Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Kedves
Gyula
Pallagi Gyula
bátyám!  
  Most kaptam meg a levelezőlapot s elhatároztam, hogy rögtön válaszolok rá. Nem közönséges, vagy kicsi dolog most ez az elhatározás, mert Vasárnap óta, – mióta a 24-ik esztendőt élem,
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
július 29-én, Péter-Pál napján ünnepelte születésnapját, 1902-ben 23. élétévét töltötte be. A születési dátum hónapjának és napjának kérdéses voltáról lásd: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 531.; Szilágyi Zsófia, Móricz Zsigmond (Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013), 18–24.
– olyan érthetetlenül bágyadt, lankadt, kedvetlen vagyok mint valamikor
pesti
Budapest
virágzásom idején szoktam volt lenni. Azért fogtam papirosba is ilyen nagyba, hogy muszály legyek alaposan kidolgozni magam.  
  Poddy   félig készen pihen.
n
Jegyzet
Móricz
Móricz Zsigmond
Poddy   című operettjének első változata 1902. február 24-25-én készült el Kisújszálláson.
Rá se tudok nézni.
Györe
Györe Károly
azt ígérte hogy jövő kedden visszafelé jövet bejön
Kispestre
Kispest
, s igen a lelkemre kötötte, hogy addig készítsem el.
n
Jegyzet A Poddy   c. operett zenei kíséretét
Györe Károly
Györe Károly
írta. A közös munka részleteit lásd
Györe Károly
Györe Károly
Móricznak
Móricz Zsigmond
írott 1902. június 5-i levelében.
Akkor, mig vele beszéltem, ugy tetszett nem is lesz nehéz, de azóta látom, hogy egyelőre az biz a'. Külömben e kór, mely meglepett, nem
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
"éltem gyökerein virág" – mint a Tudós
Törölt
« n »
N
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
ők mondják. –
Fedák Sári
Fedák Sári
elesett, a Magyar Szinház jövőre felmond az operetteknek, énekesnője sem lesz, drámákat és vigjátékokat ad elő, s
Fedák Sári
Fedák Sári
megválik tőle.
n
Jegyzet
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricznak
Móricz Zsigmond
címzett, 1902. május 5-én írott levelében javasolja, hogy a Poddy   c. operettet a Magyar Színházban,
Fedák Sári
Fedák Sári
főszereplésével lehetne előadni. A mű azonban nem került színpadra.
 
  Ezt bocsátottam előre, hogy most neki dülhessek az Ősi Szellemnek   .
n
Jegyzet Az Ősi Szellemnek   .
Kozma Andor
Kozma Andor
akadémia székfoglalója alkalmából írt verse, elhangzott 1902. május 11-én. Első megjelenése: Kozma Andor. "Az ősi szellem". Budapesti Szemle 62 (1902): 110:447–456.
 
  Én nekem nem ugy jutott eszembe
Arany
Arany János
, hogy az ő hangjával rokon ezé, hanem ugy hogy 20 év óta, mióta ő kidőlt, tudtommal nem írt senki ilyen értékü komoly stb. verset.
Gyulai
Gyulai Pál
nem
Gyorsírás
tudom írt-e azóta, de ő, akkor is azelőttre tartozik. Hiszen kik a fiatal
Kozmával
Kozma Andor
kb. egyivásu költők?:
Ignotus
Ignotus
,
n
Jegyzet
Ignotus
Ignotus
(1869–1949) publicista, költő, író, újságíró, kritikus. A Nyugat első húsz évében (1908–1928) a folyóirat főszerkesztője. Forrás: Győri János, "Ignotus", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:855–856.
Makai Emil
Makai Emil
,
n
Jegyzet
Makai Emil
Makai Emil
(1870–1901) költő, drámaíró, műfordító, újságíró. A Pesti Napló, a Fővárosi Lapok, a Hét szerkesztője. Forrás: Nagy Imre, "Makai Emil", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1306–1307.
Heltai Jenő
Heltai Jenő
,
n
Jegyzet
Heltai Jenő
Heltai Jenő
(1871–1957) író, költő, újságíró, színházigagató A Magyar Hírlap, a Hét szerkesztője, majd 1915-től a Vígszínház dramaturg igazgatója, 1929-től a Belvárosi Színház, 1932-től a Magyar Színház igazgatója, 1918-tól az Atheneum irodalmi vezetője. Forrás: Faragó Éva, "Heltai Jenő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:790.
Szabolcska
Szabolcska Mihály
,
n
Jegyzet
Szabolcska Mihály
Szabolcska Mihály
(1861–1930) költő, református lelkész, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, illetve az MTA levelző tagja. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:687.; Gyöngyösi Klára, "Szabolcska Mihály", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1182.
vagy
Gyorsírás
ott a vénebb kompánia:
Várady Antal
Várady Antal
,
n
Jegyzet
Várady Antal
Várady Antal
(1854–1923) költő, író, újságíró. A Bolond Miska, az Ellenőr, a Fővárosi Lapok munkatárs. Színházi dramaturgként is működött, illetve a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának is tagja volt, 1898-tól az Országos Színművészeti Akadémia igazgatója volt. Forrás: Szabó G. Zoltán, "Várady Antal", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2201.
Bartók Lajos
Bartók Lajos
,
n
Jegyzet
Bartók Lajos
Bartók Lajos
(1851–1902) költő, szerkesztő, író. Az Üstökös munktaársa, a Bolond Miska és a Bolond Istók, és a Magyarság szerkesztője. Forrás: Faragó Éva, "Bartók Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:156.
Endrődi Sándor
Endrődi Sándor
,
n
Jegyzet
Endrődi Sándor
Endrődi Sándor
(1850–1920) költő, fordító, szerkesztő. A Fővárosi Lapok, a Figyelő, az Atheneum, az Otthon, illetve a Képviselőházi Napló szerkesztője volt. Forrás: Varga Pál, "Endrődi Sándor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:502–503.
Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
,
n
Jegyzet
Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
(1850?–1920) költő, újságíró, műfordító. A Pesti Napló, a Figyelő, a Koszorú, a Budapesti Napló, a Nap és a Nemzeti Újság munkatársa. Forrás: Varga Pál, "Ábrányi Emil", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:4–5.
s mindenik társaság mellett egy rakás maguk fajta még apróbb csillag; olyan rakás, hogy évenként 20–30 megjelent verskötetről ad számot csak a Vasárnapi Ujság. A vers iránt, a ma irott versek iránt ma senki sem érdeklődik, ha egy csöpp józanesze van; mert mintha csak azok fognának versirásba a kik egy vagy több fokkal lejebb állanak józanész tekintetében a hétköznapi embernél. Igazán nem lehet érteni, hogy lehet anynyi sok ember
el
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
él
, versiró, egy parányi költői zamat nélkül; mert hiszen hamár nem is lehet az Uj Idökben, Vasárnapi Ujságban, stb. hétről-hétre jövő versekre mindre elmondani, hogy kötni való, a ki irta, de azt is ugyan ritkán, hogy a Muzsa (ez csak az anachronismus!) parfümje legalább, lelkesitette volna.  
  Ezért csinált szenzácziót
Szabolcska
Szabolcska Mihály
, – ő neki sikerült egy néhány igazi, s szép kis mezei virágot bokrétába kötni, s ezeknek a kedveért elnézik neki, hogy sok nála a parány.  
 
Kozmával
Kozma Andor
még eddig én legalább nem tudtam tisztába lenni. Az első kötete nyomorult hitványság, olyan a mely örökre megbélyegez egy költőt. A tegnap és a ma   a czime;
n
Jegyzet Kozma Andor, A tegnap és a ma: Költemények (Budapest: Singer és Wolfner, 1889).
Dóczi Lajos
Dóczi Lajos
n
Jegyzet báró
Dóczi Lajos
Dóczi Lajos
(1845–1919) kölrő, drámaíró, műfordító. 1887-től a Kisfaludy Társaság tagja. Forrás: Demeter Katalin, "Dóczi Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:453.
báró urnak, idétlenül hosszu előszavával, melyre
A szerző
Kozma Andor
sületlenül hosszan vissza előszavaz, – s közölve van benne a javarésze azoknak a verseknek, melyeket
A szerző
Kozma Andor
a Borsszem Jankónak, mint fogadott s fizetett heti versirója irt.  
  A
Kozma
Kozma Andor
karakterét igen szépen mutatja ez a könyv, mert a végén közöl egy verset "A dómban   "
n
Jegyzet Kozma Andor, "A dómban", in Kozma Andor, A tegnap és a ma: Költemények. (Budapest: Singer és Wolfner, 1889), 175–178.
a mely Előszó akar lenni s izelitő a következendő kötetekhez. Mint
A szerző
Kozma Andor
megjegyzi, ez azt mutatja hogy tud ő nem csak bérért dolgozni, hanem ihletésből is.  
  S
Kozma
Kozma Andor
nem hazudtolta meg magát. Később, egész maig, olyan a pályája, mint ez az első kötet. Ir megrendelésre minden héten egy verset s
Koboz
Kozma Andor
alaposan kihasználja a poétának minden tehetségét.  
  Szerencsére a poétának van tehetsége s
Koboz
Kozma Andor
nem bitang, –
nem
Gyorsírás
illik rájok a
Byron
Byron George Gordon Byron
dystichonja:  
 
  Bitangok vagytok, ámde mégis költők,
  Parnasszon Muzsát joggal üdvözöltök.
n
Jegyzet Idézet
Byron
Byron George Gordon
Don Juan   c. verses regényéből. Lásd: Lord George Byron, Don Juan, Fordította Ábrányi Emil (Budapest: Európa Kiadó, 1964), 6.
 
 
Kozma
Kozma Andor
Törölt
« egy »
sajátságos, modern poéta. Nagyon jó lelkű, becsületes, eszes
Törölt
« , »
e
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
mber s nála a tiszta józanész meg az a lirai mélázás mindig együtt vannak; de az ész áll felül, s a másikat mindig zsákmányolja. A naiv talán soha sem kerül felül, s ennek megint van még egy sajátságos oka; az hogy ebben a sajátságos, szemtelen, tolakodó, érzelmekkel játszó s magát is szivesen
akár
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
erkölcstelennek feltüntető világban, ő mindig fél megmutatni a belsőjét. Kitünően jellemezte magát, mikor azt mondta nekem:  
  – Ugy látszik családi vonás nálunk az, hogy nem szeretünk a publikum előtt érzelegni. (A
Bárd Miklósról
Kozma Ferenc
irott kritikámra
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Kozma Ferenc
Kozma Ferenc
1902-ben kiadott kötetéről ( Kozma Ferenc, Versek (Budapest: Hírlap Újságvállalat, 1902).) írt recenziót. A kötet egy példánya
Móricz
Móricz Zsigmond
szerzői könyvtárában található, a PIM Könyvtár A 23.903 jelzetszám alatt, szürke-bordó átkötésben, a gerincen
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
monogramjával. A könyvben az író ceruzaírású jelölései és bejegyzései is megtalálhatók. Móricz Zsigmond, Bárd Miklós, PIM Kézirattár, kézirat, PIM M. 130. A kézirat
Kispesten
Kispest
keletkezett, 1902. április 20-án.
mondta.) Tudj
Törölt
« a »
'a fene biz' én se adtam ki a szerelmes verseimet, pedig van vagy két kötetre való. Ha meghalok, nem bánom, csináljanak velek a mit akarnak, addig csufolom a világot, szidom őket, hehe.  
  S mig ezt mondta is, olyan bizonytalan, olyan határozottság nélküliség jellemezte a hangját, arczkifejezését, kézmozdulatát is.  
  Ugyanaz látszott, szinte leritt róla, mikor elolvasta Az Ősi Szellemnek  
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
azt a részét, a mit a múltkori levelembe lemásoltam. Szinte belepirult s mig azt leste minden sor végén rám nézve, hogy milyen hatást tesz rám a költemény, egyuttal, az is genirozta,
n
Jegyzet Zavarta, feszélyezte (francia).
nem mosolygok-é az ő lelkesedő hang-lejtésén.  
 
Kozma
Kozma Andor
nem nagy költő; derék, jó, becsületes és eszes kis ember a ki véletlenül a poesis
Törölt
« felé »
országának a szélére pottyant.  
  Az Ősi Szelleme   is ugyanazt a jellemet mutatja.  
 
Kozma
Kozma Andor
, az ember sokat bosszankodott, kesergett a mai világ rosszaságán;
Törölt
« s »
mint eszes ember az elevenére is tudott tapintani a bajnak; mint poéta igazán ellágyult, s igazán lelkesedett
Törölt
« a »
gondolati hatása alatt; – de mint versíró összeszedte magát s egy perczre sem tévesztette szem elől, hogy publikumnak szánja, s akademiai székfoglalónak késziti e verset   , – s összegondolta mindazt a mit értett, sőt azt is a mit érezhetett volna.  
  De azért, azt hiszem, Az Ősi Szellem   szép vers, – a mai viszonyok között. Van benne alapgondolat még pedig nagyszabásu:  
  A tiszta erkölcs, mely ha meg vész…
n
Jegyzet Idézet
Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel
A magyarokhoz   c. verséből. Berzsenyi Dániel, "A magyarokhoz", in Berzsenyi Dániel, Költői művei, kiad. Merényi Oszkár, Berzsenyi Dániel Összes Művei 1 (Budapest: Akadémiai, 1979), 104–105, 104.
 
  Uj alakban adja elénk.
Törölt
« Szépen, »
Drámailag tiszta, kerek és igaz
a
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
jelenet
Törölt
« ben »
Van szerkezete a versnek, a mi
Kozmánál
Kozma Andor
is, – a többi poétánknál meg még inkább, – szörnyü ritkaság.  
  Hogy "a nagy ős s a törpe utód anachronismus már".
n
Jegyzet Idézet
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond
szóló 1902. július 2-án írt leveléből.
– Én azt hiszem ez sohasem anachronismus. A nemzet mindig nagyoknak képzeli az ősöket s törpének a gyáva kort, mely határa szük köréből őse saslakára szédeleg ha néha felpillant. Csak egyes napok, jelenetek vannak minden nemzet életében mikor a jelen bátra azt mondja: Mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot.
n
Jegyzet Idézet
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
Nemzeti dal   c. verséből. Petőfi Sándor, "Nemzeti dal", in Petőfi Sándor, Költeményei: Harmadik kötet: 1848–1849, Petőfi Sándor összes művei 3 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1951), 37–38, 38.
 
  Csak akkor lenne anachronismus, ha ugyanazokat a bajokat panaszolná
Kozma
Kozma Andor
, a mit
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
. És
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
ez a legjobb ebben a versben. Az hogy "az uj magyar" annyira mai ember, hogy ezt az alakot nem lehetett volna előállítani még három, még két évtized előtt sem.  
  A mi pedig azt a tényt illeti, hogy "a mai magyar nemzet külömb mint a régi volt", – erre nézve azt hiszem, hogy nem könnyü dolog ezt ilyen biztosan mondanunk. Az a kérdés miben külömb? Vagy mindenben?  
  E szerint a vers szerint az uj magyar tudás, ismeretek, kultura tekintetében annyira felette áll annak a bizonyos ős magyarnak, hogy az komikussá lesz, csak ha bele nézni akar is ennek a tudományába, – de az ős becsületesség, erkölcs, lélek tekintetében annyira felette áll a mainak, hogy ez megszeppenve reszket s
épugy
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppúgy
nem tudja amazt
meg
Gyorsírás
érteni ebben a dologban mint az őt. Az ős a mai gazdasági válságot hajduval akarja rendbehozni; az uj azt képzeli, hogy az ős terve szerint neki "hősidőd aczélját"
n
Jegyzet Az Ősi Szellem   c. vers parafrázisa.
kellene megragadnia, a mi a Maxim ágyu
v
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
al szemben mit sem ér, – szóval mindenik csak a külsejét látja a másiknak. De mi látjuk hogy az uj magyar nem külömb minden raffinirozott tudománya mellett sem az ös
Törölt
« i »
n
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
él.  
  Továbbá. Az ős magyar a maga korában jobban megállotta helyét
is
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
az európai népek között mint a mai.  
 
Gyula
Pallagi Gyula
bátyámnak,
Kisujszálláson
Kisújszállás
, nyugodt életet élve hogy egészen más nézete van a jelen magyarjáról, mint egy becsületes
pesti
Budapest
magyarnak, tán természetes. Avagy talán
Gy
Pallagi Gyula
.
b.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
bátyám
nem szokott zugolódni szere-száma nélkül való megfigyelések alapján, mihelyt csak egy
pesti
Budapest
mathematikus vacsorát átélvezett? Hát még ha az ujságiró sokadalomba kerülne egyszer bele! Pedig
Kozmának
Kozma Andor
tulajdonkép
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
tulajdonképp
ennyi fáj, ez a czégérező hühó, a hol igaz szót se hallani.  
  Hogy milyen volt az az ősi magyar, nem tudjuk, de hogy a ministerium számvevőségénél, egy-két embernél többet nem ismertem, aki becsületből dolgozott volna,
Törölt
« aki tudta volna hogy »
Csodát nem remélve csak magába bizva; a
debreczeni
Debrecen
hirlapiró ismerőseim közt talán egy se volt, a ki betöltötte volna állását; a
kispesti
kispesti
polgári leány iskola tanár
Törölt
« i »
női
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
kara csak muszályból végezett valami munkát; s azok közt az emberek közt kiket a
Gy
Pallagi Gyula
.
b.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
bátyám
körében megismertem, – ott is alig akad egy nehány, a ki maga becsületessége miatt végezze dolgát, – azt tudom.  
  (Itt a magja egy gyüjtendő adathalmaznak!)  
  Természetes hogy
esten
Budapest
lazább az erkölcs, mint vidéken, mint a hogy természetes hogy fejlettebb államban lazább, mint kezdetlegesebben. Primitiv körülmények közt élő ember jobban rá van szorulva
hogy
Gyorsírás
buzgóan a saját erejét használja.  
  A mai nemzet mindig külömb, mint a régi, hisz idök folytán csak fejlődött, – feltéve
hogy
Gyorsírás
népvándorlás nem pusztitotta el, – de azért a
Cátó
Cato Marcus Porcius
siratta
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
kor
Törölt
« t »
Törölt
« ö »
e
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
rősebb volt, mint a
Horatius
Horatius Flaccus Quintus
külömb nemzete.  
 

Útmutató:

Datálás indoklása:
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Pallagi Gyulának
Pallagi Gyula
írott levélfogalmazványa válaszlevélként készült
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
1902. július 2-i levelezőlapjára.
Móricz
Móricz Zsigmond
e levelében múlt időben említ egy vasárnapot, születésnapját, 1902. június 29-ét. A levél tartalma alapján a kézirat 1902. július 2-a után, de még a kövekező vasárnap (július 6.) előtt keletkezett, július 2. és július 5. között.
 
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.1   X (Close panel)
image
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.2   X (Close panel)
image
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.3   X (Close panel)
image
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.4   X (Close panel)
image
/o:mzs-lev.tei.197/4b2.5   X (Close panel)
image