonának, s az egy évet leszolgálva új szakaszt kezdeni életemben. S szeretném, ha mi értékest eleddig isten kegyelméből csipegethettem, – ha napvilágot láthatnának.  
  Nem sok az, a mit én annak tartok. Ha mind együvé tenném a mit
debreczeni
Debrecen
theologus korom óta összeírtam vala, – becsületes könyv telne belőle. De hol vannak már azok a poémák legnagyobbrészben. Tűzbe felét, – vetém. Újra felét – úgy. Harmadikát még – lángolt az is, – és most, most aggódva várom ne vessem-é negyedikét is oda.
n
Jegyzet Szabad idézet
Kazinczy Ferenc
Kazinczy Ferenc
Himfy   c. epigrammájából. Vö. Kazinczy Ferenc, "Himfy", in Kazinczy Ferenc, Összes költeményei, kiad., bev., jegyz. Gergye László, Régi Magyar Költők Tára – XVIII. század 2 (Budapest: Balassi Kiadó, 1998), 117.
 
  Igazán magamat is meglep hogy most mikor a nyilvánosság elő állásra komolyan gondolok, alig van mit kévébe kötnöm.  
  Elpusztultak bizony én szegény verseim. Sokszor éles kritika, sokszor percznyi elkeseredés tette őket semmivé.  
  Sebaj. Legalább nem gyalázzák nagyon is gyarló ifjúkori kísérletek nevem majd az utókor előtt. Mert ha az a "szent láng", mely keblemben lobog
Törölt
« csak »
nem lankad le, nem ful hamu
Törölt
« á »
alá, – bizton hiszem az utókornak is hagyándok még valamit.  
  Kedves tanár Úr! ne tessék kimosolyogni. Hiszen olyan kaczagni való ugyan az, hogy én is la, még mindeddig lépést sem tettem valami kenyérkereső "biztos" pálya felé.  
  S miért?  
  Miért? – azért mert még nem dalolom, hogy  
 
  Hült vágyak, elzüllött remények
  Mit várjak én még idelenn!
 
 
ReviczkyKOHA_AUTH:123279 .
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
n
Jegyzet Idézet
Reviczky Gyula
Reviczky Gyula
Tedeum   c. verséből. Lásd: Reviczky Gyula, "Tedeum", in Reviczky Gyula, Összes verse: Kritikai kiadás, kiad., bev., jegyz. Császtvay Tünde, lektorálta Kerényi Ferenc, 2 köt. ([Budapest]: Argumentum Kiadó–Országos Széchényi Könyvtár, 2007), 1:119–120, 119.
 
  mert még bennem erősen buzog az életkedv, az életerő, nagy ambíció, nagy célok és nagy lelkesedés a kenyerem.  
  Pénzben ugyan eddig igen sovány kenyér.  
  Hát arra gondoltam volt, már a télen, hogy a
debreceni
Debrecen
Csokonay kör
n
Jegyzet A Csokonay-kör 1890-ben
Debrecenben
Debrecen
alapított irodalmi társaság. Célkitűzesi között szerepelt egy vidéki kulturális központ létrehozása,
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
-kéziratok és relikviák gyűjtése, a költő kultuszának ápolása, valamint fiatal írók kibontakozásának segítése. Lásd bővebben: Asztalos Dezső, Lakner Lajos és Szabó Anna Viola, Kultusz és áldozat (Debrecen: Debreceni Csokonai Kör, 2005).
szárnyain ha próbálhatnám hogy is megy a repülés  
  talán, talán megpróbálnám.  
  A kör szelleméhez ugy érzem jogom van közelebb állni, mint bármelyikhez az országban.
Debreczenben
Debrecen
ébredtem a gyermek kicsi lelkével nagy vágyakra, olyanokra, melyek most is élnek bennem. A coetusbeli Csokonay adomák,
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
a
debreceni
Debrecen
kollégiumból való kilépése után, feltehetően 1894 júliusában jegyez le egy Csokonai-adomát Legátus(történet)   címmel a Fehér könyvbe   . Forrás: Móricz Zsigmond, Fehér könyv PIM M. 129. ; Szilágyi Péter, "Az íróvá válás dokumentuma, avagy Móricz Zsigmond Fehér könyve", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 48, 4. sz. (2013): 44..
Móricz
Móricz Zsigmond
1922-ben, Csokonai   c. írásában is visszaemlékezik a debreceni adomákra. Lásd: Móricz Zsigmond, "Csokonai", kiad. Móricz Virág, Alföld 30, 7. sz. (1979): 94–97.; Móricz Zsigmond, Tanulmányok, kiad. (I:) Szabó Ferenc, (II–III:) Nagy Péter, 3 köt. (Budapest: Szépirodalmi, 1978–1984), 2:468.
a
Harmathynál
Harmathy Pál
n
Jegyzet
Harmathy Pál
Harmathy Pál
debreceni fűszerkereskedő és antikvárius.
II.
gymn.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
gymnazista
-koromban megszerzett
Haraszty
Haraszti Gyula
féle Csokonay életrajz  
n
Jegyzet A megvásárolt példány
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
tinta- és ceruzaírású bejegyzéseivel és jelöléseivel írói könyvtárában található. Jelzete: PIM Könyvtár A 29.018. Lásd: Haraszti Gyula, Csokonai Vitéz Mihály, Nemzeti Könyvtár 14 (Budapest: Aigner Kiadó, 1880).
hatása alatt szerettem meg a költészetet. És
Debreczent
Debrecen
; mikor messze szakadtam tőle bizony
Patakról
Sárospatak
is visszavágytam s
Kisújszállásról
Kisújszállás
siettem oda. Tudja isten miért, sok kedves emlék fűzött és fűz oda. Ott jutottam aztán először az irodalom küszöbéhez, boldog emlékű
D.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Debreceni
Ellenőr
n
Jegyzet 1874–1900 között megjelenő politikai napilap.
Móricz
Móricz Zsigmond
írásai 1900-ban jelentek az időszaki kiadványban. Forrás: Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 127., Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 111–112.
és gyönyörű
D.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Debreceni
Hírlap
n
Jegyzet 1890–1902 között megjelenő politikai napilap.
Móricz
Móricz Zsigmond
1900 januárjában és februárjában a Debreczeni Ellenőr külső munkatársa, majd 1900 márciusától májusáig a Debreczeni Hírlap belső munkatársa volt.
Móricz
Móricz Zsigmond
írásai 1900–1901-ig jelentek meg. Forrás: Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 127–128.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 111–112.
révén.  
  Most is a
debreczeni
Debrecen
alapon állok. Sose volt azóta kedvem s szerencsére nem is voltam rákényszerülve, hogy a
pesti
Budapest
journálok utálatos levegőjében én is petyhüdté, és modern módra blasirttá
n
Jegyzet Unottá, az élményekkel szemben közönyössé (német).
legyek, – no meg kosmopolitává.  
  Az a poesis a melyikben az én Músám gyönyörűségét találja, igaz magyar. Szive-lelke s minden porcikája. A népköltészet emlején nőtt fel, s most ha van ereje, azt csak az érezheti, aki magyar ember s aki szereti a magyar népdalt.  
  Vagy inkább a népballadát, mert nem vagyok lyrikus, – alig egy cseppet. Elbeszélő inkább, még pedig a dráma felé hajló, – node a műfaji határokat magam körül megépíteni nem óhajtom. Jön, ami jön. Ha a Csokonay kör majd, mikor látja mim van, – megtenné, hogy szárnyukra bocsássa munkáimat, – én így képzelném annak a tervét:  
  Első Aratás  
n
Jegyzet Az Első aratás   címen tervezett kötet nem jelent meg.
czimen egy kis könyv adna a világ kezébe, – olyan forma nagyságban mint a
Bárd Miklós
Kozma Ferenc
Versei   ,
n
Jegyzet Lásd: Bárd Miklós, Versek (Budapest: Budapesti Hírlap, 1904).
70–80 oldal verset és 100–130 oldal prózát.  
  A Versek közt az utolsó lenne az ide mellékelt 1848  
n
Jegyzet A vers teljes szövege megtalálható a levél mellékletében. Megjelent: Móricz Zsigmond, "1848", Protestáns Új Képes Naptár 49 (1903): 31–32.
. A prózák közt az első az Uránia folyóirat mostani, jún. számában megjelent Reviczky   tanulmány.
n
Jegyzet Lásd: Móricz Zsigmond, "Reviczky Gyula", Uránia 3 (1902): 179–193.
A Versek czimei: Hóvirág   ; Az ezüst pohárka   ;
n
Jegyzet Az ezüst pohárka   az Uránia folyóirat, 1905-ben jelent meg, lásd: Móricz Zsigmond, "Az ezüst pohárka", Protestáns Új Képes Naptár 51 (1905): 51–52.
(ezt még
D-ben
Debrecen
írtam volt.) A pompás lányok   ; Csiaberelló   ;
n
Jegyzet A műfaja szerint feltehetően verses prózai költeményt
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1901-ben írta,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
bírálta 1901. május 18-i levelében.
Móricz
Móricz Zsigmond
a verset beküldte a Vasárnapi Ujságnak, mely Szerkesztői üzenetek rovatában rövid bírálatot közölt róla: "Csiaberelló. Nagyon nehéz formát választott, nem is bir vele. E mellett a költői alakításra nem alkalmatlan tárgy nagyon is hosszadalmasan van elmondva." Lásd: "Szerkesztői üzenetek", Vasárnapi Ujság, 1901. jún. 9., 378.
Móricz
Móricz Zsigmond
naplófeljegyzésében 1902. augusztus 8-i dátummal jegyezte a Csiaberelló   c. vers 1–135 sorig terjedő javítását. Forrás: Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 57. A művet nem ismerjük, feltehetően megsemmisült.
Mese   ; Ballada   ; Csák Máté  
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Csák Máté   c. elbeszélő költeményét
Kisújszálláson
Kisújszállás
1902. augusztus 7-én írta. Ekkor 24 versszak készült el naplófeljegyzése szerint. Forrás: Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 57.; Kiss Tamás, "Móricz Zsigmond ifjúsága: (Kisújszállási évek)", Irodalomtörténeti közlemények 58 (1954): 176–188, 184.
(ballada); Agó és Theudelinda   ;
n
Jegyzet A vers nyomtatásban nem jelent meg, a kézirat a PIM Kézirattárában található. Lásd: Móricz Zsigmond, Ago és Theudelinda, PIM Kézirattár, kézirat, M. 100/4994/1.
Királyválasztás 1440.   (ballada); 1848.   . Prósák: Reviczky Gyula   ; Bajza, mint kritikus   ;
n
Jegyzet A Bajza nagy polémiái   c. tanulmány 1903-ban jelent meg az Urániában. Lásd: Móricz Zsigmond, "Bajza nagy polémiái", Uránia 4 (1903): 145–154; 202–208.
Mi "a szép"?    
  Ez idő szerint ennyi a mit tudnék adni.  
  Mutatóba már akaratom ellen ugyan, mert hisz én nem választám, – a
Gyula
Pallagi Gyula
bátyám által "elhíresztelt" 1848   at s a nyomtatásban jött Reviczkyt   adhatom.  
  Tessék elolvasni mindeniket s ha van reménye rá
Tanár
Gulyás István
Urnak, hogy a Kör nem lesz idegen, tessék szíves lenni írni, s én összeállítom akkor a csomót.  
  Most pedig engedelmet azért, hogy egyáltalán terhelem kedves
Tanár
Gulyás István
urat s azért is hogy ilyen hosszú s talán "furcsa" (
Rájnis
Rájnis József
értelmében) levelet írtam.  
  A
Tanár
Gulyás István
ur régen is tapasztalt s továbbra is remélt jóakaratát kérve maradok  
  őnagyságának kezeit csókolva alázatos szolgája, hű tisztelője  
 
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
  Petőfi utca 70 sz.  
 
 

Melléklet ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
 
1848  
  Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország
  Szegény Magyarország!
  Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy asszony,
  Szegény özvegy asszony.
 
 
  Jókor reggel siet keserves robotra,
  Csak ráripakodik uraság hajduja:
 
 
  Hol maradt a lányod, asszony ?
  Hol a lusta lyányod, asszony!
 
 
  Sirva rá feleli szegény özvegy asszony:
 
 
  Nem lusta a lányom, drága hajdu uram,
  Csak gyenge a lyányom, drága hajdu uram!
  Harmat arczát eső vágta,
  Gyenge kezét kapa törte, –
  Testét munka elcsigázta. –
  Fiatal a lyányom, drága hajdu uram!
  Kiküldöttem ludas pallagra,
  Hadd pihenne lelkem magzatja,
  Dolgozok én helyette is ma.
  Jaj ne menjen érte drága hajdu uram,
  Magam földje gazba’, gyomba’,
  Jövök érte is robotba,
  Gyenge az a gyermek, drága hajdú uram!
 
 
  Bizony csak érte ment uraság hajdúja.
 
 
  Örökkévaló egy Isten,
  Ki hallgatja meg az árvát!
 
 
  Robotból hazamén szegény özvegy asszony,
  Csak ráripakodik császár katonája:
 
 
  Hol lappang a fiad, asszony?
  Hol a betyár fiad, asszony?
 
 
  Nem betyár a fiam, drága vitéz uram,
  Nem lappang a fiam, drága vitéz uram!
  Egyetlen édes fiam,
  Éji támaszom, én oltalmam,
  Ő nélküle meg kell halnom!
  Ne vigyék el fiam, drága vitéz uram!
  Ha csepp szív van a szivekben,
  Ha cseppet hisznek istenben,
  Ha irgalom van az égben,
  Ne vigyék el fiam, drága vitéz uram!
  Ő táplál a két kezével,
  A császár se kivánná el,
  Ne bántsák a fiam, drága vitéz uram!
 
 
  Bizony csak elvitte császár katonája.
 
 
  Örökkévaló egy Isten,
  Ki hallgatja meg az árvát!
 
 
  Szive-szakadt búban szegény özvegy asszony,
  Csak ráripakodik falu kis birója:
 
 
  Itt a szolgabiró, hol az adó, asszony?
  Itt a szolgabiró, egzekválnak, asszony!
 
 
  Ne egzekváljanak, drága biró uram,
  Jaj ne gyilkoljanak, szolgabiró uram!
  Véres verejtékem cs
Törölt
« o »
urgott,
  Gyenge lányom szakadtig volt,
  Fiam a császár elvitte –
  Jaj, ne egzekváljon, szolgabiró uram!…
 
 
  Bizony csak el egzekválták.
 
 
  Örökké való egy Isten,
  Ki hallgatja meg az árvát!
 
 
 
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
meghallgatta,
  Szegény asszonyt vigasztalta,
  Két orczáját megcsókolta.
 
 
 
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
édesapánk
  Kardot kötött oldalára,
  Fényes csákó a fejébe,
  Lángos bátorság szivébé,
  Ugy megyen az ország házba,
  Annak is a közepébe,
  Országos urak elébe.
  Halljátok meg ti főurak,
  Kardot köttem oldalamra,
  Fényes csákó a fejembe,
  Lángos bátorság szivembé,
  Azért jöttem ti közzétek,
  Hogy beszéljek egy asszonyról,
  Egy szegény özvegy asszonyról,
  Kinek lányát, gyönge lányát
  Ti hajdutok roboton öli,
  Kinek fiát, ő egy fiát
  Ti császártok a csatán öli;
  Kit ő magát, szegény magát
  Ti törvénytek éhhel megöli.
 
 
  Hogy hallják országos urak,
  Pironsággal arra kérdik,
  Ki légyen a szegény asszony,
  Hogy ők rajta segitsenek.
 
 
 
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
, édes apánk
  Csak megfelel igyen arra:
 
 
  Ki légyen a szegény asszony,
  Hogy ti rajta segítsetek,
  Azt is megmondom én néktek:
  Az az asszony egész ország,
  Az az asszony Magyarország!
 
 
  Felzúgnak országos urak:
  Édes hazám Magyarország,
  Édes anyám Magyarország!
  Gyenge lányod megbecsüljük,
  Te fiadat el nem adjuk,
  Téged boldogságban tartunk!
 
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
arra kérünk,
 
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
légy vezérünk!
 
 
  Igy gyult ki a forradalom
Törölt
« ! »
.
 
 
  – Ki ezt néktek eldaloltam,
  Igaz magyar fiu vagyok,
  Édes hazám, ha hallgatod,
  Még többet is dalolgatok.
 
 
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
 

Útmutató:

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

 
image
image
image
image
image
image
image
image
image
image
image
image
image
image