Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Édes jó Gyula bátyám!
n
Jegyzet
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
(1867–1903) matematika-fizika szakos tanár és igazgató a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumban, bölcseleti doktor, polihisztor,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
nagybátyja. A gimnáziumot
Debrecenben
Debrecen
végezte, mérnöknek készült, de anyagi helyzete miatt a pesti bölcsészkarra iratkozott be matematika-fizika szakra, ahol 1892-ben szerzett diplomát. Egy év
pozsonyi
Pozsony
gyakorlótanítás után a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumban helyezkedett el, ahol 1895-ben rendes tanárrá, 1896-ban igazgatóvá nevezték ki. A gimnázium irányítása mellett tudományos pályafutását is igyekezett építeni. 1895-ben doktori címet szerzett, filozófiai, lélektani, természettudományi munkákat publikált többek között a Budapesti Szemlében és az Urániában, tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, a Mathematikai és Physikai Társulatnak és az Akadémiai Tájszótár szerkesztőségének. Verseken, novellákon, műfordításokon is dolgozott. Családjában központi szereplővé lépett elő:
édesanyja
Nyilas Katalin
és sorsának egyengetése mellett nagy gondot fordított unokaöccsei, a iskoláztatására is. 1901-ben feleségül vette
Szilágyi Júliát
Szilágyi Julianna
, akitől ikerfiai születtek (
Kálmán
Pallagi Kálmán
és
József
Pallagi József
). A magára vállalt sok felelősség és a tudományos ambíció követelte szívós munka is hozzájárulhatott egészsége meggyengüléséhez és korai halálához. 1903. február 8-án halt meg tüdőgyulladásban. A széles műveltségű, több nyelvet beszélő, értelmiségi körökben mozgó
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
komoly hatással volt
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
pályakezdésére.
Móricz
Móricz Zsigmond
1897 januárjától a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumban tanult,
nagybátyja
Pallagi Gyula
igazgatói lakásában élt.
Pallagi
Pallagi Gyula
gyűjteményében és a gimnázium csekély, de gyarapodó könyvtárában megvoltak
Arany János
Arany János
,
Eötvös József
Eötvös József
,
Kemény Zsigmond
Kemény Zsigmond
,
Guy de Maupassant
Maupassant Guy de
,
Émile Zola
Zola Émile
művei, és emellett olyan tudósok munkái is, mint
Hippolyte Taine
Taine Hippolyte
, vagy
Thomas Carlyle
Carlyle Thomas
.
Pallagi
Pallagi Gyula
az egyetemi tanulmányok és a pályaválasztás idején is segítette
Móriczot
Móricz Zsigmond
: biztosította a kapcsolatot a Debreceni Ellenőrhöz és az Urániához, ahol
unokaöccse
Móricz Zsigmond
első tanulmányai, tárcái megjelentek, munkát szerzett neki
Budapesten
Budapest
a statisztikai hivatalban, és mindemellett a verselgető író első műveit is véleményezte. Alakját
Móricz
Móricz Zsigmond
számos későbbi munkájában megformálta, többek között a Harmatos rózsában   , Légy jó mindhaláligban   , a Forr a borban   és az Életem regényében   . Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 10:198.; Kiss Tamás, "Móricz Zsigmond ifjúsága (kisújszállási évek)", Irodalomtörténeti Közlemények 58 (1954): 176–188, 177–178.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 321–333.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 77–80.; Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:316.; Kántor Sándorné Varga Tünde, "Dr. Pallagi Gyula (1867–1903) alakja Móricz Zsigmond regényeiben", Kaleidoscope 7, 13. sz. (2016): 435–446, hozzáférés: 2019.01.09, doi:10.17107/KH.2016.13.435-446, .
 
 
  Hej be sok az baja az szegény embernek
  Mert a mit akarna, ritkán történ az meg
  Sokan a kik rája gondot viselnének
 
Épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Éppen
csak, hogy gondot okoznak szegénynek.
n
Jegyzet Az első verszak harmadik és negyedik sorát
Pallagi Erzsébet
Pallagi Erzsébet
idézi egy későbbi, 1900. június 4-ei levelében.
 
 
  Kifundál, cirkalmaz mindenféle tervet:
  A mi nagy titkosan ő benne megtermett;
  Néha kinek
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1.
Ok: olvashatatlan.
Egység: szó.
már megtölt nagy termet:
  Hej! van a ki belőle igen sokat elvet.
 
 
  Én is ennél fogva átossággal kérném
  Ha várakozásnak immár végét érném,
  Most hát sok ez hosszú,
Törölt
« h »
ötödnapos égvény;
  Mivel énnékem ez testemben kárt tévén.
 
 
  Apadok és fogyok minden pillanatban
  Ennélfogva eszem százszor is egy napban,
  Mégis elveszitek két kilót átlagban,
  Pedig hát ösztövér vagyok valójában.
 
 
  A holdnak sincsen már búsabb ábrázatytya,
  Mint nékem, ezt persze az arcom mutatytya,
  Szemeim beesvék, beszédem untattya:
  Azt, a ki véletlen asztat hallgatgatytya.
 
 
  Sokképen festhetném szörnyü bánkodásom;
 
Kisujszállás
Kisújszállás
felé repül sohajtásom:
  Onnan fog kijönni az én megváltásom,
  Ha sokáig késik sirom is meg ásom.
 
 
 
Törölt
« (Essék meg óh szivök, mert nyavalyám vagyon: »
  Mindebből kitünhet nagy bajom mivolta,
  A bánat belőlem más érzést kiolta.
  Testileg lelkileg megtörtem miolta
  Az levelet kaptam:
n
Jegyzet Az említett levelet nem ismerjük.
szomoruság volt a'.
 
 
  Mostani nótáim ide feljegyezem:
  Hogy abból maradjon én emlékezetem.
  Hej! hangját nem vigan, szomorún vezetem
  Mikor lesz már vége bajomnak kérdezem.
 
 
  Ha hamar megkapom az megváltó level't:
  Annak folytatását, a mi engem levert:
  Örömben ékesen irok hosszú level't
 
Pesti
Budapest
utazásról: mely örömmel tölt el.
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
pesti
Budapest
utazásának célja a millenniumi kiállítás megtekintése volt, mivel az 1896. júniusában hivatalosan szervezett sárospataki gimnazisták iskolai kiállításlátogatásán nem vehetett részt. A családnak nem volt pénze útiköltségre. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 57, 537.
 
 
  Essék meg óh szivök, mert nyavajám vagyon
  Lelki betegségben sinylek igen nagyon:
  Mert hisz vágyom
Pestre
Budapest
rettenetes nagyon.
  – Ezeknek utánna tisztelettel vagyon:
 
 
 
Móric Zsigmond
Móricz Zsigmond
mostan lakosa.
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1896 nyarán tanítványt vállalt . 1927-ben így ír erről az eseményről: "Tizenhatéves koromban egy nyáron nevelő voltam egy borsodmegyei kis faluban, egy nagyon jómódú gazdaembernél." Forrás: Móricz Zsigmond, "Egyke", Pesti Napló, 1927. máj. 5., 5. Pénzkeresetének célja az volt, hogy összegyűjtse az útiköltséget
Budapestre
Budapest
, a millenniumi kiállítás megtekintésére. Az utazásra 1896 szeptemberében került sor. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 182.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 57, 537.
  (Hej mikor örül meg néki
Pest
Budapest
városa?)
  Irám ez levelet az: millenniumba'
  Szept.
Törölt
« kettő »
három: délután háromfertály hatba.
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
a verses levél utolsó szakaszában említi a keletkezési időt: a millennium évében, azaz 1896-ban, szeptember 3-án írta.
 
 

Útmutató:

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

 
image
image
image