Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Kedves
Gyula
Pallagi Gyula
bátyám!  
  Most kaptam meg a levelezőlapot s elhatároztam, hogy rögtön válaszolok rá. Nem közönséges, vagy kicsi dolog most ez az elhatározás, mert Vasárnap óta, – mióta a 24-ik esztendőt élem,
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
július 29-én, Péter-Pál napján ünnepelte születésnapját, 1902-ben 23. élétévét töltötte be. A születési dátum hónapjának és napjának kérdéses voltáról lásd: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 531.; Szilágyi Zsófia, Móricz Zsigmond (Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013), 18–24.
– olyan érthetetlenül bágyadt, lankadt, kedvetlen vagyok mint valamikor virágzásom idején szoktam volt lenni. Azért fogtam papirosba is ilyen nagyba, hogy muszály legyek alaposan kidolgozni magam.  
  Poddy   félig készen pihen.
n
Jegyzet
Móricz
Móricz Zsigmond
Poddy   című operettjének első változata 1902. február 24-25-én készült el Kisújszálláson.
Rá se tudok nézni.
Györe
Györe Károly
azt ígérte hogy jövő kedden visszafelé jövet bejön
Kispestre
, s igen a lelkemre kötötte, hogy addig készítsem el.
n
Jegyzet A Poddy   c. operett zenei kíséretét
Györe Károly
Györe Károly
írta. A közös munka részleteit lásd
Györe Károly
Györe Károly
Móricznak
Móricz Zsigmond
írott 1902. június 5-i levelében.
Akkor, mig vele beszéltem, ugy tetszett nem is lesz nehéz, de azóta látom, hogy egyelőre az biz a'. Külömben e kór, mely meglepett, nem
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
"éltem gyökerein virág" – mint a Tudós
Törölt
« n »
N
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
ők mondják. –
Fedák Sári
Fedák Sári
elesett, a Magyar Szinház jövőre felmond az operetteknek, énekesnője sem lesz, drámákat és vigjátékokat ad elő, s
Fedák Sári
Fedák Sári
megválik tőle.
n
Jegyzet
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricznak
Móricz Zsigmond
címzett, 1902. május 5-én írott levelében javasolja, hogy a Poddy   c. operettet a Magyar Színházban,
Fedák Sári
Fedák Sári
főszereplésével lehetne előadni. A mű azonban nem került színpadra.
 
  Ezt bocsátottam előre, hogy most neki dülhessek az Ősi Szellemnek   .
n
Jegyzet Az Ősi Szellemnek   .
Kozma Andor
Kozma Andor
akadémia székfoglalója alkalmából írt verse, elhangzott 1902. május 11-én. Első megjelenése: Kozma Andor. "Az ősi szellem". Budapesti Szemle 62 (1902): 110:447–456.
 
  Én nekem nem ugy jutott eszembe
Arany
Arany János
, hogy az ő hangjával rokon ezé, hanem ugy hogy 20 év óta, mióta ő kidőlt, tudtommal nem írt senki ilyen értékü komoly stb. verset.
Gyulai
Gyulai Pál
nem
Gyorsírás
tudom írt-e azóta, de ő, akkor is azelőttre tartozik. Hiszen kik a fiatal
Kozmával
Kozma Andor
kb. egyivásu költők?:
Ignotus
Ignotus
,
n
Jegyzet
Ignotus
Ignotus
(1869–1949) publicista, költő, író, újságíró, kritikus. A Nyugat első húsz évében (1908–1928) a folyóirat főszerkesztője. Forrás: Győri János, "Ignotus", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:855–856.
Makai Emil
Makai Emil
,
n
Jegyzet
Makai Emil
Makai Emil
(1870–1901) költő, drámaíró, műfordító, újságíró. A Pesti Napló, a Fővárosi Lapok, a Hét szerkesztője. Forrás: Nagy Imre, "Makai Emil", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1306–1307.
Heltai Jenő
Heltai Jenő
,
n
Jegyzet
Heltai Jenő
Heltai Jenő
(1871–1957) író, költő, újságíró, színházigagató A Magyar Hírlap, a Hét szerkesztője, majd 1915-től a Vígszínház dramaturg igazgatója, 1929-től a Belvárosi Színház, 1932-től a Magyar Színház igazgatója, 1918-tól az Atheneum irodalmi vezetője. Forrás: Faragó Éva, "Heltai Jenő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:790.
Szabolcska
Szabolcska Mihály
,
n
Jegyzet
Szabolcska Mihály
Szabolcska Mihály
(1861–1930) költő, református lelkész, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, illetve az MTA levelző tagja. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:687.; Gyöngyösi Klára, "Szabolcska Mihály", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1182.
vagy
Gyorsírás
ott a vénebb kompánia:
Várady Antal
Várady Antal
,
n
Jegyzet
Várady Antal
Várady Antal
(1854–1923) költő, író, újságíró. A Bolond Miska, az Ellenőr, a Fővárosi Lapok munkatárs. Színházi dramaturgként is működött, illetve a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának is tagja volt, 1898-tól az Országos Színművészeti Akadémia igazgatója volt. Forrás: Szabó G. Zoltán, "Várady Antal", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2201.
Bartók Lajos
Bartók Lajos
,
n
Jegyzet
Bartók Lajos
Bartók Lajos
(1851–1902) költő, szerkesztő, író. Az Üstökös munktaársa, a Bolond Miska és a Bolond Istók, és a Magyarság szerkesztője. Forrás: Faragó Éva, "Bartók Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:156.
Endrődi Sándor
Endrődi Sándor
,
n
Jegyzet
Endrődi Sándor
Endrődi Sándor
(1850–1920) költő, fordító, szerkesztő. A Fővárosi Lapok, a Figyelő, az Atheneum, az Otthon, illetve a Képviselőházi Napló szerkesztője volt. Forrás: Varga Pál, "Endrődi Sándor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:502–503.
Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
,
n
Jegyzet
Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
(1850?–1920) költő, újságíró, műfordító. A Pesti Napló, a Figyelő, a Koszorú, a Budapesti Napló, a Nap és a Nemzeti Újság munkatársa. Forrás: Varga Pál, "Ábrányi Emil", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:4–5.
s mindenik társaság mellett egy rakás maguk fajta még apróbb csillag; olyan rakás, hogy évenként 20–30 megjelent verskötetről ad számot csak a Vasárnapi Ujság. A vers iránt, a ma irott versek iránt ma senki sem érdeklődik, ha egy csöpp józanesze van; mert mintha csak azok fognának versirásba a kik egy vagy több fokkal lejebb állanak józanész tekintetében a hétköznapi embernél. Igazán nem lehet érteni, hogy lehet anynyi sok ember
el
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
él
, versiró, egy parányi költői zamat nélkül; mert hiszen hamár nem is lehet az Uj Idökben, Vasárnapi Ujságban, stb. hétről-hétre jövő versekre mindre elmondani, hogy kötni való, a ki irta, de azt is ugyan ritkán, hogy a Muzsa (ez csak az anachronismus!) parfümje legalább, lelkesitette volna.  
  Ezért csinált szenzácziót
Szabolcska
Szabolcska Mihály
, – ő neki sikerült egy néhány igazi, s szép kis mezei virágot bokrétába kötni, s ezeknek a kedveért elnézik neki, hogy sok nála a parány.  
 
Kozmával
Kozma Andor
még eddig én legalább nem tudtam tisztába lenni. Az első kötete nyomorult hitványság, olyan a mely örökre megbélyegez egy költőt. A tegnap és a ma   a czime;
n
Jegyzet Kozma Andor, A tegnap és a ma: Költemények (Budapest: Singer és Wolfner, 1889).
Dóczi Lajos
Dóczi Lajos
n
Jegyzet báró
Dóczi Lajos
Dóczi Lajos
(1845–1919) kölrő, drámaíró, műfordító. 1887-től a Kisfaludy Társaság tagja. Forrás: Demeter Katalin, "Dóczi Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:453.
báró urnak, idétlenül hosszu előszavával, melyre
A szerző
Kozma Andor
sületlenül hosszan vissza előszavaz, – s közölve van benne a javarésze azoknak a verseknek, melyeket
A szerző
Kozma Andor
a Borsszem Jankónak, mint fogadott s fizetett heti versirója irt.  
  A
Kozma
Kozma Andor
karakterét igen szépen mutatja ez a könyv, mert a végén közöl egy verset "A dómban   "
n
Jegyzet Kozma Andor, "A dómban", in Kozma Andor, A tegnap és a ma: Költemények. (Budapest: Singer és Wolfner, 1889), 175–178.
a mely Előszó akar lenni s izelitő a következendő kötetekhez. Mint
A szerző
Kozma Andor
megjegyzi, ez azt mutatja hogy tud ő nem csak bérért dolgozni, hanem ihletésből is.  
  S
Kozma
Kozma Andor
nem hazudtolta meg magát. Később, egész maig, olyan a pályája, mint ez az első kötet. Ir megrendelésre minden héten egy verset s
Koboz
Kozma Andor
alaposan kihasználja a poétának minden tehetségét.  
  Szerencsére a poétának van tehetsége s
Koboz
Kozma Andor
nem bitang, –
nem
Gyorsírás
illik rájok a
Byron
Byron George Gordon Byron
dystichonja:  
 
  Bitangok vagytok, ámde mégis költők,
  Parnasszon Muzsát joggal üdvözöltök.
n
Jegyzet Idézet
Byron
Byron George Gordon
Don Juan   c. verses regényéből. Lásd: Lord George Byron, Don Juan, Fordította Ábrányi Emil (Budapest: Európa Kiadó, 1964), 6.
 
 
Kozma
Kozma Andor
Törölt
« egy »
sajátságos, modern poéta. Nagyon jó lelkű, becsületes, eszes
Törölt
« , »
e
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
mber s nála a tiszta józanész meg az a lirai mélázás mindig együtt vannak; de az ész áll felül, s a másikat mindig zsákmányolja. A naiv talán soha sem kerül felül, s ennek megint van még egy sajátságos oka; az hogy ebben a sajátságos, szemtelen, tolakodó, érzelmekkel játszó s magát is szivesen
akár
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
erkölcstelennek feltüntető világban, ő mindig fél megmutatni a belsőjét. Kitünően jellemezte magát, mikor azt mondta nekem:  
  – Ugy látszik családi vonás nálunk az, hogy nem szeretünk a publikum előtt érzelegni. (A
Bárd Miklósról
Kozma Ferenc
irott kritikámra
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Kozma Ferenc
Kozma Ferenc
1902-ben kiadott kötetéről ( Kozma Ferenc, Versek (Budapest: Hírlap Újságvállalat, 1902).) írt recenziót. A kötet egy példánya
Móricz
Móricz Zsigmond
szerzői könyvtárában található, a PIM Könyvtár A 23.903 jelzetszám alatt, szürke-bordó átkötésben, a gerincen
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
monogramjával. A könyvben az író ceruzaírású jelölései és bejegyzései is megtalálhatók. Móricz Zsigmond, Bárd Miklós, PIM Kézirattár, kézirat, PIM M. 130. A kézirat
Kispesten
keletkezett, 1902. április 20-án.
mondta.) Tudj
Törölt
« a »
'a fene biz' én se adtam ki a szerelmes verseimet, pedig van vagy két kötetre való. Ha meghalok, nem bánom, csináljanak velek a mit akarnak, addig csufolom a világot, szidom őket, hehe.  
  S mig ezt mondta is, olyan bizonytalan, olyan határozottság nélküliség jellemezte a hangját, arczkifejezését, kézmozdulatát is.  
  Ugyanaz látszott, szinte leritt róla, mikor elolvasta Az Ősi Szellemnek  
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
azt a részét, a mit a múltkori levelembe lemásoltam. Szinte belepirult s mig azt leste minden sor végén rám nézve, hogy milyen hatást tesz rám a költemény, egyuttal, az is genirozta,
n
Jegyzet Zavarta, feszélyezte (francia).
nem mosolygok-é az ő lelkesedő hang-lejtésén.  
 
Kozma
Kozma Andor
nem nagy költő; derék, jó, becsületes és eszes kis ember a ki véletlenül a poesis
Törölt
« felé »
országának a szélére pottyant.  
  Az Ősi Szelleme   is ugyanazt a jellemet mutatja.  
 
Kozma
Kozma Andor
, az ember sokat bosszankodott, kesergett a mai világ rosszaságán;
Törölt
« s »
mint eszes ember az elevenére is tudott tapintani a bajnak; mint poéta igazán ellágyult, s igazán lelkesedett
Törölt
« a »
gondolati hatása alatt; – de mint versíró összeszedte magát s egy perczre sem tévesztette szem elől, hogy publikumnak szánja, s akademiai székfoglalónak késziti e verset   , – s összegondolta mindazt a mit értett, sőt azt is a mit érezhetett volna.  
  De azért, azt hiszem, Az Ősi Szellem   szép vers, – a mai viszonyok között. Van benne alapgondolat még pedig nagyszabásu:  
  A tiszta erkölcs, mely ha meg vész…
n
Jegyzet Idézet
Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel
A magyarokhoz   c. verséből. Berzsenyi Dániel, "A magyarokhoz", in Berzsenyi Dániel, Költői művei, kiad. Merényi Oszkár, Berzsenyi Dániel Összes Művei 1 (Budapest: Akadémiai, 1979), 104–105, 104.
 
  Uj alakban adja elénk.
Törölt
« Szépen, »
Drámailag tiszta, kerek és igaz
a
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
jelenet
Törölt
« ben »
Van szerkezete a versnek, a mi
Kozmánál
Kozma Andor
is, – a többi poétánknál meg még inkább, – szörnyü ritkaság.  
  Hogy "a nagy ős s a törpe utód anachronismus már".
n
Jegyzet Idézet
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond
szóló 1902. július 2-án írt leveléből.
– Én azt hiszem ez sohasem anachronismus. A nemzet mindig nagyoknak képzeli az ősöket s törpének a gyáva kort, mely határa szük köréből őse saslakára szédeleg ha néha felpillant. Csak egyes napok, jelenetek vannak minden nemzet életében mikor a jelen bátra azt mondja: Mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot.
n
Jegyzet Idézet
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
Nemzeti dal   c. verséből. Petőfi Sándor, "Nemzeti dal", in Petőfi Sándor, Költeményei: Harmadik kötet: 1848–1849, Petőfi Sándor összes művei 3 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1951), 37–38, 38.
 
  Csak akkor lenne anachronismus, ha ugyanazokat a bajokat panaszolná
Kozma
Kozma Andor
, a mit
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
. És
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
ez a legjobb ebben a versben. Az hogy "az uj magyar" annyira mai ember, hogy ezt az alakot nem lehetett volna előállítani még három, még két évtized előtt sem.  
  A mi pedig azt a tényt illeti, hogy "a mai magyar nemzet külömb mint a régi volt", – erre nézve azt hiszem, hogy nem könnyü dolog ezt ilyen biztosan mondanunk. Az a kérdés miben külömb? Vagy mindenben?  
  E szerint a vers szerint az uj magyar tudás, ismeretek, kultura tekintetében annyira felette áll annak a bizonyos ős magyarnak, hogy az komikussá lesz, csak ha bele nézni akar is ennek a tudományába, – de az ős becsületesség, erkölcs, lélek tekintetében annyira felette áll a mainak, hogy ez megszeppenve reszket s
épugy
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppúgy
nem tudja amazt
meg
Gyorsírás
érteni ebben a dologban mint az őt. Az ős a mai gazdasági válságot hajduval akarja rendbehozni; az uj azt képzeli, hogy az ős terve szerint neki "hősidőd aczélját"
n
Jegyzet Az Ősi Szellem   c. vers parafrázisa.
kellene megragadnia, a mi a Maxim ágyu
v
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
al szemben mit sem ér, – szóval mindenik csak a külsejét látja a másiknak. De mi látjuk hogy az uj magyar nem külömb minden raffinirozott tudománya mellett sem az ös
Törölt
« i »
n
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
él.  
  Továbbá. Az ős magyar a maga korában jobban megállotta helyét
is
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
az európai népek között mint a mai.  
 
Gyula
Pallagi Gyula
bátyámnak,
Kisujszálláson
, nyugodt életet élve hogy egészen más nézete van a jelen magyarjáról, mint egy becsületes magyarnak, tán természetes. Avagy talán
Gy
Pallagi Gyula
.
b.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
bátyám
nem szokott zugolódni szere-száma nélkül való megfigyelések alapján, mihelyt csak egy mathematikus vacsorát átélvezett? Hát még ha az ujságiró sokadalomba kerülne egyszer bele! Pedig
Kozmának
Kozma Andor
tulajdonkép
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
tulajdonképp
ennyi fáj, ez a czégérező hühó, a hol igaz szót se hallani.  
  Hogy milyen volt az az ősi magyar, nem tudjuk, de hogy a ministerium számvevőségénél, egy-két embernél többet nem ismertem, aki becsületből dolgozott volna,
Törölt
« aki tudta volna hogy »
Csodát nem remélve csak magába bizva; a
debreczeni
hirlapiró ismerőseim közt talán egy se volt, a ki betöltötte volna állását; a
kispesti
polgári leány iskola tanár
Törölt
« i »
női
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
kara csak muszályból végezett valami munkát; s azok közt az emberek közt kiket a
Gy
Pallagi Gyula
.
b.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
bátyám
körében megismertem, – ott is alig akad egy nehány, a ki maga becsületessége miatt végezze dolgát, – azt tudom.  
  (Itt a magja egy gyüjtendő adathalmaznak!)  
  Természetes hogy
esten
lazább az erkölcs, mint vidéken, mint a hogy természetes hogy fejlettebb államban lazább, mint kezdetlegesebben. Primitiv körülmények közt élő ember jobban rá van szorulva
hogy
Gyorsírás
buzgóan a saját erejét használja.  
  A mai nemzet mindig külömb, mint a régi, hisz idök folytán csak fejlődött, – feltéve
hogy
Gyorsírás
népvándorlás nem pusztitotta el, – de azért a
Cátó
Cato Marcus Porcius
siratta
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
kor
Törölt
« t »
Törölt
« ö »
e
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
rősebb volt, mint a
Horatius
Horatius Flaccus Quintus
külömb nemzete.  
 

Útmutató

Datálás indoklása:
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Pallagi Gyulának
Pallagi Gyula
írott levélfogalmazványa válaszlevélként készült
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
1902. július 2-i levelezőlapjára.
Móricz
Móricz Zsigmond
e levelében múlt időben említ egy vasárnapot, születésnapját, 1902. június 29-ét. A levél tartalma alapján a kézirat 1902. július 2-a után, de még a kövekező vasárnap (július 6.) előtt keletkezett, július 2. és július 5. között.
 
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.1   X (Close panel)
image
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.2   X (Close panel)
image
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.3   X (Close panel)
image
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.4   X (Close panel)
image
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.5   X (Close panel)
image