Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Édes jó
testvérem
Móricz Zsigmond
!  
  Szeretek egy leányt, egy istennőt, kinek bűbájos alakját képzeletem körülcsapongja, kinek varázsa napsugárként heviti lelkemet, a ki megkétszerezi az élet bajait, nehézségeit… és ez a lány nem él, ez csak álomkép…  
  Mint a gyermek, ki tündérmesét hallgat, s lelke arany mezőben, gyémánt virágokat szed, gyönyörködik a bűbájos tündérekben, – ugy az én lelkem is fut e tündér után, fogva tartja az szivemet, s nem tudom, talán nem is akarom kiszabadítani kezéből…  
  Ha éjjel alszom, ha ébren vagyok szüntelen csak őt látom, két szeme két fényes csillag, mely éget,… arcza, mosolya, alakja… a kárhozat tüzét éleszgeti bennem, mely sokszor az őrületig visz, s csaknem kezembe adja az aczél tőrt, mely megnyitja hozzá az útat. –  
  Felriaszt álmomból, s futok a csillagos éjben messze, ki a mezőre, – be az erdő közepébe, s kétségbeesetten marczangolom mellemet, dühödten verem mellemet, hogy elriasszam keblemről a boszorkány nyomást. –  
  Futok nappal, midőn a nap legmeredekebben éget – kalap nelkül –, átkozom a születésemet, átkozom az Istent, átkozom a tündért, mely így kínoz s betegen, kimerülve térek haza.  
  Erőszakkal kényszerítem magamat arra, hogy érdektelen dolgokat, tudományos munkákat olvassak, de sikertelenül…  
  Órák hosszáig futok le s fel szobámban, a varázs hatás alatt…  
  Ha tudsz balzsamot adni e sebre, add mielőbb, míg nem késő én nem tudom orvosolni. De ne kaczagj ki érte, mert jaj akkor nekem, egyedül benned bizom, hogy megszabadíthass…  
  Ne bíráld a sorokat, a mondatokat, mert a lélek sugallja mindezt, s gyarló
Törölt
« lelkem »
kezem
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
nem képes leírni az érzelmet, mi szívemben összegyűlt, esküszöm, hogy mind igaz a mit leírtam, s most alig vagyok képes leküzdeni a zokogást, mely vúlkánként akar kitörni keblemből, s fejem majd szét hasad a fájdalomtól  
  Irtam
örült
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
őrült
dolgokat a tündér földi hüvelyének, kaczaghat rajta, mutogathatja fűnek fának, nem bánom… csináljon bármit véle, lelkemet akartam megszabadítani a nyomástól.
Zsiga
Móricz Zsigmond
! ne ítélj meg, nagyobb szerencsétlenség ez, mint bármi a világon, ha ez így tart, nem fogok vizsgázhatni. Irj kérlek mielőbb, sokat, de ne gúnyosat, oly komolyan, mint egy haldokló testvérnek lehet írni kér  
  sírig szerető testvéred  
 
Pista
Móricz István
Aláírás
 
 
Kisujszállás
1902 julius 14én  
 

Útmutató

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

 
image
image