Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
 
Törölt
« Február 5. »
1903. április. 16. –  
  Kedves
Tanár Ur
Szeremley Barna
!  
  Régóta tartozom már ezzel a levéllel, de még eddig nem tudtam elég nyugalommal irni
Gyula
Pallagi Gyula
bátyámról.
n
Jegyzet
Szeremley Barna
Szeremley Barna
még az 1903. március 19-ei levelében kért
Móricztól
Móricz Zsigmond
Pallagi Gyulára
Pallagi Gyula
vonatkozó életrajzi adatokat gyermekkorától
Kisújszállásra
Kisújszállás
kerüléséig, hogy megírhassa a Kisújszállási Főgimnázium értesítőjébe szánt nekrológját.
Itthon is, ha szóba jött, csak sirás és lehangoltság lett a vége, dolgom is volt sok, a mi elvont. Most végre van egy szabad napom (ágyban fekszem, t. i. beteg vagyok, azért ilyen az irásom is, mert fekve irok.)  
  Az életrajzhoz valami sok adatot most nem igen tudunk adni; a mit összeszedhettem, itt vagyon.  
  1858. febr. 23-án kelt egybe
József
Pallaghy József
, akkori
csetfalvi
Csetfalva
(
Bereg m
Bereg vármegye
) ev. ref. lelkész
Katalinnal
Nyilas Katalin
,
Nyilas József
Nyilas József
csécsei
Tiszacsécse
ev. ref. lelkész leányával, ki 1839-ben
szül.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
született
s igy 19 éves volt ekkor. Férje 32-33 éves lehetett, biztosan nem tudták, mert elégett az anyakönyv.  
  Gyermekeik:
Erzsébet
Pallagi Erzsébet
szül. 1859. jan. 21.  
 
László
Pallagi László
szül. 1860. máj. 13.  
 
József
Pallagi József
szül. 1862. jun. 4.  
 
Katalin
Pallagi Katalin
szül. 1864. okt.  
 
Beregujfaluban
Beregújfalu
Gyula
Pallagi Gyula
szül. 1867.  
 
Lajos
Pallagi Lajos
szül. 1869. máj.  
 
Csetfalván
Csetfalva
lakosok 4 évig, aztán  
 
Fejércsén
Fejércse
szinte 4 évig, aztán  
 
Beregujfaluban
Beregújfalu
kb. harmadfél évig.  
  Jó anyagi viszonyok közt éltek.
Nagyapám
Pallaghy József
csendes, szobában ülő, takarékos ember volt.
finom, jó uri ember, a Gy. bKOHA_AUTH:121464 . természete sokat hasonlitott hozzá.
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
Mindig dolgozott, predikáczióit szépen, gondosan kidolgozta, s gyönyörű irással irta le minden héten. Az egyházmegyének főjegyzője volt, s ez is sok dolgot adott neki. Ugy hogy ő a gazdaságra ügyet sem vetett, ezt édes
nagyanyám
Nyilas Katalin
végezte. Ő
ép
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
épp
ellenkezőleg erélyes, gazdálkodni tudó, s azt szerető természetű
Törölt
« ember »
volt. Egy adomának is beillő történet jellemzi
nagy apám
Pallaghy József
gazdálkodási rendszerét.  
 
Nagyanyám
Nyilas Katalin
bemegy hozzá az irószobába, s azt mondja:  
  – Ugyan lelkem, hogy nem nézel ki abba az istállóba, azok a lovak térdig gázolnak abba a szénába. Legalább szólnál nekik érte.  
  Ő erre hamar felkél a könyve mellől, kiáll a gangra,  
 
Mihály
Tóth Mihály
! – kiáltja –  
 
Tóth Mihály
Tóth Mihály
kocsis előáll.  
  – Hát azok a lovak mért gázolnak térdig a szénába,
Mihály
Tóth Mihály
, ha egyszer ugy lesz, elcsapom kendet, mit pocsékol itt
Törölt
« ? »
!
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
 
 
Nagyanyám
Nyilas Katalin
ott állt mellette:  
  – Jaj, az Isten áldjon meg, inkább ne szóllottál volna, ha meg nem nézed.  
  És mégis nőtt a gazdaság, mintha maga végezte volna.  
  Bezzeg annál gyorsabban pusztult minden, mikor meghalt, s ott maradt
nagyanyám
Nyilas Katalin
özvegyen, öt gyermekkel.  
 
Gy. b
Pallagi Gyula
. 2 éves volt, mikor árván maradt. Kb. 7 éves koráig
Beregujfaluban
Beregújfalu
élt, ekkor átköltöztek
Csécsére
Tiszacsécse
, hol a
nagyanyám
Nyilas Katalin
testvére,
István
Nyilas István
első gazda volt a faluban. (Ő mindig ideálja volt
Gy. b.-nak
Pallagi Gyula
a gazdaember mintaképének ismerte. Még ma is emlékszik rá a vidék, pedig 36 éves korában halt meg baleset miatt ő is.)  
 
Beregujfalusi
Beregújfalu
életéről kevés emlék van. Olyan jó kis gyermek volt, hogy a világon se volt olyan több. Minden testvére beczézgette; neki panaszkodott a többi egymásra; a többi ha marakodott,
hozzá hozzá
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
hozzá
mentek, hogy tegyen igazat. – Idegenek is ugy szerették már ekkor is, mint egész világ életében mindig. Szinte csudálatos, hogy akár merre ment, mindenki mennyire kedvelte; a falusi fiuk soha se csufolták, mint az uri fiukat (az ő
két testvérét
is). Nagy emberek is szerették.
B. ujfaluban
Beregújfalu
Rottler József
Rottler József
volt az erdész irnoka. Hogy először találkozott
Gyulával
Pallagi Gyula
, azt mondja neki:  
  – Hisz nagy fiú vagy te már.  
  – Nagy mint egy csű tengeri.  
  Ezzel a felelettel ugy megnyerte, hogy ettül kezdve mindig "csű tengerinek"
hivt,
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
hivta,
s mindenüvé magával hurczolta, a merre ment.  
  1874-ben mentek
Csécsére
Tiszacsécse
. Itt kezdett iskolába járni, de már akkor jól tudott irni olvasni,
Erzsi
Pallagi Erzsébet
nénje tanitotta meg.
B. ujfaluban
Beregújfalu
messze volt az iskola.  
 
Csécsén
Tiszacsécse
ugy nőtt, mint a többi parasztfiu.
Édesnagyanyám
Nyilas Katalin
Bujfaluban
Beregújfalu
jóformán tönkre ment. A nép tolvaj, roszakaratu volt. Csapás Csapásra jött, tehene, disznónyája kidöglött, lovát kilopdosták az ólból, egész éjszaka szántottak rajta, méhét ellopták, buzáját lekalászolták; vállalatba fogott, fát vett az erdőn, s szenet égetett, zsindelyt hasittatott belőle. Még se boldogult.  
 
Csécsén
Tiszacsécse
még tán rosszabbul ment.  
 
Bujfalusi
Beregújfalu
40 köblös föld helyett,
Csécsén
Tiszacsécse
már csak egy pár hold volt, és az ő testvére nem volt olyan jó rokon, mint
Gy. b
Pallagi Gyula
.  
  Itt akkor jött rájuk jobb világ, mikor 1879-ben
Móricz Bálint
Móricz Bálint
, édes apám e házhoz került. Ő nagyon vállalkozó természetű, ambiciozus, örökös nagy tervű ember, s pár év alatt összevásárolt vagy 100 hold földet.
Nagyanyámmal
Nyilas Katalin
igen jól megértették egymást, s mig ők gazdálkodtak,
édes anyám
Pallagi Erzsébet
viselte a ház belső gondjait.
Gyula
Pallagi Gyula
volt a belső titkos bizalmasa; ők voltak ketten a legszorosabb viszonyban a családban. Egy pár jellemző emlék van ebből az időből róla. Egyszer az "oktató ur,"
Kassay
Kassai Sándor
, (ő róla tárczát is irt
Gy. b
Pallagi Gyula
., pályadíjat nyert vele az egyetemen valahol, a Békéssy Gyula neve alatt. Szerette.) rákiált:  
  – Na te kölyök, egész templom alatt világba járt az eszed, most mondd el, miről beszélt a pap.  
  Erre aztán
Gy. b
Pallagi Gyula
. elmondta a predikácziót elejétől végig, "szóhiba nélkül."  
  Máskor meg kiküldték a mezőre tinókat őrizni ő lehozta a padról a
nagyapám
Pallaghy József
maradék könyvei közül a Franklin életrajzát   , behuzódott a bokorba, s ugy elfelejtkezett a tinókról, hogy három határból szedték össze.  
  Verset is kezdett már ezidőtájt irni, magától.  
  Egyszer
édesnagyanyám
Nyilas Katalin
nem akarta elhinni, hogy ő irta, erre ő kapta magát, –
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
vasárnap reggelre harangoztak, – s azt mondta.  
  – Tessék megnézni, mire beharangoznak, irok egyet.  
  Irt is 3-4 strófát. "Be szép is volt."  
  1880 telén, Karácsonykor dőlt el, hogy iskolába adják. Ettől kezdve júniusig tanította
Sipos József
Sipos József
n
Jegyzet
Sipos József
Sipos József
(?–?)
milotai
Milota
református lelkész, a
szatmári
Szatmár megye
egyházmegye tanácsbirája.
Pallagi Gyulának
Pallagi Gyula
iskolatársa és barátja. Alakja megjelenik A fáklya   és A galamb papné   c. regényekben. Forrás: Nagy Iván, Magyarország családai: Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, 12. köt (Pest: Emich Gusztáv Nyomdája, 1857–1868) 10:218.; Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 10:1163.
bácsi, a
milotai
Milota
pap, s Szigeten
 [?]
[unclear1]
vizsgázott az I. osztályról. "No neki buzdurjáskodnak", hogy ő megtanitja a másik osztályra is, de bizony szept-ben
Debreczenben
Debrecen
nem sikerült a vizsga, mert
szatmári
Szatmár megye
könyveket tanult.  
  Ekkor
Debreczenben
Debrecen
maradt, s ott végzett.  
  Kb. III. oszt. korában történt vele, hogy lekésett a vonatról, mikor nagyvakáczióra hazafelé ment. Szerencséje volt, mert hivatja a tanára, s kérdi:  
  – Van-é kedved egy uri házhoz menni a vakáczióra? Lesz 30
frtod
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
forintod
és teljes ellátás.  
  Igy került
hoz
Szilágyi Kálmán
,
n
Jegyzet
Szilágyi Kálmán
Szilágyi Kálmán
(?–?)
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
apósa. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04, .
ahol megismerte
t
Szilágyi Julianna
.  
 
Szilágyi
Szilágyi Kálmán
úr ezzel fogadta őt akkor:  
  – Tudsz-é aztán neki parancsolni, fiam, mert volt e mellett már káplán is, azt is megverte, pedig korbácscsal.  
  Tudott-é?  
  Nem tudom, volt-e valaha vigasztalóbb
 [?]
[unclear1]
barátja
Szilágyi Zoltánnál
Szilágyi Zoltán
.
n
Jegyzet
Szilágyi Zoltánnál
Szilágyi Zoltán
(?–?) Szilágyi Juliannának testvére, Pallagi Gyula sógora. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04, .
 
  Vakáczióra hozzánk jött haza. Ügyes volt, mindenhez tudott. Előttünk, gyermekek előtt a tökéletesség mintaképe. Nekem csinált kis szekeret, mindene volt: lőcse, czérfája
 [?]
[unclear1]
, nyujtója, lelke, szárnya; énekelni csak nagyobb diák korában tanult meg.  
 
Debreczeni
Debrecen
diákéletéről abból az időből való jó barátai, – pl.
Ujfalussy Dezső
Újfalussy Dezső
,
n
Jegyzet
Ujfalussy Dezső
Újfalussy Dezső
(1865–1935) főispán, felsőházi tag. Lásd: Kempelen Béla, Magyar nemes családok (Budapest: Grill Károly Könyvnyomdája, 1911–1932), 3:152.
járásbiró(?)
Máramarosszigeten
Máramarossziget
– tudná
nak
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
beszélni.  
  Mikor
Csécséről
Tiszacsécse
kb. 1885-ben elkerültünk, akkor is a mi házunk volt az otthona, mig csak
Kisujszálláson
Kisújszállás
meg nem gyökeresedett.  
  De már bevégzem levelem. Tessék megbocsátani a rendetlen irásért és azért, hogy nem mondok annyit, a mennyit
Tanár ur
Szeremley Barna
várhatna. De a gyermekkoráról és a milieujéről akartam beszélni legalább nagyolva.  
  Ezek után maradok kedves jó
Tanár urnak
Szeremley Barna
alázatos szolgája  
 
Kispest
Kispest
. 1903. ápr. 16.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
 

Útmutató:

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

 
image
image
image
image
image
image
image