Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél ( ):

  A Nyelvtörténeti Szótár ügyében
n
Jegyzet Lásd: Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond, szerk. Magyar Nyelvtörténeti Szótár, 3 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése, 1890–1893).
– Levél
Kozma Andor
Kozma Andor
úrhoz –  
  Hogy a
Ballagi
Ballagi Aladár
föllépését
n
Jegyzet
Ballagi Aladár
Ballagi Aladár
a Magyar Nyelvtörténeti Szótár kutatási eredményeit bírálta. Lásd: Ballagi Aladár, szerk. Régi magyar nyelvünk és a nyelvtörténeti szótár, (Budapest: Akadémia, 1903).
jóformán az egész sajtó feltűnő rokonszenvvel fogadta, természetes. Az ember általában nagy örömmel látja, ha csalárdságot lepleznek le; a mai irodalmi viszonyaink közt pedig éppen a sajtó munkásai tudják legjobban, hogy minden vonalon mennyire uralkodik a lelkiismeretlenség, felületesség és a
Ballagi
Ballagi Aladár
által úgynevezett "abszolút anyagi" irány.  
  Az is természetes, hogy a felbuzdulás első hevében az irodalomnak azok a munkásai, kiknek nincs idejűk emésztődni és vívódni eszméken és az események általános filozófiáján – túlhaladnak az objektiv szemlélődés álláspontján. Maguk is belesodródnak az óriási roham forgatagába, s a támadás első percében semmi ellenállást sem érezvén, diadalt kiáltanak "harctéri tudósításaikban".  
  Még egy más jellemző vonása is van az eddig megjelent cikkeknek, az első mennydörgő Esti levél  
n
Jegyzet "Esti levél", Pesti Hírlap XXI, 28. sz. (1899): 7. Ugyenezen az oldalon Botrány az Akadémián   szintén ezzel a témával foglalkozik.
óta
Ballagi
Ballagi Aladár
helyreigazításáig, az, hogy senki sem rajzolta meg a csatatért, még kevésbé a háború igazi elvi oldalát, a valódi helyzetet. A nagyközönség ma is teljesen tájékozatlan az ügy mibenléte felől.  
  Erre nézve utánjárásom eredményeként a következőket lehet elmondanom: Nyelvtörténeti Szótár nem azt jelenti, hogy A magyar nyelv teljes szótára, hanem azt, hogy azokban a munkákban levő összes magyar szavaknak lajstroma, amelyeket az első kötet elején: "A források jegyzéke" 591 cím alatt felsorol. Tehát mikor
Ballagi
Ballagi Aladár
azt mondja, hogy következő köteteiben tizenháromezer igét fog bemutatni, melyeket, a
Nyt. Sz.-ból
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Nyelvtörténeti Szótárból
n
Jegyzet Lásd: Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond, szerk. Magyar Nyelvtörténeti Szótár, 3 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése, 1890–1893).
kihagytak, nem azt érti rajta, hogy 13 000 soha szem nem látta, fül nem hallotta, újonnan fölfedezett igét ad elénk, hanem csak azt, hogy ennyi igét nem a legrégibb forrásból idéz a Nyt. Szótár.  
  A Szótár maga tudományos statisztikai munka. Minden földolgozó minden egyes szót külön lapra kiírt azzal a mondattal, vagy a mondatnak a szóra nézve jellemző részével együtt, amelyben előfordult. A szerkesztő a szólapokat csoportosította, és a fontosabb tálalási helyeket összegezvén a szótár keretébe beállította.  
  De ez a statisztikai munka tudományos is volt egyúttal, mert 1. a földolgozónak a szót föl kellett ismernie, ami sokszor igen bonyolult szövegkritika eredménye volt. 2. kivált a szerkesztőnek tisztában kellett lennie a szó összes nyelvészeti kérdéseivel, értelmével, jellemével, hogy így a Szótár rendszere szerint valósággal fel tudja dolgozni.  
  Ha valaki, mint
Ballagi Aladár
Ballagi Aladár
felül akarja bírálni a Szótárt   ,
n
Jegyzet Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond, szerk. Magyar Nyelvtörténeti Szótár, 3 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése, 1890–1893).
ebből a kettős szempontból kell utánanéznie a szerkesztők munkájának.  
 
Ballagi Aladár
Ballagi Aladár
főként az első szempontból nézi; talán összes adatai s kifogásai a történet-statisztikai szempontból becsülik le a Szótár  
n
Jegyzet Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond, szerk. Magyar Nyelvtörténeti Szótár, 3 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése, 1890–1893).
értékét. Pl. azt mondja, hogy a szavak történeti korát meghamisítja, mert temérdek szót nem az első forrásból idéz, más szóval: nem vette fel a Halotti Beszédnek, a Königsbergi Töredéknek,
Anonymusnak
Anonymus
,
n
Jegyzet A Gesta Hungarorum   c. műről van szó.
Kézainak
Kézai Simon
,
n
Jegyzet
Kézai Simon
Kézai Simon
Magyar Krónikája   .
a Váradi Regestrumnak   sok szavát, hogy 1475 szót csak új és legújabbkori írók s felerészben csak újabbkori szótárakból ismer, pedig széltire használják már az általa földolgozott kódexek is.  
  Ebben a kérdésben két vitapont lehet:  
  1. A szaktudósoknak lehet vitatkozniok a hibáztatott szavak létezésén is. Ha
Simonyi Zsigmond
Simonyi Zsigmond
bebizonyítja, hogy
Kézaiban
Kézai Simon
nincsen benne bán, bél, csákány stb. a kódexekben nincsen ott a besorolt 1475 szó, akkor
Ballagi
Ballagi Aladár
olyan kudarcot vall, amilyet ember még soha.  
  2. A szótár minden szónál bizonyos számú idézetet használ; amennyi tudományos szempontból szükséges: amelyek világot vetnek a szó értelmére, jellemére, történetére. És itt vitatkozni lehet azon, hogy kellett-e idézni azokat a találási helyeket, amelyeket most
Ballagi
Ballagi Aladár
felfedezett? Ha
Simonyi Zsigmond
Simonyi Zsigmond
bebizonyítja, hogy a
Ballagi
Ballagi Aladár
által fölsorolt 24 000 adat (
Ballagi
Ballagi Aladár
szerint ennyi van a könyvében) csak felerészben, vagy harmadában is értéktelen, vagy nem fontos, akkor is vesztett
Ballagi
Ballagi Aladár
a csatán.  
  Ez a háború elvi képe.  
  Hogy rögtön megpróbáljak saját magamon egy kis ellenőrzést: minapi könyvismertetésemben, a
Ballagi
Ballagi Aladár
könyvéből futtában kikapott s
Nagyságod
Kozma Andor
által számon kért szók igaz története ez:  
  így mondtam: "De hát a sok kihagyott ősszó: turul, bán, csákány, hit, leventa, farkas, tolvaj, unoka, villám..."
Ballagi
Ballagi Aladár
precízen ezt mondja: "
Kézai
Kézai Simon
szava", illetőleg a "Váradi Regestrum   szava".  
  Ezek közül a turul szónak vitás sorsa már nyilvános.
Ballagi
Ballagi Aladár
így olvassa,
Szarvas Gábor
Szarvas Gábor
másképpen, tudósok döntsék el, melyiknek a szövegkritikája a helyesebb.  
  De lássuk a csákányt. Ezt a Nyt. Szótár 1510-1521,1517. 1565. 1617. 1673. 1650. 1663. 1807. években készült vagy megjelent írásokból és könyvekből idézi, tehát hiányzik belőle úgy is mint „ősszó”, úgy is mint „
Kézai
Kézai Simon
-szó”.  
  leventa. Ez
Ballagi
Ballagi Aladár
szerint ott van már Kézaiban   is, a Nyt. Szótár csak
Zrínyi Miklóstól
Zrínyi Miklós
és
Thaly
Thaly Kálmán
: Vitézi Énekeiből   idézi.  
  híd. Ennek a szónak megtámadása már gyanús. A Nyt. Szótár 1138. 1261. 1270. 1272. 1270. 1280. 1293. 1319. stb. évekből idézi, tehát mint ősmagyar szó megvan benne, régebbről, mint az 1282-ei
Kézai
Kézai Simon
. Itt már kérdés, kellett volna-e Kézaiból   is idézni.  
  bán. Ennek a szónak némileg az előbbiéhez hasonlít a sorsa. A Nyt. Szótár Zichy E. 24-re hivatkozik, amely oklevél 1268 körül kelt, de ebben az okmányban én nem találtam az idézett kifejezést.  
  A Váradi Regestrumból   (1201-1235) valók a következő szók:  
  farkas. Ezt a XV. sz. 1466. XVI. sz. 1516-19. 1669.1673. 1702. 1771. 1598.1588. 1669. 1568.1598.1591. 1628. 1786. 1803. évekből idézi, s így harmadfélszázad évvel megfiatalítja a Szótár.  
  villám. Ezt 1519. 1592. 1604. 1630. 1673. 1763. 1772. 1750. 1786. évekből idézi. Hátra van még két szó. Ezeknek az esete rendítheti meg először a bizalmat
Ballagi
Ballagi Aladár
könyve adatainak csalhatatlanságában. Azt mondja a 111. lapon: "Kimaradtak a Váradi Regestrum szavai közül (többek között) tolvaj, unoka…"  
  tolvaj. A
Nyt. Sz.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Nyelvtörténeti Szótár
ennek a szónak bemutatását így kezdi: (tuluoy 1220. V. Reg.   324.) ami azt jelenti, hogy a Szótár szerkesztői jelzett helyen megtalálták a következő kifejezést: "Galadu et Titve de villa Tuluoy…" s idézik is.  
  unoka. Ezt így mutatja be a
Nyt. Sz.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Nyelvtörténeti Szótár
: (unuca V. Reg.   106.126.360.) Ami szintén azt jelenti, hogy bedolgozták a szövegben lévő három helyet: 106: "guendam nomine Unucam…" 126: „euntescum Unuca…" 360: "Civescastri Bolondus deuillaLeginer: Moteu, Unuca…" etc.  
  És így ha a Pogányok   írója, ha talán lelkiismereti furdalást érzett Levente miatt, vagy éppen e sorok miatt: "Előtte, fölötte jár a Turul-isten…, most nyugodtan gondolhat rá, hogy nem követett el anakronizmust e szókat használva. A
Nyt. Sz.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Nyelvtörténeti Szótár
ugyancsak
Zrínyi
Zrínyi Miklós
óta ismeri, az utóbbit meg éppen nem ismeri, de
Ballagi
Ballagi Aladár
segítségére jön, kimondván, hogy ezek Árpád-kori szavak. De arra, hogy Töhötöm unokáját emlegette, valakit tolvajnak neveztessen, vagy hídon vigyen át embereket, arra a Nyt. Szótár is teljes jogot adott neki.  
  Hogy ezek után beszámoljak a todományos harctér legújabb állapotáról, a helyzet az, hogy senki se merné megjósolni, hogy
Ballagi
Ballagi Aladár
nem győz, bár véletlenül előpattant kilenc katonája közül kettő (tolvaj, unoka) halott; egy halálosan sebesült (híd), kettő küzd (bán, turul), de négy – az áll…
m. zs.
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
 

Útmutató:

A levélfogalmazvány kézirata ismeretlen. A nyomtatásban közölt szöveg helyes olvasata és a dőlt betűvel szedett szavak eredeti írásmódja sem ismert. Jelen szövegközlés tehát nem követheti a nyomtatott szöveg formáját. A fogalmazvány keletkezésének dátumát nem ismerjük. Témájában rokon
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Kozma Andornak
Kozma Andor
szóló 1904. február 6-i levelével. A fogalmazvány feltételezhetően az emíltett levél előtt keletkezett, vagyis 1904. január 6. előtt.