Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Édes
fiam
Móricz Zsigmond
!  
  Alíg győzöm várni, hogy tudjak rólad valamit. Csak az isten adna jó lelket a tanárikarnak, ne
Törölt
« j »
s
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
ujtana porba egy szegény vergődő ifju lelket.
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
az 1893–1894-es tanévben harmadik osztályos gimnazista volt a Debreceni Református Kollégiumban. Lásd: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 52. Ebben az időszakban váltak számára teherré a gimnázium merev normái, ahogy az író fogalmaz: "ekkor harmadik gimnazista koromban szabályszerű kiábránduláson mentem keresztül". Forrás: Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9. A tanári kar az eminens diák tanulmányi előmenetelének romlását igyekezett megállítani, a már önállóan gondolkodó 15 éves diák azonban fontosabbnak tartotta bontakozó irodalmi terveit.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
tanulmányi eredményei az 1893–1894-es tanév első félévében kezdtek romlani, a második félév felé közeledve sem következett be változás. A tanári kar a jeles tanulótól megszokott biztos feleleteket várta el a diáktól, Móricz azonban a tananyag helyett már más olvasmányokon gondolkodott, saját módján képezte magát. 1894 januárjában kezdte meg feljegyzéseit írni a Fehér könyvbe   c. kéziratos könyvébe. Forrás: Móricz Zsigmond, Fehér könyv, kézirat, PIM M. 129.; Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9.
 
  Édes fiam ha az történne is veled hogy kitiltanak az iskolából
n
Jegyzet A debreceni kollégiumból való kicsapás gondolata valószínűleg nem a tanári kartól, hanem a kisdiák
Móricz Zsigmondtól
Móricz Zsigmond
eredt. A tanári kar nagyobb figyelmet fordított rá tanulmányi eredményeinek javítása érdekében, mint más diákokra. Az a pedagógiai kihívás, mely
Móricz
Móricz Zsigmond
tanulmányi jegyeinek javítására irányult, különösen egyik tanára részéről, terhet, sőt inzultust jelentett a zárkózott tizenöt éves diák számára. "Azt akartam, hogy csapjanak ki." – írja Debrecen és Sárospatak útján jártam én   c. visszaemlékezésében. Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9.
amitől isten őrízzen, azért ne ess kétségbe, jöjj haza van másféle iskola is nem csak
gynázium.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
gymnázium.
Bár az volna a legjobb ha már ott végezhetnél.
n
Jegyzet
Móricz
Móricz Zsigmond
a negyedik osztályt otthon,
Sárospatakon
kezdte meg. A gimnáziumot végül
Kisújszálláson
fejezte be.
 
  Már nem sokára haza jössz. Majd meg látod mílyen meglepetése vár rád míre haza jössz.  
  Házat építünk magunknak.
Apád
Móricz Bálint
anyít szalad, hogy azt rajta kívűl senkí ki nem bírná. Hogy csínálja, hogy kevesebbe kerüljön.
n
Jegyzet
Móricz Bálint
Móricz Bálint
1893 második felében vett házat
Sárospatakon
, amelyet ő maga javított ki. E levél alapján úgy tűnik –
Móricz Miklós
Móricz Miklós
állításával szemben, aki 1893-ra teszi az építkezés idejét –, a munkálatok még 1894 márciusában javában folytak.
Kováts Dániel
Kováts Dániel
kutatásai szerint csak az év őszén költözhettek be a kész házba.
Móricz Bálint
Móricz Bálint
egyesült államokbeli útja így majdnem biztosan nem 1894 tavaszától őszéig tartott, ahogyan
Móricz Miklós
Móricz Miklós
írja, hanem 1895-ben kerülhetett rá sor. Vö. Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 475.; Kováts Dániel, Móricz Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1994), 40–41, 47.
Ezért nincs pénzünk arra se hogy neked küldjünk. A mit a fiuk hoznak az is oda megy, de semmit se báno
Törölt
« m »
k
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
, csak még egyszer legyen házunk.  
  Most is arra kérlek, azt írtad, hogy kaptál három ruhát is a bátyádét. hát küldj haza belőle egyet talán kettőt is, jó lesz ítthon valamelyiknek, mert bízony nem j
Törölt
« o »
u
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
t most nekiek ruhára. A mit kikerűlhetsz már ott ezen a kevés időn pakold össze és küld haza ne fízess érte,
majdkíváltjuk
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
majd kiváltjuk
itt. Legalább kevesebb pakkod lessz ha jössz.  
  Isten veled ne
Törölt
« m »
aggódj semmin csak tanulj. Isten veled csókolunk mindnyájan, de különősen.
anyád
Pallagi Erzsébet
Aláírás
.
n
Jegyzet
Pallagi Erzsébet
Pallagi Erzsébet
(1859–1924)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
édesanyja,
Pallaghy József
LOK:00784
beregújfalusi
református lelkész és
Nyilas Katalin
Nyilas Katalin
legidősebb gyermeke. Felnőttkort megért testvérei:
Pallagi László
Pallagi László
,
Pallagi József
Pallagi József
,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
. Édesapja korai halálakor, édesanyja
Sárospatakra
küldte nagynénje,
Zsindely Sámuelné Pallagi Zsuzsanna
LOK:00838
családjához. A 10 éves lány Zsindely Sámuel testvérénél
Zsindely István
272882
sárospataki
főiskolai és gimnáziumi tanárnál talált otthonra, ahol két évet töltött s a család fúgyerekeivel együtt elsajátíthatta a gimnázium I. és II. osztályának tananyagát, így tett szert a latin és a görög nyelv megközelítőleg alapfokú ismeretére. Később anyai nagybátyjánál, a 19. század elején még nagybirtokos múltú Szegedy családnál lakott,
Szegedy Istvánnál
LOK:00839
Petneházán
. 1874-ben édesanyja eladta a
beregújfalusi
birtokot és
Csécsén
vett egy kisebbet, ahol testvére,
Nyilas István
LOK:00797
gazdálkodott.
Pallagi Erzsébet
Pallagi Erzsébet
Csécsén már a családi munkában segédkezett. A paraszti szegénységben élő családban ekkor is élt a néhai családfő,
Pallaghy József
LOK:00784
beregi református egyházmegye főjegyzője által képviselt életszínvonal emléke, a falusi értelmiség tudatvilága.
Nyilas Katalin
Nyilas Katalin
igyekezett a család vagyoni helyzetét megszilárdítani,
Móricz Bálinthoz
Móricz Bálint
adta lányát feleségül.
Pallagi Erzsébet
Pallagi Erzsébet
1878. május 30-án házasodott össze
Móricz Bálinttal
Móricz Bálint
, akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,
Gyula
LOK:00817
1885-ben csecsemő korában és
László
LOK:00816
1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt).
Édesanyja
Pallagi Erzsébet
alakját
Móricz
Móricz Zsigmond
még számos írásában (elbeszéléseiben, regényeiben, tanulmányaiban, nyilatkozataiban, naplóiban) megörökítette, többször is hangsúlyozva szerepét írói arculatának alakulásában. Lásd: Móricz Zsigmond, "Vallomás", Pesti Napló, 1927. máj. 22., 2–3.; Móricz Zsigmond, "Áldozócsütörtök", in Móricz Zsigmond, Esőleső társaság (Budapest: Athenaeum, 1931), 174–197.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 13–14.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 50–51.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 13–14., 19–21.
 
  Márz. 23.
n
Jegyzet A levélírás éve a levél tartalma alapján 1894.
 
 
Törölt
« E »
e
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
lfoglaltad é a csere kosztot.
 
  adok én neki szívesen helyette.  
 

Útmutató

Utólag tett rájegyzések:

nem eléggé helyesen tárgyalja a következéseket. Nem foglalkozik vele csupán elmondja a történetét
 
A próza is a
költ
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
költészet
 
Igaz ugyan hogy ezt a könyvből vette ki, vallássá nötte ki magát.
 
Én azt hiszem hogy mondhatna nagyobb körü tárgyat is lehet
[kézváltás] unknown

 
image
image
image