Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Kedves
Janka
Holics Janka
Nagysád!  
  Engedjen meg e levél külalakjáért; legközelebb elegánsabb levél papiron bátorkodom megköszönni a levegő változtatásra vonatkozó esetleges kedves tanácsát.  
  Engedjen meg, hogy ide mellékelek egy rigmust, melyet talán döczögőnek,
s
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
talán – őszintének fog találni. De két kéréssel kisérem e mellékletet: egyik az, hogy
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
nem a nagyközönségnek szól, másik az, hogy még Magának is
Törölt
« , »
csak azzal, kegyes engedelmével, hogy ha legközelebb találkozunk, visszaadándja.  
  Engedjen meg, hogy ha nem leszek alkalmatlan, Hetfün délután tiszteletemet tehessem. – Halálos ágyamat s
Kispest
Kispest
büvös, varázsos legét csakugyan óhajtom már pár peremre
 [?]
[unclear1]
idehagyni. – Különben nem igérhetem, hogy érdekes szenvedő arczu s megjelenésü ifju fog velem bekopogtatni mélázásai kellemes otthonába.  
  Egyebekben maradok  
  alázatos hive  
 
MóriczZs
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
 
 

Melléklet ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
 
Lázban  
  – A halál itt van! Kaszája pendült! –
  Reszket orrczimpám láz tör ki bentrül.
  Riadva félek ajtót lesni, –
  S nagyot sohajtok – nem volt semmi.
 
 
  Perczig alélok, – majd kitörök,
  Hátmár sír igent ág ha zörög?
  És ugyan mért kár, hogyha eltemet?
  És szedem sorra minden kincsemet.
 
 
  – Meg ki siratna?
Édes anyám
Pallagi Erzsébet
.
  Most, most, halálba szomoritnám.
  Mi haszna; eddig szivén nevelt?
  Mi haszna, annyit ha szenvedett?
 
 
  Ám – az idő, baj, a napi gond,
  Sok fiu, lárma, nincs nyugalom,
  A szükség, s vallás, tiszta hite –
  Az uj kereszttel – küzd majd vele.
 
 
  Még ki siratna?
Édes apám
Móricz Bálint
,
  S én jobbik énem,
Gyula
Pallagi Gyula
bátyám.
  Siratnak engem: szerettek, szántak
  S mert titkon tölem oly sokat vártak.
 
 
  – Még ki siratna? Barátaim?
  Én szegény Lázár, van valakim?
  – Sokat kivántam, keveset adtam,
  Igy persze végül hoppon maradtam.
 
 
  Mégis talán vón, vón egynehány,
  Ki könnyes szemmel gondolna rám;
  Ki közelebbről ismerte lelkem,
  Kinek föltártam olykor a szivem.
 
 
  – Még ki siratna? Aranyvirágom?
  Szerelmes lelkem, én szebb világom?
  Kiben izleltem az üdvösséget,
  Kiért eladnám – az üdvösséget?
 
 
  Óh jöhetsz száz rém, jöszte, ne félj,
  E miatt véled nem küzdök én…
  Mégis – talán vón – ki egyszer-máskor
  Megemlékezne: Kár hogy nem más volt!
 
 
  – Még ki siratna? …
 
 
 
  Béke legyen! – Haljak Ur
 [?]
[unclear1]
ha kivánja:
  Égő élet kedvvel – lenyugszom sirba.
  És ha szabad élnem ég engedelmivel,
  Végzem tisztem megjobbult szivvel.
 
 

Útmutató:

Utólag tett datálás:

1903. nov
[kézváltás] Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
a levélhez mellékelt Lázban   c. vers egyik sorában
Pallagi Gyulát
Pallagi Gyula
említi, mint "jobbik énjét" és támogatóját. A vers, tehát
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
halála előtt, 1903 előtt keletkezhetett. Ha
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
csak az évszám megjelölésében tévedhetett, akkor a levél és a vers megírásának dátuma 1902. november.

 
image
image
image
image
image
image